udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Frattini, Franco

2006. augusztus 2.

– Pozitívan nyilatkozott Franco Frattini, az Európai Bizottság (EB) bel- és igazságügyi biztosa a romániai reformok elmúlt hónapokban tapasztalt fejleményeiről, de szorgalmazta a vagyonellenőrzési ügynökség létrehozására vonatkozó törvény elfogadását is – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke. Markó megbeszélést Bukarestben folytatta az uniós biztossal. Markó szerint a biztos értékelte, hogy a bukaresti törvényhozás elfogadta a pártfinanszírozási törvény módosítását. Markó a Frattinivel folytatott megbeszélésen felvetette a kisebbségi törvénytervezet problémáját is, amely – mint fogalmazott – egyben az Európai Unióé is. /B. T.: Markó a kisebbségi törvényt is felvetette Frattininek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

2006. augusztus 3.

Franco Frattini, az Európai Bizottság alelnöke, miután megbeszélést folytatott Bogdan Olteanuval, a képviselőház elnökével, kijelentette, hogy a titkosszolgálatokat a parlament ellenőrzése alá kell helyezni. Ugyanakkor aláhúzta, hogy ami a parlament kalendáriumát illeti az integrációra vonatkozóan, nagyon fontos, hogy közvitára bocsássák az összes titkosszolgálatok élére állítandó Országos Integritási Ügynökség létrehozását. /Frattini a titkosszolgálatok helyzetéről. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./

2006. szeptember 8.

Tessék minket lecserélni, de ne titokban vadimtudorokkal és gheorghefunarokkal cimboráló szászjenőkkel – fakadt ki a Szövetségi Képviselők Tanácsa tavalyi utolsó ülésén Markó Béla RMDSZ-elnök. Felháborodását az váltotta ki, hogy a kisebbségi törvény ügyében mind a Magyar Polgári Szövetséggel (MPSZ), mind a Nagy-Románia Párttal (PRM) szembe találta magát. Markó nyilvánvalóan a magyar ellenzéket próbálta lejáratni a két párt álláspontjának összemosásával. Nem zavarta különösebben, hogy az egyik elégtelennek, a másik eltúlzottnak találta a törvénytervezetben megfogalmazott jogokat. Mit gondolhat az érdeklődő erdélyi magyar polgár, amikor azt látja, hogy az RMDSZ a mumusnak tekintett Nagy-Románia Párttal összefogva próbálja megbuktatni a parlamentben az igazságügyi reformot. Az RMDSZ ezzel nemcsak a kormánykoalíció vezető pártjaival találja szembe magát, hanem az EU elvárásaival, Franco Frattini brüsszeli biztos ajánlásaival is. /Gazda Árpád: Karöltve a mumussal. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

2006. szeptember 12.

Markó Béla miniszterelnök-helyettes válaszlevelet intézett Franco Frattinihez, az Európai Bizottság alelnökéhez és Olli Rehn bővítési biztoshoz, amelyben a két brüsszeli tisztségviselő aggodalmaira reagált. Frattini és Rehn azért fordult az integrációért felelős kormánypolitikushoz, mert a képviselőház jogi bizottsága az RMDSZ közbenjárásával jelentős mértékben módosította a Feddhetetlenségi Ügynökség (AN) létrehozásáról szóló törvényt. Válaszlevelében Markó Béla kifejtette: maga is egyetért azzal, hogy szükség van egy, a közjogi méltóságok és köztisztviselők vagyonnyilatkozatában foglaltakat ellenőrző intézményre. Az RMDSZ elnöke figyelmeztetett: a honatyáknak jogában áll módosítani a kormány tervezetén, „kiküszöbölve azokat az előírásokat, amelyek más törvény módosítását vonják maguk után, és amelyek törlésével elkerülhető, hogy a létrehozandó új intézmény hatásköre a rendőrség, az ügyészség és a bíróság hatáskörére tevődjön rá”. Az RMDSZ elnöke felhívta az európai politikusok figyelmét arra is, hogy nem történt előrelépés a kisebbségi törvény ügyében. /Cseke Péter Tamás: Markó válaszlevelet írt a „csalódott” Rehnnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

2006. október 28.

A tüntetők elleni esetleges túlzott rendőri erőszakkal kapcsolatos információkról érdeklődött Franco Frattini, az Európai Bizottság (EB) jogi és igazságügyi felelőse Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszterhez írt levelében – erősítette meg az EU-biztos szóvivője a Népszabadság című napilap értesülését. A dokumentumban Frattini felhívta a miniszter figyelmét arra, hogy különböző jelentések szerint a rendőrség esetleg túlzott erőszakot alkalmazott tüntetők ellen az elmúlt két hétben. Nem engedélyezi a rendőrség, hogy a gazdák traktorokkal vonuljanak a Parlamenthez – közölte Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (MAGOSZ) demonstrációs bizottságának vezetője az újságírókkal. Budai Gyula sajtóértekezletén azt hangsúlyozta: politikai utasításra döntött a rendőrség bejelentésükről. /Rendőri túlkapásokról érdeklődik az Európai Bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

2006. október 30.

Már a magyar rendőrség vezetői között sem egyértelmű az állomány tagjai október 23-i fellépésének megítélése. Korábban Gergényi Péter, Budapest rendőrfőkapitánya úgy nyilatkozott, hogy a tömegoszlatás során minden jogszerűen zajlott, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat parancsnoka, Dobozi József rendőr-dandártábornok elismerte: voltak kifogásolható rendőri intézkedések az október 23-ai tömegoszlatásban, ezért belső tényfeltáró vizsgálatot rendelt el. Több fotó és tévéfelvétel is bizonyítja a rendőri visszaéléseket. Kérdéses, hogy hogyan lehet azonosítani a törvénysértő rendőröket, mivel arcukat maszk takarta, és azonosítószámot sem viseltek. A tüntetések a rendőri készenlét ellenére is folytatódnak Budapesten, illetve több magyarországi városban. A Kossuth tér helyett a Batthyány örökmécses és környéke lesz október 30-tól a tüntetések helyszíne. Nem engedélyezi a rendőrség azt sem, hogy a gazdák traktorokkal vonuljanak a Parlamenthez. A budapesti Fővárosi Közgyűlés megszigorította a közterületek használatát. Ezentúl politikai rendezvényeknél is a főváros szakbizottsága ad engedélyt a kapcsolódó építmények, színpad, hangosítás, kivetítő elhelyezéséhez, bizonyos területek lezárásához. Előreláthatólag decemberben kerül az Országgyűlés elé a gyülekezési törvény módosítása, amely tartalmazza többek között azt is, hogy a rendőrség ne oszlasson fel egy spontán tüntetést csak azért, mert azt nem jelentették be. A tervezet egyértelművé tenné, hogy a gyülekezési jog gyakorlásának célja a közügyek szabad, békés megvitatása. Franco Frattini, az Európai Bizottság jogi és igazságügyi biztosa magyar képviselők kérései nyomán a budapesti kormányhoz fordult, hogy információkat kérjen a tüntetők elleni esetleges rendőri túlkapásokról. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az EPP európai parlamenti frakciójának ülésén Hans-Gert Pöttering frakcióvezető és José Manuel Barroso, a brüsszeli EU-bizottság vezetője előtt beszélt arról, hogy Magyarországon a hatalom október 23-án átlépte a jogállamiság határait. „Európai parlamenti képviselőkként pártállástól és politikai hovatartozástól függetlenül Magyarország érdekeinek képviselete a feladatunk. A hazugságok és a félrevezető tájékoztatás felbecsülhetetlen mértékű kárt okoz hazánknak” – reagált a tájékoztatásra Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője. /A Batthyány örökmécsesnél folytatódnak a budapesti tüntetések. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

2006. november 27.

Markó Béla honoráriuma, rejtélyes szerzői jogdíjból származó tavalyi bevétele ügyében vizsgálódik a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). Az ügyészek az elmúlt hetekben több erdélyi magyar könyvkiadótól levélben kértek tájékoztatást arról, hogy milyen szerződéseket kötöttek az elmúlt időszakban Markó Bélával, és ezek folyományaként milyen összegeket fizettek ki a miniszterelnök-helyettesnek. „Épp a napokban állítottuk össze a DNA által kért dokumentációt” – nyilatkozta a Krónikának Káli Király István, a marosvásárhelyi Mentor Kiadó igazgatója. Markó Béla miniszterelnök-helyettes márciusi vagyonbevallásában feltűnően nagy összegű szerzői jogdíjként kapott jövedelemről számolt be. A dokumentumból az derült ki, hogy Markó 2005-ben többet keresett költőként, mint miniszterelnök-helyettesként, szenátorként és RMDSZ-elnökként együttvéve. Államminiszterként ugyanis 43 197 lejt, RMDSZ-elnökként 45 376 lejt, irodalmi művei jogdíjaként viszont 90 000 lejt és 16 000 forintot könyvelhetett el. Mindezt úgy, hogy 2005-ben egyetlen könyvet sem jelentetett meg, korábban pedig kijelentette: 1990 óta, amikor politikai pályára tért, nem jut már ideje versírásra. A Krónika május 2-án közölt írásában Markó azzal magyarázta a nagy összegű bevételét, hogy öt évre eladta versei kiadási jogát egy erdélyi és egy magyarországi kiadónak. Jelezte, hogy nagyon rövid időn belül megjelenik egy gyermekverseskötete. A Markó-sorozat azonban nem jelent meg. – Mi már májusban elküldtük az ügyészség által kért dokumentumokat – nyilatkozta Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója. A Pallas-Akadémia jelentette meg idén Lábujjhegyre állt ország címen Ágoston Hugó Markóval készített interjúsorozatát. „Ezután azonban csak Ágoston Hugónak járt honorárium.” – mondta Tőzsér József. A Mentor Kiadó a Markónak fizetett osztalékról tudott beszámolni. A miniszterelnök-helyettes ugyanis a kiadó részvényeinek a 22,2 százalékát birtokolja, ennek alapján kilencezer lejt utaltak át Markó bankszámlájára. – Nem hiszem, hogy mi erről akartunk beszélni – vágott vissza ingerülten Markó Béla, amikor több mint két héttel ezelőtt nemcsak a pozsonyi tárgyalásairól kérdezte a Krónika, hanem a június-júliusra ígért gyermekverseskötetét is szóba hozta. Markó kitért a válasz elől, jelezte: nem tartja időszerűnek, hogy könyvkiadási ügyeiről is kérdezze a lap. A Krónika az ezt követő két hétben napi rendszerességgel próbált interjút kérni a miniszterelnök-helyettestől, sajtótitkárának azonban nem sikerült időpontot egyeztetnie. Az RMDSZ képviselői segítségével nyirbálta meg a parlament azt a törvénytervezetet, mely az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozására vonatkozik. A kormány által benyújtott tervezet szerint az ügynökség feladata a politikusok vagyongyarapodásának az ellenőrzése lenne. A törvény vitája során az RMDSZ a Nagy-Románia Párttal, a Szociáldemokrata Párttal és a Konzervatív Párttal alkotott alkalmi koalíciót, hogy le tudjon faragni az ANI ellenőrzési jogosítványaiból. A szövetség ezzel az EU haragját is kiváltotta. Franco Frattini, az Európai Bizottság alelnöke és Olli Rehn bővítési biztos szeptemberben személyesen Markó Bélának címzett levélben kifogásolta, hogy a szövetség az ANI-törvény ellen fordult. /Gazda Árpád: Ki lehet a honor-donor? = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

2007. február 23.

A rendőrök képzését, a rendőri azonosítók használatát és a gumilövedékek használatának kiiktatását, az erőszak áldozataivá váltak ügyének kivizsgálását szorgalmazta budapesti látogatásán Franco Frattini, az Európai Bizottság alelnöke, aki a tavaly őszi utcai zavargásokról folytatott megbeszélést Budapesten a Parlament európai ügyek bizottsága és az emberi jogi bizottság tagjaival. Az igazságügyi EU-biztos meghallgatta a kormány által megbízott bizottság vezetőjének, Gönczöl Katalinnak a beszámolóját a tavalyi utcai rendbontásokról. Petrétei József igazságügyi miniszternek kifejtette: a rendőrség feladata megakadályozni az erőszakos cselekményeket, ezt azonban kizárólag demokratikus eszközök alkalmazásával teheti meg. Franco Frattini kiemelte, ismertetni kell, milyen jogorvoslattal élhetnek a bántalmazott személyek, illetve hol tehetnek panaszt, ha ezt jogosnak érzik. /Frattini: mellőzzék a gumilövedéket. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

2007. március 19.

„Szeretném, ha a Feddhetetlenségi Ügynökség már holnap létrejönne. Ez nem Brüsszel vagy az én érdekem, hanem az országé” – mondta kétnapos romániai körútján Franco Frattini igazságügyi biztos, az Európai Bizottság alelnöke, aki az igazságszolgáltatás és a belügy helyzetét felmérni érkezett Bukarestbe. Előzően azonban, március végéig Romániának kell elkészítenie saját jelentését a 2006. december 13-án vállalt kötelezettségei teljesítéséről. A kötelezettségek között szerepel a köztisztségviselők vagyonát ellenőrző Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozása is. Az európai biztos Calin Popescu-Tariceanu kormányfővel és Traian Basescu államfővel is találkozott. Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője belügyekbe történő beavatkozásnak tekintette Frattini kiállását Monica Macovei igazságügyi miniszter mellett. /Cs. P. T. : Frattini kiáll Macoveiék mellett. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

2007. március 20.

Bukaresti látogatásán Franco Frattini, az EU igazságügyi biztosa ismét kiállt Monica Macovei, mint a korrupció-ellenes fellépés garanciája mellett. Ezenkívül a feddhetetlenségi országos ügynökség (ANI) törvényének elfogadását is szorgalmazta. A Macoveira támadó oligarchia nagyot derült a más politikai kultúrából származó Frattini naivitásán, ugyanis az EU-tagság tény, Románia elérte célját. Jól bevált módszer! 1878-ban Románia függetlenségének elismerését a zsidók állampolgárságához kötötték. Bukarest természetesen nem tartotta be szavát, a zsidók csak 1919-ben kaptak állampolgárságot, amikor Románia ismét kénytelen volt szorgalmasan “udvarolni” Európának: Besszarábia, Bukovina és mindenekelőtt Erdély bekebelezése került napirendre. Az országmárka belföldön is csillog. A liberálisok példát mutatnak: a D. A. Szövetség, az SZDP oligarchikus, korrupt-rendszere elleni fellépés nagyszerű kampánytéma, amíg a lakosság jóindulatát kell elnyerni. Hatalomra kerülve “természetesen” hátat lehet fordítani a szövetségeseknek, az államfőnek, s átpártolni a korábban ellenségnek kikiáltott oligarchákhoz. /Chirmiciu András: Országmárka. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 20./

2007. május 15.

A kommunizmus rémtetteiről szóló jelentés ajánlásainak gyakorlatba ültetése érdekében kéri az európai intézmények vezetőinek támogatását a romániai értelmiség. Közel nyolcszáz közéleti személyiség, hat tekintélyes civil szervezet és két szakszervezeti tömb május 14-én nyílt levélben fordult Jose Manuel Barrosóhoz, az Európai Bizottság és Hans-Gert Poettering, az Európai Parlament elnökéhez, valamint Franco Frattini igazságügyi biztoshoz. A levélírók emlékeztetik a brüsszeli diplomatákat, hogy Traian Basescu államfő tavaly decemberben a parlamentben – a Vladimir Tismaneanu történész vezette szakértői bizottság jelentése alapján – elítélte a román kommunizmus rémtetteit. Ennek ellenére a törvényhozás azóta sem tűzte napirendjére a dokumentum elfogadását, sőt a honatyák áprilisban felfüggesztették tisztségéből Basescut. Az értelmiségiek szerint az államfő leváltását célzó kezdeményezés kiváltotta belpolitikai válság valójában a kommunizmus elítélése következményeinek megakadályozását, a korrupcióellenes harc fékezését célozza. A közéleti személyiségek bírálják továbbá Tudor Chiuariu igazságügyi minisztert, aki szerintük politikai indokok alapján cselekedett, amikor nemrég megpróbálta eltávolítani tisztségéből az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) magas rangú politikusok ügyében nyomozó helyettes vezetőjét. A levelet többek között Emil Constantinescu volt államfő, Doina Cornea és Ana Blandiana forradalmár, Ion Caramitru színész, volt művelődésügyi miniszter és Horia-Roman Patapievici író, a Román Kulturális Intézet elnöke írta alá. Abban is kérik az EU-diplomaták közreműködését, hogy a román igazságszolgáltatás mihamarabb hirdessen ítéletet az 1989-es forradalom és az 1990-es bányászjárás ügyében /Rostás Szabolcs: Értelmiségiek levele Brüsszelbe. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./

2007. május 16.

Franco Frattini, az Európai Bizottság (EB) alelnöke, igazságügyi biztos Brüsszelben bejelentette: fokozott figyelemmel fogja tanulmányozni a német európai parlamenti képviselő Markus Ferber levelét. Ferber a védzáradék életbe léptetését kérte, az utóbbi időszak negatív romániai eseményei miatt. Frattini bejelentette: már két alkalommal tárgyalt Tudor Chiuariu román igazságügyi miniszterrel a korrupció ellen küzdő ügyészek függetlenségének megsértéséről, illetve az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (DNA) megalakítására vonatkozó törvényről. Nicholas Taubman, az Egyesült Államok nagykövete Daniel Morarral, a DNA elnökével folytatott találkozóján szintén jelezte: az utóbbi események bizonyos kétkedéseket vetettek fel Románia korrupcióellenes törekvéseire vonatkozóan, nem csupán Washingtonban, de számos más fővárosban is. /Életbe léptethetik a védzáradékot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

2007. június 28.

Levelet intézett Franco Frattini európai biztoshoz a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) egyik elbocsátott oktatója, Hantz Péter. A levél szerint „abszurd és anakronisztikus, hogy a 21. század Európájában romániai akadémiai vezetők, a román diplomácia hathatós támogatásával hadjáratot viselnek olyan alapvető kisebbségi jogok ellen, melyeket Európa minden jelentősebb nemzeti közössége élvezhet – a romániai magyarság kivételével”. „Diákjainkat már a középiskolai román nyelvvizsgákon diszkriminálják, a felsőoktatásban pedig számos fontos szak nem tanulható magyar nyelven” – olvasható a levélben. A levél szerint „Románia megoldatlan kisebbségi problémák egész sorát hurcolta be magával az Európai Unióba. Az RMDSZ, kormányon belül vagy kívül sem tudta elérni a Bolyai Egyetem újraindítását. A belpolitikai eszközök kimerülése, a mindenkori román kormány elutasító, kisebbségellenes magatartása miatt kellett az RMDSZ-nek az Európai Parlamenthez fordulnia. ” Hantz Péter a levélben azt kérte Franco Frattinitől, „vesse latba befolyását a romániai magyarságtól elvett Bolyai Egyetem újraindítása érdekében. A romániai hivatalos szervek számára az európai fórumok, főleg a Bizottság javaslatai követendő irányvonalat jelenthetnek. ” /Lobbi a Bolyaiért. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./

2007. november 14.

Több europarlamenti képviselő is bírálta Franco Frattini EU-biztost amiatt, hogy a kialakult olasz-román politikai válságban személyi érdekeit helyezte előtérbe. Frattini, a Silvio Berlusconi vezette jobb-közép Forza Italia tagja azt rótta fel Romano Prodi olasz miniszterelnöknek, hogy megszüntette az unióhoz frissen csatlakozott országokból beérkező migrációval szembeni megszorításokat, ami elvezetett a jelenlegi helyzethez. Több felszólaló europarlamenti képviselő rámutatott arra, hogy a migráció az európai munkaerőpiac fejlődését kedvezően befolyásolja, az Olaszországban kialakult szituációt pedig a megfelelőbben kell kezelni. Tabajdi Csaba szerint a romákkal kapcsolatos olaszországi események az uniós szintű kisebbségpolitikai szabályozás megteremtésének sürgető szükségét igazolják. /Részrehajlással bírálták Franco Frattinit az EP-ben. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

2008. február 23.

Az RMDSZ ezúttal korrekt és európai döntést hozott Koszovó függetlenségének elismerését illetően – jelentette ki kolozsvári sajtótájékoztatóján Eckstein-Kovács Péter szenátor. A román kormány és parlament által elfogadott álláspontról szólva, az RMDSZ politikus elmondta: figyelembe kell venni egyrészt azt, hogy választási év van Romániában, másrészt pedig, hogy a románok szerb-szimpatizánsok. Eckstein-Kovács Péter furcsának tartotta azt, hogy Románia az Európai Unió (EU) tagállamaként megengedte magának, hogy az unióval ellentétes álláspontot képviseljen. A szenátor arról is beszámolt, hogy Franco Frattini, az Európai Bizottság (EB) igazságügyi biztosa a román igazságügyi reform hiányosságaira hívta fel a figyelmet egy, a héten Ljubljanában tartott megbeszélésen. /P. A. M. : Eckstein-Kovács: Ezúttal jól döntött az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

2008. április 25.

A hatalmat átvenni készülő jobboldali római kormány több leendő tagja – Franco Frattini külügyminiszter- és Roberto Maroni belügyminiszter-jelölt – kijelentették: újra kellene tárgyalni az uniós állampolgárok szabad mozgását szavatoló EU-s irányelvet, mert ez lehetővé teszi a „bűnözők szabad mozgását” is. Újabb gyilkosság borzolja a kedélyeket Itáliában, melynek elkövetője romániai bevándorló. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök úgy véli, a románellenes kijelentések az olaszországi választások „utóhangjai. /Cs. P. T. : Bukarest hűti Rómát. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

2008. június 12.

Barátságos, nyílt beszélgetésként jellemezte Lazar Comanescu román külügyminiszternek olasz kollégájával, Franco Frattinivel folytatott tárgyalását. Comanescu beszámolt római útjáról, amelynek egyik legfőbb napirendi pontja az olaszországi román vendégmunkások helyzete volt. Frattini biztosította afelől, hogy az Itáliában munkát vállaló román állampolgárokat nem fogják hátrányosan megkülönböztetni. /Román–olasz együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

2008. július 14.

„Amíg Franco Frattini az igazságszolgáltatásért és a kisebbségek jogaiért felelős EU-biztos volt, addig szívesen oktatott ki minket, mit hogyan kellene tennünk, most pedig annak a kormánynak a külügyminisztere, amely nem tudja megoldani ezt a problémát” – reagált Markó Béla RMDSZ-elnök az Olaszországban tartózkodó romániai romák körüli botrány legújabb fejleményeire. Az olasz hatóságok ugyanis elkezdték az országban tartózkodó romák – köztük a kiskorúak – ujjlenyomatos és fényképes nyilvántartását, semmibe véve az Európai Parlament (EP) határozatát, amely az akció haladéktalan leállítására szólítja fel az illetékeseket. „Az olasz kormány teljesen téves úton próbál elindulni” – fejtette ki Markó, amikor Marosvásárhelyen Fodor Gáborral, az SZDSZ elnökével találkozott. /L. I. : Kisebbségi jogokat tipró olasz csizma. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998