udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Friedrich Klára

2003. április 26.

Ápr. 26-án Szamosújváron negyedik alkalommal kerül sor a Csodaszarvas nyomában elnevezésű Országos Rovásírásversenyre. A helybeli 51. számú Czetz János cserkészcsapat által szervezett rendezvény re Erdély minden sarkából érkeznek vendégek. Délután a Téka-házban a gyergyószentmiklósi Tölgyesi András Béla rézdomborításaiból nyílik kiállítás, majd ugyanott három érdekesnek ígérkező előadást hallgathatnak meg a résztvevők. A szokásos könyvbemutatón Friedrich Klára-Szakács Gábor Kárpát medencei birtoklevelünk a rovásírás című kötetével ismerkedhetnek meg a jelenlévők. /Erkedi Csaba: Országos Rovásírásverseny. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

2003. április 29.

A múlt hét végén a cserkészek ellepték Szamosújvárt. Az ország 16 helységéből gyűltek össze, hogy részt vegyenek a negyedik alkalommal kiírt, Csodaszarvas nyomában elnevezésű országos rovásírás-versenyen. A szervezőknek, a helybeli Czetz János cserkészcsapatnak köszönhetően a háromnapos találkozó jól sikerült. Több mint 140-en vettek részt a versenyen. Gazdag és változatos program várta a résztvevőket /kézműves foglalkozások, kiállítás, előadások, könyvbemutató és baráti megbeszélések/. A könyvbemutatón Friedrich Klára/Szakács Gábor Kárpát-medencei birtoklevelünk - a rovásírás című kiadvánnyal ismerkedhetett a népes közönség. /Erkedi Csaba: Csodaszarvas nyomában Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

2004. augusztus 11.

Megrendezik Verőcén a IV. Magyar Szigetet, aug. 11-18-a között. Toroczkai László főszervező kijelentette, azért magyar sziget, mert szigetet képez a nemzetközi, kozmopolita fesztiválok között. A Magyar Szigeten együtt lehetnek a felvidéki, erdélyi, délvidéki, kárpátaljai és őrvidéki fiatalok a csonka-magyarországiakkal. Több mint hetven előadás lesz, s a saját területükön a legkiválóbb szakembereket hívták meg. Köztük van Kiszely István és Bakay Kornél történész, Jankovich Marcell, Ungváry Zsolt író, Fridrich Klára rovásíráskutató, Für Lajos és Raffay Ernő, Drábik János, a Szabad Európa Rádió egykori munkatársa, Szentesi Zöldi László, a Magyar Nemzet külpolitikai újságírója, az 56-os Wittner Mária, Varga Tibor és Kocsis István a Szent Korona szakértői, továbbá a csángóföldi Duma András. Idén is lesz Sajtóklub és ifjúsági kerekasztal, ahol a legnagyobb nemzeti ifjúsági szervezetek vezetőit ültetik egymás mellé. Esténként több mint húsz zenekar lép fel. Mindezeken kívül számos egyéb program, haditorna, filmvetítések, solymász-bemutató színesítik a Magyar Szigetet. A Magyar Szigeten hirdetik ki a Kárpát-medencei rajzverseny győzteseit is. „Hazám" címmel közel kétszáz gyermekrajz érkezett a pályázatra, a történelmi Magyarország valamennyi régiójának általános iskoláiból. – Tavaly a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat /HVIM/ elhagyó elnökségi tagok új szervezetet hoztak létre, amely Erdélyben összefogott egy már létező szervezettel. A HVIM-et és a Magyar Szigetet is Toroczkai László alapította. A Magyar Sziget védnöke a kezdetektől fogva Bethlen Farkas verőcei polgármester, a programigazgató pedig Zagyva György Gyula, a HVIM alelnöke. A főszervezők személye tehát változatlan. Idén először egy elszakított területen is meg tudták rendezni a Magyar Szigetet. Májusban a háromnapos, I. Felvidéki Magyar Sziget óriási sikert aratott, több mint háromezer felvidéki magyar fiatal vett részt a fesztiválon. Az első Magyar Szigeten 2001-ben még alig száz-százötven, 2002-ben már mintegy kétezer, 2003-ban pedig már több mint ötezer fiatal kereste fel a Magyar Szigetet. A mostanira 8-10 ezer fiatalt várnak a Kárpát-medence egész területéről. /Fábián Tibor: IV. Magyar Sziget, augusztus 11-18. Nemzetépítő fesztivál a Dunakanyarban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

2005. május 9.

A Temesvári Magyar Nőszövetség szervezésében zajlott a hét végén Friedrich Klára és Szakács Gábor Betűrovó honfoglalók című zenés előadása a Kós Károly Közösségi Központban. Az előadókat Temesvárra elkísérő Borbély Zsolt Attila vezette be a nemzetképről szóló eszmefuttatásával. Friedrich Klára a magyar rovásírás évezredes múltját és ősi kultúrákkal való rokonságát fejtette ki. Szakács Gábor, a Magyar Nemzet újságírója a témához illő, az ősök és a kutatók emléke előtt tisztelgő dalokat adott elő gitárkísérettel. /(Sz. I.): Ősi értékünk a rovásírás. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 9./

2005. augusztus 13.

Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és az Egyesült Magyar Ifjúság első alkalommal rendezi meg nyári táborát Gyergyószentmiklóson, tájékoztatott Bagoly Zsolt, az EMI alelnöke. Céljuk: összefogni azokat a magyar fiatalokat, akik lényegesnek tartják nemzeti hagyományaink ápolását. Augusztus 12-én kezdődött a tábor. Közismert személyiségek tartanak előadásokat, köztük Eva Maria Barki nemzetközi jogász; Raffay Ernő, Vekov Károly, Vincze Gábor történészek, a Koltay-fivérek; Nagy Zoltán regös, énekmondó; Szántai Lajos magyarságkutató; Friedrich Klára és Szakács Zoltán rovásírás-szakértők és Ágoston Balázs, a Magyar Demokrata budapesti hetilap munkatársa. /Kristó Tibor: EMI-Tábor Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./

2006. július 18.

Megrendezték az első délvidéki nemzeti tábort Palicson, ahová az Egyesült Magyar Ifjúság hívta a fiatalokat. Palicson, a Szabadka melletti fürdővároskában történt talán a legtöbb magyarellenes támadás, itt ugyanis nagyon sok idegen szerb bevándorló telepedett le a délszláv háború után.  Az aracsi pusztatemplom, a tatárjárás előtt épült bencés kolostor maradványa mára Délvidék szimbóluma lett. A topolyai Sarlós Boldogasszony templom Délvidék legnagyobb katolikus temploma, Törökbecse temetőjében pedig áll az 1848–49-es forradalomra emlékeztető Hungária-szobor.   Az Egyesült Magyar Ifjúság rendezvényén kizárólag Délvidékről esett szó, a Vajdaságról nem. A Vajdaság kifejezés a terület szerb közigazgatási nevének (Vojvodina) magyar visszafordítása. Sajnálatos, hogy a délvidéki négy magyar párt közül három – kivétel a Magyar Polgári Szövetség – vajdaságinak nevezi magát.      A táborban, melynek védnöke Becsey Zsolt fideszes európai parlamenti képviselő volt, az előadók között volt Wittner Mária halálraítélt szabadságharcos, parlamenti képviselő, aki ötvenhatos élményeiről és a megtorlásról mesélt. A fiatalok a rovásírással is megismerkedhettek Friedrich Klára és a Demokrata munkatársa, Szakács Gábor irányításával. Matuska Márton újvidéki író, újságíró és egy fiatal történész, Forró Lajos előadást tartott az 1944–45-ös délvidéki vérengzésekről, melyekben negyven-ötvenezer magyart mészároltak le a szerb partizánok. Matuska Márton leszögezte, a szerbekkel ellentétben a délvidéki magyarság számára 1941 húsvétja volt a felszabadulás, 1944-et pedig újbóli megszállásként élték meg. Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, európai jogi szaktudós, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumának tagja és újvidéki kollégája, dr. Bozóki Antal a magyarság jogvédelmének lehetőségeit vitatták meg. Szó esett a magyar élet legalapvetőbb kérdéséről, a népesedési helyzetről, Vincze Gábor történész pedig a történelem egyik ismeretlen epizódjáról, a ma is Magyarországhoz tartozó Deszken helyi szerb partizánok által elkövetett gyilkosságokról emlékezett. Az Egyesült Magyar Ifjúság is bemutatkozott a táborlakóknak. Maurer Oszkár elnök, Strahl Zoltán alelnök és a testvérszervezet Erdélyi Magyar Ifjak elnöke, Soós Sándor beszámoltak tevékenységükről és hitvallásukról. Andrási Attila, a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház vezetője, a Délvidéki Magyarok Közösségének elnöke és Rácz-Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke kemény szavakkal ostorozták a legnagyobb délvidéki magyar pártot, a Vajdasági Magyar Szövetséget. A hallgatóság megismerhette annak a temerini verekedés részleteit, melynek következményeként öt magyar fiatalt összesen hatvanegy év fegyházzal sújtott a szerb bíróság. Két évvel ezelőtt egy részeg szerb férfi öt magyar fiatallal is összetűzésbe került, s ezek alaposan helybenhagyták. A fiatalokat gyilkossági kísérlettel vádolták, noha nem is mind ismerték egymást előtte, s az eljárás során számos törvénytelenség történt, az anyanyelvű beszélők megtiltásától kezdve bizonyítékok meghamisításáig. A magyar fiúk végül súlyosabb büntetéseket kaptak, mint a Hágában tömeggyilkosságokért elítélt szerb háborús bűnösök némelyike. A példátlan ítéletet a semmítőszék is helybenhagyta. A szerb jogrendre jellemző, hogy a temerini fiatalokat elítélő bíró azóta maga is börtönbe került korrupció miatt, de rács mögött van az a szerb férfi is, akit a magyar fiatalok megvertek. Őt fegyveres rablásért ítélték el. Borbély Zsolt Attila, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács állandó bizottságának jegyzője az erdélyi és a délvidéki autonómiatörekvéseket hasonlította össze, megemlítve, hogy Felvidéken a Magyar Koalíció Pártja még csak föl sem vetette az önrendelkezést. Fellépett a székelyföldi TransylMania, ők először játszottak Délvidéken.    /I. Gy.: Nemzeti tábor Palicson. Éledő Délvidék. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 18./

2008. szeptember 30.

Közgyűlés előzte meg a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság első előadását. Fülöp Géza, a társaság titkára üdvözölte a megjelenteket, majd Csíky Boldizsár elnökkel, illetve az ott lévő tagokkal egyetemben körvonalazták a KZST idei évadi rendezvénysorozatának tervezetét. Fülöp Géza titkár felvetette a társaság újkori fennállásának 20. évfordulójára egy ünnepi kiadvány ötletét, majd Csíky Boldizsár elnök javasolta egy újabb Lyukasóra, ezúttal képzőművészeti ki mit tud? megszervezését. Felmerült a Recski Szövetség elnökének meghívása, aki előadást tartana az egykori hortobágyi haláltáborokról – 78 volt belőlük. Ennek kapcsán került szóba a földvári koncentrációs tábor, amelyről Boross Ernő írt könyvet. A javaslatok között volt a rovásírásról szóló est, Ráduly János vagy Friedrich Klára előadásában. A régi, meg nem valósított tervekből is felolvastak a résztvevők: az erdélyi kastélyok, a Mezőség, a szórvány, a régi templomok. /n. b. : Évadkezdő ötletbörze a KZST-nél. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./

2008. október 15.

A Sepsiszentgyörgyön megjelenő Történelmi Magazin októberi számának címlapján az aradi Szabadságszobor látható. A magyar történelem-kultúra rovatban sorozatkezdő tanulmányt közöl a lap főszerkesztője, Kádár Gyula A magyarság száma a honfoglalás után címmel. Érdeklődésre tarthat számot Friedrich Klára Torma Zsófia, a régész c. életrajza, Péterffy Gyöngyi Vezérlő csillag c. könyve gróf Czegei Wass Albertnek állít emléket. Rabocskay László Erdővidéki barangolás c. írása Vargyas és Olasztelek múltját, műemlékeit mutatja be. /Asztalos Lajos: Történelmi Magazin. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

2009. december 21.

„Bűvészmutatványok helyett biztos, szilárd jövőkép” Ez volt a címe annak a határozattervezetnek, amelynek elfogadását a Székely Nemzeti Tanács december 19-én tartott tanácskozása elnapolta. Az ülés napirendjén Izsák Balázs, az SZNT elnökének politikai beszámolója, a 2009. év Gábor Áron-díjainak kiosztása és az önrendelkezési nyilatkozat elfogadása szerepelt. Izsák Balázs rámutatott: a katalánok hét végi népszavazásának két figyelemre méltó tanulsága van. Az egyik, hogy Európában a kisebbségi sorba kényszerült nemzeti közösségek helyzete még mindig megoldatlan, a másik, hogy a hatóságok akaratától és szándékától függetlenül megszervezett népszavazás hiteles kifejezője a közösségi akaratnak. Véleménye szerint „nem a német miniszterelnök vagy a magyar miniszterelnök-helyettes a megoldás a Székelyföld számára, hanem az önrendelkezés intézményei, úgy, ahogy a Székely Nemzeti Tanács autonómiastatútuma leírja”. A tanácskozáson kiosztották a 2009. év Gábor Áron-díjait. Díjazottak: a Székelyföld folyóirat, Bernard Le Calloc’h francia földrajztudós, a Francia Finnugor Társaság elnöke, a Francia Írószövetség tagja, Szakács Gábor és Friedrich Klára rováskutató és -oktató, akiknek a neve összekapcsolódik a tatárlaki éremmel, a tordosi lelettel, a tászoktetői rovásos kövekkel, a dálnoki emlékkel, a székelyderzsi rovásos téglával és a boszniai piramissal, valamint Tulit Zsombor hegymászó, aki a Székelyek a magasban expedíciósorozat révén „egy egész közösséget állított a figyelem középpontjába”. /Mózes Edith: A székely népnek joga van az önrendelkezéshez! = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998