udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1 találat lapozás: 1-1
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gáll László

2004. május 15.

Máj. 14-én Déván szórványkonferenciát tartottak, melyen Hunyad megye magyar civil szervezeteinek jelentős hányada képviseltette magát. Winkler Gyula parlamenti képviselő, Vetési László, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványügyi előadója és Gáll László, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tanfelügyelője vitaindító előadásait követően a szórványban élő Hunyad megyei magyar kisközösségek képviselői számos helyi gondot vetettek fel, kezdve a csernakeresztúri Tájház elé állítandó székely kapuhoz szükséges anyagi támogatás hiányától a megyei érdekeltségű oktatási és kulturális központ kialakításáig. Murvai László, az Oktatási Minisztérium vezérigazgatója megfogalmazta: egy közösség sorvadása akkor kezdődik, amikor az iskolája tagozattá válik. A tagozatokon tanuló diákoknak nem csupán számuk csökken, hanem lelki struktúrájukban is visszafejlődés tapasztalható, kisebbségi gátlások alakulnak ki és elvesztik identitástudatukat. Ezért nagyon fontos az önálló intézmények megtartása, illetve megteremtése. Varga Károly, a Geszthy Ferenc Társaság /Déva/ elnöke a dévai oktatási és művelődési központ kialakításáról beszélt. /Gáspár-Barra Réka: Helytállás a szórványban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 15./ Átfogó szórványstratégiát kívántak kialakítani a Déván rendezett szórványkonferencián jelen lévő civil szervezetek és az RMDSZ képviselői. „Szórványvidéknek tekinthető Romániában minden olyan régió, ahol a magyarság számaránya nem éri el a tíz százalékot” – szögezte le Murvai László. Ide tartozik a Hunyad megyei magyarság is, amelynek egy része a szociális gondokkal küzdő Zsil völgyében él. /Lepedus Péter: Anyanyelv és ingatlanok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./


lapozás: 1-1




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998