udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Görög Joachim

2000. december 15.

Megjelent a Találkozások /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című irodalmi szöveg- gyűjtemény, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör antológiája. A huszonkét szerző verseit, rövidprózáit tartalmazó kötetet Bajna György, Gál Éva Emese és Györffi Kálmán szerkesztette. A könyvben Kercsó Attila a gyergyószentmiklósi irodalom-népszerűsítő egyesületek történetét elevenítette fel. 1898-ban hozta létre Görög Joachim örmény katolikus lelkész-tanár az Úri Kört, amelynek célja az irodalom népszerűsítése volt, 1904-től pedig az Iparos Kör folytatta a megkezdett nemes munkát. A gyergyószentmiklósi irodalmi kör 1997-ben tagja lett a Kárpát-medencei irodalmi köröket felölelő Irodalmi Társaságok Szövetségének (a szövetség 1998. évi közgyűlését éppen Gyergyószentmiklóson tartotta a Salamon Ernő Irodalmi Kör meghívására). /Gyergyói irodalmi antológia. = Hargita Népe, (Csíkszereda), 2000. dec. 15./

2007. április 16.

Néhány koros, örmény katolikus egyháztanácsos és családtagjaik, illetve a szervező Görög Joachim Társaság és a sajtó képviselői jelentek meg Gyergyószentmiklóson a Pro Art Galériában a múlt hétvégén megrendezett I. Örmény Napokon. „Értékteremtő, eredetéhez és hagyományaihoz ragaszkodó népcsoport az örménység” – hangoztatta megnyitóbeszédében Madaras Szilárd, a Görög Joachim Társaság elnöke. Hozzáfűzte, a következőkben évente meg akarják ismételni a rendezvényt az örmény múlttal is rendelkező Gyergyószentmiklóson. Baróti László örmény plébános a nagy tudású Görög Joachim egyházi és közéleti személyiség gyergyószentmiklósi tevékenységét vázolta. Az egyházi nyilvántartás szerint a városban ma több mint hatszáz, magát örménynek valló, magyar anyanyelvű lakos él. /Örmény hagyományok. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./

2007. június 21.

Június 15-én a 100 éves Gyergyószentmiklós... az élő város címmel szervezett előadás-sorozat keretében Bákai Magdolna, a könyvtár igazgatója mutatta be dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő legújabb, Gyergyói örmények könyve című kétkötetes munkáját. Az örményekről szóló két kötetet azért kellett megírni, mert Gyergyószentmiklós történetéből hiányzik, fogalmazott a szerző. Dr. Garda Dezső legújabb, tizenharmadik könyve biztos forrásmunkaként ajánlható. Kimutatások, grafikonok, táblázatok, magyarázatok teszik teljessé azt a krónikát. A könyv következő bemutatója a Pro Art Galériában június 24-én lesz, a Görög Joachim Társaság és az Ora International szervezésében. /Baricz-Tamás Imola: Gyergyói örmények könyve. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), jún. 21. – 25. sz. /

2007. szeptember 10.

A centenáriumi örmény napokat a Görög Joachim Társaság szervezte Gyergyószentmiklóson. Garda Dezső történész, aki az eddig megjelent legátfogóbb könyvet írta a gyergyószentmiklósi örményekről, előadásában kitért arra, hogy az örmények az egész környéket fellendítették, nem csupán gazdasági szempontból, de a kulturális életben is komoly szerepet játszottak. A centenáriumi ünnepségsorozat keretében leplezték le Orel Dezsőnek, Gyergyószentmiklós első választott polgármesterének emléktábláját, Baróti Hunor fiatal képzőművész munkáját. Csergő Tibor, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója röviden vázolta Orel Dezső életútját. /Barabás Márti: Örmény gyökerű Gyergyó. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

2008. március 29.

Március 28-án kezdődött a Görög Joachim Társaság által szervezett II. Gyergyói Örmény napok a rendezvénysorozata Gyergyószentmiklóson. „Annyira széles és színes az örmény kultúra, hogy évente több örmény nap is belefér Gyergyószentmiklós életébe, annál is inkább, hogy e városnak mindig meghatározó tényezője volt a helyi örménység, a ma is élő közösség” – határozta meg az örmény napok célját Madaras Szilárd szervező. Dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő szólt a gyergyószentmiklósi örmények és székelyek együttéléséről. Beder Tibor adta át Rokaly József történésznek közélet-gazdagító munkájáért az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület díját, ugyanakkor Beder bemutatta új kötetét /Megidézett múlt/, melyben örmény gyökereit tárja fel. /Örmény napok Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 29./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998