udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gál Barna

2000. január 18.

Gál Barna tanár, az RMDSZ segesvári szervezetének elnöke beszélt az elmúlt évtizedről. Segesváron 1990. január 21-én több mint 300 ember részvételével megtarthatták a helyi RMDSZ első közgyűlését. Önálló magyar iskolát szerettek volna létrehozni Segesváron, de nem sikerült. A 80-as évektől nagyon kevés tantárgyat tanítottak magyar nyelven és ez az erőszakos asszimiláció a szórványban sokkal veszélyesebb, mint tömbben. A marosvásárhelyi 1990. március 19-e mindent derékba tört. Ezután Segesváron is elindult a kivándorlás, nagyon sok értelmiségi távozott. A szászok tömeges elvándorlása után Segesváron 1990 után kerültek többségbe a románok. Ezt a pozíciót megerősítették a nacionalista politikával. Segesváron a magyarok könnyebben lemondanak a magyar iskoláról, gyakoribb a vegyes házasság. A gazdasági kilátástalanság fokozza az asszimilációt és az elvándorlást. Pozitívum, hogy berendezték a Gaudeamus-házat. Ezt az épületet kultúrközpontként, szórványkollégiumként szeretnék működtetni. - A szomszédságok elsősorban szász vidékeken, főleg falvakban alakultak ki sajátos szerveződési formaként, társadalmi berendezkedésként. Más nemzetiségűek is átvették e szervezési formát. Jelenleg - átlagban 300 tagot magába foglaló - hat Szomszédsága van a segesvári magyaroknak. A segesvári magyar Szomszédság csak temetkezési segélyt nyújt. Ha a Szomszédság tagjai között levő fiatal közvetlen a líceumi tanulmányai elvégzése után bejut az egyetemre, őt is felkarolja a szervezet. A Szomszédságok együttműködnek az RMDSZ-szel különböző kulturális tevékenységek szervezésében. Nagyobb szerepvállalással ezek a segesvári magyarság tartópillérei lehetnének. /(vajda): Végvárakon helytállni. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./

2000. november 6.

A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetsége és a Francia-Román Nemzetközi Alapítvány segítségével Segesváron nov. 3-án emlékművet, 45 keresztet állítottak azon magyar honvédeknek, akik a második világháború idején, illetve közvetlenül azután vesztették életüket, és tömegsírban nyugszanak. Az emlékmű-avatáson jelen volt Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet, a Honvédelmi Minisztérium, illetve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium több képviselője, román részről Adrian Nastase, a PDSR alelnöke, az említett alapítvány tiszteletbeli elnöke, a román Nemzetvédelmi Minisztérium több képviselője, Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke, Burkhárdt Árpád alprefektus és mások. Az ünnepségen eljátszották a két ország himnuszát, díszlövéssel tisztelegtek a hősök emlékének. Az emlékmű állítása nem utolsó sorban a segesvári RMDSZ-szervezet érdeme. Elnöke, Gál Barna ismertette a 45 kereszt történetét. /Emlékművet állítottak a magyar honvédeknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ Az 1944. okt. 7-9-e között Magyarlónán és környékén elesett magyar katonák emlékére emelt kopjafát koszorúzta meg nov. 4-én dr. Béres Béla, magyar földművelésügyi és fejlesztési minisztériumi kabinetfőnök, Szelekovszky Ernő, a magyar honvédelmi minisztériumi főosztályvezető, valamint Keresztes Tibor honvédelmi minisztériumi tanácsos. Dr. Béres Béla elmondta, hogy hétszeres szovjet túlerővel szemben tartották magukat a honvédek Tordánál. Magyarlóna körül is kemény harcok folytak. "Akár a Don-kanyarban papírcsizmákban küzdő katonákról, erről a történelmi tényről is 1990-ig az anyaországban sem lehetett megemlékezni, és csak az utóbbi évtizedben emeltek Magyarországon második világháborús emlékműveket" - tette hozzá. A delegáció előzőleg Segesváron koszorúzta meg a magyar hadifoglyok újonnan átadott segesvári temetőjében állított emlékművet, majd Brassóföldváron kereste fel az egykori fogolytáborban elhunyt magyar katonák félig elkészült emlékművét, amelynek véglegesítését a helyi polgármester akadályozta meg törvénytelen akciójával: utasítására ledöntötték az emlékművet. "A NATO-ba és az Európai Unióba ilyen, és ehhez hasonló civilizálatlan tettekkel lehetetlen bejutni" - hangsúlyozta a magyar delegáció vezetője. /Salamon Márton László: Megkoszorúzták a magyarlónai emlékművet. Segesváron román katonazenekar játszotta el a magyar himnuszt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

2002. március 21.

Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöke elmondta, hogy folyamatosan érkeznek panaszok, jelzések népszámlálással kapcsolatban. Egyes népszámlálási biztosok továbbra sem hajlandók beírni az etnikumra, anyanyelvre vagy vallási hovatartozásra vonatkozó kódszámot. Több olyan eset is előfordult, hogy csak ceruzával töltötték ki az űrlapot, illetve nem írták ki olvashatóan a bediktált adatot, vagy rövidítéseket használtak. Gál Barna, az RMDSZ segesvári szervezetének elnöke arról tájékoztatott, hogy az 56. számú körzet biztosa, Solomon Floarea, három helyen is elkövette azt, hogy a nemzetiségi, anyanyelvi hovatartozás rovatba a magyaroknál ceruzával írta be az adatot. Az RMDSZ elnöke írásos panasszal fordul a megyei népszámlálási bizottsághoz is, és kérni fogja a biztos szankcionálását. Az RMDSZ összegezi a panaszokat és eljuttatja a megfelelő népszámlálási bizottságokhoz. /Mózes Edith: Népszámlálás 2002. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 21./

2003. február 18.

Belső választásra készül az RMDSZ segesvári és környékbeli szervezete. A lélekszám apadása leginkább a végeken érződik. Gál Barna tanár, megyei tanácsos, Segesvár helyi RMDSZ szervezetének elnöke tájékoztatott: Segesváron 1990-ben 84 magyar I. osztályos tanuló volt, ma 32. 2002-ben a magyar fiatalok 65%-a vegyes házasságot kötött. A tavaly érettségizett 43 diákból 27-en iratkoztak be főiskolára vagy egyetemre, s csak ketten tanulnak a Sapientián. Ide, Segesvárra, még a szele sem ért el az RMDSZ és a kormánypárt közötti egyezménynek. A kétnyelvű táblák közül egyet valahogy kitettek, de azt is lemázolták, s azóta sem cserélték ki. Az erdő-, föld-, háztulajdonjog- visszaszolgáltatásból semmit sem valósítottak meg. Magyarul tudó köztisztviselő nincsen a polgármesteri hivatalban. A Gaudeamus Alapítványt hat 6 évvel ezelőtt együtt hozták létre, a szórványban levő diákok támogatására. Ma márt nincs kapcsolatuk, mert önállósultak, ők kapják a pénzt, ők rendezik, nincs szükségük az RMDSZ-re. Segesváron a helyi szervezet választmánya nem működött, a tagok a székház felé se jönnek. Valahogyan meg kellene szólítani az embereket. Az RMDSZ-bálon kívül semmi nincs, ami megmozgatná a segesvári magyarokat. - Segesváron volt magyar ifjúsági szervezet, a megyében először itt indult be a magyar vállalkozók klubja, ez mind megszűnt. Létezett az EMKE helyi szervezete, ez is megszűnt, mert azt mondták, nincs rá igény. A helyi rádióadó magyar nyelvű műsorát is több nekifutásból beindították, s a néhány lelkes szerkesztőn kívül nehezen kapnak munkatársakat. /Vajda György: Szórványdilemmák. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./

2003. május 27.

Új székházba költözött az RMDSZ segesvári szervezete. Az RMDSZ a megyei szervezettől, a Kolping házból és a Gaudeamus Alapítványtól kapott bútorokat, irodafelszerelést. A belső választás után Gál Barna tanár helyett Gáll Ernő vállalkozó lett a városi RMDSZ elnöke, az alelnök Tóth Tivadar, a Mircea Eliade líceum aligazgatója lett. Amióta Szabó Dénes esperes átvette a segesvári és a hozzá tartozó fíliák irányítását, megpezsdült az élet a katolikus egyházközségben A parókia építőtelep lett. Rendezik majd az egyházi levéltárat, s pályázatot nyújtottak be az Illyés Közalapítványhoz a várban levő plébánia templom felújítására. Segesváron az Apor Vilmos templom építési tervének kivitelezése stagnál. A Segesvár környéki szórványban élő diákoknak otthont adó Gaudeamus házat az idén bővíteni szeretnék. Elkészült az A szárny, ahol szobák, tanári lakások és az étterem kapott helyet. A B szárnyra, amelynek felépítése kb. 60 millió forintba kerülne az Apáczai Alapítványhoz nyújtottak be pályázatot. Ebben az épületrészben közösségi termet is kialakítanak majd, tájékoztatott Farkas Miklós tanár, a Gaudeamus Alapítvány elnöke. Az utolsó simításokat végzik a várbeli interetnikai központ székházában. Itt az irodák, tevékenységi termek mellett egy ifjúsági szállodát is berendeznek. Az interetnikai központot a Dél-Kelet-Európáért Stabilitási Egyezmény és a stuttgarti kulturális külkapcsolatokat ápoló intézet támogatja, ők finanszírozták a felújítást is. A munkálatok alatt a mennyezeti vakolat alól festett fakazetták kerültek elő. Az interetnikai központ augusztus ban idén is megszervezi a kisebbségek fesztiválját, amely tulajdonképpen a Romániában élő kisebbségek seregszemléje kíván lenni. /Vajda György: Segesvári vendégoldal. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./

2005. március 21.

Immár hagyományossá vált, hogy Segesváron március 15. háromnapos ünnep. Március 13-án a Mircea Eliade Líceum diákjai megemlékezést tartottak, a közönséget megragadta a diákok érző versmondása és átélt játéka. A rendezvényt a kolozsvári Unitárius Teológia hallgatóinak Fűszál együttesének fellépése zárta. Másnap a már 14 éves múlttal dicsekedhető Petőfi vers és prózamondó verseny következett, Jakabházi Béla magyartanár szervezésében. Március 15-én a megemlékezés a várbeli Petőfi-szobornál kezdődött. Megkoszorúzták a Petőfi-mellszobort, Gál Barna tanár mondott ünnepi beszédet. A koszorúzás az Ispán-kútnál, majd a fehéregyházi turulmadaras obeliszknél folytatódott. Ünnepi beszédet Veres Ádám tanácsos és Gál Barna tanár mondtak. /Domokos Anikó Erzsébet: Segesvári március. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998