udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 106 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-106
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gálfalvi György

1992. augusztus 17.

A Magyarok Világszövetsége, a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság, valamint a Magyar Írószövetség szervezésében aug. 17-18-án Keszthelyen megrendezték a Magyar Írók Első Világtalálkozóját. A keszthelyi Helikon-kastélyban a találkozót Göncz Árpád köztársasági elnök nyitotta meg. Az egyetemes magyar irodalmi értékek közös védelme jegyében hangzott el Jókai Anna írószövetségi elnök és Pomogáts Béla beszéde. Csoóri Sándor a világkongresszus szervezése miatt nem tudott eljönni, felolvasták meleg hangú üdvözletét. Elhangzottak a szlovákiai, jugoszláviai, kárpátaljai és nyugati emigrációs magyar irodalmak helyzetéről szóló előadások. Az erdélyi magyar irodalomról Szilágyi István, Gálfalvi Zsolt, Egyed Emese, Markó Béla, Gálfalvi György és Lászlóffy Csaba szóltak. Visszásnak egyelten hozzászólás tűnt, a Párizsban élő Papp Tiboré, aki igazolta, hogy az emigrációban élő írók némelyikének fogalma sincs a kisebbségek létkérdéseiről. /Gál Éva Emese: A magyar írók első világtalálkozójáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1993. július 9.

Gálfalvi György marosvásárhelyi író a Népfőiskolai Alapítvány kuratóriumának tagjaként érkezett Lakitelekre, az ottani népfőiskola avatási ünnepségére. Elmondta, hogy idén márciusban sikerrel mutatkozott be Marosvásárhelyen a Lakitelek Alapítvány. Ez az alapítvány az egész magyarság sorsáért érzi magát felelősnek, és felvállalta a határon túli magyarság megsegítését. Nagy visszhangja volt a Lakitelek Alapítvány által meghirdetett paraszti önéletírói és a néprajzi pályázatnak. Az előbbi első díját Czirják Gergely gyergyócsomafalvi kovácsmester kapta meg. /Papp János: Erdélyben megbecsülik a népfőiskolát. = Új Magyarország, júl. 9./

1995. március 29.

Ápr. 1-jén, 80. születésnapján emléket állít Cseres Tibor írónak szülőfaluja, Gyergyóremete. A központi parkban felavatják az író arcképének domborművét és emléktábláját. A rendezvényen részt vesz a Magyar Írószövetség részéről Tornai József és Jókai Anna, valamint számos erdélyi író, Lászlóffy Aladár, Fodor Sándor, Gálfalvi György, Ferenczes István és mások. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

1995. április 13.

A múlt héten a világlapok egy magyar-román fegyveres konfliktus esélyeiről cikkeztek, melynek kirobbantója a nemzetiségi kérdés lehet. Erről kérdezte a Mai Nap tudósítója Gálfalvi Györgyöt, a marosvásárhelyi Látó folyóirat főszerkesztő-helyettesétől. Nem tudja kizárni ennek lehetőségét sem, Keller tábornok, az erdélyi hadtest vezetője, Funar bizalmasa bejelentette, hogy fellép Iliescu ellen parlamentáris vagy "egyéb" eszközökkel. Ez katonai diktatúrát jelenthet. A parlamentben is elhangzott, hogy zárják le a magyar-román határt. /Mai Nap, ápr. 13./

1995. november 19.

Nov. 18-án tartotta közgyűlését Budapesten a 401 tagot számláló Magyar Írók Szövetsége. A külföldön élő magyar írók is teljes jogú tagjai a szövetségnek, ahogy a kolozsvári Bálint Tibor mondta: otthont leltek abban az anyaországi közegben, amelynek nyelvén írnak. A közgyűlésen elfogadtak egy felhívást a világ íróihoz, amelyben tiltakoznak a szlovákiai államnyelv törvénye ellen. Tornai József leköszönt elnöki tisztségéből, az új elnököt a választmány fogja megválasztani, az esélyes jelölt Pomogáts Béla. A közgyűlésen megválasztották az új választmányt, melynek tagjai között hatan erdélyiek /Bálint Tibor, Gálfalvi György, Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár, Szilágyi István/, továbbá egy író felvidéki /Grendel Lajos/ és egy kárpátaljai /Balla D. Károly/. A választmány több tagja Erdélyből Magyarországra áttelepült író: Balla Zsófia, Beke György, Csíki László és Kocsis István. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24., Magyar Hírlap, nov. 20., /Magyar Nemzet, nov. 20./

1995. november 22.

Aggódva látják, hogy "a Magyarországon megjelenő irodalmi és kulturális lapok között az utóbbi időben megindult az egészségtelen kiszorítósdi, amely nem az érték, hanem az irányzat alapján kíván egyeseknek előjogokat biztosítani, mások rovására." - olvasható az erdélyi folyóiratszerkesztők állásfoglalásában. Nem tudják elfogadni a régi, pártos szempontokat újabbakkal való helyettesítését. Az aláírók: Szilágyi István /Helikon (Kolozsvár), Gálfalvi Zsolt /A Hét(Bukarest)/, Kántor Lajos /Korunk (Kolozsvár)/ és Gálfalvi György /Látó (Marosvásárhely). /Új Magyarország, nov. 22./

1996. december 11.

Az RMDSZ Maros megyei szervezete alapító tagjainak és a szervezet sorsáért aggódó marosvásárhelyi polgárok egy csoportja nyílt levéllel fordult a megye magyar közösségéhez a meghirdetett tisztújítás előtt, amelyben az aláírók hangsúlyozzák, hogy az első években megyei szervezetük meghatározó szerepet vállalt az országos szövetségben és kiállt a megye magyar lakossága érdekérvényesítéséért. Ezzel szemben a jelenlegi megyei vezetés nem áll a helyzet magaslatán. A közösségnek jogában áll megtudni, hogyan történt mindez, milyen előzmények kényszerítették Sütő Andrást arra, hogy lemondjon tiszteletbeli elnöki funkciójáról. Az aláírók között orvosprofesszorok vannak, továbbá Csíky Boldizsár zeneszerző, Gálfalvi György író, a Látó szerkesztője, Kovács András Ferenc költő, Lohinszky Lóránd színész, stb. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

1997. április 4.

A magyar történelmi egyházak és a civil szervezetek képviselőit tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács /SZET/ ápr. 4-én, Kolozsváron tartotta soros ülését. Az ülésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy Zsolt, a SZET-tel való kapcsolatért felelős ügyvezető alelnök. Napirenden szerepelt: 1. Az RMDSZ V. Kongresszusát előkészítő Alapszabályzat- és Programbizottság SZET-képviselőinek kijelölése (2-2 személy); 2. Tájékoztató az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma és szaktestületei tevékenységéről; 3. Hozzászólások, különfélék. - Az első napirendi pont keretében az Alapszabályzatot kidolgozó bizottságba Káli Király Istvánt és Gálfalvi Zsoltot jelölte a SZET, míg a Programbizottságban D. dr. Szabó Árpád unitárius püspök és Balázs Sándor egyetemi tanár fogja képviselni a SZET-et. A ásodik napirendi pont keretében Somai József, az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma titkárának jelentése hangzott el. Somai József bemutatta az RMDSZ kezdeményezésére immár egy éve létesült Iskola Alapítványt, amely a hátrányos helyzetű diákok támogatására ösztöndíj-rendszert létesít, a támogatási összeg felét pedig intézményfejlesztésre, ingázó egyetemi tanárok szálláshelyének megteremtésére kívánja fordítani. A jelentés után a kérdésekre Markó Béla szövetségi elnök, az Alkuratórium elnöke válaszolt. A harmadik napirendi pont keretében Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatója hangzott el a koalíciós kormányzást illető időszerű politikai kérdésekről. A Bolyai Egyetemmel kapcsolatos vitát is érintette: a kormánykoalíció csakis folyamatosan tudja elképzelni a kisebbségi kérdés rendezését. A koalícióban egyetértés van a romániai magyar nemzeti közösségnek a felsőfokú oktatáshoz való jogáról, de a vita tárgya az, hogy ez az önálló magyar egyetem hogyan viszonyuljon a Babes-Bolyai Tudományegyetemhez. Elmondta, hogy számára is a legfontosabb a magyar egyetem megvalósulása. Markó Béla nem lát ellentmondást az önálló magyar egyetem és a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében tovább élő magyar tagozat, avagy a fenntartással kezelt székelyföldi egyetemi hálózat között. - A testület megerősítette Jakab Gábort a Magyar Rádió Közalapítvány, valamint Vetési Lászlót, Gálfalvi Györgyöt és Benkő Samut a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi tagságában. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

1998. április 14.

Ápr. 14-én Illyés Gyula barátai, írótársai a nagy költő halálának 15. évfordulójáról emlékeztek meg Budapesten, a Farkasréti temetőben. Beszédet mondott Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke és Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke. A koszorúzáson jelen volt Gálfalvi György, a Romániai Magyar Pen Club elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

1998. november 19.

Nov. 14-én tartotta közgyűlését a Magyar Írószövetség Budapesten, a Vigadóban, melynek jelenleg 1005 tagja van. Pomogáts Béla elnök beszámolójában kitért arra, hogy bár az utóbbi időben több, különböző csoportosulásokat tömörítő szövetség alakult, ez nem jelentett tömeges kilépést a Magyar Írószövetségből, így a szövetség maradt a Kárpát-medence írótársadalmának átfogó érdekszövetsége. A tagság megszavazta azt a határozatot, hogy kiáll a határon túli magyar kultúra megmaradása mellett, a szlovákiai magyar iskolák megerősítése és a kolozsvári állami magyar egyetem újraindítása, valamint az egyházi és egyéb magyar intézmények visszaadása mellett. Fölrótták a média egyoldalúságát, hogy csak bizonyos írócsoportot szerepeltet. Megválasztották a választmányt, a legtöbb szavazatot Pomogáts Béla kapta, őt Jókai Anna követte, a harmadik az erdélyi Lászlóffy Aladár. A 71 tagú választmányban további erdélyi vagy Erdélyből áttelepült írók: Csíki László, Kántor Lajos, Szilágyi István, Szőcs Géza, Gálfalvi György, Bálint Tibor, Farkas Árpád, Beke György és Kocsis István. /Gál Éva Emese: A Magyar írószövetség közgyűléséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

1999. július 28.

Petőfi Sándor halálának 150. évfordulója alkalmából a Magyar PEN Klub, Román PEN Klub és a Romániai Magyar PEN Klub július 30. és augusztus 1. között nemzetközi írótalálkozót rendez Marosvásárhelyen, Segesváron, illetve Fehéregyházán és Székelykeresztúron. Július 31-én a résztvevők jelen lesznek a fehéregyházi ünnepségen és megkoszorúzzák az újonnan felavatott Petőfi-szobrot, majd Székelykeresztúron felkeresik a Gyárfás-házat, ahol a költő utolsó estéjét töltötte, 20 órakor irodalmi estet tartanak a keresztúri múzeum nagytermében. Augusztus 1-jén Marosvásárhelyen kerekasztal-beszélgetés során a költészet, az irodalom mai hivatásáról lesz szó. A nemzetközi írótalálkozón - többek között - jelen lesznek Konrád György, a Nemzetközi PEN alelnöke, Hubay Miklós, a Magyar PEN Klub elnöke, Ana Blandiana, a Román PEN Klub elnöke, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Bányai János, Kontra Ferenc, Toldy Éva (Jugoszlávia), Dobos László (Szlovákia), Váry Fábián László (Ukrajna), Dávid Gyula, Egyed Emese, Farkas Árpád, Fodor Sándor, Gálfalvi György, Gálfalvi Zsolt, Horváth Andor, Kántor Lajos, Kelemen Hunor, Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, Lászlóffy Aladár, Markó Béla és Sütő András. /Nemzetközi írótalálkozó a Petőfi- évfordulón. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./

1999. szeptember 14.

Szept. 13-án a Hungária Televízió Közalapítvány erdélyi körúton levő elnöksége találkozott a Duna Televízió marosvásárhelyi közönségével. A Bernády Házban megtartott találkozón a vendégeket Gálfalvi György, a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi tagja köszöntötte. Bíró Sándor, a kuratórium elnöke szerint jó hangulatú munka folyik a kuratóriumban. Az alapítvány feladata elsősorban a Duna Televízió függetlenségének védelme, ugyanakkor ellenőrzi, hogy a tévé betartja-e a közszolgálatiság szabályait. Az erdélyi körút alkalmat a nézőknek, hogy véleményt mondjanak a Duna tévé műsorairól, javaslatokat, ajánlásokat fogalmazzanak meg. A jelenlevők még több dokumentumfilmet, történelmi jellegű riportot és főleg a Magyarország határain kívül élő magyarok életét bemutató műsort igényeltek. Egyesek kifogásolták, hogy bizonyos témákat, problémákat túlságosan lekerekítenek. Szóba került az olyan gazdasági műsorok hiánya. /(mózes): A Hungária Televízió Közalapítvány erdélyi körútja. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./ Szatmárnémetiben, a Hungaria Televízió Közalapítvány elnöksége és a helybeli értelmiség találkozóján sok kérdés felmerült, ezek között volt az, hogy többet kellene foglalkozni a Partiummal és a szórványmagyarság problémáival, fel kell mutatni azokat a sikeres vállalkozásokat, melyek adott településen a közösség megtartói. A Vállaj-Csanálos régóta megnyitásra váró határátkelő, ahol napok alatt minden kész volna a forgalom beindítására, ha lenne végre a döntéshez elegendő politikai akarat. 100-150 ezer ember helyzetén könnyítene ez a döntés! Vetési László, az erdélyi kuratórium vezetője is jelen volt. Többen dicsérték a Duna TV adásait, nemzet- és közösségmegtartó műsorait. - Kisebb közösségek, falvak továbbra is igényelhetnek parabola-antennát, ott, ahol a Duna TV adása kábeltévén nem hozható be. /A Duna TV figyelmében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

1999. október 29.

Okt. 29-én kezdődik Marosvásárhelyen a Dr. Bernády György Közművelődés Alapítvány kétnapos rendezvénye, a Bernády Napok. Bernády szülőházán emléktáblát avatnak, Hunyadi László szobrászművész alkotását, Borbély László, az alapítvány kuratóriumának elnöke és Fodor Imre polgármester mond beszédet. Okt. 30-án megkoszorúzzák dr. Bernády György sírját és köztéren elhelyezett szobrát. Délután a Kultúrpalotában Gálfalvi György, a Látó irodalmi folyóirat főszerkesztő-helyettese mutatja be a Bernády György emlékezete című kötetet. Utána műsoros estet tartanak, címe: Irodalom és művészet Bernády korában. /(Máthé Éva): Bernády Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

1999. december 4.

Dec. 4-én sokan jöttek el Marosvásárhelyen a tízéves Látó estjére. A marosvásárhelyi szépirodalmi folyóirat estjén Markó Béla főszerkesztő köszöntötte a megjelenteket. Gálfalvi György szerkesztő a lapindulásról beszélt a többi munkatárs /Vida Gábor, Láng Zsolt, Kovács András Ferenc/ társaságában. /Jubilált a LÁTÓ. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 6./ A Látó előde az Igaz Szó folyóirat volt.

1999. december 23.

Dec. 22-én negyedik alkalommal adták át a Bálint András Alapítvány nívódíját, melyet a Sepsiszentgyörgyön élő Farkas Kinga, a Cimbora című folyóirat szerkesztője kapta. A díjátadó ünnepségen mutatták be Bálint András cikkeinek válogatását /Menetközben, Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 1999/. A kötet előszavát Gálfalvi György írta, a cikkgyűjtemény végén Ferencz Imre és Ferenczes István búcsúztatója olvasható. /Bálint András emlékezete. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 23./

2000. április 4.

Márc. 31-én a csíkszeredai Kriterion Házban mutatták be a Bécsben élő dr. Száva Tibor-Sándor A csíkszépvízi Száva család /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ című könyvét. Mint minden család-kutató a vér szavára hallgatva írta meg családja származásának történetét - vélte Gálfalvi György, a Látó főszerkesztő-helyettese, hozzátéve, elgondolkodtató, hogy egy-egy család hányfelé szóródott szét. A bemutatón többször is szó esett az örmények szerepéről a székelyföldi települések gazdasági fejlesztésében. Az 1672-es esztendőben 45 örmény család telepedett le Csíkszépvízen, ennek forrásait ismertette a leginkább örmény leszármazottakból álló közönségnek a szerző. /Örmények az évszázadok viharaiban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./

2000. április 6.

Az RMDSZ Operatív Tanácsa delegálta a Hungária Televízió Közalapítvány (Duna TV) kuratóriumának erdélyi tagjait, a következő személyeket: dr. Benkő Samu történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke; Gálfalvi György író, a Látó helyettes főszerkesztője; Kántor Lajos író, a Korunk főszerkesztője; Vetési László lelkész, közíró. Hárman közülük - Benkő Samu, Gálfalvi György és Vetési László - az elmúlt négy évben is benne voltak a kuratóriumban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 6. - 1696. sz./

2000. április 8.

Sepsiszentgyörgyön, a Könyvkuckóban Veress Gerzson A múlás karneválja című verseskötetét és Bogdán László Ház a kopár hegyen című könyvét mutatta be Gálfalvi György, a Látó irodalmi folyóirat főszerkesztő-helyettese és Káli Király István, a Mentor Kiadó (Marosvásárhely) igazgatója. Veress Gerzson azok közé a fiatal költő közé tartozott, akiket nem sikerült megmenteni az életnek /ahogyan Szőcs Kálmánt, Szilágyi Domokost, Sütő Istvánt, Vásárhelyi Gézát sem/, akik tudatosan meneteltek a halál felé. /Kusztos F. Kinga: Bogdán László és Veress Gerzson kötetét mutatták be Sepsiszentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./

2000. április 11.

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetemnek az 1999 májusában Torre-Pellicében tartott Akadémiai Napok alkalmával megfogalmazott kezdeményezése szellemében az EPMSZ erdélyi tagjai és pártolói 2000. január 15-én megalakították Marosvásárhelyen az EMPSZ Erdélyi Körét, mint a Bázelben bejegyzett egyesület fiókszervezetét. A Kör alapvető célkitűzése az európai protestáns szellemiség folyamatos itthoni érvényesítése, a párbeszédet szorgalmazó szabadegyetemi magatartás összeegyeztetése a több száz éves transzilván tolerancia máig élő hagyományaival. A Kör a politikai és egyházi választóvonalak fölé kíván emelkedni. Tagsága nyitott minden erdélyi magyar értelmiségi előtt, aki ezeket az elveket magáénak vallja és az EPMSZ Erdélyi Köre munkájában cselekvően kíván részt venni. Ápr. 8-9-én az Erdélyi Kör megtartotta első találkozóját, melynek témája Az erdélyi magyar felsőoktatás múltja, jelene és jövendője volt. A dr. Tonk Sándor kolozsvári professzor előadását követő vita az erdélyi magyarság jövője iránt érzett felelősség jegyében zajlott. A Kör találkozóit féléves gyakorisággal fogja megtartani. A fenti közlemény aláírói: Bodó Barna, Dávid Gyula, Gálfalvi György, Gálfalviné Zsigmond Irma, Kántor Erzsébet, Kántor Lajos, Mezei Sándor, B. Nagy Veronka, Pásztori Kupán István, Szász Rózsa, Tonk István, dr. Tonk Sándor, Tavaszi Hajnal, Varga Gábor, Varga Vilmos, Veres-Kovács Attila. /Az EMPSZ Erdélyi Köre. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 11./

2000. május 8.

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem szellemében az EPMSZ erdélyi tagjai és pártolói az idén Marosvásárhelyen megalakították az EPMSZ Erdélyi Körét mint a Bázelben bejegyzett anyaegyesület fiókszervezetét. Az Erdélyi Kör nemrég - Nagyenyed szellemi öröksége előtt tisztelegve - a helybeli református egyház Helvetica Házában Az erdélyi felsőoktatás múltja, jelene és jövendője címmel és témával tartotta meg első találkozóját. A dr. Tonk Sándor kolozsvári professzor előadását követő vita az erdélyi magyarság jövője iránt érzett felelősség jegyében zajlott le. A kör - melynek enyedi találkozójának résztvevői közül megemlíthetjük a következőket: Bodó Barna, Dávid Gyula, Gálfalvi György, G. Zsigmond Irma, Kántor Erzsébet, Kántor Lajos, B. Nagy Veronika, Pásztori-Kupán István, Mezei Sándor, Szász Rózsa, Tonk István, dr. Tonk Sándor, Tavaszi Hajnal, Varga Gábor, Varga Vilmos, Veress Kovács Attila - műhely-jellegű találkozóit változó erdélyi helyszíneken, féléves gyakorisággal fogja megtartani. /Az európai protestáns szellemiség jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

2000. május 26.

Benkő Samu, Könczöl Antal, Kántor Lajos, Gálfalvi György, B. Kovács István, Vetési László, és Józsa László, a Hungária Televízió Közalapítvány kurátorai nyilatkozatukban aggodalmuknak adnak hangot, amiért a Duna Televízió az "anyagi ellehetetlenülés küszöbére érkezett." /Anyagi ellehetetlenülés küszöbén a Duna Televízió? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

2000. június 20.

Hargita Megye Tanácsa és a Megyei Alkotóközpont szervezésében jún. 14-15-én írótábor színhelye volt a gyergyószárhegyi ferences kolostor, amelyen részt vettek a hazai magyar írótársadalom idősebb és fiatalabb tagjai, úgymint Domokos Géza, Kányádi Sándor, Bálint Tibor, Fodor Sándor, Dávid Gyula, Kántor Lajos, Farkas Árpád, Gálfalvi György, Oláh István, Kozma Mária, Ágoston Vilmos, Lőrincz György, György Attila, Molnár Vilmos, Ferenczes István, Vida Gábor, Lövétei Lázár László, Balász Imre József, Fekete Vince, a Pallas-Akadémia Kiadó képviseletében Tőzsér József, míg Beke György és Bodor Pál levélben küldött üzenetet. A mai erdélyi magyar irodalom helyzetéről zajlott a tanácskozás, az erdélyiség fogalmától az irodalmi értékig és irányzatokig, visszatekintve 20 év irodalmára. Egyed Péter szerint a romániai magyar írótársadalmat ma foglalkoztató gondok között vannak szervezeti és érdekvédelemmel összefüggő gondok, és vannak fontos szakmai problémák. A Romániai Magyar Irodalmi Alapítvány mellett az írók közössége létre kíván hozni szakmai szervezetet erőteljes szakszervezeti, érdekvédelmi hangsúlyokkal. Az alapítvány gyűjtené be az anyagi támogatásokat, és kuratóriumán keresztül továbbítaná a létező erdélyi lapok felé. Eldöntötték, hogy az írótábort ezentúl minden évben megrendezik. A 2001-es év írótábor témája a mai magyar irodalmak helyzete, egymáshoz való viszonya és kölcsönös recepciója lesz. /Egy jó szellemű írótábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

2000. augusztus 14.

Aug. 11-én kezdődött Marosvásárhelyen a IX. Anyanyelvi Konferencia. Pomogáts Béla, a konferenciát működtető A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke üdvözölte a megjelenteket. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere azt hangsúlyozta, hogy az itt, Erdélyben élő románoknak, magyaroknak sajátos és közös kulturális értékeinkkel együtt kell bekerülniük a közös Európába. Fodor Imre alpolgármester, kinek Pomogáts Béla köszönetet mondott, hiszen hónapokon át szívós munkával járult hozzá a Konferencia megszervezéséhez, sikeréhez - emlékeztetett Marosvásárhely dicső múltjára, kevésbé dicsőséges jelenére és reményre okot adó perspektíváira. Visy Zsolt, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára magyar kormány céljaként az egyetemes, az anyaországi és a határon túli, magyar jellegű kultúrkincs megőrzését jelölte meg. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszéde után Sütő András nyitotta meg a konferenciát. Kifejtette: ″Bölcseleti gondolat, hogy az ember a saját halálát nem élheti át, de anyanyelvének halálát igen. Átélheti a Mezőségen, Csángóföldön, s a magyar diaszpóra földrészein. Átélheti, miközben az agónia fájdalma, a riadalmak lenyomata örökre megmarad benne.″ Előadást tartott Balogh András egyetemi tanár, az MTA Nemzetközi Tanulmányok Bizottsága vezetője, Szarka László történész, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, Péntek János kolozsvári professzor, Papp László, az USA-ban élő mérnök. Másnap szekciókban zajlottak a konferencia munkálatai, aug. 13-án pedig székelyföldi kirándulás szerepelt a programban. Aug. 14-én lesz a tisztújítás. /Máthé Éva: Mozaikkockák a IX. Anyanyelvi Konferenciáról. ″Hogy és mint szolgál a kedves anyanyelve?″ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./ Aug. 13-án az Anyanyelvi Konferencia kétszász tagú küldöttsége ellátogatott a marosvécsi kastély kertjébe, és ott megkoszorúzták báró Kemény János, a Helikon nagyvonalú házigazdája, és Wass Albert, a Helikon-társaság egyik tagja sírhantját. A Helikon-találkozók tizedik évfordulóján, 1935-ben Kuncz Aladár, a Helikon-mozgalom atyja emlékére hatalmas malomkőből kifaragott kőasztalnál Gálfalvi György író, majd Pomogáts Béla méltatta a marosvécsi találkozók jelentőségét, megtermékenyítő szerepét. /(Máthé Éva): IX. Anyanyelvi Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./ Együtt Európába - ezzel a címmel nyitotta meg kapuit a IX. Anyanyelvi Konferencia. Nem a vereségről, a győzelemről szeretnék beszélni a harmadik évezred küszöbén - hangsúlyozta beszédében Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A szétszaggatott magyarságnak van egy mindennél erősebb védőernyője, az anyanyelv, amely nem szakadt dialektusokra, amelynek nem volt szüksége, hogy külön irodalmi nyelvet alakítson ki. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 14. - 1781. sz./

2000. szeptember 4.

Marosvásárhely rendezték meg a Bolyai Világtalálkozót. A marosvásárhelyi volt Református Kollégium, mai Bolyai Farkas Elméleti Líceum jó néhány öregdiákja vett részt az összejövetelen. Nagy István színművész, műsorvezető az 1999-2000-es tanév adatait, eredményeit sorolta. 1340 diák tanult 51 osztályban, 105 tanár vezetésével. Ebből 35 osztály volt magyar tannyelvű - 948 tanulóval. A legjobb eredményt a magyar tagozat angol- kétnyelvű osztálya érte el. Külföldön: Magyarországon, Szlovákiában és Hollandiában értek el jó helyezéseket a bolyaisok. Szegeden például a kísérleti atomfizika vetélkedőn mind az első, mind a második díjat elnyerték. Hollandiában az ifjú kutatók nemzetközi konferenciáján I. és III. díjban részesültek. Az idén 44 osztály lesz a Bolyaiban, ebből 30 magyar tannyelvű. Négy osztály indul az iskola épületében működő Református Kollégiumban, ahol 103 diák fog tanulni. Bálint István igazgató, a Bolyai Collegium Alapítvány kuratóriumának elnöke azt emelte ki, hogy az ilyen jellegű rendezvények lényege nem a múltba való elmerülés, hanem a jövőbe vetett hit erősítése. A világtalálkozó tiszteletére megjelent Új világot teremteni a régiben című kötet előszavában (szerkesztő Gálfalvi György) Sütő András többek között ezt írta: "Jó érzés tudnunk, hogy akik a világtalálkozóra eljöttek, nem csupán emlékeikben fognak megmerítkezni, hanem az erdélyi magyarság jövőjét alakító súlyos gondokban is." Fodor Imre alpolgármester Marosvásárhely fejlődésének a fő irányvonalairól tájékoztatta a hallgatóságot. Kirsch Attila elnök az Öregdiákok Baráti Köre nevében tájékoztatott: 2002-ben megszervezik a következő öregdiák-világtalálkozót, és létrehoznak egy olyan nonprofit társaságot, mely révén az iskolát, annak tanulóit támogatják. A külhonból hazatért öregdiákok közül a Németországban élő Simon János mérnök (aki anyagilag jelentős mértékben járult hozzá a találkozó megszervezéséhez), és a Magyarországról hazatérő Czire Dénes szólt ez egybegyűltekhez. Leleplezték Miholcsa József szobrászművész két alkotását: Bolyai Farkas és János mellszobrát. A Román Nemzeti Bank 50, a Román Kereskedelmi Bank 100 millió lejjel járult hozzá a költségek fedezéséhez. Ez Nagy Ágnesnek és Birtalan Józsefnek köszönhető, akik a két legjelentősebb hazai pénzintézet vezetőségének tagjai. A harmadik fő szponzor a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma volt. /(Máthé Éva): "Bolyaisnak lenni - a szellem diadalát jelenti" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

2000. október 27.

A marosvásárhelyi Látó Irodalmi Színpad vendégei voltak Magyarországról Bella István és Buda Ferenc. A két költővel Gálfalvi György, a Látó irodalmi folyóirat főszerkesztő-helyettese beszélgetett. Bella István augusztusban töltötte hatvanadik születésnapját, mindig vonzódott a Magyarországtól elszakadt részekhez, és ebben Buda Ferenc rokona. - A legendás "hetek mozgalmáról", a hét "rendszeridegen" költőről Buda Ferenc így szólt: "Egymásnak mércék voltunk, egyformán hallgattunk". /Máthé Éva: Költők társaságában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

2000. november 24.

A Székelyudvarhelyen működő, Lőrincz György író által létesített Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány nov. 25-én a Városháza dísztermébe hívja az irodalomkedvelőket két fontos esemény alkalmából: köszöntik azokat az erdélyi magyar írókat, akik az idén töltötték be 70. életévüket vagy hetven fölött valamelyik kerek évfordulót: 75-öt, 80-at, 85-öt, 90-et. Az évek sorrendjében ők a következők: Szabó Gyula, Csávossy György, Kabós Éva, Hornyák József, Létay Lajos, Sombori Sándor. Ismertetik az irodalmi alapítvány által idénre meghirdetett esszépályázat eredményeit, kiosztják a pályadíjakat az első három pályázónak. A beküldött tanulmányokat elbíráló bizottság tagjai: Gálfalvi György író, dr. Kántor Lajos irodalomkritikus, Lőrincz György író. Az ünnepélyes műsorban fellépnek a helybeli Palló Imre Művészeti Iskola diákjai. /(Komoróczy György): Írók köszöntése és díjazása. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 24./

2000. december 12.

Dec. 11-én Kolozsváron tartott megbeszélést a Duna Televíziót felügyelő tulajdonosi testület, a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának küldöttsége. A vezetőség erdélyi tájékozódó körútjának végállomása a kolozsvári, amelyet más erdélyi városokban rendezett hasonló találkozók előztek meg. Jelen volt Vetési László református lelkész, a Diaszpóra Alapítvány elnöke is. Pálfy G. István elmondta, hogy az adó magyarországi nézettsége nagy mértékben esett, de már a határokon túl is csökken népszerűsége. A televízió új vezetősége a Duna Tv e napokban megújuló arcélében látja a megoldást. /Egy nézettebb Duna Televízióért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./ A Duna TV-t működtető Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriuma dec. 9-én Marosvásárhelyen helyi értelmiségiekkel találkozott. Jelen volt a kuratórium két erdélyi tagja: Gálfalvi György és Vetési László, valamint a magyar Országos Rádió és Televízió Testület egyik tagja is. Köztudott, hogy néhány hónapja új vezetősége van az intézménynek, mely főként hozzánk, határon túl élő magyarokhoz szóló adásokat készít. Magyarországon csökken a Duna-adások nézettsége. Többen több optimizmust igényeltek a műsoroktól, azt, hogy ne csak a nehézségeket, de az értékeket mutassa fel. A Duna leghűségesebb közönsége a gyermeksereg és a nyugdíjasok tömege, tehát adásszerkesztéskor feltétlenül gondolni kell rájuk. A kuratórium főként azt tekinti az intézmény küldetésének, hogy otthonmaradásra ösztönözze a határon túli magyarokat, és hozzájáruljon biztonságérzetük erősödéséhez. /(Máthé Éva): A Dunáról - a Maros partján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

2001. január 17.

Marosvásárhelyen jan. 25-én tizedik alkalommal osztják ki a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztői az irodalmi fórum nívódíjait. Az idén prózáért Sebestyén Mihályt, líráért Király Lászlót, esszéért Selyem Zsuzsát díjazzák. Debüt-díjat kap Farkas Wellmann Éva és Király Kinga Júlia. Gálfalvi György a Látó főszerkesztő-helyettese elmondta, hogy 1992-ben osztották ki első alkalommal a Látó nívódíjait a Lakitelek Alapítvány támogatásával. Akkor vers kategóriában Lászlóffy Aladárt, prózában Kisgyörgy Rékát, esszében Visky Andrást, a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon szerkesztéséért Balogh Edgárt, a marosvásárhelyi rádiót teljesítményéért, a legjobb újságírói munkásságért pedig Makkai Jánost díjazták. Az évek folyamán többen kétszer is részesültek már a nívódíjban, így például Lászlóffy Aladár, Szilágyi Júlia, Sebestyén Mihály, Király László, Selyem Zsuzsa. Király Lászlónak verseiért ítélik oda másodszor a díjat, nem mintha nem lenne miből válogatni. /Antal Erika: Megújult értékek Tizedik alkalommal osztják ki a Látó nívódíjait. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

2001. március 7.

Marosvásárhelyen a Kereskedelmi és Iparkamara által visszaigényelt épületből a múlt héten kiköltözött az egykori Erdélyi Figyelő szerkesztősége, Lázok János szerkesztő szerint ezzel a lap végérvényesen megszűnt. Gálfalvi György, a Látó főszerkesztő-helyettese a Krónikának elmondta, egyelőre úgy tűnik, a szépirodalmi folyóirat az épületben maradhat.kadt el, a megyei tanács részéről is megnyugtatták, hogy nem történhet meg a kilakoltatás.. "Virág György megyei tanácselnök megígérte, hogy mi is és a Vatra szerkesztősége is kapunk három-három szobát. Nekem változatlanul az a véleményem, hogy nem mozdulunk addig, amíg nem kapunk cserébe valamit" - tájékoztatott Gálfalvi György. /Antal Erika: Még nem rúgták ki. Egyelőre nem költözik a Látó szerkesztősége. = Krónika (Kolozsvár), márc.

2001. április 12.

Tisztújítás volt az Írók Marosvásárhelyi Egyesületénél. A Romániai Írószövetség titkára, Balogh József vezette az ülést. Az Írószövetség vezetőtanácsába Gálfalvi Györgyöt és Mihai Sint küldte el a tagság. A marosvásárhelyi egyesület héttagú vezetőséget választott, ebben Zeno Ghitulescu és Káli Király István a két társtitkár, a tagok pedig: Bogdán László (Sepsiszentgyörgy), Ferenczes István (Csíkszereda), Nistor Eugen, Dumitru Muresan (Marosvásárhely), Lőrincz György (Székelyudvarhely). /Beszámoló nem volt...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-106




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998