udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 48 találat lapozás: 1-30 | 31-48
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gáspár Attila

1994. január 21.

A Szilágy Társaságot 1992. szept. 1-jén jegyzeték be, ismertette tevékenységüket Gáspár Attila elnök. Céljaik között szerepel a szilágysági magyarok gazdasági és művelődési életének megszervezése, a hagyományőrzés, kulturális rendezvények, művelődési és dokumentációs központ létesítése, emlékhelyek gondozása. Adakozás segítségével már van székházuk /Zilah, Kossuth u. 33./. /Szilágyság (Zilah), jan. 21./

1994. március 23.

Február végén háromnapos színházi szakember-találkozót tartottak Illyefalván, a KIDA-központban. Megalakították a Romániai Magyar Színművészeti Szövetséget, melynek székhelye Marosvásárhelyen lesz, a Romániai Magyar Szó szerkesztőségének irodájában, elnöke Gáspár Attila, alelnöke Kovács Ferenc, titkára Fodor Zénó. A bejegyeztetés után küldöttgyűlést tartanak, ott választják meg a vezetőséget és a vezető tanácsot. A házigazda a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház volt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./

1997. június 4.

1989 előtt magyar kulturális rendezvények nem nagyon voltak Szilágy megyében, pedig a megye legalább egynegyede magyar nemzetiségű. Szórványban szokták nevezni a Szilágyságot, pedig egészséges magyar tömbök élnek mind Tövisháton, mind Berettyófelvidéken. A megyéhez csatoltak hét kalotaszegi falut is, Váralmást és környékét. Ezen a vidéken fogják immár nyolcadik alkalommal megrendezni Zsobokon, a kultúrházban, jún. 7-én a Szilágysági gyerek vagyok nevű vetélkedőt, az emberek szeretnek énekelni. Gáspár Attila, a megyei Művelődési Felügyelőség tanácsa elmondta, hogy a felügyelőség támogatja a rendezvényt. Évente megrendezik a nemzetiségi fesztivált. 1996-ban emléktáblát helyeztek el Márton Gyula nyelvészprofesszor szülőházán, Nagymonban. /Szabó Csaba: Egy tanácsos sokat segíthet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

1997. június 5.

Az érettségi találkozókra távoli országokból is hazalátogatnak Zilahra, a régi iskolába. Forró László, az alakuló zilah-ligeti gyülekezet lelkipásztora azt kérte mindenkitől, hogy "téglaadománnyal" segítse az épülő református templomot, ha nincs pénze, hozzon néhány, az udvarán kallódó téglát. Így összegyűlhet annyi tégla, hogy elkezdhessék az építkezést. -Magyarzsomboron kórustalálkozót rendeztek, Kolozsvárról, Magyarlónából és Nagypetriből érkezett énekkar. Nagyon megfogyatkozott Magyarzsombor református gyülekezete, a fiatalabbak elköltöztek. - 1996 őszén megjelent Szilágy megye monográfiája, de abban alig említik meg azt, hogy több mint 70 ezer magyar is él a megyében. /Gáspár Attila: Zilah. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

1997. október 30.

A már korábban megtartott megyei küldöttközgyűlést és elnökválasztást követően okt. 30-án megalakult a Szilágy megyei RMDSZ Megyei Képviselői Tanácsa. Az MKT elnökévé dr. Széman Pétert választották, alelnökök: dr. Barra Zoltán és Pap Imre, titkár: Szabó Zoltán. Megválasztották az új megyei ügyvezető elnökséget is. A fiatalítás jegyében megejtett tisztújítás eredményeként a Szilágy megyei RMDSZ ügyvezető elnöke a temesvári születésű Forró Enikő lett, aki a Babes-Bolyai Egyetemen a politikai-közigazgatási tudományokat tanulmányozta. Az ügyvezető elnökség tagjai: Deák László gazdasági, Bóné Vilmos tanügyi, Fekete Károly önkormányzati, Gáspár Attila művelődési és Dénes Irén ifjúsági alelnök, továbbá Kerekes Edit, Acsádi Elek, Domokos Ferenc, Keresztes Béla, Nagy István és Mátyus Éva körzeti megbízottak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 3., 1146. sz./

1998. március 12.

Limes címmel román és magyar nyelvű, negyedévenként megjelenő kulturális folyóiratot adott ki a Szilágy megye Művelődési Felügyelősége Zilahon. Márciusban jelent meg az első szám, a beköszöntő szerint regionális folyóiratot szándékoznak megjelentetni. Mindkét nyelven önálló írásokat közölnek. Gyökerek rovatcímmel megjelölve Ady Endrét idézi meg Katona Szabolcs publicisztikája. A szilágysági nemzetiségi rendezvényekről Gáspár Attila írt. A Limest két Zilahon élő művész, Szabó Vilmos és Szatmári József grafikáival illusztrálták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./ Nem jelzik, ki a főszerkesztő.

1998. július 29.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ és a Gyergyói Kisújság szervezte meg a Bucsin-tetőn azt a tábort, ahol a 30 éven aluli újságírók gyűltek össze. A háromnapos találkozón megjelent Gáspár Attila, a MÚRE ügyvezető elnöke is. A találkozó egyik célja az volt, hogy megvitassák, miképpen hozható létre a MÚRE keretein belül egy ifjúsági szakosztály. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 29. - aug. 4./

1998. október 14.

Okt. 9-én dr. Széplaki Kálmán volt zsinati tag, a CE Szövetség jogtanácsosa a CE másik négy képviselőjével /Bodoki Halmen László, Szilágyi Sándor, Gáspár Attila (Zilah), id. Adorján Kálmán nyugalmazott zilahi lelkipásztor (Marosszentkirály)/ együtt a Romániai Református Egyház Zsinatánál fegyelmi eljárást kezdeményezett Tőkés László püspök ellen. Az 53 oldalas panaszirathoz 40 lapnyi melléklet kapcsolódik. A vádemelők kérik annak megállapítását, hogy Tőkés László püspök nem felel meg a püspöki tisztség betöltésére. Most van folyamatban a tisztújítás. Említésre méltó, hogy az előző, 1994-es tisztújításkor id. Adorján Kálmán püspökjelöltként szerepelt. /Partiumi Közlöny (Nagyvárad), okt. 14. - VIII. évf. 12. sz./

1999. augusztus 5.

Sződemeteren aug. 6-án Kölcsey-ünnepséget szervez a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, a tasnádi és a szilágypéri RMDSZ, valamint az EMKE. Köszöntőt mond Varga Sándor sződemeteri református lelkipásztor és Muzsnay Árpád, a Szatmárnémeti Kölcsey Kör elnöke. Beszédet mondanak: Bosák Nándor debreceni római katolikus püspök, Hamar Péter, a fehérgyarmati Kölcsey Társaság titkára, Kötő József oktatásügyi államtitkár, az EMKE ügyvezető elnöke, Mészáros István miskolci református püspök, Riedl Rudolf, Szatmár megye prefektusa, Tabajdi Csaba magyarországi országgyűlési képviselő, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Vulturescu George, Szatmár megye művelődésügyi főtanácsosa. Ez alkalommal két évfordulóra emlékezik a sződemeteri református magyar közösség: idén tizedik alkalommal emlékezhetnek templomukban Kölcsey Ferencre születésnapján, és öt éve avatták fel a cinteremben elhelyezett Kölcsey-szobrot, Kő Pál művét. /Gáspár Attila: Augusztus 6-án Kölcsey-ünnepség Sződemeteren. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./ Sződemeteren a magyarul még jól-rosszul beszélők száma nem éri el a negyvenet. - A helybeli görög katolikus lelkész plébániáján, a hajdani nemesi úrilakon 1890-ben elhelyezett emléktábla hirdeti, hogy itt született Kölcsey Ferenc. Két évtizede felső parancsra le kellett volna szedni a feliratot, de az akkor még ortodox hitű sződemeteriek nem engedelmeskedtek a pártutasításnak: bevakolva mentették meg a márványtáblát. 1989 után, az első szabad évforduló nyomán a kúria külső falára helyezett kétnyelvű emléktábla eltűnt, s a másodikat is leverték ismeretlen tettesek, de a lelkész biztosította a szülőházban tisztelgőket arról, hogy a Kölcsey emlékét megörökítő felirat rövidesen a helyére kerül, méghozzá véglegesen. /Szilágyi Aladár: A tizedik Kölcsey-ünnep Sződemeteren. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 9./

1999. augusztus 5.

A Bihar megyei Tenkén véget ért az IKE nyári Művészeti Tábora és aug. 2-án elkezdődött a teológusok tábora, immár huszonharmadik alkalommal. A művészeti táborban öt csoportban folyt az oktatás, volt két képzőművészcsoport, továbbá furulyások, gitárosok és színjátszók csoportja. A teológusok táborába Erdélyből, a Partiumból, Magyarországról és a Vajdaságból érkeztek résztvevők. Az egyhetes rendezvényen több teológiai professzor, lelkész és középiskolai tanár tart előadásokat. /Gáspár Attila: Vége az IKE Művészeti Táborának. Tenkén megnyílt a 23. Teológus Tábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

1999. szeptember 21.

Szilágy megyében 521 tanegység működik, ebből 226 óvoda, 270 általános iskola, 1 sportklub, 4 tanulók klubja, 3 speciális oktatási iskola és 17 líceum. Ezekből összesen 118 iskolában tanítanak magyar nyelven, 54 egységben és 64 tagozaton: 51 óvoda (28 egység és 23 tagozat); I-IV. osztályban 29 iskola (10 egység és 19 tagozat); V-VIII. osztályban 29 iskola (15 egység és 14 tagozat); 9 líceum (1 egység és 8 tagozat). Faluvégi Zoltán megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy az I-II. osztályban rendezett a tankönyvellátás, harmadikban hiányos, IV-VIII. osztályokban gyenge, IX. osztálytól felfelé viszont teljességgel hiányoznak a tankönyvek. - Nehéz az ingázó pedagógusok helyzete a megyében. Helyi támogatás nincs, a lakást sem biztosítja senki. Az egyetlen kivételt Szilágyperecsen jelenti, ahol szeptember 1-jén adták át a községi tanács építette tömbházat, amely nyolc pedagógus család befogadására alkalmas. Megoldás tehát létezik, mert a szilágyperecseniek is pályázat útján jutottak pénzhez. A pedagógusok bekapcsolódtak a falutalálkozók szervezésébe. Tantárgyversenyeket, vetélkedőket szerveztek több iskolában. - Az iskolai könyvtárak helyzete viszont lehangoló. Szegényesek, nincs fűtés, nincs megfelelő világítás, nem pótolják az agyonolvasott könyveket. /Gáspár Attila: Szilágy megye 118 tanintézményben folyik magyar oktatás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

1999. október 5.

Okt. 3-án Nagypetri faluban Kőrösi László református lelkipásztor felszentelte a Barátság Gyülekezeti Házat. Nem keseregni kell a múlton, hanem "tisztelni kell hagyományainkat, őseinket, és építeni a jelenben a jövőnket", mondta Csiha Kálmán erdélyi püspök. Sokan közreműködtek az 1995. május 15-én beindult építkezésben, helyi, kalotaszegi, nagyszalontai (a lelkész földijei), prágai, hollandiai, svájci és franciaországi gyülekezetek és magánszemélyek. Kalotaszeg egyik legszebb közösségi épülete készült el, az alagsorban konferenciaterem, konyha, és mellékhelyiségek, a földszinten imaterem, tágas csarnok, teakonyha, fedett erkély, lelkipásztori irodahelyiség, a tetőtérben pedig három hálószoba van, amely a faluturizmus beindítására alkalmas építmény. Nagypetri régi műemléktemplomát felújították. /Gáspár Attila: Szilágysági hétvége. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

1999. december 11.

Dec. 9-én 51 éves korában meghalt Sipos László, aki egy életre elkötelezte magát Bogdánd hagyományainak, népi művészete megmentésének és ápolásának ügye mellett. 1971 óta tanított Bogdándon, 1985 óta igazgatója volt az iskolának. Ott bábáskodott a helyi tánccsoport megszületésekor, maga is beállt közéjük. A Rozsmalin ismert lett előbb a környéken, aztán az országban, majd a Kárpát-medencében is. Tíz évvel ezelőtt megszervezte a Bogdándi Nemzetiségi Táncfesztivált. Ugyancsak az ő érdeme a Bogdándi Magyar Múzeum létrehozása. A Szilágysági magyarok című kötet társszerzőjeként írta be nevét a környék néprajzi kutatóinak sorába. Kiadás előtt áll a Tövishát című munkája. /Sipos László emlékezete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 11./ A hirtelen eltávozott Sipos László a történelmi Szilágy megye, a Tövishát és Bogdánd község legelkötelezettebb és legavatottabb tollú kutatója volt. Alapító tagja volt egy egész sor, az 1989-es változások után alakult közművelődési egyesületnek, lapnak, kutatócsoportnak. Ki rendezi a következő években a Bogdándi Nemzetiségi Néptánctalálkozókat, ki ír a Szatmári Friss Újságba, ki ír a Partiumba a tövisháti templomokról, a Szilágyságba és a Művelődésbe a tövisháti falvakról, népszokásokról, a vidék rendkívüli eseményeinek szokásrendjéről, ki gyarapítja az általa alapított Bogdándi Magyar Múzeumot, ki készíti fel a Néptáncegyüttest hazai és számos Kárpát-medencei szereplésre, és a helyi színjátszócsoportot? Õ kezdeményezte a bogdándi szabadtéri színpad megépítését, a református dalárda újraindítását. Értékes értelmiségijét temette el Bogdánd, prédikálta a margittai református költő-lelkipásztor, Fazakas László. /Gáspár Attila: Sipos László (1948. június 14-1999. december 9.) = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

2000. augusztus 11.

Augusztus első napjaiban rendezte meg Budapesten a Magyar Kultúra Alapítvány az V. Kárpát-medencei Találkozót. Ezen, több más erdélyi részvevő mellett, fellépett a zilahi Terbete táncegyüttes, Gáspár Attila /Zilah/ bemutatta a millennium alkalmából megjelent Szilágysági magyarok (Kriterion Könyvkiadó) című kötetét. Az Identitás Klub részvevői /magyarországi és határon túli egyetemi tanárok, történészek, lelkészek, újságírók, irodalmárok/ elfogadták, és a magyar kormány elé terjesztették az Identitás Klub Zárónyilatkozatát. A nyilatkozat szerint a történelmi magyar egyházaknak fontos szerepük van a határon túli magyar közösségek nemzettudata és anyanyelve megőrzése terén. Elismerést érdemelnek azok a határon túli magyar egyházi intézmények, amelyek a nemzetmegtartó szerepet a múltban is vállalták és ma is végzik. A jövő szempontjából az illetékes felekezeti vezetők és testületek részéről elengedhetetlen a magyar nemzeti identitás őrzésének tudatos felvállalása valamennyi határon túli közösségben. Magyarország részéről kulcsfontosságú feladatnak tartják, hogy széleskörűen támogassa a határon túli magyar egyházak tevékenységét, vallási könyvek és folyóiratok biztosítását, valamint azok eljuttatását minden régióba, továbbá szükség szerint a pap-, illetve lelkészképzést. Az Identitás Klub segítséget kér a következőkhöz: A magyar hatóságok járjanak közben Mátyás király kolozsvári szülőházának az UNESCO védnöksége alá helyezése érdekében, valamint segítsék elő egy emlékszoba létrehozását az említett épületben. Kérik az aradi Szabadság-szobor minél előbbi visszaállítását. Járjanak közben, hogy a Kiss Ernő 1848/49-es honvédtábornok földi maradványait őrző eleméri templomot méltóképpen felújítassák, valamint kerüljön fel a régen elkészített emléktábla a másik délvidéki vértanú, Schweidel József zombori szülőházára. Támogassák az egyetemes magyar kultúra tekintetében jelentős deáki műemléktemplom helyreállítását, valamint a felújított rozsnyói Kossuth-szobor eredeti helyére való visszaállítását. Szorgalmazzák a torzóban maradt vereckei honfoglalási emlékmű mielőbbi befejezését. /Régiók találkozása - V. Kárpát-medencei Napok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

2000. szeptember 22.

Csíkszereda Megyei Művelődési Központja szept. 23-24-re hívja össze a Romániai Magyar Dalosszövetség tagjait közgyűlésre, tanácskozásra és kórustalálkozóra. A tudományos tanácskozás fő témája az erdélyi kóruséneklés helyzete, múltja és kilátásai. Mostoha helyzetben van a kóruséneklés, amely visszakerült a templomokba. Mindig is megbecsülték az éneklést a római katolikus templomokban. A protestáns egyházi kóruséneklés helyzete nehéz, mert a legtöbb embernek nincs igénye az istentiszteleti kóruséneklésre. Gáspár Attila szerint lehetne tanulni a neoprotestáns felekezetek zenei gyakorlatából. Jelenleg ugyanis csak náluk folyik tudatos zenei nevelőmunka. /Gáspár Attila: Tanácskozik a dalosszövetség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

2000. szeptember 30.

Idén kilencedik alkalommal hirdette meg a zilahi Szilágy Társaság az egyházzeneszerzői versenyt, öt versenykategóriában, magyar nyelven megírt művekre: orgona- vagy zongorakíséretes dallal, gitárkíséretes dallal, gyermekkarokkal, egynemű karokkal és vegyes karokkal lehetett részt venni a versenyen. Idén hét mű érkezett a versenyre Erdélyből és Magyarországról. Idén - ellentétben eddigi versenyekkel - minden kategóriában születtek első díjak. Zongora-, illetve orgonakíséretes dalok kategóriában Gáspár Attila: Három zsoltár c. műve kapta az első díjat. A gitárkíséretes dalok csoportjában a budapesti Markovich Judit Új magyar Mária siralom c. Magyari Lajos versére született versenyműve lett az első. Horváth Barnabás Szegedről küldte a gyermekkarok kategóriájában első díjas művét A kis Jézus aranyalma címmel. Az egynemű karok csoportjában egy első díjas női kart küldött Csobán Gyula Endre Gyermekkori karácsonyunk címmel. A vegyes karok kategóriájában három díj született: Csobán Gyula Endre-Szabó Lőrinc Nyár című műve első díjas lett. Második díjat kapott a Pécselyi Király Imre éneke címmel Zilahról beküldött versenymű, melynek szerzője Gáspár Attila, és harmadik díjas lett a Bonyháról érkezett Én vagyok az Úr c. mű, amelynek szerzője Dénes Előd. A verseny díjait a XI. Zilahi Nemzetiségi Fesztiválon osztják ki október 15-én, a római katolikus templomban. /Adorján Kálmán: Zeneszerzőverseny. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

2000. október 20.

Sikeres volt a XI. Zilahi Nemzetiségi Fesztivál, ahol a Transylvania kolozsvári barokk hangszeregyüttes is fellépett. Ekkor tartották a Nemzeti és vallási kisebbségekről szóló tudományos ülésszakot is, melyen szó volt a magyar-román-német-zsidó-cigány kisebbségek közötti viszony alakulásáról és a történelmi egyházak szerepéről. A sárbogárdi Szabados Tamás magyar országgyűlési képviselő, történész előadása a dualizmuskori Magyarország nemzetiségi törvényéről (1868 élénk érdeklődést váltott ki. Az előadások anyagát kötetben akarja kiadni a zilahi Szilágy Társaság. - A fesztiválon a Csalogányok Wesselényi-leánykórusa ünnepelte megalakulásának tízéves évfordulóját. A délutáni kórustalálkozón nyolc énekkar énekelt a római katolikus templomban. /Gáspár Attila: XI. Zilahi Nemzetiségi Fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

2001. január 6.

Értéket képvisel a zilahi Gáspár Attila által válogatott-szerkesztett Szilágysági gyerek vagyok - 101 magyar népdal című könyv. /Szabó Csaba: 101 szilágysági magyar népdal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2001. július 10.

Tenke lelkipásztora, Berke Sándor és presbitériuma a Fekete-Körös Baráti Társasággal együtt júl. 12-22 között tizenkettedik alkalommal szervezi meg a gyermekek művésztáborát. Zenét, hangszert (gitárt, furulyát, orgonát), képzőművészetet (kerámiát, festészetet, fafaragást), verselemzést, versmondást, színpadi mozgást tanulhatnak a beiratkozók ismert erdélyi és magyarországi előadók, művészek, tanárok irányításával. /Gáspár Attila: Július 12-től alkotótábor gyerekeknek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

2001. július 11.

A Kárpát-medence magyarlakta falvainak egészségügye az ezredfordulón címmel nemzetközi orvoskonferenciát szervezett júniusban Felsőszentivánon a Magyar Egészségügyi Társaság. A Kárpát-medence minden régiója képviseltette magát a rendezvényen, köztük több erdélyi előadó. A Szilágyságot dr. Széman Péter szilágysomlyói orvos, a hazai és nemzetközi orvostovábbképzés egyik fő szervezője, előadóként és szervezőként képviselte. Dr. Orbán János szilágyperecseni orvos az öregedő szilágysági faluról, Kémerről beszélt, ahol idén összesen egy gyermek született. /Gáspár Attila: Kémeren egyetlen gyerek született. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

2001. szeptember 18.

Szept. 16-án Sipos László emléktáblát helyezett el Bogdándon a Szilágy Társaság és a Pro Zilah Társaság. A művészi dombormű Adorján Ilona munkája, amelyhez Kiss Gergely készített márványtáblát, Muzeul Sipos László (1948-1999) Tájház felírással. A gesztussal a múzeumalapító, tanár, néptáncmenedzser, iskolaigazgató, helytörténész Sipos László emlékének adóznak. Az eseményen jelen voltak a neves személyiségnek köszönhetően immár tizenegyedik alkalommal sorra kerülő Bogdándi Nemzetiségi Néptánctalálkozó együttesei is. Gáspár Attila, a Szilágy Társaság elnöke Sipos László munkásságát méltatta, aki cikkeket, tanulmányokat is írt rendszeresen több lapba (Művelődés, Szilágyság, Szatmári Friss Újság, Partium), kismonográfiákat a Szilágysági Magyarok c. tanulmánykötetbe. Ezentúl a nevét viseli immár a Bogdándi Sipos László Tájház. /Gáspár Attila: Sipos László Tájházat avattak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

2001. szeptember 21.

Szeptember 16-án leplezték le a bogdándi Magyar Múzeumon a Sipos László emléktáblát, amelyet a "Szilágysági magyarok" munkacsoport, a Szilágy Társaság, és a Pro Zilah Egyesület is támogatott. A dombormű Adorján Ilona munkája, amelyhez Kiss Gergely készített márványtáblát: Muzeul Sipos László (1948-1999) Tájház felírással. Mészáros István, magyar irodalom szakos tanár, a bogdándi iskola igazgatója beszédében emlékezett a múzeumalapító Sipos Lászlóra. Sipos László sokoldalú volt, élete utolsó napjáig dolgozott tanárként, iskolaigazgatóként, néptánc-menedzserként, helytörténészként. A Szilágysági magyarok című tanulmánykötetnek ő volt az egyik legtermékenyebb és legmegbízhatóbb munkatársa, aki hiányozni fog a most elkezdett, a Szilágysági magyarok az ezredfordulón c. monográfia munkálataiban. - Az emléktáblát Szabó Károly szenátor leplezte le. /Gáspár Attila: Sipos László Tájház avatása Bogdándon. = Szilágyság (Zilah), szept. 21./

2002. február 2.

Értékes kiadvány a Szilágysági gyerek vagyok. 101 magyar népdal című antológia, amely a Román Művelődési Minisztérium Nemzeti Kisebbségek Osztályának támogatásával jelent meg Zilahon. A könyvet gondozó Gáspár Attila emlékeztetett: mivel eddig csak két olyan füzetecske jelent meg, amely szilágysági népdalokat tartalmaz – az egyik 1973-ban Szilágysági népdalcsokor címmel, a másik pedig a Kriterion Könyvkiadó jóvoltából 1979-ben, a fiatalok, az iskolásoknak nincs amiből felkészülniük az évente sorra kerülő, "Szilágysági gyerek vagyok" elnevezésű népdalvetélkedőre. A kiadványban szereplő népdalokat Almási István, Balogh Dezső, Gáspár Attila, Kodály Zoltán és Lajtha László gyűjtötte. /Mezei Kinga: "Amíg magyarul énekelünk, magyarok vagyunk" Hiánypótló szilágysági kiadvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

2002. március 6.

Örvények címmel Bekő N.Ildikó első elbeszéléskötetét mutatta be a TINIVÁR felelős szerkesztője, Bartha Zoltán Zilahon. Szabó Vilmos, a zilahi EMKE képzőművész elnöke a szerzőnek az olvasókkal való élő jó kapcsolatát emelte ki, majd Fejér László, a Hepehupa főszerkesztője köszöntötte a "kollégát", emlékeztetve a résztvevőket, hogy a szerző több irodalmi pályázaton is díjakat kapott. A kötet a szerző jelentős anyagi áldozatvállalásának köszönhetően jelenhetett meg. /Gáspár Attila: Könyvbemutató Zilahon. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6/

2002. június 8.

73 esztendős korában, Trelleborg kórházában elhunyt Erdős Irma /Nyárádkarácsonyfalva, 1929. szept. 8. - Trelleborg, Svédország, 2002. máj. 2./, a marosvásárhelyi, erdélyi, majd a nyugati szórványmagyarság egyik legjelentősebb színművésze. A magyar versmondás apostolaként szolgálta nemzeti kultúránkat a Kárpát-medencében, Nyugat-Európában és Amerikában egyaránt, férje, dr.Bartha István oldalán és támogatásával. Sok kortárs magyar költőt ő szólaltatott meg először a szórványmagyarság színpadain, nemegyszer Erdélyben is. Ravatalánál Molnár-Veress Pál, a Svédországi Magyar Protestáns Gyülekezetek Közösségének lelkésze szolgált a feltámadást hirdető igével. Hamvait a nyár folyamán a marosvásárhelyi református temetőben helyezik örök nyugalomra. Erdős Irma a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán tanult. 1952-től a marosvásárhelyi Székely Színház tagja és a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola beszédtechnika tanára lett. 1973-ban házasságkötése révén került ki Svédországba, ahol "egyszemélyes színházat" alapított, azaz versműsorokkal, esszékkel, elbeszélésekkel kereste fel a nyugati szórványmagyarság közösségeit, sok-sok verset, esszét, elbeszélést vitt el a magyarok elszórt szigeteire. Így jutott el 1997 során Erdély több településére, többek között Zilahra is, ahol hosszasan ünnepelte közönsége. /Gáspár Attila: Erdős Irmára emlékezünk. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

2002. június 11.

A Szilágy Társaság és a Pro Zilah szervezésében tartották meg a XIII. Szilágysági gyerek vagyok népdalvetélkedőt jún. 8-án Zilahon. A versenyzők mellett bemutatták művészetüket Vajdaságból a bezdáni és a zombori népdalénekesek is. A bajaiak felajánlottak az idei verseny győzteseinek: meghívják a négy versenykategória első helyezettjeit a július 18–21-i XIV. Duna menti Folklór Fesztiválra. A díjak elosztása nehéz feladatnak bizonyult, mert sok jó teljesítményt kellett elbírálni. /Gáspár Attila: Összekovácsoló erő a XIII. Szilágysági gyerek vagyok népdalvetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11 / A szilágysági települések közül Zilah, Szilágysomlyó, Zsibó, Kémer, Szilágyballa, Sarmaság többnyire lány vetélkedőkkel szerepelt. Koltóról már több ízben, Kolozsvárról első alkalommal érkezett és került ki díjazott énekes. A versenyzők a jelenlegi Szilágy megye öt kis tájegységét képviselték tövisháti, krasznai, Berettyó és Szamos menti, valamint a Kalotaszeg Szilágyhoz csatolt része népviseletében. A délvidéki vendégek Bezdánból /a Petőfi Művelődési Társaság képviseletében/ érkeztek és Zomborból. /Énekes bokréta.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2002. jún. 14./

2002. június 21.

Az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének operatív tanácsa közleményben vette védelmébe Vida Gyula Szilágy megyei parlamenti képviselőt a szilágysomlyói iskolaügy kapcsán. Miután az RMDSZ-es képviselő korábban támogatta 700 szülőnek és tanulónak a kérését, hogy Szilágysomlyón az önálló magyar tannyelvű iskola újra megnyissa kapuit, támadás érte mind a Nagy-Románia Párt, mind a román sajtó részéről. Az operatív tanács a támadásokat alaptalannak nevezte, és elutasította a kormánypárttal kötött szövetség gyengítésére irányuló kísérletet. A testület reméli, a somlyói magyar iskola sorsa törvényes megoldást nyer. /Gáspár Attila: Az RMDSZ védelmébe veszi Vida Gyulát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

2002. november 4.

Nov. 2-án ünnepelték meg Szilágyzoványban az iskola fennállásának 370. évfordulóját. Az ünneplők két emléktáblát - egy magyar és egy román nyelvűt - avattak fel, ezeket az iskola falán helyezték el. Az ünnepségnek sajátos színt adott a Szilágyzoványból elszármazott magyarországi képzőművész, Győrfi József, valamint Márkus László helybéli képzőművész tárlata. A színmagyar Szilágyzoványban az általános iskolát nem fenyeget a gyerekhiány veszélye. /Gáspár Attila: 370 éves a szilágyzoványi iskola. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

2002. november 13.

A zilahi Katakomba Társaság idén november elején ünnepelte fennállásának első évfordulóját. Igényes rendezvénysorozatukkal valósággal berobbantak a szilágysági magyar közművelődési életbe. A Koinónia könyvbemutatója nyitotta a nov. 7-én a rendezvénysorozatot, majd bekapcsolódtak az Amaryllis reneszánsz táncbemutató műsorába. Nov. 8-án Nagy Zsolt, az RMDSZ országos szervezet ügyvezető alelnöke A szórványmagyarság esélyei a XXI. század Romániájában címmel tartott vitaindító előadást. Gáspár Attila előadásában /A keresztyén ember viszonyáról a népművészetekhez címmel/ a nagy szellemi értéket képviselő magyar népdalokról, népi táncokról, varrottasokról, szőttesekről, fafaragásokról, díszítő művészetről esett szó. Este táncház volt. Nov. 9-én bemutatták az RMDSZ 2002-es Romániai Magyar Évkönyvét. Dr. Puskás Csaba Hit és praxis címmel beszélt. A Molnár-dinasztia grafikai kiállítása sikeres volt. Este bemutatták Visky András Júlia című önéletrajzi jellegű monodrámáját. /Gáspár Attila: Egyéves a Katakomba Társaság. Páratlan gazdagságú rendezvénysorozattal ünnepeltek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

2002. november 27.

Megjelent Hepehupa /Zilah/, szilágysági művelődési folyóirat első évfolyamának negyedik száma. Ady-évforduló lévén, a tanulmányok, cikkek nagyrésze a költőre emlékezik. Fejér László főszerkesztő így ajánlotta ezt a számot: "Közhely: Ady Endre költészete nagy örökségünk. Szelleme mindmáig mégis közöttünk maradt, velünk van, érezzük és tapasztaljuk születésének 125. évfordulóján is. Jelen számunkban a Hepehupás vén Szilágy fiára és Zilah városának legnevezetesebb diákjára emlékezünk...". Adorján Ilona az idén hatvanéves zilahi képzőművész, Szabó Vilmos életét, munkásságát ismertette. /Gáspár Attila: Adyról, hitelesen a Hepehupában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./


lapozás: 1-30 | 31-48




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998