udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Robertson, George

1999. január 14.

A Transilvania Jurnal arról ad hírt, hogy a romániai látogatáson tartózkodó brit védelmi miniszter, George Robertson január 12-i sajtótájékoztatóján kijelentette: valószínűleg a NATO áprilisi washingtoni csúcstalálkozóján, az eddig hangoztatottakkal ellentétben, nem hívnak meg újabb államokat a csatlakozásra. A szövetség egyelőre el van foglalva a tavalyi madridi csúcson meghívott három ország - Magyarország, Csehország és Lengyelország csatlakozásával kapcsolatos problémákkal, fejtette ki Robertson, hozzátéve: "Egyelőre a NATO nincs felkészülve újabb tagok felvételére, de, amikor eljött az idő, Románia a második bővítési körben csatlakozó államok között lesz." /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 14.- 8. sz./

2000. február 10.

Febr. 10-én George Robertson, a NATO főtitkára délkelet-európai körútja keretében néhány órás villámlátogatásra Bukarestbe érkezett, ahol elsősorban a térségbeli helyzetről tárgyalt vendéglátóival, illetve arról tájékozódott, hogy hol tart Románia felkészülése a NATO-csatlakozásra. A NATO főtitkára köszönetét fejezte ki azért a támogatásért, amelyet Románia nyújtott tavaly az észak-atlanti szövetségnek a koszovói válság megoldásában. Arról biztosította vendéglátóit, hogy a NATO továbbra is minden támogatást megad Romániának a teljes jogú tagság elnyeréséhez. Robertson szerint korai lenne még arról beszélni, hogy a NATO bővítésének második köre mikor történik majd. Az új tagok felvételének időpontját feltehetőleg 2002-ben fogják megvitatni. /A NATO-főtitkár Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

2000. március 18.

A Jugoszláviával szomszédos országok miniszterelnökeinek részvételével márc. 17-én kétnapos tanácskozás kezdődött Budapesten. A kötetlen eszmecsere során egyebek mellett Jugoszlávia demokratizálásának kérdéseit, a koszovói és a boszniai helyzetet, valamint a Duna újbóli hajózhatóvá tételét vitatják meg a kormányfők. A találkozón Ilir Meta albán, Ivan Kosztov bolgár, Ivica Racan horvát, Lubcso Georgievszky macedon, Mugur Isarescu román, Orbán Viktor magyar kormányfő és Ejup Ganic, Bosznia- és Hercegovina Föderációs elnöke mellett George Robertson NATO-főtitkár, Javier Solana, az Európa Tanács főtitkára, Bodo Hombach, a Délkelet-Európai Stabilizációs Paktum koordinátora, valamint Helmuth Strasser, a Duna Bizottság elnöke vesz részt. /Kormányfői találkozó Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

2001. január 23.

Jan. 23-25-ke között Adrian Nastase kormányfő Strasbourgba és Brüsszelbe látogat. A munkalátogatás során találkozni fog: Romano Prodival az Európai Bizottság elnökével, Günther Verheugenel, az EU bővítéséért felelős biztossal, Javier Solanaval, az ET főtitkárával és George Robertson NATO-főtitkárral. A kormányfő munkalátogatása során ismerteti a román kabinet euro-atlanti integrációs elképzeléseit, valamint gazdasági programját. /RMDSZ Sajtófigyelő, jan. 23. - 13. sz./

2001. január 26.

Ion Iliescu elnök bírálta a nemzetközi szervezeteket a román bankszektor és az állami agráripari kombinátok tervezett privatizációja miatt. Az államfő szerint ezek a szervezetek ″nem román érdekeknek megfelelően″ akarják rákényszeríteni Romániára a bankszektor magánosítását. Romániának úgy kell alkalmazkodnia a világgazdaság valóságához, hogy a világban történő változások mellett a nemzeti érdekeket is figyelembe veszi - mondta az elnök, majd név szerint is bírálta a nagy állami mezőgazdasági és agráripari kombinátok privatizációjának sürgetése miatt a Világbankot, amelynek azt vetette a szemére, hogy harminc évvel ezelőtt felbiztatta Romániát: hozzon létre ilyen nagy kombinátokat, ehhez terveket és kölcsönt is adott. Románia a kölcsönöket visszafizette, és most a Világbank ezeknek a kombinátoknak a felszámolását sürgeti. - Iliescu nyilatkozata felháborodást keltett az ellenzéki politikusok körében. Borbély László RMDSZ képviselő elmondta: csodálkozik Iliescu kijelentésein, hiszen a kormány rövid-, és középtávú stratégiájában prioritásként szerepel a bankprivatizáció. /Iliescu bírálja a tervezett privatizációkat Kijelentései ellentmondanak a kormányprogramnak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./ Iliescu elnök elhíresült beszédével igencsak kihúzta a brüsszeli talajt Nastase miniszterelnök lába alól, hiszen amíg Iliescu a magántulajdon, a bankprivatizáció, a kis- és közepes magáncégek no meg a nemzetközi pénzintézetek ellen rohant ki, addig Nastase arról próbálta győzködni az Európai Unió és a NATO vezetőit, hogy Bukarest most már tényleg elkezdi teljesíteni azokat a feltételeket, amelyek integrációs szempontból elengedhetetlenek. Günther Verheugen, az EU bővítési ügyekkel foglalkozó főbiztosa közölte a román miniszterelnökkel, hogy az Uniónak elege van az ígéretekből, most már a tetteket akarja látni, Romániában fel kell gyorsítani a gazdasági és társadalmi reformokat. Nem kapott több biztatást Nastase George Robertsontól, a NATO-főtitkártól sem. - Annyira egyértelmű volt Iliescu üzenete, hogy Brüsszelben a leforrázott Nastase csak azt hajtogathatta, hogy a gazdasági reformmal nem az elnök, hanem a kormány foglalkozik. /Wagner István: Iliescu szembekerült az RTDP-kormánnyal. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 26./

2001. március 21.

Márc. 20-án Brüsszelben George Robertson NATO-főtitkárral találkozott Mircea Geoana külügyminiszter. A megbeszélésen szót ejtettek a macedóniai helyzetről, a román hadsereget érintő reformokról, a NATO-hoz való csatlakozás feltételeinek a teljesítéséről, az északatlanti szövetség és Oroszország, Ukrajna, valamint a Moldova Köztársaság viszonyáról. - Fontos, hogy Románia rendelkezzen mindazokkal az erőforrásokkal, amelyek biztosíthatják a csatlakozás éves tervének a teljesítését, hogy ilyenformán a következő felmérésnél haladást mutathasson - nyilatkozta a Mediafaxnak a román külügyminiszter. Az első felmérést idén március 5-8. között végezték. /Geoana-Robertson találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

2001. július 2.

Ion Iliescu elnök jún. 29-én részt vett a svájci Crans Montana Fórumon, ahol a résztvevők a közép-európai térség államainak helyzetéről, a nemzetközi gazdasági integrációról és a globalizációról folytattak vitát. Az államfő ugyancsak jún. 29-én svájci állami vezetőkkel tárgyalt, és felkereste versoix-i otthonában Mihály királyt. - Erdélyről még mindig téves gondolatok élnek, sokan továbbra is azt hiszik, hogy a románok által megszerzett magyar területről van szó - jelentette ki Ion Iliescu a Crans Montana gazdasági fórumon tartott jún. 30-i sajtóértekezletén. Iliescu leszögezte, hogy Románia Európa közepén található mind földrajzi, mind geopolitikai szempontból, nem pedig Délkelet-Európában. Erdély esetében is általános az a tévedés, hogy olyan magyar területről van szó, amelyet a románok megszereztek. Téves módon azt hiszik, hogy Erdély többségében magyarok által lakott térség. Ezt nyilvánvalóan cáfolják a statisztikai adatok, amelyek szerint - ha a Bánságot is beszámítjuk - a térségben 9 millió ember él, amelyek közül csak 1 millió a magyar nemzetiségű - jelentette ki. Az államelnök júl. 1-jén Ausztriába utazott, ahol több állam- és kormányfővel együtt a megkezdődött Világgazdasági Fórumon vesz részt, és osztrák állami vezetőkkel tárgyal. Júl. 3-án az elnök felszólal a Délkelet-Európa kilátásairól tartott konferencián, ahol a tervek szerint a külföldi befektetőknek kínált új hazai lehetőségekről és a privatizáció felgyorsításáról beszél. - A Világgazdasági Fórumra 44 országból 660 résztvevőre számítottak. Románia, Lengyelország, Albánia, Horvátország, Bulgária, Ukrajna és Lettország elnökei, Szerbia, Szlovénia, Észtország, Oroszország és Litvánia államelnökei, illetve kormányfőit várták vasárnapra az osztrák városba, továbbá George Robertson NATO-főtitkárt, Günter Verheugen EU-bővítési biztost. Az egyik vitavezető Soros György lesz. /Ion Iliescu a Crans Montana és a salzburgi Világgazdasági Fórumon. Az államfő felkereste Mihály királyt, és kijelentette: Erdély nem a románok által megszerzett magyar terület. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ Ion Iliescu államfő azt állította, a történelmi Erdély területén alig egymillió-kétszázezer magyar él, hiszen tudomása szerint a bukaresti magyarok száma megközelíti a 300 000-et. - Nyilatkozatával ellentétben Iliescu pontosan tudja, hogy húszezren sem vallották magukat magyarnak Bukarestben. Ion Iliescu csúsztatása már tünetként vizsgálható. A státustörvény országgyűlési elfogadását követően Romániában ismét felerősödtek a nacionalista felhangok, a sovén hazafiak minden alkalmat megragadnak, hogy bizonygassák: az ősi román földön számunkra minden jog megadatott. Az államfővel az élen a politikusok, médiások egyaránt a számarányokkal érvelnek, ahelyett hogy végre tudomásul vennék, Romániában legalább kétmilliós magyar nemzeti közösség létezik. /Ferencz L. Imre: A cél a csúsztatást is szentesíti. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

2001. július 6.

Ion Iliescu államfő jövő héten Brüsszelbe látogat, ahol lord George Robertsonnal, a NATO főtitkárával, Romano Prodival, az Európa Tanács elnökével, Günther Verheugennel, az Európa Unió bővítéséért felelős biztosával és II. Albert belga királlyal találkozik. Iliescu a Románia az európai és euroatlanti integráció folyamatában című értekezleten vesz részt. Aleksandr Kwasniewski lengyel államfő meghívására Iliescu júl. 11-12-én Lengyelországba látogat. /Iliescu Brüsszelbe és Lengyelországba látogat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

2001. október 6.

Okt. 5-én Szófiában találkoztak a NATO-csatlakozásra jelölt országok, hogy kifejezzék szolidaritásukat az Egyesült Államok terrorellenes harcáért. A tíz ország képviselői ugyanakkor megerősítették csatlakozási szándékukat. Románia, Bulgária, Litvánia, Lettország, Észtország, Szlovénia, Szlovákia, Albánia, Makedónia és Horváthország államfőin kívül részt vett még a találkozáson a NATO főtitkára, George Robertson, az európai csapatok vezére - az amerikai Joseph Ralston tábornok. A találkozáson Ion Iliescu elnök elmondta: a csatlakozásra váró országok konkrét javaslatokkal kell, hogy előálljanak a terrorista hálózatok felszámolására. /Megerősítették csatlakozási szándékukat". = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

2001. december 14.

Dec. 13-án Romániába látogatott Lord George Roberston, a NATO főtitkára. Ion Iliescu államfővel folytatott megbeszélése után kijelentette: Románia fontos előrelépéseket tett a NATO-csatlakozás útján. Robertson szerint a román hadsereg reformja jó úton halad. A főtitkár nem volt hajlandó elárulni azoknak az országoknak a névsorát, amelyeket a 2002-es prágai csúcsértekezleten meghívnak a csatlakozáshoz. /Előrelépések a NATO-csatlakozás terén. Romániába látogatott George Robertson. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

2002. április 17.

Ápr. 16-án Adrian Nastase miniszterelnök Brüsszelben tárgyalt a 19 NATO-tagállam képviselőivel Románia csatlakozásáról. Nastase George Robertsonnal, a NATO főtitkárával, Günther Verheugennel, az EU bővítési ügyekkel megbízott főbiztosával, valamint Emma Nicholsonnal, Románia EU-jelentéstevőjével is találkozik. /NATO-vizsgán a kormányfő. Negyedik bővítési hullám? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

2002. november 22.

Nov. 21-én Prágában, a NATO-csúcsértekezlet nyitó ülésén George Robertson, a védelmi szövetség főtitkára az egybegyűlt államfők és kormányfők elé terjesztette azt javaslatot, hogy Bulgáriát, Észtországot, Lettországot, Litvániát, Romániát, Szlovákiát és Szlovéniát kérjék fel csatlakozzanak a NATO-hoz. Romániában valóságos népünnepélyekkel köszöntötték az ország prágai felkérését a NATO-csatlakozásra. A román közszolgálati rádió és televízió Prágából egyenes adásban közvetítette a történteket, ezután Ion Iliescu elnöknek az ország lakosságához intézett üzenetét, nyomban utána pedig Adrian Nastase kormányfő beszédét sugározták. /Romániát meghívták a NATO-ba. Végleges lehorgonyzás az euro-atlanti térségben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./ Ion Iliescu elnök beszédében köszönetet mondott Románia valamennyi állampolgárának, a NATO-csatlakozás kiérdemlése érdekében kifejtett erőfeszítésekért. Az államfő hangoztatta: "Ez a történelmi pillanat teljes és gyökeres szakítást jelent a múlttal, s Románia véglegesen lehorgonyzott az euro-atlanti térségben". A Romániában elért eredmények sorában említette többek között a nemzeti kisebbségek jogainak elismerését és tiszteletben tartását. Adrian Nastase kormányfő reményét fejezte ki, hogy az ország NATO-csatlakozása meghozza a külföldi beruházások fellendülését, majd kijelentette: Románia teljes mértékben magáévá teszi az új minőségével együtt járó felelősségeket, és szolidárisan részt vesz a NATO misszióiban. - A közszolgálati rádióban és televízióban megszólaltatott kormánypárti és ellenzéki román politikusok, köztük Emil Constantinescu volt államfő, valamint az 1989 decembere utáni miniszterelnökök örömmel üdvözölték a NATO-csatlakozásra való felkérést. Ez alól csak a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke, Corneliu Vadim Tudor volt kivétel. Tudor azt nyilatkozta, hogy a prágai döntés "nem öröm, hanem történelmi szükségszerűség", mert általa orvosolták "azt az igazságtalanságot", hogy Magyarország NATO-felvételével "súlyos egyensúlyhiányt okoztak a térségben". A magyarellenességéről hírhedt politikus elismerte, hogy ő volt Romániában az utolsó pártelnök, akit sikerült meggyőzni az ország NATO-csatlakozásának szükségességéről. Az RMDSZ elégtétellel üdvözölte a NATO bővítésére vonatkozó prágai döntést. A romániai magyarság számára szintén történelmi jelentőségű az, hogy Románia az Euro-atlanti Szövetség tagjává válik. Az RMDSZ álláspontja szerint ez a történelmi fontosságú döntés csak úgy születhetett meg, hogy az elmúlt években Románia politikailag stabil partnerként végrehajtott bizonyos reformintézkedéseket. /Romániát meghívták a NATO-ba. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

2003. március 4.

Márc. 3-án a képviselőház és szenátus együttes ülésének vendége volt Lord George Robertson, a NATO főtitkára. Robertson méltatta a csatlakozási folyamat során Románia által eddig megtett lépéseket, ugyanakkor emlékeztette a részvevőket arra, hogy az integrációnak továbbra is fontos külpolitikai célnak kell lennie az ország számára. Lord George Robertson felsorolta azokat az irányvonalakat, amelyek elengedhetetlenek a demokrácia kiteljesedéséhez. Hangsúlyozta a katonai reform, a titkos információk biztonságának szavatolása, a közigazgatási és igazságszolgáltatási reform, a gyermekvédelem és nem utolsó sorban a gazdasági reform, valamint a korrupció-ellenes törvények alkalmazása terén megtett lépések kiteljesítésének fontosságát. A NATO főtitkára elmondta: bízik abban, hogy Románia teljesíti vállalt kötelezettségeit, és így Románia 2004-ben teljes jogú NATO tagállam lesz. /Tájékoztató a Képviselőház és a Szenátus 2003. március 3.-i együttes üléséről. = RMDSZ Tájékoztató, márc. 4., 2404. sz./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998