udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gáspár István

1999. augusztus 9.

Szatmárpálfalva református gyülekezete és a helyi Teleki Blanka Nőszövetség aug. 7-én hármas emlékjelhagyó ünnepséget szervezett. Tőkés László püspök hirdetett igét. Az istentisztelet után az ünnepség a templomkertben folytatódott. Tőkés László beszédében elmondta, hogy az anyanyelvvel együtt a hazaszeretetet is be kell oltani a gyerekek szívébe. Üvegesné dr. Hornyák Mária tudományos kutató /Martonvásár/ Teleki Blanka Szatmárpálfalván címmel tartott előadást. Javasolta, hogy alapítványi támogatással Pálfalván hozzanak létre egy Teleki Blanka múzeumot. A szatmári lelkészkar elhatározta, hogy ebben az évben kopjafát állít a megye 1848-49-es hőseinek emlékére. Habarics Károly fafaragó munkája elkészült és ez alkalommal felavatták. Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület partiumi képviselőjeként szólt arról, hogy mennyire fontos bepótolni mindazt, amit a múltban elmulasztottak. Felavatták a három emlékművet. a Teleki család emlékére Balogh Gáspár István képzőművész által készített domborművet, az 1848-49-es szabadságharc emlékére állított, Habarics Károly fafaragó által készített kopjafát, végül a második világháború pálfalvi hőseinek emléktábláját. /Hármas emlékjelhagyó ünnepség Pálfalván. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 9./

1999. augusztus 12.

A magyar nőnevelés egyik úttörője, Teleki Blanka a 48-as szabadságharc bukása után másfél esztendőt a Szatmár megyei Pálfalván töltött. Aug. 7-én bensőséges ünnepség keretében avatták fel Pálfalván azt a márványból készült domborművet, amely Teleki Blankának és francia származású férjének, De Gerando Ágostnak állítottak. A domborművet a település szülötte, Balogh Gáspár István készítette. Az ünnepségen jelen volt és beszédet mondott Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Külön előadást tartott Ábrám Lídia tiszteletes asszony, a pálfalvi Teleki Blanka hagyományok egyik feltárója. Jelen volt és koszorúzott Riedl Rudolf prefektus, Szabó Károly szenátor, Varga Attila és Pécsi Ferenc parlamenti képviselő. Az ünnepség keretében leplezték le a II. világháború hőseinek emlékére állított táblát és a 48-49-es szabadságharcra emlékeztető kopjafát. /Sike Lajos: Pálfalvi főhajtás Teleki Blanka előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

1999. szeptember 25.

Szept. 27-én nyílik a tanév a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, ahol az idén 410 elsőéves hallgató kezdi meg tandíjmentesen tanulmányait az általános orvosi, a fogorvosi és a gyógyszerészeti karon, valamint a fogászati és újdonságként az orvosi asszisztensképző kollégiumban. Ez a szám kiegészül a fizetéses helyekkel (100, 15, 15) a három fakultáson. A jövő héten dől el, hogy a frissen bejutott hallgatók milyen nyelven hallgatják az előadásokat. A bejutott magyar diákok száma alig valamivel kisebb, mint az elmúlt két esztendőben, amikor az általános karon például (1998-ban) elérte a 47 százalékot. Az 1999-2000-es egyetemi évben az általános orvosi karon a 250 hallgatóból körülbelül 111 (44,4 %) hallgatja az előadásokat magyar nyelven, a fogorvosin az 50-ből 17 (34%), a gyógyszerészeten az 50-ből 26 (50%). Ehhez kell még hozzászámítani a fizető hallgatókat, s így alakul ki majd a végleges arány. A nyugdíjazások miatt újólag csökkent a magyar egyetemi tanárok száma Dr. Brassai Zoltán belgyógyászprofesszor, az általános orvosi kar helyettes dékánja elmondta, Gáspár István, Péter Mihály és Bocskay István professzorok nyugdíjazása nagy gondot jelent, s ez a helyzet a fogorvosi karon érezteti leginkább a hatását. Az általános karon a nagyobb diszciplínák esetében megoldott a magasan képzett oktatók száma, a hiányt a kisebb szakok esetében kell pótolni. Ezt egyrészt a konzultáns professzorok segítségével oldják meg, másrészt klinikus orvosok vállalták az órák megtartását. A jövőben a nyugdíjazások tovább folytatódnak, Brassai professzor kifejtette, hogy azokban a tehetséges, külföldi ösztöndíjakban is részesült fiatalokban bízik, akik vállalkoznak erre a munkára. /Évkezdés a MOGYE-en. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./

2001. július 12.

Július 16-21. között Bánsági Néptánctábort szervez a Végvárért Alapítvány és Szoboszlai-Gáspár István lelkipásztor, a végvári hagyományőrző tánccsoport oktatója a Temes Megyei Tanács, a Csongrád Megyei Közgyűlés és a település minden lakosának támogatásával. Mintegy 130 résztvevőre számítanak a szervezők, a végvári tánccsoportokat támogató Szeged Táncegyüttestől, valamint a jugoszláviai Horgosról. A legfontosabb helyet a tánctanulás foglalja el, a táborozás a egyes népi mesterségek alapjainak elsajátítására is alkalmat nyújt. /Szekernyés Irén: Nemzetközi néptánctábor Végváron. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 12./

2001. július 13.

Újabb helyi kiadvány látott napvilágot, a Végvári Kisbíró. A szerkesztők, akik egyben a falu vezetői is: Kádár Levente, Kele István, Micu Károly, Pastean Erika, ifj. Szarvas Lajos, Szoboszlai-Gáspár István és Valkai-Németh György. /(SZ. I.): Útnak indult a Végvári Kisbíró. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 13./

2002. július 13.

Végváron ezekben a napokban harmadik alkalommal szervezték meg a kézműves foglalkozásokkal, néptánc-elméleti és néptánc-történeti ismeretek oktatásával egybekötött tánctábort. A telepes falunak nem volt saját, ősöktől hagyományozott jellegzetes tánchagyománya - fejti ki Szoboszlai-Gáspár István református lelkipásztor, az utóbbi évek táncmozgalmának alapembere. Nagy Albert, a Szeged Táncegyüttes oktatója megtanította a végváriakat azokra az igazi népi táncokra, amelyeket telepes elődeik valószínűleg tudtak, de az otthonteremtés, faluépítés kemény munkája során nem hagyományozhatták utódaikra. A Végvárért Alapítvány magára vállalta a táborok szervezését. A résztvevők, a tánccsoportok száma évről évre emelkedik. Most 141 embernek, táncoktatóknak, együttesvezetőknek és táncosoknak biztosítanak szállást és étkezést egy héten át. Pécskai, csernakeresztúri, margittai együttesvezetők és táncosok ropják napi hat órában a táncot. Kóbor György kanonok egyhetes németországi turnét biztosít a végvári táncosoknak, akik Düsseldorfban a hazai magyar kultúrát képviselik. /Szekernyés Irén: Hagyományőrző együttesek III. Tánctábora Végváron. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 13./

2005. július 25.

Tenkén és Mezőtelegden is a napokban fejeződött be két igen népszerű, több száz gyermeket megmozgató tábor. A tenkei református egyházközségben, Berke Sándor lelkipásztor vezetésével, 14 éve rendeznek Ifjúsági Művészeti és Evangelizációs Tábort, amelyben a gyerekeket színjátszásra, furulyára és gitárra, illetve festészetre, rajzra, szobrászkodásra oktatják. Mezőtelegd községben a Bihar megyei önkormányzat támogatásával jött létre a kézműves és népi tánctábor, amelynek ötletadó főszervezője Szoboszlai Gáspár István református lelkész. /(Lakatos Balla Tünde): Művészpalánták bihari táborokban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

2006. július 25.

A magyar néptáncnak és népzenének, illetve a népi foglalkozásoknak a gyerekekkel való megszerettetését szolgálja a Bihari Tulipán elnevezésű projekt. A Bihar megyei Mezőtelegden beindult mozgalomról Szoboszlai Gáspár István lelkipásztor, a projekt ötletgazdája és főszervezője elmondta: idén nyáron már két helyszínen tartották meg a tábort, a mintegy 250 kezdő és középhaladó Margittán ismerkedett a magyar népi játékokkal, dél-dunántúli táncokkal, míg a haladók augusztusban Mezőtelegden ropják majd táncot. A tanítás a tábor befejeztével sem szűnik meg. A táncoktatók ugyanis szeptembertől áprilisig kéthetente eljönnek Bihar megyébe, s felváltva látogatják a projektben részt vevő kilenc település néptánccsoportjait. /Papp Melinda: A Bihari Tulipán projekt. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

2007. július 9.

Július 7-én Temesváron a Temes megyei egyesített magyar néptánccsoportok fellépése méltán aratott sikert. A két-három ezernyi néző vastapsa fogadta a félórás műsort, mely az idei Szívek Fesztiváljának csúcsteljesítménye volt. Ritka alkalom százkilencven táncost látni színpadon úgy, hogy egységes koreográfiához igazítsa lépéseit. Csaknem egyhetes kemény próba előzte meg a sikeres fellépést a fáradhatatlan Berci bácsi (Nagy Albert), a Szeged Táncegyüttes vezetője irányításával. Az ő személyes érdeme a magyar néptánc újraélesztése Temes megyében. A nyolc éve elkezdett munka gyümölcse beérett. Valamennyi fellépő együttes – a végvári Csűrdöngölő, a Kiscsűrdöngölő és Szederinda, a lugosi Gyöngyvirág, a dettai Búzavirág, a temesvári Eszterlánc, a mezőtelegdi (Bihar megye) Pacsirta, a csanádi Marosvár és a szegedi együttes bárhol tud sikeresen szerepelni. A végvári Csűrdöngölő például, néhány nappal ezelőtt érkeztek haza Törökországból. Nagy Albert emlékezett, véletlen találkozásnak köszönhető a későbbi együttműködés. Szoboszlai-Gáspár Istvánnal, Végvár akkori lelkipásztorával találkozott, aki megkérte őt a végvári együttes megszervezésére. Havonta egyszer átjött több napra Szegedről. Újabb jelentkezők csatlakoztak, később három-négy oktatót is hoznia kellett, hogy a szaporodó együttesekkel foglalkozhassanak. Pár év alatt szinte a semmiből sorra megszülettek a profi szinten táncoló csapatok, a szülők és a pedagógusok áldozatos munkájára alapozva. Táncruhákat vásároltak, varrtak, hímeztek, előteremtették az utazási költségeket, tánctáborokat szerveztek. /Sipos János: Fergeteges siker a Szívek Fesztiválján. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 9./

2008. szeptember 1.

Az RMDSZ Bihar megyei választmánya rangsorolta a szenátor- és képviselőjelölteket. A felsőházi mandátumra jelentkezők közül Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes Margitta környékén, Szoboszlai Gáspár István református lelkész Élesd és Belényes környékén indul. Sarkady Zsolt, a Nagyváradi Filharmónia igazgatója a Nagyvárad délkeleti részéből és Nagyszalonta környékéből álló körzetben, míg Delorean Gyula nagyváradi önkormányzati képviselő a megyeszékhelybeli kerületben szerezne mandátumot. A képviselőjelöltek közül Derzsi Ákos munkaügyi államtitkár Margitta környékén, Lakatos Péter képviselő Székelyhíd környékén, Hasas János volt megyei tanácsos pedig Élesd környékén indul. Ferkő Jenő erdészmérnök Belényes környékén, Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár a dél-bihari körzetben, Szíjjártó Zoltán, a nagyszalontai Szociális Központ vezetője Nagyszalonta környékén száll versenybe a szavazatokért. A három kerületre osztott megyeszékhelyen Kállay László református lelkész, Pető Csilla tanfelügyelő és az MPSZ-ből átigazolt Csuzi István vállalkozó indul. /Fried Noémi Lujza: Váradon indul Csuzi. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998