udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gáll Mihály

2002. szeptember 6.

A Beszterce-Naszód megyei Felőr 880 lelket számláló református egyházközösségének dalárdája száz éves múltra tekinthet vissza. Folyamatos működése rövid ideig a 90-es évek derekán szakadt meg. Az 1995-ös imaházépítés és az 1996-os templomjavítás után, Gáll Mihály lelkész és Szász István tanár-karnagy kezdeményezésére és áldozatos munkája nyomán újra alakult a kórus. /100 éves a felőri egyházi kórus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

2006. március 15.

Több Arad megyében élő gazda panaszkodott, hogy nagyon kevés információ jut el hozzájuk az állami támogatásokról, SAPARD- és Farmer-programokról.  Emiatt az Arad Megyei Mezőgazdasági Konzultációs Iroda (OJCA) sűrítette megyei találkozóinak számát. Zimándköz Gáll Mihály “területe”, ezért a helyi magyar gazdák anyanyelvükön is igényelhetnek információkat. /(Sinka): Tanácsadás gazdáknak, magyarul is. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./

2007. március 12.

Beke Györgyre emlékeztek a 11. Szórványtengely alkalmával Besztercén. Az 1980-ban megjelent Búvópatakok című riportkönyvének alanyai szólaltak fel a római katolikus templomban, emlékezve a Beszterce-Naszód megyébe oly sokszor ellátogató székely íróra. A rendezvényre eljött Murádin László nyelvész, aki sokszor elkísérte Bekét gyűjtőútján, Vetési László szórványkutató és Végh Sándor, Szilágy megye alprefektusa is. Végh Sándor a két megye, Szilágy és Beszterce-Naszód falvai testvérkapcsolatainak megkötésére érkezett. Szervezőként jelen volt Szabó Csaba, a kolozsvári magyar adás szerkesztője, aki a Limes tévésorozatban azon települések dokumentumfilmjeit mutatta be, melyeket Beke György könyvének útvonala alapján készített. Ezután Ilosva, Óradna, Retteg települések Szilágy megyei testvértelepülési kapcsolatot kötöttek. /Mayla Júlia: Szórványtengelyek. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./ „Arra vigyázzunk, hogy a tengely ne törjön el, mert ha ez bekövetkezik, akkor nincs tovább” – mondta a Szórványtengely-találkozón Vetési László református lelkész. Szabó Csaba, a kolozsvári televízió magyar szerkesztőségének munkatársa, a Szórványtengely-találkozókat szervező Világhírnév internetes honlap gazdája bejelentette: a „szórványcsalád” újabb két közösséggel gyarapodott. A Beszterce-Naszód megyei Alsóilosva és Radnaborberek reményeik szerint testvérkapcsolatot létesít. Felmerült az is, hogy a körbe a Szilágy megyei Selymesilosva is kapcsolódjék be. Szabó Csaba szerint „Beke György nélkül ma alig tudnánk valamit a Beszterce-Naszód megyei magyarságról”. Kocsis András, a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ elnöke Radnaborbereket említette, ahol Reményik Sándor megírta Templom és iskola című versét, de ahol a ma élő több száz magyar már csak románul vallja magyarságát. „Idejutunk, ha megszűnnek az iskoláink” – jelentette ki Kocsis András. Gáll Mihály református lelkész kifejtette, felőri gyülekezete most építi szórványkollégiumát, amelyben magyarul oktatnak majd. /Benkő Levente: Beszterce – Szórványtengely-találkozót tartottak. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

2008. február 5.

A Betegh grófoknak nagy családi birtokuk és kúriájuk volt Felőrön. Az örökösök nemrég visszaigényelték a földeket és az épületet is, az ügyben még nem született végleges döntés. Az egykori Betegh-kúria mögötti földterületet már visszakapták a leszármazottak, és ha sikerül megegyezni velük, és megvenni a területet, akkor oda építenék az új iskolát. A jelenlegi elemi iskola épülete, amelyet 1898-ban épült, szörnyű állapotban van, az óvodának pedig nincs épülete. A magyar tagozat a református egyház imatermében működik, a helyi református lelkész jóvoltából. A Betegh-kúria épületében most könyvtár és az óvoda román tagozata működik, de a kábeltévé cég székhelye és az állatorvosi rendelő is ott kapott helyet. Tavaly sikerült felújítani a községhez tartózó csicsókeresztúri iskolát, korszerű tanintézményben tanulhatnak a környékbeli diákok. Most a felőri általános iskola következik, ahol már megkezdték a munkálatokat. András János iskolaigazgató közölte, a felőri általános iskolának 150 diákja van, amelyből 33 magyar. Egyre csökken a gyereklétszám, a felőri magyar családok általában csak egyetlen gyereket vállalnak. A nemrég Felőrre beköltözött román családok viszont általában többgyerekesek. Felőrben és Csicsókeresztúron már kiépítették a gázhálózat 90 százalékát. 2004 szeptemberétől a csicsókeresztúriakhoz és a felőriekhez eljut a jó a minőségű ivóvíz. Csicsóhagymásra még nem sikerült bevezetni a vizet. Felőrön a művelődési házat többnyire bálok szervezésére, színi társulatok vendégszereplésére használják. Süket István az egyetlen helyi magyar kisvállalkozó. Gáll Mihály felőri helyi református lelkész évek óta dolgozik egy szórványközpont felépítésén. Nemcsak iskola, hanem művelődési központ is működne az épületben, amelynek célja a hagyományőrzés. A Magyar Házban (nem csak felőriek számára) óvodát és I–VIII. osztályt működtetnének. A település szomszédságában található 12 község magyar gyerekeit majd ide várják. Gáll Mihály lelkész elmondta, hogy az RMDSZ nem támogatta az építkezési munkálatokat. Magyarországi, hollandiai, amerikai barátaik viszont támogatják a kollégium felépítését, ugyanúgy az egyházkerület is támogatja a szórványkollégium létesítését. A múlt nyáron kirándulni vitték a gyerekeket a magyarországi Bethlen Farkas támogatásával. Erdély egykori kormányzójának, Bethlen Bélának az unokája Bethlenben született. /Dézsi Ildikó: Felőr – fejlődőképes község a szórványban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

2009. február 20.

A kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban megnyílt a gyergyóalfalvi Sövér Elek Alapítvány által szervezett IV. Vadárvácska Képzőművészeti Alkotótábor vándorkiállítása. Húsz művész különböző technikával készített munkáit mutatták be. A tárlatot Gáll Mihály, az alapítvány elnöke és Vetró András szobrász nyitotta meg. A tábor ötlete Gáll Mihály vállalkozótól ered, aki tavaly saját erdei szállását ajánlotta fel a művészek számára, és a tíznapos táborozás idején ő és családja gondoskodik arról, hogy minden feltétel adott legyen az alkotáshoz. /Iochom István: A Vadárvácska Alkotótábor vándorkiállítása a Céhtörténeti Múzeumban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 20./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998