udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gönczy János

2000. április 6.

Barabás T. János, a bukaresti magyar nagykövetség sajtóattaséja a Szabadság kérdésére megerősítette a Cotidianul napilapban megjelent hírt, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök április 14-én egynapos hivatalos látogatást tesz Bukarestben. A magyar miniszterelnök népes küldöttség élén érkezik. A hivatalos küldöttségben helyett kap Kövér László, a Fidesz - Magyar Polgári Párt elnöke, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, Rockenbauer Zoltán kulturális, Pokorni Zoltán oktatási miniszter, Szemerkényi Réka, Németh Zsolt, Bagi Gábor államtitkárok, Gansperger Gyula, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. elnöke, Gönczy János kormánybiztos. A kormányfőt üzletemberek is elkísérik útjára. Jelen lesz Íjgyártó István, aki Magyarország új bukaresti nagykövetjelöltje. Sajtóértesülések szerint Íjgyártó elsősorban a nemzeti kisebbségek kérdésének, a határon túli magyarok státusának szakértőjeként ismert. A Határon Túli Magyarok Hivatalában dolgozott, és részt vett a román-magyar alapszerződés kidolgozásában. Kinevezéséhez még szükséges a magyar országgyűlés jóváhagyása. - A magyar fél fel fogja vetni két, Csíkszeredában és Konstancán működő konzulátus megnyitásának a tervét, és szintén szó lesz egy kolozsvári magyar művelődési központ létrehozásáról. Az elkövetkező két hétben további két magyar politikus is jelezte érkezését: április 13-án Szabó József honvédelmi minisztert, április 16-19. között pedig Kósáné Kovács Magdát, az MSZP alelnökét, a magyar országgyűlés emberjogi, vallási és kisebbségügyi szakbizottságának elnökét várják Bukarestbe. /Orbán Viktor Bukarestbe látogat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

2000. április 14.

Ápr. 14-én Orbán Viktor népes magyar hivatalos küldöttség és jelentős magyar üzletembercsoport élén egynapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. Kíséretében volt Harrach Péter szociális és munkaügyi, Matolcsy György gazdasági, Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere, valamint Gönczy János, Tisza-Szamos kormánybiztos, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Szabó Tibor HTMH-elnök, Íjgyártó István kijelölt bukaresti nagykövet és a magyar kormány több tisztségviselője. Konkrét eredmény nélkül zárult Bukarestben Orbán Viktor és Mugur Isarescu román miniszterelnök hivatalos megbeszélése. Csíkszeredában nem nyílik meg idén a korábbi megállapodás értelmében a magyar főkonzulátus, a ciánszennyezés kérdéséről pedig a politikusok végképp lemondtak, és megoldását a jogászokra bízták. A sajtóértekezleten Mugur Isarescu kifejtette: Magyarország Románia legfontosabb kereskedelmi partnere a szomszédos országok közül. Szerinte a szennyezési károk megállapítását a bíróságok hivatottak elvégezni. Hozzátette: a megtörtént szerencsétlenségek közül egyesek meghaladják a román költségvetés lehetőségeit. A környezetvédelmi beruházások rendkívül költségesek. Az Európai Unió és a Világbank segítségét kérték ez ügyben. A Budapest-Bukarest autópálya nyomvonala: Nagylak-Arad-Bukarest-Konstanca, szögezte le. A konzulátusi hálózat bővítését a romániai választási év miatt elhalasztották. Orbán Viktor elmondta: Magyarország kész arra, hogy a szabad kereskedelmet, a határátkelők és a két országban működő konzulátusok számát növelje. Orbán úgy vélte: a két félnek az alapszerződésen kívüli eszközökkel is meg kell próbálni a létező problémák megoldását. A magyar kormányfő kifejtette: sürgették a román felet, hogy a létező környezetvédelmi megállapodást a román parlament is ratifikálja. Ugyanakkor új, komplex, átfogó egyezmény kidolgozását javasolta e téren, olyant, amilyent Magyarország más szomszédos országokkal is szeretne megkötni, és amely a veszélyforrások követésének mechanizmusát is tartalmazza. Konzulátus megnyitásához két fél kell, az egyik már megvan - mondta. A két kormányfő bejelentette: három új határátkelőt nyitnak a két ország között, és nemsokára aláírják azt a szerződést, amelynek értelmében nyolcezer szezonáris munkavállaló és hétszáz gyakornok dolgozhat Romániában, illetve Magyarországon. Orbán Viktor bukaresti hivatalában kereste fel Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. A találkozót követően Markó a következőket nyilatkozta: fontos időben kerül sor a magyar miniszterelnök látogatására, hiszen választási évben van Románia, és nem mindegy, hogy a román kormány és a kormánykoalíció hogyan építi a következő hónapokban kapcsolatát Magyarországgal. Tennivaló bőven van, például a gazdaság terén. Markó Béla rámutatott: elégedetlen azzal, ahogy a román kormány reagált néhány kérdésre. Példaként Markó a csíkszeredai főkonzulátust említette, amelynek kérdésében a korábbi elvi egyetértés ellenére sem sikerült megállapodásra jutni. Markó elmondta: az egyetemről is tárgyaltak Orbán Viktorral. Lényeges támogatásnak tartja az erdélyi alapítványi egyetemre a magyar kormány által felajánlott kétmilliárd forintot. Orbán Viktor Emil Constantinescu államelnöknél tett látogatást, este pedig a bukaresti magyar nagykövetségen találkozott az erdélyi magyar egyházak püspökeivel. /Tibori Szabó Zoltán: Orbán Viktor bukaresti látogatása Nem hoztak sok eredményt a kétoldalú megbeszélések. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./ Ápr. 14-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök és kísérete ellátogatott az RMDSZ bukaresti székházába. miniszterelnököt és a kíséretében lévő hivatalos személyeket Markó Béla szövetségi elnök fogadta. A találkozón magyar részről jelen volt Harrach Péter szociális és családügyi miniszter, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium(KÜM) politikai államtitkára, Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) politikai államtitkára, Szabó Tibor, a HTMH elnöke, Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Lőrincz Csaba, a KÜM főosztályvezetője, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Szilágyi Mátyás főosztályvezető-helyettes (KÜM), Íjgyártó István kijelölt bukaresti nagykövet (KÜM). A találkozón jelen volt Ion Caramitru művelődésügyi miniszter, a magyar kormányküldöttség állandó kísérője. Markó Béla szövetségi elnök méltatta a magyar üzletemberek küldöttségének egyidejű bukaresti látogatását és tárgyalásait. A szövetségi elnök szólt a választások közeledtéről. Markó Béla hangsúlyozta, hogy a NATO-taggá vált és az EU-ba is elsők között integrálódó Magyarország vélekedése nagyobb súllyal esik latba. Végezetül a szövetségi elnök fontosnak ítélte a MÁÉRT működését, és ennek kapcsán a magyar kormány támogatását az erdélyi magyar alapítványi egyetem létrehozásához. Orbán Viktor miniszterelnök elmondta, hogy a mostani látogatás a választási évben nem mentes kockázatoktól, hiszen kevéssel a választások előtt a hivatalban levő kormány sokkal óvatosabb, ezért látványos sikerekre nem lehetett számítani a tárgyalások során. Markó Béla válaszában fontosnak nevezte az új határátkelőhelyek megnyitását a térség lakossága számára, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a romániai magyarság szempontjából a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a magyar befektetők részvétele a privatizációban, hiszen ez érinti a Székelyföldet, egész Erdélyt. A szövetség elnöke ugyanakkor szorosabb együttműködést szorgalmazott az RMDSZ államtitkárai és kormányzati tisztségviselői, illetve a magyar kormány miniszterei között. /Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar kormányküldöttség találkozója az RMDSZ vezető tisztségviselőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 14. - 1702. sz./ A magyar kormányfőt fogadta Emil Constantinescu államfő is. A magyar miniszterelnök kiemelte, hogy Emil Constantinescu hivatali ideje alatt jelentősen javultak a magyar-román kapcsolatok. A legnagyobb fejlődést a román államfő közvetlen felelőssége alá tartozó területen, a katonai együttműködésben érte el a két ország. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miután RMDSZ-székházban félórás megbeszélést folytatott Orbán Viktorral, megállapította: Nagyon fontos időpontban került sor a magyar miniszterelnök bukaresti látogatására, hiszen a romániai választási évben nem mindegy, hogy a román kormány és a jelenlegi román kormánykoalíció hogyan építi kapcsolatait a következő hónapokban Magyarországgal. - Orbán Viktor látogatást tett a román képviselőház elnökénél, Ion Diaconescunál is, majd a bukaresti magyar nagykövetségen találkozott a romániai magyar történelmi egyházak vezetőivel. "A találkozón a magyar miniszterelnök tájékoztatást adott mostani tárgyalásai eredményeiről, illetve, ahogy ő fogalmazott eredménytelenségéről" - nyilatkozta a találkozó után Tőkés László nagyváradi református püspök. - Összességében eredményes, minősítette bukaresti hivatalos látogatását Orbán Viktor a magyar sajtó előtt. Utalt arra, a román fél megígérte az 1997-ben aláírt környezetvédelmi egyezmény parlamenti ratifikálását. Ez a ciánszennyezés körüli ügyek fényében különösen fontos Magyarország számára. Orbán Viktor elmondta, hogy a tárgyalásokon szóba hozta az egyházi javak ügyét: "a magyar félnek két igénye van: szülessen olyan átfogó rendezés, amely európai alapokon áll, a meghozott konkrét döntéseket pedig a gyakorlatban is érvényesítse a román kormány" - szögezte le Orbán Viktor. A magyar kormányfő kíséretében levő miniszterek, államtitkárok is megbeszéléseket tartottak. Hajós Béla, a KHVM helyettes államtitkára és Gönczy János, a Tisza és a Szamos kormánybiztosa megbeszélést folytatott Tomescu román vízügyi, erdészeti és környezetvédelmi miniszterrel. Rockenbauer Zoltán miniszter /Nemzeti kulturális Örökség Minisztériuma/ első ízben tárgyalt román kollégájával, Ion Caramitru művelődési miniszterrel.. Értékesnek minősítette a tavaly megkötött kétoldalú műemlékvédelmi megállapodást. Megerősítették azon szándékukat, hogy az erdélyi magyar vonatkozású műemlékeket a két ország szakemberei közösen kutassák, katalogizálják és állítsák helyre. Rockenbauer Zoltán üdvözölte, hogy a román kulturális tárca megőrizte saját felügyeletében a Marosvásárhelyi Magyar Színházat, a kolozsvári Magyar Állami Színházat és a Magyar Állami Operát. Caramitru miniszter megígérte, hogy ez a jövőben sem fog változni. - Harrach Péter szociális és családügyi miniszter megbeszéléseket folytatott Smaranda Dobrescu román munkaügyi és szociális miniszterrel, véglegesítették azt a két magyar-román foglalkoztatási egyezményt, amelyet a jövő hónapban fognak aláírni Budapesten. Az egyik évi 8000-8000 szezonális munkavállaló kölcsönös, legfeljebb hat-hat hónapos foglalkoztatásáról, a másik évi 700-700 gyakornok egyéves, de másfél évre meghosszabbítható cseréjéről, szakmai gyakorlatáról, illetőleg kulturális és nyelvi ismeretszerzéséről szól. - Németh Zsolt külügyi államtitkár elmondta: román kollegájának, Mihai-Razvan Ungureanunak felvetette a kétoldalú diplomáciai ingatlanok évtizedek óta elhanyagolt sorsának és rendezésének ügyét. - Szabó Tibor, a HTMH elnöke Viorel Badeával, a Határon Túli Románok Hivatalának vezetőjével, a román-magyar kisebbségi vegyes bizottság társelnökével tárgyalt s megegyeztek abban, hogy két héten belül a magyar fél kap egy tájékoztatást a román kormánytól arról, hogy az 1998-ban megfogalmazott ajánlásokat miként hajtották végre, s ezt követően két hónapon belül összeül a vegyes bizottság, hogy közösen megvizsgálják az ajánlások megvalósulását és újabb ajánlásokat fogalmazzanak meg. /Orbán Viktor első hivatalos romániai útja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

2000. július 12.

Magyarország 29,37 milliárd forintos kárigényt kíván érvényesíteni a szamosi és a tiszai ciánszennyezést okozó Aurul anyavállalata, az Esmeralda ausztrál cég felszámolási eljárása során - olvasható a Tisza-Szamos Kormánybiztosi Iroda közleményében. A kárösszeget Gönczy János kormánybiztos jelentette be. /Kártérítési követelés a ciánszennyezésért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

2000. július 14.

Gönczy János, a Tisza-Szamos kormánybiztosi iroda vezetője jún. 13-án Nagybányára érkezett, hogy magyar bányászati-környezetvédelmi szakemberekkel együtt a helyszínen tájékozódjon a Tisza tavaszi ciánszennyezését előidéző Aurul ausztrál-román vegyesvállalat jelenlegi működési feltételeiről. A magyar kormánybiztost Ion Pop, a környezetvédelmi minisztérium főosztályvezetője, az Aurul vállalat ausztrál vezérigazgatója és a helyi vízügyi és környezetvédelmi hatóságok felelős munkatársai fogadták. Gönczy János nem találta megnyugtatónak amit a telephelyen látott, és újabb tájékozódó látogatás engedélyezését kérte. Ezt a román fél elvben nem ellenezte. /Gönczy János Nagybányán. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

2000. július 27.

Herzsabányán júl. 24-én eltört egy ipari iszapot szállító cső, és mintegy 600 köbméternyi szennyezett iszap folyt a talajba, illetve a Lápos folyón át eljutott a Szamosba. Semmiféle nehézfém vagy más környezeti szennyezés nem érte a Szamost - tájékoztatták az MTI-t Felső-Tisza-vidéki vízügyi szakemberek júl. 26-án az addigi megfigyelések és mérések eredményeiről. Gönczy János magyar tiszai kormánybiztos bejelentette: azonnal Nagybányára utazik. /Nem szennyeződött a Szamos. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

2000. július 27.

Júl. 26-án az ökológiai biztonság időszerű kérdéseinek megvitatásával folytatódott Tusnádfürdőn a XI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Gönczy János tiszai kormánybiztos sürgette a Tisza menti országok, Magyarország, Románia és Ukrajna összefogását, mert csak nemzetközi segítséggel lehet megszüntetni a különböző ökológiai szennyező forrásokat. A kormánybiztos emlékeztetett a nagybányai Aurul által okozott nagyméretű ciánszennyezésre, és kijelentette: a szennyezés élettelenné tette a Szamost, és soha nem tér vissza a ciánszennyezés előtti Tisza sem. Dan Manoleli, a bukaresti egyetem ökológiai tanszékének tanára elmondta: a beruházások mintegy fele korrupció révén valósul meg, és a nagybányai szennyezés volt az a tipikus eset, amely bebizonyította, milyen beteg az egész környezetvédelmi rendszer. A kormány letagad mindent és a baleseteket minden esetben természeti okokkal magyarázza, miközben elhallgatják az emberi mulasztásokat - állapította meg Dan Manoleli. /XI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Örökké időszerű téma - a környezetvédelem. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ Júl. 26-án délután az egyik legelhagyottabb magyar népcsoport, a csángók létkérdéseiről folytattak vitát Tusnádfürdőn. Több, a csángó magyarok kérdését alaposan ismerő volt jelen: Tánczos Vilmos etnográfus, egyetemi tanár, Bartha András, a Moldvai Csángómagyar Szövetség nemrég megválasztott fiatal elnöke, Farkas János, a Via Spei Csángómagyar Ifjúsági Szervezet elnöke, Duma András, a Moldvai Csángómagyar Szövetség klézsei szervezetének elnöke, Sántha Attila, a román Közoktatási Minisztérium tanácsosa, Gabriel Andreescu, a romániai Helsinki Csoport társelnöke, Komlóssy József (FUEV) Svájcból és Pozsony Ferenc etnográfus, egyetemi tanár. Pozsony Ferenc rövid felvezetőjében kitért a népességi adatokra is, eszerint mintegy háromszázezres közösséggel kell számolni, amelyből 60-100 ezerre tehető a magyarul beszélők száma. Bár a magyarság a legkeletibb testvéreinek tekinti a moldvai magyarságot, ennél sokkal nehezebb ezen etnikai csoport meghatározása, mert ők maguk csángóknak tartják magukat. Farkas János, a Via Spei elnöke kifejtette, csak akkor lehet arra a kérdésre válaszolni, létezik-e csángómagyar közösség, ha valaki ott él közöttük, Duma András pedig kitért arra, hogy érthetetlen számukra, miért fél a román közösség attól, hogy mi magyarok leszünk, hiszen nem valaki ellen válunk azzá. Duma élesen bírálta az RMDSZ vezetőségét, akik nem tesznek semmit a csángókért, nehogy román partnereik megsértődjenek. Már 1996 júniusától kérte a klézsei közösség a magyar órák bevezetését, amiért csak fenyegetések érték a szülőket a helyi pópa részéről. Bár jelen pillanatban a tanügyi törvény is engedélyezi az anyanyelvi oktatást a kisebbségek számára, ennek bevezetése továbbra is lehetetlen, elsősorban a helyi tanfelügyelőség miatt. Bár már több esetben is elindulhatott volna a magyar nyelvű oktatás, a helyi Dimineata c. lap "ébresztő" hadjáratot indított ez ellen. A magyar nyelvű misék kérdésében is változatlan a helyzet, mert a jászvárosi püspökség nem engedélyezi a magyar szertartást. Hogy lehet vállalni a magyarságot, hogyha a magyarok sem állnak mellénk - fogalmazott Duma András - ezért két félelem között élünk. Sántha Attila hangsúlyozta: szégyellem magam, hogy az intézmény, amit képviselek, nem tudott semmit sem tenni a magyar tanórák bevezetéséért. A minisztériumi beosztott ugyanakkor ismertette az a beadványsort, melyet a csángómagyarok eljutattak a minisztériumhoz és a helyi tanfelügyelőségre. Táncos Vilmos szerint a román nacionalizmus nagyot téved, miközben azt hiszi, hogy a nyelvi asszimilációval megoldódik a csángó-kérdés. Egyfajta regionális csoport-identitástudat figyelhető meg, amely valószínűleg nem lesz köthető a magyar nyelvhez. Elgondolkodtató az is, hogy Európa tele van csángókkal Olaszországtól, Görögországig. A magyar gazdaság fellendülésével Magyarországon is egyre többen vannak. Az etnográfus egy kérdést is megfogalmazott: kormánypolitikával irányítani lehetne-e a kivándorlást. A magyar kormány 100 millió forinttal támogatja a gyimesfelsőloki Szt. Erzsébet Iskolát, ahol a csángómagyarok tanulnak, az Illyés Alapítvány támogatásainak 50%-át is csángókérdésre fordítják. Táncos szerint egy nemzeti-liberális megoldást kellene alkalmazni: senkit nem kényszeríteni magyarul tanulni vagy kivándorolni, de aki akarja, megtehesse. Sántha Attila szerint a csángóknak hagyni kell, hogy ők határozzák meg saját magukat. A találkozóra Tusnádfürdőre érkezett Németh Zsolt magyar külügyminisztériumi államtitkár is, aki a '80-as években többször is felkereste a csángómagyarokat, ezért ki is tiltották az országból. Az államtitkár azon kevesek közé tartozik, aki megtörte a jeget és az idén tavasszal ellátogatott újra a csángókhoz. /Daczó Dénes: A 11. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és a csángók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

2000. október 9.

Dávid Ibolya igazságügyi miniszter részt vett az október 6-i aradi megemlékezéseken, megbeszélést folytatott Dorel Popa aradi polgármesterrel az Aradon tervezett román-magyar megbékélési park létrehozásáról és az aradi szabadságemlékmű ott történő végleges elhelyezéséről. A sajtóértekezletet tartó miniszter asszony elmondta: már az év első felében kérte az aradi városi vezetést, vitassák meg az emlékpark kérdését, de akkor a romániai helyhatósági választás utánra maradt az ügy. Az új polgármester, Dorin Popa most kedvezően viszonyult a felvetéshez. Az első elképzelések szerint a várból kiszabadított szabadságemlékmű megsérült szobrait már ideiglenes helyükön restaurálták volna, de egy magyarországi szakértői bizottság szerint e munkálatot a végleges felállításkor kell elvégezni. - A téli csapadék hatására ismét átszakadhat a gát Nagybányán az Aurul vállalatnál, s akkor újabb, a korábbihoz hasonló ciánszennyezés kerülhet a Szamosba, a Tiszába - figyelmeztetett Gönczy János, Tisza-Szamos kormánybiztos, aki szerint megengedhetetlen, hogy továbbra is a ciános vizet vezessék a meddőfeldolgozó üzemből a nyolc kilométerre lévő tározótóba, s onnan ismét vissza a meddőmosóhoz. A kormánybiztos felelősséggel állítja: nem felel meg a valóságnak, hogy a Tiszánál már semmi nyoma a ciánszennyezésnek. A természet megpróbálja valahogy helyreállítani az egyensúlyt, de ez már egészen más, mint amilyen a Tisza lehetne, ha nem érkezett volna a valamennyi élőlényt elpusztító, nagy mennyiségű cián. - A gazdasági-kulturális együttműködésre interrégiót hoz létre Szabolcs-Szatmár-Bereg, a romániai Szatmár megye és Ukrajna Kárpátaljai Területe. A megállapodást Nyíregyházán írta alá Helmeczy László, a szabolcsi, illetve Szabó István, a szatmári önkormányzat elnöke, valamint Viktor Baloga, Kárpátalja kormányzója és Iván Iváncso, megyei tanácselnöke. A megállapodáshoz tartozó mellékletben előírták: a határátkelők fejlesztését, az árvíz- és környezetvédelmi veszélyeztetettség mértékének csökkentését, turisztikai és sportcentrumok létrehozását, s egyben határoztak a munkácsi vár restaurálásának befejezéséről. /A múlt hét végén történt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

2000. október 30.

A magyar állam rövidesen megindítja a kártérítési pert a februári ciánszennyezést okozó nagybányai Aurul cég ellen - nyilatkozta Gönczy János, a magyarországi Tisza-Szamos Kormánybiztosi Hivatal vezetője. Kiemelte: Magyarország biztonsága érdekében az Orbán-kabinet elsősorban az erdélyi szennyező források megszüntetését, illetve azok biztonságát szeretné elérni. Ennek érdekében Budapest már tárgyalt az illetékes román szervezetekkel, s abban már megállapodtak, hogy megjelölik a természetre különösen veszélyt jelentő helyeket. A technológiai, technikai fejlesztési terv kidolgozásához a felek szeretnék az Európai Unió segítségét is igénybe venni. /A magyar állam megindítja a pert a nagybányai Aurul ellen Az erdélyi szennyező források megszüntetését szeretnék elérni. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

2000. november 11.

A magyar és a román környezetvédelmi minisztérium közösen kér az Európai Uniótól 10 millió dollár támogatást ahhoz, hogy a Felső-Szamos és a Tisza vízgyűjtő területén lévő nyolc romániai vállalatnál környezetvédelmi beruházásokat hajtsanak végre. A gyorssegély ötletét magyar részről vetették fel az Európai Unió környezetvédelmi biztosának, aki fogékonynak mutatkozott az elképzelésre. Ezt követően nov. 9-én Gönczy János, a Tisza és a Szamos kormánybiztosa Kolozsvárott találkozott Liliana Marával, a román környezetvédelmi minisztérium vezérigazgatójával. A két környezetvédelmi illetékes megfogalmazta a közös javaslat tervezetét, amely a két környezetvédelmi miniszter aláírásával jut majd el az Európai Unióhoz. A közös javaslatban a magyar és a román fél egyetértett abban, hogy a nyolc romániai ipari létesítmény: egy kolozsvári vállalat, a nagybányai Aurul társaság és a Remin állami bányavállalat hat cége jelenti ebben a térségben a legnagyobb környezetvédelmi veszélyt. /Közös magyar-román segítségkérés az EU-tól. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

2000. december 18.

A ciánszennyezés okainak kivizsgálására létrehozott Nagybányai Munkacsoport jelentése támpontot ad Magyarországnak ahhoz, hogy januárban polgári peres eljárás útján kártérítést követelhessen a romániai Aurul cégtől - hangsúlyozta Gönczy János magyarországi tiszai kormánybiztos dec. 16-i sajtótájékoztatóján Budapesten. A kormánybiztos brüsszeli útjáról hazatérve kifejtette: a 40 oldalas dokumentum egyik fontos része, hogy nem az időjárást, hanem a bányászati létesítmények elégtelen műszaki állapotát okolja a cián és nehézfémek folyókba jutásáért. A munkacsoport a jelentésben a jelenlegi nyílt, korszerűtlen bányászati eljárás helyett a zárt, modern technológia alkalmazását ajánlotta. A kormánybiztos emlékeztetett arra, hogy a februári ökológiai katasztrófasorozat óta semmi olyan műszaki beavatkozás nem történt a romániai bányáknál, amely megnyugvásra adna okot. Gönczy János aggodalmának adott hangot, mert egy újabb nehézfémszennyezés bármikor bekövetkezhet. A kérdés megoldását Gönczy János kizárólag egy olyan nemzetközi összefogáson alapuló munkában látja, amely a Tisza-völgy vízgyűjtőjét egységesen kezeli. Magyarországnak, Romániának, Szlovákiának, Ukrajnának és Szerbiának közösen egy elfogadható környezeti kultúra kialakítását kellene megcéloznia. Beszámolt arról, hogy Margot Wallströmnek, az Európai Unió környezetvédelmi főbiztosának javaslatot tett egy nemzetközi intézet felállítására. A mintegy 10-15 millió dollárra becsült javaslattervezetet a román fél eddig nem írta alá, márpedig nemzetközi forrásokra csak regionális összefogással lehet pályázni. /Gönczy János. Magyarország januárban pert indít az Aurul Rt. Ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

2001. január 18.

Nem kapott még választ Gönczy János Tisza-Szamos kormánybiztos a román kormánytól arra a kezdeményezésre, hogy közösen forduljanak az Európai Unióhoz a Tisza vízgyűjtő területén lévő, szennyező létesítmények biztonságossá tétele érdekében. Az MTI érdeklődésére a román környezetvédelmi minisztérium sajtóosztályának vezetője, Lucia Ceuca szerdán azt mondta, hogy nincs információja az esetleges fejleményekről. Gönczy János a múlt évben többfordulós tárgyalást tartott a korábbi román kormány környezetvédelmi miniszterével. Megállapodtak arról, hogy közösen írnak levelet az Európai Unió környezetvédelmi főbiztosához a szakmai és anyagi támogatás érdekében. A tervek szerint a levél átadására a múlt év december 15-én került volna sor. A levelet végül a romániai kormányváltás miatt csak Gönczy János írta alá, s így adta át az uniós főbiztosnak. A szomszédos országok együttes munkával a múlt évben készítették el a Tisza vízgyűjtő területén lévő potenciális szennyező források térképét. Megállapodtak arról, hogy a legnagyobb kockázatú létesítmények román területen találhatók, s elsőként ezeket kellene biztonságossá tenni. A román partner nyolc létesítménynél javasolta a munkák megkezdését. Az előzetes becslések szerint a feltételek javítása ezeknél a szennyező forrásoknál körülbelül 10 millió dollár ráfordítást igényelne. - Magyarország 29,3 milliárd forintra készül perelni a tavaly februári tiszai ciánszennyezést okozó Aurul bánya tulajdonosait. Gönczy Jánosnak komoly kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy a magyar fél ezt a pénzt megkapja-e, s erre nem is vár. /A közös fellépés elmaradt. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./

2001. március 6.

Gönczy János magyar kormánybiztos ökológiai egyezménykötést szorgalmaz a Tisza vízgyűjtő területe által érintett öt ország: Jugoszlávia, Magyarország, Románia, Szlovákia és Ukrajna között. Gönczy János kifejezte reményét aziránt, hogy a magyar kormány támogatja majd kezdeményezését és hamarosan létrejön a nemzetközi egyezmény a Tisza védelmére. A kormánybiztos elképzelésének fontosságát a romániai Nagybányai Bányászati és Meteorológiai Kutatóintézet által készített tanulmányban foglaltakkal magyarázta, mely szerint Erdélyben 10-11 olyan környezeti veszélyforrás van, ami bármelyik pillanatban újabb ökológiai katasztrófát okozhat a Tiszán. /Tiszai ökológiai egyezménykötést szorgalmaz a magyar fél. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 6./

2002. június 19.

Jún. 18-án Budapesten, a Fővárosi Bíróságon folytatódott a magyar állam által a nagybányai Aurul ausztrál–román vegyesvállalat ellen a 2000 januári tiszai ciánszennyezés miatt indított kártérítési per. 2000. jan- 30-án Romániában földcsuszamlás következtében átszakadt az aranymosással foglalkozó nagybányai Aurul bányaipari vállalat Zazar község közelében lévő ipari derítőjének gátja. Mintegy 100 ezer köbméternyi ciánid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, ahonnan a szennyezés a Szamosba, majd a Tisza magyarországi szakaszába került. A máramarosi prefektus felfüggesztette az Aurul működési engedélyét. A Szamos vizében a minden élőlényre halálos cián koncentrációja a magyar szabvány szerint megengedett határérték 180-szorosa volt, a Szamos-Tisza összefolyásánál 135-szörös, a kiskörei víztározónál — a duzzasztásnak és az áradásoknak köszönhetően — 34-szeres, Szeged alatt 15-szörös értéket mértek. A ciánfolt 12-én hagyta el Magyarország területét, és érte el Jugoszláviát. A ciánszennyezés előtti állapot a Felső-Tiszán február végére állt helyre. 2000 áprilisi becslés szerint az érintett folyókban 1241 tonna hal pusztult el. Szakemberek szerint 10–15 év kell a két folyó teljes rehabilitációjához, 3–4 év alatt a vízi élővilág 95 százaléka ismét megjelenhet a Szamosban és a Tiszában. A Környezettudományi Központ a Világ Természetvédelmi Alap (WWF) megbízásából elkészített 2001 májusi jelentésében a cián- és nehézfém-szennyezés által okozott kárt 3,5–4,6 milliárd forintban állapította meg, a Tisza-Szamos Kormánybiztosi Iroda 29,3 milliárd forintos kárigényt jelentett be, amely az élővilágot ért károkat és ezek helyreállítási költségeit is tartalmazza. A kártérítési per kronológiája: 2000. február 14. — Román illetékesek úgy nyilatkoztak, Románia nem fog kártérítést fizetni sem Magyarországnak, sem Jugoszláviának, a felelősséget a szennyezést okozó Aurul vállaltra hárították. Martonyi János külügyminiszter bejelentette, hogy a magyar állam a kártérítést az Aurultól és az Esmeraldától részletes nemzetközi tanulmány alapján fogja kérni. 2000. február 24. — A román legfőbb ügyész bejelentette, hogy megindították az eljárást ismeretlen tettes ellen. A vizsgálat több mint két év után, 2002. áprilisában ért véget, a jelentés szerint "előre nem látható körülmények" okozták a katasztrófát. 2000. március 16. — A kártérítési igényektől tartva csődbiztos igazgatása alá helyezte magát az Esmeralda ausztrál bányaipari vállalat. 2000. május 31. — A magyar kormány megtette az első jogi lépéseket, hogy a magyar állam és az összes károsult maradéktalan kártérítést kapjon, így előzetes bizonyítási eljárás iránti kérelmet nyújtott be a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, és egy ausztrál ügyvédi iroda révén bejelentette kártérítési igényét az Esmeralda ellen. 2000. június 14. — Ideiglenes működési engedéllyel, teljes kapacitással ismét működni kezdett a nagybányai Aurul aranykitermelő üzeme. 2000. július 10. — Magyarország 192 millió ausztrál dollár kártérítésre nyújtotta be igényét az Aurul anyavállalata, az Esmeralda ausztrál cég csődbiztosának — jelentette be Gönczy János kormánybiztos. A kárigény összegét nemzetközileg elfogadott módszerekkel számolták ki, és az ökológiai károkon kívül figyelembe vették a kárelhárítás, a védekezés, a rehabilitáció, a revitalizáció és az idegenforgalmi imázsrombolás hatásait is. 2000. július 14. — A Páneurópa Jogász Unió benyújtotta két magánszemély közös, precedens értékű keresetét a Pesti Központi Kerületi Bíróságra. Ebben a környezeti szennyezés megtörténtét, s ebből fakadóan a táj értékének csökkenését, továbbá a károkozó, az Aurul bányavállalat felelősségét kérték megállapítani. 2001. április 27. — A magyar állam kártérítési pert indított az Aurul vállalat ellen, mivel az nem válaszolt a magyar fél peren kívüli megegyezésre tett ajánlatára. A magyar állam kártérítési követelése 28,596 milliárd forint és annak kamatai. 2001. szeptember 21. — A Debreceni Városi Bíróság megtartotta, majd 2002 májusára elnapolta az Aurul vállalat felelősségének megállapítására indított per első tárgyalását, mert az Aurul képviselői az idézés ellenére nem jelentek meg a tárgyaláson. Az elnöklő bíró úgy ítélte meg, hogy az idézés nem volt szabályos, mivel a fél évvel korábban postázott idézés tértivevénye a tárgyalás napjáig nem érkezett vissza. 2001. november 26. — Gönczy János tiszai kormánybiztos sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az Aurul cég átvette a ciánszennyezés kapcsán indított kártérítési perre szóló idézést, így megkezdődhet a tárgyalás a Fővárosi Bíróságon. 2001. december 4. — A Fővárosi Bíróságon megkezdődött perben az Aurul vállalat helyett a Transgold cég küldte el jogi képviselőjét. A bíró 60 napot adott az alperesnek a jogutódlást, névváltozást tisztázó dokumentumok, köztük a cégkivonat hiteles magyar fordításának benyújtására. (MTI-Sajtóadatbank) /Vladár Tamás: Folytatódik a magyar állam kontra Aurul ciánper. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

2008. április 2.

Az alperes romániai cég az előző tárgyalásokhoz hasonlóan most sem képviseltette magát a Fővárosi Bíróságon, a magyar állam mint felperes által indított, úgynevezett ciánper per újabb tárgyalásán. Az eljáró bíró Gönczy Jánost, a ciánszennyezés idején kinevezett kormánybiztost hallgatta meg tanúként. Császár P. Emőke bíró emlékeztetett arra, hogy a szennyezést okozó cég felelősségét már korábban megállapította a bíróság, jelenleg a kártérítés összegének pontosítása a feladat. Gönczy János elmondta: bár a ciánszennyezés idején mindenki a halpusztulással volt elfoglalva, sokkal nagyobb gond volt, hogy a cián rengeteg alsóbbrendű élőlényt is megölt a folyóban, ez pedig csak igen lassan épült újra. A károk felmérésében több magyarországi kutatóintézet vett részt, végül az eredményeket egy független angliai intézet, a WrC összesítette. Ezek alapján az ökológiai károkat 65 millió dollárban határozta meg, az egyéb károkat pedig csaknem 39 millió dollárban. /Újabb halasztás a „ciánperben”. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 2./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998