udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gábor Zoltán

1999. február 4.

Templom- és lélekmentés, múltmentés - foglalta össze Torja plébánosa, T. Gábor Zoltán a tennivalókat. Márc. 15-én kopjafát állítanak Szörcsei Elek mártír földbirtokosnak. Õt is kivégezték a kommunista diktatúrában, mint a falu akkori plébánosát. Ábrahám Árpádot. A torjai egyházi élet történetéről könyvet adnak ki, Coroi Artúr volt torjai történelemtanár írta, a kézirat már elkészült. Idősebb báró Apor Csaba bemutatta a nagyon elhanyagolt állapotban levő kastélyt, hazatért ifjabb báró Apor Csaba is. Vendégszobákat fognak berendezni, a faluturizmusban reménykednek. Egyelőre a kastélyban áll Apor Péter /1676-1752/ történetíró szobra, Miholcsa József szobrászművész alkotása. Ünnepélyes ekeretek között fel kellene állítani a szobrot. /Kisgyörgy Zoltán: Torja vize, jaj, de hosszú... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./ Ebben a kastélyban írta báró Apor Péter a Metamorphosis Transsylavaniae című munkáját.

2002. május 7.

Gábor Zoltán /sz. 1947/ gyermekkora óta pap akart lenni. Gyulafehérváron római katolikus kántorképzőbe járt. Legjobb tanárai közé számította Márton Áron püspököt. Papi pályafutását Gyergyószárhegyen kezdte, de több helyen volt, Zágonban is. "Az élet derűjét hirdettem mindig, mert az evangélium is valójában örömhírt jelent, és tulajdonképpen egy derűsebb világba próbálja az embereket elkalauzolni. Az evangélium üzenetét tolmácsolom tehát, ami legyen egy örömhír számukra, és mivel húsvét után vagyunk, azt mondom: alleluja. Ez pedig azt jelenti a magyar nyelvben, hogy dicsérjétek az Istent!" – mondta. /Kristály Lehel: Az élet derűjét hirdeti. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 7./

2003. február 7.

Gyakorlatilag megbukott a státustörvény módosításának legújabb tervezete és Kovács László külügyminiszter hetedik alapelve, miután a legfontosabb határon túli magyar szervezetek vezetői a Medgyessy Péter miniszterelnökkel folytatott szatmárnémeti megbeszélésen elfogadhatatlannak minősítették a külügyminisztérium által megfogalmazott elképzeléseket. A Magyar Nemzet úgy tudja, az új koncepció kapcsán éles ellentét alakult ki a külügyi tárca és a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) között. A HTMH-t előzőleg kihagyták a módosítás kidolgozásából. A hivatal ugyanakkor figyelmeztette a kormányfőt arra, hogy a legújabb tervezet több pontja is elfogadhatatlan lesz a határon túli szervezetek számára. Szatmárnémetiben Medgyessy Péter már csupán tárgyalási alapnak nevezte az Udvardi Iván helyettes államtitkár és Gábor Zoltán titkárságvezető által titokban kidolgozott külügyminisztériumi tervezetet, s a Bálint-Pataki József által irányított hivatal álláspontját fogadta el. A HTMH-t a továbbiakban ismét bevonják a státustörvény módosításával kapcsolatos egyeztetésekbe. A határon túliak szerint a módosításból egyértelműen ki kell derülnie, hogy az uniós jogszabályok figyelembe vételével, az EU-tagországok állampolgáraira is vonatkozik a státustörvény. Elfogadhatatlannak tartják továbbá azt a kitételt, mely szerint az utazási kedvezmények csak kulturális céllal vehetők igénybe. Nem értenek egyet azzal sem, hogy csak azokra a főiskolásokra, egyetemistákra vonatkozzanak az oktatási támogatások, akik magyar nyelvet vagy történelmet tanulnak. Az elsősorban Szlovákia által kifogásolt oktatási-nevelési támogatásokat illetően a határon túliak olyan változatot tudnak csak elfogadni, amely értelmében alternatív megoldásként személyekhez is eljuthat a húszezer forintos összeg. Amennyiben a kormány figyelembe veszi az RMDSZ, az MKP és a VMSZ által megfogalmazott véleményeket, akkor tulajdonképpen vissza kell térni a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) novemberi ülésén elfogadott közös álláspontra. (Magyar Nemzet) /Státustörvény: Éles ellentét a Magyar Külügyminisztérium és a HTMH között. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 7./

2005. november 30.

November 24–26. között emlékeztek meg Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem alapításának 15. évfordulójáról. November 24-én a kolozsvári Bolyai Társaságot látták vendégül, majd Gaal György, Csetri Elek, Gábor Zoltán, Kerekes Jenő, Balázs Sándor és Horváth Andor professzorok tartották meg a kolozsvári egyetemi és tudományos élettel kapcsolatos előadásaikat. November 25-én nemzeti kisebbségi felsőoktatási konferenciára került sor, amelynek keretében délelőtt az Erdélyben működő magyar és vegyes tannyelvű felsőoktatási intézetek képviselői tartottak ismertető előadást tanintézetük helyzetéről és eredményeiről, délután a komáromi, valamint néhány magyarországi egyetem küldöttje vázolta a Kárpát-medencei magyar felsőoktatás előtt álló feladatokat. November 26-án zajlott az ünnepség, a Partiumi Keresztény Egyetem vezető tanácsa nyilvános jubileumi ülést tartott a díszteremben. Ezen Tőkés László református és Tempfli József római katolikus püspökök mellett Eszenyei Mária, Tolnay István és Szűcs István idézték fel az elmúlt 15 év eredményeit, azt az utat, ahogy a Sulyok István Református Főiskola egyetemmé nőtte ki magát. Átadták a „Pro Universitate Partium”-díjakat és az Egyetemi Tanács díszokleveleit. Könyvbemutatókra is sor került. Többek közt Geréb Zsolt tanulmánykötetét, a Partiumi Egyetemi Szemle III. évfolyamának összevont kötetét és a Partiumi Keresztény Egyetem Jubileumi Évkönyvét ismertették. Ez utóbbiból kiderül, hogy a jelenlegi tanévben 1056 hallgatója és 183 oktatója (közülük 78 főállású, 23 külföldi) van az egyetemnek. Eddig három szakot sikerült akkreditáltatni. Jelenleg két kar (Bölcsészettudományi, Alkalmazott tudományok és művészetek) keretében tizennégy szakon nyújtanak képzést. Magyarország tizenhárom, Hollandia és Németország egy-egy egyetemével alakítottak ki cserekapcsolatokat. /G. Gy.: Partiumi Egyetemi Napok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998