udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Fresch Ottó

2002. június 22.

A budapesti Fafaragók Baráti Körének részvételével a hét elején tábor kezdődött Tusnádfürdőn, amelyen a budapesti XVIII. kerület fafaragói vesznek részt. A Frech Ottó által vezetett csapat az ittlétük alatt a helyi millenniumi emlékparkba készít három egészalakos szobrot Szent Istvánról, Hunyadi Jánosról és Bethlen Gábor erdélyi fejedelemről. A szobrokat a tervek szerint a Hargitai Megyenapok végén állítják fel. /(Daczó Dénes): Millenniumi szobrok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

2003. július 10.

A közvélemény még most sem igazán tudja, hogy az 1956-os magyarországi forradalomnak erdélyi mártírjai és áldozatai is vannak. Az 56-os magyarországi forradalommal kapcsolatos egyik legnagyobb romániai koncepciós per színhelye Temesvár volt. Ebben az ügyben 380-420 embert tartóztattak le rendszerellenes fegyveres szervezkedés vádjával, közülük 57-et elítéltek, a lehető legsúlyosabb büntetést szabva ki rájuk: tíz embert kivégeztek, a többiek több mint 1300 börtönévet kaptak. A Szoboszlay nevével fémjelzett kirakatper történelmi értékelése még várat magára, de egyre több írás, könyv, emlékhely jelzi, hogy az utókor végre helyére akarja tenni ezeket a dolgokat is. Budapesten, a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában az 1956-os erdélyi áldozatok emlékére 1999-ben elkészült az első emlékmű: Fresch Ottó Anya és gyermeke c. alkotásának hátoldalára került az Erdélyben kivégzettek vagy a börtönben elhunytak neve. Az emlékművön 23 név szerepel, közülük 13 a Szoboszlay-per vádlottja. Az erdélyi születésű Erdélyi Zoltán sírköves készítette alkotás felavatására 2003. június 16-án, Nagy Imre volt miniszterelnök kivégzése évfordulóján került sor. Magyarországon tehát már van emlékhelye az 1956-os erdélyi áldozatoknak, illendő lenne valahol Arad vagy Temes megyében is hasonló emléket állítani. Magánszemélyek részéről kezdeményezés is született erre: az első adományozók egy leendő emlékhelyre Stelcz Gyula, a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájának gondnoka, Szoboszlay Alexandra (Szoboszlay Aladár húga) és Péterszabó Ilona, az 56 után 57-en a temesvári perben c. könyv szerzője. /Az 1956-os áldozatok emlékének megörökítésére. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 10./

2003. július 11.

Tusnádfürdőn a tavaly megkezdett munkát folytatják a fafaragók, zömében a budapesti Fafaragó Baráti Kör tagjai és a Kárpátaljáról érkezett Gergely István. A múlt évben már elkészült a történelmi szoborpark néhány szép darabja (Szent István, Hunyadi János, Bethlen Gábor alakja), most pedig a csapat néhány tagja Szent Lászlót vési jókora fatörzsbe. A "témavilág" eleve csapatmunkát, együttgondolkozást, együttalkotást feltételez. Művészek és műkedvelők egyaránt magukra találtak Frech Ottó művészeti irányító keze alatt, aki immár a sokadik táborozáson vesz részt a Kárpát-medencében. /Ferencz Imre: Legenda és történelem - szobrokban. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./

2005. május 24.

Dzsingisz kánhoz, Napóleonhoz, Hitlerhez és Sztálinhoz hasonló kegyetlen zsarnoknak nevezte Attila hun vezért a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) május 23-án abban a nyilatkozatban, amelyben tiltakozott az ellen, hogy Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettes a hétvégén egy csallóközi faluban, Csicsón beszédet mondott egy Attilát ábrázoló szobor leleplezésekor. A budapesti Frech Ottó és a csicsói Nagy Géza faszobrász japán kőrisfából faragott Attila-szobrát a Falvak Kultúrájáért Alapítvány adományozta a magyarok lakta Csicsónak, hogy ily módon megalapozza a faluban létesülő szoborparkot. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

2005. augusztus 15.

Augusztus 13-án egészalakos Szent István-szobrot avattak a Maros megyei Szolokma központjában. A református templom előtt felállított, kőből faragott alkotás Fresch Ottó magyarországi képzőművész munkája. Az avatóünnepélyre a falu számos elszármazottja is hazatért. /Röviden rovat. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998