udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Forrai Tibor

1991. október 19.

Okt. 19-én Katona Ádám - ígéretéhez híven - megjelent Agyagfalván, másodmagával. A rendőrség nyilvántartotta a Székelyudvarhely-Székelykeresztúr közötti forgalmat, megállapította, hogy gyanús mozgolódás nem történt, írja Cseke Gábor, ironikus hangon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./ Forrai Tibor visszautasította Cseke Gábor hangvételét, mondván, tudósítását küldje a Tromfnak, ott lehet így gúnyolódni, humorizálni. Cseke Gáborral szemben megerősíti, igenis többen eljöttek Agyagfalvára, magánszemélyek és intézmények is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

1996. szeptember 21.

Szept. 21-én Sepsiszentgyörgyön tartotta idei második közgyűlését a Jádzó Társaság, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Szövetsége. Elhatározták, hogy nov. 30-án és dec. 1-jén fogják megünnepelni a Jádzó fennállásának 5. évfordulóját. Az előző években nagy volt a tolongás a rendezői tanfolyamon való részvételéért, most viszont a 20 helyre mindössze öten jelentkeztek. Ennek egyik oka az, hogy nem működik az információs rendszer. A Concordia Napokra, vagyis a romániai magyar színjátszó csoportok jövő évi fesztiválja márc. 22-28-án lesz Sepsiszentgyörgy. /Forrai Tibor: Jádzó Közgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

1996. november 12.

Sorbán József, a Kishomoród menti Lövéte állategészségügyi technikusa a falu kulturális életének mindenese, a helyi színjátszás lelke, színdarabokban szerepel, rendezői tanfolyamot végzett, közösségfejlesztő előadásokra jár, ha szükséges, az iskolásokkal is foglalkozik. Tavaly megszervezték a helyi Ki mit tud? versenyt, függetlenül a Duna Televíziótól, ez csak helyi verseny volt. A szervezést a lövétei Grimasz színjátszó csoport vállalta. A sikerre való tekintettel idén is lesz ilyen versengés, mégpedig karácsony másnapján. / Forrai Tibor: A Ki mit tud? Lövétén. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 12./

1996. november 23.

A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében nov. 23-án megtartotta éves közgyűlését az EMKE. A tanácskozás napirendjén a magyar kultúrcentrumok létrehozásának stratégiája szerepelt. Dávid Gyula EMKE-elnök megnyitó beszéde után Kötő József helyzetfeltáró előterjesztése a közművelődési állapotokat jellemezte, megállapítva, hogy a kulturális intézmények állami támogatása 0,7 százalékos, szégyenletesen alacsony, hiszen a Cotroceni palota felügyeletére a költségvetés 0,8 százalékát fordították. Nincs kulturális autonómia, így csak reménykedni lehet abban, hogy a magyar kulturális intézmények megkapják a számarányos részesedést az állami támogatásból. Kovászna és Hargita megyén kívül a magyar kulturális intézmények diszkriminatív módon nem kapnak semmiféle támogatást, még Maros megyében sem, ahol a lakosság fele magyar. - Pozitív tény, hogy az EMKE és társegyesületei tevékenységének köszönhetően megindult az intézményesedés, több mint négyszáz alapítvány és egyesület létesült. Az EMKE az 1997-es évet magyar kultúrcentrumok alapítási éveként jelölte meg. Ezután a megyei tagszervezetek képviselői tartottak beszámolót. A háromszékiek kiemelték, hogy jövő év májusában adják át a felújított és átépített Mikes-kastélyt Zágonban, egyúttal leleplezik a Mikes Kelemen portré-szobrot. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./ Megünnepelték a 75 éves Romániai Magyar Dalosszövetséget. A dalosszövetség múltjáról dr. Benkő András és Kostyák Imre, az újjáalakult szövetségről pedig László Attila szólt. Fellépett a Kovács András vezette marosvásárhelyi Nagy István Kórus. Kiosztották az EMKE-díjakat: Kovács András és Kelemen Antal Nagy István-díjat, Németh Ildikó Kacsó Sándor díjat, Kovács Ferenc Janovics Jenő díjat, Molnár István Szolnay Sándor díjat, Hunyadi László Kovács György díjat, Tompa Miklós /post mortem/ Kemény János díjat, Hary Béla Erkel díjat, Fülöp Géza Monoki István díjat, a Csiporka Játszó-ház nevében Ráduly József Vámszer Géza díjat, Forrai Tibor és Szabó Szende Szentgyörgyi István díjat, Bács Lajos Rónai Antal díjat, Nisztor Ilona Seprődi János díjat és Geréd Vilmos Zsizsmann Rezső díjat kapott. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

1997. január 20.

1996. december derekán Székelyszentléleken volt a díjkiosztó ünnepsége annak a színműpályázatnak, amelyet a Jádzó Társaság, az EMKE és a helyi Vadrózsák Művelődési Egyesület közösen hirdetett meg. Balázsi Dénes Székelyszentléleken tanít, rendbehozta a művelődési otthont, létrehozta a helyi művelődési egyesületet, majd látta azt, hogy a színjátszó csoportok híján vannak megfelelő színpadi alkotásoknak, azért fordult az EMKÉ-hez, így született meg a pályázat színművek írására. A pályázat eredményhirdetése előtt felavatták a felújított művelődési ház homlokzatán elhelyezett millecentenáriumi emléktáblát, iskolások elszavalták Dsida Jenő Psalmus Hungaricusát, majd a megjelentek megtekinthették a Honfoglalási leletek díszítő művészete című kiállítást, amelyet a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumból kölcsönöztek. Ezután kezdődött a székelyszentléleki I. Falusi Színjátszó Fesztivál, ennek keretében volt a színműpályázat eredményhirdetése. Első díjat nem adtak ki. Második díjat Lakatos Mihály, a harmadikat megosztva Jancsó Miklós színésznek és Lászlóffy Csabának ítélték oda. Lakatos Mihály jelenleg Szegeden tanul, magyar-francia szakon, de utána hazatér. Most novelláskötetén dolgozik, az első 1995-ben jelent meg, a Mentor Kiadónál. Jancsó Miklós harminc éves színész, írásait a Romániai Magyar Szó szokta közölni, megjelenés előtt áll Játék az élettel című, regényét, humoreszkjeit tartalmazó kötete. Lászlóffy Csaba örül annak, hogy itt bemutatják színművét. - Forrai Tibor Homoródszentpálról érkezett színjátszó csoportjával. Elmondta, hogy falujukban ifjúsági és gyermekcsoport van, de időszakosan fellép a cigányok és a házasemberek színjátszó csoportja is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

2001. február 14.

Forrai Tibor homoródszentpáli tanár kezdeményezésének köszönhetően megjelent A csillagvirágos leány /Corvin Kiadó, Déva/ című, gyerekszíndarabokat tartalmazó könyv. Előzőleg 1999-2000-ben felhívás jelent meg a hazai sajtóban, melyben az előadható gyerekszínművek összegyűjtését szorgalmazta a szerző. Így állt össze a színdarabos könyv. A könyv második részét Kassay-Vígh Katalin szatmárnémeti tanítónő különböző alkalmakra készült összeállításával gazdagította. /Színdarabos könyv tanítóknak, tanároknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

2001. augusztus 21.

Erdélyi viszonylatban is hiánypótló vállalkozásba kezdett a Balla Zoltán által vezetett Humán Reform Alapítvány, amikor két éve beindította bábosképző tanfolyamát. A kirulyfürdői és a homoródfürdői találkozók után idén Lókodban találkoztak a résztvevők. A résztvevők a baróti Cimbora Napköziből, a székelyudvarhelyi Napsugár Napköziből, a csíkszeredai Tanulók Klubjából, Lövétéről, a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Közművelődési Egyesület Habakuk bábcsoportjától, a szászrégeni Művelődési Ház Csim-Bumm bábcsoportjától, valamint Sepsiszentgyörgyről és Homoródszentpéterről érkeztek. A tanfolyamon bábcsoportvezetői-képzés, darabelemzés, előadás-előkészítés, bábtervezés, díszlet- és kelléktervezés, illetve -készítés, koncepcióalakítás, előadás megszervezése és tervezése, zene alkalmazása szerepelt a programban. A tanfolyam vezetője, Nagy Kopeczky Kálmán, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház bábtagozatának vezetője-rendezője, a Romániai Bábos Céh alelnöke szerint nagy szükség van erre a tanulási formára, mert a profi bábszínjátszás jelenleg mélyponton áll, színészképzés pedig nem is létezik. A Humán Reform Alapítvány által indított kurzus az egyetlen rendszeres képzés, ezenkívül még Kolozsváron oktatnak időszakonként. Létezik ugyan Székelyföldi Bábos Egyesület, az alapítvánnyal közösen bábszíndarab-írói pályázatot is hirdetett, ám a beérkezett művek nem feleltek meg az elvárásoknak. /Forrai Tibor: Bábosok tanfolyama Lókodban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 21./

2003. január 10.

A Kovászna megyei tanfelügyelőség emlékeztetett az 1994/75-ös számú törvényre, eszerint minden tanítási nap kezdetén kötelező módon el kell énekelni a román himnuszt, a Desteapta-te, romane!-t. Forrai Tibor feltette a kérdést: létezik-e ország az Európai Unióban, ahol hasonló rendelkezés van érvényben? Hogyan fogja azt énekelni néhány magyar vagy más anyanyelvű, de akár néhány román kisdiák? Mircea Dinescu mondta valahol, hogy nem volt szerencsés az 1989-es új himnuszválasztás, hiszen a szerencsétlen román alighogy elszundít a tévé előtt műsorzáráskor, máris szól a fülébe: Ébredj, román! /Forrai Tibor: A himnusz változott, a módszer nem. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 10./

2003. szeptember 2.

Az Udvarhelyi Híradó Levélbontás rovarában a levélíró emlékeztetett Verestóy Attila szenátor állítására, aki "Verestóy Attila szenátor megerősíti: az RMDSZ nem hajlandó a baloldallal szövetkezni (UH, 2000. aug. 15.). című interjúban leszögezte: "az RMDSZ jövendő szövetségesei semmiképp nem a baloldal táborából kerülnének ki." A következő kérdés arra vonatkozott, hogy Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke kijelentette, az RMDSZ-en belüli posztkommunista erők az RTDP-vel szeretnének szövetségre lépni. Erre reagált a cikkben Verestóy szenátor a következőképpen: "Erről a kérdésről mostanig csak Toró T. Tibort hallottam beszélni, így lehet, hogy az RMDSZ-en belüli posztkommunista erőket maga körül véli felfedezni. Az RMDSZ eddigi politikai hozzáállása egyértelműen azt mutatja, hogy az RTDP-vel ellentétben a szövetség egy demokratizálódó, egy decentralizálódó, az európai integráció útján lévő politikát képvisel."Az olvasó megjegyezte, Torót, már csak korát tekintve is, furcsa posztkommunistának nevezni. Az olvasó végül megkérdezte, hogy Verestóy miért nem foglalt állást, legalább egy mondat erejéig, a városi, és főleg a széki RMDSZ, a bögözi iskola kálváriája esetében, vagy Wass Albert-névtábla levételekor az ügyről? /Forrai Tibor: Számolunk... = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 2./

2003. december 9.

Forrai Tibor bejelentette, hogy az Udvarhelyszéki RMDSZ egyik legrégibb tagjaként kilép az RMDSZ-ből. Döntését keserű hangú nyilatkozattal indokolta. Az RMDSZ ugyanis kemény, diktatórikus párttá alakult. Amit a felső vezetés művel, teljesen elszakadva a tagságtól, kimeríti a boszorkányüldözés fogalmát. Aki nincs velük, az a kizárás, büntetés sorsára jut. Az RMDSZ nem vállalja Bardóczy Csabát, továbbá Tőkés László püspököt tiszteletbeli elnökként, megfosztotta dr. Farkas Csabát alelnöki funkciójától, indokolatlanul visszahívta Pécsi Ferenc és Szilágyi Zsolt képviselőket a különböző parlamenti bizottságokból, nem áll ki a bögözi Wass Albert-iskoláért, az RMDSZ szenátora, széki elnöke nem igényelt magyarigazolványt /Verestóy Attilára gondolt/, az RMDSZ képviselői a szocialista magyar miniszterelnökkel koccintottak a román nemzeti ünnepen , nem tűrték el az Udvarhelyért Polgári Egyesület másságát, csak Kincses Előd kettős állampolgársága esetében fordultak a román igazságszolgáltatáshoz, és elnézték a Nagy-Románia Párt színeiben induló moldovaiaknak ugyanezt, az RMDSZ elkeseredett harcot folytatott a tömbmagyarságban is a függetlenek ellen, feladva közben a marosvásárhelyi polgármesteri széket, nem vállalta fel a z aradi Szabadság-szobor ügyét, nem élt azzal a jogával, hogy beterjessze a több mint 500 ezer magyar aláírással támogatott tanügyi törvényt a román parlamentbe. Az RMDSZ nem vállalta fel saját, Szent Mihály-templomban tett esküjével megerősített programját a székelyföldi autonómia ügyében. /Forrai Tibor: Kilépési nyilatkozat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 9./

2004. augusztus 13.

Homoródújfalun bútorfestő tábor zajlott. Jöttek Segesvárról, Csíkszeredából, Székelyudvarhelyről és természetesen Újfaluból is. A két tanítónő elmondta, hogy szeretnének hagyományt teremteni az idei kezdeményezésből. /Forrai Tibor: Bútorfestő tábor – önerőből. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 13./

2005. október 12.

Homoródkarácsonyfalván a millenniumi emlékerdő melletti tisztáson rendezték meg a II. Szelídgesztenye Fesztivált. Vendégként a szomszéd Homoródalmás Mocsárvirág nevű néptánccsoportja és a nemrég magyarországi turnén, majd Máthé Ottíliával székelyföldi fellépéskörúton szereplő, szintén almási Sorbán Enikő népdalénekes lépett fel. Farkas Réka tanítónő ismertette a gesztenyeliget történetét, amely idén százéves. A frissen készült pihenőhelyet megáldotta Benedek Mihály unitárius lelkész és Babota Tibor plébános. Szétosztották a Homoródkarácsonyfalvi Füzetek első számát. /Forrai Tibor, Homoródszentpál: II. Szelídgesztenye Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 12./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998