udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 175 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-175
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gaal György

1990. november 7.

Bethlen Béla /1888-1989/ életútjára emlékezett Gaal György abból az alkalomból, hogy kiadták Romsics Ignác bevezetőjével önéletírását Észak-Erdély kormánybiztosa voltam /Zrínyi Kiadó, Budapest, 1989/ címmel. Bethlen Béla a bécsi döntés után Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód vármegyék főispánja lett. A kényesnek számító, román többségű megyékben közmegelégedésre képviselte a hatalmat. Magyarország német megszállásakor lemondott, majd 1944 augusztusában vállalt igen kényes funkciót, Észak-Erdély polgári kormánybiztosa lett. Megmentette a Torda környéki zsidóságot a deportálástól, hatályon kívül helyezte a kolozsvári kiürítési parancsot. 1945-ben letartóztatták, majd szabadon engedték, 1946-ban újra elvitték és öt évre ítélték. 1952-ben felajánlották a magyar állampolgárságot, de nem fogadta el. Erre tovább tartották börtönben, 1954-ig. Ezután munkásként kereste kenyerét. Gróf Bethlen Bélának még életében sikerült Magyarországra kijuttatni emlékiratait. /Gaal György: Az emlékíró Bethlen Béla. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

1992. október 10.

Értékes kiadvány látott napvilágot: Kalauz a régi és új Kolozsvárhoz /Korunk, Kolozsvár, 1992/ címmel, benne szerepel Gaal György Kolozsvári séták című összefoglalója. Vincze Zoltán írta a bevezetőt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

1993. április 22.

Gaal György összefoglalta, mi is történt a kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban, hogyan távolították el Bálint Kelemen Attila igazgatót törvénytelen eszközökkel Funar polgármester és Dragoi főtanfelügyelő. Gaal György: A Brassai-ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21., folyt.: ápr. 22./

1994. május 12.

A napokban jelent meg Gaal György A Házsongárdi temető térképe /Apáczai Csere János Baráti Társaság, Kolozsvár, 1994/ című könyve, amely mintegy 630 neves személyiség adatait tünteti fel. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

1995. május 16.

Gaal György sürgette, hogy az egyik kolozsvári könyvtár, a Mikó Könyvtár vállalja fel az 1990 óta megjelent romániai magyar nyelvű kiadványok összegyűjtését. 1990-ig élt a kötelespéldány-rendszer, de azóta ez nem működik. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

1996. április 25.

Megjelent Gaal György újabb munkája, a kolozsvári Magyar utca történetéről, hajdani lakóiról, intézményeiről /Magyarok utcája. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1996, Erdélyi Tudományos Füzetek 221. sz./. A szerző Kolozsvár kitűnő ismerője, amint erről korábbi munkái is tanúskodnak. A könyvet ismertető Tibori Szabó Zoltán is ebben az utcában nőtt föl. Gyermekkorában még mindenki magyarul beszélt a környéken, később "a magyarul értekezés természetessége is eltűnt". /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

1996. május 26.

Kolozsváron a Brassai-héten Bálint Kelemen Attila megajándékozta egykori iskoláját, jelenlegi munkahelyét: átadta az 1993/1994-es évkönyv ( Az 1557-ben alapított kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum Évkönyve az 1993-1994-es tanévre. Szerkesztette: dr. Gaal György. Kolozsvár, 1995. 100. l.) pár száz kinyomtatott példányát. A megszerkesztett kézirat másfél év után állt össze végre kötetté. A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség kolozsvári irodája végül ingyenesen végezte a szedést. Három terjedelmesebb tanulmány olvasható benne: Csetri Elek a bölcsész tanár Körmöczi János, Gaal György a történész-statisztikus tanítvány Kőváry László alakját idézte fel, Boda Károly pedig a fizika-kémia tanítás iskolán belüli történetét mutatta be. Az Eseménynaptár a tanév minden mozzanatáról hírt adott. A kötetnek talán legfontosabb része az adattár, amely felsorolja a közel száztagú tanári kart és ennek iskolán belüli és kívüli tevékenységét, valamint a nappali tagozat ezernél több diákját az elért általános osztályzattal. Ezzel kordokumentummá válik az évkönyv. /Gergely Gyula: A Brassai megkésett évkönyve. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

1996. június 14.

A kolozsvári Apáczai Csere János Gimnáziumban rendezték meg a Városunk, Kolozsvár honismereti vetélkedő döntőjét. A résztvevők előadásokat hallgathattak meg, az előadók között volt Jablonovszky Elemér, az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ helyi szervezetének elnöke, Palkó Attila történelemtanár, Ajtay Ferenc földrajztanár, a Gyopár, az EKE folyóiratának főszerkesztője, Asztalos Lajos és Gaal György művelődéstörténész, tanár. /László Ferenc: Brassaisok nyerték a vetélkedőt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

1996. augusztus 8.

A Magyar Reformátusok III. Világtalálkozójának kolozsvári rendezvényein /aug. 7-8./ az istentiszteletek mellett tudományos értekezletet tartottak a Református Teológiai Intézetben, a diaszpóra sorsával kapcsolatos missziós feladatokról volt szó. A Gy.Szabó Béla Galériában gyűjteményes kiállítás nyílt meg, a kiváló helytörténész, dr. Gaál György városnézésre hívta a vendégeket, felkeresték a Házsongárdi temetőt is. Dr. Gálfy Zoltán teológiai professzor Kolozsvár egyháztörténetéről tartott előadást. A Kolozsvár Alsóvárosi Egyházközség kolozsváriak által elnevezett kétágú temploma nyújtott otthont a hóstátiak találkozójára. A törökvágási egyházközségben szabadtéri istentiszteletet tartottak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

1996. augusztus 8.

A Magyar Reformátusok III. Világtalálkozójának kolozsvári rendezvényein /aug. 7-8./ az istentiszteletek mellett tudományos értekezletet tartottak a Református Teológiai Intézetben, a diaszpóra sorsával kapcsolatos missziós feladatokról volt szó. A Gy.Szabó Béla Galériában gyűjteményes kiállítás nyílt meg, a kiváló helytörténész, dr. Gaál György városnézésre hívta a vendégeket, felkeresték a Házsongárdi temetőt is. Dr. Gálfy Zoltán teológiai professzor Kolozsvár egyháztörténetéről tartott előadást. A Kolozsvár Alsóvárosi Egyházközség kolozsváriak által elnevezett kétágú temploma nyújtott otthont a hóstátiak találkozójára. A törökvágási egyházközségben szabadtéri istentiszteletet tartottak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

1996. augusztus 28.

Aug. 31-én Kolozsváron szimpóziumot tartanak Az unitárius egyház hozzájárulás a magyar kultúrához címmel. Előadást tartanak: dr. László Gyula, dr. Szabó Árpád főjegyző, dr. Bodor András, dr. Molnár István, dr. Gaal György és dr. Faragó József. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

1996. augusztus 28.

Aug. 31-én Kolozsváron szimpóziumot tartanak Az unitárius egyház hozzájárulás a magyar kultúrához címmel. Előadást tartanak: dr. László Gyula, dr. Szabó Árpád főjegyző, dr. Bodor András, dr. Molnár István, dr. Gaal György és dr. Faragó József. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

1996. szeptember 7.

Szept. 7-én rangos külföldi részvétel mellett az Unitárius Egyház hozzájárulása a magyar kultúrához című tudományos értekezlettel és hálaadó istentisztelettel emlékeztek a honfoglalás 1100. évfordulójára Kolozsvár unitáriusai. Dr. Szabó Pál főgondnok köszöntötte a megjelenteket, dr. László Gyulának a kettős honfoglalást felvázoló tanulmányát felolvasták, dr. Szabó Árpád főjegyző, teológiai tanár a tordai országgyűlés Európában első ízben vallásszabadságot hirdető határozatáról értekezett, dr. Bodor András történész a kolozsvári Unitárius Kollégium múltjáról, dr. Molnár István néprajzkutató az 1793-ban alapított Székelykeresztúri Főgimnázium történetéről, dr. Gaal György a tordai Unitárius Főgimnázium az erdélyi művelődés szolgálatában címen, Faragó József Kriza János püspökről tartott előadást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

1997. február 20.

Febr. 22-én Kolozsváron tartotta tudományos ülésszakát a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság. A megváltozott helyzetben új műemlékvédelmi stratégiára van szükség, állapította meg az ülésen Csetri Elek akadémikus. Megelégedéssel nyugtázták, hogy az Országos Műemlékvédelmi Bizottság élére a neves történészt, Andrei Pippidit nevezték ki. A társaság eddig is eredményes munkát végzett a műemlékállag számbavétele, megőrzése és népszerűsítése terén. Nem hagyható figyelmen kívül a történelmet meghamisító emléktáblák sokasága sem, amelyekkel Funar polgármester teleaggatta Kolozsvárt. Építkezése és városrendezés a milleneum évében címmel tartott előadást Gaal György, megjegyezve, hogy az 1996-os millecentenárium emlékét még egy árva kopjafa sem őrzi Kolozsváron. Dr. Kovács András egyetemi tanár a műemlékek szakszerűtlen átalakításáról szólt, példaképpen a gyulafehérvári székesegyház belső terének sikertelen átrendezését hozta fel. Az érsekség nagy összegeket költ olyan munkálatokra, amelyek a liturgikus céloknak megfelelnek ugyan, de tönkretesznek egy rendkívül értékes műemléket. Kérésére a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság /KLMT/ az érsekséghez címzett levélben foglalta össze javaslatait. Keresztes Géza a műemlékvédelem városrendészeti kérdéseiről értekezett. Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője a lapjában megjelent műemlékvédelmi írásokra hívta fel a figyelmet. Balogh Ferenc, a KLMT elnöke A műemlékpolitika aktuális kérdései címmel tartott előadást. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

1997. május 6.

Brassai Sámuel halálának 200. évfordulója alkalmából máj. 6-án Brassai-emlékülést tartanak máj. 6-án Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. Dr. Gaal György Brassai Sámuel és Kolozsvár címmel tart vetített képes előadást. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

1997. május 28.

Kolozsvár legrégibb és legnagyobb magyar tanintézete, az unitárius kollégium örökségét is felvállaló Brassai Sámuel Elméleti Líceum máj. 19-25-e között kettős ünnepet ült. Az évente megrendezett Brassai-héten belül az iskola alapításának 440., valamint Brassai Sámuel születési és halálozási kerek évfordulójáról emlékezett meg. Gaal György írásában felelevenítette a nagyhírű Unitárius Kollégium történetének évszázadait. 1948-ban államosították az iskolát, akkor 1-es Számú Magyar Fiúiskola lett a neve. 1954-ben 7-es Számú Középiskola nevet kapta. 1957-ben megünnepelte 400 éves fönnállását és akkor lett Brassai Sámuel Középiskola. 1957-től koncepciós perek indultak, több tanárt elbocsátottak. Megjelentek a magyar iskolában az estis román osztályok. 1967-ben Fiatal Szívvel címmel diáklap indult. 1977-ben műszaki jellegű ipari líceummá alakították, 1985-től nappali tagozaton is megjelentek a román osztályok. 1990-ben a román osztályok átköltöztek az újonnan létesült Avram Incu Líceumba. Az esti tagozatos román osztályok megmaradtak. 1991-től évkönyveket ad ki az iskola, a diáklap rendszeresen megjelenik Remény címmel, jól működik a Kriza János Önképzőkör. A Bogáncs néptáncos együttesük a határon túlra is elvitte az iskola jó hírét. Jelenleg a nappali tagozaton 930 körüli a diáklétszám, emellett a négy unitárus osztályban van 105 tanuló. A 26 estis osztályból 9 magyar nyelvű. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

1998. március 20.

Kolozsvárnak nincs 1848-as emlékműve, azért a kegyeltadás legjobb módja, ha kimegyünk a Házsongárdi temetőbe, szólt az ajánlat. Március 14-én jókora tömeg gyűlt össze, akiket Fazekas István és Gaal György tanárok vezettek. Közel 45, az 1848-as szabadságharcban kiemelkedő személyiség nyugszik ebben a temetőben. Közöttük egy vértanú is van, Madéfalvi Tamás András honvédkapitány, akit Szamosfalván akasztottak fel, ott, ahol emlékmű is van. Akit érdekel a temető, az megvásárolhatja Gaal György Tört kövön és porladó kereszten - Pusztuló múlt és fájó jelen a Házsongárdi temetőben című könyvét. /Tamás Kinga. Séta a Házsongárdi temetőben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

1998. november 12.

Kolozsváron a tanács utcanévadásért felelős bizottsága legutóbbi ülésén újabb 24 utca nevének megváltoztatásáról tárgyalt, köztük volt két magyar utca neve is: a Bem és a Gaál Gábor utcáké. Dr. Gaál György, a bizottság tagja tiltakozott a Bem utca átkeresztelése ellen, Camil Muresan történész csatlakozott hozzá. A bizottság szerint a marxista Gaál Gáborról nem lehet utcát elnevezni. Végül elfogadták dr. Gaál György javaslatát, hogy helyette egy másik magyar személyiségről nevezzék el az utcát, hamarosan összeállít egy névsort. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

1999. június 30.

Ahogy egyre távolabb kerül időben a Kolozsváron eltöltött diákévektől, mind több hiányosságát fedezte fel az egykori egyetemi oktatásnak, állapíthatta meg Máthé Éva. Például egy a sok közül: öt évnyi képzés során, amikor magyar nyelv és irodalom oktatókat próbáltak faragni belőlünk, egyetlen tanárunk, professzorunk sem vitt el soha bennünket a Házsongárdi temetőbe. Évfolyamtársa, a kolozsvári Gaál György angol szakos hallgató, azt mondta: gyerekek, azt ismerni kell. Mindez felidéződött benne jún. 28-án, míg a bukaresti magyar adásban őt hallgatta a Bethlen kripta meggyalázásáról szóló riport sugárzásakor. - Koldusszegény civil értelmiségieknek kell összefogniuk, mert egyébként senki sem segít, hogy megmentsék az erdélyi magyar és szász kultúra eme páratlan panoptikumát. Miközben az RMDSZ, az érdekvédelmi szövetség kormányzó párt! /Máthé Éva: Porlik, mint a szikla... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

1999. szeptember 1.

Kolozsváron újabb magyar utcaneveket töröltek el, a Dózsa György utca Ferdinánd román király nevét kapja, eltörölték a Bem József tábornok utcanevet, Herbák Jánosból pedig Matei Basarab lesz. Az olyan történelmi utcanevek, mint a Kövespad (Pietroasa) és az Alkony (Amurgului) szintén új, jelentéktelen neveket kapnak. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Ismét lefaragtak néhány magyar utcanevet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./ Gaal György adott tájékoztatást az utcanévadó bizottság üléseiről. Kolozsváron minden ülésen a magyar tagok tevékenysége kimerül a tiltakozásban, az ismételt leszavazás elviselésében. Kolozsváron a bizottságban Molnos Lajos, Mikó Lőrinc tanácsosok, valamint Asztalos Lajos és Gaal György képviselték a magyarságot. Idén tavasszal változott a helyzet: a megyéhez került vissza a döntés joga. Felállítottak a megyei tanács mellett egy 28 tagú bizottságot, amelyben szakértőként Csetri Elek és Gaal szerepel a magyarság részéről, s a magyar megyei tanácsosok közül is talán ketten tagok. Ugyanakkor a városi bizottság is szorgalmasan ülésezik. Jelenleg tehát a névváltoztatási javaslatot a polgármesteri hivatal terjeszti a városi névadó bizottság elé. Ha az jóváhagyja, a városi tanács elé kerül. Ennek kedvező döntése esetén a megyei névadó bizottság vizsgálja meg a javaslatot, s terjeszti a megyei tanács elé. - Kolozsvárt szinte lehetetlen nyomon követni a rengeteg javaslatot, s hogy abból mit hol hagytak jóvá. A polgármesteri hivatal pedig előre kitéteti a táblát. - Szinte valamennyi még meglévő magyar utcanév felkerült az átkeresztelési listára, de egyetlen javasolt magyar személynév sem szerepelt. A magyar bizottsági tagok - pár román kolléga helyeslésének is köszönhetően - legfeljebb annyit tudtak elérni, hogy a magyar utcanevet meghagyják, vagy beleegyeztek: más magyar nevet javasoljanak a helyére. Azt, hogy miért nem javasol a városháza egyetlen magyar személynevet sem, azzal indokolták: a javaslatok a lakosságtól jönnek, s magyar vonatkozású javaslatot senki sem tett. Erre Asztalos Lajos egy tízoldalas román nyelvű beadványt készített. Ebben vázolta a kolozsvári utcanevek történetét, s kettős javaslattal szolgált: egyrészt felvetette a XIX. század végéig használatos nem nemzetiségi jellegű régi "beszélő" utcanevek újbóli használatát (román és magyar változattal): Híd, Szappan, Király, Farkas stb. utca. Másrészt 20 konkrét utcának (többnyire földrajzi nevet viseltek) magyar vonatkozású nevet javasolt (Fadrusz János, Bethlen Gábor, Minorita, Mikes Kelemen, Haller Károly, Mikó Imre stb. utca). A továbbiakban egyetlen előterjesztési listán sem tűntek fel ezek a javaslatok. - Gaal György pontos címét megadta, ennek ellenére egyetlen ülésre sem kapott meghívót. /Gaal György: Ahogy az utcákat nálunk keresztelik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

1999. október 9.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya és marosvásárhelyi fiókegyesülete közös rendezésében okt. 8-án Marosvásárhelyen tartotta 1999. évi vándorgyűlését. A rendezvény témája az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc Erdélyben, annak előzményei, lefolyása és következményei. Egyed Ákos kolozsvári történész köszöntötte a megjelenteket. Fodor Imre polgármester külön köszöntötte a város díszpolgárát, a vándorgyűlés korelnökét, főtisztelendő Léstyán Ferenc érseki helytartót. Benkő Samu professzor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy nem a nemzetiségek egymásnak feszülése a negyvennyolcas idők lényege, hanem az, hogy vége szakadt a több száz éves feudalizmusnak, a forradalom szabad utat nyitott a modern polgári törekvéseknek. Az utolsó erdélyi rendi országgyűlésről Egyed Ákos (Kolozsvár), Széchenyi Stádiumáról és Vörösmarty Szózatáról Murvai Olga (Bukarest), a forradalom és szabadságharc erdélyi akadémiáiról Szabó Miklós (Marosvásárhely), az erdélyi katolikus papság áldozathozataláról Léstyán Ferenc (Gyulafehérvár), a székelységtudat változásairól Hermann Gusztáv Mihály (Székelyudvarhely), az ideiglenes közigazgatás bevezetéséről Tóth Béla (Budapest), a szabadságharc utáni erdélyi magyar közgondolkodásról Csucsulya István (Kolozsvár) tartott előadást. A Történelemtudományi Szakosztály ülésszakán Demény Lajos, Ábrám Zoltán, Tófalvi Zoltán, Cserey Zoltán, Bíró Dónát és Sebestyén Mihály, míg a Nyelv-és Irodalomtörténet, Néprajz Szakosztály ülésén Egyed Emese, Gaál György, Nagy László, Adorján Károly, Olosz Katalin, Bónis Johanna, Pál Judit és Pál-Antal Sándor voltak az előadók. Okt. 9-én a Történelemtudományi Szakosztály tovább folytatja tudományos ülésszakát. /(lokodi): EME-vándorgyűlés. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./

1999. december 11.

Dec. 11-én a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartották meg, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület honismereti körének szervezésében, az első Honismereti Napot. Kiss Margit, a honismereti kör elnöke kifejtette: céljuk a magyarságtudat ápolása, és ennek érdekében tanfolyamokat szerveznek az érdeklődők számára, akiknek zöme egyetemista vagy főiskolás. A tanfolyam végén a hallgatók három témakörből álló dolgozatot írnak, és a megfelelő szintet elérők oklevelet kapnak, melynek birtokában elismert idegenvezetői munkát is végezhetnek. A honismereti körbe eddig háromszázhetvenen jelentkeztek és százhetvenen jutottak oklevélhez. Ezután hat előadás következett. Többek között dr. Gaal György Kollégiumok és kollégiumi-épületek Kolozsváron címmel megtartott beszámolójában a város talán egyedülálló sajátosságára, a történelem során négyszáz éves egymás melletti múltra visszatekintő katolikus, református és unitárius tanintézetekről értekezett. Starmüller Géza műépítész az erdélyi várakról és Kolozsvár váráról tartott előadást. /Ördög I. Béla: Első Honismereti Nap. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

1999. december 18.

Miután az Erdélyi Református Egyházkerület igazgatótanácsa elfogadta a Házsongárd Alapítvány alapszabályát, kuratóriumának összetételét, december 7-i hatállyal engedélyezte ennek működését. Az alakuló ülésen ügyvezető elnökül dr. Gaal Györgyöt, titkárul Kovács Sándor unitárius teológiai tanárt választották. A kuratórium jóváhagyta az alapítványi munkát végző tisztikar összetételét. Igazgatója Gergelyné Tőkés Erzsébet lett. Az alapítvány felekezetközi jelleggel fog működni a Házsongárdi temető megóvása érdekében. /Megalakult a Házsongárd Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18/

2000. február 25.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület felújította a születésnapi emlékkönyvek kiadását. Az elsőt Jakó Zsigmond 80. évfordulójára /1996/ állította össze Kovács András, Sipos Gábor, Tonk Sándor, 42 tanulmányt tartalmaz. A második a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszékén készült Szöveg és stílus címen, Szabó Zoltán 70. születésnapjára /1997/, Péntek János szerkesztette. A legújabb emlékkönyvet az Erdélyi Múzeum-Egyesület adta ki Imreh István 80. születésnapjára. A Kis András, Kovács Kis György és Pozsony Ferenc szerkesztette kötetben 46 tanulmány sorakozik, továbbá közli Imreh István munkásságának bibliográfiáját /Károlyiné Domahidi Jolán állította össze/: kereken 400 tételt. Gaal György ismertetőjében felsorolta a kötetben szereplő fontosabb tanulmányokat. /Gaal György: A székely falu kutatója. Emlékkönyv Imreh István tiszteletére. = Helikon (Kolozsvár), febr. 25./

2000. március 22.

Kolozsváron átadták a Kolozsvári Írók Társaságának 1999-es évi díjait. A tavalyi esztendő legsikeresebb irodalmi műveinek kijáró díjat tizenhárom szerző kapta meg, köztük hárman magyarok: Egyed Emese Mesék (Märchen) magyar-német prózakötete, Gaal György Tört kövön és porladó kereszten című esszékötete és Lászlóffy Csaba Hosszú galopp Liliputba című prózája részesült ebben az elismerésben. /Hárman a tizenháromból. Átadták a Kolozsvári Írók Társaságának 1999-es évi díjait. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

2000. április 19.

Ápr. 16-án zárult a Kőrösi Csoma Sándor-napok rendezvénysorozata Csomakőrösön a Kőrösi Csoma Sándor Emlékház megnyitásával, amelyhez szép székelykapu, tulipános kerítés nyújt "őshonos" hátteret, s amelyen többek között ünnepi beszédet mondott Szabó Tibor, a HTMH elnöke és az övezet számos kiemelkedő személyisége. A Csoma-emlékérem idei kitüntetettje Marczel Péter svájci Csoma-kutató. /A szülőföld tisztelgése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./ Idén tizenegyedszer rendezték meg Kovásznán és Csomakőrösön a táj nagy fiának emlékünnepét. A négynapos ünnepségsorozat rendre Kovászna és iskolája legrangosabb már a határokon túl is számon tartott eseményévé nőtte ki magát. Ápr. 13-án, a megnyitó ünnepség keretében megkoszorúzták a kovásznai Kőrösi-szobrot, majd templomi hangversenyt, színielőadásokat tartottak. Ápr. 14-én diákkerekasztalt, iskolai ünnepséget tartottak és megnyitották Az idő arcai - Kövek című képzőművészeti tárlatot. Ápr. 15-én volt a tudományos ülésszak, idén Kőrösi Csoma Sándor és a magyar történelem nagy sorsfordulói címmel. Az elmúlt évtized alatt a Gazda József szervezte ülésszakok a Kőrösi-kutatás legfontosabb fórumává léptek elő. Itt találkoznak a világ különböző sarkaiban élő szakemberek s vitatják meg a legújabb eredményeket. Az idén is három olyan kutató volt jelen, aki ázsiai helyszíni tapasztalatok alapján szólhatott hozzá a témához (Galántha H. Judit - Montreal, Marczell Péter - Genf, Bárdi László - Pécs), Kolozsvárról Csetri Elek akadémikus és dr. Gaal György tartott előadást. Ápr. 16-án Csomakőrösön folytatódtak az események, az ünnepi istentiszteleten dr. Juhász Tamás kolozsvári teológiai tanár hirdette az igét. Utána a Kőrösi-szobor megkoszorúzása következett. Többek közt koszorút helyezett el Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője. A tavaly már felavatott, de csak az idénre berendezett, s most megnyitott Kőrösi Csoma Sándor Emlékház előtt zajlott az idei ünnepség. Ünnepi beszédet Csetri Elek és Szabó Tibor mondott, átnyújtották Marczell Péternek a Kőrösi-emlékérmet. Az emlékházat Elekes Botond beszédével nyitották meg. /Gergely Gyula: Kőrösi Csoma Sándor Napok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./ A tudományos ülésszakon előadói között volt Györffi Dénes és Bernard Le Calloc'h is. A Csoma-tárlat idei díjazottja Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrász volt, a kiállítás tiszteletbeli meghívottja szintén szobrász, a temesvári Jecza Péter. Az emlékházavatásra összegyűlt közönség Csetri Elek kolozsvári történész Csoma Sándorra emlékező beszédét hallgatta meg. Az emlékházban a Kónya Ádám történész által szakszerűen elrendezett állandó kiállítást látható: dokumentumok, korabeli rajzok és Csoma életútját illusztráló reprodukciók. /Csutak Levente: Kőrösi Csoma Sándor háza. = Brassói Lapok (Brassó), ápr. 27./

2000. május 30.

A Házsongárd temetőben egyre kevesebb olyan magyar feliratos, régi sírkő található, amely még eredeti állapotában maradt meg. A törvény nem védi a sírokat, a családi kriptákat feltörik, meggyalázzák. Az 1999. december 7-én megalakult Házsongárd Alapítvány célkitűzése éppen a műemlékszámba menő sírok, kripták helyreállítása, megjavítása. A református egyház keretén belül megalakult alapítvány magánszemélyek, alapítványok és más intézmények támogatását kéri, ugyanakkor az erdélyi történelmi magyar egyházak is pártfogolják. A kuratórium elnöke dr. Sipos Gábor, ügyvezető elnöke dr. Gaal György. A Házsongárd Alapítvány 2000-re céljául tűzte ki az uzoni gróf Béldi és a branyicskai báró Jósika család kriptájának rendbetételét. Az alapítvány mindenkitől segítséget kér. /Veres Noémi: S. O. S. Házsongárd. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

2000. október 2.

Szept. 30-án Kolozsváron, az unitárius püspökség dísztermében bemutatták az egyház gondozásában megjelent A szent szabadság oltalmában - Erdélyi unitáriusok 1848-1849-ben című tanulmánykötetetet. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök kifejtette: 50 esztendő óta ez az első alkalom, hogy az erdélyi unitárius egyház könyvbemutatóval jelentkezik. A könyv közös munka gyümölcse. Dr. Gaal György, a könyv szerkesztője beszélt a kötetről: kétévi munka eredménye ez a könyv. /Horváth Gyöngyvér: Rendkívüli unitárius könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

2000. október 10.

Kolozsvár 1000 éve címmel szervez konferenciát okt. 13-14-én Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya és az EMKE. Az ülésszakot Egyed Ákos, akadémikus nyitja meg. Többek között, dr. Tonk Sándor egyetemi tanár, Csetri Elek akadémikus, dr. Kiss András főlevéltáros, dr. Pozsony Ferenc docens, dr. Vekov Károly történész, dr. Kovács András docens, dr. Kovács Kiss Gyöngy történész, dr. Balázs Mihály egyetemi tanár (Szeged), dr. Sipos Gábor egyházkerületi levéltáros, dr. R. Várkonyi Ágnes egyetemi tanár (Budapest), Bíró Gyöngyi doktorandus (Szeged), dr. Magyari András egyetemi tanár, dr. Egyed Emese docens, Benkő Samu akadémikus, Egyed Ákos akadémikus, dr. Kötő József színháztörténész, Pölöskei Ferenc akadémikus (Budapest), dr. Sas Péter levéltáros, dr. Gaal György irodalomtörténész, Balogh Ferenc építészmérnök, dr. Benkő András egyetemi tanár, dr. Dávid Gyula irodalomtörténész, dr. Csucsuja István egyetemi tanár, dr. Vincze Gábor docens (Szeged), Pillich László író, Wanek Ferenc tudományos kutató tart előadást. /Kolozsvár 1000 éve. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

2000. október 16.

Okt. 14-én véget ért a Kolozsvár 1000 éve címet viselő értekezlet. A nagy érdeklődés miatt elképzelhető, hogy jövőre vagy két év múlva ismét megrendezik. A szervezők célja az volt, hogy a millennium jegyében tudományos kutatások által felhívjuk a közvélemény figyelmét Kolozsvárra, azaz a város történelmi, kulturális értékeire - mondta a rendezvény után Egyed Ákos professzor. Mind a 30 kutató (ebből heten magyarországiak) eljött, illetve szakdolgozatával képviseltette magát a fórumon. Elfogadta a meghívást R. Várkonyi Ágnes, az ELTE egyetemi tanára is, akinek könyvei Erdélyben is rendkívül népszerűek. A magyarországi középnemzedéket a fiatal egyetemi tanár, dr. Balázs Mihály és dr. Vincze Gábor docens képviselte, mindketten a szegedi JATE-ról. A konferencia szerzői névsora: dr. Tonk Sándor egyetemi tanár, Csetri Elek akadémikus, dr. Kiss András főlevéltáros, dr. Pozsony Ferenc docens, dr. Vekov Károly történész, dr. Kovács András docens, dr. Kovács Kiss Gyöngy történész, dr. Balázs Mihály egyetemi tanár, dr. Pap Ferenc muzeológus, Jeney-Tóth Annamária, dr. Sipos Gábor egyházkerületi levéltáros, R. Várkonyi Ágnes egyetemi tanár, Bíró Gyöngyi doktorandus, dr. Magyari András egyetemi tanár, dr. Egyed Emese docens, Benkő Samu akadémikus, dr. Tóth Béla főlevéltáros, dr. Kötő József színháztörténész, Pölöskei Ferenc akadémikus, dr. Sas Péter levéltáros, dr. Gaal György irodalomtörténész, Balogh Ferenc építészmérnök, dr. Benkő András egyetemi tanár, dr. Dávid Gyula irodalomtörténész, dr. Csucsuja István egyetemi tanár, Nagy Mihály Zoltán doktorandus, dr. Vincze Gábor docens, Pillich László író, szociográfus, Wanek Ferenc tudományos kutató. /Szabó Csaba: Rendkívüli sikere volt a Kolozsvár 1000 éve értekezletnek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-175




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998