udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 26 találat lapozás: 1-26
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bush, George

1990. június 27.

Doina Cornea ismert ellenzéki és Petre Bacanu, a Romania Libera főszerkesztője a román ellenzéki erőknek kért támogatást az amerikai kormánytól és törvényhozástól. Fogadta őket Robert Gates, George Bush elnök helyettes nemzetbiztonsági főtanácsadója is. /Cornea asszony nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

1992. április 4.

Az amerikai képviselőház száznál több tagja határozati javaslatban igényelte, hogy a román kormány tartsa tiszteletben a kisebbségek jogait. A képviselők felhívták George Bush elnököt és James Baker külügyminisztert, hogy vitassák meg az erdélyi magyarság emberi, kulturális és önrendelkezési jogait a román és más érintett kormányokkal, valamint az EBEÉ-vel. Az amerikai képviselőház emberjogi bizottsága a bizottság társelnökei, Tom Lantos és John Porter által aláírt levelet köröz a képviselők között, amelyet később elküldenek Iliescu elnöknek. A képviselők "legmélyebb aggodalmuknak" adnak kifejezést Tőkés László püspök és családja sorsa miatt. A román parlament jobboldali tagjai azt követelték, hogy a titkosszolgálat vizsgálja ki Tőkés László tevékenységét, s a püspököt utasítsák ki az országból. Az amerikai képviselők elítélik ezt az akciót. /Levélféle a román elnökhöz. = Új Magyarország, ápr. 6./

1992. május folyamán

Az Egyesült Államok képviselőházának több dokumentumát közölte a Közlöny. Az elsőt képviselőház emberi jogokkal foglalkozó kongresszusi bizottságának társelnökei, Tom Lantos és John Porter írták alá. Ebben felkérték a képviselőket, hogy aláírásukkal csatlakozzanak a mellékelt levélhez, melyet Ion Iliescunak, Románia elnökének küldenek Tőkés László püspök ügyével kapcsolatban. 1990. márciusa óta a püspököt halálos fenyegetések érték, emellett a nacionalista támadja őt. 1991. októberében a román parlamentben az RNEP /a Vatra Roamneasca szélsőjobboldali csoportosulás politikai szárnya/ árulással vádolta Tőkés László püspököt, mert az erősödő nacionalizmust és a nemzetiségekkel kapcsolatos feszültséget bírálta. A következő dokumentum az Iliescunak elküldött levél, melyet a képviselőház 103 tagja írt alá. Ebben kérték az elnököt, ítélje el a Tőkés püspök elleni támadásokat, valamint garantálja biztonságát. A képviselők levelükben emlékeztettek arra, hogy Tőkés László püspök nagy népszerűségnek örvend az Egyesült Államokban. George Bush elnök és James Baker külügyminiszter 1990-ben találkozott Tőkés püspökkel és mindketten elismerésüket fejezték ki bátorságáért és vezető szerepéért. A harmadik dokumentum a képviselőház 415. számú határozata az erdélyi magyarság jogainak Románia kormánya általi tiszteletbentartással kapcsolatban. A nemzeti feszültségeket meg kell szüntetni, még mielőtt az 1990. márciusában Marosvásárhelyen kirobbant összetűzésekhez hasonló vérontáshoz vezetnének. A képviselőház sürgeti Románia kormányát, hogy tartson be minden, az emberi jogokra vonatkozó egyezményt és határozatot, és biztosítsa a Romániában élő kisebbségek biztonságát, továbbá a képviselőház kérje fel Bush elnököt és James Baker külügyminisztert, hogy vitassák meg az erdélyi magyarok emberi, kulturális és önrendelkezési jogaival kapcsolatos kérdéseket Románia kormányával, valamint az EBEÉ-vel. /Dokumentum. = Közlöny (Nagyvárad), május ? 6. sz./

1992. július 10.

Júl. 10-én véget ért Helsinkiben az Európai Biztonsági És Együttműködési Értekezet /EBEÉ/ kétnapos csúcstalálkozója. Iliescu elnök a csúcstalálkozó alkalmával Helsinkiben találkozott George Bush amerikai, Borisz Jelcin orosz elnökkel és más államfőkkel. /Helsinki csúcs. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

1995. október 26.

Iliescu elnök New Yorkból Houstonba utazott, ahol George Bush volt amerikai elnök fogadta. A Bush által rendezett vacsorán texasi vezető üzletemberek vettek részt. Iliescu Houstonból Bostonba utazott, ahol okt. 27-i programjában gazdasági jellegű megbeszélések szerepelnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28-29./

2000. december 16.

Az Amerikai Egyesült Államok NATO bővítési bizottságának elnöke, Bruce Jackson, aki egyben George Bush megválasztott amerikai elnök külpolitikai tanácsadója is, Romániában tette látogatásakor, dec. 14-én, Bukarestben kijelentette: a NATO bővítésének hatékonysága szempontjából Románia jelentős szerepre hivatott a térségben, de ehhez tiszteletben kell tartani a politikai kötelezettségvállalásokat, a kisebbségek javait, javítani a szomszédokkal tartott kapcsolatokat és erősíteni a demokratikus intézményeket. - A NATO-ba való belépés nem attól függ, hogy az egyik vagy másik országnak milyen a földrajzi helyzete, mekkora a hadserege, hanem attól, hogy milyen mértékben osztja az adott ország a közös értékeket - szögezte le. /Sokat kell bizonyítani az új román vezetésnek. A közös értékeket valló feleknek kínál szövetséget a NATO. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

2001. március 12.

Az egykori kommunista funkcionáriusok romániai visszatéréséről írt a The Washington Times márc. 10-i számában Ion Pacepa, aki Nicolae Ceausescu uralma idején a román hírszerzés vezetőjeként Nyugatra szökött. A cikk szerint Romániában újra felütötte fejét az antiszemitizmus. Utalt egyebek közt arra, hogy amerikai zsidó szervezetek kérték Ion Iliescu államfőt, vessen véget a náci korszakbeli vezetők rehabilitálásának. Pacepa megjegyezte: teljesen összeegyeztethetetlen lenne Románia jelenlegi soros EBESZ-elnöki funkciójával, ha tisztelegne a hírhedt Ion Antonescu marsall emléke előtt. "Az új antiszemiták nem mások, mint a régi kommunisták, akik ismét többségben vannak a parlamentben" - írta Ion Pacepa. A volt kémfőnök írásában sorra vett néhány "nacionalistává átkeresztelkedett kommunistát". A törvényhozásban jelen lévők közül kiemelte Corneliu Vadim Tudort, a Ceausescu család egykori "udvari költőjét", a Nagy-Románia Párt mostani vezetőjét, Gheorghe Buzatu volt kommunista történészt, aki újabban a vasgárdistákról szóló írásaival igyekszik rehabilitálni az egykori fasisztákat, valamint Constantin Florescut, a Ceausescu-féle "kulturális miniforradalom" egyik értelmi szerzőjét, aki antiszemita és magyarellenes aktivistává "képezte át magát". Pacepa élesen bírálta Bill Clinton volt amerikai elnököt, amiért tavaly decemberben támogató hangvételű levelet küldött Bukarestbe a hatalomba visszatért kommunistáknak. Kifejezte reményét, hogy George Bush, az új republikánus elnök "hozzásegíti majd a románokat annak meglátásához, milyen csúnya az új kormányzatuk ábrázata". /Pacepa: Romániában kiújult a zsidóellenesség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./ Pacepa két egykori beosztottjának a karrierjére is felhívta a figyelmet: Ristea Priboi lett annak a törvényhozási bizottságnak az elnöke, amely a hírszerzés fölött gyakorol felügyeletet, Tudor Tanase nyugalmazott tábornokot pedig megbízták az elektronikus megfigyelő rendszerek részlegének irányításával. /A kommunista vezetők visszatérnek. = Brassói Lapok (Brassó), márc. 16./

2001. október 3.

A román külügyminisztérium okt. 2-án közleményben határolta el magát az Amerikai Egyesült Államok új bukaresti nagykövete elleni durva támadástól. Ion Coja egyetemi tanár, a Vatra Romaneasca szervezet bukaresti fiókjának és "a románellenesség leküzdésére" létrehozott ligának a vezetője ugyanis George Bush elnökhöz és az amerikai törvényhozáshoz intézett nyílt levelében tiltakozott az ellen, hogy Washington "egy homoszexuális diplomatát" küldött "a mélyen ortodox román nép" hazájába. /Elhatárolódik a külügy a Vatrától. Coja az új amerikai nagykövetet támadta. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

2001. november 12.

Két hét leforgása alatt Románia két legfőbb államférfija, Ion Iliescu és Adrian Nastase is találkozott az Amerikai Egyesült Államok elnökével, George Bushsal. Iliescu elnök nov. 10-én, az ENSZ New Yorkban megrendezett közgyűlésén találkozott Bush elnökkel, igaz, hogy csak néhány perc erejéig. Ion Iliescu az ENSZ kétnapos éves közgyűlésére utazott New Yorkba, a közgyűlésen Iliescu is felszólalt. A közgyűlés alkalmával Iliescu számos államfővel és politikai személyiséggel találkozott, köztük Kofi Annan ENSZ-főtitkárral is, akit a "Románia Csillaga" renddel tüntetett ki /ez Románia legmagasabb kitüntetése./ Felszólalásában Iliescu hangsúlyozta, hogy a nemzetközi terrorizmus elleni harc nem vonhatja el az ENSZ figyelmét annak eredeti tevékenységéről. Iliescu szerint az Egyesült Nemzetek Szervezetére hárul a legnagyobb feladat a világrészek, országok közti gazdasági és társadalmi szakadékok áthidalásának feladatában, valamint a szegénység csökkentésében. Javasolta, hogy a tudásfejlődés érdekében egy "nyílt együttműködési modellt" kell létrehozni, amelynek szolgáltatásában minden ország - különösen a legkevésbé fejlett államok - egyenlő részben részesül. /Incze Ferenc: Új ENSZ-politikát. Ion Iliescu is találkozott George Bushsal. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

2002. november 25.

Nov. 23-án George Bush amerikai elnök Romániába látogatott. Több tízezer ember gyűlt össze a bukaresti Forradalom téren, ahol a két államfő rövid beszédet mondott. Mindkét elnök többször emlékeztetett arra, hogy ez volt az a tér, ahonnét 1989. dec. 21-én a kommunista diktatúra vezetője elmenekült, amikor a támogatására összehívott nagygyűlés a diktatúra elleni tüntetéssé változott. - Románia a múlttal való végső szakítás és az új kezdetének történelmi pillanatát éli át most - jelentette ki Ion Iliescu román államfő. Leszögezte, hogy Románia határozottan folytatni fogja a megkezdett utat, az északatlanti szövetség szilárd, megbízható partnere kíván lenni. George Bush, akinek minden mondatát hatalmas üdvrivalgással fogadta a tömeg, örömét fejezte ki, hogy Bukarestben személyesen is bejelentheti: Romániát az északatlanti szövetség felkérte a csatlakozásra, így a leendő új NATO-tagot köszöntheti. "Nem könnyű a szabadság útja, amit Románia választott, de csak ezt az utat érdemes követni. Románia ezen a történelmi úton a gyűlölet helyett a türelmet, a szomszédos országokkal való romboló rivalizálás helyett a megbékélést, a diktatúra helyett a bölcs és működő demokráciát választotta. A meghívással a NATO bizalmat szavazott Romániának" - hangoztatta. Az amerikai elnök szerint Románia azzal is erősíti majd a szövetséget, hogy hidat képez az új Oroszországhoz. "Oroszországnak nincs mit tartania a NATO bővítésétől, stabil és békés szomszédai lesznek - mondta. Néhány órás bukaresti látogatása során George Bush megbeszélést folytatott Ion Iliescuval, aki a legmagasabb román állami kitüntetést, a Románia csillaga a lánccal érdemrendet adományozta neki. /Bush amerikai elnök bukaresti látogatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

2003. március 19.

Ion Iliescu államfő márc. 18-ra összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács rendkívüli ülését, amelynek egyetlen témája az iraki helyzet és a küszöbön álló katonai beavatkozás. - Válaszoltunk egy felkérésre, amely nem jelenti azt, hogy fegyveres konfliktusokban veszünk részt, hanem támogatást nyújtunk a szövetségeseknek - mondta az államfő. /A Legfelsőbb Védelmi Tanács az iraki helyzetről tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./ Románia támogatja a terrorizmus elleni nemzetközi koalíciót és azt az ultimátumot, amelyet George Bush amerikai elnök intézett Szaddám Huszein iraki vezetőhöz - jelentették be Bukarestben a Legfelsőbb Védelmi Tanács rendkívüli ülését követően. /Támogatás és óvintézkedések. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./

2003. április 9.

Gerhard Schröder német kancellár ápr. 8-án Berlinben üdvözölte George Bush amerikai elnöknek azt a Belfastban elhangzott közlését, hogy az ENSZ-nek "vitális szerepet" kell játszania Irakban. Schröder a román miniszterelnökkel, Adrian Nastaséval lezajlott találkozója után beszélt, s azt mondta, boldog lenne, ha ezt az álláspontot minél több ország osztaná. Schröder közölte, hogy Németország segíteni akar az Európai Unióba (EU) készülő Romániának a határbiztosítási rendszer kiépítésében. A román kormányfő főleg a bankszektorban és az energiaágazatban látna szívesen több német befektetést. /Schröder üdvözli Bush közlését. Adrian Nastase Németországban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

2003. június 21.

Az akkori román kormány is felelős a zsidóknak a második világháború idején történt üldözéséért - mondta Cristian Diaconescu román külügyi államtitkár az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) jún. 19-én és 20-án, Bécsben tartott konferenciáján. Az európai antiszemitizmus témájában tartott tanácskozáson az EBESZ-tagállamok és civil szervezetek mintegy 400 képviselője vett részt. "Gyalázatos dolog, hogy a holokausztban állampolitikaként éppen azok az intézmények és hatóságok vállaltak szerepet, amelyek az állampolgárok védelmére lettek volna hivatottak. Sajnálatos módon, ez a politika jelentős számú romániai zsidót is érintett" - fejtette ki az államtitkár. Diaconescu hangsúlyozta, minden népnek vállalnia kell történelmét, és elismételte a kormány két nappal ezelőtti közleményében kifejtett álláspontot, miszerint a román állam 1940 és 1944 közötti vezetői háborús és emberiségellenes bűnökért felelősek. A kormány múlt heti nyilatkozata, miszerint 1940 és 1945 között Románia határain belül nem volt holokauszt, heves tiltakozást váltott ki nemzetközi és romániai politikai körökben. Az izraeli külügyminisztérium bekérette Románia nagykövetét. Valeria Mariana Stoica nagykövetet arról tájékoztatták, hogy "Izrael aggodalommal fogadta a román kormány nyilatkozatát, amely nem felel meg a történelmi valóságnak". A nagykövet a Ziua napilapnak adott jún. 19-i interjúban kormánytisztviselői tévedéssel magyarázta a tájékoztatási minisztérium fejlécével ellátott, holokauszttagadó kormányközlemény megjelenését. Az antiszemitizmusról tartott bécsi EBESZ-konferencia megnyitóján George Bush amerikai elnök üzenetét olvasták fel, melyben Bush kifejti, az európai államok kormányainak kötelessége megbizonyosodni arról, hogy a hivatalos tankönyvekben nem szerepelnek antiszemita tételek, illetve teljesen száműzni a hivatalos közleményekből, közszolgálati televíziók és rádiók műsoraiból a zsidóellenességet. /Salamon Márton László: Visszakozás holokausztügyben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 21./

2003. október 27.

A Magyar Amerikai Koalíció levelében arra hívta fel Colin Powell amerikai külügyminiszter figyelmét, hogy a román kormány nem teljesítette a magyar kisebbséggel szemben vállalt kötelezettségeit. A magyar érdekvédelmi szervezet abból az alkalomból írt levelet Colin Powellnek, hogy a külügyminiszter okt. 27-én Washingtonban találkozik az Egyesült Államokba látogató Ion Iliescu román elnökkel. A Magyar Amerikai Koalíció három témakört ismertetett, amelyben a román kormány következetesen megszegte ígéreteit: Bukarest elmulasztotta az elkobzott egyházi javak visszaadását, a több mint kétezer visszakövetelt ingatlan közül eddig mindössze 71 ügyében hozott csak döntést, és ezek többsége is holt betű maradt, végrehajtását akadályozzák a helyi erők és bíróságok. A Magyar Amerikai Koalíció felrója a román kormánynak, hogy nem állította helyre a kolozsvári Bolyai Egyetemet autonóm magyar oktatási intézményként, illetve a helyhatóság döntését felülbírálva megakadályozta, hogy az aradi Szabadság-szobrot ismét felállítsák a városban az eredeti helyén. A koalíció arra kéri Colin Powellt, bátorítsa a román kormányt, hogy hozzon konkrét intézkedéseket a szóban forgó ügyek előmozdítására, mivel az amerikai vélemény a múlt tapasztalatai szerint mindig is sokat számított Bukarestben. Ion Iliescunak ez lesz az első látogatása 1990 óta az Egyesült Államokban. George Bush amerikai elnök okt. 28-án fogadja őt a Fehér Házban. /Ion Iliescu az Egyesült Államokba látogat. A Magyar Amerikai Koalíció levelet írt Powellnek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 27./

2003. október 29.

A magyar ügyek kongresszusi képviseletére alakult csoport több tagja okt. 27-én levélben arra kérte George Bush amerikai elnököt, hogy Ion Iliescu román államfőnek vesse fel találkozójukon a jövő májusban NATO-taggá váló ország vállalt, de még nem teljesített kötelezettségeit, így a kisebbségi jogok biztosításának az ügyét. A kongresszusi frakció két társelnöke, a demokrata párti Tom Lantos és a republikánus párti Ernest Istook képviselők, valamint a csoport más tagjai elismerésüket fejezik ki a nemzetközi terrorizmus elleni háborúhoz, az afganisztáni és az iraki stabilitás és béke megteremtéséhez való román hozzájárulásért. A levél aláírói javasolták az elnöknek, hogy vesse fel a korrupció felszámolásának, a sajtószabadság szavatolásának szükségességét, a kisebbségi - a római katolikus, a görög katolikus, a református és az unitárius - egyházak javainak gyors, méltányos és teljes visszaszolgáltatását, a holokauszt romániai oktatásának fontosságát, a kisebbségi jogok - így az anyanyelvű oktatás és a decentralizáció jegyében a helyi autonómia - jogának a biztosítását. A "magyar" kongresszusi frakció júniusban alakult meg a Magyar-amerikai Kongresszusi Kapcsolatok Központjának (CHACR) kezdeményezésére. A lobbi iroda elnöke, Nagy Sándor. A CHACR folyamatosan dolgozik a kongresszusi frakció kibővítésén, amelynek eddig már 16 tagja van, és céljai között szerepel a magyar kisebbségek jogainak védelme is. A kongresszusi frakciónak egyébként csak a két társelnöke magyar származású. /Iliescu látogatása az USA-ban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 29./

2003. október 30.

George Bush amerikai elnök okt. 28-án a Fehér Házban fogadta Ion Iliescu román elnököt és köszönetet mondott neki országa együttműködéséért a terrorizmus elleni háborúban. Bush elnök megköszönte Ion Iliescunak Románia szolidaritását, afganisztáni, iraki és balkáni szerepvállalását. Bush elnök sürgette a romániai gazdasági reformok folytatását. Ion Iliescu okt. 28-án a CNN hírtelevíziónak nyilatkozva országa teljes szolidaritásáról biztosította az Egyesült Államokat. Kijelentette, hogy Romániának nincs más választása, mint a közös harc, mivel teljes mértékben egyetért George Bush elnökkel abban, hogy napjainkban a terrorizmus jelenti a legnagyobb fenyegetést a békére és a biztonságra. A kérdésre, hogy Románia hajlandó-e amerikai támaszpontokat befogadni, Ion Iliescu kijelentette, hogy már felajánlottak romániai létesítményeket az Egyesült Államoknak és bíznak abban, hogy hasznosnak bizonyulnak. Közölte, hogy az ország lakosságának túlnyomó többsége támogatja ezt az elhatározást és ez az Amerikába vetett bizalmat tükrözi. George Bush ezt a bizalmat megtapasztalhatta tavaly novemberi bukaresti látogatásakor, amikor a román főváros központi terén 100 ezer ember köszöntötte őt és részesítette meleg fogadtatásban - mondta Ion Iliescu a CNN-nek. /Bush-Iliescu találkozó a Fehér Házban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

2003. december 2.

Hét kelet-európai országba sugárzott adását szünteti meg év végén a jelenleg Prágában székelő amerikai Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió (RFE/RL) - jelentette be Prágában a rádió szóvivője, Sonia Winter. Az év végén megszűnik a szlovák, a litván, a lett, az észt, a román, a bolgár és a horvát nyelvű műsor. A kelet-európai műsorok megszüntetését még februárban George Bush amerikai államfő vetette fel. Azzal indokolta, hogy a régióban már előrehaladott a demokratizálódási folyamat, s az érintett országok rövidesen a NATO és az Európai Unió tagjaivá válnak. A rádiót döntően az amerikai kongresszus pénzeli. A magyar adás már a kilencvenes években megszűnt. /Elnémul a Szabad Európa Rádió. A RFE/RL megszünteti hét kelet-európai adását. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2004. július 23.

Adrian Nastase kormányfő júl. 22-én találkozott George Bush amerikai elnökkel Washingtonban. Az Egyesült Államok és Románia stratégiai partnerségének megerősítéséről, a terrorellenes nemzetközi hadjáratról, a romániai reformokról és befektetési lehetőségekről, illetve az idei választásokról beszéltek. Romániának több olyan légi fel- és leszállópályája, valamint fekete-tengeri haditengerészeti kikötője van, ahonnan csapásmérési távolságra van Irak és Közép-Ázsia, és a stratégiai partnerség keretében felajánlhatja használatukat az Egyesült Államoknak, jelezte Nastase. /Stratégiai partnerség és csillagok. Terrorizmusról, befektetésről, elnökválasztásról tárgyalt Bush és Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./ A megbeszélésen szó esett a nemzetközi örökbefogadásról is. A megbeszélések előtt tüntetők várták a román kormányfőt, és Nastase szemére hányták, hogy nem tartotta be a NATO-csatlakozás előtt tett, erre vonatkozó ígéretét, így nem adja meg egy jobb élet esélyét a román árvaházakban tengődő gyermekeknek. A Bushsal folytatott megbeszéléseken Nastase kijelentette: Románia azt fontolgatja, hogy a vonatkozó jogszabály módosításával lehetővé teszi súlyosan beteg román gyermekek külföldi örökbefogadását. – Hevesen bírálták román ellenzéki politikusok Adrian Nastasét, amiért amerikai látogatása során jelentette be: kész indulni az elnökválasztásokon. /Cs. P. T.: Támaszpont és örökbefogadás. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./

2005. március 10.

George Bush büszke rá, hogy vendégét, Traian Basescut a barátjának nevezheti, Romániát pedig szilárd szövetségesnek – jelentette ki az amerikai elnök március 9-én, a washingtoni találkozót követő sajtótájékoztatón. Bush elmondta: a megbeszélésen szót ejtettek a Fekete-tenger térségéről, és – mint hozzátette – Basescunak világos elképzelése van arról, hogy a térség miként tehető biztonságosabbá. Közölte, hogy vendége nagyon jó tanácsot adott neki Moldováról, de ennek mibenlétét nem ismertette. „Együtt akarunk működni barátainkkal a térségben a stabilitás és a béke érdekében. Nagyra értékelem tanácsát és ítéletét. Nincs jobb személy, akire hallgathatunk, például Moldova ügyében, mint Moldova szomszédja” – mondta Bush elnök. Közölte, hogy mély benyomást tett rá vendégének a korrupció felszámolására irányuló kampánya. /Bush barátjának nevezte Basescut, Romániát pedig Amerika szövetségesének. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

2006. június 23.

Budapesti látogatásra érkezett június 21-én este George W. Bush amerikai elnök. Látogatásának elsődleges célja a tiszteletadás 1956 előtt, de az egynapos vizit során sok más kérdésről is szó esett. Június 22-én Busht és feleségét a magyar köztársasági elnöki hivatalnak otthont adó Sándor-palota előtt fogadta Sólyom László. A rövid tárgyalás után Bush a parlamentbe hajtott, ahol Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, Szili Katalin házelnökkel, és a parlamenti pártok vezetőivel találkozott. Magyar részről felhozták a vízumproblémát, Bush kérte, a magyarok értsék meg, hogy az amerikai törvényeknek eleget kell tenni. Egy kézzel fogható megállapodás is született. Hamarosan a magyar állam tulajdonába kerül az egykori Táncsics-börtön épülete. A Budai Várban, a Táncsics utca 9. szám alatti kétszintes épületet az 1948. évi háborús jóvátétel értelmében bocsátotta az amerikai nagykövetség rendelkezésére a magyar állam. Gyurcsány bemutatta az amerikai elnöknek az Országház Kupolatermében elhelyezett koronázási ékszereket, a Szent Koronát. Ismeretes, 1944 novemberében a nyilasok kivitték a koronát az országból, s más ereklyékkel együtt az ausztriai Mattsee-ben, az Attersee partján ásatták el. A koronaőrök az amerikai hadsereg fogságába kerülve elárulták a rejtekhelyet, így kerültek az Egyesült Államokba a koronázási ékszerek, amelyeket csak az enyhülés éveiben, 1978. január 6-án adtak vissza Magyarországnak. Jimmy Carter elnök döntése alapján Cyrus Vance amerikai külügyminiszter hozta vissza Budapestre a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket. George Bush virágot helyezett el az 1956-os hősök Kossuth téri emlékművénélA Bush-vizit rendkívüli biztonsági intézkedések közepette zajlott, Budapest belvárosának nagyrészét lezárták, az Országházat villamoskordon vette körül. /Budapestre látogatott George W. Bush. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./ Dávid Ibolya, az MDF elnöke kérte az amerikai külügyminisztert, legyen érzékeny a más országokban élő kisebbségek önrendelkezési törekvései iránt. Condoleezza Rice nagy egyetértéssel fogadta ezt, és megemlékezett az Amerikában nevet szerzett magyarokról. A határon túli magyarok helyzetét vetette fel Bush amerikai elnöknek Semjén Zsolt. A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a kérdést szóba hozta Condoleezza Rice külügyminiszternek is, aki „megértéséről és támogatásáról biztosította” őt. Az amerikai külügyminiszter megemlítette, hogy az USA-ban is számos nemzetiség él egymás mellett, ezért az Egyesült Államok támogatja a nemzetiségi jogok biztosítását. /Budapestre látogatott az amerikai elnök. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./

2006. július 28.

Románia továbbra is az Amerikai Egyesült Államok szövetségese marad – jelentette be július 27-én Washingtonban Traian Basescu államfő George Bush amerikai elnökkel tartott közös sajtókonferenciáján. A román államfő másfél éven belül, Bush meghívására másodszorra látogatott a Fehér Házba. George Bush megköszönte Basescunak, hogy Románia nem vonta ki csapatait Irakból és Afganisztánból, és hogy lehetősége szerint hozzájárul a demokrácia meghonosításához, mind a Közel-Keleten, mind a Fekete-tenger régiójában levő országokban. A két államfő tárgyalt Moldova Köztársaság helyzetéről is; ennek kapcsán George Bush megerősítette, hogy az Amerikai Egyesült Államok kiáll Moldova Köztársaság területi egységének megtartása mellett. /Gujdár Gabriella: Basescut a Fehér Házban fogadta George Bush. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

2006. július 29.

George Bush amerikai elnök fogadta Traian Basescut, majd Donald Rumsfelddel találkozott a román államfő. Basescu elnök az Irakban állomásozó román katonák anyagi támogatása 50 százalékos növelését kérte. Basescu kifejtette: Románia továbbra is hűséges szövetségese marad az Amerikai Egyesült Államoknak. A Pentagonban folytatott megbeszéléseken szó esett a Romániában létesítendő amerikai katonai támaszpontokról. /Folytatja amerikai körútját Traian Basescu. Hayssam felől nem kérdezősködtek az amerikaiak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

2006. augusztus 25.

Augusztus 23-án a kolozsvári sajtóval találkozott Rácz Sándor, aki 1956-ban a magyar forradalom és szabadságharc idején a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács elnöki tisztségét töltötte be, jelenleg pedig a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke. Rácz Sándor szerint túlságosan keveset foglalkoznak 1956 valós képével, mi több, az elmúlt ötven évben eltorzították, elhallgatták annak értékeit. Az igazságot azonban ki kell mondani, vallja, s ha ezt mi nem tesszük meg, akkor helyettünk senki sem fogja. A valós magyar forradalom és szabadságharc legfőbb erénye, hogy – a történelemből ismert francia és más forradalmaktól eltérően – nem engedett teret a szociális kérdések előretörésének, hanem mindvégig megőrizte szabadságkövetelő jellegét. Közvetett módon Románia is a „hős pesti srácok”-nak köszönhette, hogy területéről, a felkelés leverésében tanúsított buzgósága elismeréseként, a szovjet hatalom kivonta megszálló csapatait. Az utókor az anyaországban meglehetősen hálátlanul viseltetett 1956 emléke iránt, sőt sokak szemében ma már teher erről beszélni, fejtette ki. Az a társadalmi réteg, amely évtizedeken keresztül ellenforradalomként ismerte a történteket, már nem mutat érdeklődést a valós értékek feltárása iránt. Be kell érni annyival, hogy a tisztességesen gondolkodók rétege elfogadja az igazi múltat. – Történelmünk fekete pontja, hogy Mátyás király óta nincs egységes politikánk. A mai Magyarországot az idegenek egyszerűen meg akarják szüntetni, jól tudván, hogy számíthatnak a szomszédok velünk szembeni ellenszenvére. Európa magyarellenessége szintén kitűnő táptalaj a maguknak új hazát itt létrehozni szándékozók számára – vallja. A Kárpát-medence azonban, véli, egy és oszthatatlan, ezt mindenkinek érdemes tudomásul vennie. Rácz Sándor szegény munkáscsaládból huszonhárom évesen került a forradalom sűrűjébe. A barikádon őt „úr”-nak szólították, amiként ő is úrnak, nem pedig elvtársnak szólította Kádár Jánost, aki – miután tíz éjjelen keresztül tárgyaltak – két lehetőséget ajánlott fel neki: a miniszteri tisztséget vagy az országból való kiutasítást. Mindez Rácz Sándor elveivel nem volt összeegyeztethető, így a felkelés leverése után életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Szerinte az akkori munkások nemzeti érzése volt a garancia a tökéletes önrendelkezési forma elérésére. Kifejtette: a jelenlegi magyarországi politikai hatalom a Kádár-rendszer folytatója, ezért 1956 ma még élő hősei nem állhatnak a Gyurcsány-kormány mellé. A forradalom idei ötvenéves évfordulójára rendezendő őszi ünnepségen nem közösködnek a hatalommal, nem fogadják el az arra érdemtelenek részéről felállítandó két szobrot, hanem maguk emlékeznek a 301-es parcellánál, és külön utcai nagygyűlést hívnak össze – mondta el. Rácz Sándor nemrég értesült arról, hogy a kolozsvári önkormányzat határozatot fogadott el egy 56-os emlékmű felállításáról a Sétatéren, idén októberben. Úgy véli, ez a normalizálódás jele, de egy szobor akkor jó, ha azt az arra méltó emberek emelik. Rácz Sándort 1956. november 16-án a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács elnökévé választották. A tanács 48 órás sztrájkot hirdetett Kádár János ellen, követelte Nagy Imre szabadon bocsátását. November és december hónapokban különféle ügyekben tárgyal a kormánnyal és a szovjet katonai vezetőkkel hol eredményesen, hol eredménytelenül. December 11–12-én a második 48 órás sztrájk során a NBKM követelte a letartóztatott munkástanács-elnökök szabadon bocsátását, és tiltakozott a 131 halálos áldozatot követelő salgótarjáni sortűz ellen. December 11-én Kádár a parlamentbe hívta tárgyalni, ahol letartóztatták. 1958. március 17-én, 25. születésnapján életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték. Büntetését különböző fogházakban töltötte, olyan társakkal együtt, mint Bibó István, Mécs Imre, Nagy László vagy Faddi Ottmár. Ablaka a vesztőhelyre nézett, ahol egy hónapon keresztül naponta öt-tíz forradalmár kivégzését látta. 1963-ban, külföldi politikai nyomásra, amnesztia révén szabadult. A Híradástechnikai Szövetkezetnél tudott elhelyezkedni, de ott is zaklatták. 1972. október 23-án balesetnek álcázott merényletet követtek el ellene, amelyben élete végéig tartó súlyos gerincsérülést szerzett. A hetvenes évek elejétől mintegy húsz éven keresztül illegális előadásokat tartott több magyar nagyváros magánházaiban, általában egyetemista hallgatóság előtt az ’56-os forradalomról és a kommunizmus bűneiről. 1987-től kezdve enyhült a rendszer szorítása. Rácz külföldi utakat tehetett, találkozott például Zbigniew Brzezynskivel, és fogadta id. George Bush is. 1988-ban még Göncz Árpáddal és Litván Györggyel együtt szervezni kezdték a Történelmi Igazságtétel Bizottságot (TIB), de Göncz és Rácz útjai hamar elváltak. 1989. június 16-án Nagy Imre újratemetésén az egyik szónok ő volt. 1993-ban az FKGP vezetését megszerző Torgyán Józsefhez csatlakozott, aki azonban később egyszerűen kitette őt a pártból. 2003. augusztus 18-án az MVSZ tiszteletbeli elnökévé választották. /Ördög I. Béla: Rácz Sándor: sokak számára 56 már teher. Kolozsváron járt az 1956-os forradalom egyik vezetője. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

2006. szeptember 8.

Az Egyesült Államok tegye közzé, hol működnek az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) titkos börtönei – követelte szeptember 7-én az Európai Parlament (EP) több képviselője. George Bush amerikai elnök ugyanis elismerte, hogy a CIA „kisszámú” – a Fehér Ház tájékoztatása szerint „száznál kevesebb” – külföldi gyanúsított kihallgatását az Egyesült Államokon kívül folytatja, közvetve beismerve ezzel, hogy helytálló volt a The Washington Post tavaly novemberi értesülése, miszerint a hírszerzés titkos fogva tartási helyekkel rendelkezik külföldön. Egyebek közt Lengyelország és Románia merült föl lehetséges helyszínként. George Maior (SZDP) és Norica Nicolai (NLP) cáfolták azt, hogy Romániában léteznének CIA-börtönök. A parlament különleges szakbizottságának a képviselői kijelentették, hogy a CIA-nak az ország területén folytatott tevékenységével kapcsolatos összes információhoz hozzáfértek, és ezek semmiféle „meglepetést” nem tartogattak. /Európai nyomásgyakorlás Washingtonra. CIA-börtönök: Románia és Lengyelország lehetséges helyszín. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

2007. június 13.

Felavatták a kommunizmus áldozatainak emlékművét június 12-én Washingtonban. Az avatási ünnepségen beszédet mondott George Bush amerikai elnök. Az emlékművet – a szobor talapzatán olvasható szöveg szerint – a kommunizmus több mint százmillió áldozatának ajánlják és azoknak, akik szeretik a szabadságot, továbbá „minden rab nemzet és nép szabadságának, függetlenségének”. Az amerikai kongresszus 1993-ban fogadott el törvényt arról, hogy a kommunista világdiktatúra áldozatainak emlékére emlékmű épülhet Washingtonban. A republikánusok és a demokrata párt által egyaránt támogatott törvény nyomán alakult meg a Kommunizmus Áldozatainak Emlékműve Alapítvány, amely gondoskodott az alkotás felállításáról, amely az első ilyen jellegű emlékmű az Egyesült Államokban. Több külföldi személyiséget is meghívtak. Jelen volt többek között Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke és Emil Constantinescu volt román elnök is. /Washingtoni emlékmű a kommunizmus áldozatainak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./ Az eseményen jelen volt Tőkés László püspöke, akit felkértek, hogy hálaadó imát mondjon a Truman-Reagan-szabadságérem átadásának gálaestéjén. Az emlékalapítvány legelőször múzeumot tervezett építeni Washingtonban az ottani Holokauszt Emlékmúzeum mintájára. Az adománygyűjtési nehézségek miatt a múzeum építésének ötletét elvetették. A washingtoni emlékalapítvány adatai szerint a kommunista önkényuralmi rendszerek 100 millió ember életét követelték az egykori Szovjetuniótól kezdve, Lengyelországon, Románián és Kínán keresztül Kubáig, Észak-Koreáig. Kína diktátorai 65 millió embert mészároltak le, a Szovjetunióban 20 millióan pusztultak el. A ,,kommunista holokauszt” több áldozatot követelt, mint az összes XX. századi háború együttvéve; Észak-Koreában és Kambodzsában 2–2 millióan, Afrikában 1,7 millióan, Afganisztánban 1,5 millióan, Vietnamban egymillióan haltak meg, az egykori kelet-európai kommunista államokban szintén egymillióra tehető az áldozatok száma. Az emlékalapítvány az interneten virtuális múzeumot akar létesíteni, és a jövőben valódi múzeumot is épít /Washington: Felavatták a kommunizmus áldozatainak emlékművét (Tőkés Lászlót is meghívták) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./

2008. április 3.

Bukarestben április 2-án megkezdődött a NATO csúcsértekezlete, a küldöttségek tagjait fogadáson látta vendégül Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. Bukarestbe érkezett Angela Merkel német kancellár, Gordon Brown angol miniszterelnök és Nicholas Sarkozy francia elnök is. A tengerparti Neptunon Bush–Basescu találkozóra került sor. A két államfő munkaebédje alkalmával a NATO-csúcs napirendjén szereplő kérdések mellett érintették többek közt a vízumkötelezettség eltörlését. A rendőrség NATO-ellenes tüntetést szervező fiatalokra csapott le Bukarestben, a lengyel, német és román állampolgárságú tüntetőket kihallgatják. /Bukarestben megkezdődött a NATO csúcsértekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./ George W. Bush bukaresti beszédében a tavaly Afganisztánban elhunyt Aurel Marcu román katona emléke előtt tisztelgett. /Bush. Aurel Marcu emléke előtt tisztelgett George W. Bush. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./ George Bush amerikai elnök Neptunba indult, ahol a tengerparti protokollvillában Traian Basescu elnökkel találkozott. A megbeszélés utáni közös sajtóértekezleten a két államfő kifejtette: túl kell lépni a hidegháborús szemléleten, össze kell fogni a fenyegetések ellen, a NATO bővítése az általános biztonságot szolgálja. Mindezzel a román fél is egyetért – derült ki Basescu elnök felszólalásából. Bush hangsúlyozta: Romániának vezető szerepet kell betöltenie a Fekete-tenger térségében. Ebben a körzetben olyan veszélyekkel kell szembenézni, mint amilyen a drog-, a fegyver- és az emberkereskedelem. Bush dicsérő szavakkal illette Románia gazdasági fejlődését. Basescu köszönetet mondott az Egyesült Államoknak, amiért kötelezettséget vállal a Fekete-tengeri térség biztonságának védelméért. /Bush–Basescu találkozó Neptunon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./


lapozás: 1-26




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998