udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 172 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-172
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gazda József

1990. április 3.

Gazda József emlékezik arra, hogy 1984-ben Kőrösi Csoma Sándor születésének 200. évfordulóját ünnepelte a művelt világ. Egyedül Kőrösi Csoma Sándor népe nem ünnepelhetett. Leállították az összes ünnepség és emlékezés készülődéseit, még az iskolait is. Csomakőrösön az évfordulón rendőrautók cirkáltak, igazoltattak mindenkit, az ünnepelt kovásznai szobrát gumibotos rendőrök vették körül. Most viszont a jelenlegi ünneplést a három hete megalakult Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület rendezi, több kutatók meghívtak az ápr. 4-i emlékezésre. /Gazda József: Emlékezzünk! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 3./

1990. április 19.

Megjelent az Ige - református gyülekezeti lap /Kovászna/ első száma. A folyóirat tiszteletbeli elnöke Tőkés István. Főszerkesztője Fábián Ernő, a szerkesztőség tagjai: Gazda József, Gazdáné Orosz Ella, Kónya Ádám, Kusztos Tibor. /Megjelent az Ige első száma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./

1991. január 23.

Jan. 23-án éjszaka már másodszor verték szét ismeretlenek Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Líceum névtábláját, az előző hónapban pedig Kőrösi Csoma Sándor domborművét törték össze. /Gazda József: A megdobált Kőrösi Csoma Sándor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2-3./

1991. szeptember 5.

Az utóbbi időben megerősödött az érdeklődés a csángómagyarok iránt. A csángóknak sohasem sikerült saját értelmiségi réteget kinevelnie. Ezért tanulságos az egyetlen ismertté vált csángó költőnek a kálváriája. Ez a magyar helyesírást nem ismerő igen tehetséges ember súlyosan szenvedett magyarságáért, emlékeztetett Gazda József. Ártatlanul, lelki tisztasággal álmodozott életről, halálról, anyanyelvről, távol állt tőle a politizálás, mégis számtalanszor meghurcolták, igyekezetek megfélemlíteni, elhallgattatni. Úgyszintén tanulságos az utolsó, a 60-es évek elején még magyarul prédikáló lészpedi pap, Gyergyina páter kálváriája. Falujából elhurcolták, koholt vádakkal bebörtönözték, majd kényszerlakhelyre száműzték. A csángóknak életformájává vált a félelem, az óvatosság. Pusztul az ősi, ódon ízekben gazdag nyelv. /Gazda József: Csángónak lenni Moldovában. = Magyar Fórum (Budapest), szept. 5./

1992. március 14.

Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/, az RMDSZ kereszténydemokrata platformja. Az Országos Szervező Bizottság székhelye Székelyudvarhelyen van. A nemzeti és keresztény, az egyházakkal szoros kapcsolatot tartó szerveződés létrehozásának kezdeményezői a székelyföldi RMDSZ-tisztségviselők, a Székelyföldi Politikai Csoport tagjai, akik a területi autonómia megvalósítását szorgalmazták. A kezdeményező csoport tagjai között van többek között Borsos Géza, Dénes László, Fábián Ernő, Gazda József, Katona Ádám, Mihály József, Sántha Pál Vilmos, Hegyi Sándor és Incze Béla. Az EMK Zászlóbontás című, márc. 15-én kelt röplapjával lépett a nyilvánosság elé és megkezdte a tagtoborzást. /Útjára indult Kolozsvárott az Erdélyi Magyar Kezdeményezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

1992. július 16.

Kriza János Néprajzi Társaság jún. 4-5-én Homoródfürdőn tartotta idei második vándorgyűlését. Az előadások témái: a halál és a temetkezési szokások. Az előadók között volt Zakariás Erzsébet /Kolozsvár/, Nagy Olga /Kolozsvár/, Zsók Béla /Bukarest/, Tankó Gyula /Gyimesközéplok/, Bárány Mihály János /Marosvásárhely/, Olosz Katalin /Marosvásárhely/, Vasas Samu /Bánffyhunyad/, Tánczos Vilmos /Csíkszereda/, Csergő Bálint /Csíkszereda/, Asztalos Enikő /Marosvásárhely/, Balázsi Dénes /Székelyszentlélek/, Gazda József /Kovászna/ és Virág Magdolna /Kolozsvár/. /Vándorgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

1992. október 10.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform okt. 10-én Csíkszeredában tartott ülésén elfogadta az Erdélyi Magyar Kongresszus aug. 22-i budapesti nyilatkozatát, ennek alapján követeli a romániai magyarság önrendelkezési jogának tiszteletben tartását, felkéri a magyar kormányt, teljesítse kötelezettségeit a nemzetközi fórumokon az erdélyi magyarság védelmében. Az EMK "veszélyes lépésnek tartja Domokos Géza elnök által kezdeményezett titkos bukaresti tárgyalást, amelyet egyes RMDSZ-képviselők és szenátorok a külügyminiszter tanácsosával, Ovidiu Sincai úrral folytattak. - Az EMK elutasítja a Hargita megyei RMDSZ-szervezet létrehozására tett voluntarista kísérletet. - Mivel Domokos Géza RMDSZ-elnök lemondott, a platform felkérte Tőkés László püspököt, hogy vegye át az elnöki teendőket. - Az aláírók között szerepel Katona Ádám és Király Károly, Gazda István /Kovászna/, Gazda József /Kovászna/, Sántha Pál Vilmos /Sepsiszentgyörgy/. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

1993. február 25.

Gazda József a csángók sorsát siratta. A nemzettest legfájdalmasabb része ők, kezdte vallomását. Ennek a népnek azt mondják papjai: az anyanyelved bűn! - Siratom ezt a népet. Siratom, mert megszerettem, mi sem találjuk meg feléjük az utat - olvasható Gazda József írásában. /Gazda József: Csángósirató. = Magyar Fórum, febr. 25./

1993. március 10.

Gazda József a csángók mostoha sorsára hívta fel a figyelmet. "Megpróbálnak egy népet megfosztani önismeretétől, önazonosságának tudatától, s így kényszeríteni a beolvadásra, a végleges felszámolódásra " "-menteni kell a még menthetőt. Gyűjteni a nyelvi értékeket, átmenteni az utókornak az évezredes hagyományokat." /Gazda József: Vérrokonaink: a csángók. Legmostohább sorsú rétege nemzetünknek. = Magyar Nemet, márc. 10./

1993. június 23.

A háromszéki RMDSZ szervezet tisztújító közgyűlést tartott, Gazda Józsefet, a kovásznai városi szervezet vezetőjét választották meg elnöknek. /Flóra Gábor: Gazdára lelt egy üres szék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

1993. augusztus 5.

Megjelent Gazda József forrásértékű, igényes könyve: Hát én hogyne siratnám. Csángók a sodró időben /Budapest, 1993/, amely dokumentálja a csángók életét. /Mostohatestvéreink, a csángók. = Magyar Fórum (Budapest), aug. 5./

1994. június 7.

Gazda József kiállt Tőkés László mellett, akit saját egyházának egyes tagjai is támadnak, ezenkívül "ügyünk védelmezésének leghivatottabb sajtófóruma, a Romániai Magyar Szó" főhelyen közli a püspököt támadó cikkeket. Tőkés László is tévedhet és kötelesség is figyelmeztetni, de "önmagunknak ellenségei nem lehetünk" - írja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

1994. szeptember 20.

A moldvai csángók érdekében emelte fel a szavát Gazda József. Az RMDSZ-nek az ENSZ-hez kell fordulnia, hogy nemzetközi nyomással kényszerítsék a jelenlegi román politikai rendszert az alapvető emberi jogok tiszteletben tartására. "Ami a csángósággal történik, az modell lehet számunkra is." - figyelmeztetett a sepsiszentgyörgyi Gazda József. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

1994. október 25.

A Magyarok Világszövetségének "abban is nagy szerepe van, hogy felöleli a magyar kultúra teljes horizontját, és nem engedhet meg magának semmiféle politikai vagy vallási megkülönböztetést. Ez az egyetemes magyar parlament, ötszázalékos bekerülési küszöb nélkül." - állapította meg Szőcs Géza. Kányádi Sándor pedig így vélekedett a Magyarok Világszövetsége közgyűlése után: a "Világszövetség léte elsősorban technikai hátteret nyújthat a világ magyarjainak, információs bázist, kulturális hátteret, hogy végre tudjuk, mennyien vagyunk és össze tudjunk fogni." Gazda József néprajzkutató arról beszélt, hogy Erdélyben a népi szociográfia területén "kényszerűségből nem szakmabeliek végezték a kutatásokat. Mentőmunkákat végeztünk el a huszonnegyedik órában." Dávid Gyula a könyvkiadás gondjait említette: "Romániában lényegében az állami könyvkiadás összeomlott. Ma a magyar nyelvű könyvkiadás reménysége egyedül a privatizáció lehet, viszont ehhez az anyagiak hiányoznak." /Magyar Nemzet, okt. 25./

1994. november 2.

Nov. 2-án osztották ki az Országos Széchényi Könyvtárban a Bethlen Gábor Alapítvány díjait. Idén Gazda József kovásznai néprajzkutató, Kató Béla sepsiillyefalvi református lelkész, Koncsol László pozsonyi költő-irodalomtörténész, Sulyok Vince, Norvégiában élő műfordító nyerte el a díjat, Tamási Áron-díjban pedig Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténész, Márton Áron-díjban a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, Jenenits István budapesti piarista tartományfőnök, Királyhelmec polgárai, az amerikai Magyar Öregdiák Szövetség Bessenyei György Köre és a közelmúltban elhunyt dr. Levendel László részesült. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3., Magyar Nemzet, nov. 3./

1994. november 13.

Október utolsó napjaiban Magyarországon, Újkígyóson rendezte meg második tudományos ülését a Lakatos Demeter Egyesület. Az első ülés 1991-ben volt, Budapesten. Az ott elhangzott előadások kötetben is megjelentek. /"Megfog vala apóm szokcor kezemtül..." Tanulmányok Domokos Pál Péter emlékére /Lakatos Demeter Egyesület, Budapest, 1993./. A mostani ülésen Halász Péter, az egyik legeredményesebb mai csángókutató, Gazda József /Kovászna/, több csángó kötet szerzője és Czeizel Endre volt az előadók között. Czeizel Endre munkatársaival megvizsgálta az egyik "legcsángóbb" falu, Egyházaskozár lakosságát. Megállapították, hogy a csángók közelebb állnak a finnekhez és az irániakhoz, mint más magyar közösségek a Kárpát-medencében. "Európában ritka az ilyen tiszta népcsoport" - állapította meg Czeizel Endre. Megemlékeztek a névadóról, Lakatos Demeter csángó költőről, aki húsz éve halt meg. /Új Ember, nov. 13./ Az emlékülés október 28-30-a között volt Újkígyóson.

1994. december 15.

Temesváron a nemzetközi konferencia zárónapján, dec. 15-én Octavian Buracu, a kolozsvári Interetnikus Dialógus Csoport elnöke hitet tett a román-magyar közeledés mellett. Levele által jelen volt a tanácskozáson a Budapesten élő Gelu Pateanu is, aki a magyar-román viszonyról megjegyezte: "nem vagyok elkeseredett próféta, csak elkeseredett." Vekov Károly, Toró T. Tibor, Gazda József és Doru Braia mondott még beszédet. Ünnepi ökumenikus istentiszteletet tartottak, majd a templomból az utcára vonult a tömeg, megkoszorúzták a templom falán elhelyezett emléktáblákat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17-18./ Temesvári Ellenállók Szövetsége /TESZ/ néven új szervezet megalakulását jelentette be Temesváron, dec. 15-én, a nemzetközi tanácskozás záró sajtóértekezletén Tőkés László püspök. A jelenlegi hatalom meg sem hívta őt a dec. 16-án kezdődő hivatalos megemlékezésre, mondta. Tőkés László gyülekezetével már hónapokkal előbb megkezdte az ellenállást, ennek mártírja is volt, a Temesvár környékén holtan talált Újvárossy Ernő, akit a Securitate meggyilkolt vagy halálba kergetett. Különböző mesterkedéssel érték el, hogy sokan elhidegültek tőle, így a Tinerama hetilap sorozatot közölt a püspök ellen, felhasználva a saját egyházán belüli ellenfeleit, illetve közzétéve a Securitate által tőle 20 évvel ezelőtt kicsikart vallomást. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 17., Új Magyarország, dec. 16./

1995. január 19.

Gazda József régen, a Bolyai Egyetemen töltött évek óta ismeri Nagy Benedeket, egyetemistaként kissé hebehurgyának tartották. Képviselői munkája nem volt megfelelő, érthetetlen, hogy az emlékezetes Hargita megyei jelölési puccs révén miért kellett őt újból bejuttatni a parlamentbe. A Tőkés Lászlóban megtestesült erő, bátorság és nemzetközi tekintély csak hasznára lehet az RMDSZ-nek. Nagy Benedek nem tudta megítélni, mi a helyes, megyéje választmánya megvonta tőle a bizalmát. A cikkíró reméli, Nagy Benedek ezek után lemond. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

1995. január 20.

Gazda József /Kovászna/ kiáll Tőkés László mellett, a Népszabadság hasábjain. /Népszabadság, jan. 20./

1995. január 26.

Szász János elítéli azt a hangot, ahogy a Tőkés-kultusznak hódoló Gazda József elítéli Nagy Benedeket. Szász János előre figyelmezteti az Etikai Bizottságot, ne marasztalják el Nagy Benedeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./ Ugyancsak elítéli Gazda József írásának hangvételét Király László /Székelyudvarhely/, hozzátéve, hogy Tőkés László püspök nem szorul sajtókampány eszközeivel megvívott védelemre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28-29./

1995. február 22.

Meg kell győzni azokat az országokat, melyeknek jelentős számú kisebbségük van, hogy az autonómia biztosítása azok számára saját érdekük, olvasható Gazda Józsefnek Azt asszimiláció ellen című tanulmányában. Minden nép érték, s ezeknek az értékeknek a pusztulása az egész emberiség vesztesége. Az anyanemzetétől elszakítottan élő moldvai csángók, gondolkodásában, nyelvében, kultúrájában egyaránt középkorias világszemléletű nép fennmaradt hat-nyocszáz éven keresztül, hogy most, napjainkban esik a vad nacionalista erők áldozatául. Anyanyelvük, lelki-szellemi értékeik gyalázásával fordították őket szembe múltjukkal, jelenükkel, önmagukkal. - Új világrend szükséges ahhoz, hogy az egykori anyaország testéből kiszakított rész megkapja a továbbélés jogát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./

1996. január 13.

A Csángószövetség múlt évi kudarca figyelmeztet arra, hogy új módszerekre van szükség, hiszen tavaly könyvégetés történt, elégették a moldvai csángóknak szánt könyveket és elüldözték a szövetség embereit. A Kriza János Társaság és a budapesti Lakatos Demeter Egyesület szervezésében január 12-13-án Sepsiillyefalván, a KIDA-központban megtartott, Csángó sorskérdések című konferencián új cselekvési stratégiát vázolt fel Kötő József, az EMKE főjegyzője. A moldvai csángók még nem asszimilálódott 60-70 ezres tömege nyelvileg megmenthető. Kötő József három kiemelt irányt tart fontosnak: az első a tudományosság és kultúra feladatait ölelné fel, a második a csángó értelmiség kialakítása, itt megfontolandó Csicsó Antalnak az átmeneti csángó nyelvváltozat kialakítására tett javaslata, a harmadik olyan közélet megteremtése, mely a Csángószövetség súlypontját áthelyezné Bákóba. Legalább a kétnyelvű iskolákat fel kellene állítani. Ferenczes István kifogásolta, hogy az RMDSZ parlamenti frakciójában nincs képviselője a csángó ügynek, ezért erre felkérik a frakciót. /Európa legelhagyatottabb gyermekei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ Az előadók között volt Pozsony Ferenc, Tánczos Vilmos, Benedek H. János, Tóth Erika, Lukács János, Kallós Zoltán Kolozsvárról, Halász Péter, Virt István Budapestről, Gazda József Kovásznáról. Tánczos Vilmos szerint mintegy 60 ezer moldvai csángó ért, tud és beszél magyarul. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12., 13., 15./ 1880-ban az Amicul familiei című lap még így írt: Moldva két megyéjében a lakosok "csak magyarul beszélnek". "A mi államférfiaink megbocsáthatatlan bűne, hogy soha nem gondoskodtak ennek az elemnek az elrománosításáról". A cikkíró felszólított az elrománosításra, román iskolákat sürgetett és román papokat. - Tánczos Vilmos nyolcvannégy moldvai csángó falut keresett fel és megállapította: az asszimiláció feltartóztathatatlan. Néhány faluban, ahol zömében magyarok laknak /Pusztina, Lészped, Szitásfalu/, le lehetne fékezni az asszimilációt. - Csicsó Antal Szegeden végezte el a történelem-magyar szakot, majd hazajött, Csíkszeredában dolgozik, ő a Moldvai Csángómagyar Szövetség alelnöke. Szerinte legfontosabb Erdélyben, Csíkszeredában folytatni az iskoláztatást. Csicsó Antal Csángó apróábécé címen tankönyvet készített. /Benkő Levente: Csángó kérdések. Tanácskozás egy süllyedő hajóról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 31./ Csicsó Antal: Apró ábécé - Abecedar marunt /Kolozsvár, 1995/ Alcíme: Magyar nyelvi alapismeretek moldvai csángó-magyar gyermekek részére. - A szerkesztésben közreműködött: Györffy Enikő, lektorálta: Borbáth Erzsébet és Sándor Klára - Készült az Erdélyi Tankönyvtanács ajándékaként 500 példányban.

1996. május 1.

1990 óta évente megrendezi a Kőrösi Csoma Sándor Napokat a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület. Gazda József egyesületi elnök elmondta, hogy az 1977-es földrengés óta nincs kultúrháza Kovásznának, építenek ugyan újat, de az még évekig eltart. Ennek ellenére rendezik meg ezeket a napokat. Ilyenkor élnek a testvérvárosi kapcsolatok: Nagykanizsa évek óta autóbuszt megtöltő küldöttséggel érkezik, ezenkívül a Kőrösi Csoma nevét viselő magyarországi iskolák küldöttségei is megjelennek. Idén diákkerekasztalt szerveztek, ahol Õseink nyomában címmel emlékeztek a honfoglalás millecentenáriumában. Minden évben tudományos szimpózium is zajlik ilyenkor, idén Erdélyi utazók címmel. 1992 óta képzőművészeti kiállítást is rendeznek, a tavalyi tárlat címe: A hit parancsolatai, az ideinek pedig: Magunk keresése. Idén megjelentették harmadik könyvüket Kőrösi Csoma a lélek tükrében címmel. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./

1996. szeptember 21.

Magyar-magyar meg nem támadási egyezményt kell kötni, javasolta Kádár Béla a Szárszó'96 konferencia Budapesten rendezett tanácskozása /szept. 20-23./ második napján. A tanácskozást a Szárszói Baráti Kör, a Püski Kiadó és a Magyar Szellemi Védegylet kezdeményezte. Lezsák Sándor, az MDF elnöke a zsúfolásig megtelt teremben a nemzeti minimum kidolgozását sürgette. Rámutatott: a legfontosabb a nemzeti belső bizalom, a türelem és az összefogás. Válságban tartanak bennünket, mondta, ezt a válságot nem kezelni kell, ahogy a Horn-kormány teszi, hanem meg kell szüntetni. "Az ellenzék összefog, ha itt lesz az ideje, mert nem engedheti, hogy olyan nemzeti kisebbség telepedjen rá a nemzet egészére, mely a jövőnket kockáztatja" - mondta Giczy György, a KDNP elnöke. Duray Miklós, az Együttélés elnöke megállapította, hogy a mai magyarországi politika a határon túli magyarság közéletét is gyengíti. Bíró Zoltán a rendszerváltás sajátos kudarcáért a neoliberalizmus világszellemét és Nyugatnak fölajánlkozó politikusokat tette felelőssé. Tabajdi Csaba politikai államtitkár levélben értesített a konferencia résztvevőit, hogy nem kíván fölszólalni. /Új Magyarország, Népszabadság, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, szept. 23./ Az egyik erdélyi résztvevő, Gagyi-Balla István beszámolt arról, hogy a Szárszó'96 találkozón mintegy tizenöt előadás hangzott el. Az előadók többnyire erős kritikával illették a jelenlegi magyar vezetést, amilyen képtelen a társadalmat nyomasztó kérdések megoldására. A megjelent erdélyi részvevői /Gazda József, Fülöp G. Dénes, Bodó Barna, Borbély Imre/ a romániai magyarság gondjait elemezték. /Gagyi-Barna István: Szárszó'96. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

1996. október 12.

Gazda József nagy elismeréssel számol be Varga Domokos A magyarság rövid története című, Magyarországon megjelent munkájáról. "Helye van ennek a könyvnek minden romániai magyar család asztalán szellemi táplálékul önismeretünk elengedhetetlen forrásaként." Alkalmas lenne tankönyvnek, segédkönyvnek, csak behozatalát vagy Romániában újranyomását kellene megoldani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12-13./

1996. november 9.

A világ magyarsága idén 43 országban emlékezett a honfoglalásról, valamint az 1956-os forradalom 40. évfordulójáról. Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület rendezésében nov. 9-én tartották a megemlékezést. A művelődési házban tudományos szimpóziumot rendeztek, melynek első részében a millecentenárium jegyében értekeztek. Tompa Csaba tanár, dr. Székely Zoltán nyugalmazott múzeumigazgató, Incze László, a kézdivásárhelyi múzeum igazgatója, Könczei Jenő tanár és Könczei Margit nyugalmazott könyvtáros tartott előadást. A második részben Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi újságíró Az 1956-os magyar forradalom romániai megtorlásai című összefoglalásában kitért arra is, hogy a Magyarok Világszövetsége '56-os bizottságának gondozásában nemrég megjelent a Magyar '56 című kétkötetes könyv, melynek ő az egyik társszerzője. Ebben a kötetben első ízben lehet olvasni az egyetemes magyar 1956-ról, nemcsak Magyarországon, hanem annak hatásáról a Kárpát-medencében és a nyugati magyarság körében. Gazda József tanár 1956 Kolozsvárott címmel a Házsongárdi temetőben az egyetemisták által szervezett gyertyás tüntetést elevenítette fel, amelyen részt vett. Puskás Attila, a Kovászna Megyei Volt Politikai Foglyok Szervezetének alelnöke 1956 Háromszéken címen tartott előadást. A koszorúzási ünnepségen beszédet mondtak: Gazda István városi RMDSZ-elnök, Málnási László Levente polgármester és Tófalvi Zoltán. Az ökumenikus istentisztelet után a Kőrösi Csoma Sándor Líceum tanulói irodalmi műsorával ért véget az ünnepség. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./

1996. december 11.

Emil Constantinescu elnök egyik első nemzetközi interjújában arra hivatkozott, hogy Románia rendezte kisebbségei helyzetét, hiszen az RMDSZ részt vesz az ország kormányzásában. A hatalomnak szüksége volt ránk, állapította meg Gazda József. Az RMDSZ élt a történelmi pillanat lehetőségével? Ebben a tekintetben kételyei vannak. Az RMDSZ már nem emlegetik a teljes körű magyar nyelvi oktatást, a személyi jellegű autonómiát, az erőszakos betelepítések megszüntetését, az anyanyelvhasználat jogát. - Az alapszerződés aláírásakor Markó Béla helyesen fogalmazta meg, hogy mélyen alatta marad az RMDSZ célkitűzéseinek. Arról, hogy a koalíciónak részünkről is lett volna ára, alig esik szó, írja Gazda József. - 1989 óta "ott voltunk állandóan a barikádokon", "állandóan küzdöttünk", közben egyre-másra születtek a "létünk alapjait csorbító törvények". Ezen kell változtatni. /Gazda József: Éljünk a lehetőségeinkkel! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

1996. december 25.

Az RMDSZ nehéz helyzetben van, állapította meg cikkében Gazda József. Az RMDSZ belső ellenzékének a szerepe megnő. Amennyiben az RMDSZ a magyarság érdekeit képviseli, tudomásul kell venni ennek az ellenzéknek a létjogosultságát. A megoldások sürgetésében óriási szerepe van az ellenzéknek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 25./

1997. február 11.

Lehetséges mindez, kérdezte Gazda József, értesülve a Bolyai Egyetemről szóló vitáról. Cs. Gyimesi Éva, de még Egyed Péter is, no meg a kolozsvári egyetemisták? Azoknak az utódai, akik hét éve még tüntettek-sztrájkoltak a magyar egyetemért? Gazda József hangsúlyozta, hogy ez nem fogadható el. "Egy kis, meglehetősen szűkszámú csoport klikkérdeke, übermensch-tudata elébe tolul a nemzet, a közösség érdekének!" "Ott tartunk, hogy már-már degradálódik nemzetünk. Nincs tudományosságunk, mert nem nevelődhetett ki szakember-gárdánk..." /Gazda József: Nem tudom, nem értem... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./

1997. április 10.

A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület /Kovászna/ idén nyolcadszor egyhetes rendezvénysorozattal ünnepli névadója születésnapját. A legrangosabb események ápr. 4-5-én voltak, a színhely Kovászna és Csomakőrös. Az ünnepélyes megnyitón /nov. 4./ Csomakőrös központjában, Kőrösi Csoma Sándor mellszobránál többek között Csetri Elek akadémikus és Kelemen Hunor mondott beszédet. Ezután a vendéglátó iskola s hat már líceum tanulói olvasták fel, jórészt iskolatörténeti dolgozataikat A tudományos ülésszakon /Tudományosság régi erdélyi iskoláinkban/ tizenhárman tartottak előadást, hárman elküldték előadásuk szövegét. Az ülésszak keretében most először kiosztott Kőrösi Csoma Sándor-emlékplakettet Csetri Elek kapta. Jelen volt a testvérváros, Nagykanizsa küldöttsége. Gazda József és csapata rendezte ünnepségsorozat túlnő helyi szinten, összmagyar viszonylatban is figyelemre méltó. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Képzőművészeti kiállítás gazdagította az ünnepséget, közel húsz együttes lépett fel, köztük magyarországiak is. Jelen volt Tempfli József püspök, az ünnepi beszédet Csetri Elek mondta. /Flóra Gábor: Hódolat hűséggel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-172




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998