udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gaál Sándor

1995. május 20.

Máj. 20-21-én ötéves fennállását ünnepelte a Romániai Magyar Cserkészszövetség Gyergyószárhegyen. Az ünnepségen 55 cserkész-csapat /38 helységből/ vett részt, ezer cserkésszel. A találkozó ünnepi szentmisével kezdődött, majd Gaál Sándor, a szövetség elnöke mondott beszédet. Kulturális program következett, majd sportvetélkedő és egy kiállítás megtekintése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25., Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

1996. augusztus 20.

1990-ben alakult meg a Romániai Magyar Cserkészszövetség, még ebben az évben korlátozni akarták tevékenységüket. Gaál Sándor, a szövetség elnöke elmondta, hogy együttműködnek a Román Cserkészszövetséggel. A kapcsolatok külföldi cserkészekkel a csapatok szintjén történnek. A Romániai Magyar Cserkészszövetség vezetőképző táborokat szervez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

1996. augusztus 20.

1990-ben alakult meg a Romániai Magyar Cserkészszövetség, még ebben az évben korlátozni akarták tevékenységüket. Gaál Sándor, a szövetség elnöke elmondta, hogy együttműködnek a Román Cserkészszövetséggel. A kapcsolatok külföldi cserkészekkel a csapatok szintjén történnek. A Romániai Magyar Cserkészszövetség vezetőképző táborokat szervez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

2000. október 4.

A 24. számú Dobri János cserkészcsapat tízéves évfordulóját ünnepelte Kolozsváron, a kerekdombi református templomban. Előadások hangzottak el Dobri János életéről, a Romániai Magyar Cserkészszövetségről és a csapat történetéről. A cserkészet jövője, a cserkészet szerepének tükrében címmel kerekasztal beszélgetésre került sor, amelyen Gaál Sándor RMCSSZ-elnök és Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök is megjelent. Okt. 2-án felavatták a Dobri János cserkészotthont. Jankó Zsolt, a csapat vezetője elmondta, hogy tervei közt szerepel néptánctanítás is. Gaál Sándor, az RMCSSZ elnöke elmondta, hogy a romániai magyar cserkészmozgalom 1990-ben alakult, és bár nem tagja a világszövetségnek, eredményes munkát végez, jelenleg 110 erdélyi magyar csapatot tart számon. A névadó Dobri János 1990 első napjaitól bábáskodott a szövetség születésénél. /Szováti Klári: Tízéves a Dobri János cserkészcsapat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

2001. szeptember 1.

Újabb nagy értékű könyvszállítmány érkezett Háromszékre. A többtonnányi ajándékcsomagban az oktatást segítő könyvek találhatók. A néhány éve elindított akció mostani szállítmányából Erdővidékre, Felsőháromszékre, valamint a Csíkszeredában működő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek hoztak könyveket a magyarországi támogatók. Az akció során eddig Erdély minden vidékére szállítottak könyveket. A Duna Televízió, a Kárpát-medencében Élő Magyarokért Közhasznú Alapítvány, valamint a Pro Hungaris Alapítvány közös vállalkozásának célja a magyar nyelvű oktatást segítő könyvekkel, felszerelésekkel ellátni az iskolákat, népi főiskolákat. A kezdeményezés fő mindenese, a Kárpát-medencében Élő Magyarokért Közhasznú Alapítvány elnöke és igazgatója, Földes István korábban mentőautókat, kórházi, illetve orvosi felszereléseket, parabolaantennákat, számítógépeket, színes televíziókészülékeket kísért és szállított el rendeltetési helyére Erdélybe: fogarasi, brassói, nagybányai, dévai, kőhalmi és székelyföldi iskolák, egyházak, népfőiskolák, faluközösségek vehették át az ajándékot. A mostani, két év alatt immáron 14., vadonatúj kötetekből álló szállítmány több mint 20 millió forintot ér. A csomagokban irodalmi szöveggyűjtemények, háziolvasmány-kötetek, tankönyvek, elektrotechnikai, gépészeti, mezőgazdasági, környezetvédelmi szakoktatáshoz szükséges könyvek, orvosi szakkötetek találhatók. Földes István és Gaál Sándor, a sepsiszentgyörgyi Tanulók Házának tanára elmondta, mindezeket a tanulók kiegészítőként használhatják a hazai tankönyvek mellett. Aug. 30-án a csernátoni falumúzeumba szállították azt a 4600 könyvet, amelyet a felsőháromszéki iskolák kapnak meg. Erdővidék iskolái 5000, a csíkszeredai Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem 6600 kötettel lett gazdagabb a mostani szállítmányból. /(benkő): Adomány Háromszékre. Könyvet a gyermekeknek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

2005. április 25.

Zászlófelvonással és közös énekléssel kezdődött április 23-án a Romániai Magyar Cserkészszövetség tizenöt esztendőre visszatekintő emlékülése a sepsiszentgyörgyi Tanulók Házában. Gaál Sándor országos elnök tartott beszédet. Az 1990-ben újraindult erdélyi cserkészetnek háromezer elkötelezettje van, tizenkét megye ötvenegy helységében százhuszonnégy csapatba szerveződnek. Jelszavuk: Isten, haza, nemzet és ember szolgálatában. /(fekete): A cserkészet nem csodaszer, de jobbá tesz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

2005. június 25.

Küzdelmes másfél évtizedet zárt az erdélyi magyar cserkészmozgalom, tizenöt évvel ezelőtti megalakulását elképesztő vádaskodás, hatósági vegzálás, állandó megfigyelés követte. A magyar érdekvédelem kormánykoalíciós tényezővé vált 2004-ben, ez a Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCSSZ) helyzetén nem javított. Az RMDSZ-re vár többek közt az RMCSSZ közjogi helyzetének méltányos rendezése is. Az RMCSSZ széles körű nemzetközi kapcsolatokat ápol, meghitt viszonyban van az utódállamokbeli és a nyugati magyar cserkészszövetségekkel. Gaál Sándor országos elnök kifejtette, hogy zaklatásban már nincs részük, de pénzügyi támogatásban sem. A régióban a legelfogadhatóbb a szlovákiai magyar cserkészet helyzete. A koalíciós kormányban részt vevő magyar pártok kivívták, hogy a szlovák cserkészszövetséggel azonos támogatásban részesüljenek. Cserkészparkokkal, -otthonokkal rendelkeznek, megkapták örökös híján az államra maradt magyar kúriák tulajdonjogát, ezeket állami pénzen felújították. A román cserkészekkel meglazult a kapcsolatuk. Gaál Sándor minden meghívásuknak eleget tett, ők viszont nem jöttek el a magyar cserkészek évfordulós ünnepeire. Az erdélyi magyar cserkészek 130 csapatban 3500-an vannak. Miközben a magyarokat militarizmussal vádolták, amikor többnyire papok és pedagógusok állnak a csapatok mellett, addig a románoknál előfordul, hogy egyes cserkészcsapatok katonai alakulatok mellett katonatisztek vezetésével működnek. /B. Kovács András: Évforduló: Nem üldözik – nem is támogatják (Tizenöt éves a Romániai Magyar Cserkészszövetség) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./

2005. augusztus 10.

A Romániai Magyar Cserkészszövetség jubileumi nagytábora a mozgalom érettségéhez méltóan folyt le. A 15. évfordulóra összesereglett négyszáz táborlakóból százötvenen a felvidéki és délvidéki testvértelepülések és testvérmegyék cserkészeit képviselték, jöttek Budapestről is. A kárpátaljaiak vízumgondok miatt nem érkeztek meg. A tábori életről naponta tudósított a Gelencei Tábortűz című tábori újság. Gaál Sándor, az RMCSSZ elnöke rámutatott, hogy a valamikori KISZ-vagyon jó részét megöröklő román cserkészszövetség nemcsak hogy az állami támogatásokból nem juttat egy lejt sem magyar társának, hanem a neki átadott fényűző székházat, táborokat, egyéb létesítményeket is kizárólagosan használja. Az RMDSZ kieszközölhetné a kormánynál a méltányos elosztást. /(b. kovács): Cserkészélet: Állandó tábort kellene építeni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./

2005. szeptember 27.

Szeptember 24-én Gyergyószárhegyen, a ferences kolostor kertjében a Romániai Magyar Cserkészszövetség megalakulásának 15. évfordulójára emlékeztető kopjafát állítottak. Itt alakult meg ugyanis az országos szövetség. Gaál Sándor, a szövetség országos elnöke és Tankó Albert alapító tag mellett rövid beszédet tartott Kasza Tamás is, a külügyi bizottság vezetője. A Communitas Alapítvány nem létezőnek tekinti a nem politizáló cserkészmozgalmat, nem segíti őket. /Bajna György: 15 éves a Romániai Magyar Cserkészszövetség. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27./

2006. június 27.

Az Illyés Közalapítványnak (IKA) írt nyílt levélben tiltakozik az erdélyi országos ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) az IKA Romániai Alkuratóriuma Ifjúsági szaktestületében történt pályázati elbírálások módszere és eredménye miatt. Mint írják, közismert tény, hogy a hazai alkuratórium, illetve a szaktestületek többségében az RMDSZ iránt elkötelezett személyekből állnak. Aki jártas a hazai magyar köz- és politikai életben, arról is tud, hogy a MIT és az RMDSZ országos vezetősége között kialakult lehetetlen állapot immár több mint öt éve tart. Az RMDSZ vezetése az elhallgatás és a gazdasági ellehetetlenítés minden eszközét kihasználva továbbra is ellenségesen viszonyul a MIT-hez, és ez tükröződik a szaktestület döntésében is. Az Ifjúsági Szaktestületben hozott döntések módszertana minden szakmaiságot nélkülöz. A beérkezett 531 pályázatból 124 nyert, ebből a MIT és tagszervezetei (hét országos ifjúsági szervezet, valamint azok helyi fiókjai, illetve szervezetei) a leadott 99 pályázatra összesen 2 250 000 forintot, míg az RMDSZ-szel együttműködő MIÉRT és tagszervezetei a leadott 85 pályázatra 5 365 000 forintot kaptak. Az egyik csoportosuláshoz sem sorolható szervezetek kb. 3 165 000 forintban részelültek. (Százalékban kifejezve a MIT 21, a MIÉRT 50 százalékot kapott.) A szaktestületi ülésen 50 perc alatt döntöttek, a tagok többsége ugyanis előre egyeztetett döntéssel érkezett, így csak felsorolásszerűen vették át a pályázatok listáját. E döntés alapján a MIT két országos ifjúsági szervezete, a MISZSZ és az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) egyetlen pályázatára sem kapott támogatást, ezzel szemben a MIÉRT-nek ernyőszervezetként 700 ezer forintot ítéltek meg. A kép teljességéhez hozzátartozik az is, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem, valamint a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem különböző karain működő hallgatói önkormányzatok támogatását sem tartotta szükségesnek az Ifjúsági Szaktestület. A MIT június 17-i küldöttgyűlésén több országos tagszervezet szorgalmazta a tanács két szaktestületi tagjának azonnali visszahívását, mivel értelmetlennek látják a szaktestület ülésein folytatott szélmalomharcot. Ezek ismeretében a Magyar Ifjúsági Tanács elnöksége nevében Sándor Krisztina, a MIT elnöke, Somogyi Attila, a MISZSZ elnöke, Nagy Tibor, az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület elnöke, Gaál Sándor, a Romániai Magyar Cserkészszövetség elnöke, Szabó László, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet elnöke, Kis Zoltán, az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetségének elnöke kéri a kuratóriumot, hogy: ,,1. Vizsgálják felül a Romániai Alkuratórium Ifjúsági Szaktestületében hozott döntéseket, és adjanak nyilvános magyarázatot a szaktestületi döntésekre és annak módszertanára. 2. Az őszre tervezett szaktestületi tisztújítások során vegyék figyelembe mindenekelőtt az Illyés Közalapítvány vonatkozó okiratát. Idézet a 21. fejezetből: A Kuratórium a határon túli magyar közösségek demokratikusan megválasztott vezetőséggel rendelkező, országos hatáskörű képviseleti és szakmai szerveit a Kuratórium munkáját segítő testületek (alkurató­riumok) létrehozásával bízhatja meg. Az elmúlt években többször is kértük, hogy a pénzalapok szétosztásában a politikai tényezők mellett a civil szervezetek és egyházaink is beleszólási joggal rendelkezzenek. Az erdélyi magyar civilszférában az elmúlt években az IKA Romániai Alkuratóriuma igen sokat veszített hiteléből. Immár az RMDSZ elnöke részéről is érkeztek olyan jelzések, miszerint a jelenlegi támogatási rendszer nem működhet így tovább. Bízunk abban, hogy a közeljövőben a politikum részéről valóban lesz kellő akarat arra, hogy a jelenlegi rendszert közösen megváltoztassuk.” /Meg kell változtatni a jelenlegi rendszert (Nyílt levél az Illyés Közalapítvány kuratóriumához). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 27./

2006. augusztus 7.

Sepsiszentgyörgy és Kovászna fürdőváros ötven cserkésze képviseli a Romániai Magyar Cserkészszövetséget a Reformátusok V. Világtalálkozóján, akiket a szövetség országos elnöke, Gaál Sándor vezet. A világtalálkozó számos rendezvénye közül igen fontos szerepet tölt be a felvidéki Gombaszögön létrehozott nemzetközi cserkésztábor, amely augusztus 10. és 15. között tartja nyitva kapuit. Célja, hogy alkalmat teremtsen a különböző egykori magyar részek fiataljainak ismerkedésére, a jelenlevők megismerkednek Felvidék történelmi nevezetességeivel, az itt élő magyarság viharos történelmével. /(kisgyörgy): Háromszéki cserkészek a Reformátusok V. Világtalálkozóján. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./

2006. december 15.

Az a célunk, hogy egy erős, jól működő szervezet alakuljon – hangoztatta december 13-án Bereczki Kinga, a Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK) alakuló ülésén, melyen elnökké választották. Az alapító közgyűlésen a megye 17 civil szervezete képviseltette magát. Az új testület munkáját szakterületenként megválasztott, kilencfős igazgatótanács irányítja, köztük két alelnök, Gaál Sándor és Nemes Előd. /(mol): Civilek Háromszékért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 15./

2006. december 22.

1986-tól a cserkészek a betlehemi Születés kápolnában levő örökmécsesből vett lángot eljuttatják a világ minden sarkába, hogy a karácsonyi szeretet szimbóluma ily módon minden házba eljusson. Az erdélyi cserkészszövetség 1993-ban kapcsolódhatott be e mozgalomba, azóta többek között Marosvásárhelyre is eljut a láng. Idén a marosvásárhelyi 30-as számú Teleki Samu cserkészcsapat december 17-én Gaál Sándortól, a Romániai Magyar Cserkészszövetség elnökétől vehette át a lángot, aki egy csapat kíséretével Bécsből hozta el a Betlehemben meggyújtott mécsest. A lángot a marosvásárhelyi cserealji református templom mellett levő Cserkészházban őrzik, ahonnan a hét hátralevő napjaiban lehet átvenni. Az érdekeltek ugyanitt megtekinthetik a cserkészszövetség vándorkiállítását is, amelyen képekről megismerhetik az Erdélyben tevékenykedő összes csapat munkáját, tevékenységét. /-vagy-: Marosvásárhelyen a betlehemi láng. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./

2007. február 6.

A világ legnagyobb ifjúsági mozgalma, a cserkészet százéves fennállását ünnepli az idén, az évfordulót illő módon üli meg a 17 évvel ezelőtt feltámadt erdélyi magyar ága is a mozgalomnak. A Romániai Magyar Cserkészszövetség jogilag bejegyzett 1990-től – mondta el Gaál Sándor, az RMCSSZ elnöke. Az első évek zaklatott időszaka lejárt, ma nyugodtan lehet dolgozni, széles körű kapcsolatokat építhettek ki Európa cserkészmozgalmával és az óceánon túli cserkészekkel is. Azonban anyagi támogatásban az állam nem részesítik őket. A legszervezettebben a háromszéki cserkészek dolgoznak, jelenleg is két új csapatuk alakul, Kézdialmáson meg Gelencén. Más régiókban kiemelkedőek Szamosújvár rovásírásos versenyei, amely már a Kárpát-medencei magyar csapatok találkozóhelye lett. Harmadik éve rangos esemény Marosszentgyörgyön a Dalos pacsirta vetélkedő, amelynek anyaga már CD-n is megjelent, és egy kis cserkész daloskönyvben is ki fogják adni. Sajnos több csapat megszűnt Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Kolozsváron. Nincs, aki kézbe vegye a szervezést. /B. Kovács András: Százéves a cserkészmozgalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 6./

2007. március 19.

Vajnafalván a református templomban ünnepélyes istentisztelet keretében, amelyen igét hirdetett Kató Béla református püspök-helyettes, március 18-án kiscserkészeket avattak. Az ünnepségen jelen volt dr. Szesztay Ádám, Magyarország bukaresti nagykövetségének határon túli magyarokért felelős másodtitkára és Gaál Sándor, a Romániai Magyar Cserkészszövetség elnöke, valamint a helyi önkormányzat képviseletében Gazda István alpolgármester. A kiscserkészek a nemzet aranytartalékai lehetnek, hangsúlyozta Szesztay Ádám. A fogadalomtétel után tizenhat kiscserkésszel gyarapodott a most már 48 fős kovásznai Havadtőy Sándor Cserkészcsapat. /Bodor János: A nemzet aranytartalékai. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 19./

2008. április 22.

Április 19-én Kézdivásárhelyen ünnepelték meg a helyi 34. számú Gábor Áron Cserkészcsapat fennállásának tizenötödik évfordulóját. A Vigadóban rögtönzött kiállításon, fényképek és különféle tárgyak segítségével mutatták be az elmúlt tizenöt év változatos tevékenységét. A helybeliek mellett gelencei, ozsdolai és kézdialmási cserkészek is részt vettek az eseményen Gaál Sándorral, a Romániai Magyar Cserkészszövetség elnökével együtt. Dr. Kerekes László, a Boldog Özséb-plébániatemplom lelkipásztora, a kézdivásárhelyi cserkészélet főszervezője és vezetője, valamint Vas József gelencei tanár, a Gábor Áron Cserkészcsapat alapítója vetített képes előadás keretében mutatta be az eltelt éveket. /Iochom István: Tizenöt év cserkészet Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./

2008. december 22.

A 125 éve született Kós Károly íróra, a sajátos stílust teremtő építészre emlékeztek december 20-án a sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi és kovásznai cserkészek a megyeközponti 14. sz. Dr. Kovács Sándor cserkészcsapat szervezésében a sepsiszentgyörgyi Tanulók Házában. Birtalan Csilla, a helyi önkormányzat városrendezési osztályának vezetője ismertette Kós Károly építészeti tevékenységét. Hangsúlyozta, Sepsiszentgyörgy az a város, ahol a legtöbb Kós-terv megvalósult, szám szerint tizennégy, ebből tizenhárom épület jelenleg is áll, de Szentgyörgyhöz fűződnek olyan tervrajzok is, amelyeket csak papíron őriz az utókor, mint például az impozáns városháza, a Ferenc József Közkórház anya- és csecsemővédelmi pavilonja, a kereskedelmi iskola és bentlakás. Gaál Sándor országos cserkészvezető, a Kós-megemlékezés kezdeményezője személyes élményét mondta el Kós Károly 1977-es kolozsvári temetéséről, amikor tisztelői és a népviseletbe öltözött kalotaszegi tömeghullám úgy ellepte a kincses várost, hogy a néma tüntetésként ható felvonulással szemben a hatalom is tehetetlennek bizonyult. A több mint félszáz cserkész és csoportvezetőik megkoszorúzták a Kós Károly tervezte egykori református elemi népiskola falán 1990-ben elhelyezett emléktáblát, majd kis csoportokba szerveződve elindultak a szentgyörgyi Kós-épületek felfedezésére. /Fekete Réka: A megmaradásra biztató ember (125 éve született Kós Károly). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998