udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 985 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 961-985
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Frunda György

1990. május 29.

A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein- Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

1990. július 4.

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Frunda György /sz. Marosvásárhely, 1951. júl. 22./ képviselő ügyvéd, Marosvásárhelyen lakik. Frunda hangsúlyozta, hogy a parlamentben és azon kívül is csak a párbeszéd útján lehet egymás elveit megismerni. A dialógusnak elvszerűnek és őszintének kell lenni. A parlamentben a legfontosabb a nemzetiségi törvény, önkormányzati törvény és tanügyi törvény megalkotása. Az új alkotmánynak magába kell foglalnia a nemzetiségi egyéni és kollektív jogok összességét. Biztosítani kell az óvodától az egyetemig az anyanyelven tanulást. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

1990. december 21.

Frunda György képviselő a vele készült beszélgetésben elmondta, hogy szept. 23-án kezdte meg munkáját az Alkotmányszerkesztési Bizottság, melynek 23 tagja van, köztük az RMDSZ-t ketten képviselik, Hajdú Gábor szenátor és ő, aki egyben a bizottság titkára. A munkával elkészültek és nov. 15-én az alkotmány kidolgozott tételeit átnyújtották a képviselőházi és szenátusi bürónak, az ország elnökének és a miniszterelnöknek. Az RMDSZ nevében négy kifogást emeltek. Az első az, hogy nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatban /a koppenhágai záróokmányra hivatkozva, melyet 1990. jún. 29-én aláírt Románia/ az állam kötelezettsége a kisebbségek védelme az erőszakos asszimilációval szemben. A bizottság nem fogadta el az RMDSZ javasolt kiegészítését. Ez elengedhetetlen, azért is, mert a parlament két háza okt. 10-i együttes ülésén elfogadott egy határozatot, amely garantálja a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogait. Második kifogás az ellen volt, hogy megtiltanák az etnikai vagy nyelvi ismérvek alapján létrehozott pártok tevékenységét. Frundáék felhozták, hogy egyetlen európai országban sem létezik hasonló tiltás. Angliában három nemzetiségi párt van, Spanyolországban is hasonló a baszk és a katalán párt, Finnországban a Svéd Néppárt stb. Az RMDSZ javaslatát elfogadták, az ENSZ Emberjogi Bizottságához ezt a változatot vitték magukkal /Frunda is tagja volt az odalátogató bizottságnak. Frunda utólag megtudtak meg, hogy elutazásuk után újra szavazásra bocsátották az ügyet és az RMDSZ javaslata csak variánsként szerepel a szövegben. Az RMDSZ harmadik kifogás az oktatásüggyel kapcsolatos, azt javasolták, hogy az alkotmány írja elő az anyanyelven való tanulás lehetőségét minden szinten. Románia 1964-ben aláírta az ezt tartalmazó nemzetközi egyezményt és így is szerepelt az 1965-ös román alkotmányban. Tehát nyert jogról van só, és a kisebbségeket nem lehet megfosztani megszerzett jogaitól. A negyedik kifogás szintén a nyelvhasználattal függ össze, az 1965-ös román alkotmány szerint a nemzeti kisebbségek az általuk lakott területen használhatják anyanyelvüket a helyi hatóságokkal szemben, írásban és szóban. Ezt az elvet a mostani tézisekből kihagyták. /D. Bartha Margit: Nyert jogaink védelmében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

1991. január 25.

A 23 tagú alkotmányozó bizottság 1990. szept. 3-án kezdte meg munkáját, melyben két RMDSZ-képviselő is részt vesz. Hajdu Gábor az államszervezési kérdésekkel foglalkozó csoport tagja, Frunda György pedig az emberi jogokkal foglalkozóé. Frunda György egyben a bizottság titkára. Frunda nyilatkozott az eddig elvégzett munkáról. Nem elégedett, hangsúlyozta, de amit lehetett, azt megtették Hajdu Gáborral együtt. A kollégák értékelték munkájukat addig, amíg a nemzetiségi problémákról nem volt szó. Frunda kiemelte, hogy az Iliescu elnök által is aláírt Párizsi Chartában először szögezték le, hogy a nemzeti kisebbségek jogai az ENSZ által kikiáltott egyetemes emberi jogok részei. Ezt nem akarták megérteni a román kollégák. Az anyanyelvi oktatásnál kiegészítést kért Frunda György: az anyanyelvi oktatást biztosítsák minden fokon. /Nagy Miklós Kund: Jogok és korlátok között? Betekintés a készülő alkotmány boszorkánykonyhájába. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 25./

1991. szeptember 14.

Király Károly szenátor elmondta, hogy azért vonult ki az Alkotmányozó Gyűlésről, mert nem hallgatták meg, illetve nem tárgyalták meg az ő, általában az RMDSZ, módosító indítványait. A szélsőséges nacionalista kijelentések gyakoriak. Barladeanu, a szenátus elnöke azt állította, hogy külső erők voltak az 1989 decemberi forradalom szervezésében: ha Tőkés László ott volt a forradalom élén, akkor a történtekben a magyarok keze is benne volt. Az alkotmánnyal kapcsolatban nem egységes az RMDSZ, többen a 6-os pont ellen voltak /ebből hiányoznak a kollektív nemzetiségi jogokra való utalások/, Domokos Géza, Verestóy Attila és Frunda György pedig mellette. Nemcsak Szőcs Gézánál volt lehallgató, hanem mindenütt. "Tudják, hogy nem vagyunk egységesek." Király Károly hozzátette, kivonulásával távozása nem végleges. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14-15./

1991. szeptember 19.

Az alkotmány múlt héten megszavazott 6. cikkelyéből hiányoznak a kollektív nemzetiségi jogokra való utalások. Ezt a szakaszt egyes RMDSZ-törvényhozók, köztük Domokos Géza, Verestóy Attila és Frunda György megszavazták, az RMDSZ Kolozs megyei választmánya ezért nemtetszését fejezte ki. A Kolozs megyei RMDSZ-képviselők a jelzett cikkely ellen szavaztak. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

1992. január 14.

A hírszerzők tevékenységét szabályozó törvény tárgyalásakor Frunda György képviselő megmagyarázta, miért alkotmányellenes az, hogy a törvénytervezet szerint az államtisztviselők kinevezésénél ki kell kérni a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ véleményét. Ez azt jelentené, hogy a hírszerzőknek ismét dossziékat kellene készíteniük. Végül Frundának sikerült meggyőzni a képviselőket álláspontjáról. Egy megoldást meghagytak: egyes kinevezéseknél véleményezést lehet kérni a hírszerzőktől. Egyes minisztériumoknak, mint a belügy, a védelem a tervezet szerint lehet saját "titkosszolgálata". Frunda jelezte, ez alkotmányellenes. /Román Győző: Hírszerzők a képviselőházban. Nem kell a megfigyelés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

1992. március 10.

Az RMDSZ egységének megőrzésére szólított fel, a felülről elindított platformosodási folyamatot kétségesnek nevezte az RMDSZ 40 fős parlamenti csoportja 25 tagjának felhívása - az RMDSZ 10 szenátora és 15 képviselője. /Felhívás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./ Megjegyzés: nem írta alá az RMDSZ egy szenátora /Szőcs Géza/ és 14 képviselője. Más lapokban kevesebb aláíró szerepelt, például a Szabadságban (Kolozsvár, márc. 11.) 24 fő. Az aláírók között van Tokay György, Markó Béla, Borbély László, Verestóy Attila, Frunda György, Bárányi Ferenc és Szabó Károly.

1992. március 30.

A parlamentben két képviselő közölte, hogy a jövőben a Szocialista Munkapárt képviselőiként fognak működni. Ez ellen több képviselő, köztük Frunda György is hevesen tiltakozott. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./

1992. október 6.

Okt. 6-án közzétették a parlamenti választások végeredményét, okt. 9-én pedig a parlamenti mandátumok elosztását : a képviselőházban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja kapta a szavazatok 27,72 %-át /117 mandátum/, a Demokratikus Konvenció 20,01 %-ot /82 mandátum/, a Nemzeti Megmentési Front 10,18 %-ot /43 hely/, a Román Nemzeti Egységpárt 7,72 %-ot /30 hely/, az RMDSZ 7,46 %-ot /811 290 szavazattal/ /27 hely/, a Romania Mare Párt 3,90 %-ot /16 hely/ és a Szocialista Munkapárt 3,04 %-ot /12 hely/ nyert el. A szenátusban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja 28,29 %-ot kapott /49 szenátor/, a Demokratikus Konvenció 20,16 %-ot /34 szenátor/, a Nemzeti Megmentési Front 10,39 %-ot /18 szenátor/, a Román Nemzeti Egységpárt 8,12 %-ot /14 szenátor/, az RMDSZ 7,58 %-ot /831 469 fő/ /12 szenátor/, a Romania Mare Párt 3,85 %-ot /5 szenátor/, a Román Demokrata Agrárpárt 3,31 %-ot /5 szenátor/, a Szocialista Munkapárt pedig a szavazatok 3,19 %-át szerezte meg /5 szenátor/. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyar Lajos /Kovászna/, Markó Béka, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Béres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

1992. december 18.

Frunda György szenátor a Stolojan-kormány mérlegét megvonva kifogásolta, hogy a miniszterelnök a működését összegező 88 oldalas jelentéséből mindössze 21 sort szentelt a kisebbségeknek. Súlyos mulasztásokról van szó: Spiroiu miniszter említette, hogy a hadseregben a tisztek egy, az altisztek két százaléka kisebbségi. A kormánynak intézkedni kellett volna ebben a kérdésben is. Marosvásárhelyen, ahol a város lakosságának fele magyar, a húsz bíróból viszont csak ketten magyarok. /Orient Expressz (Bukarest), dec. 18./ Részlet a szenátusban elmondott beszédéből.

1993. január 29.

Frunda György szenátor szerint nem túl szerencsés a területi autonómia kifejezés, ehelyett a régiókat tartja a jövő útjának. Romániában a megyék össze tudnak fogni és régiót alkothatnának, és ezeknek a régióknak területi autonómiájuk lenne. /(balázs): Pontosítás a szünetben. = Brassói Lapok, jan. 29./

1993. január 30.

A román parlament jóváhagyta az Európa Tanácshoz küldendő tíztagú küldöttség összetételét, köztük van Frunda György RMDSZ-szenátor, a "másik magyar" Furo Iuliu, a Nagy Románia Párt képviselője. Frunda György szerint ahhoz, hogy felvétele az Európa Tanácsba ne legyen formális, Romániának garanciákat kell nyújtani a kisebbségi jogok biztosítására. /Cseke Gábor, Bukarest: Románia szeretné elnyerni felvételét az Európa Tanácsba. = Magyar Nemzet, jan. 30./

1993. február 1.

Az Európa Tanács közgyűlésének ülésszakára Strasbourgba utazott Románia tíztagú küldöttsége, köztük van Frunda György RMDSZ-szenátor is. /Népszabadság, febr. 2./

1993. február 1.

Frunda György febr. 1-jén Strasbourgban fölszólalt az Európa Tanács ülésén, hangsúlyozva, hogy a romániai magyar nemzeti kisebbség nevében beszél, számukra nagyon fontos a kisebbségi jogok jegyzőkönyv-tervezete, valamint a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájának ratifikálása. Egyetért Románia felvételével az Európa Tanácsba. "Románia alkotmánya nem szentesíti a nemzeti kisebbségi jogokat kielégítően, ezért feltétlenül szükségesnek tartjuk egy kisebbségi törvény kidolgozását, amely biztosítsa az anyanyelv szabad használatát, a nemzeti kisebbségek személyi és kulturális autonómiáját, helyi és regionális önigazgatását." /Az Európa Tanács elfogadta a kisebbségi jogok jegyzőkönyvét. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./

1993. február 3.

Frunda György RMDSZ-képviselő, a román delegáció tagja, Románia Európa Tanácsba /ET/ való fölvétele tárgyalásakor dokumentumot adott át az ET titkárságának. A dokumentumban az RMDSZ rögzíti, hogy a román alkotmány nem biztosítja kielégítően a nemzetiségi jogokat. Szükség van arra, hogy kisebbségi törvény biztosítsa a szabad nyelvhasználatot, a személyi és kulturális autonómiát. Az ET parlamenti közgyűlésén a román képviselő, Adrian Severin kifejtette, hogy Románia elfogadja a kisebbségi jogokról szóló kiegészítést. Ugyenezen az ülésen Adrian Motiu, a Román Nemzeti Egységpárt képviselője átnyújtotta a Funar polgármester és Zanc Kolozs megyei prefektus által aláírt levelet, amelyben megmagyarázzák a Mátyás-szoborral kapcsolatban történeteket. /Magyar Hírlap, febr. 3./ A felszólalásokat követően az ET közgyűlése elfogadta a kisebbségi jogok jegyzőkönyv-tervezetét. Ez többek között tartalmazza az anyanyelv használatát, a pártalapítás és az autonómia alakításának jogát. Ezt a dokumentumot csatolják az Európai Jogok Chartájához és a szervezet tagállamai az októberi csúcstalálkozó után írják majd alá. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./

1993. február 8.

A román parlament Strasbourgból hazatérő tíztagú küldöttsége febr. 8-án sajtótájékoztatón számolt be az Európa Tanács üléséről. Florea Dudita szenátor, a küldöttség vezetője durva hibának ítélte meg Doina Cornea asszony ügyészség elé idézését, ugyanígy a televízió azon döntését, hogy a kisebbségi adásokból száműzik a politikát. Adrian Paunescu azzal vádolta Frunda György RMDSZ-szenátort, hogy Strasbourgban nem Románia érdekeit védte, hanem "másvalakiét", továbbá megengedhetetlennek nevezte, hogy Frunda György feltételeket szabott az ET-tagsághoz. Frunda György válaszában leszögezte, hogy a feltételeket nem ő szabja meg, hanem Európa. Az ülésszakon elfogadott kisebbségi jegyzőkönyv Románia általi elismerése a román törvények részévé avatják az egyéni és kollektív kisebbségi jogok elismerését. /Cseke Gábor: Bukarest ragaszkodik az Európa tanácsi tagság megszerzéséhez. = Magyar Nemzet, febr. 9./

1993. február 17.

A román képviselőház és szenátus febr. 17-i együttes ülésén számolt be a delegáció az Európa Tanács ülésén való részvételről. Adrian Motiu szenátor Frunda Györgyöt támadta, amiért dokumentumot ismertetett, ezzel nem Románia érdekeit képviselte. Frunda György visszautasította a vádaskodást. Ezután Adrian Paunescu szenátor kért szót. Beszélt a Budapest érdekeit követő hazaárulókról, a szeparatista iskolákról, arról, milyen szeretettel fogadták delegációjukat Strasbourgban és akkor egyesek, akik "csak most tanultak meg tagoltan beszélni..." Erre az ellenzék tiltakozásul kivonult a teremből, közben a szélsőséges pártok és az Iliescu elnököt támogató Nemzeti Megmentési Demokratikus Front képviselői megtapsolták Paunescut. /Demeter Ildikó: Parlamenti rapszódia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), Népújság (Marosvásárhely), febr. 19., Magyar Hírlap, febr. 18./

1993. február 25.

A parlament "legelegánsabb politikusa" címmel Frunda György marosvásárhelyi RMDSZ-szenátort illették a román újságírók. Nemrégiben a bukaresti Zig-Zag román hetilap készített interjút Frunda Györggyel. Kitűnően beszél románul, állapította meg az újságíró. Román nyelven végezte a középiskolát és az egyetemet, válaszolta, é a jogi nyelvet jobban ismeri románul, mint magyarul. /(Botos)? Az RMDSZ "legelegánsabb" politikusa. = Új Magyarország, febr. 25./

1993. április 6.

Márc. 24-26. között Máltában ülésezett az Európa Tanács Politikai és Jogi Bizottsága, amely négy ország, köztük Románia felvételi kérelmét tárgyalta. A román küldöttség parlamenti tagja volt Frunda György, aki tájékoztatott a történtekről. Szlovákia esetében kételyek merültek fel a kisebbségi jogok kérdésében, mivel Szlovákiában olyan törvényt fogadtak el, amely csak azon nevek használatát fogadta el /konkrétan a magyar nyelvről volt szó/, amelyek lefordíthatók szlovákra. Visszalépés történt az oktatás területén is: korlátozták az anyanyelven való tanulás lehetőségét, továbbá betiltották a kétnyelvű feliratokat. Az ET úgy döntött, hogy Szlovákia felvételét elhalasztják, amíg a szlovák törvényeket nem módosítják. Románia esetében dr. König jelentésében hangsúlyozta, hogy Románia a demokratizálódás útján halad, ugyanakkor vannak problémák, így a főügyész katona, tehát parancsra dolgozik, továbbá a kisebbségi jogokat illetően szükség van egy kisebbségi törvényre és ez olyan oktatási törvényre, amely kielégíti a kisebbségek igényeit. Mindezek miatt Románia felvételét elhalasztották. /Mózes Edith: Miért nem lehet Románia egyelőre az Európa Tanács tagja? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./

1993. április 14.

Ápr. 14-én megalakult a 137/1993. ápr. 8-i kormányhatározattal életre hívott Nemzeti Kisebbségi Tanács, élén Viorel Hrebenciuc kormány-főtitkárral. A tanácsnak hivatalból kinevezett tagjai vannak, a kisebbségi parlamenti képviselők szintén részt vesznek jövendő munkájában. A tanács a kormány kisebbségi stratégiáját és a kisebbségi törvényt fogja kidolgozni, a törvények kisebbségi vonatkozásait vizsgálja. A megjelentek túlnyomó része kifogásolta, hogy nem tanácskoztak előzetesen a kisebbségek képviselőivel, elhangzott az is, hogy ez csak propagandaszerv. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette, a kisebbségek megkérdezése nélküli ügyintézés lehetetlenné tesz minden ügyintézést. Tokay György RMDSZ-képviselő szerint a tanács megalakításában rejlő lehetőségeket akkor lehet kiaknázni, ha operatív munka folyik és nem klubtevékenység. Frunda György szenátor hangsúlyozta, hogy a tanácsnak döntési joga van azáltal, hogy törvénytervezeteket felülbírálhat. /Cseke Gábor: Elvágták a szalagot? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

1993. április 23.

Frunda György szenátor hangsúlyozta, hogy a nemzeti kisebbség kifejezés a megfelelő, az Európa Tanács 1201-es ajánlásában is ez a meghatározás áll. A társnemzet meghatározásról kifejtette: új politikai megnevezés, ezzel a megnevezéssel még nem találkozott semmilyen szinten. Szerinte ez azt jelenti, hogy egy államban két állam létezik. "Például Romániában létezik egy magyar állam és egy román állam." Szerinte ez "politikailag sem lenn egy érett dolog." Az újságíró felvetette, hogy a magyarságot sokan államalkotó nemzetnek mondják. Szerinte ez nehezen vihető át a román parlamentben és nemzetközi szinten. A román politikusok jó része xenofób és intoleráns, ha mégis engednek, azért teszik, mert csak így integrálódhatnak Európába. Frunda szerint az RMDSZ-nek nemcsak az ellenzékiségre kell gondolni, hanem a kormányzásban való részvételre is, persze a demokratikus pártok oldalán. /Román Győző: Beszélgetés Frunda György szenátorral. = Orient Expressz (Bukarest), ápr. 23./

1993. április 30.

Ápr. 30-án tárgyalta Bukarestben a Legfelsőbb Bíróság Cseresznyés Pál fellebbezését, akit a marosvásárhelyi törvényszék minősített emberölési kísérlet vádjával 10 év börtönre ítélt. - Frunda György, Cseresznyés Pál védője hangsúlyozta, ez politikai per, a 45 oldalas vádiratból 30 a marosvásárhelyi eseményekről szól, melyben - szemben a Helsinki Bizottság jelentésével -, a magyarságot kiáltja ki egyedüli bűnösnek. A marosvásárhelyi bíróságok elfogultak: az elítéltek közöl mindössze két román szerepel /másfél éves felfüggesztett szabadságvesztéssel/, de 44 magyar és cigány. Cseresznyés Pál elismerte, hogy belerúgott Mihaila Cofariuba, de ez nem emberölési kísérlet. A vádlott elmondta, hogy letartóztatása idején és később is, a börtönben többször megverték, aludni sem hagyták. Cseresznyés ügyvédje kérte, hogy a verést akadályozzák meg. A fellebbezés ügyében máj. 17-én hoznak ítéletet. Frunda György felmentő ítéletet kért. Amennyiben ez nem következik be, nemzetközi fórumokhoz fordulnak, mondta. /Demeter J. Ildikó: Mérlegen a Cseresznyés-per. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./ Az ápr. 30-i tárgyaláson bevonult az ítélőtanács: Antonie Pandrea elnök, Silvia Marica és Gheorghe Toader bírák. Az ügyész Bonini. Frunda György kérte a bíróságot, hogy védencével magyarul beszélhessen, de ezt nem engedélyezték. Frunda György védőbeszédében cáfolta a vádiratban foglaltakat. Akkor három autóbusz érkezett félrevezetett emberekkel, akik megtámadták az RMDSZ székházát. Ha a szervezők nem bujtatják fel a vidékről beáramló embereket, nem került volna sor összecsapásra. Maga Mihaila Cofariu is bevallotta, a román pópa figyelmeztette őket, a magyarok elfoglalták Marosvásárhelyt és uralmuk alá akarják keríteni Erdélyt. Sütő András támadóját másfél évre ítélték, Cseresznyés Pál egy rúgásért 10 esztendőre. Egy ütés nem meríti ki a minősített emberölés kísérletének vádját. A közerkölcs elleni vétség pedig nevetséges vád, amikor összecsapás történt. Megdöbbentő volt a sértett Cofariu ügyvédjének állítása: hangversenyre érkeztek a görgényvölgyi románok. /!/ Cseresznyés Pál elmondta, hogy a előzetes letartóztatása idején és a börtönben súlyosan bántalmazták a börtönőrök és cellatársai is. Nem hagyták pihenni, éjszaka is felzavarták és megverték. A tárgyalás után Frunda György kijelentette, ha a határozat nem lesz pozitív, akkor Cseresznyés ügyét újból szóbahozza az Európa Tanács jogi bizottságában. /Béres Katalin: Románia Dreyfus-pöre? = Orient Expressz (Bukarest), máj. 7./ Előzmény: 1991. jan. 18-án tartóztatták le, 1992. júl. 7-én a Maros Megyei Törvényszék 10 év börtönbüntetésre, valamint 1 millió lej kártérítésre ítélte Cseresznyés Pált és - távollétében - Barabás Ernőt. /Népújság (Marosvásárhely), 1992. júl. 8./

1993. május 19.

Cseresznyés Pál fellebbezési tárgyalását máj. 17-éről jún. 7-re halasztották, az egyik bíró betegsége miatt. Cseresznyés Pál ápr. 30-i tárgyalásán jelen volt Sinkó István képviselő, aki most beszámolt a perről. Feltűnt, hogy rendőrök odamentek egyes újságírókhoz és nem engedték, hogy magnetofonra vegyék az elhangzottakat, a kormánypárti tudósító szabadon dolgozhatott. A BBC munkatársát sem állíthatta le a rendőr. Frunda György védőbeszédében kifejtette, miként lett egy hasbarúgásból gyilkossági kísérlet. Vajon Cseresznyés Pál felel a másik négy támadóért, kérdezte. Frunda György hangsúlyozta, ez politikai per. Pszichológiai nyomás volt, hogy nagyon sokszor bejátszották a tévében Cofariu megverését, ezzel is nyomást gyakorolnak a bíróra, hogy súlyos büntetést kapjon Cseresznyés Pál. /Nits Árpád: Egy politikai per anatómiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./ Előzmény: ápr. 30-i jegyzet.

1993. május 26.

A parlamentben Buchwald Péter szenátor megkérdezte a román kormány főtitkárát, kivizsgáltatja-e Funar kolozsvári polgármester korrupciós ügyeit. /Buchwald Péter szenátor parlamenti interpellációja. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./ Az ülésen Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke védelmébe vette Funart és felszólította az igazságügyi minisztériumot, hogy sürgősen vizsgálja az RMDSZ állam- és alkotmányellenes akcióit, és helyezze törvényen kívül a romániai magyarság érdekvédelmi szervezetét, Frunda György szenátort pedig vessék börtönbe /azért, mert Strasbourgban a román hatalom álláspontjától eltérő válaszokat adott/. A szenátusi felszólalások előtt Iliescu elnök "románellenes lobbizással" vádolta meg az ellenzéki pártok Strasbourgban járt képviselőit. /Mag Péter, Bukarest: Támadások az RMDSZ ellen. = Népszabadság, máj. 26./ Zsigmond László képviselő pedig Vacaroiu kormányfőhöz intézett interpellációjában Rimnicu Vilcea helyi lapjában megjelent cigányellenes kirohanásról szólt. A román főügyész erről úgy vélekedett, hogy az nem meríti ki a faji pogromra való uszítást. "Mindez megerősíti a gyanút és félelmet, hogy a román hatóságok nem nyújtanak védelmet a kisebbségeknek a pogromok és üldözések ellen." - szögezte le Zsigmond László. /Bogdán Tibor: Az RMDSZ feloszlatását kérték a román felsőházban. = Magyar Hírlap, máj. 26./

1993. május 26.

Katona Ádám szerint "még sohasem állt olyan közel a teljes széthulláshoz az RMDSZ, mint most." A kiábrándulás miatt sokan nem jöttek el az SZKT marosvásárhelyi ülésére, ahol szóba sem került az, hogy Frunda György képviselő a román tévében újfent elhatárolódott Tőkés Lászlótól. Nem esik szó az RMDSZ vezetésében Csapó József szenátor több mint egy éve kidolgozott autonómia-tervezetéről. Katona Ádám szerint most Tőkés László háttérbe szorítása történik. /Katona Ádám az RMDSZ belső ellentéteiről. = Pesti Hírlap, máj. 26./

1993. június 4.

C. V. Tudor szenátor hevesen támadta Frunda György szenátort, a Friedrich Kőnighez, az ET jogi bizottsága elnökéhez írt, a magyarságot ért jogsérelmeket felsoroló leveléért. Tudor szerint az RMDSZ nemzetellenes párt, ezért haladéktalanul be kell tiltani. /Béres Katalin: Parlamenti klipek. = Orient Expressz (Bukarest), jún. 4./

1993. június 7.

Jún. 7-én a Legfelsőbb Törvényszék megerősítette Cseresznyés Pál tíz éves ítéletét. Az ítélethirdetés titokban történt, az újságíróknak azt mondták, délután jöjjenek vissza, de akkorra már vége volt a tárgyalásnak. Cseresznyés Pál nem volt jelen ezen a tárgyaláson. Frunda György mindent megmozgatott, mégsem sikerült eredményt érni. Az ítélet indoklását 30 nap múlva kell rögzíteni. /(demeter): Megerősítették Cseresznyés büntetését. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./ Frunda György kijelentette, az ügyet az Európa Tanácshoz továbbítja, az ET jogi bizottságához. /Botos László: Strasbourgba juthat a Cseresznyés-ügy. = Új Magyarország, jún. 9./ Előzmény: Cseresznyés Pált 1992. júl. 7-én tíz év börtönre ítélték.

1993. június 11.

Frunda György szenátor meglátogatta Cseresznyés Pált a börtönben, aki előzőleg a tárgyaláson közölte, hogy a börtönben megverik. Most elmondta, hogy azóta, mióta panaszt tett, nem bántják. Frunda nagyon reménykedik benne, hogy csökkentik a túlzottan magas büntetést, a tíz évet. Kiderült az is, hogy Cseresznyés Pál nem kap csomagot, holott ezt nem tiltják a szabályok. Frunda elmondta azt is, hogy az ügyészségen panaszt tesz Cseresznyés bántalmazása miatt. Amikor ugyanis Cseresznyést Bukarestbe vitték, a börtönbe, ott az őrök és a rabtársai is verték, kínozták. /Béres Katalin: Ítélethirdetés előtt. Másfél óra a jilavai börtönben, Cseresznyés Pállal. = Orient Expressz (Bukarest), jún. 11./

1993. június 17.

Jún. 7-én a Legfelsőbb Bíróság megerősítette Cseresznyés Pál tíz éves ítéletét. A román sajtó egy része támadta Frunda Györgyöt védőbeszéde miatt a marosvásárhelyi Cuventul Liber napilap háromrészes sorozatban támadta Frundát, védőbeszédét románellenesnek minősítve. Tófalvi Zoltán újságíró kérdésére elmondta, hogy a román sajtó demokratikus része viszont melléállt és elismerte, az ítéletet igazoló döntés mögött a magyarság kollektív felelősségre-vonása áll. Frunda hangsúlyozta, hogy a törvényszék ítéletével a magyarokat büntette. A Helisnki Bizottság és a román parlament jelentései sem vádolják a magyarságot. A Helsinki Bizottság pedig egyértelműen a volt szekuritátés tiszteket, volt aktivistákat, a szervezőket vádolja. A törvényszék ítélete ezért volt fontos, hogy ellensúlyozza ezt a jelentést. /Tófalvi Zoltán: A Legfelsőbb Bíróság döntött: az ítélet 10 év börtön. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 17./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 961-985




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998