udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Fráter Lóránd

1994. december 4.

Érsemjén lakossága az egyházakkal, az Erdélyi Kárpát Egyesülettel, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottsággal együtt dec. 4-én emlékszobát avat és emléktáblát állít Fráter Lóránd nótáskapitány tiszteletére Érsemjénben. Az emléktáblát 1942-ben avatták, a háború után eltűnt, nemrég megtalálták, most újból felavatják. Érsemjén 2642 lakosából 2310 magyar nemzetiségű. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 30., Emléklap (ismertető Fráter Lóránd életéről és Érsemjénről.)/

1999. augusztus 23.

Aug. 22-én első ízben rendezett falunapot Érsemjén. A községközpont parkjában, Kazinczy Ferenc és Fráter Loránd emlékháza előtt minden előzetes bonyodalom dacára felavatták azt az emlékművet, amelyet a két világháború és a kommunizmus áldozatainak, valamint a településről elhurcolt zsidóknak az emlékére emeltek a semjéniek. Az eseményre mintegy ezer ember gyűlt össze. Délután együttműködési keretegyezményt írtak alá az összegyűlt polgármesterek, illetve alpolgármesterek (nyolcan Romániából, hárman Magyarországról). /Dérer Ferenc: Falunap emlékműavatással. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 23./

2005. április 13.

Érsemlyénnek két jeles szülöttét tartja számon az emlékezet: Kazinczy Ferencet és Fráter Lóránd /1872–1930/ magyarnóta-szerzőt. A gyorsvonat egyszer állott meg Érsemlyénben, amikor Fráter Lóránd temetése volt, és a nótáskapitánytól elbúcsúzni szállította a nótaszeretők százait az Érmellékre. Kazinczynak az Érsemlyén központjában álló bronz mellszobrához külföldi fellépésein, hegedűvel kezében gyűjtötte össze a pénzt Fráter Lóránd. Érsemlyénben 1994-ben nyílt meg a Kazinczy-kiállítás: az irodalmi munkásságot és a semlyéni családot bemutató emlékszoba. A gyűjteményt Nagy Katalin magyartanár gondozza. A másik a Fráter Lóránd-emlékszoba. Ott őrzik néhai Antall József történész-miniszterelnök cikkét, melyben levezette a Fráter család rokonságát a brit uralkodói házzal Rhédey Klaudia grófnő révén. Fráter Lóránd édesanyja, Rhédey Juliánna 9 gyermeknek adott életet, közülük ketten Béla és Lóránd jutottak hírnévre. Fráter Béla politikus, Lóránd katona lett, de zenei tehetsége a muzsikálás felé vitte. A két testvér szívesen koncertezett együtt is. /Lakatos Balla Tünde: A gyorsvonat egyszer megállt Érsemlyénben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

2008. augusztus 25.

A szeretet, az összefogás fontosságáról szóltak az ünnepi beszédek az Érsemjéni Falunapon augusztus 24-én. Lovasok, menettáncosok, és fúvószenekar alkotta azt az ünnepi menetet, melynek vonulásával kezdődtek a falunapok. A program az immár Kazinczy Ferenc–Fráter Lóránd–Csiha Kálmán Emlékház nevet viselő helyi múzeumnál folytatódott, ahol a tavaly novemberben elhunyt püspökhöz méltó nemes egyszerűséggel avatták fel Csiha Kálmán emlékszobáját. / Rencz Csaba: Csiha Kálmán emlékszobát avattak Érsemlyénben. = Erdon. ro, aug. 24./

2009. november 9.

Nagy büszkesége egy kistelepülésnek, ha olyan jeles szülöttei vannak, akiket a fél világ számon tart és emlékszik rájuk. Érsemjénnek három nagy szülötte volt. Kazinczy Ferenc (1759-1831) költőt és nyelvújítót az idén egész évben ünnepelték születésének 250. évfordulója alkalmából. A település másik híressége, Fráter Lóránd. Kazinczy büsztjét Trianon után levették talapzatáról, de a rendszerváltást követően, 1991-ben visszakerült méltó helyére. Fráter Lórándnak (1872-1930), az Érmellék „nótáskapitányának” mellszobra az idén került az őt megillető helyre. A falu harmadik nagy szülöttét, Csiha Kálmánt (1929-2007), az Erdélyi Református Egyházkerület püspökét megformázó alkotást Érsemjén önkormányzata ebben az évben tervezi méltó helyére emelni. Költő, publicista, számos vallásos témájú könyv szerzője is volt. A szülőfaluban kialakított Kazinczy-Fráter-Csiha-emlékházban megtekinthetők személyes tárgyai. /S. É. : Csiha Kálmán emlékére. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 9./

2009. november 26.

November 21-én Érsemjén központi parkja új szoborral gazdagodott. A határ menti település a magyar történelem három nagy alakjának szolgált szülőhelyéül: itt született Kazinczy Ferenc nyelvújító, Fráter Loránd nótaszerző és Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület két éve elhunyt püspöke. Most szobrot állítottak a püspöknek, Hunyadi László alkotását. /N. : Aki a lelkünkre vigyázott… Csiha Kálmán szobrát avatták Érsemjénben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 26./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998