udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gálfalvi Gábor

2000. október 23.

Megjelent Alsóboldogfalva minimonográfiája Mélybe nyúló gyökerek címmel, szerzője Gálfalvi Gábor. A mini-monográfia betekintést nyújt Alsóboldogfalva történelmébe, szokásaiba, gazdasági-társadalmi szerveződésébe, egyházi életébe és hagyományaiba. /Mélyre nyúló gyökerek. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 23./

2001. január 4.

Megjelent Mélyre nyúló gyökerek címmel Alsóboldogfalva kismonográfiája, Gálfalvi Gábor tanító összeállításában. A monográfiának teljes szövegét a Magyar Néprajzi Múzeum XLIII. országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázatán díjazták. /Alsóboldogfalva kismonográfiája. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 4./

2002. június 26.

Június 23-án másodszor szervezett gyermekszínjátszó találkozót Alsóboldogfalván Rezi Erika, aki a találkozóra meghívta a környék összes iskoláját. Megjelentek Kissolymos, Székelyszenterzsébet. /Gálfalvi Gábor tanító, Alsóboldogfalva: Gyermekszínjátszó találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./

2002. december 18.

Hogy jusson vers mindenkinek mottóval szervezték meg immár hatodik alkalommal az I-IV. osztályosok szavalóversenyét Székelykeresztúron, az Orbán Balázs Gimnáziumban, a hagyományokhoz híven, november utolsó hetében. Meghívták a Keresztúr körzetéhez tartozó falusi iskolákat is. /Gálfalvi Gábor, Alsóboldogfalva: Hogy jusson vers mindenkinek. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 18./

2003. június 27.

Második alkalommal szervezte meg immár Rezi Erika tanítónő, az alsóboldogfalvi Kultúrotthon igazgatója a gyermekszínjátszó fesztivált. Fellépett a székelykeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskola Mákvirágok nevű színjátszó együttese, a helyi, Tündérek nevű I-IV. osztályosok színjátszói, a szenterzsébeti Pécsi Simon Iskola színjátszói, a fiatfalvi Benedek Elek Iskola színjátszói, a siménfalvi Havasi Gyopár nevű csoport, az újszékelyi Bem József Iskola Rezi Erika, a székelykeresztúri Napsugár nevű csoport és a kissolymosi iskolások színjátszói. /Gálfalvi Gábor: II. Gyermekszínjátszó Fesztivál Alsóboldogfalván. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 27./

2003. szeptember 6.

Szept. 5-én kezdődtek a Keresztúr Kistérségi Napok. Ünnepi önkormányzati ülésen adták át szept. 5-én Székelykeresztúron az Orbán Balázs Gimnázium néhai tanárai, Ütő László és Lukács András leszármazottainak a tisztelgő város Pro Urbe díjait. Benyovszki Lajos keresztúri polgármester harmadik mandátumát tölti a város élén, 1994-ben ő kezdeményezte a Pro Urbe- és Pro Cultura-díj alapítását a település megbecsülését kiérdemlő személyiségek tiszteletére. Székelykeresztúr egyik magyarországi testvértelepülése Karcag egy rakomány egészségügyi berendezést adományozott a nemrég egészségügyi központtá visszaminősített keresztúri kórház számára. Bemutatták Gálfalvi Gábor Székelykeresztúr és vidéke vadászatának múltja és jelene /Hubertus Vadász-Sporthorgász Egyesület, Székelykeresztúr/ című kötetet. /Zilahi Imre: Post mortem kitüntetés két tanárnak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./

2003. november 5.

Megjelent Gálfalvi Gábor nyugalmazott tanító Székelykeresztúr és vidéke vadászatának múltja és jelene című könyve. Megismerkedhetünk benne a vadászat rövid történetével, főleg az erdélyi és székelyföldi hagyományokkal. /Fülöp Lajos múzeumigazgató, Székelykeresztúr: Hiánypótló könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./

2003. december 16.

Gazdag a 2004-es Hargita Kalendárium, a Hargita Népe című lap kiadványa. Sütő András, Pomogáts Béla, Beke György, Kányádi Sándor mellett olyan csíki, gyergyói, udvarhelyszéki alkotók jelentkeznek, mint - a néprajzosok, kutatók, közgazdászok, helytörténészek közül - dr. Balázs Lajos, Tankó Gyula, Gálfalvi Gábor, Gagyi József, Mirk László, Oláh Sándor, Miklós István, dr. Garda Dezső és Zepeczáner Jenő. A hargitai szépírók közül Ferenczes István, Kozma Mária, György Attila, Ferencz Imre, Zsidó Ferenc, Molnár Vilmos, Gál Éva Emese és Oláh István. /b. d.: Hargita Kalendárium. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./

2004. január 26.

Csíkszeredán január 25-én a református templomban a Németh Géza Egyesület adta át a millennium évében alapított Németh Géza-emlékdíjat, mellyel olyan keresztény pedagógust és az általa javasolt tanítványát jutalmazzák, aki kiemelkedő tevékenységével hozzájárult a magyar kultúra megmaradásához, ápolásához. Az ünnepségén Hegyi István tiszteletes, Máthé Zsuzsa tanítónő, majd Csikós Klára, a Németh Géza Egyesület elnöke méltatta Németh Géza munkásságát. A Németh Géza-emlékdíjat idén Gálfalvi Gábor alsóboldogfalvi nyugalmazott tanító és tanítványa, Rezi Erika Gabriella, valamint a gyimesközéploki Tankó Gyula és tanítványa, Antal Tibor kapta. Az ünnepség végén a Nagy István művészeti iskola két diákja Németh Géza-verseket szavalt, majd Antal Tibor tanítványai adtak elő egyházi énekeket, csángó népdalokat. /Takács Éva: Elkötelezett népnevelőket díjaztak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./

2005. január 7.

A Hargita Megyei Kulturális Központ legújabb kiadványa a Magyar–roma társalkodó szótár, szerzője Gálfalvi Gábor. Szintén friss kiadványa a Kulturális Központnak a Homoródszentmártoni Művésztelep képekben című album, amelyhez CD-lemez is tartozik. A Kulturális Központ korábbi 2004-es kiadványai a Zsindelyország című album, amely a varsági–oroszhegyi fotótábor anyagát gyűjti egybe, és a Barangolás – Borszék és környéke – című album, a borszéki fotótábor anyagából. /Magyar–roma társalkodó szótár. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

2005. február 5.

Gálfalvi Gábor alsóboldogfalvi nyugdíjas tanító magyar–roma társalkodó-szótárt készített. A P. Buzogány Árpád szerkesztette szótárt a Hargita Megyei Kulturális Központ adta ki, Core Mária, a balázsfalvi Pedagógiai Főiskolán végzett roma tanítónő írt hozzá előszót. /Magyar–roma társalkodószótár. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 5./

2005. június 28.

Június 25-én rendezték meg Alsóboldogfalván a III. Gyermekszínjátszó Találkozót, eljöttek a székelyszenterzsébeti, homoródszentpáli, újszékelyi, szentábrahámi és alsóboldogfalvi iskolák kis „művészei”, akik összesen tíz színművet mutattak be a jobbára gyermekekből álló közönségnek. A szervezési munkáért köszönet illeti Rezi Erika Gabriella tanítónőt. /Gálfalvi Gábor: Gyermekszínjátszó találkozó Alsóboldogfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 28./

2005. szeptember 7.

A Székelykeresztúr Kistérségi Cigány Önkormányzat meghívására szeptember 5–8. között nemzetközi cigánykonferencia zajlik. A rendezvény szervezői Bezán László és Kiss Ferenc, a helyi Kistérségi Cigány Önkormányzat vezetői. Megjelent többek között Benyovszki Lajos polgármester, Szente B. Levente, a Kisváros újság szerkesztője, költő is. A konferencia résztvevői helyi roma tanintézeteket, roma kisebbségi irodákat és a környező falvakban roma kézműiparosokat keresnek fel. /Gálfalvi Gábor, Alsóboldogfalva: Nemzetközi cigánykonferencia Székelykeresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 7./

2005. szeptember 26.

Az alsóboldogfalvi Gálfalvi Gábor nyugalmazott tanító 17 évesen tanítói oklevelet szerzett Erdély akkori leghíresebb pedagógusképzőjében, a Székelykeresztúri Tanítóképzőben. Abban az intézetben a növendékeket néptanítóknak képezték. Ez azt is jelentette, hogy azon a településen, ahol dolgoztak, tevékenységük nem ért véget a délelőtti órákkal, hanem folytatódott délután és késő este is a fiatalokkal, felnőttekkel való foglalkozásokon. Gálfalvi Gábor a 48 szolgálati évéből 42-t Alsóboldogfalván tanított. A 42 év alatt összesen 87 műsort vitt színre, s ezeket a szomszéd falvakban is bemutatták. Kezdettől fogva néprajzi gyűjtőmunkát is folytatott. Az 1989-es változásokat követően egymás után jelentek meg néprajzi dolgozatai, melyekkel tíz díjat nyert a Magyar Néprajzi Múzeum, a Kriza János Néprajzi Társaság és a Magyar Történelmi Múzeum pályázatain. Tevékenységéért 2001-ben a Magyar Kultúra Lovagja címmel tüntették ki, 2004-ben Németh Géza-emlékdíjjal jutalmazták, és ugyanebben az évben a székelykeresztúri önkormányzat Pro Cultura-díjjal értékelte munkáját. Eddig hozzávetőlegesen négyszáz pedagógiai tárgyú cikke jelent meg különböző újságokban, két néprajzi és egy szociológiai témájú könyve is napvilágot látott. Három, vadászattal kapcsolatos könyve látott napvilágot (Arcán érezte a vérmedve leheletét, Székelykeresztúr és vidéke vadászatának múltja és jelene, Vadászkalandok és vadhúsreceptek). 2004-ben jelentette meg az általa összeállított Magyar–Roma társalkodó szótárt, négy néprajzi dolgozatát az Udvarhelyi Híradó kalendáriumában is közölték. Ugyanekkor a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő Bizottság felkérésére feltérképezte a Székelykeresztúr vidékén lévő turulmadaras emlékműveket. Jelenleg a vidéken még fellelhető cigánymeséket gyűjti, és hozzáfogott Alsóboldogfalva kultúrtörténetének megírásához is. /László Miklós: 48 év nemzeti napszámosság. Nemzeti kultúránk közkatonái. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 26./

2005. november 30.

Napvilágot látott Szente B. Levente Tollkalitka című verseskötete, mely az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület gondozásában jelent meg, P. Buzogány Árpád szerkesztésében. A 33 éles költő Szörényvárán (Turnu-Severin) született, de 1979 óta családjával Székelykeresztúron él. Iskoláit Székelykeresztúron, majd Marosvásárhelyen magyar–néprajz szakon végezte. Első írásai, versei, tárcái, elbeszélései 1994-ben jelentek meg a Romániai Magyar Szóban. Később verseket, mesét, majd tudósításokat közölt a Hargita Népében, Népújságban, Udvarhelyi Híradóban, Korunkban, Lángban, Helikonban, Kisvárosban, Gyergyói Kisújságban és a Hepe-Hupában. A különböző irodalmi pályázatokon összesen tizenegy díjat nyert, melyből egyet Magyarországon. Jelenleg a székelykeresztúri önkormányzat Kisváros című folyóiratának főszerkesztője. Szente B. Leventének eddig három önálló kötete jelent meg: Az első éj, versek (1996), Az ezüsthajú tündérlány, mesék (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2000), Örök szél dala, versek (Kaposvár Kiadó, Kaposvár, 2001). /Gálfalvi Gábor, Alsóboldogfalva: Kinyílott a Tollkalitka... = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 30./

2006. március 1.

Alsóboldogfalván megalakították a Székelyföld Kapuja Egyesületet. A fő mozgatóerő Rezi Erika Gabriella tanítónő volt. Első gyűlésüket február 12-én tartották meg. Az egyesület célja felrázni a lakosságot abból az elfásultságból, közömbösségből. Tevékenységi területe: segíteni az oktatási, kulturális, egészségügyi, egyházi és közigazgatási intézményeket, a rászoruló gyermekeket, időseket, mozgássérülteket, a népi hagyományok ápolása, a világháborús emlékmű gondozása, falusi tájház létrehozása, falumonográfia megírása. Beindítanak egy havonta megjelenő falusi újságot, megkezdik a tájház berendezéséhez a gyűjtőmunkát, az iskola udvarára elkészíttettek egy Benedek Elek-mellszobrot. /Gálfalvi Gábor, Alsóboldogfalva: A Székelyföld Kapuja Egyesület. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./

2006. augusztus 2.

Év elején Alsóboldogfalván létrehozták a Székelyföld Kapuja Egyesületet, amely kulturális, oktatási, hagyományápoló, egyházi célokat tűzött maga elé. Májusban megszervezték a Gyermekszínjátszó Fesztivált, melyen Székelykeresztúrról is több csoport vett részt. Az egyesület kiadott egy helyi lapot: a Székelykapu első száma márciusban jelent meg /szerzője Gálfalvi Gábor/, azóta minden hónapban napvilágot lát. Alsóboldogfalván megkezdték a gyűjtőmunkát egy tájház létrehozásához. /Gálfalvi Gábor, Alsóboldogfalva: Tevékeny egyesület. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 2./

2006. november 8.

Napvilágot látott a hetedik X-en túl járó, sokat tapasztalt székelyudvarhelyi dr. Gotthárd Béla A Hargita ösvényein (Vadásznapló) című könyve, melyet a szerző a száz éve megalakult Udvarhelyszéki Vadásztársaság emlékére jelentett meg. Ezek mellett néhány novellát is tartalmaz a kötet, melyet vadászfotók illusztrálnak. Dr. Gotthárd Béla írásai előzőleg a ’60-as ’70-es években megjelentek a magyarországi Nimród vadászújság irodalmi pályázatain. /Gálfalvi Gábor, Alsóboldogfalva: Gazdagodott a hazai magyar vadászirodalom. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./

2007. április 11.

Sem az általános, sem a gimnáziumi tantervek nem foglalkoznak az ősi székely székek rendszerének kialakulásával, így a mai ifjúság igen keveset tud erről. A Nagyküküllő felső völgyében mintegy 130 falut számláló Udvarhelyszék a legfelsőbb, úgynevezett anyaszék szerepét töltötte be Itt székelt a székelyek ispánja, majd főkapitánya, főbírája, s a székely peres ügyek felső továbbviteli fóruma. A Maros és Nyárád mentén alakult ki Marosszék, a későbbi Marosvásárhely székkel. Háromszék, amint neve is jelzi, eredetileg három különálló székből állott. Ezek között Sepsiszék az Olt és Feketeügy közötti síkságra terjedt ki, a Kárpátok délkeleti láncának nyugati lejtői alatt. Orbaiszék a Feketeügy bal partján, míg Kézdiszék ettől keletre, a Feketeügy völgyének felső részén feküdt. Csíkszék az Olt és a Maros hegyek közé szorított völgykatlanban helyezkedik el. Eredetileg ez a hat szék tartozott az udvarhelyi ispán, majd főkapitány és főkirálybíró hatáskörébe. Ehhez az eredeti hat székhez sorolták hetedik székely székként Aranyosszéket. Később vált ki Csíkszékből Gyergyószék és Kászonszék. Sepsiszék mellett alakult ki már a XIV. század végén Mikóvárszék, s Udvarhelyszékből vált ki Székelykeresztúr székhellyel Keresztúrszék, délen, az úgynevezett Erdővidéken pedig Bardócszék. A XVI. század első felében említik először Marosszék fiúszékét, Szeredát, Nyárádszereda székhellyel. Mindezek tulajdonképpen az önkormányzatok első megalakulásai voltak, melyeknek legfőbb szerve a „nemzeti gyűlés” volt. A székely nemzeti gyűlések helye legtöbbször Székelyudvarhely volt, kétszer pedig a vele szomszédos Agyagfalva (1506, 1848). /Gálfalvi Gábor, Alsóboldogfalva: A székely székek kialakulása. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./

2007. május 30.

A Székelyföld Kapuja Egyesület szervezésében Alsóboldogfalván ötödik alkalommal került sor május 20-án a Gyeremekszínjátszó Találkozóra, melyen az I–IV. osztályos tanulók nagy része mesefeldolgozások bemutatásával jelentkezett, az V–VIII. osztályos tanulók irodalmi jellegű alkotásokat vittek színre. Összesen 19 színjátszó csoport lépett színpadra. /Gálfalvi Gábor, ny. ig. tanító, Alsóboldogfalva: V. Gyermekszínjátszó Találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./

2008. január 29.

Január 27-én, vasárnap ért véget a magyar kultúra napja alkalmából szervezett egyhetes rendezvénysorozat Székelyudvarhelyen. A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont égisze alatt zajló rendezvény keretében, ötödik alkalommal osztották ki az Udvarhelyszék Kultúrájáért Díjakat. A díjazottak: a Balázs Ferenc Vegyeskar, értékteremtő munkásságáért Gálfalvi Gábor alsóboldogfalvi tanító, értékmentő díjban pedig István Lajos részesült néprajzi munkásságáért. Az életműdíjat post mortem Tárkányi Jánosnak, a székelyudvarhelyi művelődési ház egykori igazgatójának, a Venyige néptáncegyüttes alapítójának ítélték oda. /Szász Emese: Udvarhelyszék Kultúrájáért Díjak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 29./


lapozás: 1-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998