udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 144 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-144
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gémesi Ferenc

2005. március 2.

A határon túli magyarok örömmel fogadták a kormány azon kezdeményezését, hogy felgyorsítsák a lassú és körülményes honosítási eljárást, mondta Avarkeszi Dezső letelepítési, bevándorlási és honosítási kormánybiztos március 1-jén Budapesten. Avarkeszi Dezső a Szülőföld Alapról, valamint a honosítással, idegenrendészettel kapcsolatos kérdésekről elmondta, hogy önálló képviselői indítványát a Szülőföld Alapról szóló törvény módosítására március 1-jén átadta a határon túli magyar szervezetek képviselőinek, akik egyetértettek javaslataival. A jelenlegi szabályok szerint például az adhat be állampolgársági kérelmet, aki egy éve Magyarországon lakik, és ezt követően 21 hónap áll rendelkezésére a belügyminiszternek, hogy felterjessze a kérelmet a köztársasági elnöknek. A javasolt változás szerint a Magyarországon letelepedési engedélyt kapott kérelmező azonnal beadhatja a kérelmet, a belügyminiszter pedig hat hónap után, de 12 hónapon belül terjesztheti fel a köztársasági elnöknek. Avarkeszi Dezső emlékeztetett, hogy a Szülőföld Alapról szóló törvényt február 14-én fogadta el a parlament, amire azért volt szükség, hogy a magyarországi adózók már az idén felajánlhassák adójuk egy százalékát a szülőföldön való megmaradást, boldogulást támogató alap javára. A módosítási javaslatok egyebek között azt célozzák, hogy a MÁÉRT tagszervezeteinek legyen nagyobb befolyásuk a Szülőföld Alapról rendelkező testületek összetételére, valamint hogy minden évben legalább egy milliárd forintot költségvetési forrásokból az alap céljaira fordítsanak. „A mostani egyeztetés immár a második a január 31-ikén és február 1-jén lezajlott találkozó után, és erre is a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) képviselettel rendelkező szervezetek kaptak meghívást” – mondta el Gémesi Ferenc helyettes külügyi államtitkár, aki március 1-jétől Boros Jenőt váltja ezen a poszton. /Gyorsabb honosítást céloz meg a nemzetpolitikai program. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2005. március 15.

Remélhetően hamarosan előreléphetnek a már nyolc éve tervezett csíkszeredai főkonzulátus megnyitásának ügyében – jelentette ki Kolozsváron Gémesi Ferenc magyar külügyi helyettes államtitkár március 14-én, a bővített kolozsvári főkonzulátus hivatalos megnyitásán. A képviselet épületének földszintjén az európai normáknak megfelelő ügyfélfogadási és a vízumigénylésekkel foglalkozó részleget nyitottak, ugyanakkor az épület homlokzatát is restaurálták. Gémesi kifejtette: a konzulátushálózat további bővítésének szükségességét adatokkal támasztja alá a magyar fél: a csíkszeredai képviselet létesítését a vízumigénylések számának növekedése és a gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztése teszi indokolttá. A kolozsvári főkonzulátus 2003-ban 22 ezer vízumot állított ki, ez a szám 2004 végére 30 ezerre nőtt. A csíkszeredai képviselet megnyitásának kérdése a magyar és a román miniszterelnök januári találkozóján is terítékre került. Erre azért is van szükség, mivel az ügyfelek 50–60 százaléka abból a régióból érkezik. /Lázár Lehel: Gyorsabb ügyintézés a főkonzulátuson. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

2005. március 15.

Magyarországi kormánypolitikusai nélkül ünneplik Erdély-szerte március 15-ét. Cseh Áron kolozsvári főkonzul elmondta, az egyedüli magyarországi vendég, akinek a március 15-i erdélyi fellépéséről tud, Gémesi Ferenc külügyi helyettes államtitkár, aki a zilahi ünnepségen vesz részt. A Krónika értesülései szerint az RMDSZ eredetileg Kézdivásárhelyre tervezte az idei főrendezvényét, melyen a magyar kormány részéről Szabó Vilmos politikai államtitkárnak kellett volna beszédet mondania. Az ünnepség élő közvetítését a Duna Televízió is műsorára tűzte. A tervet azt követően kellett módosítani, hogy Kézdiszékről jelezték az RMDSZ országos vezetőinek, nem tudják biztosítani, hogy az ünneplő tömeg nem fütyüli ki a magyarországi vendégeket. Élénk ugyanis még az emléke a magyar állampolgárság kiterjesztéséről decemberben tartott népszavazásnak, és annak, hogy a kormányoldal pártjai az állampolgárságot elutasító álláspontot képviselték. Szabó Vilmos elismerte, hogy volt szó a kézdivásárhelyi március 15-i fellépéséről, de amíg Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel Dél Koreában tartózkodott, hivatalát arról értesítette Markó Béla titkársága, hogy az RMDSZ nem tart már központi ünnepséget a felső-háromszéki városban. Szabó Vilmos nem tartotta rendkívülinek, hogy a korábbi évektől eltérően idén elkerülik a magyarországi politikusok Erdélyt, szerinte ez nincs összefüggésben a decemberi népszavazással. Markó Béla RMDSZ-elnök cáfolta azt az értesülést, hogy Gyurcsány Ferenc is Erdélybe készül az ünnepre. Tavaly novemberben Hiller István akkori kultuszminiszternek, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnökének kellett lemondania sepsiszentgyörgyi látogatását azt követően, hogy a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) tüntetést hívott össze a látogatás egyik helyszíne elé. Hillernek néhány nappal az után kellett volna a háromszékiekkel találkoznia, hogy az MSZP bejelentette, „nem” szavazatra biztatja a választókat a magyar állampolgárság kiterjesztésére szervezett népszavazáson. Távolmaradása miatt a minisztérium államtitkárának, Vass Lajosnak kellett nyugtáznia a mintegy százfős tömeg „Hazaáruló!” bekiáltásait. Három évvel ezelőtt Kovács László külügyminiszternek, az MSZP akkori elnökének kellett szembesülnie azzal, hogy Erdélyben rossz akusztikája volt a román munkavállalók özönével való magyarországi kampányriogatásnak. A marosvásárhelyi március 15-i rendezvényen transzparensek emlékeztették a politikust a 23 millió román munkavállalóról szóló kijelentéseire. A miniszternek ünnepi beszédében füttyökre is reagálnia kellett. /Gazda Árpád: A népszavazási „Nem” emléke borzolja a kedélyeket március 15-én. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

2005. március 16.

Zilahon a főtéri Wesselényi szobornál kezdődtek az ünnepi megemlékezések március 15-én. Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke két nyelven is elmondta üdvözlő szavait, majd felolvasták Markó Béla üzenetét, Gémesi Ferenc külügyi államtitkár pedig tolmácsolta a magyar miniszterelnök üzenetét. A közönséget köszöntötte Andrei Todea prefektus, aki magyarul is szólt néhány szót. A magyar konzulátus képviselői és a megye vezetői ezután Szilágynagyfaluban ünnepeltek együtt a helyi közösséggel. Délután Zilahon a Szakszervezetek Művelődési Ház nagytermében ünnepi műsoron vettek részt a zilahiak. Szilágysomlyón fáklyás felvonulással indultak a református templomba, ahol az ünnepi istentisztelet után koszorúzás következett a templom udvarán. Szilágycsehben délután Fábián Dániel honvédtiszt – későbbi szilágycsehi lelkész és esperes – emléktáblájánál kezdődött a megemlékezés. /Józsa László: Forgalomelterelés a márciusi ünnepség miatt. Magyarul is beszélt Andrei Todea prefektus. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

2005. július 27.

A Szülőföld Alap Tanácsa július 27-én a Parlamentben tartja alakuló ülését – jelentette be Gémesi Ferenc, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára Budapesten. A tizenöt tagú testület elnökévé a miniszterelnök a határon túli szervezetek javaslata alapján Kiss Elemért nevezte ki. Nemzetközi tanácskozást is szervez a hét végén a magyar kormány, amelyen a szakértők a határon túli magyaroknak állampolgárság nélküli útlevél kiadásának, illetve egy különleges, a magyarországi magyar állampolgárokétól eltérő státusú állampolgárság megadásának lehetőségét tárgyalják. A tanács megalakulása az első konkrét lépés azóta, hogy az Országgyűlés elfogadta a Szülőföld Alapról szóló törvényt. A testületben – amely fele-fele arányban áll határon túli, és magyarországi tagokból – minden határon túli magyar régió képviselteti magát, a Magyar Állandó Értekezleten részt vevő szervezetek jelölése alapján. A tanács felépítéséhez hasonló formában megalakulnak a támogatásokra kiírt pályázatokat elbíráló kollégiumok is. A kollégiumokban elsősorban azok az államigazgatási intézmények – így a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTHM) – kapnak majd helyet, amelyek a konkrét lebonyolításban vesznek részt. Markó Béla, az RMDSZ elnöke élesen bírálta a magyar kormányt amiatt, hogy Szülőföld Program esetében még semmi konkrét előrelépés nem történt. /Csütörtökön alakul meg a Szülőföld Alap Tanácsa. Nemzetközi tanácskozás a határon túli magyarok közjogi státusáról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

2005. szeptember 30.

Nem a szerb állam képviselői állnak a vajdasági magyarellenes incidensek mögött, ugyanakkor a szerb rendőrség és az ügyészség elfogadhatatlan módon áll az atrocitásokhoz, a szerb média pedig agyonhallgatja azokat – mondta a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egyik vezetője Budapesten, a parlament külügyi bizottságának szeptember 29-i ülésén. A legutóbbi vajdasági magyarellenes incidensek kapcsán összehívott ülésen Dévavári Zoltán, a VMSZ elnökségi tagja és Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke egyaránt úgy fogalmazott, hogy Magyarországnak és az európai szervezeteknek egyaránt hatékonyabb lépéseket kellene tenniük a kérdésben Szerbia-Montenegróval szemben. Gémesi Ferenc helyettes külügyi államtitkár hangsúlyozta: a magyar diplomácia minden lehetséges kétoldalú és nemzetközi fórumon jelzi, hogy konkrét és gyors lépések megtételét várja a szerbiai hatóságoktól. /Az OGY külügyi bizottsága előtt a vajdasági atrocitások. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./

2005. november 11.

A nemzeti vízum feljogosít a Schengen-övezetbe való beutazásra, de az Európai Unió továbbra is kíváncsi, gyakorlatban hogyan valósul meg az irat kibocsátása, ezért Brüsszel állandó tájékoztatást kért Budapesttől, közölte a Szabadsággal Gémesi Ferenc, magyar külügyi államtitkár-helyettes. Gémesi Ferenc kifejtette, hogy Magyarország nem folytat az Európai Unióval különleges tárgyalásokat a nemzeti vízummal való továbbutazás lehetőségéről, hiszen a közös európai szervezet mindössze annyit kért Magyarországtól, hogy ez ügyben állandó tájékoztatást biztosítson. Az államtitkár-helyettes emlékeztetett, hogy a nemzeti vízum mellé igényelni kell a magyarországi tartózkodási engedélyt, amely az Unióban érvényben levő hasonló jellegű dokumentummal egyezik meg. A speciális tartózkodási vízum Ukrajna, Szerbia-Montenegró, Románia és Horvátország állampolgárait többszöri beutazásra jogosítja fel, és három hónapnál hosszabb tartózkodást tesz lehetővé azok számára, akik a magyar nyelv gyakorlása, a kulturális nemzeti identitás megőrzése, az állami felsőfokú oktatáson kívül eső tanulmányok folytatása, valamint családi kapcsolatok ápolása céljából kívánnak Magyarországon tartózkodni. /B. T.: Schengen-övezetbe is lehet utazni a nemzeti vízummal. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

2005. december 9.

Szociális és gazdasági feltételeknek is teljesülni kell ahhoz, hogy a határon túli magyarság megőrizhesse kultúráját, anyanyelvét – hangoztatta Gémesi Ferenc külügyminisztériumi helyettes államtitkára a múlt héten a Határon Túli Magyarok Hivatal által szervezett „Anyanyelv, kultúra és kapcsolatok az új Európában” című konferencián. Csepeli György, az informatikai tárca politikai államtitkára az internet határok feletti lehetőségeire hívta fel a figyelmet. Szerinte a világháló újradefiniálhatja a „mi a magyar?” kérdését is. A magyarságot érintő kérdések, mint például a kettős állampolgárság vagy a politikai, gazdasági elkülönülés problémája az új médium világában „már muzeális típusú” kérdésfeltevésnek számít. A világháló lehetővé teszi, hogy a diaszpórában élők megmaradjanak magyarnak azzal, hogy bekapcsolódnak a magyar nemzet kommunikációs közösségbe – hívta fel a figyelmet Csepeli. A meghívott előadók közt szerepelt többek közt Vass Lajos, a NKÖM politikai államtitkára, Kötő József, a román Oktatási és Tudományos Minisztérium államtitkára, valamint Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke is. /Kultúránk a gazdasági feltételektől is függ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

2006. február 23.

Február 22-én tartotta alakuló ülést tartott Budapesten, a Külügyminisztériumban a határon túli magyarság támogatáspolitikai koordinációs tárcaközi bizottsága. A bizottság folyamatosan vizsgálja majd a szomszédos államokban élő magyarokat érintő, valamint a Szülőföld Alapról szóló törvény alapján elnyerhető támogatások hasznosulásának tapasztalatait. A testület emellett rendszeresen áttekinti, hogy mennyire eredményesek a határon túli magyarság támogatására szolgáló, a kormányzat által finanszírozott, illetve a kormányzat közreműködésével megvalósuló programok. A bizottság javaslatokat fogalmaz meg a minisztériumok, a programokért felelős egyéb állami szervek, valamint a közalapítványok, alapítványok, a Szülőföld Alap Tanácsa és a nemzetpolitikai célkitűzések megvalósításában részt vevő intézmények számára. A határon túli magyarság támogatáspolitikai koordinációs tárcaközi bizottságának elnöki teendőit Gémesi Ferenc helyettes külügyi államtitkár látja el, a tagok az egyes érintett szaktárcák által delegált vezető beosztású szakértők. A bizottság évente legalább négy alkalommal ülésezik, a megbeszélésekre tanácskozási joggal meghívást kapnak a támogatások elbírálásában, illetve eljuttatásában közreműködők. A bizottság éves tevékenységéről jelentést készít a kormány számára. /Bizottság a határon túli magyarság támogatásának koordinálására. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./

2006. február 24.

A támogatáspolitikában mindenki változást vár, azonban sokkal sürgetőbb feladat a létező eszközök összehangolása – vallja Gémesi Ferenc külügyi helyettes államtitkár, a Támogatáspolitikai Koordinációs Tárcaközi Bizottság frissen kinevezett elnöke. A vele készült interjúban kifejtette, a bizottság két alapvető feladatot kapott a kormánytól. Az egyik a határon túli magyarokat érintő programok összehangolása: milyen területek szorulnak nagyobb támogatásra. A másik feladat: egységbe foglalni azokat a támogatáspolitikai elveket, amelyek a minisztériumok és közalapítványok részéről megfogalmazódnak. A bizottság célja, hogy koordináltabban jussanak el a támogatások a határon túlra. Ne legyenek átfedések, olyan projektek, amelyekre két-három forrásból is adnak, illetve olyanok, amelyekre egyfajta támogatás se jut el. Ezt szolgálja az a nyilvántartási rendszer, amely a Határon Túli Magyarok Hivatalában már működik, és amelyet szeretnének tovább fejleszteni. – A népességfogyás gondja régóta napirenden lévő kérdés. Az érdemi döntést a politikának kell meghoznia. /Guther M. Ilona, Budapest: “Mindenki változást vár” Interjú a Támogatáspolitikai Koordinációs Tárcaközi Bizottság elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

2006. május 11.

A honi közigazgatásban a külhoni magyarok iránti felelősséget megjelenítő Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) szervezete több sebből vérzik. Egy időben hatásköri villongások tárgya is volt az intézmény, minek következtében a kancellária nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Szabó Vilmos fennhatósága alól a 2004-es kormányátalakításkor kikerült a hivatal. A politikus azóta csak a politikai felügyeletet látta el, a szakmai irányítás átkerült a Külügyminisztériumhoz. A HTMH költségvetése a 2003-as 743 millió forintról 2006-ra 566 millióra csökkent, sőt egyesek szerint a közelgő szigorítások miatt az intézmény léte is veszélybe kerülhet. Komlós Attila, a HTMH elnöke szerint ugyanakkor nemzetstratégiai fontosságú, hogy az intézmény fennmaradjon. „Nem látok megszüntetésre utaló jeleket. Korábban felmerült a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Hivatallal való összevonás, de a felvetés csak íróasztal mellől tűnik életképes megoldásnak. Gyökeresen más egy, a magyarországi kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarokkal foglalkozó intézmény munkája, hivatása” – vélekedik az elnök. A külügyi tárca apparátusa már régóta feni a fogát a HTMH beolvasztására, sőt a Bem rakparton Gémesi Ferenc helyettes államtitkár felügyeletével Nemzetpolitikai Ügyek Irodája névvel külön bürokrataegység szorgoskodik a témában. A határon túli magyarok támogatására fordított költségvetési pénzek változása milliárd forintban: 2003: 10,083 /a költségvetés 0,19 %-a/, 2004: 10.712 /0.18 %/, 2005: 12.829 /0,19 %/, 2006: 9.787 /0,13 %/. /Ablonczy Bálint: Lépéselőnyben az elnök /Heti Válasz (Budapest), máj. 11./

2006. június 12.

Az Új Magyar Szó értesülései szerint a második Gyurcsány-kormány megszünteti a Határon Túli Magyarok Hivatalát; az intézmény várhatóan nevet is változtat, és a Miniszterelnöki Hivatal főigazgatóságává alakul Komlós Attila vezetésével. Meg nem erősített hírek szerint a MeH határon túli magyarok ügyével megbízott politikai államtitkára Gémesi Ferenc lesz. „Menni vagy maradni? Haladás vagy maradás? Ez a nagy dilemma” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc a kormányprogram vitáját lezáró beszédében, melyet követően az Országgyűlés elfogadta – 206 igen és 159 nem vokssal – a szociálliberális koalíció Új Magyarország programját, és másodszor is megválasztotta Gyurcsány Ferencet az ország miniszterelnökének. Az új kormány megalakult, a kinevezett miniszterek letették az esküt. A régi-új kormányfő beszédében többször is hangsúlyozta az együttműködés szükségességét. A kormány megalakulását követően együtt tartott sajtótájékoztatót a leköszönő és az új külügyminiszter. Somogyi Ferenc szerint sikerült az elmúlt másfél évben kiegyensúlyozottá tenni a magyar külpolitikát. „Ily módon tudtunk segíteni abban is – hangsúlyozta Somogyi -, hogy egy korábbi, elsősorban feszültségeket gerjesztő légkör és politika helyett együttműködésen alapuló és mindenki számára előnyöket kínáló kapcsolatrendszer alakuljon ki a szomszédainkkal, hogy segítsük azokat a törekvéseket, amelyek a mi szempontunkból már realizálódtak.” Új külügyminiszteri minőségében Göncz Kinga kijelentette, nincs nehéz dolga, mert nagyon jó az az alap, amiről el tud indulni. „Jók a kapcsolatok a szomszédos országokkal, aminek kiemelt jelentősége van a határon túli magyar kisebbségek szempontjából” – tette hozzá. Göncz Kinga megerősítette, hogy a Külügyminisztériumnak továbbra is lesznek teendői a határon túli magyarok vonatkozásában: kishatár-átlépési ügyek, vízumkérdések – különösen a schengeni csatlakozás után. „Valóban újra kell gondolni a kapcsolatok struktúráját, de ez nem a MÁÉRT felszámolását jelenti – szögezte le -, hanem sokkal inkább azt, hogy a kapcsolatok itt is sokszálúak lettek.” Hangsúlyozta: nagy lehetőségek nyílnak azzal, hogy a 2007-2013 közötti európai uniós költségvetés nagyon sok forrást hoz be Magyarországra, és ebből viszonylag sokat lehet fordítani határon átnyúló projektek támogatására. /Guther M. Ilona: Megszűnik a HTMH? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

2006. június 14.

Nem hivatalos egyezetésre hívta össze Gyurcsány Ferenc a határon túli magyar szervezetek vezetőit. A megbeszélés részleteiről hivatalosan nem adtak információt. A találkozó részleteiről azt ott elhangzottakról a valós, de nem hivatalos tényeket Duray Miklós közölte. Az MKP ügyvezető alelnöke elmondta: a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) mint önálló intézmény megszűnik, a jövőben a Miniszterelnöki Hivatal alá lesz besorolva, korlátozott jogkörrel. A hivatal a kancelláriaminiszter mellett működő szakállamtitkárság alá lesz rendelve, Gémesi Ferenc lesz a szakállamtitkár, Komlós Attila pedig a hivatal igazgatója. Valószínű, hogy az alkalmazottak kétharmadát elbocsátják. Duray Miklós szerint most ad hoc egyezetések kezdődnek majd arról, hogy a miniszterelnök mit szándékozik tenni. Ez egyébként már az elmúlt két évben is így zajlott, szakmai tanácskozások köpenyébe bújtatva, ahol párbeszédre soha sem került sor, pusztán információközlésre szorítkoztak, és nem közös gondolkozásra. Azt a konszenzusos politikát, amely 1996-2002 között kialakult, biztosan nem kívánja a kormányfő folytatni, a megbeszélés célja azt volt, hogy a kormányfő visszaférkőzzön a határon túli magyarok bizalmába – vélte Duray Miklós. Simon János politológus szerint a szocialista kormányok külpolitikája eddig sem állt a helyzet magaslatán, a mostani intézkedések pedig egyértelműen a külügy leértékeléséről szólnak, hiszen harmadrendű minisztériumot csináltak a külügyi tárcából. „Ennek hátterében az állhat, hogy a miniszterelnök a külpolitikát is a saját kezébe akarja vonni, erre utalhat Göncz Kinga személye is, aki eddig is jellegtelen volt előző tárcája élén” – mondta a politológus. A MÁÉRT megszűnését így kommentálta: kérdéses, hogy lesz-e helyette bármi, bár nem valószínű, „az elkövetkező időkben a határon túli magyarok is háttérbe fognak szorulni, az egész szocialista-liberális kormányzás úgy néz ki, mintha a piacgazdasági tényezők kerülnének előtérbe a politika helyett” – tette hozzá Simon. /Duray Miklós a HTMH jövőjéről – Végleg megszűnhet a Határon Túli Magyarok Hivatala. = Felvidék.ma 2006-06-14./

2006. június 15.

Júliustól Gémesi Ferenc a határon túli magyar ügyek felelőse a Gyurcsány-kormányban. Gémesi Ferenc, a Külügyminisztérium jelenlegi helyettes államtitkára fogja irányítani a Miniszterelnöki Hivatalnak azt a főosztályát vagy osztályát, mely a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozik. /Bejelentették a HTMH megszűnését. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

2006. június 23.

„Nem tartom igazán európai eljárásnak, hogy néhányan úgy vádaskodnak és ítélkeznek, hogy nem teszik lehetővé a nyílt vitát „ – így reagált a Hírszerző.hu határon túli magyar politika átszervezéséről szóló, tíz nappal ezelőtti írására az egyik „érintett”, Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő. A Hírszerző a nyílt vita híve: íme az állítások és a képviselő reagálása. „A külügy bevétele után a kormányfő jelentős átszervezéseket helyezett kilátásba a Határon Túli Magyarok Hivatalában is. A külhoni támogatásokat, pályázati pénzeket kezelő intézmény visszakerül a Miniszterelnöki Hivatalba, felügyelője a külügy jelenlegi helyettes államtitkára, Gémesi Ferenc lesz” – írta június 12-i Hírszerző-cikkében M. László Ferenc, aki azt a kérdést járta körül, hogy „a bürokrácia karcsúsítása együtt jár-e majd szemléletváltással, a magyar-magyar kapcsolatrendszer átrendeződésével”.”Most kell lépni, mert a nép-nemzeti szociknál teljes a pozícióvesztés, a Fidesz pedig meg van zavarodva, így a nemzeti kártyával nem tudják sarokba szorítani Gyurcsányt” – fogalmazott akkor egy liberális szakpolitikus. „Információink szerint a kormányalakítás során felmerült Komlós Attila, a januárban kinevezett HTMH-elnök távozásának szükségessége is, akiről köztudott, hogy a ‘népi szocialista’ Tabajdi Csaba támogatottja” – írta M. László Ferenc. „A strasbourgi képviselő az MSZP korábbi kisebbségpolitikai koncepciójának kidolgozója, és bár komoly eredmények fűződnek a nevéhez, sokan őt hibáztatják a kijárásos támogatáspolitika kialakulásáért, ráadásul a nemzeti kérdésről alkotott felfogását Gyurcsány környezetében többen korszerűtlennek tartják.” Erre reagált Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselő, aki egy Népszavának adott, 2005. karácsonyi Gyurcsány-interjú részletével kezdte levelét: „...December 4-én tanácskozást tartottak a népi baloldalhoz sorolt személyiségek és körök, amelyen részt vettek olyanok is, akiket hagyományosan a párt belső világában nem feltétlenül így tartanak nyilván. És kiderült, hogy Tabajdi Csaba, Kósa Ferenc és jómagam egyet tudunk érteni abban, hogyan értelmezzük a nemzeti felelősséget közösen.” A szocialista EP-képviselő levele teljes terjedelmében: „A kijárásos politika értelmezhetetlen” „Ennek fényében a cikk írója, de főképp forrásai megkérdőjelezik, ‘korszerűtlennek’ ítélik Gyurcsány Ferenc nemzetpolitikai felfogását is? Mit jelent Gyurcsány Ferenc köreinek lenni? Az MSZP Európai Parlamenti Delegációjának vezetőjeként én is oda sorolom magam. Nem ismerek olyan hozzá közel álló embert, és olyan – a cikk írója által a miniszterelnök köreinek nevezett – csoportot sem, akik korszerűtlennek nevezték volna a nemzetről alkotott felfogásomat. Nem tartom igazán európai eljárásnak, hogy néhányan úgy nyilvánítanak véleményt, hogy nem merik vállalni nevüket, úgy vádaskodnak, és ítélkeznek, hogy nem teszik lehetővé a nyílt vitát. Politikai pályám, tapasztalatom alapján erre az egyeztetésre bármikor készen állok. Érthetetlennek és méltánytalannak tartom az arra való utalásokat, hogy a kijárásos politikát én honosítottam volna meg. A névtelenségbe burkolózó ítélkezők csak a tényeket nem ismerik. Az Országgyűlés pártjait a nemzeti kérdés is megosztja l994-98 között államtitkárságom idején minden felügyeletem alá tartozó alapítványt közalapítvánnyá alakítottunk át, a szükséges átláthatóságot biztosítva. A kuratóriumokban helyet kaptak a kormánypárt és az ellenzék képviselői, valamint a szakértők egyaránt. A határokon túl olyan alkuratóriumi rendszert szerveztünk, amely nem tette lehetővé, hogy egyes erők hegemón helyzetet teremtsenek (ilyen egymással vitatkozó szervezetek voltak Kárpátalján, a Vajdaságban, Horvátországban és mára már Erdélyben is). Mellesleg a kijárásos politika értelmezhetetlen, hiszen a szabályozott keretek között történő lobbizás uniós gyakorlat. A cikk szerzője talán a klientúraépítésre gondolhatott, ami viszont 1998-2002 között, a Fidesz-kormány regnálása idején volt gyakorlat. Erről az a régi vicc jut eszembe, mely szerint a hír igaz, csak nem osztogatnak, hanem fosztogatnak. Azoknak pedig, akik úgy érzik, hogy eljött az ő idejük, mert a ‘népi-szocialista’ baloldal romokban hever, csak egy üzenetem van: egy sor évtizedek óta nehezen megoldható, sőt megoldhatatlan feladat áll előttünk a nemzetpolitikában a határon túliak vonatkozásában, amelyekre bizony megfelelő kezelési módot kell találnunk. Ez az igazi kihívás. A kormányokat nem szándékaik, hanem tetteik alapján ítélik meg! A névtelen nyilatkozók ideje lejárt. Én Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úrral értek egyet, és hiszek az őszinteség, a nyíltság erejében. Európai módon, baloldali értékek alapján, európai szocialistaként teszem a dolgom tovább” – írta a Hírszerzőnek Tabajdi Csaba /”Úgy nyilvánítanak véleményt, hogy nem merik vállalni a nevüket.” – Hírszerző.hu, jún. 22./

2006. június 29.

A volt elnökök közül többen aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy június 30-án jogutód nélkül megszűnik a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH), az 1989-es rendszerváltás utáni korszak egyik sajátos állami intézménye. Az új kormányzati struktúrában közvetlenül a kancellária-miniszter alá besorolt Gémesi Ferenc szakállamtitkár felügyeli majd a határon túli magyarok ügyét. A főosztály vezetőjét még nem nevezték meg. Entz Gézát Antall József magyar miniszterelnök bízta meg a határon túli magyarság ügyeinek vitelével, 1990 és 1992 között politikai államtitkárként tevékenykedett a MeH-ben, majd a vezetése alatt megalakuló HTMH elnöke lett 1994-ig. Antall József koncepciója az volt, hogy a határon túli magyarsággal kapcsolatos ágazati ügyek egy helyen, a kormányfő közvetlen irányítása alatt álló MeH-ben legyenek. Entz Géza szerint a területnek ma is a MeH-ben lenne a helye, de megfelelő súllyal. Főosztályként „az ügy politikailag (...) súlyát veszti”, így nem érvényesíthető a kormánypolitika – figyelmeztetett. Véleménye szerint sodródás figyelhető meg Antall József óta, a határon túli magyarok ügye gyakran alárendelődött a belpolitikának. Lábody László, aki 1997-ig vezette a HTMH-t, és jelenleg az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumi elnökeként tevékenykedik, az MTI-nek korábban „szigorúan magánemberként” kifejtette, hogy jó megoldásnak találná, ha a jövőben a határon túli magyarok ügye a MeH-hez kerülne. Szabó Tibor, aki a Fidesz-kormány idején elnökölte a HTMH-t, úgy értékelte, hogy a hivatal a Magyar Állandó Értekezlet, valamint a közalapítványok mellett az elmúlt 15 évben kialakult intézményrendszer része. Szerinte a HTMH a magyar közigazgatás határon túliakat érintő ügyeiben gyakorlatilag koordinációs feladatokat látott el. A HTMH megszüntetése helyett inkább az említett intézményrendszert kellene megerősíteni. Szerinte a támogatási rendszer átalakítását mindenképpen el kéne végezni, azzal a céllal, hogy a támogatások és a segélyek helyett a fejlesztést szolgáló forrásokat nyújthassanak. A magyar közigazgatáson belül kell tehát egy megerősített egység, „amilyen egy megerősített HTMH lehet”. A MeH-ben létrejövő, alacsonyabb közigazgatási szintű főosztály nem lesz képes ezt a koordinációt ellátni – figyelmeztetett. Kitért arra is, hogy a közalapítványi rendszer átalakítását nem csak a sok átfedés és az „esetlegességek” indokolják, hanem az is, hogy az uniós fejlesztési források elnyerése érdekében ahhoz kell igazítani a magyarországi támogatási rendszert. Bálint-Pataki József, aki 2002 júniusától három évig állt a HTMH élén, örömtelinek tartja, hogy a határon túli magyarok ügye újra a MeH-be kerül. A kérdés számára az, lesz-e ugyanakkora súlya, mint 1990–92 között volt? Mint mondta, örülne annak is, ha nem csökkennének a határon túlra szánt források. Komlós Attila, a HTMH jelenlegi, utolsó elnöke, aki január 1-je óta tölti be hivatalát, elmondta, „szerencsés és előrevivő dolognak” tartja, hogy a határon túli magyarok ügye a MeH-be kerül be. Kérdésesnek mondta ugyanakkor, hogy a hivatal által eddig ellátott „bonyolult és összetett feladatsort” egy főosztály keretében hogyan oldják meg. (MTI) /Megoszlik a volt elnökök véleménye a megszűnő Határon Túli Magyarok Hivataláról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29., Népújság (Marosvásárhely), jún. 29./

2006. június 29.

Jóval kevesebb pénzt költenek majd a határon túli magyarok ügyét koordináló új főosztályra, mint annak jogelődjére, a Határon Túli Magyarok Hivatalára (HTMH), nyilatkozta Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára. Gémesi azt még nem tudja, hogy pontosan mennyi pénzből gazdálkodhatnak majd, ez akkor derülhet ki, amikor meghatározzák a MeH pénzkeretét. A következő hónapban megszűnő és főosztályként a Miniszterelnöki Hivatalba integrálódó HTMH tavaly csak működésre mintegy 900 millió forintot kapott. A HTMH ügye napirend előtt szóba került a parlamentben. Az MDF-es Herényi Károly nehezményezte, hogy a hivatal megszüntetéséről sem szakértőkkel, sem a határon túli szervezetekkel nem egyeztetett a kormány. /Olcsóbb lesz az új főosztály. = Népszava, jún. 28./

2006. július 3.

A kormány új rendszert dolgoz ki a határon túli magyarok támogatására, miután megszűnnek a közalapítványok. A Határon Túli Magyarok Hivatalának átalakítása után a feladatok nagy része a Miniszterelnöki Hivatal főosztályához kerül. Gémesi Ferenc leendő szakállamtitkár a vele készült beszélgetésben leszögezte, nem osztja azt a nézetet, hogy egy kisebb struktúra nem tud ellátni ilyen feladatokat. A magyar közigazgatásban felkészült emberek dolgoznak. A szakmai kérdések visszakerülnek a szakminisztériumokhoz, így elsősorban az oktatás, a kultúra, az informatika, a sport, nem szabad elválasztani egymástól a határokon belüli és a határokon túli magyarságot. „Ha van egy kulturális találkozó, azt nem külön kell szervezni határon túli magyaroknak és nem külön kell szervezni a hazai magyaroknak, hanem együtt.” Ami a HTMH-ban marad ez után, elsősorban az, hogy a nemzetpolitikai cselekvést koordinálja és lássa el mindazokat a szakmai feladatokat, amik a hivatalban maradnak. Különböző támogatási kérdések, a Szülőföld Alap, és mindazok az ügyek, amelyek mindenképpen több minisztérium hatáskörét is érintik. Az Illyés Közalapítvánnyal, az Apáczai Csere Jánossal és az Új Kézfogás Közalapítvánnyal kapcsolatos kérdésre elmondta, hogy a Parlament elfogadott erre vonatkozóan törvénymódosítást, így 2007 december 31-ig valamennyi közalapítvány megszűnik. Gondolkodnak azon, hogyan lehet integrálni ezt a támogatási rendszerbe. Ki kell dolgozni egy új támogatási struktúrát. Erről szeretnének beszélgetni az elkövetkezendő időszakban a határon túli magyarság képviselőivel is. /Berek Patrícia: Új rendszer a határon a határon túli magyarok támogatására. = Erdely.ma, júl. 3./

2006. július 4.

A megszűnő Határon Túli Magyarok Hivatala helyett nem alakul új intézmény, feladatai a szaktárcákhoz és a MEH-hez kerülnek – közölte Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kül- és biztonságpolitikai szakállamtitkára. Gémesi Ferenc a Klubrádióban hangsúlyozta: a nemzetpolitikai koncepcióváltás arra épül, hogy a fizikai határok leépülnek. Elmondta, hogy a határon túli magyarságot érintő szakkérdésekkel (például oktatás, kultúra, informatika) a jövőben a szakminisztériumok foglalkoznak majd. Ezzel párhuzamosan erősödik a nemzetpolitikai koordináció, amelyet a Miniszterelnöki Hivatalon belül működő külpolitikai szakállamtitkárság irányít majd. Hozzátette: a határon túliak ügyeit – főként koordinációs és támogatási ügyeket – külön osztályok intézik majd. Gémesi Ferenc hangsúlyozta: Románia uniós csatlakozásával a Kárpát-medencei magyarság 90 százaléka egy gazdasági, politikai térségbe integrálódik, ami Trianon valódi meghaladása lehet. /Nem alakul új intézmény a határon túli ügyek intézésére. = Felvidék.ma, júl. 3., Forrás: Klub Rádió/

2006. július 4.

A nemzetpolitika koordinálása és a külügyminisztériummal való kapcsolattartás a jövőben a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) új, összevont intézményének, a Külkapcsolatokért és Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságnak a feladata lesz. Ennek keretébe tagozódott bele július elsejével a Határon túli Magyarok Hivatala is – jelentette be sajtótájékoztatóján az új szervezeti egység vezetője, Gémesi Ferenc. A változás nem öncélú, hanem nagyon is koncepcionális. A határon túli ügyek jelentős része például visszakerül a szaktárcákhoz, főleg a Kulturális és Oktatási Minisztériumhoz. Az egyik cél a határokon túliaknak juttatott támogatások hatékonyabb felhasználása, annak elérése, hogy a pénzek jelentős része ne az elosztó szervezetek fenntartására menjen el, továbbá az, hogy a beáramló uniós támogatásokból juttatni lehessen nemzetpolitikai célokra is. Ennek kapcsán el kell dönteni, milyen legyen a „közalapítványok utáni világ” – ezeket ugyanis megszüntetik. Alapvető törekvés, hogy a támogatásokat elosztó intézmények a politikától függetlenek legyenek. „Távol akarjuk magunkat tartani ettől a területtől” – mondta Gémesi, hozzátéve, hogy az idei évre korábban betervezett támogatásokat rendben kifizetik. A tájékoztatón jelen volt Törzsök Erika is, aki az új intézmény elméleti-koncepcionális irányelveinek meghatározásában működik majd közre. Ő a nemzetpolitikai támogatások gyakorlatiasabbá tételéről beszélt, például annak szükségletéről, hogy a határokon vissza kellene állítani az utak és vasutak 1919-ben megszakadt folyamatosságát. Néha csak néhány száz méteres helyreállító munka szükséges ahhoz, hogy a határt átlépőknek ne kelljen több tucat kilométeres kitérőket tenniük – mutatott rá a szakpolitikus-asszony. A Népszava megkérdezte Gémesi Ferencet, nem tart-e attól, hogy Romániában – amint teljes jogú tagként felveszik az Unióba – ismét elszabadul a magyar-ellenes nacionalizmus, ahogy azt a nemzetiségi törvény szenátusbeli kudarca is előre jelzete. Az új MeH-államtitkár szerint ilyen veszély van, bár – mint emlékeztetett: az EU-nak amúgy sincs olyan egységes, a nemzeti kisebbségek kollektív jogait érintő koncepciója, amely irányadó lehetne a kisebbségvédelemben. /Kepecs Ferenc: Új államtitkárság a MeH-ben. = Népszava, júl. 4./

2006. július 4.

A kormány hivatalosan július elsejével megszüntette a Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH). Az elbocsátások még nem történtek meg, a hivatal munkatársai tovább dolgoznak. A MeH szerint csupán arról van szó, hogy az átszervezéshez idő kell. A kormány döntése értelmében a HTMH feladatkörét, a jelenlegi mintegy 80 dolgozó egy részével együtt a Miniszterelnöki Hivatal veszi majd át, erről azonban a munkatársak még nem kaptak tájékoztatást. Korábbi információk szerint a hivatal munkatársainak egy részét – 30 százalékukat – átveszi a MeH. A hivatal „lebontása” nem megy egyik napról a másikra – kommentálta a hivatalosan megszűnt, gyakorlatilag azonban még működő HTMH-val kapcsolatos értesülést a Kormányszóvivői Iroda. A jelenlegi nyolcezres minisztériumi létszámot (a háttérintézmények nélkül) hatezerre kell szűkíteni. Gémesi Ferenc, a MeH külpolitikáért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára hangsúlyozta: más helyzet van ma, mint amilyen helyzet volt 1992-ben, a HTMH létrejöttekor, illetve az azt követő években. A határon túli magyarok identitásának megőrzését, az intézményeik kiépítését szolgáló intézkedések eredményeként ezen kérdésekben ma már a szinten tartás a feladat. /Angyal Ágnes: Mégsem szűnt meg a határon túliak hivatala. = FigyelőNet, júl. 4. – fn.hu, „Milyen legyen a közalapítványok utáni világ?” Konzultációk a nemzetpolitikai koncepcióváltásról. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./

2006. július 8.

Egyelőre nincs éles szembenállás a magyar kormány és az RMDSZ álláspontja között a határon túli magyarok támogatását illetően, ugyanakkor a Szövetség egyetért azzal, hogy szükséges a támogatási rendszer módosítása, de azt kéri, hogy az erre szánt összegek ne csökkenjenek – jelentette ki Markó Béla az MTI-nek miután az általa vezetett RMDSZ-küldöttség Budapesten találkozott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. Markó emlékeztetett: a magyarországi választások óta ez az első hivatalos találkozó a romániai magyar érdekvédelmi szervezet vezetői és a magyar kormány között. A tanácskozáson részt vett Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős szakállamtitkára is. Markó szerint Gyurcsány arról tájékoztatta a szövetség képviselőit, hogy ez csak az első megbeszélés abban a konzultáció-sorozatban, amelyet a magyar kormány kezdeményezett az RMDSZ-szel. A tanácskozás folytatására várhatóan júliusban és augusztusban kerül sor. Gyurcsány jelezte, hogy az általa vezetett kormány a szórványkérdést kiemelten szeretné kezelni. Ennek kapcsán az RMDSZ vezetői javasolták, hogy Budapest valósítson meg egy szórványkollégium-programot, mert ezek a tanintézmények eddig is hasznosnak bizonyultak – mondta Markó. Szó esett még a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) helyzetéről. A miniszterelnök arról biztosította az RMDSZ-küldöttséget, hogy a magyar kormány továbbra is támogatni fogja a felsőoktatási intézményt, viszont cserében azt igényli, hogy itt valóban akadémiai színvonalú oktatást biztosítsanak a diákoknak. A magyar kormány véleménye szerint ehhez az EMTE eddigi működésén lényegesen változtatni kell. Markó utalt arra, hogy a magyar kormány a Szülőföld Alaphoz szeretné átcsoportosítani a határon túli magyarok támogatására fenntartott közalapítványok funkcióit. Markó szerint ez a változtatás hasznos is lehet, hiszen így egy helyre kerülne a határon túli magyarok támogatására szánt pénzösszeg, ettől pedig az egész folyamat átláthatóbbá válik. Az RMDSZ vezetői kérték, hogy a változtatás ne jelentse egyben a támogatásra szánt összegek csökkenését. Az RMDSZ vezetői elmondták a miniszterelnöknek: aggasztónak tartják, hogy Szlovákiában a parlamenti választásokat követően nacionalista politikusok kerültek hatalomra, ezért a magyar kormánynak is oda kell figyelnie az egyes Kárpát-medencei országokban erősödő többségi nacionalizmusra. A tanácskozáson a felek tájékoztatták egymást a Budapesten ősszel sorra kerülő román–magyar együttes kormányülés előkészítéséről is. /Az RMDSZ ellenzi a magyarországi támogatások csökkentését. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8

2006. július 11.

A külpolitika és a nemzetpolitika irányvonalai címmel tartott háttérbeszélgetést július 10-én Budapesten határon túli újságírókkal Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MH) határon túli magyarokért felelős szakállamtitkára. Az új támogatási struktúra januártól már működőképes lehet – hangzott el. Ezután a magyar kormány részéről a határon túli magyarok számára folyósított anyagi támogatást két szintű rendszer szerint osztják majd el. Az első szintet az úgynevezett „nemzeti projektek” jelentik majd. Ezek politikai döntések, amelyek a legfontosabb célok meghatározásáról, valamint azok finanszírozásáról szólnak. A második szintet a különböző programok képezik, amelyekre jól körvonalazott, szakemberek által összeállított kritériumrendszer alapján lehet majd pályázni. Utóbbi esetben a hangsúly a szakembereken van, a döntéseket ők hozzák. Nagy arányú átvilágítási folyamatnak vetik alá a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet (EMTE). Előzőleg Gyurcsány miniszterelnök arról biztosította a Markó vezette erdélyi küldöttséget, hogy a magyar kormány támogatni fogja a felsőfokú oktatási intézmény működését. /Kiss Olivér: Lényegesen változik a támogatási rendszer. Tájékoztató a magyar Miniszterelnöki Hivatalban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./ „Két út van a határon túli magyar közösségek előtt: a felzárkózás vagy a bezárkózás, célszerű a felzárkózás” – mondta Gémesi Ferenc. Kifejtette: a határon túliaknak nyújtott támogatások rendszerének változtatását az indokolja, hogy az eddig elköltött pénzzel nem arányos a fejlesztések mértéke. Az államtitkár kifejtette: „eddig százmilliárd forinttal támogatták a határon túli közösségeket, de a támogatásoknak nem volt olyan látványos eredménye, mint amekkora a kifizetett összeg volt.” A kormány célja a pályázati rendszer politikamentessé és hatékonnyá tétele. Ezért felszámolják a támogatások odaítélésének kuratóriumos rendszerét, helyette projektorientált rendszert vezetnek be. A támogatások rendszerének egységesítésével az a cél, hogy ne alakuljanak ki párhuzamos intézmények a határon túl, tette hozzá Gémesi expozéjához Törzsök Erika politikai főtanácsos. A párhuzamos intézmények helyett egymást kiegészítő, átjárható intézményrendszert akarnak létrehozni, állította. A nemzeti intézményeket megtartják mindenképp, jelentette ki Gémesi. Ilyen nemzeti intézménynek bizonyul például egy felsőoktatási intézmény is, mondta, de ennek politikamentesnek kell lenni, és a magyarság érdekeit kell szolgálnia. Nem szabad olyan felsőoktatási intézményeket létrehozni, amelyek munkanélkülieket termelnek, figyelmeztetett. Rámutatott: „a nemzeti projekteket politikai szinten fogják eldönteni a magyar kormány és a határon túli szervezetek vezetői. De a kritériumrendszer eldöntése és a pénzosztás alapvetően a magyarországi szakemberek feladata lesz, amiért vállalják a felelősséget.” Az ÚMSZ felvetésére, hogy mi lesz a tömbmagyar területek támogatásával, utalva Gyurcsány Ferenc miniszterelnök állásfoglalásaira, amelyekben a szórványra helyezte a hangsúlyt, Gémesi kifejtette: ezeknek nagyobb lehetőségük van a pályázásra, az infrastruktúra fejlesztésére, akár közösen Magyarországgal. Hozzátette: „nem szabad elfelejteni, hogy a két kormány közötti kapcsolatok is olyanok kell legyenek, hogy fejlesszék a magyarlakta területeket is.” /Simon Judit: Válaszúton a támogatásrendszer. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

2006. július 13.

Gyurcsány Ferenc kormányfő július 12-én szlovákiai és vajdasági magyar vezetőkkel folytatott megbeszélést. A nemzetpolitikai koncepcióváltás tartalmi kérdéseiről tárgyal a miniszterelnök a határon túli magyarok képviselőivel – közölte Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért is felelős szakállamtitkára. A változásra utal, hogy most a kormány nemzetpolitikáról és nem a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikáról beszél. A magyar kormány mostani álláspontja szerint ma már alapvetően nem a határon túli magyarok nemzeti identitásának megőrzését kell szolgálnia a magyar költségvetési támogatásnak, hanem a határon túli magyar közösségeket kell szülőföldjükön versenyképessé tenni. A számtalan nyitott kérdés közül eddig csak egyre született határozott válasz: a magyar nyelvű oktatás választását megkönnyítő oktatási-nevelési támogatást nem akarja Budapest megszüntetni. Arról viszont már konkrét listát szeretne, hogy az eddig magyar költségvetési támogatással működő határon túli magyar kulturális, oktatási intézmények közül melyek magyarországi támogatásának fenntartását tartják szükségesnek az érintettek, melyek működtetését tudják maguk átvenni. A magyar költségvetési támogatásnak feltétele is van: minőség és politikamentesség. /Szlovákiai és vajdasági magyar vezetők Gyurcsány Ferencnél. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./ A megbeszélésen Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, Csáky Pál alelnök, volt szlovák miniszterelnök-helyettes, Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője, Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Dudás Károly alelnök vett részt.  Bugár Béla a tárgyalás végeztével elmondta: a miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen mindenekelőtt arról volt szó, hogy a határon túli magyarság szempontjából létkérdésnek tekinthető ügyekben hosszú távú megállapodásokat kellene kötni. ,,Ilyen például a Felvidéken az egyetem, az egyetemi képzés kérdése” – tette hozzá a politikus. A Magyar Állandó Értekezlet jövőbeni szerepét firtató kérdésre Bugár Béla úgy válaszolt, lesznek olyan témák, amelyekben minden határon túli magyar szervezet véleményére szükség van, erre példaként a magyar igazolványok esetét említette. /(L.): Határon túli magyar vezetőkkel tárgyalt Gyurcsány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 13./

2006. július 17.

Átalakul a határon túli magyarsággal foglalkozó intézményrendszer, a támogatásokat is más rendszerben határozzák meg. Megszűnik a HTMH, nem lesznek közalapítványok. A magyar kormány nemzetpolitikájáról, az új nemzetstratégiáról Gémesi Ferenc szakállamtitkár nyilatkozott. Arra a kérdésre, hogy melyek az új nemzetstratégia fő elemei, Gémesi kifejtette, akkor helyes a nemzetpolitika, ha a felzárkózást és nem a bezárkózást segíti. Nem ért egyet azokkal a véleményekkel, melyek előtérbe helyezik az intézményeket, a támogatás rendszerét. Nem ez az alapkérdés. Az „identitás mellett nagyon fontos, hogy komplex fejlesztés felé induljunk, azokat a régiókat próbáljuk meg felemelni, ahol a magyar közösségek élnek. Ennek a politikának fontos követelménye, hogy jó legyen a kapcsolat a szomszédos országokkal.” A komplex régiófejlesztés keretében például az oktatást is fejleszteni kell, foglalkozni kell a munkaerő-piaci kérdésekkel, a gazdaságfejlesztéssel és a vállalkozással. A komplex fejlesztési program képet alkot arról, mit akar az adott régió kezdeni, melyek az előnyei és hátrányai, hogyan akarja kihasználni az európai uniós tagságból vagy a tagság közeli állapotból fakadó előnyöket. Ezért elengedhetetlen az országok együttműködése. Mi történik, ha egyik vagy másik határon túli vezető azt mondja, nem egyezik bele, hogy megszűnjön egy adott intézmény vagy alapítvány? Gémesi leszögezte, az intézmények kérdésében a magyar kormánynak kell döntenie. A határon túli szervezetek egyetértenek azzal, hogy érdemi változás történjen az intézmény- és a támogatási rendszerben. A létrejövő új intézményrendszer hármas intézményi struktúrát ölel föl: stratégia – azaz politikaalkotó – részt, koordinációs részt és a nem túl nagy számú támogatást kezelő részt. Az összes többi a szakminisztériumokhoz tartozik. A MeH-nél marad a Szülőföld Alap. Kettő, illetve háromszintűvé válik a Szülőföld Alap rendszere. A legfelsőbb a politikai szint, ahol a magyarországi és határon túli politikai szereplők vesznek részt. Ezen a szinten határozzák meg a célokat és stratégiákat, jelölik ki a prioritásokat. A szakmai kollégiumok – amelyeket nem politikusok, hanem hazai és határon túli szakemberek alkotnak majd – döntenek a konkrét projektekről. A pályázat- és pénzkezelést hivatalnokok intézik. A konkrét projektekről nem a politika dönt, csak a célokat és prioritásokat határozza meg. Eddig szétaprózódott, átláthatatlan volt a támogatási rendszer. A közalapítványok integrálódnak a Szülőföld Alapba. Gémesi szerint ez nem központosítás. A Sapientia Egyetemnek eddig kétmilliárd forintot különítettek el a költségvetésből. 2007-től ez megszűnik? A 2007-es költségvetésbe az kerül be, amit határon túli szervezetekkel folytatott konzultációk során prioritásként határoznak meg a magyar szervezetek, válaszolta Gémesi. A magyar kormány támogatáspolitikája nem egy intézményről, hanem elvekről szól. Az intézmények esetében két alapelv a politikai semlegesség és minőség. Amennyiben az adott magyar közösség számára fontos a felsőoktatási intézmény, és érvényesülnek az említett elvek, akkor ehhez lehet alakítani a támogatási rendszert. A kedvezménytörvényről és az oktatási-nevelési támogatásról elmondta, marad minden a régiben. /Simon Judit: Az intézmény- és támogatási rendszer nem alapkérdés. Interjú Gémesi Ferenccel, a MeH nemzetpolitikáért felelős államtitkárával. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

2006. július 17.

A határon túli magyarságnak már temetkezési vállalatot is alakítottak Budapesten. Júliustól nincs többé HTMH, a másfél évtizeden át létezett, és még Antall József idejében megszervezett, sajátos szerepkörű hivatal helyét a kancelláriaminiszter alá besorolt szakállamtitkár felügyeli majd. Állítólag ebben a szervezési formában végre dübörögni fog a leszakított országrészekben élők ügyeinek intézése, írta Irházi János, a lap munkatársa. Nem fog dübörögni. „Sőt! Az új szervezési forma a határon túli magyarságnak valóban temetkezési vállalata lesz, és Gémesi Ferenc szakállamtitkár ajtaja fölé máris fölfirkanthatják: In memoriam minoritas.” A „második Gyurcsány-kormány egyszerűen leradírozott bennünket a napirendről”. „Igaza volt a HTMH-t megalakító, majd 1994-ig vezető Entz Gézának, amikor az átszervezéssel kapcsolatban megjegyezte: a határon túli magyarsággal kapcsolatos ügyeknek a Miniszterelnöki Hivatalban lenne a helye, de megfelelő súllyal.” Entz Géza szerint meghatározó, hogy a kormányfő személyesen mennyire elkötelezett. Gurcsány nem elkötelezett. A románok azonnal megneszelték Gyurcsányék erőtlenségét, és máris szétcincálták, például, a Gozsdu-ügyet vagy a kisebbségi törvénytervezetet. Göncz Kinga külügyminiszter az  autonómiatörekvésekkel kapcsolatban elmondta, kerülné az egyoldalú lépéseket, meg hogy a területi autonómián túl számos más autonómia-elképzelést is életképesnek tart. Az RMDSZ fél megszólalni. /Irházi János: Hétfőzet. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./

2006. július 20.

Kolozsváron tanácskoztak július 18-án az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) további sorsáról – tájékoztatta a sajtót július 19-én Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. A megbeszélésre a régi-új magyar kormány egyes tervezett intézkedései adtak okot. Tőkés László utalt a budapesti Miniszterelnöki Hivatal határon túli ügyekkel megbízott szakállamtitkárának, Gémesi Ferencnek a nyilatkozatára, amely szerint a romániai magán-felsőoktatást továbbra is támogatják, de átvilágítják a Sapientia gazdálkodását, és csak a versenyképes szakok fejlesztését tartják kívánatosnak, ahol nem „diplomás munkanélkülieket” képeznek. Az egyházfők közös levélben fordultak a Sapientia kuratóriumához, ebben az eddigi támogatás fenntartását szorgalmazták. Tőkés püspök emlékeztetett rá, hogy a nagyváradi PKE volt 1989 után az első magyar egyházi magánegyetem, eddig 700 diplomást adott, küszöbön áll a szakmai testület által már két éve jóváhagyott három szak (vallástanári, szociális munkás és német nyelv) törvény általi akkreditálása, amelyet az intézmény akkreditálása követ. Itt mindig kínos pontossággal elszámoltak a kapott összegekkel, mindezek alapján kiérdemlik a további támogatást – fejtette ki a püspök. /(M. Zs.): A PKE megérdemli a további támogatást. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 20./ Nem tudjuk, mit takarhatnak azok a magyar kormánykörökből fölröppent, homályos megfogalmazások, amelyek a romániai magyar magánegyetemek további sorsával kapcsolatosak – szögezte le Tőkés László püspök július 19-én Nagyváradon. A történelmi egyházak püspökei levelet küldtek a Sapientia kuratóriumának, amely az Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem támogatását is felügyeli, amelyben felkérték, támogassa továbbra is a két felsőoktatási intézményt, emellett elismerésüket fejezték ki az eddig elért eredményekért. A püspök rámutatott, a Partiumi Egyetemnek sikerült lefednie egy hiányszakmát, itt indult be először a szociálismunkás-képzés. Emellett jelentős a hozzájárulásuk a tanító- és a zenetanárképzéshez is. Tőkés László reméli, hogy a magyar kormány nem lehetetleníti el az első romániai magyar magánegyetemet. A PKE akkreditációjának helyzetéről elmondta, ősszel várhatóan a parlament is megszavazza az akkreditációs tanács által már jóváhagyott három szak elismerését, és hamarosan várható a zenepedagógia és a menedzsment szak véglegesítése is. Az egyetemen idén összesen 150 hallgató végzett, közülük 87-en jelentkeztek vizsgára, ebből 86-an sikeresen államvizsgáztak. /Balogh Levente: Tőkés: a Partiumi Keresztény Egyetem nem termel munkanélkülieket. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

2006. augusztus 1.

Az erdélyi civil szervezetek többsége attól fél, hogy ha a határon túlra irányuló magyar költségvetési támogatásokat a Szülőföld Alaphoz helyezik át, ez a megpályázható összeg csökkenésével jár. A magyar kormány illetékesei egy nappal az után jelentették be a közalapítványi támogatási rendszer megszüntetését, hogy a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (Maciszesz) nyílt levélben kérte a magyar állam vezetőit, ne csökkentsék a határon túlra irányuló támogatásokat. Gémesi Ferenc, a miniszterelnöki hivatal határon túli magyar ügyekben illetékes szakállamtitkára több interjúban is elmondta, a Szülőföld Alap 2007-től venné át teljesen a határon túli pénzek kezelését. A pályázat- és pénzkezelést hivatalnokok végeznék, s ez – Gémesi értelmezése szerint – kizárná a politikai befolyásolás lehetőségét. A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének képviseletében Bodó Barna, Somai József – a Romániai Magyar Közgazdász Társaság elnöke – és Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke a fontosabb kérdéseket és javaslatokat tartalmazó dokumentumot juttattak el a magyar köztársasági elnökhöz, az Országgyűlés elnökéhez, a kormányfőhöz és a magyarországi pártok vezetőihez. Ebben konzultációt sürgettek a támogatási rendszer reformja kapcsán. Személyesen is kifejtették Szili Katalin házelnöknek: nem értenek egyet azzal, hogy a politika határozza meg a határon túli pénzek elosztásának a prioritásait. „Magyarországon ma már természetes, hogy a civileknek szánt támogatásokról a civil szféra képviselői döntenek. Ezt az elvet kell érvényesíteni a határon túlra irányuló támogatások esetében is” – nyilatkozta Bodó Barna. „A Szülőföld Alap állami intézmény része, és teljes egészében a politikum hatása alatt áll. A jobb ellenőrizhetőség pusztán álindok, mivel egy közalapítvány működése ugyanúgy ellenőrizhető mint egy állami intézményé” – fejtette ki Somai József. – „A Szülőföld Alap működésében eddig is érezhető volt a politikai hatás, ami minden bizonnyal a továbbiakban is megmarad” – tette hozzá. Úgy vélte, az átszervezés következtében a civil szféra 70–80 százalékát kitevő kisebb szervezetek kerülnek veszélybe. „Ha ez a réteg meggyengül, az egész közösség gyengül, hiszen a civil társadalom az itthon maradás és az itthon érvényesülés alapja” – vélekedett. Somai fontos kérdésnek tekintette, hogy ki és miként jelöli a szakkollégiumok tagjait. Eddig ugyanis a határon túli szervezeteknek nem volt beleszólásuk a Szülőföld Alap kollégiumi tagjainak a jelölésébe. Gémesi Ferenc államtitkár arra a kérdésre, hogy korábban ígérték, konzultációkon egyeztetik ezeket a célokat a határon túli közösségek képviselőivel, Gémesi válasza: A miniszterelnök úr júliusban valamennyi jelentős határon túli szervezet vezetőivel lefolytatta a konzultációt. E konzultációk keretében kialakult a rendszer,. Az erdélyi magyar civil szféra képviselői viszont úgy gondolják, hogy a civil pénzekről a civileknek kellene dönteniük. Gémesi: az a pénz, amit a magyar adófizetők a költségvetésbe beadnak, és amit a határon túli magyarok támogatására fordítanak, a magyar identitás megőrzésére szolgál. Gyurcsány miniszterelnök ígérte, tájékoztatja a magyar szervezetek vezetőit arról, hogy milyen álláspont alakult ki a konzultációk során. /Gazda Árpád, Kelemen Tamás: Félnek a „szülőföldalaposítástól” – Részt vennének a magyarországi támogatások elosztásában az erdélyi civil szervezetek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

2006. augusztus 11.

Az Illyés Közalapítvány pártpolitikai kuratóriumával ellentétben a Szülőföld Alapnál különböző, egymástól elválasztott szintek biztosítanák a határon túliaknak szánt támogatások politikamentességét – mondta Gémesi Ferenc, a MEH határon túli ügyekért felelős szakállamtitkára. Gémesi Ferenc szerint a tervezett Magyar–Magyar Kormányzati Konzultáció nem lépne a Magyar Állandó Értekezlet helyébe. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök konzultált a határon túli vezetőkkel. Gémesi Ferenc elmondta, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) sorsáról „sajnos gyakran több szó esik, mint a tartalomról. Kissé anakronisztikussá vált, ami a HTMH körül kialakult. Az intézmény 1992-es megalakulása óta alapvetően változtak meg az események, és most nemcsak a térségről, hanem a hazai közigazgatásról is beszélek. Ez utóbbi most is nagyon jelentős átalakuláson megy keresztül. Ha tehát nem nyúlunk hozzá a HTMH-hoz, elvész a hatékonysága. Azzal, hogy a MEH-be került, nyilvánvalóan csökkenteni kellett a létszámot, a feladatok pedig visszakerülnek a szaktárcákhoz – ez elsősorban az oktatási és kulturális minisztériumot érinti.” A Magyar Hírlap munkatársának megjegyzésére, hogy a rendelet szerint a HTMH július elsejével olvadt volna be a MEH-be, ennek ellenére még mindig működik a hivatal, Gémesi kifejtette: „Július elsejével a MEH lett a HTMH felügyeleti szerve. A teljes körű integráció azonban hosszadalmasabb, többlépcsős feladat, és december 31-ig kell végrehajtani. Ennek elsősorban költségvetési megfontolásai vannak, így tartani tudjuk a dátumokat, és nem kell belenyúlnunk a már futó projektekbe. A MEH-ben alapvetően hármas szervezeti felépítést alakítanánk ki a HTMH-nak: külön részleg foglalkozna a koordinációval, a stratégiával, és a terepmunkával, valamint a támogatáspolitikával. Ez az átalakításnál világossá teszi, ki hova fog kerülni, mivel fog foglalkozni.” A HTMH épületének sorsával még nem foglalkoztak. Gémesi szeretné, ha olyan szakemberekből állna a HTMH, akik eddig különböző szaktárcáknál foglalkoztak a határon túli magyar ügyekkel. A Magyar Hírlap jelezte, a határon túli vezetők, értelmiségiek többször aggodalmunknak adtak hangot, hogy túlságosan átpolitizált lesz a pénzek elosztása, ha a feladat teljes egészében a Szülőföld Alaphoz kerül. Gémesi erre úgy reagált, hogy a Szülőföld Alapban – azon túlmenően, hogy a miniszterelnök nevez ki tagokat a tanácsba, a miniszter pedig a kollégiumba – nincsenek pártpolitikusok. A támogatási rendszernek pedig három szintje lenne: egy politikai, amely meghozza a stratégiai döntéseket, egy szakmai döntéshozói és egy végrehajtói, amely a szerződéseket köti meg, végrehajtja a döntéseket. A cél, hogy ezek a szintek egymástól elválasztva kizárják a pártpolitikát. Listát készítenek a nagy, nemzeti jelentőségű projektekről, mely a költségvetésben is megjelenne. Ide tartozna például az erdélyi magyar felsőoktatás, de nem feltétlenül csak a Sapientia Egyetem. Közéjük sorolnák a kárpátaljai magyar felsőoktatás intézményeit, a szórványtámogatásokat vagy a vajdasági kollégiumépítést is. A megújuló nemzetpolitikáról készített dokumentumban, melyet szétküldtek a határon túli magyar szervezeteknek, szerepel a Magyar–Magyar Konzultációs Fórum létrehozása, melyet a Krónika a Máért lehetséges utódjaként emlegetett, vetettet fel a Magyar Hírlap. Gémesi úgy reagált, hogy a magyar–magyar párbeszéd olyan sokrétűvé vált, hogy ennek egy hasonló fórumon is meg kell jelennie. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök „világosan fogalmazott, amikor azt mondta, hogy megállapodásokat felmutatni képtelen Máértot nem hív össze” – hangsúlyozta Gémesi. Gémesi Ferenc 1972-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott. A Külügyminisztériumba 1997-ben került, ahol a FÁK-országokért felelős referensként dolgozott, majd egy évvel később a közép- és kelet-európai országokat, valamint a regionális együttműködést és a konzuli szolgálatot felügyelő helyettes államtitkár titkárságának vezetője, 1999-től osztályvezető. 2000 és 2002 között Magyarország moszkvai nagykövetségének beosztott diplomatája, majd a külügy délkelet-európai országokkal foglalkozó főosztályának vezetője lett. 2004 májusától 2005 márciusáig a határon túli magyarok ügyeinek miniszteri biztosa, 2005 és 2006 között helyettes államtitkár. /Serdült Viktória: A cél kizárni a pártpolitikát a határon túli támogatásokból – „Magyar–Magyar Kormányzati Konzultáció nem lépne a Magyar Állandó Értekezlet helyébe...” = Magyar Hírlap, 2006. aug. 11./

2006. augusztus 23.

Szellemi gettósodáshoz vezethet, ha a többségi nyelven amúgy is nehezen kommunikáló erdélyi magyar diákok magyarul tanulnak az egyetemen – ez az egyik leggyakoribb kritika az erdélyi Sapientia Erdélyi Magyar Egyetemmel kapcsolatban, írta a budapesti Heti Világgazdaság /HVG/ hetilap. A Határon Túli Magyarok Hivatala egy korábbi jelentése azt nehezményezte, hogy az egyetem nem teljesíti a jogszabályban előírt főállású oktatói arányt. A Sapientiának még egy éve hátravan, hogy a legrégebben indult szakok esetében pályázhasson az akkreditációra. Az idén végzettek 90 százalékos sikerrel államvizsgáztak, ami a romániai körülmények között is kiváló eredménynek számít. Amíg nincs végleges működési engedély, az egyetem nem pályázhat a saját nevében más forrásokra – vagyis egy ideig nélkülözhetetlen számára a magyar közpénz. A magyar tárgyalópartnerek – a HVG értesülései szerint Gémesi Ferenc miniszterelnökségi szakállamtitkár és Arató Gergely (MSZP) oktatási politikai államtitkár – legfőbb érvének az akkreditáció tűnik. Valójában a fenntartások egy része inkább politikai természetűnek tűnik. A Sapientiát az Orbán-kormány hozta létre. Jelenleg a finanszírozó magyar államnak nincs beleszólása a Sapientia működésébe. Az Sapientia Alapítványt alapító történelmi egyházak képviselői döntenek a stratégia elfogadásáról, a költségvetésről, a rektor és a szenátusi tagok kinevezéséről. Tőkés László református püspök nevéhez köthető nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem, amely része a Sapientia-hálózatnak. A Sapientia Alapítvány 2000-ben kötött együttműködési megállapodást a mások mellett Tőkés által alapított, három szakot már sikerrel akkreditált, mintegy ezer hallgatót képző nagyváradi egyetemet működtető Pro Universitate Partium Alapítvánnyal, amely alapján a Sapientia támogatja az egyetem működését és ingatlanfejlesztéseit. Az alapítvány mintegy 2 milliárd forintos állami támogatásának átlagosan 30 százaléka a nagyváradi intézményt illeti. /Hálójáték. = Heti Világgazdaság, aug. 23./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-144




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998