udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 169 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-169
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Andreescu, Gabriel

1990. november 8.

Több ellenzéki csoportosulás /köztük a Temesvár Társaság, a brassói November 15 Egyesület, a Társadalmi Dialógus Csoport/ megalakította a Polgári Szövetséget /Alianta Civica/. Az aláírók között van Ana Bladiana, Doina Cornea, Smaranda Enache, Gabriel Andreescu, Petre Mihai Bacanu, Octavian Buracu, Gabriel Liiceanu, Alexandru Paleologu, Mihai Sora, Stelian Tanase, Radu Enescu és Marian Munteanu. A Polgári Szövetség nov. 8-án sajtóértekezleten ismereti céljait. /Megalakult a Polgári Szövetség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

1992. december 20.

A Polgári Szövetség dec. 20-án befejeződő bukaresti kongresszusán Gabriel Andreescut választotta elnökévé a távozó Ana Blandiana költőnő helyébe. Az új vezetőségben Doina Cornea kapta a legtöbb szavazatot. /Magyar Hírlap, dec. 22./

1993. június 24.

Gabriel Andreescu a múlt év végén alakult Emberjogi Központ társelnöke, a Polgári Szövetség elnöke szerint létezik civil társadalom. A Polgári Szövetség igyekszik megszervezni az ellenzéki erőket. Az RMDSZ fontos szerepet tölt be, a nacionalista uszítás idején is józanul működik. /Vajnovszki Kázmér: Nyugaton az emberi méltóság struktúrateremtő tényező. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 24./

1993. július 29.

Illyefalván a liberális konferencián felszólalt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Konrád György, Németh Zsolt, Bíró Béla, Dinu Tamfirescu, Horia Rusu, a 93-as Liberális Párt elnöke, Gabriel Andreescu, Vékás János, a VMDK alelnöke, két oxfordi egyetemi tanár /George Ross és Mark Allmond/ és Molnár Gusztáv. A kollektív jogokról, a nemzetállam meghaladásának szükségességéről volt szó. Orbán Viktor leszögezte, az egyéni jogok nem elégségesek, kollektív jogokra van szükség. El kell ismerni a kisebbségek önrendelkezési jogát, azzal megszorítással, hogy ezt határmódosítás nélkül gyakorolhatják, az államok korlátozott szuverenitása és a kisebbségek korlátozott, belső autonómiájának együttes megléte mellett. A vitán Dinu Tamfirescu teoretikus a nemzetiségek autonómiája mellett foglalt állást. /B. Kovács András: Szabadelvű remény? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./ Felszólalt továbbá Stelian Tanase, Smaranda Enache, Fábián Ernő, Vásárhelyi Miklós, Egyed Péter, Szőcs Géza és Kodolányi Gyula. Az első két nap témája az etnikai viszonyok voltak, a harmadik napé pedig az európai integráció volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31. - aug. 1./

1993. augusztus 19.

A 700 ezres példányszámú Evenimentul Zilei által a halálbüntetés visszaállításért megindított kampány nyomán sok cikk született a javaslat mellett, illetve ellene. A Romania Libera ellenzéki lap Silviu Brucan 1992-es, a választások előtti javaslatcsomagját ismertette, ebben szerepelt a hathónapos szükségállapot bevezetése és a halálbüntetés visszaállítása. A bűnözés elleni hadjárat célja valójában a régi időkhöz való visszatérés. A halálbüntetés visszaállítása ellen emelte fel a szavát Gabriel Andreescu, a Polgári Szövetség elnöke. /Éltes Enikő, Bukarest: Halálbüntetés és hatalom. = Magyar Nemzet, aug. 19./

1994. november 8.

Nov. 8-án Bukarestben megnyitották a World Trade Center komplexumát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./ Bukarestben a legionáriusok összegyűltek abból az alkalomból, hogy nov. 8-án megnyitották az Északi pályaudvar mellett a Legionárius Könyvtárat. Ugyanezen a napon nagygyűlést tartottak Bukarestben a volt román király hívei, sorra felszólaltak az ellenzék képviselői - Ion Diaconescu, Doina Cornea, Emil Constantinescu, Alexandru Paleologu, Ioan Muresan, Otto Weber és Gabriel Andreescu - a hatalom jelenlegi vezetői ellen és Mihály volt király hazajövetele mellett érveltek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 23./

1994. november 16.

Gabriel Andreescu, a Helsinki Emberjogi Bizottság romániai elnöke két társával, Renate Weber emberjogi szakértővel és Valentin Stan történésszel együtt újabb kisebbségi törvénytervezetet állított össze. A tervezet tartalmazza az RMDSZ követeléseit, az önrendelkezés és az autonómia kivételével. A három szerző románul és angolul megjelent könyvében /Az RMDSZ felfogása a nemzeti kisebbségek jogairól, alcíme: Az RMDSZ dokumentumának kritikai analízise/ az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetét elemzi. Az RMDSZ tervezete túlzottan etnocentrikus, állapította meg Andreescu a vele folytatott beszélgetésben. Tervezetüket a parlament sohasem fogadná el, érvelt. Andreescu szerint a kollektív jogok kategóriája elfogadhatatlan, a nemzetközi jog sem ismeri el. A Bolyai Egyetem létét Andreescu elfogadja. Az Andreescuval készült beszélgetés után áll a hetilapban Dénes László kommentárja: a három szerző elveti az autonómia, a belső önrendelkezés, a kisebbség mint közjogi személy, a kisebbségek kollektív jogai fogalmakat. A szerzők munkájukat összhangba hozzák a román nemzetállami alkotmánnyal. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 16./

1995. január 24.

Csapody Miklós, MDF-es képviselő kétnapos /jan. 23-24./ romániai látogatást tett. Jan. 23-án Bukarestben részt vett a bukaresti Magyar Kulturális Központban rendezett "Az identitás Európa történetében" című ankéton, ahol Gabriel Andreescuval és másokkal folytatott eszmecserét. Másnap az RMDSZ vezetőivel, Mihai Ungheanu kulturális államtitkárral beszélgetett, majd Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel, Tempfli József nagyváradi és Reizer Pál szatmári püspökkel találkozott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

1995. február 6.

Gabriel Andreescu összegezte a Demokratikus Konvenció /DK/ és az RMDSZ viszonyát. Az RMDSZ több mint két éve kéri partnereitől, tárgyalják meg a problémákat. Nem került sor rá. Az ellenzéken belül az a PSZP-közlemény indította el az RMDSZ-elleni kampányt, amely "az RMDSZ-nek a területi szeparatizmusra vonatkozó" nyilatkozata ellen tiltakozott. /22. c. lap febr. 1-7-i száma, ism.: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

1995. február 9.

Gabriel Andreescu, a bukaresti Helsinki Bizottság elnöke és az Emberi Jogi Központ vezetője szerint az alapszerződés felé vezető úton a határok elismerése, Románia esetében pedig egy mindenkit kielégítő kisebbségi törvény és oktatási törvény lenne a legfontosabb. /Magyar Nemzet, febr. 9./

1995. február 16.

Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság vezetője a Cronica Politica legújabb számában elemezte a kisebbségvédelmi keretegyezmény aláírásával kapcsolatos román állásfoglalást. Nem fogadta el Melescanu külügyminiszter kijelentését: Magyarország és Románia is csatlakozott a ET kisebbségvédelmi keretegyezményéhez, nincs már semmi akadály az alapszerződés útjában. Amint a neve is mutatja, ez csak keret, a kormányok nem hivatkozhatnak szövegére valamelyik kisebbség jogos kérelmének visszautasításakor. /Népszabadság, febr. 15./

1995. február 16.

Febr. 16-án Atlantában közös sajtóértekezletet tartottak a román-magyar kerekasztal-tanácskozás résztvevői. Markó Béla RMDSZ-elnök emlékeztetett a romániai magyarság, kiemelten az RMDSZ elleni heves kampányra. Hrebenciuc kormányfőtitkár már azt is fontosnak nevezte, hogy a felek le tudtak ülni az asztalhoz és egyetértenek az eszmecsere folytatásában. Hrebenciuc kifogásolta, hogy Markó Béla magyarul is elmondta a román és angol nyelven rendelkezésre álló emlékeztetőt. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke megjegyezte, hogy a fórumon keményebben ütköztek a nézetek, mint ahogy az a sajtóértekezleten kitűnt. Tokay György leszögezte, hogy az RMDSZ elleni kampánnyal maguk a román szélsőségesek veszélyeztetik a demokráciát. Gabriel Andreescu ellenzéki liberális politikus úgy vélekedett, hogy az RMDSZ világos érvrendszert adott elő, nem úgy, mint a kormányt képviselő személyek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18-19./ Allen Kassof, a PER igazgatója hangoztatta, hogy az eszmecsere hasznos volt. Kiemelte, hogy a felek nem tárgyalásokat folytattak, hanem nem-hivatalos kerekasztal-megbeszélésen vettek részt. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./ Sok kérdésben közeledtek az álláspontok, megegyezés nem született, összegezte a történteket Markó Béla. Ha a párbeszéd valóban folytatódni fog odahaza, akkor volt értelme az atlantai találkozónak, tette hozzá. Hrebenciuc kormányfőtitkár fontosnak nevezte, hogy a felek le tudtak ülni az asztalhoz. Tőkés László hangsúlyozta, hogy az RMDSZ egységes álláspontot képviselt. /Új Magyarország, febr. 17./

1995. február 21.

A román félnek fontos volt a találkozó Atlantában, mert most tárgyalnak arról Amerikában, hogy Románia megkapja-e a legnagyobb kedvezményt, jelentette ki Tőkés László püspök a vele készült interjúban. Kassof, a PER igazgatója hangoztatta, hogy ne globális, hanem konkrét célokra szorítkozzon az RMDSZ. A PER nem akart nyilvánosságot biztosítani a tanácskozásnak, még az atlantai helyi sajtó képviselői sem jöttek el. A román résztvevők közül Gabriel Andreescu állt a legközelebb az RMDSZ elképzeléseihez. A PER képviselői ígéretet tettek arra, hogy a jövőben is hozzájárulnak a feszültség enyhítéséhez. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 21./

1995. február 22.

A román sajtó félrevezette a közvéleményt, amikor az RMDSZ tevékenységének alkotmányellenességére vonatkozó vádaknak helyt adott, jelentette ki febr. 22-i sajtóértekezletén Gabriel Andreescu, az Emberjogi Központ /CDO/ román nem kormányzati szerv elnöke. Andreescu szerint az RMDSZ minden követelését ki lehet elégíteni a román alkotmány keretein belül. A CDO kidolgozta a magyar kisebbségi törvénytervezetét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

1995. február 24.

Dr. Kelemen Árpád ismeri különböző országok oktatási rendszerét, több időt töltött a német és az amerikai egyetemeken. Ő szervezte meg a kolozsvári műegyetem elekrotechnikai karát, amelynek dékánja is volt, jelenleg a villamos meghajtások és robotok tanszékének vezetője. Az utóbbi időben segített az RMDSZ-nek a magyar nyelvű főiskolai hálózat létrehozásában. Dr. Kelemen Árpád tagja volt az Atlantába utazott RMDSZ-küldöttségnek. A tanácskozás alatt jó kapcsolatot alakított ki Gabriel Andreescuval. A tárgyaláson kitűnt, hogy a román fél semmilyen engedményre nem hajlandó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

1995. február 25.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ nívódíjának nyertesei között van Gabriel Andreescu, aki a Cronica Romana és a 22 című lapokban megjelent politikai esszéiért kapta a díjat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25-26./

1995. március 8.

Bukarestben, a Magyar Kultúra házában márc. 9-én román és magyar értelmiségiek találkoztak, köztük volt Laurentiu Ulici írószövetségi elnök, Dinu Giurescu történész, Gabriel Andreescu emberjogi aktivista, Gáll Ernő akadémikus, Horváth Andor egyetemi tanár, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, Budapestről pedig Konrád György író, Pomogáts Béla és Balassa Péter voltak jelen. /Magyar Nemzet, márc. 10./

1995. március 10.

Gabriel Andreescu kiáll Tőkés László mellett, visszautasítja a szerepét lebecsülő megnyilvánulásokat, így Iliescu elnököt is, aki Forradalom és reform című könyvében nem is palástolja, mennyire zavarja az, hogy Tőkés László a forradalom szimbóluma, amikor így ír: "ez is csak olyan mese, a Tőkés Lászlóról szóló..." "Afféle dicsfény arculata övezte akkoriban, mint a temesvári eseményeket kirobbantó tényezőt." Andreescu elismeri Tőkés László érdemeit, de hozzáteszi: ma már az RMDSZ "kemény magját" képviseli. Hallatlan erő van a hangjában. "_ nem tárgyal, hanem prédikál." Tőkés Lászlónak inkább azokra kellene hallgatnia, akik párbeszédre szólítanak. /22 (Bukarest), márc. 1., magyar fordításban: A Hét (Bukarest), márc. 10., /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./

1995. március 24.

A marosvásárhelyi tragikus események ötödik évfordulóján a Por Europa Liga Interkulturális Központja, a németországi Heinrich Böll Alapítvány támogatásával márc. 19-e és 25-e között rendezvények sorozatát szervezte Marosvásárhelyen a Tolerancia hete címen. A "Tolerancia háromszöge" kerekasztal-beszélgetésen az ismert román ellenzéki személyiségek megjelentek /Doina Cornea, Gabriel Andreescu, Horia Rusu/, továbbá Markó Béla, Cs. Gyimesi Éva. Márc. 21-én a Kriterion Könyvkiadó fennállásának 25. évfordulójára emlékeztek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./ Több rendezvény volt még a Tolerancia hete keretében, így a Hit és tolerancia című összejövetel, Mircea Dinescu és Szőcs Géza költői estje, ahol az Ellenpontok szamizdatról is szó volt, majd a Barátság Platformjára emlékeztek, a kezdetben, 1990-ben indult kezdeményezésre, utána jöttek a márciusi események. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

1995. április 16.

Ápr. 15-16-án Temesváron "Az ifjúság és a rasszizmus, antiszemitizmus, idegengyűlölet és intolerancia elleni kampány" címmel országos ifjúsági szemináriumot rendeztek. A szemináriumon többek között Gabriel Andreescu és Renate Weber, az APADOR-Helsinki Bizottság társelnökei A romániai kisebbségek jogainak tiszteletben tartása 1995-ben címmel tartottak előadást. Az RMDSZ-t Mátis Jenő képviselő és Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés RMDSZ-patform elnöke képviselte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 21., 517. sz./

1995. május 2.

Bodor Pál A prédikátor című, Tőkés Lászlót elítélő cikkét publikálta, hosszan idézve Gabriel Andreescut, aki elismeri a püspök emberi nagyságát, majd hozzáteszi: "ő nem tárgyal, prédikál." Bodor Pál ezt mondja tovább, kifejtve, hogy "Tőkés László engesztelhetetlen, mert talán úgy érzi, a túlerővel szemben alulmaradt nemzet történelmét éljük. Romantikus politikus..." "Türelmetlen, mert elkéstünk." "Elhitte például, hogy Hankiss Elemér nem jó magyar, és püspöki - vagy inkább: egyszemélyi közéleti sztrájkot hirdetett ellene. Talán rádöbbent azóta, hogy megtévesztették. Vajon ugyanolyan nyilvánosan megkövette már?" Bodor így folytatja ítélkezését: "Az önvédelem szép nacionalizmusa csak akkor termő, nemes, megmentő, ha nem szektásodik. Ha a nemzeti ökuménia erősebb és türelmesebb az eretneküldözésnél." /168 Óra, máj. 2./

1995. május 13.

Nemzetállam és etnikai autonómia címmel kétnapos /máj. 12-13./ magyar-román értelmiségi konferenciát rendezett Gyulán a Fidesz Pro Minoritate Alapítványa, a Friedrich Naumann Alapítvány és a marosvásárhelyi Pro Europa Liga. A konferencián elhangzottakról dr. Tamás Sándor kisebbségi szakértő, Mátis Jenő és Szilágyi Zsolt RMDSZ-képviselők adtak tájékoztatást. Egyetlen, a kormánykörökhöz közel álló román politikus sem vett részt a tanácskozáson. A konferencián a felszólalások a romániai Helsinki Bizottság tagjai - Gabriel Andreescu, Valentin Stan, Renate Weber - által írott, az RMDSZ autonómiaelképzeléseit ízekre szedő tanulmánya köré csoportosultak. A tanulmány szerzői próbálták bizonyítani, hogy az alaptörvényben a nemzetállam nem nemzeti kizárólagosságot jelent, hanem állampolgári nemzetállamról van szó. Az RMDSZ kisebbségi törvénytervezete a nemzeti közösségeket próbálja felruházni törvényes jogokkal, Andreescuék tervezete viszont egy klasszikus nyelvtörvény. A román szakértők a kollektív jogokat nem tekintették megvalósíthatónak. Németh Zsolt Fidesz-képviselő felvetette a pozitív diszkrimináció fogalmát, amely heves vitát kavart. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 17./ Az alternatív kisebbségi törvénytervezetről, amelyet a romániai Helsinki Bizottság vezetői készítettek, Smaranda Enache polgárjogi harcos elmondta, hogy azt egyetlen román párt sem vállalta fel, ezért esély sincs arra, hogy a parlament elé kerüljön. Gabriel Andreescu, az alternatív tervezet egyik kidolgozója szerint nem az autonómia oldaná meg a magyar kisebbség helyzetét, hanem a hatékony helyi önkormányzat. Németh Zsolt a Népszabadság tudósítójának elmondta, hogy nem tapasztalt együttműködési készséget román részről az alapszerződés megkötésében és hangsúlyozta, hogy a Horn-kormány az euroatlanti integrációt szembeállította a határokon túli magyarság ügyével. /Népszabadság, Magyar Hírlap, máj. 15./ Szőcs Géza a résztvevőkhöz írt levelet, arról tájékoztatva, mi lett volna hozzászólása, ha ott lehetett volna. A román állampolgár végtelenül kiszolgáltatott, de ez a kiszolgáltatottság a magyarokra nézve súlyosabb következményekkel jár. A román politikai-államigazgatási gondolkodás a legszélsőségesebben centralizált. Nincs jele annak, hogy a cigánykérdésre odafigyeltek volna. Rendelkezik-e a román társadalom azzal az értékmegjelenítő képességgel, amely egy parlamentáris demokrácia alapfeltétele? A középosztály alulfejlettsége lehetségessé teszi a civil társadalom létrejöttét? Ezekre kell válaszolni, hogy egy nemzetiségi törvény realitásáról beszélni lehessen. /Békés Megyei Hírlap (Békéscsaba, máj. 29./

1995. május 22.

Magyar és román értelmiségiek fejtették ki elképzeléseiket a közös jövőről Sződligeten, máj. 22-én, a kolozsvári Korunk szerkesztősége, az Anyanyelvi Konferencia és a Magyar Televízió szervezésében. Göncz Árpád köztársasági elnök beszédet mondott, Horn Gyula miniszterelnök levélben üdvözölte a tanácskozást. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője és Gabriel Andreescu, a román Helsinki Bizottság elnöke, Konrád György, Gabriel Adamesteanu, a bukaresti 22 főszerkesztője és Laurentiu Ulici, a romániai Írószövetség elnöke szólalt fel, a zárszavakat Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./ A találkozó unalomba, monologizálásba fulladt, a résztvevők kínosan igyekeztek kerülni a politikai /tehát kínos/ kérdéseket. Kántor Lajos a magyarok hamis kultúrfölényét kárhoztatta, román részről elmaradt válasz. A találkozót komoly liberális túlsúly jellemezte. A résztvevők "egy szűk értelmiségi elit képviselői", mondta Cs. Gyimesi Éva, olvasható Beke Mihály András tudósításában. /Magyarország, máj. 26./

1995. július 13.

Szász János vitába szállt Balogh Edgár írásával, mert szerinte vannak román értelmiségiek, akik "magyarpártiak", csak a magyar értelmiség nem tud róluk, jószerivel csak a Korunk és A Hét fordítja le írásaikat. Gabriel Andreescu, Gabriela Ademesteanu, Horatiu Pepine, Andrei Plesu, Alina Mungiu nevét említi példaképpen. Szász János szerint az elmúlt években nem "a sovének és népgyűlölők száma csökkent, de a demokratáké növekedett", továbbá nem tartja jónak a magyarországi "megsegítést", mert ez a román sovénnacionalista erőket megerősíti a pesti irányítás vádjában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./ Balogh Edgár írása: 1402. sz. jegyzet

1995. július 28.

Gabriel Andreescunak a Contrapunct júniusi számában megjelent tanulmányát /Merre vessük tekintetünket?/ olvashatjuk magyar fordításban. Valentin Stannal közösen tanulmányt írt Románia és a Moldovai Köztársaság kapcsolatáról. A tanulmány őszinte hangja heves ellenkezést váltott ki, kulturális szervezetek, Iliescu elnök, a Külügyminisztérium részéről, a sajtó a szélsőséges Romania Marétől az ellenzéki Romania Liberáig megbélyegezte írásukat. A tanulmányban azt hangoztatták, hogy a valamikori Nagy-Romániához tartozó területek kérdése ma nem elsődleges kérdés. Fontosabb a román-magyar kapcsolatok alakulásának kérdése. 1989 után nacionalista módszerekkel indítottak támadást a demokrácia ellen. A magyar érdekek támogatásával vádolták Corneliu Coposut és Doina Corneát /!/. Azt a magyart, aki 1990 márciusában megrúgta Mihaila Cofariut, tíz év börtönbüntetéssel sújtották, míg az a román, aki kiverte Sütő András szemét, egy évet kapott, felfüggesztéssel. Smaranda Enachét marosvásárhelyi "honfitársai" megfenyegették, hogy meglincselik, amiért megértésre szólította fel a román és magyar közösséget. Ilyen körülmények között, írja Andreescu, közbelépni becsületbeli ügy volt. Szembe kellett szállni a társadalom belső békéjét aláásó forgatókönyvvel. A Társadalmi Dialógus Csoport mindig a román-magyar találkozók csomópontja volt, a 22 című lap a szélsőségek elleni harc éllovasaként marad meg a történelemben, a legfontosabb politikai-jogi szakértői vizsgálat a kisebbségi jogokról az Emberi Jogok Központjának égisze alatt született meg. 1993-tól a szélsőséges nacionalista pártok bejutottak a kormányba, a Demokratikus Konvenció nacionalista lett, a parlamentben megszavazott törvények hátat fordítottak az európai érdekeknek. Gabrielescu hitet tett a magyar-román együttműködés mellett, erre lát Magyarországon őszinte hajlandóságot. Az RMDSZ - Gabrielescu szerint - "fetisizálta az önrendelkezést, a különböző autonómiaformákat, a magyar személyek vagy szervezetek jogainak és szabadságjogainak érvényesítése helyett." Szerinte a hangsúlyt a versenyre, a multikulturalitásra, a határ két oldalán élők kapcsolatainak maximális fokozására kellene tenni. /A Hét (Bukarest), júl. 28./

1995. szeptember 1.

Szept. 1-jén nyílt meg Bukarestben a hágai központú Interetnikai Kapcsolatok Alapítvány és a bukaresti Nemzeti Kisebbségi Tanács szervezésében "A nemzeti kisebbségekre vonatkozó nemzetközi szabályozás bevezetése Románia törvénykezésébe" címmel rendezett kétnapos nemzetközi szeminárium. Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár nyitotta meg a tanácskozást, majd Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa üdvözölte a résztvevőket. Felszólalt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, rámutatva a román törvénykezésnek az etnikai asszimilációt célzó kitételeire, valamint az elekronikus és írott sajtóban időnként megjelenő példátlanul durva magyarellenes kampányra, amely nem csitult a konferencia alatt sem /például Ioan Solcanu kormánypárti alelnöknek az RMDSZ betiltásával fenyegető kijelentése vagy a bécsi döntés 55. évfordulója kapcsán a magyarságot kollektív bűnösként elítélő rágalmak/. A kisebbségekre nézve megszorító intézkedésekről Renate Weber és Gabriel Andreescu, a Romániai Helsinki Bizottság szakértői számoltak be. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 1., 609. sz./

1995. szeptember 9.

Gabriel Andreescu szociológus a Polgári Szövetség /PSZ/ vezetőségéhez intézett levelében jelentette be, hogy kilép a PSZ-ből. Döntését azzal indokolta, hogy korábban kérte, ne vegyék fel Radu Ceonteát, a Román Nemzeti Egységpárt egykori elnökét, a Vatra Romnaeasca alapító tagját a Nemzeti Liberális Pártba. Ennek ellenére felvették Ceonteát, az 1990 márciusi marosvásárhelyi tragikus események főszereplőjét. "Egy idő óta a Demokratikus Konvencióban a nacionalista tendenciák dilettantizmussal párosulnak", állapította meg Andreescu. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 13., Magyar Nemzet, szept. 9./

1995. október 19.

Bíró Béla cikkében /A lelepleződött ostobaság/ nagy örömmel üdvözölte Gabriel Andreescut, aki a 22 című lapban egyértelműen a magyar kisebbség követelései mellé állt. A szkeptikusok legyinthetnek, Andreescuék kevesen vannak, a román politikára nincs befolyásuk. Azonban az egyszer felismert igazság nem válik semmissé. Bíró szerint: "A nemzeti ostobaság letéteményesei minden eszközt megragadnak, hogy a román társadalmat önnön egzisztenciájának védelmében visszatereljék a nemzeti akolba. A nacionalizmus azonban csak addig magától értetődő, amíg nincs alternatívája. Ha van, egyszerre szánalmasan erőtlenné válik." /Magyar Hírlap, okt. 19., újraközölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./ A Romániai Magyar Szó nem jelezte, hogy másodközlésről van szó.

1995. december 15.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az 1989 decemberi eseményekre való emlékezésen, dec. 15-én Temesváron a református templomban elmondott beszédében a magyar-román történelmi megbékélésről szólt. Iliescu elnök indítványa nyomán született meg Tőkés László alternatív indítványa, okt. 31-én. Traian Chebeleu elnöki szóvivő azonban Iliescu nevében elutasította ezt a javaslatot, egyben hihetetlen rágalomözönt zúdított a püspökre és az RMDSZ-re. A Gabriel Andreescu, Valentin Stan és Renate Weber nevével fémjelzett bukaresti Nemzetközi Tanulmányok Központja /Centrul de Studii Internationale/ megállapította, hogy Iliescu indítványa ellentétes az ajánlott francia-német modellel, továbbá "a román hatóságok magatartása ellentétes a megbékélési szándékokat illető nyilatkozatokkal." Doina Cornea egyenesen demagógnak ítéli Iliescu javaslatait. - A román elnök ajánlatában szereplő francia-német modell csupán egyike a lehetséges mintáknak. A budapesti finn nagykövet a finn-svéd modellről mondta, hogy széleskörű autonómián, önkormányzaton és államilag biztosított jogokon alapul. - Az RMDSZ már évek óta síkra száll a román-magyar kerekasztal-értekezlet mellett, amely biztos alapja lenne a román-magyar államközi megegyezésnek. /A beszéd szövege két folytatásban: Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19, 20./

1995. december 18.

A magyar kormány dec. 18-át a kisebbségek napjává nyilvánította és ezen a napon az Országházban Horn Gyula miniszterelnök húsz magyarországi és külföldi személyiségnek, illetve szervezetnek adta át a Kisebbségekért Díjat. Az eseményen jelen volt Tabajdi Csaba politikai államtitkár és Lábody László, a HTMH elnöke. A díjazottak emlékérmet, oklevelet és 200 ezer forintot vehettek át. A díjazottak között külföldi: Sütő András író, Kató Béla illyefalvi református lelkész, a KIDA és a LAM alapítványok létrehozója, Gabriel Andreescu, a Helsinki Emberjogi Bizottság romániai elnöke, Hungarian Human Rights Foundation /New York/ négy igazgatója /Hámos László, Szekeres Zsolt, Hans Heinrich Thyssen-Bornemisza, Latkóczy Emese, továbbá Veress Bulcsú/, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség létrehozása érdekében kifejtett tevékenységéért Orosz Ildikó, Csemadok /Szlovákiai Magyarok Társadalmi és Közművelődési Szövetsége/, Csubela Ferenc /post mortem/, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Európai Népcsoportok Európai Uniója /FUEV/, melyben kiemelkedő szerepe van Christoph Pan professzor és Komlóssy József, Szépfalusi István /Bécs/ evangélikus lelkész és irodalmár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20., a díjazottak névsora: Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ Ugyanezen a napon Budapesten a határon túli magyar kisebbségi szervezetek vezetőinek csúcstalálkozóját tartották a Miniszterelnöki Hivatalban. /Magyar Nemzet, dec. 19./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-169




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998