udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gönczöl Katalin

2000. szeptember 20.

Sem az alkotmányt, sem az állam nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit nem sérti az a feltétel, hogy a külföldi állampolgárnak tanulmányai befejezését követően el kell hagynia Magyarországot - állapította meg Gönczöl Katalinnak, a magyarországi állampolgári jogok országgyűlési biztosának közleménye. Az ombudsmanhoz benyújtott panaszukban többen azt sérelmezték, hogy az oktatási tárca egyoldalúan kívánja módosítani az anyaországon kívülről érkezett diákok állami ösztöndíjának feltételeit, és tanulmányaik megkezdése után egy-két évvel olyan szerződést kellene aláírniuk, amelynek tartalma véleményük szerint több alkotmányos és nemzetközi szerződésben rögzített jogukat sérti. Ilyennek tartották a szerződéstervezet ama részeit, amelyek szerint kötelezettséget vállalnak, hogy tanulmányaik befejeztével hazatérnek, a szülőföldjükön felkínált állást betöltik, és Magyarországon nem folyamodnak bevándorlási engedélyért. A tervezet szerint aki ezeket a feltételeket nem teljesíti, ösztöndíját elveszíti, és az addig folyósított juttatást 20 százalékos kamattal köteles visszafizetni. Gönczöl Katalin felhívta az oktatási miniszter figyelmét, hogy a jogbiztonság érdekében indokolt lenne jogszabályban rendezni ezeket a kérdéseket. A szaktárca adatai szerint az elmúlt időszakban a kiemelt kedvezményben részesülő magyar nemzetiségű határon túli hallgatók közel kilencven százaléka nem tért vissza szülőföldjére, ez pedig ellentétes azzal a kezdeményező szándékkal, hogy segítsék a "Kárpát-medencei magyar közösségek megmaradását". /Határon túli magyarok ösztöndíjszerződése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

2000. szeptember 21.

A magyar ombudsmani rendszert tanulmányozta Paul Mitroi, a romániai Nép Ügyvédje Hivatal vezetője három napon át, tárgyalt Gönczöl Katalinnal, az állampolgári jogok magyar országgyűlési biztosával. Paul Mitroi elmondta: a román ombudsmani hivatal hasonlóan működik, mint a magyarországi, bár fiatalabb, mivel csak 1998. januárjában kezdte meg munkáját. /Román-magyar ombudsmani megbeszélések. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 21./

2005. február 12.

Böjte Csaba, a dévai gyermekotthon alapítója vehette át az Év embere díjat a Magyar Hírlaptól, a napilap február 10-én tartott ünnepségén. Budapesten, a Művészetek Palotájában tartották a sorrendben már nyolcadik rendezvényt. A díj birtokosa már Erős János, Somody Imre, Esterházy Péter, Gönczöl Katalin, Szabó István, Kertész Imre és Szuhaj Mihály. A 45 éves Böjte Csaba az év embere jelölést vegyes érzelmekkel fogadta, bevallása szerint ugyanis nem nagyon szereti a kitüntetéseket. Ám ha a jelölés – mint mondta – ráirányíthatja a figyelmet az elhagyott, illetve elkallódó gyerekek problémáira, akkor örül a kiválasztásnak, és reméli, nemcsak Erdélyben, de Magyarországon is akadnak követői Böjte Csaba civil foglalkozásainak feladása után egy évig élt remeteként a Hargitán, miközben elszántsága, akaratereje próbájaként egy bányában dolgozott. 1982-ben titokban jelentkezett a ferences rendbe, majd gyulafehérvári és esztergomi teológiai tanulmányai végén 1989-ben szentelték pappá. 1992-ben Dévára került, ahol néhány, az utcáról befogadott árvával az oldalán beköltözött a város évtizedek óta üresen álló egykori ferences kolostorába. A saját erőből szobáról szobára felújított, időközben az egyház tulajdonába visszakerült kolostor ma már négyszáz gyermeket befogadó árvaházként működik, saját iskolával, óvodával és kiszolgáló épületekkel. A gyerekközpont fenntartása mellett a létesítményt működtető Szent Ferenc Alapítványhoz befolyó adományokból Böjte Csaba az elmúlt években tucatnyi új telket és ingatlant vásárolt, amelyekből újabb és újabb otthonok nyíltak vagy nyílnak hamarosan. A dévai mellett két évvel ezelőtt Szászvároson és Szovátán, az elmúlt évben Zsombolyán, Torockón, Gyergyószárhegyen és Nagyszalontán létesültek újabb árvaházak és otthonok, a kolozsvári egyetemre járó diákok szállásgondjainak megoldására pedig saját házat kaptak a városban. Néhány hónapon belül Petrozsényben is újabb intézet létesül. /Böjte Csaba atya az Év embere. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 12./

2006. november 1.

Szakértői vizsgálóbizottságot hív életre Gyurcsány Ferenc kormányfő a szeptemberi és októberi budapesti erőszakos megmozdulások okainak, hátterének, feltárására. A bizottság vezetőjének Gönczöl Katalin kriminológus professzort kéri fel. A felkéréstől számított hatvan napig tevékenykedő testület feladata, hogy a kormány számára átfogó szakmai értékelést készítsen és ajánlásokat fogalmazzon meg az elmúlt hetek rendzavarásai kapcsán. A testület működése nem érinti a különböző országgyűlési bizottságok hatáskörét, egyedi panaszok kivizsgálásával nem foglalkozik. A bizottság létrehozásáról Gyurcsány Ferenc napirend előtti felszólalásában beszélt október 30-án a parlamentben, hangsúlyozva, hogy a kormány visszautasítja a rendőrséget ért politikai vádakat. Kifejtette: a rendőrség fellépése október 23-án törvényes, indokolt és arányos volt. Hozzátette: akit a rendőri intézkedés bármelyik eleme jogszerűtlenül érintett, annak panaszt kell tennie, a törvényi előírásoknak megfelelően. /Szakértők vizsgálják a budapesti rendzavarások körülményeit. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./

2007. február 7.

A 2006 szeptemberében és októberében Magyarországon kialakult helyzetért eltérő mértékben felelős az egész politikai osztály, a felelősségben osztozik a közszolgálati média, valamint a társadalomtudományos értelmiség is – olvasható a február 6-án nyilvánosságra hozott Gönczöl-jelentésben. A jelentés szerint a 2006. szeptemberi-októberi zavargásokat több tényező okozta. Ilyen a sérelmi nemzettudat, a kormány új politikájának meghirdetése által kiváltott félelem, a politika rossz kommunikációja, és az ellenzék kormánybuktató szándéka. Mindehhez hozzájárult a miniszterelnök balatonőszödi beszédének szelektív nyilvánossá tétele. A demonstrációkra jó alkalmat szolgáltatatott 1956 félévszázados évfordulója is. /A teljes politikai osztály felelős a Magyarországon kialakult helyzetért. Közzétették a Gönczöl-jelentést. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ A Gönczöl Katalin büntetőjogász, kriminológus által vezetett kilenctagú testület tavaly november 6-án alakult meg Gyurcsány Ferenc kormányfő kezdeményezésére, feladata az volt, hogy a kormány számára átfogó szakmai értékelést készítsen, és ajánlásokat fogalmazzon meg a rendzavarásokkal kapcsolatban. A jelentés azt javasolja, hogy a kormány tegyen javaslatot a rendőrségi törvény módosítására, készítse elő a gyülekezési törvény módosítását; ebben térjen vissza az 1989-ben elfogadott törvény eredeti szövegéhez, amely tiltja rendezvények megtartását az Országház környékén. A bizottság szerint a Budapesti Rendőr-főkapitányság jogellenes módon vett tudomásul több hónapra szóló gyülekezési bejelentést a Kossuth térre, ezt követően pedig nem oszlatta fel a tovább tartó, de be nem jelentett demonstrációt. Az erőszak alkalmazása a támadó tömeg létszáma és ellenséges magatartása miatt szükséges volt, de egyes rendőrök túllépték a jogszerűen alkalmazható erőszak határát. A Budapesti Rendőr-főkapitányság nem kívánta kommentálni a jelentést. Gyurcsány Ferenc kormányfő alapos munkának nevezte a dokumentumot. Az MDF egyetért a jelentés megállapításainak többségével, súlyos hiányosságnak tartja azonban, hogy a tanulmány nem szól a rendészeti miniszter felelősségéről. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szerint a rendőrségnek és a kormánynak le kell vonnia a Gönczöl-jelentésben megfogalmazott tanulságokat. A KDNP megfontolásra javasolja a politikai tényezőknek a bizottság megállapításait, közölte Simicskó István frakcióvezető-helyettes. /Mindenki felelős. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./ Lehet, hogy harag és részrehajlás nélküli – ahogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök értékelte –, de semmitmondónak is titulálható az az értékelés, amely a tavalyi viharos budapesti ősz tanulságait igyekszik összegezni. Csak az utcára vonulókra nem húzza rá a vizes lepedőt, a rendőrpofonok vétlen vagy provokatív „haszonélvezőit” a nép- és önbutítás áldozataiként kategorizálja. A rendőrség szerepében nézetazonosság van értékelők és közvélemény között. A felmentett tömeg indulatait többek között – a régmúltban gyökerező sérelmi nemzettudatnak – tulajdonítja az elemzés. A kommunista internacionalizmus torz szellemében szocializálódott, az elszakított országrészeket a térképen elhelyezni sem tudó embertől milyen alapon kérhetné bárki is számon, hogy miért nem tud higgadtan viszonyulni a nemzeti öntudat kérdéséhez. E tudatlanság átka bukkant fel a rendőrök logikátlan engedékenységében, illetve indokolatlan brutalitásában is. /Csinta Samu: Sérelmi nemzetöntudat. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

2007. február 23.

A rendőrök képzését, a rendőri azonosítók használatát és a gumilövedékek használatának kiiktatását, az erőszak áldozataivá váltak ügyének kivizsgálását szorgalmazta budapesti látogatásán Franco Frattini, az Európai Bizottság alelnöke, aki a tavaly őszi utcai zavargásokról folytatott megbeszélést Budapesten a Parlament európai ügyek bizottsága és az emberi jogi bizottság tagjaival. Az igazságügyi EU-biztos meghallgatta a kormány által megbízott bizottság vezetőjének, Gönczöl Katalinnak a beszámolóját a tavalyi utcai rendbontásokról. Petrétei József igazságügyi miniszternek kifejtette: a rendőrség feladata megakadályozni az erőszakos cselekményeket, ezt azonban kizárólag demokratikus eszközök alkalmazásával teheti meg. Franco Frattini kiemelte, ismertetni kell, milyen jogorvoslattal élhetnek a bántalmazott személyek, illetve hol tehetnek panaszt, ha ezt jogosnak érzik. /Frattini: mellőzzék a gumilövedéket. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998