udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gavrucza Tibor

1998. november 13.

Nov. 13-án Zilahon ünnepélyesen beiktatták püspöki tisztségébe Tőkés Lászlót, majd a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlésén az újonnan választott tisztségviselők esküt tettek. Előzőleg több magyar intézmény postaládájába Tőkés-ellenes cédulákat dobtak be. Az ünnepi istentiszteletet követő egyházkerületi közgyűlés célja a tisztújítás, az új igazgatótanács megválasztása volt. Az ünnepélyes püspökbeavató istentiszteletet előtt Tőkés László nyilatkozott a Szabadságnak: "Nem örömünnep számomra ez a nap, hanem inkább a viszonylagos megnyugvásé. A tiszai árvízhez hasonlatosan kavarodtak fel az utóbbi hetekben az egyházkerületünkben, a magyarságunk körében élő ellentétek, de ma egy fegyelmezett gyűlés keretében mindezeket az indulatokat sikerült mederbe terelni. Sokan azt hiszik, püspöknek lenni csak dicsőséget jelent: ez nem így van. Ez a funkció egy nagy terhet, keresztet is jelent. Én sokszor állok azon a ponton, hogy visszavonuljak, de a felém áradó bizalom miatt végső soron nincs jogom megtenni ezt." A zsúfolásig megtelt templomban az újraválasztott püspök nagyszabású beszédet tartott, melynek alapgondolata a hamis prófécia és a báránybőrbe bújt és bújtatott farkasok kérdésköre volt. Szavainak különleges súlya volt itt, ebben a református templomban. A beszédet egy mondatban talán így lehetne summázni: szövetség a jövendőért. Virág Károlynak kellett felolvasnia a választásról szóló jelentést, ezt először megtagadta, majd a szünet után mégis felolvasta. A közgyűlés ezt elfogadta, tehát a püspökválasztás eredménye végleges. Gavrucza Tibor lelkész megbékélésre szólított fel. A közgyűlés megszavazta, hogy indítsanak segélyprogramot a máramarosi és kárpátaljai árvízkárosultak megsegítésére. Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár a magyar kormány nevében üdvözölte a közgyűlést, a püspököt és bejelentette, hogy létrehozzák az Apáczai Közalapítványt a határon túli magyarság oktatásügyének támogatására. - Egy-egy mondat a laudációkból: Molnár Kálmán esperes: "A szavazatok mögött ott van Isten akarata". Forró László zilahi lelkipásztor: "A szinte csodamód megmaradott egységért köszönet mindenkinek". Németh Zsolt: "a magyar állam az erdélyiek szülőföldön való maradásáért minden eszközzel harcolni fog". /Kerekes Edit, Szabó Csaba: Beiktatták püspöki tisztségébe Tőkés Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14., Itt az alkalom az ébredésre. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 14./

1999. augusztus 24.

Ifj. Csűry István lelkipásztor, a Harangszó /Nagyvárad/ főszerkesztője adott számot a folyóiratról. A Királyhágó-melléknek 1989 előtt egyáltalán nem volt önálló református sajtóorgánuma. 1990-től a református egyház indított egy sor kiadványt, például a Református Híradót /Nagyvárad/, de az 1997-ben megszűnt. A Harangszó első száma 1990 februárjában jelent meg. Abban az időben egy szerkesztőbizottság állította össze a Harangszót, melynek elnöke Gavrucza Tibor, főszerkesztője Farkas Antal volt. 1990 nyarán a főszerkesztő kivált a szerkesztőbizottságból, Gavrucza Tibor állt a helyére 1994 májusáig, azóta Csűry a főszerkesztő. Gondot jelent a lap terjesztése, ami sokszor a lelkipásztor vagy az esperesi hivatallal kapcsolatot tartó személy lelkiismeretén múlik. /Fábián Tibor: Kiért szól a harang? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 24./

1999. szeptember 25.

Gavrucza Tibor /sz. 1946. április 25-én, Nagyvárad-Velence/ született, a székelyhídi református egyházközség lelkésze, egyben a községi RMDSZ elnöke is. Lelkipásztori pályafutását Szatmárnémetiben kezdte segédlelkészként, majd onnan Diószegre, aztán a várad-újvárosi templomba került. 1978 óta Székelyhídon lelkész. 1990-ben a Harangszó református folyóirat elindítója. Érdekli a képzőművészet, Tiszadobon évente egyszer ökumenikus festészeti táborban vesz részt. /Dérer Ferenc: Elöljárók papucsban. Képzőművésznek készült, de lelkipásztor lett. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 25./

2000. május 27.

Rozsnyai István, a magyarországi Létavértes-Vértes egyházközség lelkésze és Gavrucza Tibor székelyhídi lelkipásztor aláírta az együttműködési egyezményt, ezzel a két református egyházközség testvérgyülekezetté vált. Ezentúl közösen pályáznak majd különböző alapítványoknál. /Dérer Ferenc: Székelyhíd-Létavértes-Vértes. Aláírták az együttműködési egyezményt. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./

2002. szeptember 7.

Augusztus végén került ki a nyomdából a Gavrucza Tibor által szerkesztett és Deák Árpád plakettjeivel ékesített havi beosztású akasztós falinaptár a Királyhágómelléki Református Egyházkerület sajtóosztályának kiadásában. A naptárban közzétett plakettek egy-egy személyiséget vagy egy-egy évfordulót jeleznek a református egyház, a Partium vagy az egyetemes magyarság történelméből. /Makay Botond: Református naptár az Úr 2003. esztendejére. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 7./

2004. január 29.

Január 24-én a két határmenti megye művelődési felügyeleteinek vezetői írták alá a Hajdú-Bihar megyei Román és Bihar megyei Magyar Kulturális Központ létrehozásáról és együttműködéséről szóló megállapodást. A székelyhídi központ tükörintézménye Körösszegapátiban jön létre. A központok célja a nevelés, a tradíciók ápolása, népművelők képzése és hatékonyabb támogatási rendszer kiépítése. A magyarországiak számos könyvszállítmánnyal gazdagították a székelyhídi 30 ezer kötetes könyvtárat, a környék bibliotékái közüli leggazdagabb könyvállományt. Gavrucza Tibor, lelkész, megyei tanácsos, a porjekt székelyhídi lebonyolítója példa értékűnek tartotta az együttműködést. /Balla Tünde: Magyar Kulturális Központ Székelyhídon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

2004. április 19.

A Bihar megyei RMDSZ ápr. 17-i választmányi ülésén látható volt a helyi választási plakát: Itthon, jobban, együtt. Több mint négyórás maratoni ülésen rangsorolták a 19 jelöltet, elhangzott Lakatos Péter területi RMDSZ-elnök és Kiss Sándor választmányi elnök beszámolója. Lakatos Péter hangsúlyozta a megyei szervezet erősödését. A választmány rangsorolása alapján összeállt sorrend: Kiss Sándor, Fodor József, Szabó Ödön, Dérer Ferenc, Miklós János, Sárközi Sándor, Sóki Béla, Kiss Imre, Borzási Gyula, Pető Csilla került az első tíz, bejutó helyre, majd következett Hasas János, Gavrucza Tibor, Kállay László, Szoboszlai Gáspár, Rákóczi Lajos, Rajna-Koppány Zoltán, Nyakó József, Kajántó Pál és Létai Zoltán. /(Balla Tünde): Itthon, jobban, együtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

2004. május 20.

Az Erdélyi Református Egyházkerület felszólította lelkészeit: válasszanak a papi hivatás és a politika között, a Királyhágómelléki Egyházkerület csak az RMDSZ-színekben való politizálást tiltja, azt is csak Bihar és Szilágy megyében. A gyulafehérvári és szatmári katolikus egyházmegye eltiltotta papjait a politikai szerepvállalástól, a váradi és a temesvári nem. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tiltó határozata ellenére, az RMDSZ Bihar megyei listájára három tiszteletes is felkerült: Gavrucza Tibor székelyhídi, Borzási Gyula szalárdi és Kállay László fugyivásárhelyi lelkipásztor. Jó néhány lelkipásztor a helyi önkormányzatokba szeretne bejutni, így például Borson, Belényesújlakon, Hegyközújlakon és Nagyszalontán. Nagyszalontán az RMDSZ-listát Mikló Ferenc tiszteletes vezeti, aki jelenleg az RMDSZ önkormányzati frakcióvezetője. Brassai Zsombor székelykövesdi lelkész, az RMDSZ Maros megyei ügyvezető elnöke méltánytalannak tartja az Erdélyi Református Egyházkerület igazgatótanácsának döntését, hogy választaniuk kell a papi, illetve a politikai szerep között. A székelykeresztúri RMDSZ tagjaként Antal Zoltán, a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye vezetője vállalt tanácsosi munkát. Antal Zoltán közölte, az idei helyhatósági választásokon nem indul. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség két papja jelöltette magát a közelgő helyhatósági választásokon. Fodor József püspöki helynök az RMDSZ megyei listáján szerepel, míg Albert Augustin sólyomkővári pap a Demokrata Párt színeiben kel versenyre a szlovákok lakta hegyi község polgármesteri székéért, mindketten a püspök jóváhagyásával. /Pengő Zoltán, Szucher Ervin, Zilahi Imre: Tanácsosjelölt papok – tiltó rendeletek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./

2005. július 12.

Nagyváradon a Tibor Ernő Galériában megnyílt Gavrucza Tibor székelyhídi lelkész akvarelljeinek kiállítása Álmom az Érmellék címmel. /Lakatos Balla Tünde: Egy papfestő vallomása: „Álmom az Érmellék”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

2006. április 10.

Gavrucza Tibor székelyhídi református lelkész festményeiből vándorkiállítást állított össze Álmom, az Érmellék címmel. Bihar megyében eddig négy helyszínen mutatták be alkotásait. A debreceni Kölcsey Ferenc Közművelődési Egyesület támogatásával mostanság Magyarországon tekinthetik meg a lelkész-festő munkáit az érdeklődők. /D. Mészáros Elek: Gavrucza Tibor álma Hajdú-Biharban. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 10./

2006. április 20.

„A bihariak pénze maradjon Biharban”, „Hol van az útadó?”, „Diszkriminálnak, mert kisebbségben vagyunk” – ilyen és hasonló feliratú transzparensekkel vonultak ki április 19-én a Nagyváradot Szatmárnémetivel összekötő 19-es számú országútra az érmelléki gépkocsivezetők. Több helyen veszteglő autósorral hívták fel a figyelmet a Bihar megyei utak siralmas állapotára. Azt szeretnénk, hogy az illetékesek jobban figyeljenek a Bihar megyei utak állapotára, mert nálunk vannak a legrosszabb utak az országban – mondta Gavrucza Tibor székelyhídi lelkipásztor, a tiltakozó akció egyik szervezője. A mintegy 64 ezer lakosú, többségében magyarlakta kistérség polgármesterei egy hatpontos beadványt is aláírtak, melyet a prefektúrán keresztül eljuttatnak a bukaresti illetékesekhez. Az érmelléki gépkocsivezetők felháborodását az váltotta ki, hogy a 19-es országút régóta ígért korszerűsítését jövőre halasztották az illetékesek. Kiss Sándor Bihar megyei tanácselnök elmondta: Borbély László minisztert látogatásakor „az összes gödörbe bevitte”, mégsem kaptak pénzt útjavításra. /Pap Melinda: Érmellékiek a gödrök között. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

2007. március 16.

Gavrucza Tibor, a Bihar megyei Székelyhíd város református lelkésze elmondta, hogy a fiatalok nemcsak az ünnepeket, hanem a nyári vakáció napjait is aktívan a templom közelében töltik. Tavaly már harmadik alkalommal tartották meg a Volt egyszer egy Érmellék elnevezésű alkotótábort, ennek megszervezésében az Érmelléki Egyházmegye és a debreceni Kölcsey Közművelődési Intézet segített. Ez a testvérgyülekezetek közös táborozása is: eljönnek rendszeresen a ceglédiek és a gyermelyiek is. A magyarországi Tiszadobon éveken át működött egy ökumenikus tábor, ott a Kárpát-medence gyermekeit fogták össze. Most, hogy a tiszadobi tábor léte veszélybe került, Gavrucza felajánlott, hogy az ottani gyermekeket nyaraltassák Székelyhídon. Egyházközség ifjúsági központ építéséhez is hozzáfogtak. Székelyhídon a templomot is felújították. A munkálatok során megtalálták a középkori szószék alapzatát, több ablakot és fülkét. Gavrucza Tibor festményeiből külföldön is több kiállítást nyitott meg. A grafika, az akvarell áll közelebb hozzá. Elmondta, hogy 27 éve került Székelyhídra, akkoriban több mint 3000 lelket tartottak számon a gyülekezetben. Ma már kétszer annyit temetnek, mint amennyit keresztelnek, de még ez a statisztika sem reális, mert a kereszteltek egy részét Magyarországról hozzák haza, aztán visszautaznak, mert ott él már a család. Ma közel 2000 fizető egyháztagot tartanak nyilván. A hívek 10 százaléka jár rendszeresen templomba. /Gergely Gizella: Székelyhídi egyházépítés. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./

2007. október 1.

A száz éve született Számadó Ernőre /Budapest, 1907. december 11. – Érkeserű, 1983. március 30./ emlékeztek Érkeserűn, ahol igazi otthonra talált a Budapesten született költő, meseíró. A második világháború után érkezett a vándorszínészből lett poéta az Érmellékre, ahol az 1956-os forradalom után a Sass Kálmán által képviselt érmihályfalvi csoport tagjaként először halálra ítélték, majd huszonöt évi börtönre enyhítették büntetését. Hat és fél év után szabadult, majd életének hátralévő részét ugyancsak Érkeserűn töltötte, szegényes anyagi körülmények között. Később iskolát neveztek el róla, a hét végén a helyi iskola, a református egyházzal közösen, egész napos rendezvénnyel emlékezett meg Érkeserű „mesebácsijáról”. Boros József méltatta a költő munkásságát. Az érmihályfalvi Gödör Gasztró Galéria (GGG) irodalmi stúdió műsorát követően Gavrucza Tibor székelyhídi lelkész mutatta be a centenárium alkalmából megjelentetett Fenyőfa a lápon című Számadó-kötetet, amelyben egy illusztrációsorozat is található a lelkész-festő akvarelljeiből. Gavrucza a költőt méltatta, majd a Gavrucza és Fekete Hajnal képzőművész munkáiról Kristófi János festőművész szólt, megnyitván a két alkotó munkáiból nyílt kiállítást. /D. Mészáros Elek: Érkeserű költőjére emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

2008. szeptember 8.

Szeptember 6-án indult útjára az EMI-sekből álló kis csapat, mely egészen Érmihályfalváig kerekezve az érmelléki magyarság önrendelkezésének fontosságára hívta fel a régióban lakók figyelmét. Az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete immáron másodjára szervezett hasonló megmozdulást, mely a partiumi magyarság figyelmét arra kívánja felhívni, hogy a székelyföldi autonómia mellett az ittenieknek is jár a területi önrendelkezés. Útközben több településen szórólapoztak. Paptamásiban Bereczki András helyi lelkész fogadta a zarándokokat a templomkertben található turulszobornál, melyet eredetileg a millennium évében állítottak, majd ledöntöttek, de 2004-ben visszaállítottak. A tiszteletes üdvözölte a fiatalok tettét, kiemelve a szeptember 6-i időzítést, ugyanis 68 éve ezen a napon vonult be vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó Nagyváradra. Székelyhídra érve Fele László István, az Magyar Polgári Párt elnökségi tagja, Béres Csaba polgármester és Gavrucza Tibor tiszteletes is fogadta az autonómiáért pedálozó csapatot. Érmihályfalván az MPP helyi vezetősége, többek között Török László elnök és Szilágyi Ferenc alelnök fogadta őket. A figyelemfelkeltést szeretnék folytatni, a továbbiakban minden magyar polgármesternek a Partiumban elküldik postán kiáltványukat, hiszen érdemben csak a hivatalok tudják támogatni az ügyet. /Létai Tibor: Pedálozás az autonómiáért. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 8./

2009. január 27.

Január 24-én a székelyhídiak a református templomban ünnepelték a magyar kultúra napját, amely két nappal korábban volt. Jelen volt Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári konzulja, Cseke Attila szenátor, valamint Lakatos Péter és Pető Csilla képviselők, mindhárman RMDSZ-esek. Gellért Gyula érmelléki esperes igehirdetése után Lakatos Péter képviselő mondott beszédet. A házigazda Gavrucza Tibor tiszteletes köszönőlevelet olvasott fel, melyben azok névsora állt, akik a Méhecske nevű magyar napközicsoport létrehozásában szerepet vállaltak. Az esti jótékonysági bál bevételeit is ennek a napközinek szánták. /S. É. : Hála a Himnuszért Székelyhídon. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 27./

2009. szeptember 2.

Szeptember 1-jén volt a Nagyváradi Állami Filharmónia hatvanadik évadának megnyitója. Az eseményen a nemrég lemondott Sarkady Zsolt helyét átvevő Tódor Albert, az intézmény új menedzser-igazgatója elmondta: azt szeretné, ha a társulat művészei békésen tudnának együtt dolgozni. Bölcsességet kívánt az új igazgatónak Gavrucza Tibor református lelkész, a megyei tanács kulturális bizottságának elnöke, majd egy bibliával is megajándékozta a kinevezett igazgatót, aki megígérte, gyakran forgatja majd. /Nagy Orsolya: Emblematikus intézményt akar Tódor Albert. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

2009. szeptember 14.

Több mint kétezer ember részvételével tüntetést szervezett majd tiltakozó petíciót nyújtott át a hétvégén a tanfelügyelőségnek a Bihar megyei RMDSZ amiatt, hogy az utóbbi hetekben politikai alapon menesztettek magyar iskolaigazgatókat és aligazgatókat a megyében. Pethő Csilla parlamenti képviselő után Noaghi Evelyn, a Magyar Középiskolások Egyeztető Tanácsának elnöke, Nagy Tünde, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség képviselője, majd Duna Sándor, az Ady Endre Líceum szülőbizottságának elnöke lépett emelvényre. Gavrucza Tibor református lelkész, a Bihar Megyei Tanács kulturális és oktatási bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy a tiltakozó gyűlést nem a politikusok hívták össze, hanem „az a jogtiprás, aminek gátat kell szabni”. A Szabó Ödön vezette RMDSZ-küldöttséget fogadták a Bihar Megyei Tanfelügyelőségen. A múlt héten leváltották tisztségéből Szoboszlai Gáspár Editet, a mezőtelegdi iskola aligazgatónőjét, noha közel 30 évig töltötte be az intézményben e tisztségét, és helyette a település egyik szociáldemokrata tanácsosát nevezték ki. Hasonló eset történt a Bihar megyei tanfelügyelőségen is, ahol szintén RMDSZ-est, Pataki Árpád tanfelügyelőt menesztették tisztségéből. /Totka László: Bihar: nem hagyják annyiban. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

2009. november 24.

Az Érmellék két szerelmese – Gavrucza Tibor székelyhídi lelkész, festőművész, és Számadó Ernő, a szomorú életű, 56-os elítélt költő – találkozott a Fenyőfa a lápon című kötetben, amelyet Kolozsváron mutattak be. Számadó Ernő 1907-ben Budapesten született, törvénytelen gyermekként. Sokat nyomorgott, többször az öngyilkosság határán állt. A második világháború idején költözött Érmellékre, Érkeserűre. Az 50-es években már országszerte ismert költő volt. 1958-ban az érmelléki Sass Kálmán csoport tagjaként letartóztatták, 25 év börtönbüntetésre ítélték. Számadó Ernő 1963-ban szabadult, 1983-ban halt meg Érkeserűn. Érmellék lápvilágát megörökítő verseit tartalmazza a kötet, amelyeket Gavrucza Tibor akvarelljeivel illusztrált. A Törökvágási templomban Érmellék színei címmel eladással egybekötött tárlat is nyílt az akvarellekből. /(ke): /Érmellék – képekben, versekben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998