udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 246 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-246
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Göncz Árpád

1990. március 20.

Budapesten márc. 20-án a Hősök terén több tízezres tömeg tiltakozó nagygyűlésen ítélte el a marosvásárhelyi véres eseményeket. Lezsák Sándor, a nagygyűlést megnyitva, hangoztatta: az aggodalom gyűjtötte össze az embereket, hogy felemeljék szavukat a marosvásárhelyi magyarokat ért véres atrocitások ellen. Hetek óta baljós hírek érkeznek Romániából. Legyünk higgadtak, ugyanakkor a világ közvéleményének szánt üzenetünk legyen erőteljes, mondta. Sinkovits Imre színművész felolvasta a Sütő András által aláírt nyilatkozatot, melyet a Maros megyei RMDSZ szervezet intézett a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsához. Kányádi Sándor beszélt, majd Göncz Árpád, a Magyar Írók Szövetségének nevében felolvasta azt a levelet, amelyet a Román Írószövetséghez intéztek. Csurka István, az MDF elnökségi tagja méltatta a marosvásárhelyi események során súlyosan megsérült Sütő András életútját. Romániában a diktátor már halott, de a diktatúrát még nem szüntették meg teljesen. Tamás Gáspár Miklós, a szabaddemokraták képviselője hangoztatta, hogy Iliescu elnöknek lépéseket kell tenni a magyarság jogainak garantálásáért. Keresztes Sándor, a Kereszténydemokrata Néppárt, Sebestyén László a Magyar Néppárt, Németh Zsolt Fidesz, Prepeliczay István a Független Kisgazdapárt, Csepella Imre az Erdélyi Szövetség nevében, Kónya Imre a Független Jogász Fórum nevében beszélt. Bejelentették, hogy a súlyos állapotban levő Sütő Andrást Budapestre hozták, kórházban ápolják. /Nagyszabású demonstráció a Hősök terén. = Népszabadság, márc. 21./

1990. augusztus 3.

Magyarországon az Országgyűlés aug. 3-án Göncz Árpádot köztársasági elnökké, Szabad Györgyöt az Országgyűlés elnökévé választotta. /Magyar Nemzet, aug. 4./

1990. augusztus 18.

A Szabad Európa Rádió román adása aug. 8-án interjút készített Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. Ehhez az interjúhoz a román külügyminisztériumi szóvivő, Traian Chebeleu nagykövet a bukaresti rádió kérdésére kommentárt fűzött. Megdöbbentő az arrogáns és fölényes hang, értékelte az interjút Traian Chebeleu, hasonló Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök nyilatkozataihoz. Chebeleu elfogadhatatlannak tartotta, hogy Jeszenszky szerint Romániának el kellene ismernie, hogy soknemzetiségű állam. Chebeleu hazugságnak nevezte Jeszenszky állítását, mely szerint "Románia nem ismeri el a magyar nemzeti kisebbség oktatási igényeit, különösképpen a magyar nyelvű egyetem újraindítása tekintetében, akárcsak más iskolaügyekben." Chebeleu szerint Jeszenszky szem elől tévesztette az 1989 decembere után a magyar nyelvű oktatás fejlesztésére hozott jelentős intézkedéseket. Kolozsváron az egyetemen 180 kurzust magyar nyelven tartanak. Chebeleu elfogadhatatlannak nevezte azt a kizárólag magyar nyelvű egyetem létesítését, ilyet "egyetlen európai országban sem fogadnak el". /Románia külügyminisztériumának sajtóközleménye. = Romániai Magyar Szó /Bukarest), aug. 18./

1990. szeptember 7.

Ion Iliescu elnök búcsúlátogatáson fogadta Szűcs Pált, Magyarország bukaresti nagykövetét, aki ötéves megbízatása lejártakor távozik az országból. Iliescu kijelentette, hogy lépéseket kell tenni a két ország közötti feszültségek kiküszöbölésére, ezért kész találkozni Göncz Árpád köztársasági elnökkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

1990. szeptember 9.

Göncz Árpád köztársasági elnököt támadta a bukaresti tévében júl. 9-én Raoul Sorban, bemutatva Bajcsy-Zsilinszky Endre Erdély múltja és jelene című, 1944-ben Svájcban angol nyelven megjelent könyvét, amely Göncz Árpád fordításában idén magyarul napvilágot látott a budapesti Tinódi Kiadónál. Sorban nem szólt arról, hogy egy történelmi dokumentumokat bemutató sorozat egyik darabjáról van szó, nem ismertette Bajcsy-Zsilinszky személyiségét, életét, csak azt közölte, hogy a román érdekeket sértő könyv jelent meg. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

1990. november 16.

Iliescu elnök nov. 16-án fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök küldöttét, aki egy magas szintű magyar-román találkozó megszervezésére tett javaslatot. A román fél javasolta, hogy a találkozót decemberben, a Varsói Szerződés tagállamainak összejövetelén, vagy más alkalommal rendezzék meg. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

1990. november 17.

Szokai Imre külügyminisztériumi helyettes államtitkár nov. 15-e és 17-e között megbeszélést tartott Bukarestben Romulus Neaugu külügyi államtitkárral a két ország kapcsolatairól. Szokai Imrét fogadta Adrian Nastase külügyminiszter és Ion Iliescu elnök is. A Romániai Magyar Szó interjút készített Szokai Imrével. Az újságíró jelezte, hogy a Rompres közölte: a mostani tárgyalásokon a korábban előterjesztett román kezdeményezéseket vizsgálták meg. A román fél azt szeretné, ha a román javaslatokra vonatkozóan végleges megállapodás jöjjön létre. Szokai erre megjegyezte, a román hírügynökségnek nem ez az első híre, amely nem felel meg a valóságnak. Valójában azoknak, a kérdéseknek, melyeket most jegyzőkönyvbe rögzítettek, a 98 százalékát a magyar fél tette az asztalra, kezdve Horn Gyulával, aki elsőként látogatott tavaly a vérzivataros Bukarestbe. Horn Gyula látogatásakor a román fél kifejtette: elvileg egyetért a magyar javaslatokkal, részükről pedig javaslat nem hangzott el. Az akkor előterjesztett javaslatokat a magyar fél továbbfejlesztette. Ez év februárjában sor került egy külügyi szakértői konzultációra főosztályvezetői szinten, amelyen, a magyar fél a korábbi javaslatokat újabbakkal egészítette ki. A román főosztályvezetőnek nem volt felhatalmazása, hogy a felvetésekre reagáljon. A júliusi budapesti államtitkári találkozón a román fél valóban terjesztett elő javaslatokat, de ezekből csak három tekinthető román vonatkozású javaslatnak. Ezeket a javaslatokat Szokai már ismerte, mert ezeket Nicolae Ceusescu terjesztette elő Aradon Grósz Károlynak, a konstancai kikötő és a Duna-Fekete-tenger-csatorna hasznosításáról van bennük szó. Örvendetes, hogy az eredeti magyar javaslatok jelentős részét elfogadta, és most már sajátjának tekinti. Sajnálatos viszont, hogy a meghatározó jelentőségű javaslatokat nem akarja elfogadni. Szokai reménykedett benne, hogy a mostani tárgyaláson jegyzőkönyvben rögzítik, hogy mi a magyar és mi a román fél álláspontja. A dokumentum segítségével az utókor ellenőrizni tudja, ki mit mondott. Tavaly decemberben Horn Gyula fölvetette a kolozsvári magyar konzulátus újramegnyitását. Iliescu elnök akkor ezt válaszolta: "Mi sem természetesebb ennél, hiszen önöknek volt bátorságuk, hogy a mi mostani forradalmunkat támogassák!" A mostani tárgyaláson viszont a román fél időszerűtlennek tartja, hogy a magyar főkonzulátus folytassa munkáját. Szokai Nastase külügyminiszterrel is tárgyalt, aki leszögezte: nem tudják elfogadni, hogy a nemzeti kisebbségeknek kollektív jogai legyenek. Szokai Imre Iliescu elnöknek tolmácsolta Göncz Árpád köztársasági elnök üzenetét: javasolta, hogy december közepén kerüljön sor egy magyar román elnöki találkozóra. Iliescu a javaslatot nem tartotta elfogadhatónak, de nem zárta ki, hogy más alkalommal létrejöjjön a találkozó. /Székely László: Keressük a kulcsot. Exluzív interjú Szokai Imrével, a magyar külügyminisztérium helyettes államtitkárával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ Az interjú a tárgyalás szünetében történt, olvasható a lapban az interjú után. A tárgyalás eredménytelenül zárult, jegyzőkönyvet nem írtak alá.

1990. november 21.

A román külügyminisztérium közleményében ellenségesen reagált Szokai Imre küldetésére, nov. 15-17-e közötti bukaresti tárgyalására. A közlemény szerint Szokai Imre Bukarestben tanácskozást tartott Romulus Neagu külügyminisztériumi államtitkárral é bejelentette: üzenetet hozott Göncz Árpád elnöktől Iliescu elnöknek. Iliescu fogadta a magyar küldöttet. "Ez alkalommal kitűnt, hogy Szokai úr tulajdonképpen nem hozott semmiféle üzenetet", hogy "tévútra vezette a román külügyminisztert. Szokai úr valójában bizonyos javaslatokat továbbított?" "Az ilyen eljárási mód ellentétben áll a diplomaták közötti kapcsolatok legelemibb szabályaival?" Szokai javaslatot továbbított, hogy december 17-én rendezzenek magyar-román találkozót Temesváron. Román részről az időpont nem megfelelő, a későbbiekben majd megállapodnak a mindkét fél számára elfogadható időpontban. /A román külügyminisztérium Sajtóigazgatóságának közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./ Hermann János magyar külügyminisztériumi szóvivő nyilatkozatot adott ki Szokai útjáról. Szokai Imre helyettes államtitkár romániai utazásának célja a júliusban Budapesten tartott kétoldalú konzultációs folytatása volt. A magyar fél jegyzőkönyvben kívánta rögzíteni azokat a kérdéseket, amelyeket akár az egyik, akár a másik fél fontosnak tart. A román fél elfogadhatatlannak tartotta, hogy a jegyzőkönyvben az általa nem kívánatos kérdések is szerepeljenek. Emiatt a megbeszélés a magyar fél nagy erőfeszítése ellenére sem hozott kívánt eredményt. A magyar fél minden román felvetés jegyzőkönyvi felvetését természetesnek tartotta, a román fél számos estben a magyar javaslat megfogalmazására is igényt tartott. A jegyzőkönyvet azért nem lehetett véglegesíteni, mert a román fél a Magyarországon tartózkodó menekültek kérdését nem volt hajlandó rögzíteni, mondván, nincsenek romániai menekültek, Románia számára a menekültkérdés nem létezik. A bukaresti konzultáción a román fél még attól a durva vádtól sem riadt vissza, hogy a magyar kormány dollársegély reményében nyújt segítséget a külföldről Magyarországra menekülőknek. A tárgyaláson a román fél a romániai magyarsággal kapcsolatos minden kérdést belügynek tekintett. A román fél nemcsak hogy érdemi tárgyalásokat nem hajlandó folytatni az alapvető fontosságú kérdésekről, hanem még attól is elzárkózik, hogy elismerje azon problémák létezését, amelyek későbbi megbeszélések tárgyát képezhetnék. Miután Iliescu elnök szóban többször kifejezte készségét elnöki találkozóra, a magyar fél előzetesen diplomáciai úton jelezte, hogy a Bukarestbe utazó Szokai Imre a magyar elnök szóbeli üzenetét viszi magával. Ezért érthetetlen volt a román reagálás. Szokai Imre átadta a javaslatot, hogy dec. 17-én Temesváron találkozzon Iliescu és Göncz Árpád elnök, ahol közös dokumentumot fogadnának el. Szokai az erre vonatkozó magyar dokumentum-tervezetet átadta Iliescu elnöknek. Iliescu közölte, hogy az időpont nem jó és nem fogad el dokumentumot, hangoztatta továbbá, hogy a kisebbségi kérdés belügy. /A magyar külügyminisztériumi szóvivő nyilatkozata a bukaresti konzultációról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

1990. november 24.

Nov. 24-én Kolozsváron a Magyar Színházban hatalmas tapsvihar fogadta Tom Lantos amerikai képviselő bejelentését: "lesz Bolyai Egyetem Kolozsváron!". A magyar közönséggel való találkozó után Tom Lantos sajtótájékoztatót tartott, ahol beszélt az előzőleg Iliescu elnökkel folytatott megbeszéléséről. Tom Lantos kifejtette a román elnöknek, hogy mire van szükség: a magyar kisebbség jogainak elismerése, magyar nyelvű egyetem létrehozása, amerikai és angol főkonzulátus megnyitása Kolozsváron, önálló magyar nyelvű iskolák, szabad magyar sajtó. Tom Lantos kitért arra is, ha egy újság magyar- vagy zsidóellenes uszítást folytat, akkor keményen fel kell lépnie az újság ellen. Tom Lantos szorgalmazta, hogy Iliescu találkozzon Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Iliescu megértően fogadta a javaslatot. Marius Tabacu megkérdezte a képviselőt, igaz-e, hogy Tőkés László amerikai fellépésének köszönhető az amerikai-román viszony megromlása, ugyanis a román közvélemény ezt így tudja. Tom Lantos válasza: "Tőkés László amerikai látogatása történelmi ünnepség volt, abból az alkalomból egy csodálatosan szép Kossuth-szobrot lepleztünk le az amerikai parlament egyik legszebb helyén. Tőkés akkor is, mint mindig, olyan gyönyörűen beszélt, hogy magyar származású amerikaiként hihetetlenül büszke voltam rá. Õ korunk egyik nagy embere." Ígéretet tett-e Iliescu a magyar egyetemre? hangzott a kérdés a sajtótájékoztatón. Az amerikai képviselő elmondta, hogy Iliescu nem tett konkrét ígéretet. Minden jót kíván "a Valóság olvasóinak Lantos Tamás" írta sajátkezűen, ahogy a lap közölte eredeti írását. /Adonyi Nagy Mária: Lantos Tamás képviselő úr szerint lesz Bolyai Egyetem Kolozsváron! = Valóság (Bukarest), nov. 30./

1991. április 23.

A román parlament külügyi bizottságának küldöttsége, élen Corneliu Manescu szenátorral, a bizottság elnökével kétnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. Manescu megerősítette Iliescu elnök Göncz Árpád köztársasági elnöknek szóló meghívását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./ A román parlamenti küldöttség találkozott Horn Gyulával, a külügyi bizottság elnökével, és Szabad Györggyel, az Országgyűlés elnökével is. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

1991. április 23.

Király Károly szenátor, a parlament alelnöke vezetésével ápr. 22-én háromtagú RMDSZ-delegáció érkezett Budapestre. Király Károly ápr. 23-án részt vett az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága ülésén. Király Károly leszögezte, hogy a romániai magyar kisebbségre nehezedő nacionalista, sovén nyomás enyhült az utóbbi hónapokban. Király Károly beszélt az alkotmány kisebbségellenes paragrafusairól, így például az oktatásban a román nyelvet kizárólagossá tevő rendelkezésről és arról, amely megtiltja az etnikai alapon történő pártalapítást. Segítséget kért a magyar televízióadás vételi lehetőségeinek kiterjesztésében, valamint az anyanyelvi oktatás terén. Király Károlyt fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök. / Király Károly nyilatkozata a magyar kisebbség helyzetéről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

1991. augusztus 4.

Jászberényben aug. 3-4-én megrendezték a Csángó Fesztivált és konferenciát. A rendezvény fővédnökei: Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök, a védnökök között van Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter, dr. Atzél Endre, a Julianus Alapítvány elnöke, Benda Kálmán történész, Domokos Pál Péter néprajzkutató, Entz Géza államtitkár, a Miniszterelnöki Hivatal Határon Túli Magyarok Titkárságának elnöke, Farkas János, a Csángó Szövetség alelnöke és Kallós Zoltán folklorista. Aug. 3-án felvonultak a hagyományőrző csoportok és műsort adtak, majd Antall József miniszterelnök megnyitotta a fesztivált és konferenciát. A konferencia előadói: Benda Kálmán, Bosnyák Sándor, Csoma Gergely, dr. Faragó József /Kolozsvár, egyetemi tanár/, Halász Péter, Kallós Zoltán, dr. Nagy Jenő /Kolozsvár/ és Péterbencze Anikó. Este az ünnepi műsor után táncház volt. Másnap következett a csángó csoportok műsora, majd Hodorog Luca emlékére hirdetett énekverseny döntője. Lőrincz Györgyné született Hodorog Luca a csángók talán legjelentősebb adatközlője volt, siratóasszony, táncos, énekes, mesélő és gyógyító, aki tudatosan vállalta magyarságát. Jászberényben lépett fel utoljára, hazamenni már nem tudott. 1990. szept. 24-én halt meg és kívánságára Jászberényben temették el. /Meghívó és tájékoztató alapján/

1991. augusztus 16.

II. János Pál pápa Magyarországra látogatott aug. 16-án, aug. 20-ig több alkalommal találkozott a hívők tömegeivel. Aug. 16-án érkezett meg, a ferihegyi repülőtéren Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök, Paskai László bíboros, esztergomi érsek és több püspök fogadta. A pápa magyarul válaszolt, majd helikopteren Esztergomba utazott, ahol köszöntötte a megjelent híveket, ezután visszatért Budapestre. Aug. 17-én a pápa Pécsen pontifikál misét, este Budapesten találkozik a tudományos és művészeti élet képviselőivel, aug. 18-án Máriapócson mutat be misét, majd Debrecenben ökumenikus istentiszteleten vesz részt, aug. 19-én Szombathelyre látogat, majd Budapesten a Mátyás-templomban kispapokkal, este a Népstadionban a fiatalokkal találkozik, aug. 20-án Budapesten, a Hősök terén tartja az ünnepi szentmisét. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 17. / Sokezer szomszédos országokban élő magyar /köztük ezer moldvai csángó/ jött át, hogy találkozzon a pápával.

1991. augusztus 16.

A pápa aug. 16-án Esztergomból Budapestre visszatérve este a Parlamentbe látogatott. Az Országház kapujában Göncz Árpád köztársasági elnök köszöntötte a pápát, majd Göncz Árpád tartott megbeszélést II. János Pál pápával. Göncz Árpád elsősorban a nemzetiségi kérdésről beszélt. Rámutatott arra, hogy a Vatikán és Magyarország felfogása a nemzeti kisebbségek ügyében igen közelálló. A magyar államfő üdvözölte, hogy a pápa a közelmúltban érseket nevezett ki Gyulafehérváron, aminek a kisebbségek megerősítésében is fontos szerepe van. Ezután a pápa átvonult a delegációs terembe, ahol Antall József miniszterelnök családja körében köszöntötte őt. Ezután a pápa és a kormányfő négyszemközti beszélgetést folytatott németül. A találkozó befejeztével a pápa a Parlement főlépcsőjén üdvözölte a Kossuth Lajos téren összesereglett többtízezres tömeget. /Magyar Nemzet, aug. 17./

1992. május 3.

Ma már lexikonok sem tartják számon az 1861-ben megalakult Szent László Társaságot, amely a történelmi Magyarország határain kívül élő magyarok lelki gondozását vállalta magára. A társaság Bibliát, könyveket vitt a csángóknak, Moldovába. És 1990 szeptemberétől működik világi tevékenységét vállaló utóda, a Lakatos Demeter Egyesület. Alapító tagjai között volt Benda Kálmán, a csángókérdés tudós kutatója, Csoma Gergely fotóművész, a győri Jáki Teodóz páter, Kóka Rozália néprajzos, Atzél Endre, a csángó ügy józan megszállottja és Halász Péter, az anyaországi csángó mozgalom fáradhatatlan munkása. Az egyesület megvonta másfél éves tevékenységének mérlegét. A Magyar Néprajzi Társasággal közösen tanácskozást tartottak a moldvai magyarok történelméről, néprajzáról. Ezzel tisztelegtek Domokos Pál Péternek, a csángók apostolának 90. születésnapján. Az elhangzott előadásokat Domokos Pál Péter-emlékkönyvként tervezik megjelentetni. A csángó kultúrát hivatott ismertetni az anyaországgal a Csángó Fesztivál, ilyet tavaly rendeztek Jászberényben. A fesztiválon megjelent Antall József miniszterelnök és Göncz Árpád köztársasági elnök is. A pápalátogatás idején Budapestre érkezett ezer moldvai csángómagyar. Nevükben adta át a pápának a közülük való, Székelyföldön szolgáló Horváth Antal esperes a csángók kérését az anyanyelvű misékért. A csángók utazásának ezernyi gondját az egyesület is vállalta, jelesen Atzél Endre és a Piarista Öregdiákok Szövetsége. A Lakatos Demeter Egyesület a pápalátogatásra érkező csángók kezébe egy könyvecskét adott, Barna Gábor néprajzkutató és Jáki Teodóz bencés tanár munkáját a magyar szentekről. /Beke György: A Szent László Társaság szellemében. = Új Ember, máj. 3./

1992. június 1.

Göncz Árpád köztársasági elnök - Antall József miniszterelnök javaslatára - jún. 1-jei hatállyal felmentette dr. Entz Gézát politikai államtitkári tisztségéből, egyúttal kinevezte a Miniszterelnöki Hivatal Határon Túli Magyarok Titkársága helyett megalakult Határon Túli Magyarok Hivatala elnökévé. /Entz Géza lett az elnök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

1992. június 5.

Jún. 5-én Budapesten, a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány díszvacsoráján felszólalt Göncz Árpád köztársasági elnök, kifejtve: a legalapvetőbb nemzetiségi jog, hogy az ember ott élhesse le az életét, ahol született. Tőkés László, az alapítvány elnökhelyettese a jogfosztottak megcsúfolásának nevezte azt, amikor az erdélyi magyarokat magyarkodással vádolják. /Nemzetközi Transsylvania Alapítvány. = Magyar Hírlap, jún. 6./

1992. június 12.

Rio de Janeiróban tartották 106 állam- illetve kormányfő részvételével az ENSZ környezetvédelmi és fejlesztési konferenciáját. Jún. 12-én Iliescu elnök szólalt föl. Közölte, hogy Romániában a környezetvédelem a kiemelt feladatok között szerepel. Iliescu több államfővel találkozott a konferencián, többek között Göncz Árpád köztársasági elnökkel. Iliescu a magyar államfővel való megbeszélésén hangot adott annak a véleményének, hogy célszerű lenne egy pozitív jelzés a két ország elnökei részéről a kétoldalú kapcsolatok normalizálása érdekében. Közös érdek a nyugalom és a megértés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

1992. június 19.

Ion Iliescu elnök a környezetvédelmi problémákról, Rio de Janeiro-i tárgyalásairól beszélt volna, de a jún. 19-i nemzetközi sajtóértekezleten a nacionalizmusról kérdezték az újságírók. Egyes államok képviselői más országokban élő kisebbségek védelmezői kívánnak lenni, mondta Iliescu, de ez a belügyekbe való beavatkozás. A román elnök tárgyalt Göncz Árpád elnökkel is Rio de Janeiróban. /B. T., Bukarest: Iliescu a nacionalizmusról. = Magyar Hírlap, jún. 20./

1992. augusztus 17.

A Magyarok Világszövetsége, a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság, valamint a Magyar Írószövetség szervezésében aug. 17-18-án Keszthelyen megrendezték a Magyar Írók Első Világtalálkozóját. A keszthelyi Helikon-kastélyban a találkozót Göncz Árpád köztársasági elnök nyitotta meg. Az egyetemes magyar irodalmi értékek közös védelme jegyében hangzott el Jókai Anna írószövetségi elnök és Pomogáts Béla beszéde. Csoóri Sándor a világkongresszus szervezése miatt nem tudott eljönni, felolvasták meleg hangú üdvözletét. Elhangzottak a szlovákiai, jugoszláviai, kárpátaljai és nyugati emigrációs magyar irodalmak helyzetéről szóló előadások. Az erdélyi magyar irodalomról Szilágyi István, Gálfalvi Zsolt, Egyed Emese, Markó Béla, Gálfalvi György és Lászlóffy Csaba szóltak. Visszásnak egyelten hozzászólás tűnt, a Párizsban élő Papp Tiboré, aki igazolta, hogy az emigrációban élő írók némelyikének fogalma sincs a kisebbségek létkérdéseiről. /Gál Éva Emese: A magyar írók első világtalálkozójáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1992. december 5.

Dec. 3-án betörtek Magyarcsanádon az ortodox templomba, feldöntötték a kegytárgyakat, előzőleg Gyulán tojással dobálták meg a román gimnáziumot. Antall József miniszterelnök megdöbbenéssel fogadta ezt a vandalizmust, ugyanúgy elítélte a történteket Göncz Árpád köztársasági elnök is. /Magyar Hírlap, dec. 5./ Tőkés László püspök "Magyarországi testvéreim!" címmel üzent, elítélve a templom meggyalázását. Azt a lehetőséget sem zárta ki, hogy provokáció történt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5-6./

1993. február 26.

Febr. 26-án Budapestre érkezett az RMDSZ küldöttsége /Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba/, tárgyaltak Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Szabad Györggyel, az Országgyűlés elnökével és Antall József miniszterelnökkel. Antall József megerősítette, hogy az alkotmány alapján Magyarország felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért. Az RMDSZ vezetői elmondták, hogy eddigi kapcsolataik esetlegesek voltak, és érdekeltek a folyamatos, érdemi párbeszédben az anyaországgal. Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke hasznosnak mondta a találkozót. /RMDSZ-küldöttség hazánkban. = Új Magyarország, febr. 27./ Tőkés László püspök leszögezte: "mi nemcsak román állampolgárok vagyunk, hanem magyarok is. A brassói RMDSZ-kongresszus után kifejezésre akartuk juttatni, hogy ez a kötődés minden eddiginél elevenebben él, és ezt szeretnénk hangsúlyozni." /(tamasi): Tőkés: a kötődés elevenen él. = Új Magyarország, febr. 27./

1993. április 5.

Ion Donca, Románia új nagykövete ápr. 5-én átadta megbízólevelét Göncz Árpád köztársasági elnöknek. /Új román nagykövet. = Magyar Hírlap, ápr. 6./

1993. április 19.

Az Országgyűlés meghívására ápr. 19-én kétnapos látogatásra Budapestre érkezett az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakciójának küldöttsége. A Markó Béla elnök által vezetett 32 fős delegáció találkozott Antall József miniszterelnökkel, Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Szabad Györggyel, az Országgyűlés elnökével és Entz Gézával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. Markó Béla cáfolta a román sajtókommentárokat, hogy összmagyar találkozó zajlana Budapesten. Mi egy másik ország törvényhozó testületének vendégei vagyunk, mondta, ugyanakkor egy nemzethez tartozunk. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ saját céljait valósítja meg, céljai elérésében elvárja a magyar kormány és a pártok segítségét. Az RMDSZ-nek egyúttal szüksége van a különböző európai fórumokon való jelenlétre. - Markó Béla a magyar kormány egyik legfontosabb intézkedésének nevezte a Duna Televízió beindítását. /Dési András: Az RMDSZ üdvözli a Duna TV beindítását. = Népszabadság, ápr. 20./ Antall József hangsúlyozta, hogy a kormányzatot alkotmányjogi előírások kötelezik a határon túl élő magyar kisebbségekkel való törődésre. Rámutatott arra, hogy valamennyi fórumon támogatják Románia európai integrálódását, feltételezve az emberi jogok és a kisebbségvédelem nemzetközi normáinak betartását. /RMDSZ-törvényhozók a parlamentben. = Magyar Nemzet, ápr. 20./

1993. április 21.

Bill Clinton amerikai elnök ápr. 21-én fogadást adott a Fehér Házban a Holocaust Emlékmúzeum felavatása alkalmából Washingtonban tartózkodó kilenc államfő és három miniszterelnök tiszteletére, közben az elnök és Al Gore alelnök találkozott a vezető politikusokkal. A 15 perces Clinton-Iliescu találkozó után az amerikai elnök jónak ítélte a megbeszélést. Iliescu elnök ismertette a demokratizálódás és gazdasági reform folyamatát. Iliescu elnök néhány perces megbeszélést folytatott Göncz Árpád köztársasági elnökkel is. Iliescu közvetlen találkozót javasolt, Göncz Árpád azonban kijelentette, hogy a találkozót előkészített megállapodásoknak kellene megelőzniük. /Göncz ?Iliescu beszélgetés a fehér házi fogadáson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

1993. április 21.

Iliescu elnök ápr. 21-én Washingtonban az Amerikai Zsidó Bizottság képviselőivel is találkozott. A vendéglátók hangot adtak aggodalmuknak a sorozatos romániai antiszemita megnyilvánulások miatt. Az amerikai szenátus külügyi bizottságában a magyar kisebbséggel kapcsolatban merült fel nézetkülönbség az Iliescu elnökkel való megbeszélésen, ahol jelen volt Tom Lantos is. Ugyanezen a napon Iliescu elnök megbeszélést folytatott Göncz Árpád köztársasági elnökkel is. Iliescu közvetlen találkozót javasolt, Göncz Árpád azonban kijelentette, hogy a találkozót előkészített megállapodásoknak kellene megelőzniük. Bizalomépítő lépés lenne a Bolyai Egyetem és a kolozsvári konzulátus újramegnyitása, mondta a magyar köztársasági elnök. /Megnyitották a Holcaust Múzeumot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24-25./

1993. április 23.

A Göncz Árpád-Ion Iliescu találkozóról az Evenimentul Zilei az MTI híre alapján számolt be, az Adevarul már Göncz úr feltételeket szab címmel tudósított. /MTI/

1993. október 20.

Szabó Attila 44 éves magyar állampolgár menedékjogot kért Funar kolozsvári polgármestertől, mert Magyarországon diktatúra van és őt üldözik. Magyarországi hírforrások szerint Szabó Ferencet elmegyógyintézetben kezelték. /Magyarországi menekültet rejteget Gheorghe Funar. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./ Szabó Attila sajtóértekezletet tartott, magyar újságíró nem volt jelen. Még helikopterekkel is figyelik őt, állította. Elkotyogta, hogy bankkölcsönt vett fel és még nem törlesztett. Funar védencének 18 oldalas beadványát hitelesnek mondta. Szabó kiosztott egy Göncz Árpád államelnöknek címzett beadványt, melyben bejelentette, hogy a totális antiszemitizmusnak szenteli életét. /Németh Júlia: Funar magyar védencéhez nem engednek magyar újságírót. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

1993. december 12.

Meghalt Antall József miniszterelnök /Budapest, 1932. ápr. 8.-Budapest, 1993. dec. 12./. Haláláról, temetéséről, pályafutásáról: Markó Béla, az RMDSZ elnöke Lezsák Sándornak, az MDF ügyvezető alelnökének címzett levelében közös veszteségnek nevezte Antall József halálát, aki mindvégig szem előtt tartotta a magyar nemzet egészének érdekeit. A romániai magyarság a magyar nemzet részeként tisztelte és nagyra becsülte az elhunyt miniszterelnök áldozatos munkáját. /Markó Béla: Közös veszteség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ A Romániai Magyar Szó az MTI részletes ismertetőjét közölte a kormányfő haláláról, Szabad György méltatásáról, majd a nemzetközi reagálás következett Clinton: Nagy veszteség címen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ Az RMDSZ Maros megyei szervezete a Magyar Köztársaság kormányának küldött táviratában fejezte ki mélységes részvétét "az egyetemes magyarság gyászában". "Erdélyben nem felejtjük el, hogy annyi évtized után Antall József volt az első független magyar kormányfő, aki fölvállalta a felelősséget a határokon kívül élő magyarság sorsáért." /Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./ Antall Józsefet több méltatta, búcsúztatta, például: Szűcs László: Antall József halálára. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 14., Krajnik-Nagy Mihály: A miniszterelnök. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14., A mi szál gyertyánk. = Jelen (Arad), márc. 14., Friss-Panián Iván: Búcsú. = Jelen (Arad), márc. 14., Az Erdélyi Napló közölte az orvoscsoport közleményét a halál okáról, majd Göncz Árpád köztársasági elnök és Boross Péter belügyminiszter emlékező szavait. A lap nem hozott saját kommentárt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 15./ Gálfalvi Zsolt meleg szavakkal emlékezett a kivételes képességű kormányfőre. /Gálfalvi Zsolt: Sors és történelem. = A Hét (Bukarest), dec. 17./ Dr. Binder Pál emlékezett az elhunytra. /Dr. Binder Pál: Találkozásom dr. Antall Józseffel, az orvos-történésszel. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 17./

1994. március 23.

Göncz Árpád köztársasági elnök márc. 23-án a Parlamentben 1956-os emlékérmet adományozott 32 erdélyi magyarnak, további 8 főnek posztumusz adományozta az 1956-os emlékérmet. Az átadáson jelen volt Boross Péter miniszterelnök és Szabad György, az Országgyűlés elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./ A kitüntetettek börtönbüntetést szenvedtek.


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-246




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998