udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Geréb László

2004. május 21.

Immáron a hetedik tanévre, felvételi időszakra készül Székelyudvarhely felsőfokú oktatási intézménye, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája. Geréb László, a MÜTF ügyvezető igazgatója büszke arra, hogy elsőként Romániában intézményükben folyt magyar nyelvű nappali tagozatos gazdasági oktatás. Végzőseik csak TELC (angol nyelvvizsga) és ECDL (európai számítógép-kezelői jogosítvány) vizsga letétele után kapják meg a diplomát. Marad az eddigi szakirány, nappali tagozatos közgazdászképzés magyar nyelven, emellett szeretnék bevezetni ennek a távoktatásos formáját is. A főiskolán újdonság az euromenedzseri másoddiplomás képzés, távoktatás formájában. A székelyudvarhelyi képzési központ a magyarországi Akkreditációs Bizottság által akkreditált oktatási intézmény. Ugyanakkor képzési központjuk akkreditált ECDL és TELC oktatási és vizsgaközpont is. /Szakmaiság és bővülő oktatási kínálat. Beszélgetés Geréb Lászlóval, a MÜTF ügyvezető igazgatójával. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 21./

2005. május 11.

Román–magyar üzletember-konferenciát rendeztek Debrecenben a székelyföldi befektetési lehetőségekről. Borbély László területrendezési miniszter Befektetési lehetőségek a Székelyföldön címen tartott előadást. Elmondta, míg a 2001 és 2004 közötti időszakban az akkori kormány Erdély számára 98,77 milliárd lejt különített el infrastruktúra-fejlesztésre, a havasalföldi megyék összesen 114,064 milliárd, a moldvaiak 132,318 milliárd, a dobrudzsaiak pedig 267,107 milliárd lejt kaptak hasonló célból. Hangsúlyozta: 2007 és 2013 között jelentős uniós forrásokra lehet majd pályázni Romániában, ahhoz viszont, hogy a pénzek lehívhatók legyenek, pályázni képes befektetőkre lesz szükség. „Ebben számítunk önökre” – zárta előadását Borbély. – Tulajdon-tudás-tranzit-turizmus-tartás – fogalmazta meg az „5T” elvét előadásában Matolcsy György volt gazdasági miniszter, a budapesti Növekedéskutató Intézet igazgatója. Matolcsy hangsúlyozta: a Kárpát-medencei földterületek magyar tulajdonban tartása egyre nehezebb feladat, amióta a főleg olasz befektetők földvásárlása Erdély-szerte elterjedt. A „tranzit” címszó alatt az autópályák építésének fontosságát hangsúlyozta. „Ausztria ma már csak jövedelme 8–10 százalékát köszönheti az idegenforgalomnak, de kezdetben ez az arány magasabb volt. Ezt az utat kell követnie a Székelyföldnek is” – tette hozzá. A „tartás” kapcsán figyelmeztetett: rossz kompromisszumokat nem szabad kötni, a közösségi méltóság pedig olyan célok révén tartható, mint a területi autonómia. Geréb László, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF) székelyudvarhelyi képzési központjának ügyvezető igazgatója a belső tényezők – vállalkozóbarát gazdaságpolitika, infrastrukturális fejlesztések, lakossági derűlátás – fontosságát hangsúlyozta. Halász János, az ITD Hungary Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. romániai hálózatának vezetője igazat adott Matolcsy Györgynek abban, hogy a magyar kormánynak nincs koherens határon túli stratégiája. /Salamon Márton László: Debrecenből kéne jönni… = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./

2005. május 19.

Csíkszeredán május 13-án rendezték meg Székelyföld – jövőképünk Európa küszöbén című konferenciát. Cseke Gábor szerint a rendezvény választ adott arra a közvélekedésre, hogy Székelyföldnek még az ország EU-csatlakozása előtt meg kell adni az autonómiát, a cikkíró hozzátette, hogy mihez kezd majd vele az itt élő pár százezer ember, az majd a jövő zenéje. Az autonómiához a térségnek „ki kell találnia” önmagát, föl kell vázolnia azt a jövőmodellt”, szögezte le előadásában Tamás Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója. Amíg erre nincs programszerű, működőképes válasz, addig a Székelyföld önálló politizálása, autonómia-törekvése merő illúzió és demagógia. A Székelyföld 2000 munkacsoport általa kezdeményezett három Székelyföld konferencia (2000, 2001, 2002) anyagai, a Sapientia – EMTE szakembereinek bekapcsolása olyan alapot jelentenek, amire építeni lehet. Gagyi József A krízis éve 1949 (Múltunk Könyvek, Pro-Print, Csíkszereda, 2004) című könyvében azokat a nyomokat kereste, hogy Székelyföld, az erdélyi magyarság tömbben élő csoportja miként veszítette el önrendelkezésének utolsó foszlányait, a diktatúra kényszerének engedve. A szerzőt másik tanulmányában /Határ, amely összeköt, Regio (Budapest), 2003/3./ a Magyar Autonóm Tartomány (MAT) létrejöttét követő propaganda, illetve közvélekedést vizsgálta. A MAT létrehozását mindkét oldalon indulatosan félreértették. A magyarok úgy érezték, hogy védett területen, egyfajta „kicsi Magyarországon” élnek. Cseke szerint a MAT története azt mutatja, hogy erővel a jogrend sohasem oldja meg a kisebbségi önállóság, az önigazgatás kérdését. A 85. évében levő dr. Molnár Jenő professzor Táj és társadalom című szöveggyűjteménye erősíti a székelyföldi helyzetfelismerést. Székelyföld autonómiájához önálló intézményekre és gazdasági önállóságra van szükség. Jelentős még a tatabányai Limes negyedéves tudományos szemle 2004-es két székelyföldi száma a sokszempontú régiómegközelítés miatt. A székelyudvarhelyi Geréb László tanulmánya (A Székelyföld a román gazdasági-statisztikai térben) 1999–2000-es adatok alapján hasonlította a székely régiót az általános romániai helyzethez. A népszaporulat szempontjából a régió nem áll a legrosszabb helyen, a foglalkoztatottság tekintetében szintén nincs rossz helyzetben. A május 13-án tartott konferencián Z. Karvalics László kutató Információs társadalom a Székelyföldön? Című előadásában kifejtette, hogy a hálószerű kommunikáció, a gyors összekapcsoltság szinte minden esetben látványosan javít a demokratizmus minőségén. A tatabányai folyóiratban, a Limesben a székelyudvarhelyi Ilyés Ferenc Rövid helyzetkép a Székelyföld gazdaságáról címmel megállapította, hogy a gazdasági szerkezet kiegyensúlyozottnak mondható, azonban a közlekedési utak szempontjából periférikus helyzet hátrányosan érinti a vidéket mind a beruházási kedvet, mind a kereskedelmet illetően. Kassay János csíkszeredai geográfus tanulmánya (Városok és településhálózat a mai Székelyföldön) szerint a régió nem homogén, s mind környezeti, mind történelmi-kulturális szempontból több térségre, számos élő tájegységre és kistájra darabolódik. Székelyföld jelenleg közigazgatásilag három részre van szakítva, ugyanakkor feloldódik egy határain jóval túlmutató, hivatalosan megállapított fejlesztési régióban, amely hat erdélyi megyét egyesít (Központ-régió), s amelyben a székelyföldi sajátos érdekek alárendelődnek. Az 50 várost, 335 községet és 1828 falut magában foglaló, 2,6 millió lakost számláló (ennek 64,4 %-a román, 30,7 %-a magyar, 1,3 %-a német és 3,3 %-a cigány az 1992-es adatok alapján), Erdély több mint egyharmadát kitevő régióban a székely vidéknek, főként Brassó és Szeben megyék mellett másodhegedűs szereppel kell beérnie. Székelyföldnek nincs egy klasszikus értelemben vett vonzásközpontja. Marosvásárhely rendelkezik ugyan a regionális központra jellemző funkciókkal, ugyanakkor a legerőteljesebb hatást inkább csak saját megyéjére fejti ki. Székelyföldre irányuló vonzáspászmája megütközik a Brassó által kifejtett befolyással. A székelyföldi autonómiatörekvésekben akkor ígérkezik majd előbbre lépés, amikor különleges régiófejlesztési projektek valósulnak meg. A Limesben olvasható továbbá Bíró Béla politológus tanulmánya (Az autonómia esélyei), példaanyagában idejétmúlt. Bíró szerint az elhíresült Gross-féle jelentés kimondja ugyan, hogy a kisebbségek autonómia-törekvések jogosak, de azt is leszögezi, hogy ez csak a többség egyetértésével érvényesítő. Autonómiáról csak valódi demokratikus viszonyok között lehet szó. /Cseke Gábor: Kitalálni önmagunkat, avagy az autonómia csapdái (1.). = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 18., (2.) máj. 19./

2007. március 22.

A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája 2007 szeptemberétől az eddigi közgazdász szak mellett egy új felsőoktatású képzést indít, a kommunikációs szakot, tájékoztatott Geréb László, a MÜTF székelyudvarhelyi tagozatának igazgatója. Az induló új szak a bolognai folyamat rendszerének megfelelően hároméves felsőfokú képzést biztosít, levelezési formában. A kommunikációs oktatás minőségét biztosítandó már felvették a kapcsolatot a New York-i Kommunikációs Akadémia képviselőivel, valamint a Budapesti Kommunikációs Főiskolával is. Szeptemberben lesz tízéves a tatabányai MÜTF székelyudvarhelyi tagozata. /Máthé László Ferenc: Kommunikációs képzést indít a MÜTF. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 22./

2007. november 7.

Hegedüs István lelkipásztor negyvenegy évi lelkészi szolgálat után nyugdíjba vonult, búcsú istentiszteletét tartotta Tasnádon november 4-én, vasárnap, népes gyülekezete előtt. Tasnádon 13 évet szolgált. A presbitérium az 1467–ben Vindgárdi Geréb László Erdély római katolikus püspöke által épített templomot ábrázoló olajfestménnyel ajándékozta meg, amely ma a tasnádi református gyülekezet temploma, alkotója Vass Csaba tasnádi festőművész–grafikus. /Kovács Albert: Búcsúistentisztelet Tasnádon. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 7./

2009. július 7.

Az elmúlt évhez képest nincs számottevő újdonság a Hargita megyében működő egyetemek által meghirdetett szakok felhozatalában. A paletta széles: az államadminisztrációs képzéstől a zenepedagógián át az élelmiszer-ipari mérnöki képzésig szinte minden megtalálható. A székelyudvarhelyi Modern Üzleti Tudományok Főiskolán (MÜTF) már megkeződött a beiratkozás a közgazdaság és kommunikáció szakokra. Újdonság, hogy idéntől indítják a másoddiplomás képzést: Udvarhelyen online marketingen, Gyergyószentmiklóson pedig euromenedzser szakokon, nyilatkozta Geréb László, a MÜTF igazgatója. A Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem az új tanévre a csíkszeredai helyszínen a már jól bejáratott szakokra hirdet felvételit. A meghirdetett szakok: könyvelés és gazdálkodási informatika, általános közgazdaság, agrár- és élelmiszer-ipari gazdaság, környezetgazdaság, román nyelv és irodalom – angol nyelv és irodalom, szociológia – vidékfejlesztés, kommunikáció és PR, élelmiszer-ipari mérnök, környezetmérnöki szak. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem tíz éve létrehozott csíkszeredai kirendeltségén minden a tavalyi rendszer szerint működik. Egy hét múlva kezdődik az informatika szak tizenöt ingyenes és huszonöt fizetéses helyére való beiratkozás. A magánegyetemek is jelen vannak. A Babes–Bolyai Tudományegyetem Földrajz, illetve Szociológia és Szociális Munka Kara indít képzéseket Gyergyószentmiklóson. /Továbbra is tanulni. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

2009. október 12.

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) a hét végén tartotta XVIII. vándorgyűlését Szatmárnémetiben „Kiút a válságból a közép-kelet-európai országok számára” címmel. A megnyitón Coltea Tibor, az RMKT elnöke, valamint Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere köszöntötte a résztvevőket. Az előadók között szerepelt dr. Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank Igazgatótanácsának tagja, a kolozsvári BBTE docense; Angyal G. Ádám, a budapesti Corvinus Egyetem tanára; dr. Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának parlamenti képviselője; dr. Geréb László a székelyudvarhelyi MÜTF ügyvezető igazgatója; Coltea Tibor; Piricsi Alpár, a kolozsvár Tipo Offset Kft. Igazgatója; dr. Pete István számvevőszéki tanácsos, a kolozsvári BBTE docense; Csata Zsombor, a kolozsvári BBTE szociológia tanszékének docense; László Péter szociológus; valamint Pogány Erzsébet, a felvidéki Szövetség a Közös Célokért társulás igazgatója. /Közgazdász vándorgyűlés. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 12./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998