udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 25 találat lapozás: 1-25
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Günthner Tibor

1996. október 24.

Nagykárolyban okt. 12-én Reizer Pál szatmári római katolikus püspök szentelte fel a Fatimai Szűzanya tiszteletére emelt új templomot, melyet Günthner Tibor szatmárnémeti építész tervezett. A templom öt év alatt épült föl. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

2000. április 20.

Az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének választmánya ápr. 19-én délután rangsorolta a tanácsosjelölteket. A szavazást követően a legesélyesebb tíz jelölt, a választmány által kialakított sorrendben: Pándi István, Kabai István, Günthner Tibor, Papp A. Adél, Simon József, Gittinger Orsolya, Korda Zoltán Tibor, Nits János, Máté János, Szilágyi Ferenc. A választmány által összeállított listát a közgyűlés módosíthatja, azt követően pedig kiegészül Ilyés Gyulával, aki hivatalból az első helyet kapja, valamint a Német Demokrata Fórum két jelöltjével, akikkel az RMDSZ közös választási jelöltlistát állít. /(turos): A városi választmány rangsorolta tanácsosjelöltjeit. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 20./

2000. július 29.

A választások után ismét Günthner Tibor műépítész Szatmárnémeti városi RMDSZ tanácsosi csapatának vezetője, Szilágyi Ferenc vállalkozó pedig új a Szatmár megyei RMDSZ-frakció élén. A helyhatósági választások előtti városi frakció nem tudta kiharcolni a kétnyelvű településjelző tábla kitételét, pedig ezt kormányrendelet is előírta. Másrészt alig tett valamit a megalázóan lecsökkentett magyar utcanevek legalább egy részének helyreállításáért. Mindössze egy utcanevet sikerült kiharcolni négy év alatt (a városépítő Hám János püspökét. A megyei frakciót nem "terhelik" táblaügyek, mert a megyei tanács bejáratához már mindjárt az idézett kormányrendelet megjelenése után felkerült a kétnyelvű felirat, lényegében a prefektúráéval együtt. Másrészt Szatmár megye magyar és vegyes lakosságú községeiben rendszeressé vált a két- és háromnyelvű feliratozás. Ilyen tekintetben Szatmár megye jobban áll, mint Bihar, de méginkább, mint Maros megye. /Sike Lajos: Munka is, de kétnyelvű tábla is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

2004. június 9.

A négy évvel ezelőttinél jobb eredményt ért el az RMDSZ Szatmár megyei szinten is, hiszen 13 személyt /Szabó István, Csehi Árpád, Kovács Máté, Kaiser Stefan, Draveczky Károly, Kramer Csilla, Visnyai Csaba, Günthner Tibor, Véron András, Tóga István, Marginean Horn Éva, Muzsnay Árpád, Gábor József/ delegálhat a 33 főből összetevődő Szatmár Megyei Tanácsba. Szabó István maradhat a Szatmár Megyei Tanács elnöke. Szatmár megyében a magyar falvakban is jól szerepeltek az RMDSZ–es jelöltek. Az első fordulóban dr. Incze Lajos (Halmi), Koczán Levente (Túrterebes), Szabó Elek (Egri), Dobos István (Mikola), Balogh Sándor (Kálmánd), Pap József (Szatmárhegy), Nagy József (Pálfalva), Svegler Albert (Csanálos), Balogh Ferenc (Hadad), Gaman Mihály (Pusztadaróc), Sárpataki János (Börvely), Domokos Sándor (Kolcs) nyert az RMDSZ jelöltjei közül, míg a Német Demokrata Fórum első körben befutó polgármesterjelöltjei Fezer Gábor (Mezőterem), Nagy Mária (Mezőpetri), Heinrich Mihály (Mezőfény) és Löchli Mihály (Csomaköz). /Simon Levente: Tizenhárom megyei tanácsosa lesz az RMDSZ–nek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 9./

2004. július 2.

Szatmár megyében megalakult az új megyei tanács, a kilenc szakbizottság közül hatnak az élére RMDSZ-képviselőt választották elnöknek. Günthner Tibor műépítész vezeti az urbanisztikai bizottságot, Muzsnay Árpád irodalmár és publicista a művelődési és sportbizottságot, Csehi Árpád közgazdász a gazdasági és pénzügyi bizottságot, Kovács Máté közigazgatási referens a turisztikai, környezetvédelmi és mezőgazdasági bizottságot, Márgineanu Mária Éva jogász a jogi bizottságot, Dravaczky Károly mérnök pedig a külügyi bizottságot. /(Sike Lajos): Kilencből hat bizottsági elnök az RMDSZ képviselője! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

2004. szeptember 27.

Tizenegy személy adta le a parlamenti képviselő és szenátorjelöléshez szükséges iratokat Szatmárnémetiben, az RMDSZ megyei irodáján. Közülök heten a képviselőházba, négyen pedig a szenátusba szeretnének bejutni. Képviselőjelöltek: Varga Attila, Erdei D. István, Kereskényi Gábor, Antal István János, Visnai Csaba, Tóga István, Seres Ferenc. A szenátorjelöltek: Szabó Károly, Kereskényi Sándor, Günther Tibor és Kabai István. Remélik, hogy Pécsi Ferenc is elküldi jelöléséhez a még hiányzó iratokat. /Tizenegyen indulnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

2004. október 13.

Az okt. 10-én lezajlott előválasztásokkal lezárul a Romániai Magyar Demokrata Szövetség őszi előválasztás-sorozata. A következő jelöltlisták alakultak ki: Arad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Király András, Horváth Levente, Nagy István. Szenátorjelöltek: Cziszter Kálmán, Bölöni György Beszterce-Naszód megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kocsis András, Toók Katalin, Szilágyi János. Szenátorjelölt: Koszorús Zoltán Bihar megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Lakatos Péter, Sóki Béla, Székely Ervin, Dérer Ferenc, Bradács Alíz, Sarkady Zsolt, Póti Csaba. Szenátorjelöltek: Pete István, Szentmiklósi Zoltán Brassó megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Kovács Attila, Kovács Csaba, Nádudvary György, Aranyosi István. Szenátorjelöltek: Szente László, Magdó János, Nedeczky László Bukarest, küldöttgyűlés, 2004. október 8. Képviselőjelöltek: Dr. Cihó Miron, Máté Csaba. Szenátorjelöltek: Dr. Kövér György, Kováts László Hargita megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Verestóy Attila, Sógor Csaba, Dézsi Zoltán, Borbáth István, Zsombori Vilmos. Képviselőjelöltek: Kelemen Hunor, Antal István, Garda Dezső, Asztalos Ferenc, Korodi Attila, Melles Előd, Sebestyén Csaba Hunyad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Winkler Gyula, Szőts Lajos. Szenátorjelöltek: Babóczi Imre, Dézsi Attila Kolozs megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Eckstein-Kovács Péter, Szedilek Lenke, Bethlendi István, Váncsa Áron Pál. Képviselőjelöltek: Kónya-Hamar Sándor, Máté András Levente, Mátis Jenő, Vekov Károly, Kovács Péter Kovászna megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: Antal Árpád András, Tamás Sándor, Márton Árpád, ifj. Olosz Gergely, Haszmann Péter Pál, Dimény János. Szenátorjelöltek: Puskás Bálint Zoltán, Németh Csaba, Szabó Ilona, Papp Attila, Török Béla. Maros megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kerekes Károly, Borbély László, Kelemen Atilla, Benedek Imre, Jakab István, Makkai Gergely. Szenátorjelöltek: Markó Béla, Frunda György, Szakács János Máramaros megye: Történelmi Máramaros: küldöttgyűlés, 2004. október 8., Nagybánya terület, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: dr. Bónis István (Nagybánya terület), Béres Ildikó (Történelmi Máramaros), Böndi Gyöngyike (Nagybánya terület). Szenátorjelöltek: Várady László (Történelmi Máramaros), Kádár Miklós (Nagybánya terület) Szatmár megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Varga Attila, Erdei Dolóczki István, Vizsnyai Csaba, Kereskényi Gábor, Antal István, Tóga István, Seres Ferenc, Reha Endre. Szenátorjelöltek: Szabó Károly, Kereskényi Sándor, Günthner Tibor, Kabai István, Juhász Zsolt Szeben megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Jakab Elek, Bándi István. Szenátorjelöltek: Benedek Zakariás, Balázs Béla Attila Temes megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9 Képviselőjelöltek: Toró T. Tibor, Marossy Zoltán. Szenátorjelölt: Bodó Barna A 2000-es választások nyomán az RMDSZ-t 26 képviselő és 12 szenátor képviseli a törvényhozásban. /Az RMDSZ véglegesítette jelöltlistáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2006. július 27.

A Szatmár Megyei Tanács július 26-i ülését követően rendkívüli RMDSZ-frakció ülésre is sor került. Szabó István elnök félrehívta az RMDSZ-tanácsosokat, mert arra volt kíváncsi, fenntartják–e még őt tisztségében, alkalmasnak látják-e az elnöki tisztség betöltésére. Mindenki elmondhatta nézeteit, az elnök számára is nyilvánvalóvá válhatott ki az, aki mellette van, és ki az, aki másképp gondolkodik, mint ő. Találgatást indíthat el egy Günthner Tibornak szegezett kérdés: pályázik–e a megyei tanácselnöki székre? A tanácsos elhárította a válaszadást. A megbeszélés végén kézfelemeléssel kellett volna szavazni arról, támogatják–e Szabó István munkáját vagy sem. Ezt az ötletet azonban egyhangúlag leszavazták, többen nevetségesnek találták, hogy így tegyenek tanúbizonyságot. Tartózkodásnak lehet értékelni a leszavazott bizalmi szavazást. /Princz Csaba: A bizalmat nem kézfelemeléssel ítélik oda. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 27./

2007. december 27.

Váratlanul a Szociáldemokrata Párt (PSD) kapta meg a Szatmár megyei tanács elnöki tisztségét, amely egy, a D. A. Szövetség idején született korábbi megállapodás értelmében az RMDSZ-t illette volna meg. Szabó István eddigi elnök távozott posztjáról, a tisztújító ülésen pedig az RMDSZ Günthner Tibor tanácsost, ismert műépítészt jelölte Szabó utódjául. „Bízom benne: meglesz a haszna annak, hogy most nem ragaszkodtunk foggal-körömmel a megyei tanács elnöki posztjához, hanem átengedtük azt a PSD”-nek – mondta Csehi Árpád, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke a tisztújítás után. Értesülések szerint a tanácselnöki posztért cserében a PSD megígérte az RMDSZ-nek, hogy a helyhatósági választásokon Ilyés Gyula polgármestert támogatja, akinek ellenjelöltje a liberális Radu Bud lesz. /Váratlan fordulat Szatmáron. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./

2008. március 27.

Nagy várakozás előzi meg a két székely megyében az RMDSZ-es megyei tanácselnök-jelölt megnevezését. Hargita megyében három politikus közül kell kiválasztani a legmegfelelőbb személyt. A csíkszéki és a gyergyószéki után ugyanis az udvarhelyszéki szervezet is jelezte, hogy igényt tart a tisztségre. Az udvarhelyszékiek jelöltje Bunta Levente volt, aki azonban inkább a székelyudvarhelyi polgármesteri széket pályázza meg. Az új jelölt személyéről a napokban döntenek. Csíkszék jelöltje Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács egyik alelnöke, Gyergyószéké pedig várhatóan Petres Sándor, a másik alelnök lesz. A három jelölt közül a három területi szervezet közötti egyeztető tanács választja ki, az RMDSZ Hargita megyei tanácselnök-jelöltjét. Kovászna megyében mindkét területi szervezet nevezne jelöltet: az alsó-háromszéki Demeter János jelenlegi megyei tanács-elnököt, a felső-háromszéki pedig Tamás Sándor parlamenti képviselőt. Maros megyében gyakorlatilag eldőlt, hogy Lokodi Editet indítja jelöltként az RMDSZ a megyei önkormányzati testület elnöki tisztségéért. Szatmár megyében hárman iratkoztak fel az RMDSZ megyei tanácselnök-jelölt listájára. Csehi Árpád közgazdász-jogász, megyei elnök, Günthner Tibor műépítész, a megyei önkormányzat alelnöke és Kovács Máté közigazgatási szakember, a megyei ifjúsági igazgatóság igazgatója. A hivatalos jelölt személyéről a jövő héten dönt a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Kolozs megyében szintén hárman mérkőznek meg a jelöltségért: Máté András Levente képviselő, Boros János kolozsvári alpolgármester és Mátis Jenő megyei tanácsos. A hivatalos jelöltről az MKT dönt, titkos szavazással. Szilágy megyében egyetlen politikus jelentkezett a jelöltségre. Csóka Tibor jelenlegi megyei tanácsi alelnök indítására várhatóan rábólint a 31-én ülésező MKT, jelezte Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-elnök. Bihar megyében szintén egyetlen jelölt van, Kiss Sándor jelenlegi megyei tanácselnök. Kovács Péter úgy tudja, a szórványmegyék is indítanak jelölteket: Máramaros megye Bónis István képviselőt, Temes megye pedig várhatóan Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnököt. /Kelendő elnöki tisztség. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

2008. április 7.

Miután a másik két aspiráns, Günthner Tibor és Kovács Máté visszaléptek a Szatmár megyei tanácselnök-jelöltségtől, Csehi Árpád száll majd az elnökségért az esély. Április 5-én a Szatmár megyei választmányi ülésen kialakult a megyei tanácsosjelölti RMDSZ–NDF–lista végső formája is. Az RMDSZ megyei elnöke, Csehi Árpád bejelentette a Német Demokrata Fórum megyei vezetőségével folytatott tárgyalások végkifejletét: ismét közös megyei tanácsosjelölti listával indul a két szervezet. A jelöltek bemutatkozása előtt valóságos visszalépés–sorozat történt. Elnézést kért az a Szatmár Megyei Tanács volt elnöke, Szabó István, azért, mert a tavaly váratlanul lemondott a tisztségről. Elmondta, azért döntött így, mert nem bírta idegileg a nyomást. Szerinte a többi párt részéről lejáratási kampány indult az RMDSZ–es tisztségviselők ellen. Csehi Árpád közgazdász és jogász végzettségű fiatalember. A listát hivatalból Csehi Árpád vezeti, a többi jelöltre való szavazás nyomán az alábbi sorrend alakult ki: Günthner Tibor, Riedl Rudolf, Rácz Éva, Draveczky Károly, első NDF– es jelölt, Kónya László, Kovács Máté, Nagy Sándor, Stier Péter, második NDF–es jelölt, Várna Levente, Véron András, Muzsnay Árpád, harmadik NDF–es jelölt, Veres István, Antal István, Kánya László, Molnár Csaba, Balvinszky Sándor, Stiebli Arnold és Gábor József. /Fodor István: Csehi Árpád a megyei tanácselnökjelölt. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 7./

2008. április 14.

Szatmár megyei városok közül csupán Tasnádon készül polgármester-jelöltet állítani a Magyar Polgári Párt (MPP) most megalakult megyei szervezete. Az 50 százalékban magyarok lakta kisvárosban a polgári párt színeiben Gózner Károly küzd majd meg a magyar szavazatokért az RMDSZ-es Veron András ellenében. A Szatmár megyei MPP alakuló ülésén a már megalakult helyi szervezetek küldöttei megválasztották az alakulat vezetőségét. A megyei elnök Hegedűs Pál mérnök, vállalkozó lett, a három alelnök Kádár Ferenc tanár (Nagykároly), Gózner Károly tanár (Tasnád) és Kővári Tibor nyugdíjas (Szatmárnémeti). Szatmár megyében eddig tizenöt településen alakítottak MPP-szervezetet. Hegedűs Pál elmondta, nem akarják rontani a magyar jelöltek nyerési esélyeit, ezért ahol csak sikerül megállapodásra jutniuk az RMDSZ képviselőivel, ott a szövetség jelöltjét kívánják támogatni. Az MPP a megyében három városi tanácsosi, és három vagy négy megyei tanácsosi helyet kér az RMDSZ listáján. Günthner Tibor, a megyei tanács RMDSZ-es alelnöke az MPP igényeit túlzottnak tartja, szerinte nincs akkora támogatottságuk, hogy ennyi helyet kérjenek. /Babos Krisztina: Túlzott polgári igények? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./

2008. augusztus 18.

Szatmár megyében a szenátori, illetve képviselői tisztségekre hét személy jelentkezett, tájékoztatott Csehi Árpád Szatmár megyei RMDSZ–elnök. A rangsoroló küldöttgyűlés szeptember 5-én lesz. Szerinte ütőképes csapattal indul a választásokon az RMDSZ. Szabó Károly, Varga Attila, valamint Erdei Dolóczki István korábban jelentős szerepet vállaltak a kormányzati és a parlamenti munkában. Günthner Tibor az RMDSZ oszlopos tagja a kezdetektől. A jelentkezők közt van Riedl Rudolf, Szatmár megye volt prefektusa és alprefektusa, jelenlegi RMDSZ-es megyei tanácsos, továbbá a fiatal megyei tanácsos, Kovács Máté, a másik fiatal Túrós Lóránd Szatmárnémeti tanácsa közszolgáltatásokért felelős szakbizottságának vezetője. /M. M. : Csehi Árpád megyei RMDSZ–elnök a szövetség jelöltjeiről. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 18./

2008. augusztus 19.

A kormány elindította a városi művelődési házak korszerűsítését célzó programját, közben az erdélyi falvakban megállni látszik a művelődési élet: a kultúrházak inkább csak közösségi rendezvények – keresztelők, lakodalmak, torok – helyszínei. Az elnéptelenedett településeken nincs igény kulturális rendezvényekre, pályázni sem lehet a művelődési házak korszerűsítésére. A kultúrházak állaga megromlott, némelyiküket már tatarozni sem érdemes. A legtöbb faluban arra törekednek, hogy a létesítményt főzőkonyhával, ebédlőkészlettel is ellássák, hogy a közösségi rendezvényeket itt rendezhessék. A községközpontokban kissé élénkebb a kulturális tevékenység, itt művelődésért felelős beosztottak szerveznek tánc- vagy színjátszó csoportokat, kórusokat, zenekarokat, melyek műsorait aztán bemutatják a község falvaiban is. Maros megyében várhatóan még a héten befejeződik a vidéki kultúrházak állapotának leltára, ennek alapján döntik majd el, hogyan lépnek tovább. A Szatmár megyei falusi kultúrházak állapota se nem jobb, se nem rosszabb, mint máshol – mondta el Günthner Tibor építész. Darócon például egy műemlékjellegű épületet, az úgynevezett Ember-kúriát hozott rendbe az önkormányzat. Mikolában nemcsak felújították, de bővítették is a kultúra házát. A falvak a 2006/116-os kormányrendelet értelmében művelődési házaik felújítására kizárólag a falufejlesztési alapból számíthatnak támogatásra – jelezte Para Lóránt, a fejlesztési és lakásügyi minisztérium illetékes igazgatója. /Lakodalomtól halotti torig. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

2008. november 13.

Az önkormányzatok hatáskörébe kerülnek 2010-ig a közkórházak az elfogadott sürgősségi kormányrendelet szerint. „Többnyire úgy értelmezik, hogy az állam megint a nyakukba varrt egy feladatot, és az egészségügy amúgy nem része a közigazgatásnak” – magyarázta Székely Ervin államtitkár. Günthner Tibor Szatmár megyei önkormányzati képviselő alapjaiban jónak tartja a kormány döntését, de úgy látja, a felelősség átadásával pénzt is kellene adni a helyhatóságoknak, hogy rendbe tegyék a lerobbant kórházakat. Jó döntésnek tartja az egészségügyi rendszer decentralizációját Biró Rozália nagyváradi alpolgármester, hozzátéve: „Ehhez viszont megfelelő lehetőségek és források szükségeltetnek, így a minisztérium nem háríthat át egyik pillanatról a másikra mindennemű felelősséget és anyagi terhet az önkormányzatra. ” Székely Ervin azt állította, hogy az önkormányzatoknak van anyagi hátterük a kórházak működtetésére. /Sike Lajos, Székely Zita, Totka László: Helyi ügy lesz az egészség. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

2008. december 2.

Székelyföldön és a szórványban is jól szerepeltek az RMDSZ jelöltjei, akiknek zöme a magyarság számarányának megfelelő eredményt ért el. A szövetségnek népes székelyföldi parlamenti képviselete lesz, a székely megyék körülbelül az RMDSZ-mandátumok felét teszik ki. Hargita megyében a kiosztásra váró hét mandátum közül hatot az RMDSZ jelöltjei nyertek meg úgy, hogy saját választókerületükben megszerezték a szavazatok többségét. Biztos képviselői mandátumot nyert Kelemen Hunor (89,35 százalékkal), Korodi Attila (87,9), Antal István (74,51) és Pál Árpád (69,8), míg Verestóy Attilát (70 százalék) és Gyerkó Lászlót (89,65) megválasztották szenátornak. A Magyar Polgári Párt (MPP) által támogatott független Sebestyén Csaba a szavazatok 19,72 százalékát szerezte meg, míg a szintén független Garda Dezső 20,19 százalékot kapott, ők biztosan nem jutnak a parlament padsoraiba. Kovászna megyében a hat, kiosztásra váró mandátum közül öt esetében az RMDSZ jelöltjei megszerezték a voksok több mint felét. Képviselői mandátumot nyert Márton Árpád, Édler András és Olosz Gergely. Ez utóbbi 12 551 szavazatot kapott, míg egyik kihívója, a független Rákosi János 1559-et gyűjtött. Az RMDSZ színeiben szenátori mandátumot nyert Albert Álmos is, aki 16 337 szavazatot kapott, míg egyik ellenfele, a független Szilágyi János 5783 szavazatot gyűjtött. Az RMDSZ második szenátori mandátumot is megszerzett Kovászna megyében, Bokor Tibor révén. Maros megyében a részleges eredmények szerint képviselői mandátumot nyer Borbély László, Kelemen Atilla és Kerekes Károly, akik megszerezték a szavazatok több mint felét, akárcsak Markó Béla, aki majdnem 90 százalékos feldolgozottságnál a szavazatok 65,13 százalékát birtokolja. Kincses Előd független jelölt a voksok 6,31 százalékát gyűjtötte össze. Bihar megyében az RMDSZ egy szenátori és két képviselői helyhez jutott úgy, hogy jelöltjei megszerezték kerületükben a voksok többségét. Cseke Attila (59,41) szenátorjelöltként, Derzsi Ákos (54,97) és Lakatos Péter (54,46) viszont képviselőjelöltként győzött. Szatmár megyében pedig egyelőre Günthner Tibor (51,99) révén egy szenátori, Erdei-Doloczki István (52,82) révén pedig egy képviselői mandátum biztos. Kettőt is szerezhetett volna az RMDSZ, de Varga Attilának öt (!!) szavazata hiányzik a megyei visszaosztás után mandátumszerzéshez. Varga az érvénytelenített szavazatok átvizsgálását kéri. /Székelyföldön az RMDSZ tarolt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2008. december 2.

Bihar megyében az RMDSZ jelöltjei parlamenti mandátumot nyertek. Cseke Attila szenátor lett, a leadott voksok 59,41 százalékát szerezte meg. Derzsi Ákos képviselőjelölt Észak-Biharban 54,34 százalékot ért el, míg Lakatos Péter képviselőjelölt a megye északnyugati részén, az Érmelléken 59,46 százalékot. A szavazatok visszaosztását követően még további mandátumokra számíthat a Bihar megyei RMDSZ, ugyanis Szíjjártó Zoltán Nagyszalontán, Pető Csilla a nagyváradi 8-as számú, illetve Csuzi István a 9-es választókerületben az első helyen végzett, esetükben még nem dőlt el a verseny. Kevésen múlott Varga Attila Szatmár megyei képviselőjelölt mandátuma, 49,98 százalékot ért el választókerületében, mindössze öt szavazat hiányzott a bejutáshoz. Varga fellebbezni készül, újra megvizsgáltatja az érvénytelenített szavazatokat. Erdei. D. István képviselőtársával és Günthner Tibor szenátorral biztos bejutók. Rajtuk kívül Kónya László szenátorjelölt és Túrós Loránd képviselőjelölt várhatja jó eséllyel a szavazatok visszaosztását, mindketten a legtöbb voksot gyűjthették be választókerületükben. Szilágy megyében az RMDSZ megszerezte a képviselőházi és a szenátusi jelöltekre leadott szavazatok többségét. A megyében egyedül Seres Dénes nyert egyből mandátumot. /Fikó László, Sike Lajos: Partiumi sikerek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

2008. december 2.

Szatmár megyében az RMDSZ szenátorjelöltjei a voksok 36,15, a képviselőjelöltek pedig 36,15 százalékát szerezték meg. A megyében Günthner Tibor (51,99%) már az első körben bejutott a szenátusba, Erdei Dolóczki István (52,82%) pedig a képviselőházba. A szavazatok újraszámlálását kéri a szatmárnémeti RMDSZ a négyes számú képviselői választókörzetben, ahol Varga Attila képviselőjelöltnek négy szavazaton múlott a leadott voksok több mint 50 százalékának megszerzése. Varga Attila 12. 691 voksot kapott, a mandátumszerzéshez pedig 12. 695 szavazatra lett volna szüksége. A szövetség reméli, hogy a több mint 700 érvénytelenített szavazólap között akad négy, melyek tévedésből kerültek be az érvénytelenek közé. /Lázár Lehel: Varga Attila voksainak újraszámlálását kérik Szatmáron. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

2008. december 3.

1990 után először nincs RMDSZ-es szenátora Kolozs megyének. Eckstein-Kovács Péter helyett Szedilek Lenke nyerte el a szenátori mandátumot, december 2-án végül kiderült: a felsőházban Kolozs megyét senki nem fogja képviselni RMDSZ-színekben, annak ellenére, hogy Eckstein-Kovács és Szedilek is külön-külön több mint 10 ezer szavazatot gyűjtött. Képviselő lesz viszont az egyik külföldi kerületben induló, Kolozsváron élő Kötő József, aki összesen 34 szavazatot kapott. Az RMDSZ képviselőházi frakciója 22 főből áll, akárcsak a korábbi, szenátorokból viszont csak 9-et ad a szövetség a korábbi 10 helyett. A Központi Választási Iroda (BEC) közzé tette a választások végleges eredményét. Mandátumok tekintetében a Demokrata Liberális Párt (PD-L) nyert, amely a képviselőházban 115 helyet kapott. A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) és a Konzervatív Pártnak (PC) együtt csak 114 képviselője lesz, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 65 képviselőt, az RMDSZ pedig 22 képviselőt küldhet az alsóházba. A szenátusban viszont kettő a PD-L és a PSD+PC közötti mandátumkülönbség, így a demokraták 51 szenátort, a PSD+PC viszont csak 49 szenátort küld a felsőházba. A PNL 28, míg az RMDSZ 9 mandátumot szerzett. Az RMDSZ mindkét frakciójának a fele kicserélődött, hiszen a 22 képviselő közül 11 először szerzett mandátumot (Béres István, Derzsi Ákos, Édler András, Faragó Péter, Farkas Anna Lili, Korodi Attila, Kötő József, Olosz Gergely, Pál Árpád, Pálfi Mózes Zoltán, Pető Csilla), a szenátusban pedig a kilencből öten számítanak újoncoknak (Albert Álmos, Bokor Tibor, Cseke Attila, Günthner Tibor, Gyerkó László). Az eddig biztos befutónak tűnő Szedilek Lenke szintén elesett a szenátori mandátumtól. Az elkövetkező négy évben Kolozs megye magyarságát Máté András és Pálfi Mózes fogják képviselni a parlamentben. Kolozs megyében 1990–1992 között Szőcs Géza, 1992–1996 között Buchwald Péter, 1996-tól mostanáig pedig Eckstein képviselte az RMDSZ-t a parlament felsőházában. /Mandátumok szerint a demokraták győztek a parlamenti választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2008. december 3.

A Központi Választási Iroda végleges adatai szerint az RMDSZ 7 szenátor és 14 képviselőjelöltje nyert első körből mandátumot. BIHAR MEGYE: Szenátus: Cseke Attila – 59,41%; Képviselőház: Derzsi Ákos – 54,37%, Lakatos Péter – 59,46%. HARGITA MEGYE: Szenátus: Gyerkó László – 86,77%, Verestóy Attila – 71,57%; Képviselőház: Antal István – 74,51%, Kelemen Hunor – 89,35%, Korodi Attila – 87,90 %, Pál Árpád – 71,90%. KOVÁSZNA MEGYE: Szenátus: Albert Álmos – 55. 62%, Bokor Tibor – 68,57%; Képviselőház: Édler András – 67,08%, Márton Árpád – 56,29%, Olosz Gergely – 78,1%. MAROS MEGYE: Szenátus: Markó Béla – 66,53 %; Képviselőház: Borbély László – 55,52 %, Kelemen Atilla – 62,08 %, Kerekes Károly – 81,77 %. SZATMÁR MEGYE: Szenátus: Günthner Tibor – 51,99%; Képviselőház: Erdei Dolóczki István – 52,82%. SZILÁGY MEGYE: Képviselőház: Seres Dénes – 65,39%. /Első körben nyert RMDSZ-es képviselők. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2008. december 5.

Tíz erdélyi megyét és egy külföldi választókerületet képviselnek az RMDSZ mandátumot nyert törvényhozói. Az RMDSZ 31 parlamenti helyet szerzett meg, a legtöbb törvényhozói mandátumot – hatot – a Hargita megyei jelöltek nyerték el. A megyének négy képviselője (Antal István, Kelemen Hunor, Korodi Attila, Pál Árpád), és két szenátora (Verestóy Attila, Gyerkó László) lett. Bihar megye: az RMDSZ négy törvényhozói mandátumot szerzett: három képviselő (Lakatos Péter, Derzsi Ákos, Pető Csilla) és egy szenátor (Cseke Attila). Kovászna megye: három képviselő (Márton Árpád, Édler András és Olosz Gergely) és két szenátor (Albert Álmos és Bokor Tibor). Maros megye: három képviselő (Borbély László, Kerekes Károly, Kelemen Atilla) és két szenátor (Markó Béla, Frunda György). Szatmár megye két képviselő (Erdei Doloczki István és Varga Attila) és egy szenátor (Günthner Tibor). Kolozs megye: két képviselő (Máté András és Pálfi Mózes Zoltán). Szilágy megye: egy képviselő (Seres Dénes) és egy szenátor (Fekete Szabó András). Egy-egy képviselői mandátumot kapott a visszaosztás során Arad megye (Faragó Péter), Brassó megye (Farkas Anna Lili) és Máramaros megye (Béres István). RMDSZ-színekben képviselő lett az Afrikát és Közel-Keletet lefedő képviselői választókerületben Kötő József. Az RMDSZ 22 fős képviselőházi frakciójában 11 befutó „újonc”, a kilencfős szenátusi frakcióban pedig öten jutottak először mandátumhoz. /Tíz erdélyi megyét és egy külföldi választókerületet képviselnek az RMDSZ törvényhozói. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./

2009. január 20.

Günthner Tibor, az egyik új szenátor 18 éven át volt önkormányzati képviselő, egy ideig a megyei tanács alelnöke. Ráadásul alig van Szatmár megyében olyan nagyobb építkezés, amelynek tervezésében műépítészként ne vett volna részt. Jelenleg a költségvetés hiányában az emberek nem tudják, mennyi adót fognak fizetni 2009-ben. Nem lehet az, hogy ismét várólistára teszik Erdélyt és a Partiumot, hangsúlyozta Günthner Tibor, a Nyíregyháza–Szatmárnémeti–Nagybánya gyorsforgalmi út megépítése kormány megállapodás része, nem lehet csak lesöpörni az asztalról. /Sike Lajos: Nem lehet Erdélyt várólistára tenni. Beszélgetés Günthner Tiborral, Szatmár megye új szenátorával. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

2009. február 6.

Az RMDSZ internetes honlapjára január 5-én feltett közlemény értelmében az RMDSZ parlamenti frakcióinak ülésén kiosztották a feladatokat a kormány tevékenységének felügyelését illetően, és megállapodtak abban, hogy folyamatosan nyomon követik a tárcák tevékenységét. A legtöbb feladatot Günthner Tibor, Cseke Attila, Gyerkó László és Borbély László kapta, akiket négy-négy tárca tevékenységét kísérik figyelemmel, illetve Seres Dénes, Korodi Attila, Frunda György és Verestóy Attila, akik három-három minisztériumot felügyelnek. (Mediafax) /A kormány tevékenységét felügyelő RMDSZ-honatyák. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./

2009. május 16.

Május 15-én megnyitották a Páskándi Géza állandó kiállítást az író szülőfalujában, Szatmárhegyen. A tárlat a községi könyvtár épületében kapott helyet. A kiállítás anyagát a Petőfi Irodalmi Múzeum adományozta az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületnek, mely felajánlotta a község számára a gyűjteményt. A megnyitót az idén tizenkettedik alkalommal megszervezett Páskándi-megemlékezés keretében tartották. Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, a megemlékezések főszervezője mondott beszédet. Páskándi-műveket adtak elő a Szatmárhegyi Általános Iskola tanulói. „A mai napon Páskándi Géza szelleme végleg visszaköltözik immár szülőfalujába, Szatmárhegyre” – mondta Günthner Tibor, az RMDSZ szenátora. A „... méltó túlélés a boldogság maga” címmel rendezett Páskándi-kiállítás több mint 50 tárgyat számlál, köztük Páskándival kapcsolatos dokumentumok hiteles másolatait, valamint fényképeket, melyeken együtt szerepel például Szilágyi Domokossal, Farkas Árpáddal, Sütő Andrással és Csoóri Sándorral. A kiállításon szerepel annak a román nyelvű bírósági végzésnek a másolata, melyben az 1956-os kolozsvári diákszövetségi reformtervhez fűzött kiegészítései miatt – rendszerellenes izgatás vádjával – hat év börtönre ítélték Páskándit. /Babos Krisztina: Megnyílt a Páskándi-tárlat. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 16./

2009. augusztus 4.

A helyi decentralizáció első számú felelősévé lép elő Gáti István volt Szatmár megyei alprefektus, miután megjelent a Hivatalos Közlönyben a Belügyi és Közigazgatási Minisztérium közigazgatási-reformügyi igazgatói tisztségébe való kinevezése. A kinevezés hat hónapra szól, és Emil Boc kormányfő jóváhagyta. A korábbi RMDSZ-es tisztségviselő annak az – RMDSZ és a kormánykoalíció egyik pártja között létrejött – egyezségnek a nyomán kerül a központi kormányzati kulcspozícióba, amelynek részeként többek közt Szatmár, Maros és Bihar megyékben a napokban magyar tanfelügyelő-helyetteseket neveztek ki. „Szakemberként, de egy politikai alku nyomán kerültem a tisztségbe, és képesítésem, valamint a közigazgatásban szerzett eddigi tapasztalataim alapján úgy érzem, alkalmas is vagyok rá” – fogalmazott Gáti kinevezésével kapcsolatban. Előzőleg néhány hónapig alprefektusként dolgozott. Günthner Tibor szenátor jelen volt azon a bukaresti beszélgetésen, amelyet az RMDSZ felső vezetői ebben az ügyben a kormánykoalíció felét adó Szociáldemokrata Párttal (PSD) folytattak. Sikerült kialkudni, hogy visszakerüljön Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettesnek Kónya László, s így lett a megyei pénzügyőrség aligazgatója Solcz Béla. Az RMDSZ a másik kormánypárttal is tárgyalt a napokban: az RMDSZ a kormánykoalíciós partnerek közt egyre inkább megromló viszonyok kapcsán „került ismét képbe”. Sorin Rosca Stanescu újságíró, a Ziua publicistája szerint az RMDSZ és a demokrata–liberálisok, néhány „dezertőr” szociáldemokrata miniszterrel együtt, új PD-L– RMDSZ kisebbségi kormány alakításáról tárgyalt. Napok kérdése a nagykoalíció felbomlása, állítja több elemző, miután újabb nyilatkozatháború robbant ki a két kormánypárt között. /Sike Lajos, Moldován Árpád Zsolt: Gáti a fő decentralizáló. Magyar belügyis igazgatót nevezett ki a szakadás előtt álló kormánykoalíció. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./


lapozás: 1-25




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998