udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gábor László

1999. június 24.

Székelyudvarhely új társulata, a tavaly alakult Tomcsa Sándor Színház 1998. nov. 6-án tartotta megnyitó előadását Móricz Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékával. Az elmúlt szezon előévadnak volt tekinthető, hiszen a vendégművészek folyamatos foglalkoztatására az anyaszínházi elfoglaltságuk miatt nem volt lehetőség. Csupán az említett előadást láthatta a közönség, valamint a más színházakkal kialakult együttműködés jegyében kapott produkciókat. 1999 júniusától viszont minden tekintetben állandó színházi tevékenység kezdődik. Tizenkét főállású színész alkotja az udvarhelyi társulat magját: Boér Orsolya, Csiki Csengele, Csurulya Csongor, Deme Róbert, Dunkler Róbert, Fincziski Andrea, Gábor László, Lőrincz András, Pető Nóra, Sarkadi Zoltán Gábor, Sütő Udvari András. Mellettük olyan nagyszerű művészek segítik az együttes munkáját, mint Molnár Gizella, Vitályos Ildikó, Balázs Éva, Krizsovánszky Szidónia. A művészeti vezető Merő Béla mellett rendezni fog Lohinszky Loránd, Nagy István, Gáspár Tibor, tárgyalások folynak egy fiatal romániai végzős rendező szerződtetéséről is. Látható lesz meseelőadás, zenés bohózat, magyar darab, klasszikus vígjáték, történelmi dráma, kabaré és kísérleti stúdióelőadás. A helyi előadások mellett nagy hangsúlyt fektetnek a tájelőadásokra is. /Tájékoztató a Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

2001. július 3.

Átmeneti évadot zárt a Tomcsa Sándor Színház, szögezte le Szabó K. István, a színház rendezője. Az évad Merő Bélának, a színházalapítónak, és egyik az alapszínész, Gábor László Zalaegerszegre való távozásával kezdődött. Túlélési stratégiával kellett dolgozniuk, folytatta a rendező, a színház költségvetése nem támogatta a produkciós kiadásokat, azokat önerőből és pályázatokból tudták kivitelezni. Az évad végére valamelyest rendeződtek a dolgok. Az átlagnézőszám tavaly 322 volt, most pedig 306. A következő évadban bemutatják Nyírő József Jézusfaragó ember című művét. Az évadot egy Shakespeare-darabbal nyitják - Sok hűhó semmiért. Ez a Szarvason működő Weöres Sándor Színházzal közös előadás lesz. Ezzel a színházzal az együttműködést szeretnék szélesíteni. /Katona Zoltán: Átmeneti évadot zárt a színház. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 3./

2007. március 13.

Négyoldalas kis újságocska, szerkesztői Szárhegyi Közlönynek kereszteltek el. Gábor László, Gyergyószárhegy polgármestere közölte benne, hogy havi rendszerességgel kívánja tájékoztatni Szárhegy lakosait a község ügyes-bajos dolgairól. A közlöny januári számában a csatornázás került a figyelem központjába. Magunkról – magunknak rovatcím alatt a szerkesztőknek a székelység múltjának ismertetésére is kiterjed a figyelmük. /Zöld Lajos: Szárhegyi Közlöny avagy kitörni a hatalom elszigeteltségéből. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./

2008. május 12.

„Több mint hatvan éve járt utoljára magyar címeres vonat Székelyföldön, hívás nélkül is tudom, mi a kötelességem” – jelentette ki Szilágyi Lőrinc gyergyókilyénfalvi plébános, aki híveivel érkezett a Csíksomlyóra igyekvő magyarországi zarándokok fogadására a gyergyószárhegyi vasútállomásra. A Budapestről indult, Magyarország címerével ékesített mozdony vontatta szerelvénynek ugyanis Székelyföldön Gyergyószárhegyen volt az első megállója május 9-én este. Itt csatlakozott a magyarországi zarándokok népes csoportjához Tánczos Barna szállításügyi államtitkár és Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke. A Budapest–Csíkmadéfalva nosztalgiajárat Budapestről indult, Székelyföldre érkezése előtt több Nagyváradon és Kolozsváron is megállt. Székely ruhás lányok és fiúk felszállnak a vonatra, valamennyi utast megkínálták. Gábor László gyergyószárhegyi polgármester szíverősítő szilvapálinkával kínálta az utasokat, akiket Csíkszentdomokoson fúvószenekar fogadott. A szerelvényen lévők a vágányok mellett állókkal közösen énekelték a közismert Kossuth-nótákat. Csíkrákosra sötétben robogott be a vonat, a korábbiakhoz hasonló szívélyességgel fogadták az utasokat. „Tartsunk össze! Összetartozunk” – kiáltották többen. Csíkmadéfalváig minden állomáson magyar zászlót lobogtató, integető vendégvárók köszöntötték a zarándokokat. A nosztalgiavonat utasai a történelmi Magyarország legkeletibb vasúti pontjáig, Gyimesbükkig is eljuthattak, ahol az egykori MÁV-őrházban vasúttörténeti kiállítás nyílt. Két és fél millió forint gyűlt össze magánadakozásból az őrház javára. Kezdeményezésüket támogatta Tánczos Barna szállításügyi államtitkár, illetve a Román Vasúttársaság is. „Csak az első vonat áthaladását volt nehéz kieszközölni, meggyőződésem, hogy a közeljövőben nem lesz majd ritkaságnak számító jelenség, ha magyar vonat Románia, illetve román vonat Magyarország területén közlekedik” – fejtette ki Tánczos Barna. Hozzátette, hogy a magyar felségjelet viselő mozdony áthaladását Románián az Európai Unió azon törekvése tette lehetővé, amely a határok átjárhatóságát célozza. /Jánossy Alíz: „Tartsunk össze! Összetartozunk!” = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

2008. június 23.

Ritkán történt meg a Gyergyói-medencében, hogy 7-8 napon belül három vasmisét mutassanak be. Június 21-én Gyergyószárhegyen P. Ferencz Ervin templomigazgató szerzetes, június 27-én Gyergyóremetén Orbán László pápai prelátus, a nagyközség hűséges plébánosa, június 29-én a szülőfalujába, Gyergyócsomafalvára hazatért Szilágyi István kanonok mutatja be vasmisés szentmiseáldozatát. Gyergyószárhegyen köszöntötték P. Ferencz Ervint, aki 65 éve szolgálja hűséggel Istent, az egyházat, a hazát és a szülőföldet. A szentmise végén az ünnepeltet az oltárnál köszöntötte dr. Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzul és Gábor László helyi polgármester is. /Bajna György: Zengtek a harangok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./

2009. augusztus 21.

Megtorpanhat Gyergyószárhegy régen várt közművesítésének kiépítése, a Ditróval és Remetével közös szennyvízkezelő működése. Gábor László, Szárhegy polgármestere már bánja, hogy helyi határozattal próbálta szentesíteni a közművesítéshez szükséges lakossági hozzájárulást. A pályázati pénzből lefektetett gerincvezetékhez, hogy a leágazások kiépülhessenek, önrész kell – ehhez remélt egységes, lakossági hozzájárulást. A „csatlakozási díjból” aztán kötelező hozzájárulás lett. A döntés törvénytelenségére figyelmeztetett két MPP-s és egy független tanácsos. A határozatot a prefektúra visszavonásra ítélte. Mindez veszélyezteti a szennyvíztisztító-állomás, a hálózatok működését és a további munkálatok folytatását. /A szennyvezetékből is politika folyik? = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 21./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998