udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Franco, Francisco

1998. január 19.

A kolozsvári székhelyű Mihály Arkangyal Keresztény Akció Szövetsége román szervezet és a Sarmisegetuza Alapítvány jan. 13-án Kolozsváron gyászmisét tartott a legionáriusok által mártírnak tartott Ionel Mota és Vasile Marin emlékére. Nevezettek a Mihály Arkangyal Légió vezetőségi tagjai, akik Franco oldalán részt vettek a spanyol polgárháborúban és ott életüket vesztették. Egyesek szerint halálukban közrejátszott Ion Zelea Codreanu vasgárdista, fasiszta vezér, aki így akart megszabadulni két riválisától. A gyászmisét a feléledő legionárius mozgalom élére álló Liviu Branzasi ortodox pap mondta. /Mozgolódnak a neo-vasgárdisták. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

1999. október 11.

Barabás István azt erősítette meg, hogy hiába hangzik el a tévében az RMDSZ vezetőinek bármilyen nyilatkozata, a román nacionalisták semmit sem fogadnak el. Hiába jelentette ki például Markó Béla az október 5-i sajtóértekezletén: az Aradon kivégzett tizenhárom tábornok közül egy sem harcolt Erdélyben románok ellen. Ugyanis 39 román szenátor jegyzékében, amelyben tiltakoztak az aradi Szabadság-szobor felállítását kimondó kormányhatározat ellen, az állt, hogy "A 13 tábornokot terheli a felelősség az Avram Iancu hadseregébe toborzott tíz- meg tízezer román lemészárlásáért, száz meg száz román falu és templom elpusztításáért." Hasonló értelemben nyilatkozott Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnöke is a 13 tábornokról, megtetézve az ígérettel, hogy a szobor robbanás áldozata lesz, továbbá az Adevarul október 6-i vezércikkében Dumitru Tinu igazgató, aki egyúttal Horthy, Hitler, az SS, Franco szellemalakjaival fokozta az aradi szobor keltette rémületérzést. - Ennyi volt tehát a haszna annak, hogy az RMDSZ vezetői tisztázták: a tizenhárom tábornok sosem harcolt románok ellen. Október 5-én az Antena 1 műsorában Ion Cristoiu megkérdezte Demeter Jánost és Kelemen Hunor államtitkárt: Tudnak maguk a szárazajtai emlékműről, amit az RMDSZ emelt? Tudják, kik végezték ki a szárazajtaiakat? A legionáriusok? És tudják, miért? Mert román katonákat öltek. - Ilyen stílusban megy a tévéharc, nem lehet tisztázni félreértéseket. - Barabás szerint az RMDSZ önmagát alázza meg, ha kultúráról, történelemről, művészetről akar vitába szállni az extrémizmus tévésztárjaival. A hazugság sem hiányzik, Dumitru Tinu említett vezércikkében leírta: "az RMDSZ megkapta az állami magyar egyetemet, és akkor még mit akar?" /BARABÁS ISTVÁN: Kedves RMDSZ, úgy is, mint tévésztár! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

2003. október 31.

Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke a vele készült interjúban leszögezte, a Székely Nemzeti Tanács megalakulása a közképviseleti demokrácia gyakorlását jelenti. Települések állampolgárai falugyűléseken nyilvánították ki akaratukat Székelyföld autonómiája, illetve a székely székek önigazgatása tárgyában. A közösség, amely autonómiát hirdetett meg, létrehozza a saját döntéshozó, végrehajtó, illetve ellenőrző testületeit. A statútumtervezetben nyolc autonóm szék szerepel. A Helyi Autonómiák Európai Chartája szerint a megfelelő hatáskörök átruházását a gyakorló hatalomnak - jelen esetben az államnak - meg kell tennie. Finnországban 220 000 svédnek két hivatalos állami egyeteme van anyanyelven, s további főiskolái. A katalán autonómia a Franco bukása utáni évben létrejött, a parlament jóváhagyta az autonómia törvényét. Dél-Tirol autonómiájának útja sokkal hosszabb időt vett igénybe, mi több, folyamatosan bővül. Csapó elmondta, hogy az Európa Tanácsot felkérik, hogy megfelelően támogassa Székelyföld autonómiatörekvéseit. /Interjú dr. Csapó I. Józseffel, a Székely Nemzeti Tanács elnökével. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 31./

2006. november 4.

November 3-án kezdődött Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban a 2. Kisebbségi Felsőoktatási Konferencia, amelyet a Bolyai Kezdeményező Bizottság szervezett, jelentős kül- és belföldi részvétellel. A rendezvényen megjelentek, és ismertették helyzetüket az Európa-szerte működő kisebbségi tannyelvű egyetemek képviselői. A konferencián megjelent többek között Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök, Románia miniszterelnök-helyettese, Cseh Áron magyar főkonzul, Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az EMNT-alelnöke, Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár és Lisa Heilbronn, az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének kolozsvári irodavezetője. Az ülésen Cseh Áron főkonzul átadta a Sólyom László köztársasági elnök üdvözletét. Többek között elhangzott: az Európai Unióban a kisebbségek képesek kell hogy legyenek ellenállni akár a természetes asszimilációs folyamatoknak is, ezért őket többletjogok illetik meg. Az anyanyelvi oktatáshoz való jog a széles körben elismertek közé tartozik: Európában minden hetedik ember kisebbségben van a saját országában, közülük több mint százezren saját anyanyelvükön végzik az egyetemet. Tőkés László az 1956-os forradalomra, és az azt követő megtorló intézkedésekre emlékeztetett, amelyek között lényeges helyet foglal el a Bolyai Egyetem megszüntetése, illetve beolvasztása a román intézménybe. Smaranda Enache, a Pro Demokrácia társelnöke elmondta: itt most nem csupán a magyar nyelvű felsőoktatás kérdése merül fel, hanem elsősorban az, miként szembesülünk mi, magyarok és románok a közös közelmúlttal. – Ha így folytatjuk, akkor 60–80 éven belül a magyar közösséget is elveszítjük, ugyanarra a sorsra jut, mint a szász vagy a zsidó közösség – figyelmeztetett a polgárjogi aktivista megjegyezve: a Bolyai Egyetem elkobzása fájó pont a közelmúlt történelmében. Markó Béla elmondta: az állami támogatású önálló magyar egyetem már 1989-ben a magyar közösség egyik lényeges célkitűzése volt. Romániában létrejött ugyan a törvényes lehetősége annak, hogy az anyanyelvi felsőoktatás megvalósuljon, de ez nem elég, döntésjogra van szükség, amelyet csak önálló intézmények által lehet biztosítani, a Babes–Bolyai Tudományegyetemen ugyanis nincs a magyar diákoknak és tanároknak döntésjoga – szögezte le Markó. A romániai magyarságot megilleti, hogy az általa befizetett adókból és illetékekből visszakapja a megfelelő részt, egyetem formájában – tette hozzá. A konferencia kiderült, hogy Galíciában (Spanyolország északnyugati csücskében) a galego nyelv hivatalos státusznak örvend, hogy a Santiago De Compostella városbeli galego egyetem létrehozása politikai konszenzus eredménye, amelynek még a nacionalistának számító Spanyol Konzervatív Párt is része volt. Ennek köszönhetően, a Franco-diktatúra tilalmai ellenére, ma már a lakosság jelentős része ismét beszéli és használja XIV. századból eredő anyanyelvét. Cardiffban, a walesi nyelvű intézmény megalapításakor az árral szemben kellett úszni, nagyon sokan úgy vélték: az angol nyelv tökéletesen elég mindenhez, nincs értelme őseik kihalófélben lévő nyelvével foglalkozni. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Nem elég a lehetőség, döntésjog szükséges. Kisebbségi felsőoktatási konferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998