udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gáll Éva

1997. április 11.

A Ziua A nyelvháború fokozódik Marosvásárhelyen címen tájékoztat arról, hogy Fodor Imre polgármester a prefektúra tiltakozása ellenére nem mond le arról, hogy a polgármesteri hivatalban megüresedett helyek betöltésére vizsgára jelentkező személyektől megkövetelje a magyar nyelv ismeretét is. "Ha valaki ismeri az angol, vagy francia nyelvet, akkor miért ne kellene ismerje a magyar nyelvet is, ha nekünk egy ilyen emberre van szükségünk" ? jelentette ki az RMDSZ-es polgármester. Virág György a megyei tanács alelnöke kijelentette, hogy a polgármester nem hágta át a törvényt, a koalíciós pártoknak sincs kifogásuk a magyar nyelv közigazgatásban való használata ellen. Burkhardt Árpád alprefektus is úgy értékeli, hogy a Fodor Imre által megkövetelt szempontok sokoldalúan felkészült személyek kiválasztását teszik lehetővé. A lap megemlíti, hogy a Háborús Veteránok Szövetsége, a Vatra Romaneasca Egyesület, az Avram Iancu Szövetség és más szervezetek tiltakoztak a "ezen román intézmény erőszakos elmagyarosítása ellen", és úgy vélik, hogy mindez megelőzi a polgármesteri hivatal 23 román alkalmazottjának etnikai alapon való eltávolítását. Kérik egyben, hogy a verseny feltételei közül a magyar nyelv kötelező ismeretét. A Lazar Ladariu, RNEP-es képviselő által vezetett Cuvintul Liber nevű helyi lap tegnapi számában megjelent egy lista, mely állítólag RMDSZ forrásokból származik és azt a 286 megyei helységnevet tartalmazza, ahova be fogják vezetni a kétnyelvűséget. Gáll Éva a Maros megyei RMDSZ szervezési alelnöke tagadta, hogy ilyen lista létezne. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), ápr. 11., 67. sz./

2003. június 9.

Jún. 7-én bemutatták Kolozsváron Gáll Ernő Napló I. /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár/ című kötetet, melyet Gáll Éva és Dávid Gyula szerkesztett. A napló az 1977 és 1990 közötti időszakot öleli fel. Gáll Ernő romániai magyar zsidóként a magyar kultúrát vallotta magáénak. A napló folytatása ősszel jelenik meg. /Ö. I. B.: Napló egy személyiségről és egy korról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

2003. november 19.

Gáll Ernő egy olyan, tárgyában és módszereiben még önmagát kereső tudományág úttörője, amely a nemzet és a kisebbségben élő nemzeti közösségek létét, tudatát, összetett viszonylatrendszerét igyekszik tudományos szabatossággal átvilágítani, elemezni" - írta Gálfalvi Zsolt annak a kötetnek az előszavában, mely Gáll Ernő 23 éven át írt naplójának az első, 1990-ig terjedő részét tartalmazza. A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron a Látó folyóirat Irodalmi Színpadán mutatták be a könyvet. A vitát Demény Péter író vezette, aki néhány hónapja a Polis Kiadó belső munkatársa. Gáll Ernő erdélyi magyarként és zsidóként kétszeresen is kisebbségben volt. Spielmann Mihály történész szerint Gáll Ernőnek fájt az, hogy Budapest, a kádári Magyarország nem vett tudomást a vidéki értelmiségiről. Földes György, a magyarországi Politikatörténeti Intézet főigazgatója úgy vélte: Gáll Ernő itthon érezte magát a peremen, ugyanakkor "idehaza nem érezte azt a történelmi hátszelet, ami az ügyet, amit képviselt, előre vitte volna." Az önbírálat és önkínzás naplójának nevezte Gáll Ernő naplóját Cs. Gyimesi Éva nyelvész, irodalomtörténész. Pomogáts Béla irodalomtörténész elmondta: Gáll Ernő 1956 után Budapesten sok olyan jeles személyiséggel tartott fenn kapcsolatot, akik 56-os szereplésükért mellőzve voltak, netán börtönben is ültek. Pomogáts jóindulatú, nyitott személyiségnek ismerte meg Gáll Ernőt. Dávid Gyula szerint bár Gáll Ernő 1990 után tudatosan, önkéntesen visszavonult a közéletből, hogy deklarált baloldalisága miatt esetleg ne kompromittáljon jó ügyeket, nagyon zokon vette, hogy hatalmas tudását nem vették igénybe. A marosvásárhelyi könyvbemutatón jelen volt Gáll Éva, a filozófus élettársa is, aki exkluzív interjút adott a Romániai Magyar Szónak. Magyarországi ösztöndíjjal rendezte a naplót. A számítógépet Budapestről, a Népszabadságtól kapta. Dávid Gyulával szerkesztték a szöveget. Közben elkészült Gáll Ernő teljes bibliográfiája. Ez majd külön jelenik meg, Budapesten, ahol jövő tavasszal kiadnak egy Gáll Ernő emlékkötetet, annak a végén jelenik meg a teljes bibliográfia. Azután kezdik el levelezésének rendezését. Több mint hatezer levél vár feldolgozásra. Két munkatársa van, Újvári Mária, aki nyugdíjazásáig a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár főkönyvtárosa volt. Jelenleg a Soros Alapítvány könyvtárában dolgozik, s most szervezte meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület könyvtárát. A másik Nagy Mária, ő a Szilágyi Domokos élettársa volt, a Helikon műszaki szerkesztője. Gáll Ernő kis füzetekbe írta naplóját, melyeket felesége rejtegetett 1990-ig. 1989 után kiderült, hogy az egész lakás be volt mikrofonozva. A naplóból nem hagytak ki semmit, "talán két-három esetben élő személyekkel kapcsolatban kivettünk néhány olyan részt, ami nagyon rossz fényt vetne rájuk.A munkásságát bíráló Nagy László-cikk után várható volt a nagy kollektív tisztelgés Gáll Ernő életműve előtt." /Máthé Éva: Gáll Ernő emlékezete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

2004. augusztus 5.

A napokban egy 8 méter magas, villámhárítóval ellátott vaskeresztet állított a római katolikus egyház az 1545 méter magas Piricske tetőre, a Gyergyói-medence összefogó jelképeként. A kereszt Dezső László és családja, valamint Bencze Attila és családja adománya, ünnepélyes felszentelése aug. 7-én lesz. A fölszentelés időpontját összhangba hozták az EKE tábor programjával. A Gyergyói-medence legmagasabb pontja a Piricske tető. Hajdó István főesperes kifejtette: A kereszt magasan áll, föl kell rá tekinteni, ugyanakkor ő is letekint a Gyergyói-medencére, a gyergyói népre. Azt szeretnék, ha ennek a keresztnek lenne egy olyan vonzereje, hogy ha el is megy innen az ember, amikor hazagondol, lelki szemei előtt megjelenjen a csúcson álló kereszt. /(Gáll Éva Emese): „Uram, jó nekünk itt lenni”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

2007. augusztus 11.

Kiragasztottak RMDSZ-tulipán jelvénnyel egy felhívást Marosvásárhely magyarságához, amely arra biztatott, hogy nem kell válaszolni azoknak, akik véleményt kérnek a Székelyföld területi autonómiájával kapcsolatosan, továbbá, hogy az autonómia-referendumnak „nincs semmi értéke”, s Fodor Imre társasága minden szavazatért sok pénzt kap. Diverzióról van szó, amellyel az RMDSZ-t akarják lejáratni – jelentette ki Gáll Éva, a RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének szervezési alelnöke. Az RMDSZ-nek semmi köze nincs ehhez, az RMDSZ programja ugyanis magába foglalja az autonómia minden formájának a megvalósítására való törekvést. A plakátkészítők célja az, hogy RMDSZ-ellenes hangulatot keltsenek az EU-parlamenti választások előtt. /Diverziókeltés. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

2009. november 19.

November 17-én Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén bemutatták Gáll Ernő: Levelek 1949–2000 /Korunk–Komp Press, Napvilág, Kolozsvár, Budapest, 2009/ című levelezéskötetét. Gáll Ernő özvegye, Gáll Éva Dávid Gyula irodalomtörténész segítségével rendezte sajtó alá a leveleket. A válogatást Horváth Andor, a Korunk főszerkesztő-helyettese végezte. A bevezető tanulmányt Salat Levente egyetemi docens írta. /Köllő Katalin: Levelek tükrében: Gáll Ernő, egy különleges szellemi képességű ember. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998