udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gellérd Judit

1997. június 21.

Jún. 18-20-án Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke látogatást tett az Egyesült Államokban. Az Unitárius Univerzalista Egyház meghívására az arizonai Phoenix városban részt vett közgyűlésükön, az ottani magyar reformátusok vendégeként pedig beszédet mondott. Tőkés László részt vett az Unitárius Szövetségnek az erdélyi unitáriusok megsegítésére alakult Testvérgyülekezeti Tanácsának jótékonysági ebédjén, ahol dr. Gellérd Judit főtitkár mutatta be a meghívottat. Tőkés László az Aratás Reménysége /Project Harvest Hope/ falufejlesztő program támogatására kérte fel a megjelenteket. Ennek keretében a homoródmenti unitáriusok megsegítésére Oklándon malmot, sütödét és tejfeldolgozó üzemet hoznának létre. Tőkés László beszámolt az erdélyi magyar történelmi egyházak közötti ökumenikus együttműködésről, majd köszönetet mondott az amerikai unitáriusok példamutató támogatásáért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

2003. október 23.

A Csíkszeredában működő Julianus Alapítvány évente díjazza azokat a személyiségeket, akik kivételesen sokat tettek a szórványban élő magyarság sorsának jobbra fordulásáért. Az idén dec. 20-án sorra kerülő díjkiosztó ünnepségen a Háromszék munkatársa, Sylvester Lajos igen jeles személyiségek: András Mihály, a Hargita Székely Nemzeti Népi Együttes igazgatója, Csoóri Sándor író, költő, szociográfus, esszéista, Pomogáts Béla irodalomtörténész, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága-Anyanyelvi Konferencia és az Illyés Közalapítvány elnöke, valamint Tempfli József nagyváradi megyés püspök, Wass Endre hamburgi közgazdász és dr. Gellérd Judit pszichiáter, unitárius lelkész társaságában részesül a megtisztelő elismerésben./(s.): Julianus-díj Sylvester Lajosnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./

2003. november 13.

Az idén dec. 20-án a csíkszeredai református templomban osztják ki a Julianus Alapítvány díjait, amelyeket a szórványban végzett munkájukért ebben az évben , a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója, Sylvester Lajos, a Háromszék napilap főmunkatársa, Csoóri Sándor író, költő, Pomogáts Béla irodalomtörténész, Tempfli József nagyváradi megyés püspök, Wass Endre hamburgi közgazdász és dr. Gellérd Judit pszichiáter, unitárius lelkész kapják. András Mihály meglepetésként érte a Julianus díj nekiítélése. - Soha nem gondoltam, hogy a szórványban végzett tevékenységemért kapok díjat - jelentette ki. András Mihály tizenegy éve tanít a válaszúti népzene, néptánc táborban. Évről évre megszervezik a Vicei találkozót, amit folklórgyűjtések előznek meg. Rengeteg turnét szerveznek a Mezőségre, aszórványvidékre, minden olyan kisfaluba, ahol kevés a magyar. /(Daczó Dénes): Az idén is kiosztják a Julianus díjat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

2003. december 22.

Csíkszeredában dec. 20-án a Julianus Alapítvány kiosztotta ez évi díjait Az idén tizenegyedik alkalommal odaítélt Julianus-díjban részesült András Mihály (Csíkszereda), a Hargita Székely Nemzeti Népi Együttes igazgatója, Sylvester Lajos (Sepsiszentgyörgy), a Háromszék című napilap főmunkatársa, Csoóri Sándor (Budapest) író, költő, Pomogáts Béla (Budapest) író, irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke, Tempfli József (Nagyvárad) római katolikus megyéspüspök, Wass Endre (Hamburg) közgazdász és Gellérd Judith (Boston) orvos, unitárius lelkész. /Átadták az idei Julianus-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

2005. augusztus 15.

Gellérd Imre unitárius mártírlelkész emlékének szentelték augusztus 14-én a vasárnapi ünnepélyes istentiszteletet Kolozsváron, a belvárosi unitárius templomban. A szószéki szolgálatot a lelkész lánya, az Egyesült Államokban élő dr. Gellérd Judit végezte. Az istentiszteletet követően a Gellérd Imre halálának 25. évfordulójára megjelent kötetet, A Liberté rabja című, Gellérd Imre életét nyomon követő, lánya által összeállított munkát mutatták be. Az eredetileg angol nyelven megírt és megjelent kötet visszaemlékezések, naplók és interjúk alapján rekonstruálja az egykor történteket. Gellérd Imrét politikai fogolyként meghurcolták, önmaga és családja feláldozása árán is szembeszegült hóhéraival: választott halálával az élet mellett döntött. Végezetül Kiss Béla evangélikus lelkész, egykori rabtárs visszaemlékezett a kommunista börtönökre és munkatáborokra. /F. I.: Az emlékezés: önazonosság. A Liberté rabja. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

2006. február 28.

Egy tömbből faragott férfi volt Atzél Endre, mindenki Atzél Bandija, magyarságmentő missziója csúcsán sarkon fordult Teremtője szólítására. Halála mintha életét illusztrálná a feltétel nélküli önátadásban, a mindig Isten akaratára hagyatkozásban. A mindenkin minden áron segíteni készség ugrásra-kész állapotban tartotta – ő mindig ügyeletben volt, írta róla Dr. Gellérd Judit. Agyonhajszolta magát. Felkutatta a gyámoltalan, csendesen szenvedőket, akárcsak kultúrájukban sorvadásra ítélt közösségeket – a moldvai csángókat, a kárpátaljaiakat, és tartotta bennük nemcsak a lelket, de szállította a segélyt folyton-folyvást. Ki ne emlékezne az ezer csángóra, akiket Bandi II. János Pál pápa előtt 1991-ben Budapesten felsorakoztatott? Eszményien, hivatásszerűen volt ő Máltai Lovag. Atzél Endre Erdélyben, a Torda-Aranyos megyei Mezőzáhon született 1937-ben. Apja, báró Atzél Ede földbirtokos, agrármérnök volt és kora közismert politikusa. Édesanyja gróf Bethlen Beáta volt. Házasságukból nyolc gyermek született. Édesapját, a fegyverszüneti tárgyalások parlamenterét, előbb a nácik keresték halálra, majd a szovjetek vették üldözőbe és végül valószínűleg ők is végezték ki 1945-ben. Atzél Endre villamosipari technikumot végzett. Anyját takarítónőként alkalmazták egy gyárban. Az 1956-os forradalomban való részvételéért tizenkilenc évesen 14 évnyi börtönre ítélték. A volt elítéltek legbátrabb társuknak tartottak. 1956-os szerepéért a Köztársaság Hőse címet kapta meg. Az egyetemet levelező hallgatóként fejezte be, jogi diplomáját 1981-ben nyerte le. 1969 óta járta Erdélyt, majd 1990 után Moldvát is. Itt végezte lélek- és embermentő tevékenységét. Az évek során moldvai csángómagyarok ezrei fordultak meg lakásán, többjük szállóvendégként. A moldvai magyarok megsegítésére barátaival megalapította a Frater Julianus Alapítványt. Lourdes-ba évente vitte az erdélyi és moldvai mozgássérülteket vagy hozta a Kárpát-medence egyéb vidékeiről a mozgássérült és Down-kóros gyermekeket magyarországi és vidéki nyári üdültetésekre, miközben vitte, folyton vitte az eldugott falvakba a gyógyszereket, a gyógyászati segédeszközöket és ki tudja mi mindent. Utóbbi éveiben mindig Moldva, Kárpátalja és Bécs között száguldozott. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium munkatársaként szerepet vállalt szórványkollégiumok létrehozásában Erdély-szerte. Mádl Ferenc köztársasági elnök, Atzél Endre legendás munkásságát 2003-ban személyes kitüntetésével jutalmazta, 2004 decemberében pedig megkapta az erdélyiek Julianus-díját is. /Dr. Gellérd Judit: Radikális jóság – dr. Atzél Endre halálára. = Moldvai Magyarság (Csíkszereda), 2006. febr./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998