udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: König, Friedrich

1992. július 2.

Az Európa Tanács háromtagú bizottságot nevezett ki a Romániában élő magyarok problémáinak tanulmányozására, vezetőjük Friedrich König jogász, osztrák parlamenti képviselő. /SZER, magyar adás/

1992. augusztus 31.

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének politikai bizottsága nevében Friedrich König ténymegállapító körutat tesz Romániában. Tárgyalt a német és magyar kisebbségi szervezetek képviselőivel. Tapasztalatairól jelentést készít. /Új Magyarország, aug. 31./

1992. szeptember 2.

Friedrich König, az Európa Tanács alelnöke, az Európa Parlament romániai jelentéstevője Kolozsváron tárgyalt, majd Hargita megyébe látogatott, ahol Csíkszeredán a megyei és helyi önkormányzatok képviselőivel tárgyalt. Az RMDSZ részéről Hajdú Gábor szenátor és Kolumbán Gábor, az RMDSZ alelnöke ismertette az etnikumközi kapcsolatok gondjait, a törvényhatósági szervek nemzetiségi összetételét. Az állandó erődemonstrációk, feszültségkeltő nyilatkozatok, fenyegetések nem a megértést, a nyugodt együttélést szolgálják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

1993. március 9.

Markó Béla RMDSZ-elnök beszámolt a Magyar Hírlap tudósítójának arról, hogy márc. 9-én az RMDSZ parlamenti vezető politikusai találkoztak Bukarestben az Európa Tanács megfigyelőjével, Friedrich Königgel. König jól ismeri a kisebbségek helyzetét, előzetes jelentésében reálisan tükrözte a problémákat. Fontos lenne a tanügyi törvény kidolgozása, szükséges a nemzetiségi törvény. Jelenleg a törvényeket diszkriminatívan alkalmazzák. Beszámoltak Könignek az igazságügyben történt súlyos jogsértésekről, a zetelaki, oroszhegyi és marosvásárhelyi bebörtönzöttekről és a Bolyai Egyetem szükségességéről. /Bogdán Tibor, Bukarest: Markó Béla RMDSZ-elnök nyilatkozata a Magyar Hírlapnak. = Magyar Hírlap márc. 10./ Borbély László, az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke a Friedrich Königgel történt megbeszélésről elmondta, hogy König 1992. augusztusi látogatása óta a kisebbséget illetően nem történt változás: nincsenek a kisebbségi jogokat biztosító jogi keretek, szükség van nemzetiségi törvényre, kétnyelvű feliratokra, Bolyai Egyetemre, a tanügyi törvénytervezet diszkriminatív. König megígérte, hogy a főügyésznek is felveti a zetelaki, oroszhegyi, marosvásárhelyi elítéltek ügyét. /Demeter J. Ildikó: Bízunk a reális képben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

1993. június 8.

A Romania Libera jún. 8-9-i száma közölte Friedrich König, az ET politikai bizottsága jelentéstevőjének nyilatkozatát, melyben König felsorolta azokat a jelenségeket, amelyek miatt nem tartják érettnek Románia felvételét az ET-be: késik az igazságszolgáltatás reformja, a sajtószabadság biztosítása, nincs meg a kisebbségek jogvédelme. König aggasztónak találta a marosvásárhelyi és székelyföldi magyar és cigány elítéltek igazságtalan büntetését, Cseresznyés Pál ítéletének helybenhagyását, továbbá azt, hogy a két székely többségű megyében nem történt meg a decentralizálás. /Magyar Nemzet, jún. 9./

1993. június 16.

A Dimineata jún. 16-i száma közölte Iliescu elnöknek a bécsi emberi jogi konferencián elmondott beszédét. Az államfő kifejtette, hogy Romániában széles körű jogokat élveznek a kisebbségek. "vannak kormányok és politikai erők, amelyek hajlanak arra, hogy a kisebbségi jogok felettébb nemes céljával helyettesítsék a területi igények meghirdetését, mivel ezeket másképpen semmiképpen sem fogadhatja el a nemzetközi közösség." Ez az irányzat a "legfontosabb destabilizáló tényező és veszélyforrás." "A kisebbségi kérdésekre helyezett túlzott hangsúly csak arra szolgál, hogy fenntartsa és ösztönözze a nemzeti és nacionalista érzéseket, sőt szenvedélyeket..." Iliescu szükségesnek tartja magatartási kódex kidolgozását az államok egymás közötti viszonyára vonatkozóan, a kisebbségek védelmét illetően. /MTI/ Iliescu elnök bécsi tartózkodása alkalmával találkozott Butrosz Gali ENSZ-főtitkárral, továbbá Jimmy Carter volt amerikai elnökkel, az emberi jogi konferencia egyik legnagyobb szorgalmazójával, Thomas Klestik osztrák elnökkel, Franz Vranitzky kancellárral és Friedrich Königgel is. /Iliescu a kisebbségi kérdésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

1993. június 18.

Dr. Friedrich König osztrák képviselő, az Európa Tanács Politikai Bizottságának romániai raportőre válaszolt Alexandru Todericiu, a Romania Libera munkatársa kérdéseire. Elmondta, hogy előtte Gunnar Jonssonon, az ET jogi bizottságának raportőre járt Romániában. Mindketten hasonlóan látják, Romániának meg kell oldani bizonyos dolgokat. Több területen kell változást elérni, így az igazságszolgáltatás területén a főügyész magas rangú tábornok volt. Az ET kérte, hogy civil váltsa fel a tábornokot. Ez megtörtént, azonban a raportőr megtudta, hogy a tábornokot ezután a főügyész helyettesévé nevezték ki. A sajtószabadság területén is vannak problémák, az újságírók például csak speciális engedéllyel vehetnek részt a parlament ülésein. Az újságpapír elosztásánál különbségeket tesznek. Nem lehet sajtószabadságról beszélni, ha egyetlen, a kormányzópárt által felügyelt televízió és rádióadó működik. Szükség van kisebbségi törvényre és az oktatási törvényre és azokat az ET 102-es dokumentumának megfelelően alkalmazzák. König felvetette még az 1990-es marosvásárhelyi eseményekre vonatkozó bírói döntések során a magyar és roma kisebbséget ért megkülönböztetéseket, továbbá Funar polgármester túlkapásait. Hargita és Kovászna megye magyar kisebbségével kapcsolatban megjegyezte, hogy Romániában a prefektusok közreműködésével centralizált vezetés folyik. König sürgette a titkosszolgálat /SRI/ parlamenti ellenőrzés alá helyezését. Probléma, hogy a kormány szélsőséges, kisebbségellenes, antiszemita pártok /Nagy-Románia Párt, Románok Nemzeti Egységpártja/ támogatásától függ. Ugyanígy nem jó a korrupciós botrány, melybe magasrangú állami tisztségviselők is belekeveredtek. /Románia és az Európa Tanács. "Egyes lényeges kérdések előzetes megoldásától függ Románia felvétele". (I) = Népújság (Marosvásárhely), jún. 16., (II.) = jún. 18. ? Alexandru Todericiu cikke magyar fordításban átvéve a Romania Libera 966. és 967. számából/

1993. június 18.

Georghe Funar kolozsvári polgármester felháborodottan visszautasította Friedrich König megállapításait, aki szerinte hamis képet fest a román valóságról és az ő nevét is említette. Funar szerint a König-jelentésben valótlanságok vannak. Szerinte Octavian Buracut nemhogy Európa Tanács tanácsosi állás illetné meg, inkább egy portási állás a tanácsnál. /Németh Júlia: Polgármesteréknél minden rendben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

1993. június 22.

A hatalomhoz közel álló Adevarul jún. 22-i számában Dumitru Tinu főszerkesztő Kegyelem a vadállatnak címen hevesen támadta Friedrich Königet, az Európa Tanács jelentéstevőjét, aki Bécsben közölte Iliescu elnökkel, hogy Románia ET-csatlakozásához szükséges lenne, hogy megkegyelmezzen Cseresznyés Pálnak, illetve az oroszhegyi és zetelaki elítélteknek. Tinu szerint az utóbbiak bestiálisan lefejezték és labdának használták az áldozat fejét. /Pesti Hírlap, jún. 23., MTI/

1993. június 29.

Nyilvánosságra hozták Teodor Melescanu külügyminiszternek a kormány nevében Friedrich Könighez, Románia Et-felvételével foglalkozó fő jelentéstevőjéhez írt levelét. Az új oktatási törvény összhangban áll majd az ET 1201-es ajánlásával, ígérte Melescanu. Bukarest felülvizsgálja a bebörtönzött magyar elítéltek helyzetét, ígérgetett Melescanu a levélben. Florin Botica, az ET parlamenti közgyűlésén a román delegáció vezetője viszont kijelentette, hogy nem lehet előjogokat adni a nemzetiségeknek. /Bogdán Tibor, Bukarest: Román ígéretek az ET-nek. = Magyar Hírlap, jún. 29./

1994. március 27.

Friedrich König /márc. 27-én/ és Gunnar Jansson /márc. 28-án/, az Európa Tanács /ET/ jelentéstevői Bukarestbe érkeztek, hogy megvizsgálják, milyen mértékben tett eleget Románia az ET-felvételekor vállalt kötelezettségeinek. /Magyar Nemzet, márc. 28., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

1994. április 6.

Az Európa Tanács két jelentéstevője sajtóértekezleten ismertette romániai tapasztalatait. Friedrich König hangsúlyozta, hogy nem ajánlásokról van szó, hanem a román kormány írásban vállalt kötelezettségeiről. A tanügyi törvénytervezettel kapcsolatban megjegyezte: elfogadhatatlan a korábbi helyzethez való visszatérés, így az, hogy meg akarják szüntetni a magyar nyelvű oktatást az orvosi karon, a bölcsészkaron vagy a szakoktatásban. Gunnar Jansson hangsúlyozta, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben tartása az emberi jogok kérdéskörébe tartozik. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 6./

1994. április 16.

Románia mulasztását bírálta az ET-jelentéstevő, Friedrich König, aki a bukaresti rádiónak nyilatkozott. Jelentése elkészítéséhez további felvilágosításokat kért Teodor Melescanu külügyminisztertől. Romániának ápr. 15-ig kellett volna ratifikálni az emberi jogi konvenciót, azonban ez nem történt meg. Hasonló mulasztásoknak kívánja elejét venni a Bratinka-Severin néven ismertté vált klauzula, amely szerint az új tagállamok csak akkor vehetnek részt a parlamenti közgyűlés munkájában, ha teljesítik a felvételkor vállalt kötelezettségeket. /Bratinka József a magyar ET-küldöttség vezetője, Adrian Severin a Demokrata Párt képviselője/. A javaslattal egyetértett Frunda György RMDSZ-szenátor, ellene foglalt állást Florin Radulescu román küldöttségvezető és Dumitru Buzatu. /Magyar Hírlap, ápr. 16./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998