udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 34 találat lapozás: 1-30 | 31-34
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gazda István

1992. október 10.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform okt. 10-én Csíkszeredában tartott ülésén elfogadta az Erdélyi Magyar Kongresszus aug. 22-i budapesti nyilatkozatát, ennek alapján követeli a romániai magyarság önrendelkezési jogának tiszteletben tartását, felkéri a magyar kormányt, teljesítse kötelezettségeit a nemzetközi fórumokon az erdélyi magyarság védelmében. Az EMK "veszélyes lépésnek tartja Domokos Géza elnök által kezdeményezett titkos bukaresti tárgyalást, amelyet egyes RMDSZ-képviselők és szenátorok a külügyminiszter tanácsosával, Ovidiu Sincai úrral folytattak. - Az EMK elutasítja a Hargita megyei RMDSZ-szervezet létrehozására tett voluntarista kísérletet. - Mivel Domokos Géza RMDSZ-elnök lemondott, a platform felkérte Tőkés László püspököt, hogy vegye át az elnöki teendőket. - Az aláírók között szerepel Katona Ádám és Király Károly, Gazda István /Kovászna/, Gazda József /Kovászna/, Sántha Pál Vilmos /Sepsiszentgyörgy/. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

1993. január 22.

Az RMDSZ megválasztotta új országos vezetőségét, az RMDSZ Képviselők Tanácsát. Melynek 21 tagja a következő: Csiha Tamás, Bodó Barba, Kántor Lajos, Szilágyi N. Sándoe, Bérs András, Tőké András, Borbély Ernő, Papp Kincses Emese, Fischer Ildikó, Molnos Lajos, Magyari Nándor László, Toró T. Tibor, Bányai Péter, Pillich László, Jankó Szép Sándor, Török Ernő, Sófalvi László, Brendus Gyula, Gazda István, Meder Zsolt és Borsos Géza. /Az RMDSZ új országos vezetősége. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

1994. december 17.

Dec. 17-én tartotta Sepsiszentgyörgyön a Háromszéki RMDSZ-szervezet tisztújító közgyűlését. A beszámolót Gazda István leköszönő elnök tartotta. Puskás Bálint jogászt választották elnöknek. /RMDSZ Tájékoztató 435. sz., dec. 19./

1996. július 28.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-paltform júl. 28-án Fortyogófürdőn tartott ülésén elfogadta működési szabályzatát és tisztújítást is tartott. Az EMT ügyvezető testületének tagjai: dr. Bartha András, dr. Borboly István, Gazda István, katona Ádám és dr. Újvári Ferenc. Az EMT elnöke Katona Ádám lett. Az EMT pozitívan értékeli a helyhatósági választások eredményeit, elengedhetetlennek tartja a belső választásokat, illetve hogy a jelöltek életrajza a titkosszolgálatukhoz való viszonyukat érintse. Az EMT elismeréssel méltatta a budapesti magyar-magyar tanácskozás zárónyilatkozatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./

1996. szeptember 26.

A szenátus eredeti napirendjét felborítva szept. 26-án sürgősségi eljárással a magyar-román alapszerződést tárgyalta. Szabó Károly az RMDSZ álláspontját ismertette az 1201-es ajánlás szűkítő értelmezéséről. A megszorító értelmezésmód azzal fenyeget, hogy azzal az 1201-es lényege sikkad el. Ezenkívül az egyházi és közösségi javak visszajuttatására és a kollektív jogokra vonatkozó szövegek kihagyása indokolja azt, hogy az RMDSZ-szenátorok nem támogatják fenntartás nélkül az alapszerződést. Az alapszerződést ratifikálta a szenátus 87 igen, 13 nem ellenében és 3 tartózkodással. Az öt RMDSZ-szenátor közül dr. Csapó József és Hosszú Zoltán ellene voksoltak, Kozsokár Gábor és Szabó Károly tartózkodott, Gazda István pedig nem szavazott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 26., 874. sz./

1996. november 9.

A világ magyarsága idén 43 országban emlékezett a honfoglalásról, valamint az 1956-os forradalom 40. évfordulójáról. Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület rendezésében nov. 9-én tartották a megemlékezést. A művelődési házban tudományos szimpóziumot rendeztek, melynek első részében a millecentenárium jegyében értekeztek. Tompa Csaba tanár, dr. Székely Zoltán nyugalmazott múzeumigazgató, Incze László, a kézdivásárhelyi múzeum igazgatója, Könczei Jenő tanár és Könczei Margit nyugalmazott könyvtáros tartott előadást. A második részben Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi újságíró Az 1956-os magyar forradalom romániai megtorlásai című összefoglalásában kitért arra is, hogy a Magyarok Világszövetsége '56-os bizottságának gondozásában nemrég megjelent a Magyar '56 című kétkötetes könyv, melynek ő az egyik társszerzője. Ebben a kötetben első ízben lehet olvasni az egyetemes magyar 1956-ról, nemcsak Magyarországon, hanem annak hatásáról a Kárpát-medencében és a nyugati magyarság körében. Gazda József tanár 1956 Kolozsvárott címmel a Házsongárdi temetőben az egyetemisták által szervezett gyertyás tüntetést elevenítette fel, amelyen részt vett. Puskás Attila, a Kovászna Megyei Volt Politikai Foglyok Szervezetének alelnöke 1956 Háromszéken címen tartott előadást. A koszorúzási ünnepségen beszédet mondtak: Gazda István városi RMDSZ-elnök, Málnási László Levente polgármester és Tófalvi Zoltán. Az ökumenikus istentisztelet után a Kőrösi Csoma Sándor Líceum tanulói irodalmi műsorával ért véget az ünnepség. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./

1996. november 26.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ RMDSZ-platform helyteleníti, hogy az RMDSZ bármelyik tisztségviselője az SZKT elvi döntésének megkerülésével kössön megállapodást a kormányzásban való részvételről, továbbá azt, hogy a sajtóból értesülhettek a kormányzási szándék részleteiről, ezért kérik az SZKT rendkívüli ülésének összehívását, olvasható közleményükben, melynek aláírói: dr. Bartha András, Borboly István, dr. Gazda István, Katona Ádám és dr. Újvári Ferenc. /Az EMK nem egyezik bele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

1998. március 16.

A tavalyi Brassai-centenárium alkalmából jelent meg Budapesten egy kötet: Brassai Sámuel emlékezete /Tájak-Jorok-Múzeumok Egyesület, Budapest, 1997/. Alcíme: Tanulmányok a száz éve elhunyt sokoldalú erdélyi tudós munkásságáró. Összeállította: Gazda István. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

1998. április 23.

Az RMDSZ keresztény nemzeti platformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés közleményében üdvözölte Csoóri Sándort, az MVSZ elnökét és Duray Miklóst, a szlovákiai Együttélés politikai mozgalom elnökét a kettős állampolgárság javaslatáért. Az EMK emlékeztetett arra, hogy az a budapesti kormánykoalíció erőszakolta a felvidéki, illetve a romániai magyar közösségekre az alapszerződést, amely jelentősen megnehezíti e nemzetrészek küzdelmét. Egész sor ország ismeri a kettős állampolgárság intézményét: Horvátország, Szlovénia, Szlovákia, Olaszország az Isztriában élő olaszoknak adja meg, Németország és Izrael etnikai alapon fogad be bárhol született és bármilyen állampolgárságú kérvényezőt. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./ Az EMK szerint "a Magyar Köztársaság euroatlanti csatlakozása miatt az a veszély fenyeget bennünket, utódállamokbeli magyarokat, hogy majd egy újabb vasfüggöny választ el anyaországunktól, elszigetelésünkkel nehezítve nemzeti önazonosságunk megőrzését, és elszakítva akár családi és baráti kötelékeinket is, mint a pártállami idők egyes periódusaiban". A közleményt az ügyvezető testület tagjai, Dr. Bartha Ádám, Dr. Borboly István, Gazda István, Katona Ádám és Dr. Újvári Ferenc írták alá. /MTI/

1998. december 3.

A temesvári reformátusok nevében Gazda István lelkész kiállt Tőkés László püspök mellett, aki újra heves támadások célpontja. Nem értik az ellne már az egyházon belül is fellángolt indulatokat. /Gazda István: Nyilatkozat. = /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3. - Postafiók rovat/

1999. december 21.

Tövisháton december 19-én emlékeztek a tíz évvel ezelőtt történtekre. A krónikások, a videokamerások teljességgel hiányoztak Menyőből, a templomból és a szilágycsehi művelődési házból. A felújított menyői református templomban Tőkés László püspök hirdetett igét. Ott kell folytatni a forradalmi változtatásokat, ahol 1989-ben elkezdték, mondta. A sorsfordító napokra emlékezett Baksai Károly egyházközségi főgondnok, Tőkés István teológiai professzor, Seres Dénes szilágysági és Csapó József bihari szenátor, Mátyus Éva, a zsibói RMDSZ-szervezet megbízottja, Molnár Károly akkori szilágycsehi lelkész, a zilahi egyházmegye mostani esperese, Ady Áron akkori egyházközségi gondnok, Varga Jenő szemtanú, Virág Károly akkori szilágyfőkeresztúri lelkész, Gazda István temesvári lelkipásztor. Kovács Zoltán főgondnok a királyhágó-melléki egyházkerület díszoklevelét nyújtotta át Menyő és Désháza keresztény népének a 10 évvel ezelőtti helytállásért. Egyéni kitüntetésben részesültek a désházai polgári őrszolgálat egykori részvevői. Szilágycsehen Csapó József és Tőkés László mondott beszédet. Az ünnepségre románok is eljöttek, ezért Tőkés László románul is emlékeztetett a 10 évvel ezelőtti példás összefogásra. Molnár Kálmán ismertette a Tövisháti emlékezések 1989-1999 című kötetet, amely a zilahi egyházmegye gondozásában jelent meg. /Évfordulós ünnepség Menyőben és Szilágycsehben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

2000. szeptember 4.

AZ RMDSZ keresztény-nemzeti platformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szept. 2-án véget ért országos gyűlésén felfrissítették a platform politikai célkitűzéseit, stratégiáját, taktikáját. Újraválasztották Katona Ádámot elnöki tisztségébe. Az EMK vezető testülete ezentúl nem ügyvezető testület, hanem elnökség lesz. Az elnökségre a betegség miatt lemondott dr. Borboly István helyébe Sántha Pál közgazdász került. Az EMK országos gyűlése javasolja a magyar kormánynak, hogy részesítse állami kitüntetésben a szeptemberben 70. életévét töltő Király Károlyt és az októberben 65. éves Katona Ádámot. /EMK-tisztújítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./ Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés országos gyűlését az udvarhelyszéki Zeteváralja római katolikus plébániájának vendégházában tartotta. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) különítménye a kezdés előtt kiruccant a helyszínre, ellenőrzést tartott. Az alelnöki tisztségeket Bartha András szovátai orvos, Gazda István kovásznai tanár, Sántha Pál Vilmos csíkszeredai közgazdász, valamint Újvári Ferenc kolozsvári ügyvéd töltik be. A gyűlésen úgy döntöttek, hogy Gazda Istvánt legyen Kovászna megye RMDSZ-es szenátor-jelöltje a parlamenti választásokon. Ugyanakkor tiltakoztak az ellen, hogy ha Kovászna megyében az előválasztásokon el akar indulni valaki, akkor kénytelen lefizetni négymillió lejt a választási bizottságnak, ha ezután befutó helyre kerül, még tízmilliót a sepsiszentgyörgyi RMDSZ-nek. Az EMK eme antidemokratikus cenzus hallatán felkérte Markó Bélát, a szövetség elnökét, hogy a központi RMDSZ-kasszából fizessék ki az újgazdagok soraiba fel nem kapaszkodott jelöltjüknek a fent említett összeget, az esélyegyenlőség megteremtése érdekében. Markó mindeddig nem reagált e megkeresésre. /Györffy Sándor: Platformgyűlés Zeteváralján. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 5./

2000. október 16.

Az okt. 14-én megtartott tisztújítás eredményeképpen, Gazda István leköszönő elnök beszámolója után, Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke lett a városi RMDSZ vezetője. A 19 tagú választmány is megfiatalodott, a régi vezetésből csak ketten kaptak újbóli bizalmat. /(Flóra Gábor): Új elnök a Kovászna városi RMDSZ élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

2000. november 2.

Temesváron a reformáció ünnepe idén egybeesett a templomépítő és gyülekezeterősítő Szabolcska Mihály halálának 70. évfordulójával. Tőkés László, a Királyhágómelléki Egyházkerület püspöke e jeles napon Temesváron hirdetett igét. Az ünnepség a temesvári reformátusok Makovecz Imre tervezte Új Ezredév Központjának építőtelepén kezdődött a Millenniumi zászló bemutatásával, melyet a magyar kormány adományozott a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek. Tőkés László püspök a felszalagozott zászlóra utalva közölte, hogy a zászlót a nagyváradi varadinumi ünnepségek alkalmából vette át (májusban), és azóta több gyülekezetben is bemutatták. Hogy hány helyre jutott el eddig, a rúdjára kötött szalagok mutatják, mert tisztelete jeléül minden gyülekezet eggyel gyarapította a számukat. Bányai László esperes meleg szavakkal ajánlotta a jelenlévők figyelmébe Szekernyés János Temesvár reformátussága című kötetét. Tőkés László a temesvári templomépítést a babilóniai fogságból szabadultakéhoz hasonlította, akik, amint szabaddá váltak, hozzákezdtek Jeruzsálem falainak újjáépítéséhez. Tőkés László a szeretet hirdetőjének, a szeretet költőjének nevezte Szabolcska Mihályt. A pap-költő előd munkásságát Gazda István, az Új Ezredév gyülekezet lelkésze és Kovács Zsombor, a temesvári evangélikus közösség papja méltatta. Szekernyés János helytörténész előadását tartott Szabolcska Mihályról, a papról, a költőről, Temesvár kimagasló közéleti személyiségéről. Szabolcska hetven évvel ezelőtt nyugdíjasként, Budapestről Temesvárra jött igét hirdetni, és okt. 31-én itt érte a halál. /Sipos János : Tőkés László igét hirdetett a temesvári Új Ezredév Központ építőtelepén. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./

2001. november 5.

Az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) keresztény-nemzeti platformja nov. 3-4-én Kovásznán tartotta országos gyűlését, melyen mintegy félszázan vettek részt Erdély különböző régióiból. A tanácskozás napirendjén a kettős állampolgárság, a státustörvény, az Agache-ügy, továbbá Székelyföld elszegényedése és elrománosítása szerepelt. Katona Ádám elnök ismertette az EMK elveit, és elmondta, hogy elsőkként kezdeményezték a kettős állampolgárság elfogadását. Az erdélyi magyarság helyzetének jogorvoslásában a státustörvényt nem tekintik végleges megoldásnak. A székely megyék elrománosítása folytatódik, javaslat hangzott el, hogy a helyzet tisztán látása érdekében felmérést kellene készíteni. Gazda István kovásznai tanár, a platform háromszéki képviselője kérte a vezetőtanácsból való felmentését, amelyet el is fogadtak. Helyébe időlegesen a kézdivásárhelyi Bakk László lépett. A közgyűlés állásfoglalásában elítélte a Tőkés László ellen irányuló ,,elvtelen és erkölcstelen támadássorozatot". /(b. j.): Erdélyi magyar kezdeményezés. A státustörvény nem végleges megoldás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5./

2001. december 14.

Szembenézés a múlttal címmel dec. 14-én kétnapos értekezlet kezdődik Temesváron, az 1989-es forradalmi események kirobbanásának 12. évfordulója alkalmával. A Magyar Reformátusok Világszövetségének és a Magyar Református Egyházak Egyetemes Zsinatának égisze alatt szervezett rendezvénysorozatot Tőkés László püspök, Erdélyi Géza felvidéki püspök és Gazda István lelkipásztor nyitják meg. Előadást tart dr. Schmidt Mária, a XX. Századi Intézet elnöke, Vighi Daniel egyetemi előadótanár, Tőkéczki László politológus és Toró T. Tibor parlamenti képviselő. A Szembenézés egyházaink múltjával címmel szervezett kerekasztalon az erdélyi történelmi egyházak képviselői fejtik ki véleményüket. December 15-én, szombaton a kommunista múlt szereplőinek átvilágításáról Onisoru Gheorghe, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Nemzeti Bizottság elnöke, Incze Béla átvilágító bíró és Csendes László átvilágító biztos tart előadást. Az egyházi átvilágításról Erdélyi Géza püspököt, Takaró Mihály református főgondnokot, Dugulescu Petre baptista prédikátort, Zalatnay István református lelkészt és Forró László előadótanácsost hallgathatják meg. Az ünnepség ökumenikus istentisztelettel és koszorúzással zárul. /Szembenézés a múlttal Temesváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

2003. április 12.

Ápr. 11-én Buziásfürdőn folytatódott a Szórvány Alapítvány és az Anyanyelvi Konferencia közös szervezésében zajló Szórvány Napok - 2003 című szakmai értekezlet. Erdei Ildikó, a Temes Megyei RMDSZ-szervezet oktatásügyi alelnöke statisztikákkal vázolta fel a népesség- és az ezzel járó diákfogyást, az anyanyelvű oktatástól való eltávolodást. Szekernyés János műkritikus a bánsági magyar kulturális életről adott helyzetelemzésében utalt arra is, hogy egyik-másik művelődési intézmény nem vállalja fel a népszolgálatot. Gazda István, a temesvári Új Ezredév Református Gyülekezet lelkipásztora az egyház megtartó erejéről beszélt. /(Pataky): Szórvány Napok - 2003. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 12./

2003. augusztus 6.

A marosvásárhelyi Bolyai Kör azon fáradozik, hogy a két tudós hagyatéka, a városban és környékén fellelhető szellemi és tárgyi emlékek valóban a Világörökség részévé nyilváníttassanak, jelezte aug. 4-én a Bolyai Farkas Kollégium dísztermében Csegzi Sándor alpolgármester, a tavalyi sikeres Bolyai-év helyi főszervezője. Bemutatták Egy halhatatlan erdélyi tudós, Bolyai Farkas című nyolcszáz oldalas kötetet, mely Gazda István, a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatója irányításával jelent meg, számos kutató dolgozatát gyűjtötte egybe. Ezzel valamit lerótt az utókor a Bolyai Farkassal szembeni adósságából, az ő sokoldalúságában is igen jelentős munkássága ugyanis mindeddig a megérdemeltnél szerényebb visszhangnak örvendett. A két Bolyai esetében az apa-fiú kapcsolat nagyon szoros volt, munkásságuk szervesen összeillett. Oláh Anna, a kötet főmunkatársa, a kollégium tanára is volt, megszállott Bolyai-kutatóvá vált, s ezt a munkáját Magyarországra áttelepedve is fáradhatatlanul folytatta. Oláh Anna Bolyai Farkas több mint ötezer oldalnyi, nagyon nehezen olvasható kéziratát leltározta fel. Bolyai Farkas polihisztor volt. A két nagy elme, Farkas és János külön-külön és közösen is sok olyasmit megoldott, amiről hagyatékuk teljes felmérése nélkül nem lehet tudomásunk. /N.M.K.: Bolyai világörökség. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./

2003. december 4.

Nov. 29-én Temesváron is kijelölték a küldötteket, akik a temesi Bánságot képviselik dec. 13-án, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kolozsvári alakuló ülésén. Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei parlamenti képviselője elmondta: az egyházak, a civil szervezetek és az RMDSZ jeles személyiségeivel tartott egyeztetéseken érdeklődött, hogy felkérés esetén ki vállalná a feladatot. Ennek alapján ő hívtam meg azt a tizenhét embert, akik megbízatást kaptak. Jelen van, többek között, a megyei RMDSZ három alelnöke, a megyei tanácsosok közül Szász Enikő, a városi tanácsosok közül a temesvári Fórika Éva és a nagyszentmiklósi Ambrus Mihály. Az egyházak részéről Fazakas Csaba, a Temesi Református Egyházmegye esperese, Gazda István temesvári református lelkész, Heinrich József plébános, a Gerhardinum Római Katolikus Líceum igazgatója, valamint az ifjúsági és szakmai szervezetek, a pedagógusszövetség tagjai, továbbá Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencei régióelnöke. Az EMNT törekvése a kulturális-személyi, valamint a területi autonómia egyidejű megvalósításához, mert csak így látják lehetségesnek a magyarság, különösen a diaszpórában élő magyarság megmaradását. Az SZKT egyik határozata megtiltotta az RMDSZ-tisztségviselőknek az EMNT-ben való részvételt. Ez ellen sok területi szervezet tiltakozott, hiszen az EMNT tulajdonképpen az RMDSZ programját vállalta fel. /Pataky Lehel Zsolt: Jelöltállítás felkéréses alapon. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./

2004. május 29.

Kovásznán 425 esztendős az iskolai oktatás. Kovászna iskolája 1958-ban vált középfokúvá, azóta Orbaiszék legfontosabb tanintézete. A kovásznai oktatás történelmét búvárolta hangyaszorgalommal Könczey Jenő tanár, ennek eredménye A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskola Emlékkönyve. /Medium Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 2004/ Gazda István tanár összeállította a kiadvány mellékleteit, a líceum végzős diákjainak névsorát és a könyv fotóanyagát.  Kiváló tanárai voltak az iskolának, köztük Fábián Ernő, Gazdáné Olosz Ella, a kiváló textilművész és pedagógus és a lelkes lokálpatrióta tanár, Zsuffa Zoltán. /Magyari Lajos: Egy százados skóla históriája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 29./

2004. június 8.

Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere függetlenként 52 százalékos szavazataránnyal győzte le a Ladányi Lászlót, az RMDSZ jelöltjét, aki 40,7 százalékot könyvelhetett el. A választások talán legfeszültebb légköre ebben a városban alakult ki Erdélyben világos volt, hogy az RMDSZ mindent elkövet Szász megbuktatásáért. Szász Jenő emlékeztetett, hogy nyolc évvel ezelőtt, mindössze huszonhét éves korában választották meg először. Sepsiszentgyörgyön 42,2 százalékos volt a választási részvételi arány. Albert Álmos, az RMDSZ polgármesterjelöltje a szavazatok 43,8 százalékát szerezte meg, őt követi Rétyi Ödön (SZDP) 23,1 százalékkal. Kovásznán a több mint 5000 szavazó közül 1800-an Gazda Istvánra (RMDSZ), mintegy 1600-an pedig a független Zsuffa Leventére adták voksukat. Baróton a polgármester-választás második fordulójában Albert Dénes és Nagy István független jelöltek mérkőznek meg. Csíkszeredában Ráduly Róbert már az első fordulóban nyert, a szavazók 73,6 százaléka voksolt rá. Őt követi a függetlenként induló Tamás Sándor János 9 százalékkal. Csíkszeredán a tanácsban az RMDSZ 13 mandátumhoz, a liberálisok és a kormánypárt 2-2 mandátumhoz jutott, és bekerült további két magyar független is, akik nem indulhattak a Magyar Polgári Szövetség színeiben. A Gyergyóban induló független jelöltek, akik nem indulhattak az MPSZ színeiben, jó eredményeket tudhatnak magukénak. Csomafalván Barabás József polgármesterjelölt a szavazatok több mint 77,4 %-ával megnyerte a választást. Gyergyóditróban Bardócz Ferenc polgármesterjelölt a szavazatok 53,5%-ával újabb mandátumot szerzett. /Orosz Antal: Funar bukása. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 8./

2004. június 16.

A hit, a bizakodás, a reménység, a bátorság lelki köveiből épül a templom, és ha fél évszázad kell hozzá, hogy felépüljön, akár a jeruzsálemi templomnak, akkor sem szabad feladnunk! – mondta jún. 13-án Tőkés László püspök Temesváron az épülő Új Ezredév Református Központ falai között tartott vasárnapi istentisztelet során. A Templomvasárnap nevű rendezvényen, amely új lendületet adhat az építkezésnek, Gazda István templomépítő lelkész ismertette a világhírű Makovecz Imre tervezte grandiózus templom és konferenciaközpont építésének eddigi történetét. A temesvári reformátusság évszázados álma, a „tornyos templom" az 1989-es forradalom után megvalósulni látszott: már 1990-ben elkészült Makovecz Imre első látványterve a jelenlegihez közel eső helyszínre, ahol a templom alapkövét is letették. A terv meghiúsult, az alapkövet elvitték, a telekre más épített. Az áttörést az 1996-os Református Világtalálkozó temesvári rendezvénye hozta meg, amelyen részt vett a most frissen újraválasztott temesvári polgármester. Gheorghe Ciuhandu akkor telket ígért – és adományozott – a leendő templomnak. A templom ügyét támogatta Nicolae Corneanu bánsági ortodox püspök és az időközben elhunyt Neumann Ernő temesvári főrabbi is. Az építkezés 1999 novemberében kezdődött el és most alapszintig felépült maga a templom és már áll az egyik melléképület. A temesvári reformátusok adakozásával zárult Templomvasárnap ünnepi műsora – az Új Ezredév Kórus, a gyermekek éneke, az ifjúsági csoport Saint Exupéry Kis hercegének előadása megmutatta, hogy van kinek a templomot felépíteni. Toró T. Tibor parlamenti képviselő a személyi elvű autonómia-tervezetről beszélt, amelyet a héten terjesztenek a parlament elé. /(Pataki Zoltán): Mindig van remény! Templomvasárnap az épülő Új Ezredév Református Központ falai között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

2005. január 13.

Gazdáné Mátyus Melinda személyében új tiszteletest választott az újmosnicai református gyülekezet, amely Mezei Attila lelkipásztor nyugdíjba vonulása és magyarországi kitelepedése után lelkész nélkül maradt. Férjével, Gazda István lelkésszel 1998-ban azért költöztek Temesvárra, hogy felépítsék az Új Ezredév Református Központot. Újmosnicán a közösségi életet szeretné megszilárdítani, s itt tulajdonképpen nemcsak a református, hanem a magyar közösségi életre gondol. /Lelkészt választottak az újmosnicai reformátusok. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./

2005. február 24.

A Trianon című film kapcsán rendeztek vitaestet Temesváron az Új Ezredév Református Gyülekezet imatermében. Gazda István lelkipásztor, házigazda emlékeztetett arra, hogy Romániában a filmet először egy temesvári közösségi rendezvényen vetítették le. “Akkor még nem büntették a szervezőket. Reméljük, most sem fognak, mert beszélni még csak lehet róla, a gondolatokat mégsem büntethetik” – mondta. Halász Ferenc történelemtanár szerint nagyobb reklámot nem is csaphattak volna a filmnek, mint amit a román hatóságok tettek. Szóvá tették a jelenlévők, hogy a magyar tannyelvű osztályokban nem a hivatalos román propagandatörténelmet kellene tanítani, hanem a magyar történelmet. /Pataky Lehel Zsolt: Trianon kibeszélése. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./

2005. április 9.

A Kovásznai Polgármesteri Hivatal nevében Zsuffa Levente polgármester köszöntötte a 70 éves Könczey Jenő nyugalmazott történelemtanárt. Könczey Jenő /szül. Kézdivásárhely, 1935. ápr. 9./ a Bolyai Tudományegyetem elvégzése után a kovásznai középiskola tanára lett, itt telepedett le, itt tanított 43 éven át, nyugdíjazásáig, 2001-ig. Már fiatalon a tanítás mellett levéltári kutatásokat végzett, és 1978-ra megírta a kovásznai oktatás történetét, mely akkor nem jelenhetett meg. Dolgozatát a kovásznai oktatás 425. évfordulójára (2003) kibővítette, és könyv formájában tavaly adták ki. Kovásznán 1960-ban az ő igazgatói mandátuma alatt épült fel az új iskola, 1989 után bekapcsolódott a városi RMDSZ munkájába, és az ő javaslatára állították fel az 1848–49-es emlékművet. /Gazda István: Könczey Jenő hetvenéves. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 9./

2005. december 9.

Idén is folytatódott a temesvári egyházmegye római katolikus templomainak és egyházi épületeinek felújítása. 2002 óta évente átlagosan tíz-tizenkét templom és egyházi épület tatarozására kerül sor. Idén Temes megyében Perjámos, Buziásfürdő, Temesillésd, Detta, Gátalja, Gyertyámos, Gizellafalva, Alsósztamora és Ótelek egyházközségében folyt a munka, Arad megyében a cseraljai és a lippai templom, valamint a pankotai plébánia épülete szorult felújításra, kibővítésre, míg a hegyvidéki főesperességben a krassóvári, a mehádiai és a resicabányai Havas Boldogasszony templom tatarozását kezdték el. Temesváron az Auróra utcai Marienheim ifjúsági ház, a mehalai (ferencvárosi) plébániaépület és a piarista rendház javítását végzik, továbbá a székesegyház épületén és környékén akad még tennivaló. Böcskei László általános helynök elmondta, hogy a temesvári egyházmegye templomainak és egyházi épületeinek megőrzése a püspökség egyik célkitűzése, a felújításhoz szükséges pénz előteremtése viszont sokszor nehézségekbe ütközik. Az egyházmegyében 72 plébániai hivatal működik, a templommal, imaházzal vagy kápolnával rendelkező egyházközségek száma eléri a 350-et. Az anyagi forrás: a helyi alap, az egyházmegyei központi alap és az egyéb forrás. A helyi forrásokból befolyt pénzösszegre akkor számíthatnak, ha az illető egyházközség jelentős katolikus közösséggel rendelkezik. Ellenkező esetben a felújítást a központi alapból kell támogatni. Az egyéb forrást a hajdan erős német közösségek külföldre települt híveinek támogatása jelenti, továbbá egyes külföldi segélyszervezetek segítsége. Az anyaországi Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokért felelős államtitkársága részéről rendszeresen juttatott anyagi segítségnyújtással az elmúlt esztendőkben a tornyai, a temesfüvesi és az óteleki templomot javították, idén a pécskai templom tetőszerkezetét sikerül felújítani. A román állam részéről helyi szintű támogatás, amikor az illető település önkormányzata, polgármesteri hivatala utal ki bizonyos összeget. A Művelődési és Vallásügyi Minisztérium a különböző hosszú távú terveket támogatja. Azonban a kiutalt támogatás sohasem érkezik egy összegben. Alkalmanként két, három vagy öt százalékát folyósítják, tehát gyakorlatilag lehetetlen komolyabb munkálatba belefogni. Borossebes környékén a katolikusok legfőbb gondja a hívek számának rohamos csökkenése. A Temesvári Református Egyházmegyéből egyetlen templom sem szerepel az állami támogatásra jóváhagyottak listáján – közölte Fazakas Csaba lugosi esperes. A magyarországi közalapítványok csepegtetik a 100-200 ezer forintos támogatásokat. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület ennél szerencsésebb volt, mert komoly összeget kapott a közelmúltban az állami támogatásból. A támogatás négy aradi település református templomait érinti: Angyalkút 120, Lippa 40, Kispereg 200, Arad-Gáj pedig 150 millió régi lejt kap a legsürgősebb munkálatokra. Hunyad megyében Lozsád, Őraljaboldogfalva, Szászváros a református egyház sürgősségi sorrendje a felújításoknál, ismertette a helyzetet Gáll Sándor esperes. Lozsádon a körülbelül 100 fős helyi gyülekezet nem tudja állni a 800 millió lejre becsült összeget. Őraljaboldogfalván már csak 15 református él. A tizenharmadik századból származó őraljaboldogfalvi református templom Erdély egyik legjelentősebb történelmi műemléke, melynek felújításánál remélhetőleg a romániai, magyarországi és talán egyéb kulturális alapok támogatására is lehet majd számítani. Szászvároson inkább külső javításokat kellene végezni. Hasonló gondokkal szembesül a római katolikus egyház: a néhány fős szórvány településeken a templomok helyzete távolról sem fényes. Marosillyén, vagy a közelben lévő Dobrán alig élnek katolikus magyarok. Válságos állapotban van a nagyági templom. Az egykor 3000 lelket is meghaladó Nagyág, a többnemzetiségű bányászváros manapság falunak számít, s csupán 200 lakosa maradt, töredékrészben magyarok. A szomszédos Csertésen is Hondolon sem különb a helyzet. Kisbányán (Boicán) a katolikus templom felújítására eddig semmilyen támogatást sem kaptak, mondta András József brádi plébános. Szapáryfalván 232 lelkes a református gyülekezet, sürgősen a renoválni kellene a templomot. A legsürgősebben a tetőt és az esővízcsatornát kellene kicserélni, akkor kiszáradnának a falak, s csak azután kezdhetnének neki a tatarozásnak. Szapáry György, a 19. századi telepesfalu alapítójának dédunokája, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kétszázezer forintos magánadománnyal támogatja a templom felújítását. Templomépítés is folyik. Temesváron az Új Ezredév templom Makovecz Imre tervei alapján épül. Gazda István parókus lelkész szerint, ha elkészül, ez lesz Temesvár első református temploma, ugyanis a Belvárosi Református Egyházközségé tulajdonképpen nem templom, egy bérpalotában működik. A Temesvár-Újkissodai Egyházközség is építkezésbe fogott 2003 novemberében, a támogatás csurran-cseppen. Az aradi reformátusok október 29-én, Tőkés László püspök jelenlétében avathatták fel a gáji templomot, amelynek felépítése elképzelhetetlen lett volna a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a hívek, a külföldi támogatók áldozatos tevékenysége nélkül. A Temes megyei unitáriusoknak nem volt templomuk, lévén hogy ők a szórványok szórványát jelentik – ahogy Szász Enikő társgondnok fogalmazott. Az unitáriusokat az evangélikus-lutheránus egyház fogadta be, hosszú ideje ott tart istentiszteleteket Pap Gy. László nagyváradi lelkész. A Temes megyei ugyanis a váradi leányegyházközsége. /Chirmiciu András, Irházi János, Pataky Lehel Zsolt, Sipos Enikő: Épülő és omladozó templomok. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./

2006. augusztus 25.

Két éve kezdték el a Temesvári Református Központ építését, tájékoztatott Gazda István lelkész, a beruházást adminisztráló alapítvány elnöke. A központot Makovecz Imre tervezte, részei egy 470 személy befogadására képes két tornyú templom, egy 170 személyes konferenciaépület, könyvtárépület és két szociális célokat szolgáló épület. Ezek többnyire elkészített alagsor-födém állapotban vannak, kivéve a konferencia-épületet, amelynek építését még nem kezdték el, illetve az egyik szociális épületet, amely befödötten áll. A kezdeti nekilendülést követően, az utóbbi ínséges években csak araszolgatva halad az építkezés. /Református Központ épül Temesváron. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

2006. október 31.

Október 29-én, vasárnap Haralyon a római katolikus templomban a szentmise keretében dr. Gazda Ferenc nyelvészprofesszorra, az 1956-os Dobai-per egyik elítéltjére emlékeztek falusfelei, rokonai és tisztelői, majd a szentmise után ünnepélyes keretek között sírjánál kopjafát avattak emlékére, melyet Makó Csaba kovásznai fafaragó készített, és Beke Loránd gelencei káplán szentelt meg. A sírnál Gazda István kovásznai alpolgármester, dr. Gazda Ferenc unokaöccse szólt az emlékező közösséghez, majd a helyi iskolában bemutatta Gazda Ferenc Elrabolt esztendők című visszaemlékezés-kötetet, mely nemrég jelent meg a kolozsvári Polis Könyvkiadó gondozásában. /Bodor János: Dr. Gazda Ferencre emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 31./

2007. március 16.

Dettától Gyertyámosig, Lugostól Zsombolyáig Temes megyében is megemlékeztek a magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 159. évfordulójáról. Temesváron szokás szerint több helyszínen is koszorúztak. A Győrödi úti 1848-as obeliszknél a gyárvárosiak, a Magyar Nyugdíjasok Klubjának tagjai, az RMDSZ-esek és az 1-es számú általános iskola magyar tagozatos diákjai a tanáraikkal. Beszédet mondott Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök és Gazda István, az Új Ezredév Református Egyházközség lelkésze. Alacsony részvétel jellemezte Szabadfalun (Freidorf) a Petőfi-emlékműnél tartott ünnepséget, amely hagyományosan a Temes megyei RMDSZ március 15-i főrendezvénye. Eljött egy makói csoport, amelynek a tagjai a Nyugati Jelenben olvasták az esemény előzetesét. Halász Ferenc mondott beszédet. Fellépett a Bartók- és az Új Ezredév-énekkar, továbbá a Bokréta hagyományőrző csoport citerás együttese. /(pataky): Az eszmék nem vesztettek aktualitásukból. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./

2007. március 19.

Vajnafalván a református templomban ünnepélyes istentisztelet keretében, amelyen igét hirdetett Kató Béla református püspök-helyettes, március 18-án kiscserkészeket avattak. Az ünnepségen jelen volt dr. Szesztay Ádám, Magyarország bukaresti nagykövetségének határon túli magyarokért felelős másodtitkára és Gaál Sándor, a Romániai Magyar Cserkészszövetség elnöke, valamint a helyi önkormányzat képviseletében Gazda István alpolgármester. A kiscserkészek a nemzet aranytartalékai lehetnek, hangsúlyozta Szesztay Ádám. A fogadalomtétel után tizenhat kiscserkésszel gyarapodott a most már 48 fős kovásznai Havadtőy Sándor Cserkészcsapat. /Bodor János: A nemzet aranytartalékai. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 19./


lapozás: 1-30 | 31-34




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998