udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 136 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-136
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gálfalvi Zsolt

1990. január 2.

Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága jan. 2-i közleménye beszámolt arról, hogy a bizottság dec. 31-én ülést tartott. Felszólalt Domokos Géza, Demény Lajos, Gálfalvi Zsolt, Horváth Andor, Lányi Szabolcs, Szász János és Tüdős István. Az Ideiglenes Intézőbizottság megállapította, hogy jól halad a szövetség helyi szervezeteinek megalakulása. Javasolta, hogy jan. 12-én az RMDSZ megyei elnökei üljenek össze tanácskozásra. Domokos Géza elnök beszámolt arról, hogy tájékoztatta Iliescu elnököt az RMDSZ megalakulásáról, céljairól, programpontjairól. Iliescu üdvözölte az RMDSZ megalakulását és megerősítette, hogy a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa intézményesen szavatolja a kisebbségi jogokat. Domokos Géza ismertette Horn Gyula külügyminiszterrel való megbeszélését, aki elmondta, a román vezetőkkel folytatott tárgyalásain megegyeztek a kolozsvári és a debreceni konzulátus újramegnyitásáról. Horn Gyula azt is elmondta hogy a magyar külügyminisztérium a kormány nevében nyilatkozatban üdvözölte az RMDSZ megalakulását és támogatja az RMDSZ dec. 26-i kiáltványban foglalt alapleveket és célokat. Horváth Andor, az Ideiglenes Intéző Bizottság szóvivője tájékozódó megbeszélést folytatott a Csoportosulás a Társadalmi Párbeszédért és a Nemzeti Parasztpárt képviselőivel. Corneliu Coposu, a Nemzeti Parasztpárt elnöke ismertette pártja nyilatkozatát. A kisebbségi jogegyenlőség programpontról kifejtette, hogy ebbe pártja beleérti a saját anyanyelven történő oktatást, a közigazgatásban a kisebbségek által lakott területeken a tisztviselők a kisebbség soraiból kerüljenek ki, illetve ismerjék annak nyelvét. ? Erdély-szerte megalakulnak a Magyar Demokrata Ifjúság helyi szervezetei, amelyek rövidesen országos tanácskozásra ülnek össze. /Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága 1990. január 2-i közleménye Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./ Horn Gyula dec. 29-én tett villámlátogatást Bukarestben, ahol a román vezetőkkel tárgyalt. /MTI/A

1990. január 19.

Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának jan. 19-i közleménye hírt adott arról, hogy Gálfalvi Zsolt, az Ideiglenes Intéző Bizottság tagja jan. 11-13-a között részt vett Bécsben az Európa-kerekasztal értekezleten, ahol sajtóértekezleten számolt be a romániai magyarság helyzetéről. /Nemzetközi elismerés övezi a szervezetet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

1990. április 7.

A Grupul pentru dialog social nevű csoport, a 22 című lap kiadója megbeszélést szervezett a nemzetiségi kérdésről. A résztvevők megállapításaiból olvashatunk ízelítőt. Lőrincz László: a hetvenes évek Erdély "gyarmatosítását", elrománosítását jelentették, megtervezett százalékarány szerint kellett évente vagy ötévente növelni a románok számát. Mihai Sora közoktatásügyi miniszter: a román közösség sajnos nem hiszi, hogy a magyarok valóban csak iskolákat akarnak. Radu Popa történész: kétmillió embernek joga van saját egyetemhez. Gálfalvi Zsolt: "a románokba húsz éven át betáplálták faji felsőbbrendűségük, jóságuk, intelligenciájuk stb. mítoszát, miközben mi többiek ázsiai jövevényekké lettünk lefokozva." Pavel Campeanu: Erdély gyarmatosítása tény, de visszacsinálni már nem lehet, az erdélyi problémát nem a magyarok, hanem a Vatra Romaneasca kreálta. /Olló rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7., átvette az Ifjú Fórumból./

1990. április 21.

Négynapos vita után ápr. 21-én véget ért a Romániai Írószövetség közgyűlése, elnöknek Mircea Dinescut választották meg, alelnök: Stefan Banulescu. Az Igazgatótanácsban helyet kapott Gálfalvi Zsolt és Balogh József. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

1990. július 11.

Bukaresten júl. 11-én megalakult a Kriterion Alapítvány. Elnöke Domokos Géza, alelnökök: Edwiga Hauser és Gálfalvi Zsolt, főtitkára Delia Ruxandra Dinu. A romániai kisebbségek kultúráját ápoló Kriterion Alapítvány tevékenységi köre: könyv- és lapkiadás, nyomda, népművészeti műhelyek, tanfolyamok, ösztöndíjak, nemzetközi cserekapcsolatok. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 13.; Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

1991. szeptember 25.

A Bornemissza Társaság meghívására húsz romániai magyar író utazott Bécsbe, ahol 1990. okt. 15-én megalakították a romániai magyar írók PEN-klubját, de hangsúlyozták, hogy nemcsak a jelenlevők alkotják a tagságot. A PEN Klub nemzetközi párizsi központja közölte, hogy elismerte ezt a klubot, ennek tudatában szept. 25-én Kolozsváron, a Korunk szerkesztőségében kiegészítették a tagságot és megválasztották a vezetőséget. Tiszteletbeli elnök Sütő András, elnök Gálfalvi Zsolt, főtitkár Markó Béla. A PEN Klub évente világkongresszust tart. Az ideit Bécsben, nov. 3-8-a között rendezik, melyre a romániai magyar PEN Klub népes küldöttséggel fog elutazni. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

1992. augusztus 17.

A Magyarok Világszövetsége, a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság, valamint a Magyar Írószövetség szervezésében aug. 17-18-án Keszthelyen megrendezték a Magyar Írók Első Világtalálkozóját. A keszthelyi Helikon-kastélyban a találkozót Göncz Árpád köztársasági elnök nyitotta meg. Az egyetemes magyar irodalmi értékek közös védelme jegyében hangzott el Jókai Anna írószövetségi elnök és Pomogáts Béla beszéde. Csoóri Sándor a világkongresszus szervezése miatt nem tudott eljönni, felolvasták meleg hangú üdvözletét. Elhangzottak a szlovákiai, jugoszláviai, kárpátaljai és nyugati emigrációs magyar irodalmak helyzetéről szóló előadások. Az erdélyi magyar irodalomról Szilágyi István, Gálfalvi Zsolt, Egyed Emese, Markó Béla, Gálfalvi György és Lászlóffy Csaba szóltak. Visszásnak egyelten hozzászólás tűnt, a Párizsban élő Papp Tiboré, aki igazolta, hogy az emigrációban élő írók némelyikének fogalma sincs a kisebbségek létkérdéseiről. /Gál Éva Emese: A magyar írók első világtalálkozójáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1993. július 17.

A romániai művelődési lapok vezetői nyílt levéllel fordultak Iliescu elnökhöz, Nicolae Vacaroiu miniszterelnökhöz és Mihai Golu művelődési miniszterhez, tiltakozva amiatt, hogy a minisztérium nem támogatja a minisztérium által kiadott folyóiratokat. Az aláírók között van a román lapok mellett a három támogatott magyar lap képviselője is, Gálfalvi Zsolt, A Hét hetilap, Szabó Zsolt, a Művelődés és Kántor Lajos, a Korunk folyóirat főszerkesztője. /A romániai művelődési lapok vezetőinek nyílt levele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17-18./

1993. augusztus 31.

Aug. 28-án Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Maros megyei választmánya, meghívták Markó Béla elnököt is. A Neptun-vita képezte a többórás megbeszélés tárgyát. Borbély László és Frunda György felszólalásaikban védték saját álláspontjukat, hangsúlyozták, hogy nem árulók. Borbély László elmondta, hogy a PER első meghívásán Domokos Géza /akkor még RMDSZ-elnök/ és ő vett részt. Azután a mostani PER-megbeszélések előtt a PER találkozót szerevezett, melyen Domokos Géza, Gálfalvi Zsolt és Rostás Zoltán vett részt. A tavaly Neptunfürdőn rendezett találkozón Domokos Géza, Tokay György és Borbély László volt jelen. A mostani marosvásárhelyi ülésen Tőkés András kifejtette Tőkés László püspök véleményét: a püspök több ízben, évek óta javasolta a román vezetőknek a kerekasztal-megbeszélést a nemzetiségi kérdésről, de erre a román vezetők nem reagáltak. Ehelyett kiválasztottak három embert és meghívták őket egy tárgyalássorozatra. Kolcsár Sándor rámutatott: Nyugat-Európa nem szereti, ha a Kelet háborog, ezért legszívesebben vakvágányra tereli a kényelmetlen embereket. Kolcsár kiemelte, a marosvásárhelyi városi körzetek egyetértenek az ügyvezető elnökség állásfoglalásával /a romániai magyarság ügyében tárgyalni csak az RMDSZ vezető szerveinek jóváhagyásával lehet, enélkül érvénytelenek a tárgyalások/. Hunyadi András szerint az egész Neptun-ügy legnagyobb szépséghibája, hogy a "hármak" nem étek el semmilyen látványos eredményt. Hunyadi nagy hibának tartja, hogy a Lármafák égetése címen megjelent válasz teljes mértékben Tőkés László ellen irányult. Szerinte a "hármaknak" nyilatkozniuk kellene: jót akartunk, de nem sikerült. - Zonda Attila visszatekintett a múltba, kifejtve, hogy a radikálisok, "más néven türelmetlenek, szélsőségesek" és a mérsékeltek "más néven megfontoltak, esetleg megalkuvók" között három éve folyik a harc. Szerinte a Neptun-ügy egy leszámolási folyamat része, a fő célpont Tokay György és a mérsékeltek. Marosi Barna szerint Frunda György és Borbély László a legeredményesebb romániai magyar politikusok közé tartoznak, majd hozzátette, Tőkés Lászlót nem szabad beárnyékolni, inkább mindnyájuknak együtt kell dolgozniuk. Markó Béla szerint a viták ellenére az RMDSZ-ben a leglényegesebb kérdésekben konszenzus van és politikai bűn az egységet feladni. /Máthé Éva, Mózes Edith: Az RMDSZ Maros megyei szervezetének választmánya kérte. A szövetségi elnök ültesse tárgyalóasztalhoz a vitázó feleket. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31., Bögözi Attila: RMDSZ-vita a "hármak" ügyéről Marosvásárhelyen. Ki "árulta" el az erdélyi magyarságot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

1993. december 12.

Meghalt Antall József miniszterelnök /Budapest, 1932. ápr. 8.-Budapest, 1993. dec. 12./. Haláláról, temetéséről, pályafutásáról: Markó Béla, az RMDSZ elnöke Lezsák Sándornak, az MDF ügyvezető alelnökének címzett levelében közös veszteségnek nevezte Antall József halálát, aki mindvégig szem előtt tartotta a magyar nemzet egészének érdekeit. A romániai magyarság a magyar nemzet részeként tisztelte és nagyra becsülte az elhunyt miniszterelnök áldozatos munkáját. /Markó Béla: Közös veszteség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ A Romániai Magyar Szó az MTI részletes ismertetőjét közölte a kormányfő haláláról, Szabad György méltatásáról, majd a nemzetközi reagálás következett Clinton: Nagy veszteség címen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ Az RMDSZ Maros megyei szervezete a Magyar Köztársaság kormányának küldött táviratában fejezte ki mélységes részvétét "az egyetemes magyarság gyászában". "Erdélyben nem felejtjük el, hogy annyi évtized után Antall József volt az első független magyar kormányfő, aki fölvállalta a felelősséget a határokon kívül élő magyarság sorsáért." /Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./ Antall Józsefet több méltatta, búcsúztatta, például: Szűcs László: Antall József halálára. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 14., Krajnik-Nagy Mihály: A miniszterelnök. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14., A mi szál gyertyánk. = Jelen (Arad), márc. 14., Friss-Panián Iván: Búcsú. = Jelen (Arad), márc. 14., Az Erdélyi Napló közölte az orvoscsoport közleményét a halál okáról, majd Göncz Árpád köztársasági elnök és Boross Péter belügyminiszter emlékező szavait. A lap nem hozott saját kommentárt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 15./ Gálfalvi Zsolt meleg szavakkal emlékezett a kivételes képességű kormányfőre. /Gálfalvi Zsolt: Sors és történelem. = A Hét (Bukarest), dec. 17./ Dr. Binder Pál emlékezett az elhunytra. /Dr. Binder Pál: Találkozásom dr. Antall Józseffel, az orvos-történésszel. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 17./

1994. április 9.

Ápr. 9-én Kolozsvárott megalakult a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesülete. Érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezet, adott ismertetőt az egyesület megválasztott elnöke, Králik Lóránt, a Bihari Napló munkatársa, elnökségi tagok: Gálfalvi Zsolt, Horváth Alpár, Tibori Szabó Zoltán és Torma Sándor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

1994. október 15.

A Magyar Pen Klub konferenciát rendezett hagyomány és modernség témakörében. Gálfalvi Zsolt, a bukaresti A Hét főszerkesztője elmondta, hogy állandó veszélyben vannak a nagymúltú folyóirataik. Szerkesztőik hónapokig nem kapnak fizetést, a tiszteletdíjat sem tudják fizetni. A határokon túli magyar irodalmi folyóiratok terjesztése megoldatlan. 1990 februárjában az akkori magyar és román művelődési miniszter által aláírt egyezmény értelmében biztosítani kell a szellemi termékek szabad áramlását. Ez azonban csak írott malaszt maradt. /Magyar Nemzet, okt. 15./

1994. november 21.

A 86. születésnapjához közeledő Méliusz József írónak nov. 21-én a magyar nagykövetségen Rudas Ernő nagykövet átadta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, amit Göncz Árpád köztársasági elnök adományozott a neves írónak. A kitüntetett érdemeit Pomogáts Béla és Gálfalvi Zsolt, a romániai magyar írók PEN klubjának elnöke méltatta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

1994. december 23.

Domokos Géza emlékezett vissza az öt évvel ezelőtti eseményekre. 1989 dec. 23-án Demény Lajossal, Verestóy Attilával, Lányi Szabolccsal, Horváth Andorral, Szász Jánossal, Gálfalvi Zsolttal, Cseke Péterrel és a Csíkszeredából betoppant múzeumigazgatóval, János Pállal együtt szövegezték meg a romániai magyarság elvárásait, melyet azután Domokos Géza felolvasott a tévében és bejelentette az RMDSZ megalakulását. /Magyarország, dec. 23./

1995. január 12.

Otthonában köszöntötték Méliusz József Bukarestben élő írót, 86. születésnapja alkalmából. A magyar nagykövetség nevében Kálmán Béla tanácsos, a romániai magyar írók PEN-klubja részéről Gálfalvi Zsolt köszöntötte. Életútjáért nemrég Göncz Árpád köztársasági elnök a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjét adományozta az írónak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14-15./

1995. június 24.

Jún. 24-én Marosvécsen ünnepélyesen leleplezték Kemény János szobrát, Hunyadi László szobrászművész alkotását. Csiha Kálmán kolozsvári református püspök hirdetett igét a báró Kemény Jánosra emlékezés napján. Kiss Jenő költő, a Helikon írói csoportosulás egyetlen élő tagja és Gálfalvi Zsolt, a romániai magyar PEN Klub elnöke és Székely József marosvécsi esperes emlékezett az irodalom nagy mecénására, majd Bogdán István kolozsvári színész mondott el részleteket Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című költeményéből, Lászlóffy Csaba legfrissebb szonettjét - Marosvécsi kaland - olvasta fel, végül Kemény János fia, Kemény Miklós szólt az egybegyűltekhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./ Ugyanerről: 1297. sz. jegyzet.

1995. szeptember 16.

A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ "A Securitate fehér könyve" címmel dokumentumgyűjteményt ad ki. A még meg nem jelent kötetből összeállítást hozott az Evenimentul Zilei, amely a művészek és a szeku "viszonyát" mutatja be. Corneliu Vadim Tudor önkéntes besúgó volt, ennek ellenére még őt is megfigyelték. Egy 1981-ben készült, 41 nevet tartalmazó listán számos erdélyi magyar író is szerepel a renitenskedők között. Bodor Pált elmarasztalták "nacionalista-soviniszta" vélemény hangoztatása miatt, akárcsak Bálint Tibort, Fodor Sándort, Gáll Ernőt, Kántor Lajost, Kányádi Sándort, Király Lászlót, Lászlóffy Aladárt, Szilágyi Istvánt, Veress Zoltánt, Gálfalvi Zsoltot, olvasható Gyarmath János bukaresti tudósításában. /Magyar Nemzet, szept. 16./ Az SRI-nek ez az ötödik Fehér könyve, viszont senki sem tudott az előző négy könyvről. A négyszáz oldalas dokumentumkötet átlapozásával világossá válik a szándék. A könyv azt bizonyítja, milyen kevesen voltak a másként gondolkodók, a disszidensek, akiket a szeku figyelt. A kötetből jórészt hiányoznak a magyar és német írók, csupán pár soros feljegyzések készültek volna róluk. Az is elképzelhetetlen, hogy a külföldön tevékenykedő románellenes /értsd: diktatúraellenes/ intézmények és személyek felsorolásában nem szerepelnek magyarok. A szekuritáte mindenkiben kémet látott, épp a magyarokat kímélte volna? - teszi fel a kérdést a könyvet ismertető Ferencz Zsuzsa. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./

1995. november 22.

Aggódva látják, hogy "a Magyarországon megjelenő irodalmi és kulturális lapok között az utóbbi időben megindult az egészségtelen kiszorítósdi, amely nem az érték, hanem az irányzat alapján kíván egyeseknek előjogokat biztosítani, mások rovására." - olvasható az erdélyi folyóiratszerkesztők állásfoglalásában. Nem tudják elfogadni a régi, pártos szempontokat újabbakkal való helyettesítését. Az aláírók: Szilágyi István /Helikon (Kolozsvár), Gálfalvi Zsolt /A Hét(Bukarest)/, Kántor Lajos /Korunk (Kolozsvár)/ és Gálfalvi György /Látó (Marosvásárhely). /Új Magyarország, nov. 22./

1995. december 5.

Dec. 5-én Bukarestben a Bellu temető akadémiai parcellájában eltemették Méliusz József írót, a gyászszertartást Albu Zoltán bukaresti református lelkész végezte. Dr. Gheorghe Mihaila professzor, a Nyelvészettudományi Intézet igazgatója Méliusz halálát a romániai irodalom nagy veszteségének minősítette, a Romániai Írók Szövetsége nevében Geo Serban búcsúztatta az elhunytat, majd Gálfalvi Zsolt mondott gyászbeszédet. A hóvihar miatt elakadt az a vonat, amellyel Pomogáts Béla a román fővárosba tartott, így a Magyar Írók Szövetségének részvétüzenetét szintén Gálfalvi Zsolt tolmácsolta. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

1996. január 3.

Király Károly 1972-ben fordult szembe a Ceausescu-rendszerrel, amikor lemondott Kovászna megyei első titkári tisztségéből. Életútját megismerhetjük önéletrajzában /Nyílt kártyákkal. Önéletírás és naplójegyzetek, Nap Kiadó, Budapest, 1995./, amelyben kitér arra is, hogyan viselkedtek egyes magyar értelmiségiek. Dr. Jeszenszky Ferenc 1979-ben lehallgatókkal felszerelt helyre hívta Király Károlyt, ugyanez az ember ma az egészségügyi miniszter egyik tanácsadója. Gálfalvi Zsolt minden beszélgetésükről jelentést tett, Huszár Sándor maga vallotta be Király Károlynak, hogy ő is jelentést készít. - 1990. jan. 5-én a Nemzeti Megmentési Front vezetősége elfogadott egy nyilatkozatot, amely kiállt a kisebbségek egyéni és kollektív jogai mellett. A stilizálás eredményeképpen ebből kimaradt a területi autonómia gondolata, ez Domokos Gézának köszönhető, aki hevesen vitatkozott és Iliescu autonómia-ellenes érveit támogatta. Az új román hatalom az 1990. jan. 5-i hatalmi hierarchiában második helyet elfoglaló Király Károly irodájába lehallgatót szereltetett, de lehallgatóval bélelt volt az a rádiókészülék is, amelyet a budapesti román nagykövetség munkatársaitól kapott, magyarországi gyógykezelése idején. - Könyvében elmondja azt is, hogy Verestóy szenátor beszédének szövegét előzetesen átnyújtotta Vacarunak, a Nemzeti Megmentési Front frakcióvezetőjének. Király kérdésére, hogy jóváhagyatja-e, azt válaszolta Verestóy, hogy csak konzultál. Ez a beszéd volt, amelyben kérte: az autonómiapártiakat ki kell zárni az RMDSZ-ből. /Csutak István: Király Károly történetei. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./

1996. június 10.

Jún. 6-10-e között Markó Béla Gálfalvi Zsolttal, a romániai PEN Club elnökével részt vett a Nyelvi Jogok Világkonferenciáján Barcelonában. A számos NGO /nem kormányzati szervezet/ részvételével zajló tanácskozáson elfogadtak egy nyilatkozatot a nyelvi jogokról, amelyet az UNESCO-nak és az ENSZ-nek kívánnak beterjeszteni. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 13., 801. sz./

1997. április 4.

A magyar történelmi egyházak és a civil szervezetek képviselőit tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács /SZET/ ápr. 4-én, Kolozsváron tartotta soros ülését. Az ülésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy Zsolt, a SZET-tel való kapcsolatért felelős ügyvezető alelnök. Napirenden szerepelt: 1. Az RMDSZ V. Kongresszusát előkészítő Alapszabályzat- és Programbizottság SZET-képviselőinek kijelölése (2-2 személy); 2. Tájékoztató az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma és szaktestületei tevékenységéről; 3. Hozzászólások, különfélék. - Az első napirendi pont keretében az Alapszabályzatot kidolgozó bizottságba Káli Király Istvánt és Gálfalvi Zsoltot jelölte a SZET, míg a Programbizottságban D. dr. Szabó Árpád unitárius püspök és Balázs Sándor egyetemi tanár fogja képviselni a SZET-et. A ásodik napirendi pont keretében Somai József, az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma titkárának jelentése hangzott el. Somai József bemutatta az RMDSZ kezdeményezésére immár egy éve létesült Iskola Alapítványt, amely a hátrányos helyzetű diákok támogatására ösztöndíj-rendszert létesít, a támogatási összeg felét pedig intézményfejlesztésre, ingázó egyetemi tanárok szálláshelyének megteremtésére kívánja fordítani. A jelentés után a kérdésekre Markó Béla szövetségi elnök, az Alkuratórium elnöke válaszolt. A harmadik napirendi pont keretében Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatója hangzott el a koalíciós kormányzást illető időszerű politikai kérdésekről. A Bolyai Egyetemmel kapcsolatos vitát is érintette: a kormánykoalíció csakis folyamatosan tudja elképzelni a kisebbségi kérdés rendezését. A koalícióban egyetértés van a romániai magyar nemzeti közösségnek a felsőfokú oktatáshoz való jogáról, de a vita tárgya az, hogy ez az önálló magyar egyetem hogyan viszonyuljon a Babes-Bolyai Tudományegyetemhez. Elmondta, hogy számára is a legfontosabb a magyar egyetem megvalósulása. Markó Béla nem lát ellentmondást az önálló magyar egyetem és a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében tovább élő magyar tagozat, avagy a fenntartással kezelt székelyföldi egyetemi hálózat között. - A testület megerősítette Jakab Gábort a Magyar Rádió Közalapítvány, valamint Vetési Lászlót, Gálfalvi Györgyöt és Benkő Samut a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi tagságában. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

1997. április 5.

Ápr. 5-én Déván ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. A kétnaposra tervezett ülés az első napon véget ért, mert megtárgyalták a napirenden levő kérdéseket. Továbbra is Dézs Zoltán az SZKT elnöke. A legégetőbb kérdés az egyetem ügye volt. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ arra kérte az SZKT-t, hogy fogadja el az általuk kidolgozott, a Bolyai Egyetem beindításával kapcsolatos határozattervezetet. Markó Béla arra a kérdésre, hogy ősszel szétválasztják-e a Babes-Bolyai Tudományegyetemet, határozott nemmel válaszolt. - A magyar sajtó terjesztése is gondot jelent, nem kifizetődő. Önkéntes terjesztők jelenthetnének megoldást. A kiadott közlemény szerint a képviselők meghallgatták Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatóját az RMDSZ kormányzatban való részvételéről. Az előterjesztést követő vita során nyilvánvalóvá vált, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a szakminisztériumok és központi intézmények megyei kirendeltségeinek a kormányzó erők közötti megállapodások szellemében történő cseréjére. A romániai magyar állami egyetemmel kapcsolatosan folyik szakmai és társadalmi szervezetek szintjén a vélemények megfogalmazása és cseréje. A különböző elképzeléseket és törekvéseket kifejező érdekképviseletek közötti vitát úgy kell lezárni, hogy az eredmény megfeleljen a romániai magyar közösség jogos elvárásainak. Külön napirendi pont keretében foglalkozott a Tanács a szövetség állapotával, amelyről Takács Csaba ügyvezető elnök terjesztett elő beszámolót. A kongresszus előkészítésével kapcsolatban az SZKT elhatározta, hogy a helyszín Marosvásárhely lesz, a tanácskozás időtartama pedig két nap. A SZET után az SZKT is megválasztotta jelöltjeit a kongresszusi dokumentumokat előkészítő bizottságokba, amelyek összetétele a következő: - Program-előkészítő Bizottság: Balázs Sándor, Szabó Árpád (SZET), Toró T. Tibor, Bodó Barna, Antal Attila (SZKT), Birtalan József (az ügyvezető elnök megbízottja), Niculescu Antal (a szövetségi elnök megbízottja). - Alapszabályzat-előkészítő Bizottság: Káli Király István, Gálfalvi Zsolt (SZET), Bakk Miklós, Hajdú Gábor, Ráduly Róbert (SZKT), Székely István (az ügyvezető elnök megbízottja) és Markó Attila (a szövetségi elnök megbízottja). Az SZKT döntése értelmében a kongresszust előkészítő bizottság 7 tagú, ebből 5 tagot a rendező területi szervezet, 1 tagot az Ügyvezető Elnökség és 1 tagot az SZKT ÁB jelöl. - A belső választásokkal kapcsolatosan a testület úgy értékelte, hogy a Kongresszus előtt nem adottak a belső választások megtartásához szükséges politikai és szervezési feltételek. - - A testület megvitatta és elfogadta a Szabályzat-felügyelő Bizottság új működési szabályzatát. A Szövetségi Ellenőrző Bizottságba Neményi József Nándor helyére az SZKT Szedilek Lenkét választotta meg. - Az ülés az őszi kongresszusig megerősítette tisztségében a Szövetségi Képviselők Tanácsának Állandó Bizottságát, és a Muzsnay Árpád SZKT-tagsága megszűnésével megüresedett titkári tisztségre megválasztotta Kozma Sándort. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 7., 1002. sz./

1997. április 11.

Újraválasztották a Román Írószövetség elnökének Laurentiu Ulici kritikust, aki mellett tíztagú igazgatótanács működik. Az igazgatótanács tagjai között van Gálfalvi Zsolt, a Magyar Pen Klub elnöke, aki egyben a kisebbségi szakbizottság irányítója is. A szövetség ügyvezető titkára Balogh József bukaresti költő lett. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

1997. június 14.

Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagyterme zsúfolásig megtelt, amikor a Látó folyóirat /Marosvásárhely/, a Marosvásárhelyi Író Egyesület, az EMKE és a Kemény Zsigmond Társaság szervezésében köszöntötték a 70 éves Sütő Andrást. Laurentiu Ulici, a Román Írószövetség elnöke átadta az írónak az Opera Omnia-díját. Sütő Andrást Markó Béla, Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere, Sinkovits Imre Kossuth-díjas színész, aki a Sütő-drámákban főszerepet játszott, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Czine Mihály /aki megemlítette, hogy az író Advent a Hargitán című drámáját 250-szer játszotta a Nemzeti Színház Budapesten/, Dobos László, a Magyarok Világszövetségének alelnöke, Gálfalvi Zsolt, a Romániai Pen Club elnöke köszöntötte az írót, majd színészek olvastak fel műveiből, végül Sütő András szólt a közönséghez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

1998. április 24.

A bukaresti magyar nagykövetségen bemutatták a Dacia Kiadó /Kolozsvár/ által Göncz Árpád műveiből, Anamaria Pop fordításában megjelent román nyelvű válogatást. A bemutatón megjelent Zoe Petre asszony, Emil Constantinescu elnök tanácsosa és Alexandru Paleologu szenátor, történész is. Laurentiu Ulici, a Romániai Írók Szövetségének jelenlegi, illetve Mircea Dinescu költő, a szövetség volt elnöke méltatta a Göncz Árpád munkásságát. Jelen volt és beszédet mondott Pomogáts Béla, a Magyar Írók Szövetségének elnöke, Gálfalvi Zsolt, az A Hét hetilap főszerkesztője, a Romániai Magyar Írók PEN Clubjának elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

1998. július 4.

Pusztakamaráson nemrégen felavatták a Kemény Zsigmond Sírkertet. Régóta érlelődő tervek váltak ezzel valóra. Az EMKE, a helyi református egyházközség, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság és az RMDSZ ügyvezető elnöksége szervezett ünnepi összejövetelt ebből az alkalomból. Hazajöttek erre a felavatásra a nagymúltú Kemény-család szétszóródott tagjai, jöttek irodalombarátok, érdeklődők is. Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Gálfalvi Zsolt, a Romániai Magyar Pen Klub elnöke és Egyed Emese kolozsvári irodalomtörténész más-más megközelítésben beszélt a Kemény Zsigmond-i szellemiségről, majd Balogh Ferenc, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke elmondta, hogy a Sírkert munkálatait jelentős mértékben támogatta a magyar művelődési minisztérium, az Illyés Közalapítvány, valamint a Kemény-család. A Sírkertben Sütő András így fejezte be beszédét: "E mostani Sírkert újrateremtésekor mondjuk el újból: Porbesújtott emlékhelyét a magyar szellem óriásának utolszor még Isten nevében szenteljük föl. Házát, amelyben meghalt, vandál rombolók a nyolcvanas években földdel tették egyenlővé." Koszorúzással ért véget a gyakran megrongált, ledöntött sírkövek védelméért imádkozó gyülekezet együttléte. /Nagy Pál. Az emlékezés ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4-5./

1998. július 8.

A parlament júl. 8-án megszavazta a közszolgálati román televízió új igazgatótanácsának összetételét. A parlamentnek majd külön kell szavaznia az elnök személyéről, addig a korelnök, Gálfalvi Zsolt, a Hét c. hetilap főszerkesztője, a Romániai Magyar Pen Klub elnöke. /Nyolc év után- igazgatótanács. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./ Az RMDSZ póttagként Sebesi Karen Attilát jelölte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 8., 1300. sz./

1998. július 11.

Júl. 11-én Székelykeresztúron tartotta kihelyezett ülését az Udvarhelyszéki RMDSZ Elnöksége. Az ülésen részt vettek a Székelykeresztúri RMDSZ Választmányának tagjai, városi és megyei tanácsosok, a médiák képviselői. Tájékoztató hangzott el a kormánykoalíció és a parlament féléves munkájáról, majd a jelenlevők meghallgatták az elnökség tagjainak beszámolóit féléves munkájukról, valamint a széki szervezet állapotáról. A testület megállapította, hogy eredményként könyvelhetők el Hajdú Gábor Hargita megyei szenátor kinevezése az egészségügyi tárca élére, Kozsokár Gábor Kovászna megyei szenátor megválasztása az Alkotmánybíróságba, Gálfalvi Zsolt beválasztása az RTV Igazgató Tanácsába, a magyar tannyelvű állami egyetem alapítási feltételeit megállapító bizottság létrehozása, 17 fontos egyházi és közösségi ingatlan visszaadása a kisebbségeknek, valamint a 22-es sürgősségi kormányrendelet alapján kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezése 202 nem székelyföldi vegyes lakosságú helységben. - A székelykeresztúri választmánnyal sikerült tisztázni az elmúlt időszakban több kérdésben (önálló magyar nyelvű egyetem létrehozása, kettős állampolgárság kérdése, kormánykoalícióban való további részvétel) felmerült nézetkülönbségeket. A testület megállapította, hogy a fenti kérdések egyikének megítélésében sincsenek feloldhatatlan véleménykülönbségek. Az Udvarhelyszéki RMDSZ egységes az RMDSZ programja szerinti cselekvésben és a romániai magyar nemzeti közösség stratégiai céljainak megvalósításában. Végezetül az Elnökség felhívja Udvarhelyszék RMDSZ-tagságát, lakosságát, vállalkozóit, hogy az SZKT határozatának szellemében járuljanak hozzá az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége által létrehozott, az árvízkárosultak megsegítését szolgáló tízmilliós alap bővítéséhez. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 13., 1303. sz./

1998. július 13.

Július 13-án a Cotroceni Palotában, Radu Vasile miniszterelnök és a két házelnök, Petre Roman és Ion Diaconescu jelenlétében Hajdú Gábor újonnan kinevezett egészségügyminiszter és Kozsokár Gábor alkotmánybíró, az Alkotmánybíróság tagja letette a hivatali esküt Románia elnöke, Emil Constantinescu előtt. Az eskütételen az RMDSZ képviseletében jelen volt Markó Béla szövetségi elnök és Verestóy Attila, szenátusi frakcióvezető. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 13., 1303. sz./ Megválasztása után Kozsokár Gábor emlékeztetett arra, hogy hét évvel ezelőtt azok közé tartozott, akik nem szavazták meg az új román alkotmányt; ezért szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy bár továbbra is az a meggyőződése, hogy az alaptörvény módosításra szorul, de amíg a többség akaratából az érvényben van, addig tiszteletben fogja tartani. Az RMDSZ-szenátor mandátuma kilenc évre szól a román Alkotmánybíróságban. Kozsokár Gábor egyben bejelentette, hogy lemond szenátori tisztségéről, a szenátus titkári tisztségéről és RMDSZ-tagságáról, ahogy azt a román törvények az összeférhetetlenség miatt megkövetelik. /MTI/ A parlamenti ülésszak mérlegéről az MTI-nek nyilatkozó Markó Béla RMDSZ-elnök a koalíciós és kormányzati válság negatív következményeire hívta fel a figyelmet - írta a Szabadság. Markó úgy látja, a törvényhozási munka már 1997 nyarától lelassult, változást a Radu Vasile-kormány létrejötte hozott ugyan, de a hátrányt a parlament nem tudta behozni, ezért a következő ülésszakra maradtak olyan törvények, amelyeket a kormányprogram értelmében már most véglegesíteni kellett volna, példaként említve meg a helyi költségvetési törvényt, a helyi vagyonok, tulajdonok törvényét, valamint a földtörvény módosítását. A romániai magyarságot is érintő, az oktatási és a helyi közigazgatási törvényt módosító két sürgősségi kormányrendeletet nem sikerült törvényerőre emelni. Az RMDSZ utóbbi napokbeli sikereként értékelte Kozsokár Gábor szenátor megválasztását alkotmány-bírává és Gálfalvi Zsolt kinevezését az állami televízió igazgatótanácsába. A Szabadság Tokay Györgyel, a Kisebbségügyi Hivatal vezetőjével készített interjút közölt, amelyben az RMDSZ célkitűzéseinek megvalósítási lehetőségeiről, valamint a kisebbségi magyarság igényeit is magában foglaló nemzetiségi stratégia kidolgozásának szükségességéről nyilatkozott. A lap kérdésére válaszolva Tokay kifejtette: a szövetség célkitűzéseinek megvalósítása tekintetében egy "optimista és egy realista" választ adhat: az első változat abból indul ki, hogy a kormányprogram tartalmazza az RMDSZ programjának egyes részleteit, tehét amennyiben ez a kormányprogram megvalósul, meg kell valósulnia az RMDSZ kormányprogramba foglalt célkitűzéseinek is. Ezek közül a kisebbségügyi miniszter stratégiai fontosságúnak tartja az óvodától az önálló egyetemig terjedő magyar oktatatás, valamint a nyelvhasználat kérdését. A "realista" megközelítés viszont abból a tényből indul ki, mondja a politikus, hogy - hasonlóképpen a kormányprogram megvalósításában tapasztalható nagyméretű bizonytalankodáshoz - a nemzetiségi politika kidolgozása is igen lassú léptekkel halad. A miniszter meglátásában igen nehezíti a helyzetet az, hogy a jelenlegi kormánykoalíciónak mindmáig nincs nemzetiségi stratégiája, ennek kidolgozása viszont igen nagy nehézségekbe ütközik, mivel a kormánykoalícióban minden úgynevezett demokratikus párt részt vesz, ezért a közös nevező megtalálása ebben a kérdésben "nem könnyű feladat". "A partnereink nagyon nehezen jönnek rá arra, hogy a kisebbségi igények RMDSZ-szempontú megközelítése tulajdonképpen nemcsak a kisebbségnek az érdeke, hanem román nemzeti érdek, román stratégiai érdek is" - szögezte le a politikus. /MTI/


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-136




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998