udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gazdáné Olosz Ella

2000. március 29.

Dr. Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke beszámolt a társaság kiadványairól. Évkönyvükből már hét szám jelent meg, a nyolcadik kötet hamarosan elhagyja a nyomdát. A Kriza-Könyvtár sorozatban három kötet jelent meg. Az első /Változó társadalom/ fiatal néprajzkutatók tanulmányait tartalmazta, a második egy háromszéki falu, Zabola interetnikus együttélési modelljét mutatta be, ez román nyelvű kiadványuk, a harmadik pedig a Torockón megrendezett népzenei ülésszak válogatott anyaga. Kiadásra vár egy erdélyi hiedelmekkel foglalkozó tanulmánykötet, amely Keszeg Vilmos irányításával készült. Kiadványaik egy része más kiadóknál jelenik meg. A marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadónál ősszel jelent meg Keszeg Vilmos doktori disszertációja a mezőségi hiedelmekről. Nemsokára napvilágot lát dr. Kós Károlynak eddig kéziratban levő, kétezer oldalas munkája, a Mezőség néprajza. A csíkszeredai Cominter Könyvkiadóval két kötetet szeretnének kiadni. /Szőcsné Gazda Enikő: Erkölcs és közösség és Gazdáné Olosz Ella kéziratban maradt hímzésekkel foglalkozó munkája/ A csíkszeredai Pallas Akadémia Könyvkiadóval együtt jelentették meg Vámszer Géza munkáját Csík vármegye településtörténetéről. /Néprajzi szakkiadványok, nem csak szakembereknek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

2003. február 10.

Febr. 9-én Kovásznán megnyílt Gazdáné Olosz Ella néhai kovásznai textilművész emlékkiállítása. A Gazdáné Olosz Ella halálának tizedik évfordulója alkalmából rendezett textilművészeti tárlat megnyitóján jelen voltak a művésznő családtagjai, pályatársai is. A megnyitó után a résztvevők kivonultak a kovásznai temetőbe, ahol virágokat helyeztek a művésznő sírjára. /Bodor János: Kovászna. Gazdáné Olosz Ella-emlékkiállítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./

2003. április 17.

A Gazdáné Olosz Ella-díj kuratóriuma idén első alkalommal ugyanabban a tematikában hirdette meg a néhai textilművész emlékét ápoló, a tehetséges gyermekek felfedezésére hivatott művészeti pályázatot, mint a Csoma-kiállítás: Kapuk. A díjra egész Erdélyből 17 település általános iskolája 205 rajzzal pályázott. A díjazott munkákat kiállították Kovásznán. /(bodor): Gazdáné Olosz Ella-díj. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./

2004. május 29.

Kovásznán 425 esztendős az iskolai oktatás. Kovászna iskolája 1958-ban vált középfokúvá, azóta Orbaiszék legfontosabb tanintézete. A kovásznai oktatás történelmét búvárolta hangyaszorgalommal Könczey Jenő tanár, ennek eredménye A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskola Emlékkönyve. /Medium Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 2004/ Gazda István tanár összeállította a kiadvány mellékleteit, a líceum végzős diákjainak névsorát és a könyv fotóanyagát.  Kiváló tanárai voltak az iskolának, köztük Fábián Ernő, Gazdáné Olosz Ella, a kiváló textilművész és pedagógus és a lelkes lokálpatrióta tanár, Zsuffa Zoltán. /Magyari Lajos: Egy százados skóla históriája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 29./

2004. június 17.

Jún. 16-án megnyílt a tizenegy esztendővel ezelőtt elhunyt Gazdáné Olosz Ella falikárpitjainak a sepsiszentgyörgyi Képtárban rendezett emlékkiállítása. A pályatárs, Köllő Margit textilművész szólt Gazdáné Olosz Ella művészetéről. /(f. e.): Gazdáné Olosz Ella-emlékkiállítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./

2004. július 10.

Dr. Pozsony Ferenc professzort, a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar néprajz és antropológia tanszékének vezetőjét, a Kriza János Néprajzi Társaság elnökét nemrég a Csángó Kultúráért díjjal tüntette ki a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Nevéhez fűződik többek között a Moldvai csángó adattár megteremtése, valamint a Csángó Múzeum létrehozása is. Pozsony Ferenc /sz. Zabola, 1955. ápr. 16,/ a Moldvában élő magyarokkal már kisgyermekkorában kapcsolatba került. A középiskolát Kovásznán végezte, ahol tanárai közül Gazda József és neje, Gazdáné Olosz Ella folyamatosan végzett kutatásokat moldvai magyar falvakban. A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán Antal Árpád, Péntek János, Vámszer Márta és Vöő István tolmácsolták a csángókkal kapcsolatos szakirodalmat. Pozsony Ferenc 1978-tól már rendszeresen kezdett járni moldvai magyar falvakba. Több mint tíz éven át meglátogatta a Klézsén élő Hodorog Lucát, aki már akkor, a zaklatások ellenére vállalta magyarságát. Ezeknek a kutatásainak eredménye Szeret vize martján – moldvai csángómagyar népköltészet /Kolozsvár, 1994/ Kriza János Társaság Könyvtára/ című kötet, egy moldvai csángó asszony szerteágazó folklórtudását tartalmazza. Az egyetem elvégzése után Kézdivásárhelyen tanított 1990-ig, s a közeli Ojtozi-szoroson át hetente átjárt a moldvai magyar családokhoz. Az 1989-es romániai változások után Péntek János egyetemi professzor megszervezte a néprajz egyetemi oktatását a kolozsvári egyetemen, ahová 1990 őszétől Pozsony Ferencet is meghívta. Pozsony Ferenc tanártársaival 1991-től minden évben alapkutatásokat szerveztek moldvai csángó falvakban, ahol elsősorban a nyelv-, kultúra- és identitásváltást, a gyorsan átalakuló gazdaság- és társadalomszerkezetet, valamint a magyar nyelvű hagyományokat gyűjtötték. A kutatásokból Kolozsvárt a Kriza János Néprajzi Társaság dokumentációs központjában a legnagyobb csángó archívumot teremtették meg. Itt őrzik a moldvai magyarsággal kapcsolatos hazai és külföldi szakirodalmat, tanulmányokat, köteteket, filmeket és fényképeket eredetiben vagy másolatban. A dokumentációs anyagot számítógéppel feldolgozták, s annak alapján elkészítették a csángókkal kapcsolatos bibliográfiai adatbázist. Az önálló Csángó Múzeumot Zabolán hozzák létre, 2003. szept. 14-én megnyitották az akkreditálás előtt álló Csángó Múzeum első állandó kiállítását. 2000-ben jelent meg Pozsony Ferenc „Adok nektek aranyvesszőt..." című kötete. /Dr. Pozsony Ferenc: Kapcsolataim a moldvai csángókkal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

2006. szeptember 18.

Idén kilencedik alkalommal szervezték meg Kovásznán a városnapokat. A háromnapos rendezvény alatt számos szórakoztató műsorban válogathatott a nagyszámú közönség. A város lakói emléket állítottak Ignácz Rózsa (1909-1979) író, színész és műfordítónak, illetve Gazdáné Olosz Ella (1937-1993) textilművésznek. Ignácz Rózsának a központi parkban állítottak mellszobrot, Gazdáné Olosz Ellának pedig azon a házon állítottak domborműves plakettet, amelyben élt és dolgozott. Mindkét emlékmű a sepsiszentgyörgyi Vargha Mihály szobrászművész alkotása. Ugyancsak a városnapok keretében felavatták a központi park híres borvízforrását, melyre a városból elszármazott, Párizsban élő Gocz (Gozin) Elvira adta a pénzt. A kutat a csengeri Far­kas Miklós építész (Ma­ko­vecz Imre tanítványa) tervezte, és a kovásznai Becsek Sándor csapata kivitelezte. /(Bodor): Szobor- és emléktábla-avatás (Kovásznai napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./

2007. október 13.

Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója Sepsiszentgyörgyön élő ismert szobrászművész, számtalan köztéri szobra áll a tereken. Elmondta, hogy évek óta az Üregek című kisplasztikai sorozatán dolgozik. Ezek antropológiai jegyeket hordozó absztrakt alkotások. A cím kiüresedésre utal. Nemrég avatták Sepsiszentgyörgyön Arany János-szobrát, most László Ferenc, a nagy múzeumőr plakettje foglalkoztatja. Évtizedekig nem volt szabad magyar történelmi alakokról készült szobrokat közterekre kiállítani. Most lehet, be kell pótolni a hiányokat. Szomorú tény, hogy Sepsiszentgyörgynek nincs elég kiállítóterme. A képtár önmagában nem pótolhatja a hiányt. Műtermeket kell létrehozni, hogy a fiatalokat hazacsalogassák. Baász Imre bevallotta annak idején, azért jött ide, mert műtermet kapott, de ezért jött Hideg Margit, Koppándi és Tornai Endre is. Vargha Mihály /sz. Kézdivásárhely, 1961/ 1988-ban Iasi-ban diplomázott a Képzőművészeti Akadémia szobrászati szakán, számtalan csoportos és egyéni kiállítása volt itthon és külföldön. Köztéri alkotásai Sepsiszentgyörgyön: In memoriam 1956 – térplasztika, kő, bronz, Kossuth Lajos, II. Rákóczi Ferenc, Szent István, Csereyné Zathureczky Emília, Arany János, Kós Károly – bronz mellszobrok, Jókai Mór, Málik József, Puskás Tivadar, Bartók Béla, Berde Áron – bronz domborművek. Szárazajtán: Mártírok emlékműve – kő. Bereckben: Gábor Áron, egész alakos bronzszobor, Csernátonban: Zámbler János, monumentális kőportré. Kovásznán: Ignácz Rózsa, bronz mellszobor, Gazdáné Olosz Ella, bronz dombormű, Sepsiillyefalván: Szabó Dezső, bronz mellszobor, Royal Oak, Detroit (USA): Együttes Lény. In memoriam Baász Imre – faplasztikák. Nagyatád (Magyarország): Halmok – faplasztika. Hojer (Dánia): Apa és fia – festett fa. Morges (Svájc): Fej – kő. Ószandec (Lengyelország): Szent Kinga – fa. Buenos Aires (Argentína): Czetz János – fa. /Bogdán László: Mindig is a fa izgatott. Beszélgetés Vargha Mihállyal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

2008. január 19.

Ebben a hónapban lenne 70 éves Gazdáné Olosz Ella, a textilművészre emlékezett a lap. /Tóth Mónika: Gazdáné Olosz Ella emlékére (1937. január 3. –1993. február 7.). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./

2009. április 10.

„Az archaikus és a modern, kelet és nyugat, a népi szövészet és a gobelinszövészet monumentális szintézisét szeretném a művészetemmel megteremteni” – idézte Gazdáné Olosz Ellát férje, Gazda József Budapesten a Román Kulturális Intézetben, a textilművész emlékére szervezett kiállítás megnyitóján. Gazda József úgy vélte, felesége korai halálával a sors a szándékot megtörte, a szintézis mégis benne van a művekben. Mint mondta, Gazdáné Olosz Ellának a világ nagy művészeti centrumaitól távol, a székelyföldi provinciában sikerült egyetemes értéket alkotnia. /A szintézisek faliszőnyegei. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 10./

2009. szeptember 18.

Dr. Borcsa János író elkészítette a falunapokra szülőfalujáról a Kézdiszentléleki breviáriumot, a közel ötszáz oldalas monográfiát. A könyv szakírók, kutatók – Kónya Ádám, Cserey Zoltán, dr. Binder Pál, Tüdős S. Kinga, Coroi Artúr, Pozsony Ferenc, Gazda Klára, G. Olosz Ella stb. – munkáiból áll össze. Először látott nyomdafestéket a kötetben dr. Székely Zsolt (Kézdiszentlélek régészeti múltja), Áros Károly (Kézdiszentlélek sportélete) és Dávidné Bartalis Izabella (A kőfaragó Bartalis család) egy-egy tanulmánya is. /Dimény H. Árpád: Elkészült Kézdiszentlélek olvasókönyve. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), szept. 18./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998