udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 22 találat lapozás: 1-22
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Verhaugen, Günther

2000. január 14.

Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke jan. 13-án Romániába érkezett és megkezdte tárgyalásait a román vezetőkkel. Először Petre Roman külügyminiszterrel folytatott megbeszélést, majd részt vett a kormány ülésén, külön tárgyalt Mugur Isarescu kormányfővel is. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője képviselte az RMDSZ-t Romano Prodinak és Günther Verheugennek a romániai parlamenti pártok vezetőivel létrejött találkozóján. Verestóy Attila hangsúlyozta, hogy a romániai magyar közösség szülőföldjén kíván boldogulni, itt kívánja megőrizni hagyományait, kultúráját, nyelvét, nem akar asszimilálódni vagy elvándorolni. A romániai magyarság részvétele a kormánykoalícióban a normalitás jele. Hangsúlyozta, hogy a mentalitásbeli változások tettekben mérhető jelei tapasztalhatók Romániában. Az RMDSZ-politikus felszólalását Romano Prodi elismeréssel illette. /Romano Prodi bukaresti tárgyalásai. Egyetlen járható út az integráció. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./

2000. június 30.

Jún. 29-én Salzburgban, a közép- és kelet-európai gazdasági értekezleten részt vett Mugur Isarescu miniszterelnök is. Tárgyalt közölte Günther Verheugennel, a közösség bővítésért felelős főbiztosával, aki kifejtette: Politikai és gazdasági stabilizációt vár el Romániától az Európai Unió - Ugyancsak jún. 29-én Chris Donnelly, a NATO-főtitkár közép- és kelet-európai ügyekben illetékes tanácsadója nyilatkozott Bukarestben: a Kelet és Nyugat közötti konfliktus megszűntével Románia geostratégiai fontossága "nehezen értékelhető" a katonai tömb tagjai számára, ezért nagyon nehéz megjósolni, mikorra várható az ország felvétele. Mint mondta, a NATO jelenleg a frissen csatlakozott három ország teljes integrálásával foglalkozik - ez a folyamat legalább két évig tart -, s nincs napirenden a "második bővítési hullám" előkészítése. /Távolodóban az euroatlanti integráció? = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 30./

2001. január 23.

Jan. 23-25-ke között Adrian Nastase kormányfő Strasbourgba és Brüsszelbe látogat. A munkalátogatás során találkozni fog: Romano Prodival az Európai Bizottság elnökével, Günther Verheugenel, az EU bővítéséért felelős biztossal, Javier Solanaval, az ET főtitkárával és George Robertson NATO-főtitkárral. A kormányfő munkalátogatása során ismerteti a román kabinet euro-atlanti integrációs elképzeléseit, valamint gazdasági programját. /RMDSZ Sajtófigyelő, jan. 23. - 13. sz./

2001. január 26.

Ion Iliescu elnök bírálta a nemzetközi szervezeteket a román bankszektor és az állami agráripari kombinátok tervezett privatizációja miatt. Az államfő szerint ezek a szervezetek ″nem román érdekeknek megfelelően″ akarják rákényszeríteni Romániára a bankszektor magánosítását. Romániának úgy kell alkalmazkodnia a világgazdaság valóságához, hogy a világban történő változások mellett a nemzeti érdekeket is figyelembe veszi - mondta az elnök, majd név szerint is bírálta a nagy állami mezőgazdasági és agráripari kombinátok privatizációjának sürgetése miatt a Világbankot, amelynek azt vetette a szemére, hogy harminc évvel ezelőtt felbiztatta Romániát: hozzon létre ilyen nagy kombinátokat, ehhez terveket és kölcsönt is adott. Románia a kölcsönöket visszafizette, és most a Világbank ezeknek a kombinátoknak a felszámolását sürgeti. - Iliescu nyilatkozata felháborodást keltett az ellenzéki politikusok körében. Borbély László RMDSZ képviselő elmondta: csodálkozik Iliescu kijelentésein, hiszen a kormány rövid-, és középtávú stratégiájában prioritásként szerepel a bankprivatizáció. /Iliescu bírálja a tervezett privatizációkat Kijelentései ellentmondanak a kormányprogramnak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./ Iliescu elnök elhíresült beszédével igencsak kihúzta a brüsszeli talajt Nastase miniszterelnök lába alól, hiszen amíg Iliescu a magántulajdon, a bankprivatizáció, a kis- és közepes magáncégek no meg a nemzetközi pénzintézetek ellen rohant ki, addig Nastase arról próbálta győzködni az Európai Unió és a NATO vezetőit, hogy Bukarest most már tényleg elkezdi teljesíteni azokat a feltételeket, amelyek integrációs szempontból elengedhetetlenek. Günther Verheugen, az EU bővítési ügyekkel foglalkozó főbiztosa közölte a román miniszterelnökkel, hogy az Uniónak elege van az ígéretekből, most már a tetteket akarja látni, Romániában fel kell gyorsítani a gazdasági és társadalmi reformokat. Nem kapott több biztatást Nastase George Robertsontól, a NATO-főtitkártól sem. - Annyira egyértelmű volt Iliescu üzenete, hogy Brüsszelben a leforrázott Nastase csak azt hajtogathatta, hogy a gazdasági reformmal nem az elnök, hanem a kormány foglalkozik. /Wagner István: Iliescu szembekerült az RTDP-kormánnyal. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 26./

2001. április 27.

Együttes ülésen hallgatta meg a képviselőház és a szenátus Günther Verhaugen, az Európai Unió keleti bővítéséért felelős főbiztos felszólalását, amelyben Románia EU-csatlakozási esélyeit ecsetelte. A főbiztos elmondta: az unió elvárja, hogy Románia kézzelfogható bizonyítékokat nyújtson a rövid távon sorra kerülő reformokról a gazdaságban és a helyi közigazgatásban. A főbiztos elégedett a kisebbségi politikával, de továbbra is hiányosságokra hívta fel a figyelmet az árvaházi gyerekek, illetve a romák helyzetével kapcsolatban. Verhaugen hangsúlyozta: fontos a makrogazdaság stabilizálása, a veszteséges nagyvállalatok és bankok privatizációja. A külföldi befektetők számára pedig a legnagyobb akadály az országban uralkodó korrupció - mondotta. A főbiztos szerint a nemzeti kisebbségi kérdés az egyik olyan témakör, amelyre az EU igen érzékeny, de csak dicsérni tudja Romániát. Márton Árpád RMDSZ-es képviselő a restitucióról kérte a főbiztos véleményét, megemlítve, hogy az egyházi és közösségi vagyonok, az elkobzott erdők és földterületek visszaszolgáltatása még várat magára. A főbiztos szerint az EU nem mondhatja meg Romániának, hogyan járjon el ebben a kérdésben, azt azonban igen, hogy milyen fontossággal bír ez a kérdés - hangzott a diplomatikus válasz. /Günther Verhaugen Románia EU-integrációs esélyeiről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

2001. június 28.

Kónya-Hamar Sándor képviselő szerint a román ET-küldöttség eltúlozta a státustörvény megakadályozására kezdeményezett akcióját, hiszen Günther Verhaugen EU-biztos euronkonformnak nevezte a státustörvényt, ezzel egy időben a szlovák külügyminiszter is cáfolta, hogy a jogszabály kapcsán feszültségek lennének Pozsony és Budapest között, az ukrán kormány pedig egyenesen üdvözölte a jogszabályt, és kész közreműködni alkalmazásában. A képviselő szerint egy olyan törvény nem lehet diszkriminatív, amely támogatja és védi a kisebbséget. A Curentul jún. 27-i számában "a kormánypárt és az RMDSZ piszkos trükkjéről" közöl "leleplezést". Eszerint a két szervezet abban állapodott meg, hogy az RMDSZ némileg visszafogja a státustörvény támogatását, míg a kormánypárt cserében engedményeket tesz a belpolitikában. Ezzel kapcsolatban Kónya elmondta: jún. 25-én valóban volt egy találkozó Viorel Hrebenciuc (SZDP) és az RMDSZ között. A felek abban állapodtak meg, hogy a rendőrségi törvény vitájakor a kormánypárt támogatja, hogy azokon a településeken, ahol valamely kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot, a rendfenntartó erőknek kötelezően ismerni kell az illető kisebbség nyelvét, illetve abban, hogy a képviselőház nem tűzi napirendre a nagy-romániás Anghel Stanciunak, a képviselőház oktatási bizottsága elnökének a tanügyi törvényt módosító indítványát. Ennek értelmében azok az elkobzott felekezeti ingatlanok, amelyekben oktatási, egészségügyi intézmények, vagy akár pártszékházak működnek, nem szolgáltathatók vissza. - Ez viszont nem jelenti azt, hogy az RMDSZ úgymond "kiszáll" a státustörvény vitából, jóllehet nagyon meg kell fontolni, hogy miként érvelünk, hogyan lehet eloszlatni a román közvéleménynek a rosszallását - mondotta Kónya-Hamar. Megjegyezve: a jún. 25-i egyezség ellenére jún. 26-án minden az ellenkezőjére fordult, mind a rendőrségi törvénnyel, mind Stanciu módosító indítványával. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Kónya-Hamar: Az RMDSZ nem "száll ki" a vitából. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

2001. július 6.

Adrian Nastase kormányfő arra kérte Günther Verheugent, az Európa Unió bővítéséért felelős biztosát, hogy támogassa a román kormánynak azt a javaslatát, hogy mindaddig ne léptessék életbe a státustörvényt, amíg Magyarország nem fejezi be a csatlakozási tárgyalásokat az Európa Unióval. Az európai biztoshoz intézett levelében Nastase kifejtette: a román fél által ajánlott kompromisszumos megoldás összhangban van a koppenhágai csúcsértekezleten hozott döntésekkel, ennek értelmében Magyarországnak az európai normákhoz kell igazítania törvényhozását. /Kompromisszumot ajánl Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

2001. július 6.

Ion Iliescu államfő jövő héten Brüsszelbe látogat, ahol lord George Robertsonnal, a NATO főtitkárával, Romano Prodival, az Európa Tanács elnökével, Günther Verheugennel, az Európa Unió bővítéséért felelős biztosával és II. Albert belga királlyal találkozik. Iliescu a Románia az európai és euroatlanti integráció folyamatában című értekezleten vesz részt. Aleksandr Kwasniewski lengyel államfő meghívására Iliescu júl. 11-12-én Lengyelországba látogat. /Iliescu Brüsszelbe és Lengyelországba látogat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

2001. szeptember 6.

Günther Verhaugen EU-főbiztos a romániai példát javasolta követendőnek Brüsszelben, az Európai Parlamentnek a bővítésről tartott szept. 4-i vitáján kijelentette: a tagjelölt országoknak meg kell teremteni az intézményes kereteket a roma kérdés kezelésére - jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök. Az Európa Parlament szept. 5-én elfogadta a Románia előmeneteléről szóló jelentést. - Verhaugen EU-biztos úgy nyilatkozott: az EU elvárja a tagjelöltektől, hogy hiteles közép- és hosszú távú stratégiákat dolgozzanak ki e területen, anélkül azonban, hogy egy szóval is említette volna a "pozitív román példát". - Emma Nicholson Romániáról szóló országjelentését szept. 4-én terjesztett az Európa Parlament elé, Nastase úgy vélekedett: szerzőjének határozottan javult a véleménye az országról. - Emma Nicholson de Winterbourne bárónő Románia felkészültségéről szóló előterjesztésében kifejtette: sok jó dolog történt ebben az évben az országban. A jelentés szerint Románia csatlakozási esélyei nőttek, de nem teljesíti még a tagsághoz szükséges gazdasági feltételeket. Emlékezetes, hogy a bárónő néhány hónappal korábban készített jelentésében mélyen elítélte Romániát azt javasolva: amennyiben a kormány nem hoz sürgős intézkedéseket az árvaházi gyermekek helyzetének javítására, az EU vegye le Romániát a tagjelöltek listájáról. /Nastase pozitívnak értékeli a román országjelentést. Az EU szerint azonban Románia még távol áll a tagságtól. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

2001. december 18.

A temesvári forradalom nélkül nem építhetnénk ki Európában a szabadság és az emberi méltóság színhelyeit - jelentette ki dec. 17-én Temesváron Günther Verheugen, az Európai Unió bővítési főbiztosa, aki Adrian Nastase kormányfővel együtt részt vett a hős városban tizenkét évvel ezelőtt lezajlott eseményekre emlékező rendezvényeken. Az EU-biztos rámutatott: az 1989. december 17-én Temesváron elindult forradalom jele volt Európa újraegyesítésének és az európai demokrácia megszilárdításának is. Hangoztatta: szándékosan választotta december 17-ét temesvári látogatása napjául, mert ezzel is ki akarta emelni, hogy Európa megérti és méltányolja az itt elindult romániai forradalom jelentőségét. Verheugen sürgette a romániai gazdasági és közigazgatási reform folytatását. A Temesváron dec. 15-e óta tartó évfordulós rendezvények sorában zajlott le a Királyhágómelléki Református Egyházkerület égisze alatt a helybeli református templom konferenciatermében megrendezett emlékszeminárium is. A Tőkés László református püspök szervezésében és vezetésével lezajlott Szembenézés a múlttal című nemzetközi szemináriumon számos romániai és magyarországi történész, politológus, egyházi személyiség és teológus vett részt. A rendezvény dec. 16-án ökumenikus istentisztelettel és zászlóavatással ért véget. /Temesvári évforduló. Verheugen is részt vett a megemlékezésen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./ Günther Verheugen, az EU kelet-európai főbiztosa temesvári látogatásán kijelentette, Románia jórészt teljesítette a csatlakozás feltételeit. Stefan Iosif Dragulescu professzor., a temesvári Victor Babes Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora kifejtette: Günther Verheugen politikája jelentős mértékben hozzájárult azoknak a szélsőséges nézeteknek az eloszlatásához, amelyek ismételten Románia-ellenes nemzetközi összeesküvésre hivatkoztak. Günther Verheugen megjelölte a romániai hiányosságokat, elhibázott politikai döntéseket, a szerkezeti reform elmaradását. Verheugen hangsúlyozta, a felzárkózási folyamat visszafordíthatatlan. /Gurzó K. Enikő: Románia nem senki országa. Nastaséval találkozott Temesváron Günther Verheugen. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./

2001. december 27.

Temesvári tartózkodása során Günther Verheugen, az Európai Unió bővítési biztosa látogatást tett a Római Katolikus Püspökségen, ahol Roos Márton megyés püspök tájékoztatta a vendéget az intézménynek a Bánság felemelkedésében játszott szerepéről és gondjairól. A megbeszélésen jelen volt Hildegard Puwak miniszter asszony, Horia Ciocarlie prefektus és több más magas rangú hivatalos személy. A püspöki tájékoztató kitért az egyházi ingatlanok kérdésére. Böcskei László püspöki helynök a Nyugati Jelen tudósítójának nyilatkozott: a közvélemény úgy tudja, hogy több fontos ingatlant visszakaptak. Köztük az Aradi úti egykori zárda épületét, a Piarista Főgimnázium tömbjét, a volt Ifjúsági Központ székházát. Valójában csak papíron kapták vissza, de a valóság egészen más. Az érintett intézmények, amelyek az épületeket eddig használták, különböző jogcímeken pert indítottak a visszaadás késleltetésére. A perek húzódnak, az ingatlanokat senki nem gondozza, minden tönkremegy. A püspök úr éppen a peres ügyek miatt tárta az európai biztos elé a valóságos helyzetet. Verheugen a hallottak alapján észrevételeket tesz a kormány felé, és ezek orvoslása fontos követelmény az EU-hoz való közeledésben. /Sipos János: Günther Verheugen nagyra értékelte a katolikus püspökség szerepét. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 27./

2002. március 16.

Adrian Nastase kormányfő és Günther Verheugen, az Európai Unió bővítési főbiztosa a román csatlakozási folyamat helyzetéről tárgyalt márc. 14-én Barcelonában. A miniszterelnök tájékoztatta a bővítési biztost a csatlakozási tárgyalások gyorsítása érdekében az idei év első részében hozott kormányzati intézkedésekről. "Harminc jogharmonizációs jogszabályról van szó, illetve a tárgyalások gyorsítását és a román állam adminisztratív kapacitását erősítő tervről", mondta a kormányszóvivő. Az idei év végéig Romániának szándékában áll megnyitni a hátralévő 12 tárgyalási fejezetet és lezárni a lehető legtöbbet. Románia eddig 17 fejezetet nyitott meg, ebből kilencet lezárt. /Nastase Barcelonában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

2002. április 17.

Ápr. 16-án Adrian Nastase miniszterelnök Brüsszelben tárgyalt a 19 NATO-tagállam képviselőivel Románia csatlakozásáról. Nastase George Robertsonnal, a NATO főtitkárával, Günther Verheugennel, az EU bővítési ügyekkel megbízott főbiztosával, valamint Emma Nicholsonnal, Románia EU-jelentéstevőjével is találkozik. /NATO-vizsgán a kormányfő. Negyedik bővítési hullám? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

2003. március 15.

Mircea Geoana külügyminiszter márc. 14-én kijelentette, hogy a Günther Verheugen által Romániával kapcsolatban elmondottakhoz hasonló kijelentéseket higgadtan kell kezelni, akár az Európai Bizottság vagy az EU tagállamainak, akár az Egyesült Államok vezetőitől származnak. Az AFP hírügynökség szerint Günther Verheugen, az EU bővítési biztosa márc. 13-án csalódottságának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Románia és Bulgária támogatják az Egyesült Államokat az iraki kérdésben, és hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak szüksége van ezekre az államokra. A román külügyminiszter kifejtette, Verheugen megjegyzései illeszkednek a legutóbbi bukaresti látogatása során a román vezetéssel folytatott megbeszélések keretei közé. "Mind Európa, mind pedig az Egyesült Államok, és általában a nemzetközi közösség számára nyilvánvaló, hogy közelednek az iraki válságról szóló vita döntő mozzanatai, ezért számítunk rá, hogy ebben az időszakban intenzívebbé válnak az európai országok álláspontjaival kapcsolatos nyilatkozatok", mondta Geoana. A külügyminiszter hozzátette, az iraki helyzet kapcsán Románia egy közös európai álláspont mellett száll síkra, ezt bizonyítja az is, hogy Románia mindig magáévá tette az EU közös álláspontját, legutóbb két nappal korábban, az ENSZ Biztonsági Tanácsában. /Verheugen kijelentéseit higgadtan kell kezelni. Mircea Geoana válasza a bővítési biztosnak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

2003. április 2.

Orbán Viktor volt miniszterelnök ápr. 1-jén megbeszélést folytatott a Budapestre látogató Günther Verheugen bővítési biztossal. Az exkormányfő azt kérte a biztostól, hogy - elsősorban a határon túli magyarságra való tekintettel - Magyarország EU-csatlakozása után is maradjon meg a vízummentesség Romániával, Szerbia felé pedig egy rugalmas megoldást találjanak. Günther Verheugen szerint ebben az Európai Bizottság is érdekelt. /Günther Verheugen Magyarországon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

2003. április 4.

Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke ápr. 3-án megbeszélést folytatott Adrian Nastase román miniszterelnökkel Brüsszelben az EU-román kapcsolatokról és a transzatlanti viszonyról. Prodi szerint az európai országok előbb-utóbb be fogják látni, nem tehetik meg azt, hogy gazdasági jövőjüket Európához, a biztonságit viszont az Egyesült Államokhoz kötik. Az atlanti szövetség változatlanul két pilléren, az amerikain és az európain nyugszik, s az európai tagországoknak a saját pillérükön belül kell erősebb együttműködésre törekedniük - mondta. Nastase megerősítette, hogy Románia 2004-ben szeretné lezárni a csatlakozási tárgyalásokat, és 2007-ben kíván az EU tagjává válni. /Prodi és Nastase találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy Románia 2007-es uniós csatlakozását az előcsatlakozási folyamat ,,jelentős értékű finanszírozásával" támogatja, nyilatkozta Günther Verheugen ápr. 3-án Brüsszelben. ,,Ez lesz az Európai Unió történetében a legnagyobb költségvetés, amelyet egy tagállam számára elkülönítenek" - tette hozzá a bővítési biztos. Mircea Geoana külügyminiszter elmondta, a következő három évben Románia hárommilliárd eurót kap az uniótól, ebből 1,4 milliárd eurót 2006-ban. Günther Verheugen bővítési biztos és Adrian Nastase miniszterelnök ápr. 3-án Brüsszelben felavatta Románia EU-missziójának új székházát, amely mintegy 7 millió eurós beruházás eredménye. /Pénzt ígérnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./

2003. július 14.

Úgy lépked Európa felé a kormányzó Szociáldemokrata Párt, hogy menet közben kommunista és fasisztoid pártokat - a Szocialista Munka Pártját és a Nemzeti Újjászületés Szocialista Pártját - fogad soraiba, egyikük-másikuk vezetőjét alelnökévé is megválasztja. Igaz, a párt már amúgy is enyhén szólva heterogén volt, Paunescu, Neacsu, Roibu, Pruteanu jelenléte eleve sugallta, bárkit bevesznek maguk közé, aki gyors megalkuvásra, elvei feladására és Nastase vagy Iliescu feltétlen szolgálatára kész. S ebben a pártban elképesztő átváltozásokon mentek át emberek, Hrebenciuc például, aki korábban főként korrupciós ügyleteitől híresült el, européer tárgyalópartnerré változott, Cozmanca, aki már Ceausescu alatt fő-fő KISZ-aktivistaként szolgált, ebben a pártban meglelte helyét, meglehetősen durva hangon instruálta főnöke árnyékából a hanyag megyei vezetőket. Az Európai Unió nem reagált a szélsőségesekkel paktáló román kormánypártra, Günther Verheugen hetente biztosítja Bukarestet, hogy a 2007-es tagság biztos, csak már iparkodjanak egy kicsit a gazdasági reformok terén is. Az RMDSZ ezzel a társasággal működik együtt, holott nem egy közülük egy kanál vízbe fojtana valamennyiünket, állapította meg Simó Erzsébet. /Simó Erzsébet : Máról holnapra: Együtt a fasisztákkal és a kommunistákkal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./

2004. január 26.

Január 26-án Brüsszelbe utazik Mircea Geoana külügyminiszter, ahol találkozik majd Günther Verheugennal, Emma Nicholsonnal és Arie Ooslanderrel. Geoana újabb külügyminiszteri találkozón vesz részt Brüsszelben. /Mircea Geoana Brüsszelbe látogat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

2004. február 6.

Miközben a román kormánypárti és ellenzéki politikusok megrohamozták az EU brüsszeli irodáit, naponta újabb figyelmeztetések érkeznek a román kormányhoz az unió bővítésében illetékes diplomaták részéről. A korrupció jelenségére ismét felhívta a figyelmet Michael Guest amerikai nagykövet, legutóbb pedig Jonathan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti delegációjának vezetője hangoztatta: Romániának komoly gondjai lesznek a csatlakozási tárgyalások alatt, ha az idén nem egy demokrácia iránt elkötelezett kormány kerül hatalomra, amelyik tiszteletben tartja az emberi jogokat. Günther Verhaugen EU-biztos kemény hangú levelében sürgős tájékoztatást kért Romániától a gyermekek külföldi örökbefogadásakor alkalmazott gyakorlatról. /Magyarázatot kér Brüsszel Romániától. Újabb fenyegetések a csatlakozási tárgyalások felfüggesztésére. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

2004. május 13.

Adrian Nastase miniszterelnök máj. 12-én és 13-án Brüsszelben tárgyal Románia EU-csatlakozásának kérdéseiről. A miniszterelnök találkozik Romano Prodival, az Európai Bizottság elnökével, valamint Günther Verheugen bővítési biztossal. /Nastase a csatlakozásról tárgyal Brüsszelben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./

2004. június 22.

Günther Verheugen, az Európai Unió bővítéséért felelős főbiztosa jún. 21-én Kolozsvárra látogatott, ahol Románia EU-csatlakozásra irányuló felkészültségét elemezte. – Románia sokat fejlődött, amiért dicséretet érdemel a parlament és a kormány, de sok tennivaló maradt még hátra – jelentette ki. A politikus a feladatok közül kiemelte a közigazgatás átalakítását, valamint a korrupció visszaszorítását. Az észak-erdélyi autópályával kapcsolatban kijelentette: a román kormány arról biztosította az EU-t, hogy a közbeszerzési eljárás nélkül az amerikai Bechtel vállalattal kötött szerződés törvényes keretek között történt. /B. T.: Románia továbbra is az EU teljes bizalmát élvezi. Günther Verheugen szerint még sok a tennivaló és kevés az idő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

2004. október 6.

Üdvözölték az európai parlamenti magyar képviselők, hogy az új Európai Bizottságban Olli Rehn személyében novembertől olyan ember veszi át a bővítési ügyek kezelését, aki kellő ismeretekkel és érzékenységgel rendelkezik a kisebbségi problémák iránt. Mindhárom magyar kérdező, Gál Kinga (Fidesz–MPSZ), Szent-Iványi István (SZDSZ) és Tabajdi Csaba (MSZP) elégedettségének adott hangot. /Üdvözlendő az új bővítési biztos kisebbségügyi érzékenysége. Günther Verhaugen utódja a finn Olli Rehn. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6/


lapozás: 1-22




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998