udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 83 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-83
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gellért Sándor

1990. március 4.

Márc. 4-én Mikolán Gellért Sándor /1916-1987/ emlékműsort rendeztek, a költő verseit szavalták. Évtizedekig Mikolán élt a költő. /Farkas Elek: Tanár úr, mi készültünk! = Szamoshát (Szatmárnémeti) - szépirodalmi, művelődési folyóirat, márc., 2. sz./ A folóyirat közölte Gellért Sándor Tornác-küszöbön című versét, fényi István Gellért Sándor sírbatétele című versét és Kasztovszki Károly Gellért Sándor indulása című írását. /Szamoshát (Szatmárnémeti) - szépirodalmi, művelődési folyóirat, márc., 2. sz./

1990. december 8.

Országos szintű Gellért Sándor szavalóverseny döntője volt dec. 8-9-én Szatmárnémetiben, Kárpátaljáról és Szlovákiából is érkeztek magyar szavalók a versenyre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

1991. január 16.

A Szatmárnémetiben megrendezett Gellért Sándor vers- és prózamondó versenye az RMDSZ egyik legszebb és legeredményesebb kulturális rendezvényének bizonyult. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

1991. február 8.

Szatmárnémetiben dec. 7-8-án megrendezték a Gellért Sándor nevével fémjelzett vers-és prózamondó versenyt. Minden magyarlakta megye képviseltette magát, de jöttek Jugoszláviából és Magyarországról is. Az első két helyezést a Vajdaságból érkezettek nyerték. Gellért Sándor /1916-1987/ ha élne, most lenne 75 éves. /Szabadság (Kolozsvár), dec.18./

1991. február 11.

Megalakult Szatmár megyében az EMKE megyei fiókja. Előzőleg már megszerveződött a közművelődési mozgalom, jelentős eredmények születtek a megyében, elég a Gellért Sándor szavalóversenyre, a "Hajnal akar lenni" népdalversenyre, a Kölcsey Kör, a Szent-Györgyi Albert Társaság, a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság, a Szilágyi Domokos Irodalmi Kör, a Gyurits Antal Művelődési Kör, a Szent István Kör tevékenységére, a MADISZ-táncházra,a bábszínházra gondolni. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

1991. december 8.

Szatmárnémetiben dec. 7-8-án megrendezték a Gellért Sándor nevével fémjelzett vers-és prózamondó versenyt. Minden magyarlakta megye képviseltette magát, de jöttek Jugoszláviából és Magyarországról is. Az első két helyezést a Vajdaságból érkezettek nyerték. Gellért Sándor /1916-1987/ ha élne, most lenne 75 éves. /Szabadság (Kolozsvár), dec.18./

1991. december 11.

Megalakult Szatmár megyében az EMKE megyei fiókja. Előzőleg már megszerveződött a közművelődési mozgalom, jelentős eredmények születtek a megyében, elég a Gellért Sándor szavalóversenyre, a "Hajnal akar lenni" népdalversenyre, a Kölcsey Kör, a Szent-Györgyi Albert Társaság, a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság, a Szilágyi Domokos Irodalmi Kör, a Gyurits Antal Művelődési Kör, a Szent István Kör tevékenységére, a MADISZ-táncházra,a bábszínházra gondolni. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

1994. június 4.

Nagy Pál /Marosvásárhely/ is elmarasztalta a XII. osztályos magyar irodalom tankönyvet: nincs egységes koncepciója, szembetűnőek az aránytalanságok. Már mások is kifogásoltak a lap hasábjain a kimaradt írókat, a cikkíró bővíti a hiánylistát: Wass Albert, Jékely Zoltán, Gellért Sándor, Fodor Sándor, Szász János, Tóth István. Olyan jelentős volt a kommunista Salamon Ernő, hogy külön fejezet kapjon, amikor annyi író kimaradt? /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4-5./ Ugyanerről a tankönyvről: Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10.

1995. március 1.

1995 decemberében immár hatodik alkalommal rendezik meg a Gellért Sándor szavalóversenyt Szatmárnémetiben. A városban működő Szent-Györgyi Albert Társaság meghirdeti a Dsida Jenő költői versenyt, amelyre kisebbségi magyar költők jelentkezését várják eddig még nem közölt szonettel. A díjkiosztásra dec. 10-én, a Gellért Sándor szavalóverseny ünnepélyes eredményhirdetésekor kerül sor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

1995. december 10.

Szatmárnémetiben lezajlott a hatodik Gellért Sándor Nemzetközi Szavalóverseny. A dec. 8-9-i elődöntő után a döntő dec. 10-én történt, népes versszerető közönség előtt. A Pomogáts Béla vezette zsüri két első díjat is kiosztott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./ Ugyanakkor volt a Kárpát-medencét felölelő Dsida Jenő költői verseny eredményhirdetése is. A Kovács András Ferenc vezette zsűri a beküldött szonettek alapján az erdélyi Jánosházy György és Tárczy István /Vajdaság/ kapta a díjakat, melyeket Zalán Tibor /Budapest/ költő nyújtott át. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 20., 686. sz./

1996. április 12.

Méhes Kati és Tóth-Páll Miklós, a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának két művésze Bukarestben is előadta Több is veszett Mohácsnál... című irodalmi műsorát a magyar lélekről. In memoriam Gellért Sándor. Az előadóestről beszámoló Kacsir Mária elmondta, hogy ismerte Gellért Sándort, aki Debrecenben született 1916-ban, az 1948-as fordulat után Mikolára húzódott vissza. Kacsir kiadói lektorként órákig hallgatta "regölését": Gellért Sándor A magyarok háborúja címen a második magyar hadsereg kálváriájáról írt eposzt, ebből adott elő részleteket. Nagy tehetség, aki rossz helyre és rossz időben született - állapította meg róla Kacsir Mária. /A Hét (Bukarest), ápr. 12./ Gellért Sándor /Debrecen, 1916. dec. 11.- Szatmárnémeti, 1987. nov. 14./ 1945 után évtizedekig írta A magyarok háborúja című eposzát. Verseit, tanulmányait több kötetbe rendezte, de azok nem jelentek meg, kéziratban maradtak. Munkáiból egy válogatás látott napvilágot: A magány szikláján /Kriterion, Bukarest, 1983/, ebben több részlet olvasható A magyarok háborújából is.

1996. október 20.

A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság /KLMT/ okt. 18-20-a között Szatmárnémetiben tartotta Műemlékvédelem és önkormányzat címen második konferenciáját. Ott volt Balogh Ferenc /Kolozsvár/, a KLMT elnöke, a házigazda, Bara István /Szatmárnémeti/, a KLMT alelnöke, Budapestről dr. Zádor Mihály professzor. A résztvevők több műemléket felkerestek, így Mikolán is jártak, ahol megkoszorúzták Gellért Sándor emléktábláját, aki 1948 és 1977 között itt tanított. A konferencia résztvevői felhívást adtak ki, kérve a helyhatóságokat, írják össze a műemlékek listáját. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 29./

1996. október 23.

Háromnapos konferencián tanácskoztak /okt. 11-13/ a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, valamint a Kriza János Néprajzi Társaság tagjai Bihardiószegen és Székelyhídon. Összesen huszonnyolc tudományos dolgozatot olvastak fel helytörténeti, honismereti és néprajzi tevékenységük köréből. Azért tartották a konferenciát a két érmelléki faluban, mondta el Dukrét Géza földrajztanár, az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ országos elnöke, mert ezen a tájon még nem tartottak ilyen értekezletet, emellett Székelyhídon nemrég megnyílt a halászat és a vadfogás múzeuma. Az egyik előadó, Fazekas Lóránt /Szatmárnémeti/ Partium 14 néprajzi tájegységét ismertette, majd felsorolta, kik végeztek és végeznek kutatásokat ezen a vidéken. Dánielisz Endre /Nagyszalonta/ a bihardiószegi táncszokásokat ismertette. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 23./ Bihardiószeg valamikor színmagyar település volt, most már 6500 lakosának csak a fele magyar. A házigazda itt Gellért Gyula érmelléki esperes, a tiszteletes Gellért Sándor költő fia. Dukrét Géza az EKE országos elnöke, emellett a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke is. Ez a bizottság a műemlékek és emlékhelyek feltárását és felleltározását végzi. Balogh Ferenc kolozsvári mérnök, Balogh Edgár fia, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke a tájházak fontosságát ecsetelte. Pávai Gyula /Arad/ Arad szobrairól beszélt, Pálkovács István az Árpád-kori Temesvár történetét körvonalazta, Venczel Márton /Nagyvárad/ Püspökfürdő élővilágát ismertette, Tavaszi Hajnal a barátkai missziós telep történetét taglalta, Kovách Géza /Arad/ Kézművesség a Bánságban címmel tartott előadást. Magyari Etelka Arad és Temesvár környékének helységnév-mondáival foglalkozik már hat éve. /Bodnár Gyöngyi: Hagyományaink nyomában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./

1996. november 28.

Gellért Sándor /1916. dec. 11.-1987. nov. 14./ Sinka István, Erdélyi József nemes hagyományait folytató népi író volt, 30 esztendeig élt Mikola faluban és írta A magyarok háborúja című eposzát. Kéziratban van, kiadásra vár ez az eposza és sok más műve is. /Kovács Ferenc: A mikolai remete. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

1996. december 8.

Szatmárnémetiben megrendezték a Gellért Sándor vers- és prózamondó nemzetközi versenyt, melynek főszervezője Csirák Csaba volt. Csaknem ötven versmondó jött el Szabadkától Komáromig, Nagyváradtól Gyergyószentmiklósig. 1990-ben rendezték meg először a Gellért Sándor versenyt, azóta hagyományosan Szatmárnémetiben van a döntő. Parászka Miklós, a városban levő Harag György Társulat igazgatója elmondta: a színház saját rendezvényének tekinti a versenyt. Dec. 8-án volt a döntő, melyet a színházban tartottak. A zsűri elnöke, Pomogáts Béla hiányolta, hogy egyetlen Gellért Sándor-vers sem hangzott el. Az első Domány Zoltán lett a Vajdaságból, a második Palcsó Erzsébet a Felvidékről. Többen ajánlottak fel különdíjat, többek között a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Csemadok és az Anyanyelvi Konferencia. A rendezvény keretében a Kölcsey Líceum pinceklubjában külön találkoztak a régió fiatal költői, a találkozó házigazdája Kereskényi Sándor volt. Négyen - Lövétey Lázár László, Orbán János Dénes, Sántha Attila és Vermesser Levente - műveikből felolvastak a közönségnek. /Sike Lajos: Időnként megjelent a csoda. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

1996. december 10.

Három napon át zajlottak Szatmárnémetiben a Gellért Sándor szavalóverseny rendezvényei, sokan jöttek a határon túlról is. A rendezők már az állomáson fogadni kívánták őket, s külön kérvénnyel fordultak az állomásfőnökhöz: engedélyezze, hogy a hangosbemondón magyarul is szóljanak az érkező utasokhoz. Az állomásfőnök engedélyezte, reggel magyarul szóltak az utasokhoz, ám estére a pecsétes engedély sem segített. Azzal utasították el a rendezőt, hogy valaki betelefonált: ha még egyszer magyarul megszólal a mikrofon, felrobbantják az állomást. Így állunk a demokráciával és a toleranciával még Szatmárnémetiben is! /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

1996. december 11.

A millecentenárium jegyében rendezte meg a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ az V-VIII. osztályosok megyei szavalóversenyét, mely "A nyelv csak élve tündököl" elnevezésű, évente megtartott rendezvénysorozat része. A szavalóversenynek most is a besztercei református egyház adott otthont, de már épül a református egyház védnöksége alatt a Magyar Ház a Zorilor utcában. Beszterce, Bethlen, Tenke, Magyarnemegye, Árpástó, Décse, Retteg, Apanagyfalu és Borzás magyar iskolásai jelentek meg a versenyen. A díjakat Toók Katalin megyei tanácsos, a szavalóversenyek szervezője és Sárkány Ferenc nyugalmazott tanító, a Beszterce Művelődési Alapítvány elnöke adta át. - Gellért Sándor Apanagyfalu iskolájának tanára kezdeményezésére két tanítványa szülőhelyükön gyűjtött mondákat adott elő. Gellért Sándor javasolta egy olyan rendezvénysorozat beindítását, amely a helyi hagyományokat vonultatná fel. Érdemes lenne a szervezésbe néprajzosokat bevonni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

1997. január 14.

Az Amerikai Erdélyi Szövetség tájékoztatója /Transsylvania - Erdélyi Tájékoztató. 1996. 3. szám, 37. évfolyam/ az 1956-os forradalomra emlékező összeállítást közölt, továbbá beszámolt II. János Pál pápa magyarországi látogatásáról, a Csíksomlyón felavatott Domokos Pál Péter-szoborról, továbbá az erdélyi Gellért Sándor vers- és prózamondó versenyről. A tájékoztató tartalmazza a magyar-román alapszerződés szövegét és az ahhoz fűzött véleményeket. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 14./

1998. január 24.

Gellért Sándor íróra emlékezett a napilap, halálának tizedik évfordulóján. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./ Gellért Sándor /Debrecen, 1916. dec. 11. - Szatmárnémeti, 1987. nov. 14./ több könyve kéziratban maradt.

1998. június 20.

Az erdélyi IKE kiadásában, az Erdélyi Református Egyházkerület támogatásával új sorozatként megjelent Kolozsváron az Ifjú-Erdély, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület negyedévi kiadványának első /április-június/ száma. Adorjánai Zoltán a főszerkesztő, Brassai Zsombor a helyettese, dr. Buzogány Dezső a felelős szerkesztő. Nem lesz könnyű újraindítani az Ifjú Erdélyt, melyet az egyetemes magyar művelődéstörténet is számon tart, sok kiváló munkatársa volt, köztük Wass Albert, Gagyi László, László Dezső, Jancsó Elemér, Debreczeni László, Szabédi László, Makkai László, Csetri Elek, Szabó T. Attila, Vita Zsigmond, Gellért Sándor és mások. /Makay Botond: Az Ifjú-Erdély - ötven év után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20-21./ Az Ifjú Erdély 1923 és 1944 között jelent meg.

1998. július 4.

Gellért Sándor költő emléke előtt tisztelgett a lap, többen méltatták tehetségét. Csillag volt - és egy kicsit üstökös címen írt róla Gúzs Imre. Dr. Bura László Gellért Sándor - a nyelvtörténész címmel megállapította, hogy egész életművén végighúzódik a nyelvvel való csatározás. Gellért Sándor költői nyelvtörténetét három fő vonás jellemzi: az erős népi realizmus, az etnoromantika és a históriaigény. Azonban Gellért Sándor nem tudta elveit korszerű nyelvtörténeti anyagra alkalmazni. Egyre távolabb került a mai nyelvtudomány alapvetéseitől. Az ezer oldalas kéziratában zseniális sejtések vannak, számos remek ötlet, de megállapításai távol esnek a nyelvtudomány hivatalos álláspontjától. Munkássága kritikai feldolgozásra vár. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 4./ Gellért Sándor /Debrecen, 1916. dec. 11. - Szatmárnémeti, 1987. nov. 14./

1998. augusztus 1.

Eddig nyolc alkalommal rendezték meg Szatmárnémetiben a Gellért Sándorról elnevezett vers- és prózamondó versenyt, melyek során Szilágyi Domokos versei gyakran hangzottak el. Ennek állított emléket Csirák Csaba Szilágyi Domokos költészete a Szatmár megyei versmondó pódiumokon /Kölcsey Kör, Szatmárnémeti/ című tanulmányában, amely most jelent meg. A kötet tartalmazza a legutóbbi versenyen elhangzott előadásokat is. /Újabb könyv Sziszről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1-2./

1999. április 29.

Nagyváradon a Tibor Ernő Galériában több könyvet mutattak be, a Varadinum ünnepség keretében. A városban működő Literator Kiadó vezetője, Fábián Imre mutatta be két kiadványát: Gellért Sándor A magyar Kalevala énekei és Horváth Imre Isten is sír című verseskötetet. Dr. Indig Ottó ismertette Takács Gábor Tizenöt erdélyi művész /Scripta, Nagyvárad/ című munkáját. /Pásztai András: Könyvbemutató a pincegalériában. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 30./

1999. június 1.

A nagyváradi Literator Könyvkiadó Fábián Imre szerkesztésében jelentette meg Gellért Sándor hagyatékából A magyar Kalevala énekei című költemény eredetijét. Ugyanis a Kriterionnál 1983-ban kihozott, "válogatott" verseket tartalmazó kötet csak "részleteket" kínált a 12 versciklusból álló magyar Kalevalából. Pontosabban a részletek részleteit, s azokat is több helyütt megmásítva. Gellért Sándor azon poéták közé tartozik, akiknek minden kényszerpálya ellenére az életük is műalkotás. Gellért Sándor költészete kétarcú: egyrészt egy sajátos, összetéveszthetetlen mitikus világ felmutatása, másrészt tényköltészet. - Üdvös volna legalább életműve majdani kritikai kiadásához egy Gellért-glosszáriumot csatolni, nem csak a szövegeiben gyakori tájszavak miatt: a mikolai poéta nyelvi leleményei is megérdemelnék a Gellért-szótár összeállítását.- Ugyancsak a Literator könyvműhelyből rövidesen kikerül egy újabb Gellért-kötet: A magyarok háborúja. /Szilágyi Aladár: Búvópatak a felszínen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 1./

1999. július 20.

Júl. 17-én tartották a véndiáktalálkozót Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Kollégiumban. Három-négyezer öregdiák sereglett össze. A Grebur Miklós tanár vezette Kölcsey Véndiákszövetség változatos programot állított össze. Az ismert szatmári grafikus, Muhi Sándor Szatmári arcképek sorozatának harmadik részét mutatta be, a Széchenyi-díjas Bánhidi Antal, a szobrász Csapó Sándor, a költő Gellért Sándor, a helytörténész-tanár, Janitzky Pál, s persze Kölcsey Ferenc és sok jeles szatmári portréját. Ezután a Nyíregyházára települt dr. Csomai Miklós ügyvéd Porszemek könyvét ismertették. A szatmári, Szamos menti, kőszegremetei és más anekdoták nagy sikert arattak. Dr. Csomai Miklósnak 11 Nyíregyházára átszármazott véndiák társával együtt egy korszerű (Pentium) számítógépet ajándékozott volt iskolájának. /Öreg diák nem vén diák! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

1999. október 26.

Okt. 24-én Dabolcon emlékeztek Gellért Sándorra, az itt nevelkedett költőre. Gellért Sándor kisebbik fia, Gellért Gyula érmelléki református esperes hirdetett igét. A falu lakói nagy áldozatot hoztak: a 200 lelkes gyülekezet külső segítség nélkül elvégezte a református templom belső felújítását. Görbe István tanár hangsúlyozva: Gellért Sándornak ez a falu a legnagyobb kincset nyújtotta, az anyanyelvet és a protestáns szellemiséget. A költő műveinek java része még mindig kiadatlan, varázsa halványulófélben van. Javasolta, hogy Dabolcon emléktábla őrizze Gellért Sándor nevét. /Dabolc. Ünnepi istentisztelet, Gellért Sándor-emlékünnepség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 26./ Gellért Sándor /Debrecen, 1916, dec. 11. - Szatmárnémeti, 1987. dec. 2./ költő műveinek nagy része valóban kiadatlan, de elkezdődött a kiadásuk, az első: A magyar Kalevala énekei /Literator Kiadó, Nagyvárad, 1999/

1999. december 4.

Dec. 3-4-én rendezték meg tizedszer a Gellért Sándor vers- és prózamondó versenyt Szatmárnémetiben, amelyre Vajdaságból, Szlovéniából, Kárpátaljáról, Erdélyből, és az anyaországból is érkeztek fiatalok. A résztvevők a temetőben a költő sírjánál emlékeztek Gellért Sándorra, majd elhelyezték a koszorúkat. Az első vetélkedőt 1990. december 8-án rendezték meg. /Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 6./

2000. január 21.

A Miskolc közelében levő Mályiban találkoztak a régió, a Felvidék, Kárpátalja és a Partium magyar kulturális életének képviselői. A Partiumot Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke képviselte. A régió kulturális tényezői már a rendszerváltás után megkezdték a kapcsolatok építését, Kapcsolatok néven egy alapítványt is létrehoztak, azután elapadtak a forrásai. A Partium magyarsága - elsősorban a szatmáriak - ennek ellenére tovább építették az együttműködést, a miskolciakkal. Ennek eredményeként a borsodiak rendszeresen ott vannak a szatmáriak Ady- és Rákóczy-ünnepségein, a Gellért Sándor nevét viselő szavalóversenyen, vagy a Hajnal akar lenni! népdal vetélkedőn. Ám, a régió többi részeivel a kapcsolat elapadt, vagy nagyon ötletszerűvé vált. Esély van arra, hogy a Kapcsolatok Alapítvány ismét hozzájusson forrásokhoz, segítve ezzel a régió művelődési együttműködését. /A kultúrák régiója hamarabb létrejöhet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

2000. március 11.

Mint a Gellért Sándor szavalóverseny szervezőjének, adataim vannak arról, hogy Petőfi-versekkel nagyon ritkán, csak elvétve találkozhattunk az eddig megrendezett nyolc versenyen. Ennek csak egy magyarázata lehet: nem ismerik Petőfi költészetét. Nagy vesztesége ez korunk fiatalságának!" Csirák Csaba, a szatmárnémeti Szent-Györgyi Albert Társaság társelnöke írta e sorokat 1998. február 4-én Dávid Gyulának. Nagy vonalakban hasonló tartalmú levelet küldött akkor az erdélyi magyar művelődés több más jeles képviselőjének. Az eredmény: Petőfi születésének 175. és halálának 150. évfordulója alkalmából 1998 január és 1999 március között megrendezték a Romániai Petőfi Sándor Vers- és Prózamondó Versenyt, melyre 1225 iskolás nevezett be tíz megyéből, legtöbben Szatmár, Beszterce és Maros megyéből, de még Hunyad megyéből is 62-en. Az a kiskönyv, amelyet Csirák Csaba, a verseny főszervezője most adott ki mind az 1225 diák nevét felsorolja, s van közte ilyen is, mint Marian Ioan, Turcu Dan vagy Echardt Caius. /1225 diák 442 Petőfi-verset szavalt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11-12./

2000. június 26.

Szatmárnémeti legaktívabb szervezete, a Szent-Györgyi Albert Társaság jún. 24-én tudományos ülésszakkal ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. Dr. Kiss László társelnök megnyitója után a tudományos dolgozatok szerzőit dr. Talián Ferenc mutatta be a Scheffler János Lelkipásztori Központban összegyűlt közönségnek. Az előadók között volt Kornhoffer Vilmos főgyógyszerész, dr. Radetzky Ladányi Csilla és dr. Török István. Csirák Csaba társelnök visszatekintett az eltelt évtizedre, bemutatta a társaság tevékenységét és elért eredményeit. Sokfajta művelődési esemény, rendezvény kezdeményezésében és szervezésében vállaltak szerepet. Ezek között van a Gellért Sándor szavalóverseny, Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny, az Otthonom Szatmár megye sorozat kiadása, szerkesztése, történelmi megemlékező műsorokban való részvétel, kirándulások, színházbarátok köre. Munkájuk hátterében kiterjedt erdélyi, anyaországi, nemzetközi kapcsolatrendszer van. /Ágopcsa Marianna: Ünnepelt a Szent-Györgyi Albert Társaság. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 26./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-83




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998