udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gönczi Irénke

2001. június 2.

Tordaszentlászlóról Cegőtelkére érkeztek a Kárpát-medence 48 olyan településének képviselői, amelyek a Szent László nevet valamilyen formában viselik, illetve ahol templomi freskókban él még a Szent László-legenda. A rendezvény Beszterce-Naszód megyei állomásai: Szentlászló, Cegőtelke, Maksa és Gelence. Cegőtelkén istentisztelettel kezdődött a Lármafa-találkozó. A résztvevők megtekintették Kolozsi Tibor kolozsvári szobrász alkotását, az 1998. aug. 15-én felavatott, a cegőtelki Cserhalom Művelődési Egyesület, az EMKE és a Julianius Alapítvány közös pályázata révén elkészített emlékművet. A rendezvényen jelen voltak Székely Pál, a Cserhalom Művelődési Egyesület és Boldizsár Zeyk Zoltán, a Szent László Alapítvány elnöke, valamint Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke és Szántó Árpád, a Beszterce-Naszód megyei tanács alelnöke. /Gönczi Irénke: Lármafa-találkozó Cegőtelkén. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

2003. január 20.

Jan. 18-án Civil Fórumot szervezett a besztercei MADISZ a helyi Magyar Házban. Gönczi Irénke, az RMDSZ megyei szervezetének ifjúsági alelnöke elmondta: céljuk volt az együttműködés a létező civil szervezetekkel és a fiatalok támogatása. A besztercei MADISZ szervezte tavaly az Ifjúsági Szórványtalálkozót. Zoltáni Eszter, a besztercei Diáktanács elnöke arról tájékoztatott, hogy kulturális és szabadidős programokat szerveznek. A rendezvényen a besztercei MADISZ kis füzetet közreadott, ebben vázolta a szervezet történetét megalakulásától, 1990. március 13-tól. /Bencze Anna: Civil Fórum Besztercén. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

2003. február 26.

Febr. 25-én ülésezett a Communitas Alapítvány kuratóriuma. A kuratórium jóváhagyta a 2003-as nyilvános pályázatokat elbíráló szaktestületek összetételét. a/ Sajtó: Kelemen Hunor - elnök , Csép Sándor, Gálfalvi Zsolt, Magyari Tivadar, Miklósi Ildikó, Nagy Zsolt, Papp Sándor Zsigmond. b/ Könyvkiadás: Kovács András Ferenc - elnök, Dávid Gyula,Káli Király István, Kelemen Hunor, Parászka Boróka, Selyem Zsuzsa, Varga Gábor c/ Művelődés: Szép Gyula - elnök, Dáné Tibor Kálmán, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla, Márton Árpád. d/ Ifjúság: Kovács Péter - elnök, Asztalos Csaba, Benedek Csaba, Horváth Izabella, Kereskényi Gábor, Korodi Attila, Orosz Csaba. Porcsalmi Bálint, Szabó Ödön. e/ Szórvány: Takács Csaba - elnök, Bodó Barna, Gönczi Irénke,Káli Király István, Kelemen Hunor, Parászka Boróka, Selyem Zsuzsa, Varga Gábor c/ Művelődés: Szép Gyula - elnök, Dáné Tibor Kálmán, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla, Márton Árpád. d/ Ifjúság: Kovács Péter - elnök, Asztalos Csaba, Benedek Csaba, Horváth Izabella, Kereskényi Gábor, Korodi Attila, Orosz Csaba. Porcsalmi Bálint, Szabó Ödön. e/ Szórvány: Takács Csaba - elnök, Bodó Barna, Gönczi Irénke,Jakab Elek, Dr. Kakassy Sándor, Kovács Attila, Király András, Ludescher István,Molnos Lajos, Rácz Levente, Vetési László. f/ fiatal képzőművészek, zenészek, írók részére ösztöndíjalapoz hoznak létre. Ösztöndíjbizottság: Markó Béla - elnök , Angi István, Béres András, Csíky Boldizsár, Gálfalvi György, Jakobovits Miklós, Kötő József, Márton Árpád,Szilágyi István. /Közlemény. = RMDSZ Tájékoztató, 2003. febr. 26., 2319. sz./

2003. szeptember 2.

A besztercei MADISZ háromnapos ifjúsági tábort szervezett augusztus végén a kolibicai üdülőtelepen, ahol 13 helységből több mint 45 fiatal vett részt. A rendezvényt a Communitas Alapítvány és a megyei RMDSZ támogatta. A tábor főszervezője, Gönczi Irénke megyei ifjúsági alelnök kifejtette: Jelenleg Besztercén és Bethlenben működik MADISZ-szervezet, és a februári Ifjúsági Szórványtábor után, Magyardécsében is alakult ifjúsági szervezet. Támogatnak minden próbálkozást, segítenek pályázatokat írni. /Bencze Anna: Háromnapos Ifjúsági Tábor Kolibicán. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

2003. november 12.

Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének Megyei Küldöttek Tanácsa (MKT) nov. 8-i ülésén Borsos K. László, megyei RMDSZ ügyvezető elnök tartott beszámolót. Gönczi Irénke, az ifjúságért felelős alelnök rámutatott, idén létrehozzák Beszterce-Naszód megyei magyarlakta településein az ifjúsági egyeztető tanácsokat. Megkeresték azokat a fiatalokat, akik hajlandók meghatározni a legfontosabb helyi igényeket, összefogni a helyi ifjúságot. A kultúráért felelős ügyvezető alelnök, Székely Dalma kiemelte, hogy céljuk a még élő hagyományok átadása, annál is inkább, mert az ifjúság körében egyre kisebb az érdeklődés a magyar hagyományok iránt. A Megyei Küldöttek Tanácsa megválasztotta új elnökét, aki Borsos K. László lett, így az új MKT- elnök hivatalosan is lemondott RMDSZ ügyvezetői tisztségéről. Szilágyi János, a megyei RMDSZ elnöke felhívta a tanácsosok figyelmét arra, hogy az elkövetkezendő évben, mely egyben a helyhatósági és általános választások éve is, szorgalmazzák a helyi szervezetekben a tisztújításokat. Emlékeztetett a színmagyar Zselyk falura, ahol egy szavazat híján nem lett tanácsosa a falunak. /Bencze Anna: Új MKT-elnöke van Beszterce-Naszód megyének. Ível Borsos K. László közösségépítő karrierje. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

2004. március 2.

A Krónika kérdései nyomán első ízben tette közzé az interneten éves jelentését a Communitas Alapítvány kuratóriuma. Az adatokból kiderül, 2003-ban az alapítvány 770 millió lejjel többet költött saját működésére, pályázatai lebonyolítására, mint amennyit a szórvány és az ifjúság számára, valamint az alkotói ösztöndíjakra együttesen szánt. Ráadásul a felhasznált 35,440 milliárd lejből csak tíz milliárdot osztott ki pályázati úton. A legnagyobb kiadási tételt az RMDSZ ügyvezető elnökségének is otthont adó alapítványi székház felépítése jelentette. A Communitas Alapítvány 2001 júliusa óta kezeli az erdélyi magyarság számára juttatott költségvetési támogatást, eddig csak 2001 októberében számolt be az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és Szövetségi Egyeztető Tanácsa (SZET) előtt tevékenységéről, akkor is csak részleges, összegző adatokat mutatott be. A most közzétett 24 oldalas dokumentumot egy ritkábban használt számítógépes formátumban tették fel a világhálóra, ráadásul úgy, hogy azt ne lehessen kinyomtatni, részleteit ne lehessen lemásolni. Az alapítvány 2003-ban 38,333 milliárd lejből gazdálkodhatott volna, ebből azonban 2,893 milliárdot 2004-re íratott át. A bevételi oldal tulajdonképpen a tavalyi 37,3 milliárdos állami támogatásból áll, ehhez a 2002-ből áthozott közel egymilliárd lej, valamint a banki kamat adódik hozzá. A kiadások oldalán a beruházásoké a legnagyobb tétel: 11,473 milliárd. 7,065 milliárddal a művelődési programok, 5,395 milliárddal a sajtó, 1,8-1,8 milliárddal a könyvkiadás és az ifjúsági programok, 1,5 milliárddal a szórványprogramok, 1,475 milliárddal az alapítvány saját programjai, majd a 432 milliót kitevő alkotói ösztöndíjak következnek a sorban. Saját működésére 4,5 milliárd lejt költött az alapítvány. A beszámoló 22 oldalon keresztül sorolja fel azoknak a szervezeteknek, sajtótermékeknek, programoknak a nevét, elnevezését amelyek a közművelődési, a sajtó, a szórvány, illetve az ifjúsági keret támogatásában részesültek; nem közli azonban tételesen is az összegeket, amelyeket egy-egy pályázónak kifizettek. Farkas András, az alapítvány programfelelőse azzal az indoklással utasította el a részletes tájékoztatást, hogy semmilyen garanciát nem kaptak a Krónikától arra: a lap maradéktalanul közli a listát hasábjain. A Krónika egyébként febr. 21-én az alapítvány elnökének, Markó Bélának és alelnökének, Takács Csabának is tudomására hozta: a lap kész külön mellékletben kiadni a 2001 óta kiosztott Communitas-támogatások teljes, tételes listáját, ha az alapítvány átvállalja a kiadás költségeit. Az alapítvány pályázatainak lebonyolítására 770 millió lejjel fizetett többet, mint amennyit a szórványra, az ifjúságra és az alkotói ösztöndíjakra együttesen szánt. Ráadásul a pályáztatásra és annak ellenőrzésére fordított összegnek alig több mint kétszeresét (10,1 milliárdot) osztotta ki az alapítvány nyilvános pályázatokon. A kuratóriumi beszámoló a pályázatok lebonyolításával kapcsolatos költségek sorában első helyen említette a meghirdetés, a népszerűsítés költségeit. Ide sorolta még a szaktestületi és kuratóriumi ülések megszervezésének, a székházak fenntartásának és működtetésének, a támogatások rendeltetésszerű felhasználása ellenőrzésének a költségeit, valamint az utazási és szállítási költségeket is. Az összeg egyébként a 2003-as évben ugrott ekkorára. 2001-ben még 1,52 milliárdot, 2002-ben pedig 1,6 milliárdot fordított önmagára az alapítvány. Takács Csaba szerint ez nem jelent pazarló magatartást. A Krónika értesülései szerint a Communitas működési költségei azért ilyen magasak, mert több RMDSZ-székház is alapítványi székházként szerepel az aktákban, az RMDSZ-alkalmazottak többsége pedig Communitas-alkalmazottként kapja a fizetését. A beruházások 11,473 milliárdos keretéből is jobbára önmagát támogatta a Communitas. 5,273 milliárdot költött a kolozsvári irodaház bővítésére. Takács Csaba ügyvezető elnök elmondta, az ingatlan valójában a Communitas székháza. Hogy milyen alapon működik az épületben az RMDSZ ügyvezető elnöksége, erre a kérdésre nem kívánt válaszolni az elnök. Később hozzátette, az RMDSZ több irodát is bérel a Communitas Alapítványtól. 1,4 milliárdot költött az alapítvány irodatechnikai fejlesztésekre, kommunikációs eszközökre, 645 milliót infrastrukturális fejlesztésre, 55 milliót számítógépes programok vásárlására. Összeadván e tételeket a saját programok működtetésére szánt 1,475 milliárddal és a működési költségekkel, az eredmény arra utal, hogy a Communitas Alapítvány az erdélyi magyarságnak szánt tavalyi költségvetési támogatás több mint egyharmadát fordította önmagára vagy saját programjaira. E programok sorában a különböző évfordulós ünnepségek megszervezése, közvélemény-kutatások, felmérések készíttetése, a Haza a magasban című portréfilm elkészítése, az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatos költségek, valamint az alkotói ösztöndíjak átadási ünnepségének megszervezését említik. Takács Csaba szerint az irodatechnikai és infrastrukturális fejlesztésre, valamint kommunikációs eszközökre költött kétmilliárdnak nem csupán a Communitas, hanem a hozzá pályázatokat benyújtó más szervezetek is haszonélvezői voltak. Az alapítvány sajtószaktestülete 3 milliárdos keret sorsáról dönthetett, az elszámolásban 5,395 milliárd jelent meg sajtótámogatásként. Az alapítvány első ízben tette közzé az RMDSZ honlapján kuratóriumának összetételét. A testület nagy vonalakban az RMDSZ vezérkarával azonos. Kuratóriumi tisztsége mellett Markó Béla az ösztöndíjbizottságban, Takács Csaba pedig a szórványbizottságban elnököl. Kelemen Hunor kuratóriumi tagsága mellett a könyvkiadási és a sajtószaktestületben is jelen van. Utóbbiban az elnöki tisztséget tölti be. Márton Árpád képviselő a Szép Gyula ügyvezető alelnök által vezetett közművelődési szakbizottságban erősíti az RMDSZ-es vonalat, de az ösztöndíjbizottságban is részt vesz. A Kovács Péter ügyvezető alelnök által vezetett ifjúsági szakbizottságot tulajdonképpen az RMDSZ mögé besorakozó ifjúsági szervezetek csúcsszerve, a Miért vezérkara alkotja. A szaktestületek személyi összetétele tavaly óta csak kis mértékben változott meg. A művelődési szaktestületben Kiss Annamária helyét Borboly Csaba Hargita megyei RMDSZ-tanácsos, a könyvkiadási szaktestületben Parászka Boróka helyét Domokos Géza, a szövetség volt elnöke, a sajtó szaktestületben Magyari Tivadar szociológus és Miklósi Ildikó szövetségi sajtóreferens helyét Kereskényi Sándor szenátor vette át, az ifjúsági testületből pedig Orosz Csaba távozott. Létrehozott a kuratórium egy új szaktestületet, mely kutatók külföldi konferenciákon, tanácskozásokon való részvételéhez nyújt utazási támogatást. E testületben az RMDSZ négy jelenlegi és egy korábbi ügyvezető alelnöke vesz részt. Az RMDSZ vezetői nyilatkozataikban többször hangsúlyozták, a költségvetési támogatásban részesülő kisebbségi szervezetek közül egyedül a Communitas vállalkozott arra, hogy nyílt pályázati rendszeren keresztül, szaktestületek bevonásával ossza el a támogatásokat. Nem tettek viszont említést arról, hogy az alapítvány e rendszeren keresztül a támogatásoknak csupán egy kisebb részét osztja. A nagyobbik rész sorsáról a kuratórium, azaz az RMDSZ vezérkara dönt. – A kisebbségek 1994 óta kapnak költségvetési támogatást Romániában. A magyarságnak szánt összeget az 1996/27-es párttörvény megjelenése előtt az RMDSZ kapta, mely az elosztásba bevonta a civil szféra képviselőit is. 1997-től a szövetségnek már az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) kellett megjelölnie a pénz kezelőjeként, mert különben elesett volna a politikai alakulatként kapott támogatástól. Az SZKT és a SZET 2002. októberi ülésén a Takács Csaba által bemutatott jelentés szerint az EMKE maga kérte a pénzosztás feladatának átadását „tekintettel az egyre gyarapodó tevékenységére és a más területeken is meglévő adminisztrációs kötelezettségeire.” Az RMDSZ az 1998. márc. 30-án bejegyzett Communitas Alapítványt nevesítette a Kisebbségi Tanács soros ülésén. A jogszabály hangsúlyozza, a pénz azoknak a kisebbségi szervezeteknek jár, amelyek pártként nem kapnak költségvetési támogatást. A Transindex internetes újságban közzétett adatok szerint az RMDSZ pártként 6,7 milliárd lej költségvetési támogatást kapott a 2003-as évre. 2001 A Krónika kérte: az alapítvány közölje a 2001-ben és 2002-ben támogatottak listáját, de erre nem kaptak választ. Takács Csaba az illetékes állami hivatalokhoz irányította a lapot kérdéseivel. A Communitas ugyanis háromhavonta küld részletes tájékoztatást a román kormány Etnikumközi Hivatalának a pénzek elköltéséről. /Gazda Árpád: Elsősorban önmagát támogatta a Communitas Alapítvány. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./ A Communitas Alapítvány kuratóriumának tagjai: Markó Béla szövetségi elnök (kuratóriumi elnök), Takács Csaba ügyvezető elnök (kuratóriumi alelnök), Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök, Kelemen Atilla képviselőházi frakcióvezető, Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Kerekes Gábor ügyvezető alelnök, Nagy F. István volt ügyvezető alelnök, Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, az RMDSZ választási kampányfőnöke, Szép Gyula ügyvezető alelnök, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető és Winkler Gyula képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ-szervezet elnöke. A Communitas Alapítvány szaktestületei Sajtó Szaktestület: Kelemen Hunor – elnök, Csép Sándor, Gálfalvi Zsolt, Szilágyi Dezső, Kereskényi Sándor, Nagy Zsolt, Papp Sándor Zsigmond Könyvkiadás Szaktestület: Kovács András Ferenc – elnök, Dávid Gyula, Káli Király István, Kelemen Hunor, Domokos Géza, Selyem Zsuzsa, Varga Gábor Művelődési Szaktestület: Szép Gyula – elnök, Borboly Csaba, Dáné Tibor Kálmán, dr. Földes Béla, Karda Emese, Könczei Csilla, Márton Árpád Ifjúsági Szaktestület: Kovács Péter – elnök, Asztalos Csaba, Benedek Csaba, Horváth Izabella, Kereskényi Gábor, Korodi Attila, Porcsalmi Bálint, Szabó Ödön Szórvány Szaktestület: Takács Csaba – elnök, Bodó Barna, Gönczi Irénke, Jakab Elek, dr. Kakassy Sándor, Kovács Attila, Király András, Ludescher István, Molnos Lajos, Rácz Levente, Vetési László Alkotói Ösztöndíjbizottság: Markó Béla – elnök, Angi István, Béres András, Csíky Boldizsár, Gálfalvi György, Jakobovits Miklós, Kötő József, Márton Árpád Utazási támogatások szaktestülete: Nagy Zsolt, Kovács Péter, Kötő József, Nagy F. István, Szép Gyula Támogatási keret a romániai kisebbségeknek Ebből a romániai magyarságnak jutott Nyílt pályázaton kiosztott összeg (milliárd lej) (milliárd lej) százalék (milliárd lej) százalék 2001. év 90 13,385 14,87 5,78 43,18 2002. év 126,498 18,612 14,71 6,4* 34,38 2003. év 190 37,3 19,63 10,1* 27,07 2004. év 240 50 20,83 * számított adatok

2004. június 9.

Beszterce-Naszód megyében az RMDSZ jelöltjei 36 helyi tanácsosi mandátumot szereztek, az eddigi 32-vel szemben. Minden helységben, ahol eddig tanácsosai voltak az RMDSZ-nek, újra képviselethez jutott a szervezet. Három helység, ahol eddig nem volt magyar tanácsos: Óradna, Zselyk és Nagysajó egy-egy jelöltet juttatott be a helyi tanácsba. Besztercén a magyarság két tanácsost juttatott be a városi tanácsba, Gönczi Irénke és dr. Illyés István személyében. Megyei szinten a szavazatok 5,4 %–át érte el az RMDSZ. Így megmarad a két tanácsos a megyei tanácsban. /Hat tanácsossal több. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

2005. november 12.

Besztercén az első magyar nyelvű rádióműsort 1996 novemberében sugározták. Eleinte párhuzamosan két helyi rádióban is szerkesztettek magyar nyelvű adást, de később úgy döntöttek, hogy inkább csak egy műsor maradjon. Az évek során többen megfordultak a rádió stúdiójában. Szabó Attila, a magyar nyelvű műsor kezdeményezője és Gönczi Irénke szerkesztő emlékezett az eltelt kilenc évre. A szerkesztőség tagjai idővel kicserélődtek. A magyar adás heti félórás hétfő esténként. Az adás sokáig a Csipet nevet viselte, mert mindenből egy kicsit, egy csipetnyit sikerült belecsempészni a félórás műsorba. /Dézsi Ildikó: „A jó rádiós első percekben mindig izgul” Kilencéves a Csipet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

2006. november 6.

„Szeretnénk, ha a 2008-as választáson legalább egy parlamenti képviselőnk is lenne. Ezek a képzések hozzásegítenek, hogy jobban felkészüljünk a választásokra és növeljük képviseletünket a megyében” – értékelte Gönczi Irénke, besztercei önkormányzati képviselő a MIÉRT Önkormányzati Tanácsa hét végén Besztercén megtartott ülésén. A megye húsz közigazgatási egységében 38 tanácsosa, egy polgármestere, hat alpolgármestere, egy megyei tanácsosa van az RMDSZ területi szervezetének, de nincs szenátora, parlamenti képviselője. A képzés két témakört érintett az önkormányzati képviselők és a sajtó kapcsolatáról, valamint a választási kampánytevékenységről esett szó. /Mayla Júlia: Kommunikálni és kampányolni tanultak Besztercén a MIÉRT-esek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

2007. december 19.

A hét végén zajlott Besztercén az ötödik Örvendj Ég, örvendj, Föld Beszterce-Naszód megyei magyar karácsonyi ünnepség a Művelődési Házban. A besztercei óvodások sem hiányozhattak a karácsonyváró rendezvényről. A kiváló szervezés Gönczi Irénke RMDSZ-es tanácsos munkájának köszönhető. A kulturális program Boros Erzsébet népdalénekes CD-bemutatójával kezdődött, majd az óvodások fellépésével folytatódott. Ezt követte a magyernemegyei gyermekkórus, a bethleni diákok műsora, az újősi gyerekkórus, a besztercei Andrei Muresanu Kollégium magyar tagozata kórusának és együttesének fellépése, a tacsi gyerekek összeállítása, a szentmátéi ifjúsági kórus, a vicei gyermekcsoport, az óradnai gyermekcsoport, a tekei gyermekcsoport, a besztercei református egyház kórusa, a várkudui gyermekcsoport, a mezőköbölkúti gyermekcsoport, a besztercei római katolikus gitárcsoport, a sófalvi kórus, a besztercei Hópelyhek – Lotus tánccsoport, a besztercei magyar baptista gyülekezet kórusa, a cegőtelki gyerekkórus, a Máltai Segélyszolgálat besztercei szervezetének kórusa, a magyardécsei gyermekcsoport és az idei rendezvényt is a felőri Pelikán együttes fellépése zárta. /Beszterce. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

2008. március 3.

„Amikor a MIÉRT (Magyar Ifjúsági Értekezlet) megalakult, nemcsak nyelvtanilag, hanem gyakorlatilag is felmerült a kérdés, amelyre mára megszületett a válasz: az ifjúsági szervezeteknek össze kell fogniuk és együtt képviselniük a közös politikai célokat” – mondta Markó Béla március 1-jén, a MIÉRT Gyaluban szervezett kétnapos küldöttgyűlésének megnyitóján. Történelmi hiba lenne azt hinni, hogy az igazi dilemma az, amelyet most egyesek úgy próbálnak fölmutatni, hogy RMDSZ vagy MPP. Ma nem az az igazi alternatíva, hogy „Markó Béla vagy Tőkés László”, az igazi alternatíva az, hogy Markó Béla vagy Kelemen Hunor, Borboly Csaba, Korodi Attila, Kovács Péter vagy Tánczos Barna. Ez az igazi alternatíva, ami nem a konfrontáció, hanem az együttműködés irányába mutat – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Markó Béla méltatta az RMDSZ és a MIÉRT közötti együttműködés fontosságát, utalva arra, hogy az ifjúsági szervezetből már három miniszter is kikerült, a jelenlegi két RMDSZ-es tárcavezető közül kettő MIÉRT-es, az államtitkárok és intézményvezetők számáról nem is beszélve. „Ezer fiatalt az önkormányzatokba!” – adta meg a jelszót Borboly Csaba, a MIÉRT elnöke. Az Országos Ifjúsági Hatóság nemrégiben kinevezett elnöke, a MIÉRT volt társelnöke, Kovács Péter úgy értékelte, a MIÉRT-ben is be kell következnie a fiatalításnak. Kovács az utánpótlást a Magyar Középiskolások Országos Szövetségében /MAKOSZ/ látja. Az országos MIÉRT küldöttgyűlés a megüresedett tisztségbe, Kovács Péter helyére Bodor Lászlót választotta társelnöknek. Az elnökségben is változások következtek be. Miután Gönczi Irénke, szórványért felelős alelnök lemondott, Deák Ferencet bízta meg a közgyűlés a tisztség betöltésére, míg Bodor László helyére Grüman Róbert Csongor került. /Tötszegi Orsolya: Ezer fiatalt az önkormányzatokba! = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

2008. június 4.

Beszterce-Naszód megyében az RMDSZ nem érte el az öt százalékos küszöböt /4,86 százalékot kapott, 124661 szavazatot/, így nem lesz képviselete a megyei tanácsban. Az RMDSZ-nek két településen egy-egy tanácsosi mandátumot sikerült szereznie, nyolcat viszont elveszített az előző évekhez képest. A Magyar Polgári Párt (MPP) összesen két településen van jelen a megyében, csupán 304 szavazatot sikerült szereznie. Az RMDSZ-es besztercei városi tanácsosok száma is csökkent, eddig Gönczi Irénke és Ilyés István dolgozott a helyi tanácsban, a mostani választás eredményeképpen az RMDSZ-nek csak egy tanácsost, Ilyés Istvánt sikerült bejutatnia az önkormányzatba. Az RMDSZ-nek 31 helyi tanácsosi mandátuma van a megyében. Elvesztettek öt helyi tanácsosi tisztséget vidéken, egyet Besztercén, kettőt pedig Bethlenben. Ugyanakkor Rettegen és Mezőörményesen egy-egy RMDSZ-es helyi tanácsossal több képviseli majd a magyarságot. Az MPP csak Felőrben és Árpástón van jelen. Árpástón az MPP-re leadott szavazatok száma elég volt ahhoz, hogy az új magyar párt egy tanácsost juttasson be a helyi közigazgatásba. A kilenc RMDSZ-es polgármester közül egyetlen egy jutott tovább a második fordulóba: Árpástón Joó János. /D. I. : Beszterce-Naszód megye. Az RMDSZ hat tanácsosi helyet veszített. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998