udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 41 találat lapozás: 1-30 | 31-41
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Geréb Zsolt

1995. október 25.

Okt. 19-én kezdődött Kolozsváron a Református Teológiai Fakultás centenáriumának háromnapos ünnepsége. Szükség volt-e kiragadni a közel négyszáz éves protestáns teológiai oktatásból /Gyulafehérvár, 1622-1662, Nagyenyed (1662-1895), Kolozsvár (1895-) a száz évet, teszi föl a kérdést Miklós László, de a professzorok erre az évfordulóra készültek. Az utóbbi időkben évről évre bővült a hallgatók keretszáma, már szlovákiai, kárpátaljai, vajdasági, sőt magyarországi diákjai is vannak. Több kiadvány készült el az évfordulóra. Az ünnepségen beszédet mondott dr. Geréb Zsolt rektor, majd a két püspök, dr. Csiha Kálmán és Tőkés László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

1995. december 14.

1920. dec. 14-én Nagyváradon a trianoni döntés következtében a Tiszántúli Református Egyházkerülettől leszakadt 8 csonka egyházmegye 153 egyházközségének küldöttei bejelentették az önálló egyházkerület megalakulásának szándékát. Ennek az eseménynek a 75. évfordulóján, dec. 14-én a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jubileumi közgyűlést hívott össze. Megjelentek között volt Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet, Hegedűs Lóránt, Márkus Mihály, dr. Bütösi János és dr. Csiha Kálmán püspökök, dr. Geréb Zsolt, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora valamint számos más hazai és külföldi egyházi, politikai és közéleti személyiség. Tőkés László püspök beszédéből a töretlen hit hangja csendült ki. Kiosztották a Pro Partium díjakat, melyeket idén Tempfli József katolikus megyéspüspök, András Ágoston nyugalmazott tanár, Demény Lajos történész és Húbert Ferenc, a budapesti Pro Hungaris Alapítvány igazgatója nyert el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

1998. május 18.

Máj. 16-án először rendezte meg a tervek szerint ezután rendszeresen jelentkező Akadémiai Napokat a Protestáns Teológiai Intézet /Kolozsvár/. 1989 előtt a körülmények befelé fordulóvá tették az intézetet, emlékeztetett dr. Geréb Zsolt, az intézet rektora, azóta a helyzet megváltozott. A teológusok állandó párbeszédet folytatnak más egyetemek hallgatóival. Még néhány év szükséges ahhoz, hogy a diktatúra idején megüresedett parókiákra lelkészek kerülhessenek, állapította meg a rektor. Felhívta a figyelmet arra, hogy sok erdélyi hallgatót vonzott a Miskolcon működő Károli Gáspár Teológiai és Missziói Intézet, amely nem nyert akkreditálást és az egyetemes református egyház nem ismeri el az ott végzettek diplomáját. Ez az intézet megosztja a református egyházat, erről értekezett dr. Juhász Tamás teológiai professzor az Üzenet /Kolozsvár/ legutóbbi számában. /Akadémiai Napok a Protestáns Teológián. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

1998. augusztus 22.

Az RMDSZ oktatási főosztályának székhelyén, Kolozsváron tartotta aug. 11-én munkamegbeszélését a Felsőoktatási Tanács az önálló magyar egyetem újraindításával kapcsolatos kérdésekről, ugyanakkor javaslatokat dolgoztak ki az egyetem létrehozását előkészítő kormánybizottság számára. A tanács munkájáról Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke számolt be az Udvarhelyi Híradóban. A Felsőoktatási Tanács tagjai: Szilágyi Pál a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, Tonk Sándor egyetemi tanár, Horváth Andor egyetemi tanár, a Bolyai Társaság elnöke, dr. Jung János a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet képviselője, Geréb Zsolt, a teológiai intézetek képviselője, Pusztai Kálmán, a kolozsvári Műszaki Intézet professzora, Kovács Béla /Sulyok István Református Főiskola/, Jakab Sámuel, a kihelyezett tagozatok képviselője/. A stratégia egyértelmű, a cél az önálló magyar egyetem. Az önálló magyar egyetemen tíz kar fog működni: természettudomány és matematika, bölcsészkar, jog-, közgazdaság- és politikatudományok, református teológia, római katolikus teológia, művészeti, zeneművészeti, műszaki tudományok, mezőgazdasági tudományok, orvosi és gyógyszerészeti kar. /Ismét lesz magyar egyetem! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22-23., az Udvarhelyi Híradó nyomán/

1998. november 18.

Nov. 14-én Kolozsváron, a kerekdombi református templomban adták át a Diaszpóra Alapítvány Czedler Márton- és Földes Károly-szórványdíjait. Vetési László lelkész, a Diaszpóra Alapítvány elnöke elmondotta: idén immár hatodik alkalommal kerül sor e díjak kiosztására. Idén elsősorban az otthonteremtőket, a kicsikre, a fiatalokra figyelőket jutalmazták. Azokat, akik bentlakást, tábort, közösségi keretet tudtak teremteni a szórványban élő magyar fiatalok számára. Jenei Tamás, az alapítvány alelnöke a díj jelentőségét méltatta. A Földes Károly-díjat a magyarköblösi gondnok, a 75 éves Terebesi László vehette át, aki 1945-től gyülekezetének kántora. Az előző rendszer legsötétebb éveiben is tartotta falutársaiban a lelket, heti rendszerességgel istentisztelet volt a faluban. A Czedler Mártonról elnevezett díjjal Dobai László székelyudvarhelyi lelkészt jutalmazták. Szórványlelkészként hosszú évekig a Hunyad megyei hátszegi egyházközség szétszóródott magyarságát gyűjtötte össze. Geréb Zsolt teológiai professzor laudációjából azt is megtudtuk: 1990-ben pályázat útján foglalta el lelkészi állását a székelyföldi városban, ahol lázas munkába kezdett a református diákotthon megteremtéséért. A 4 emeletes, 120 férőhelyes bentlakás ma már számos, szórványból érkezett magyar gyerek számára jelent biztos menedéket az anyanyelv megóvásához és a református hit megtartásához, elmélyítéséhez. Díszoklevelet az anyanyelvi szórványtáborok szervezői kaptak: Tatár Mihályné Péterffy Irén nagykendi és Kabai Ferencné Hegyi Gitta szamosújvári tiszteletes asszony, valamint Lukácsi Szilamér erdőcsinádi lelkész. Kolozsvári teológusok részvételével evangelizációs hét rendezéséért a petrozsényi gyülekezet kapott emléklapot. /Díjak a szórványmagyarság támogatására. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

2000. április 20.

Harminc erdélyi magyar akadémikus és egyetemi tanár aláírásával utasította el a durva hangnemű támadásokat, amelyek a romániai magyar sajtóban jelentek meg Patrubány Miklós és a VET ellen. Az aláírók között szerepelnek egyetemi tanárok, orvosprofesszorok, dr. Csetri Elek, dr. Faragó József, dr. Toró Tibor /akadémikusok/, dr. Kozma Zsolt, dr. Geréb Zsolt, dr. Juhász Tamás teológiai tanárok. /(A VET Sajtószolgálata): Akadémikusok és professzorok Patrubány Miklós mellett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

2002. július 9.

A kolozsvári Teológiai Intézet, a Sulyok István Református Főiskola és a Partiumi Keresztyén Egyetem professzora, dr. Eszenyeiné dr. Széles Mária ötven esztendős tanári és lelkészi szolgálatát ünnepelték júl. 7-én a nagyváradolaszi református templomban. Nagyvárad köztiszteletben álló professzorát sokan köszöntötték. Tőkés László püspök köszöntötte az ünnepeltet, tanártársai közül pedig dr. Tőkés István, a magyarországiak nevében dr. Pásztor János. A professzorasszony Ige és történelem, azaz a prófétai igehirdetés teológiája c. könyvét dr. Geréb Zsolt kolozsvári teológustanár méltatta. /(Balla Tünde): Ötvenéves jubileum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

2004. május 29.

Május közepétől új rektora van a nagyváradi Partiumi Keresztyén Egyetemnek dr. Geréb Zsolt professzor személyében. Teológiai tanulmányait Kolozsváron és Nagyszebenben végezte, posztgraduális képzésen Bukarestben és a hollandiai Utrechtben vett részt. 1980-tól a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben tanított, előbb a bibliai nyelvek lektora volt, majd az újszövetségi írásmagyarázat és bibliai teológiai tanszék vezetője, docensi, illetve professzori minőségben. 1994–1998 között az intézet rektora. Négy éve társult tanárként tanított a Partiumi Keresztyén Egyetem teológia-vallástanár szakán. Hosszú éve folyik a PKE különböző karainak, illetve magának az intézménynek az akkreditációja. Felkérték arra, hogy vállalja el a tisztséget. A két református egyházkerület, mint testvér-egyházkerület, köteles egymást támogatni, segíteni. /Csomafáy Ferenc: A Partiumi Keresztyén Egyetem szolgálatában. Beszélgetés dr. Geréb Zsolt rektorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

2005. június 17.

A Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) nem elvont szellemi műhely létrehozása a cél, hanem a magyar közösség képzése – jelentette ki Nagyváradon Tőkés László református püspök. Az intézmény középtávú tervei között szerepel egy új épület megépítése Nagyvárad Újváros nevű negyedében, az egyetemi épületek szomszédságában. A tervekhez a Sapientia Alapítvány kuratóriuma már megítélte a szükséges induló összegeket. Ősztől beindul az agrárképzés is, és Szatmárnémetiben szeretnék folytatni a terjeszkedést. „A félmillió partiumi magyart megilleti az önálló egyetem” – hangoztatta Tőkés László. Geréb Zsolt, a PKE rektora közölte, idén az egyetem is csatlakozik a Bolognai Folyamathoz, azaz itt is bevezetik a kétszintű képzést. A teológia, német és szociológia szakokon már az új, 3+2-es éves oktatási rendszerben indul a képzés. A felvételiről elmondta, a rendelkezésre álló helyek nyolcvan százaléka tandíjmentes, húsz százaléka pedig költségtérítéses lesz. /Balogh Levente: Új szakok idén, campus később. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./

2005. július 15.

A Partiumi Keresztény Egyetem vezetősége, tanári kara, munkaközössége és diásága nevében búcsúzott dr. Geréb Zsolt rektor az elhunyt dr. Szegő Katalin filozófiatörténésztől /1933. febr. 18. – 2005. jún. 17./, az egyetem tanárától. Szegő Katalin egy hónappal ezelőtt még részt vett a Partiumi Kiadó munkaülésén, ahol a kiadói tervekről tanácskoztak. A végzetes betegség elvitte őt. Dr. Szegő Katalin szülővárosában, Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen létrehozta a filozófiai tanszéket. /Dr. Geréb Zsolt, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora: Búcsúbeszéd dr. Szegő Katalin ravatalánál. = Patiumi Közlöny (Nagyvárad), júl. 15./

2005. szeptember 17.

Szeptember 16-án kezdődött a magyar professzorok világtalálkozója Marosvásárhelyen, a Sapientia EMTE új épületében. Több mint 60 előadás hangzik el a találkozón. – E jelentős megvalósításra szeretnénk felhívni a figyelmet, s lehetőséget teremteni a 15 országból érkezett több mint 20 rektornak és professzortársaiknak, hogy előadják, ami a legérdekesebb lehet a hallgatóságnak, majd közösen ajánlást fogalmazzunk meg a magyar kormánynak – hangsúlyozta Kecskés Mihály, a Magyar Professzorok Világtanácsának elnöke. Megvitatják a Kárpát-medencei magyar nyelvű felsőoktatás helyzetét, ugyanúgy a Kárpát-medencei orvos- és állatorvos szakember-utánpótlás gondjait is. Kecskés Mihály elnök beszámolt a 26 országból 750 tagot számláló Magyar Professzorok Világtanácsának munkájáról, amelynek során kiemelt feladatként kezelik az anyanyelv, a környezetvédelem valamint az informatika témakörét. A Magyar Professzorok Világtanácsa szívügyének tekinti a Kárpát-medencei magyar professzorok támogatását, akiket minden találkozón vendégül látnak. Miklós László professzor, a szlovák kormány környezetvédelmi minisztere a tudat fejlesztésének fontosságára építette előadását. Beszédének végén a szerkesztésében megjelent Szlovákia tájatlaszát nyújtotta át a marosvásárhelyi kar dékánjának, Hollanda Dénesnek. A magyarországi felsőoktatási reformról nyújtott átfogó képet Mang Béla professzor, a budapesti Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára, aki többek között a kétciklusú képzésre való áttérés nehézségeiről és a magántőke bevonásával megvalósított fejlesztésről szólt. Magyarországon 421.520 egyetemi index van kézben, ami azt jelenti, hogy a 18-25 év közötti korosztály 42-44 százaléka folytatja tanulmányait a felsőoktatásban. A négy éve megnyílt Sapientia előtt álló feladatokat ismertette Szilágyi Pál, az egyetem rektora, majd Hollanda professzor szólt arról az erőfeszítésről, amelynek nyomán a marosvásárhelyi műszaki egyetem felépült. Idén 45 szakon indul magyar nyelvű alapképzés a Babes-Bolyai Egyetemen, ahol 10.124 magyar hallgatót iskoláztak be – hangzott el Benedek Józsefnek a Babes-Bolyai Egyetemen történt szerkezeti változásáról szóló előadásában. Hét egyetemi tanárnak nyújtották át a Magyar Professzorok Világtanácsának kitüntetéseit (Szilágyi Pál, Hollanda Dénes, Geréb Zsolt, Rácz Olivér, Éva Erzsébet, Fekete László, Varga Zoltán), majd aláírták a Sapientia EMTE marosvásárhelyi kara és a Professzorok Világtanácsa közötti együttműködési megállapodást. /Bodolai Gyöngyi: Magyar nyelvű felsőoktatás a Kárpát-medencében. Professzorok világtalálkozója a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./

2005. október 24.

Október 23-án Kolozsváron az evangélikus templomban gyülekeztek mindazok, akik együtt óhajtottak emlékezni 1956-ra. A gyülekezetet Adorjáni Dezső Zoltán püspök köszöntötte. Igehirdetésében dr. Geréb Zsolt professzor a megbocsátásra és a megbékélésre szólított fel, egyszersmind arra figyelmeztetett: a nép múltját, szenvedéseit nem szabad elfelejtenünk. Dávid Gyula irodalomtörténész emlékbeszédében kiemelte azoknak az ismert vagy névtelen romániai magyaroknak az alakját, akik életükkel vagy szabadságukkal fizettek akkori bátor kiállásukért. Kiss Béla lelkész gyertyát gyújtva emlékezett azóta elhunyt bajtársaira, azokra a papokra, teológushallgatókra és tanárokra, akikkel együtt szenvedték el a börtön megaláztatásait, és akiknek felekezeti különbségeken túlmutató emberi nagysága, odaadása nélkül talán nem lehetett volna túlélni azokat az időket. Hatházy András színművész az 1956-os forradalom hatására keletkezett versekből szavalt el néhányat. /E.-R. F.: Gyertyagyújtás a bajtársak emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

2005. november 24.

Háromnapos rendezvénysorozattal ünnepli a nagyváradi Sulyok István Református Főiskolából lett Partiumi Keresztény Egyetem fennállásának tizenötödik évfordulóját. A november 24-26-a közötti rendezvénysorozat előadásokból, megemlékezésekből áll. November 24-én tartják a Bolyai-emlékkonferenciát, melyre számos bel- és külföldi vendég hivatalos. /15 éves a Partiumi Keresztény Egyetem. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./ Geréb Zsolt, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora hangsúlyozta, az egyetem ügye az egész magyar társadalom ügye. Szűcs István egyetemi kancellár ismertette részletesen a programot. Végül Pajzsos Zsolt a PKE diákszervezetének leköszönő elnöke elmondta, a diákszervezet megalakulásának tizedik évfordulóját ünnepli. /Tóth Hajnal: Ma kezdődnek a Partiumi Egyetemi Napok. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 24./

2005. november 30.

November 24–26. között emlékeztek meg Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem alapításának 15. évfordulójáról. November 24-én a kolozsvári Bolyai Társaságot látták vendégül, majd Gaal György, Csetri Elek, Gábor Zoltán, Kerekes Jenő, Balázs Sándor és Horváth Andor professzorok tartották meg a kolozsvári egyetemi és tudományos élettel kapcsolatos előadásaikat. November 25-én nemzeti kisebbségi felsőoktatási konferenciára került sor, amelynek keretében délelőtt az Erdélyben működő magyar és vegyes tannyelvű felsőoktatási intézetek képviselői tartottak ismertető előadást tanintézetük helyzetéről és eredményeiről, délután a komáromi, valamint néhány magyarországi egyetem küldöttje vázolta a Kárpát-medencei magyar felsőoktatás előtt álló feladatokat. November 26-án zajlott az ünnepség, a Partiumi Keresztény Egyetem vezető tanácsa nyilvános jubileumi ülést tartott a díszteremben. Ezen Tőkés László református és Tempfli József római katolikus püspökök mellett Eszenyei Mária, Tolnay István és Szűcs István idézték fel az elmúlt 15 év eredményeit, azt az utat, ahogy a Sulyok István Református Főiskola egyetemmé nőtte ki magát. Átadták a „Pro Universitate Partium”-díjakat és az Egyetemi Tanács díszokleveleit. Könyvbemutatókra is sor került. Többek közt Geréb Zsolt tanulmánykötetét, a Partiumi Egyetemi Szemle III. évfolyamának összevont kötetét és a Partiumi Keresztény Egyetem Jubileumi Évkönyvét ismertették. Ez utóbbiból kiderül, hogy a jelenlegi tanévben 1056 hallgatója és 183 oktatója (közülük 78 főállású, 23 külföldi) van az egyetemnek. Eddig három szakot sikerült akkreditáltatni. Jelenleg két kar (Bölcsészettudományi, Alkalmazott tudományok és művészetek) keretében tizennégy szakon nyújtanak képzést. Magyarország tizenhárom, Hollandia és Németország egy-egy egyetemével alakítottak ki cserekapcsolatokat. /G. Gy.: Partiumi Egyetemi Napok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

2006. március 16.

Nagyvárad idén az összetartozás jegyében ünnepelt: évek óta először az RMDSZ, a Magyar Polgári Szövetség, illetve a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület közös rendezvényen emlékezett az 1848-as forradalom kitörésére. A biharpüspöki emlékparkban kopjafát avattak, majd a rogériuszi református templom sírkertjében a szabadságharcosok emlékművét koszorúzták meg. Az ünneplő sereg a városi temetőbe vonult, ahol névadója, Rulikowszky Kázmér emlékművénél is koszorúztak. Itt az RMDSZ megyei elöljárói, a magyar történelmi egyházak és a civil szerveztek képviselői mellett Petru Filip polgármester, illetve több román párt képviselője is elhelyezte koszorúját, majd románok és magyarok együtt koszorúzták meg Balcescu szobrát. A váradolaszi református templomban tartott ökumenikus ima után a megemlékezés Szacsvay Imre, a debreceni kormány jegyzőjének szobránál folytatódott. Biró Rozália alpolgármester és Geréb Zsolt, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora mondott ünnepi beszédet. A bazilikában ünnepi hangversenyt hallgathattak az ünneplők. /Pap Melinda: Egységben emlékeztek Nagyváradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

2006. június 19.

Biztató jelzéseket kapott Bukarestben, a Mihail Hardau oktatási miniszterrel folytatott találkozón a Partiumi Keresztény Egyetem küldöttsége az intézmény akkreditációjával kapcsolatosan – jelentette be Nagyváradon Tőkés László református püspök az egyetem vezetőtanácsának tájékoztatóján. A püspök emlékeztetett, hogy az Országos Akkreditációs Tanács már két éve akkredditálta az egyetem három szakát, de ennek törvénybe foglalását a parlament azóta sem tűzte napirendre. Most viszont az akkreditációs bizottság újabb féléves mandátumot kapott, így lehetőség nyílik magának az egyetemnek az akkreditációjára. Geréb Zsolt, az egyetem rektora elmondta, a megbeszélésen az intézmény állami finanszírozása kapcsán arról tájékoztatták a küldöttséget, hogy lehetőség nyílik bizonyos pályázati pénzek megszerzésére. „Az egyetem akkreditációjáról szóló törvényt azonban valószínűleg csak ősszel, az új oktatási törvénnyel egy időben fogadják el” – pontosított Szűcs István egyetemi kancellár. /Balogh Levente: Partiumi Keresztény Egyetem – sínen van az akkreditáció? /Krónika (Kolozsvár), erdely.ma, jún. 19./

2006. június 27.

Együttműködési megállapodást kötött a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem szekszárdi Illyés Gyula Főiskolai Kara. Az erről szóló dokumentumot június 26-án írta alá Nagyváradon Geréb Zsolt, a PKE rektora és Horváth Béla, a szekszárdi főiskola főigazgatója. Ez a tizennegyedik egyetem, amellyel együttműködési egyezményt kötött a PKE. A program fő célja a diák- és oktatócsere, az oktatás, a kultúra, a tudományok, a kutatások területén való együttműködés, továbbá közös pályázatok készítése, a különféle európai projektekben való részvétel, konferenciák szervezése stb. /T. H.: Tartalmas kapcsolatban reménykednek. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 27./

2006. augusztus 7.

Dr. Geréb Zsolt professzor a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet tanárai nevében szeretettel köszöntötte írásában Dr. Tőkés István ny. professzort 90. születésnapján, aki kora ellenére nagy vitalitással, lelkesedéssel, dolgozik, ír, prédikál, kertészkedik, vitatkozik ma is. Tőkés István 1916. augusztus 8-án született a Háromszéki Málnás községben. A református teológiára a harmincas évek közepén iratkozott be. Már ekkor jelentkezett írásaival egyházi lapokban. A teológiai évek után külföldi tanulmányútra indult a berlini, tübingeni és bázeli teológiai fakultásokra. Volt főiskolai lelkész, püspöki titkár, egyházkerületi igazgatótanácsos, a Református Szemle szerkesztője, teológiai professzor. Emellett jelentős tisztségeket töltött be zsinati tagként, egyházkerületi missziói előadóként és püspök-helyettesként. Nyolc gyermeke van és 32 unokája van. Több mint száz teológiai tanulmánya, tizenöt önálló kötete jelent meg. A teológiai tudomány mindenik szakágában publikált: írásmagyarázatot, egyháztörténetet, hitismeretet, egyházjogot, igehirdetés-elméletet. Művelt más műfajokat is: a tudományos értekezést, egyetemi jegyzetet, népszerűsítő írást, könyvismertetést, hiterősítő írást, vitairatot stb. Munkássága elismeréséül a budapesti Károlyi Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara díszdoktori címmel tüntette ki 1996-ban, a magyar Kulturális Minisztérium pedig a Károlyi-díjat adományozta neki 2001-ben. /Dr. Geréb Zsolt professzor: Dr. Tőkés István ny. teológiai professzor 90 éves. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

2006. szeptember 13.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a hollandiai Juhász István Alapítvány szervezésében szeptember 14–15-én Tavaszy Sándor teológus, filozófus és közéleti személyiség emlékének adózó konferenciát tartanak Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsánna Egyházi Központban. Az előadók között lesz Csűry István főjegyző, Tőkés László püspök, dr. Tonk Márton professzor, dr. Tőkés István ny. professzor, dr. Geréb Zsolt rektor, dr. Zalatnay István budapesti lelkész, dr. Juhász Tamás rektor, dr. Ferencz Árpád professzor és dr. Péter Miklós professzor. /Dr. Hermán M. János: Tavaszy Sándor szimpózium. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

2006. szeptember 19.

Több mint kétszáz diák kezdte meg tanulmányait a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári tagozatán. A két létező szak mellett idén beindították a Nemzetközi kapcsolatok – európai tanulmányok szakot is 40 diákkal. A tervek szerint 2008-ra felépül a Sapientia új otthona Kolozsváron. A nyitóünnepélyen felszólalt Szilágyi Pál rektor, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, Tonk Márton dékán, Jakab-Benke Nándor IV. éves hallgató, valamint Geréb Zsolt, a Partiumi Keresztyén Egyetem rektora. /(nhd): Tanévnyitó ünnepség a Sapientián. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

2006. szeptember 29.

A Partiumi Keresztény Egyetem vezetősége nyilatkozatot juttatott el a sajtóhoz, amelyben tiltakozott az ellen, hogy az elmúlt időszakban az egyetem „és az Arany János Kollégium ügyeivel, illetve Árus László egyetemi lelkész-kollégiumigazgató személyével foglalkozó újságcikkek jelentek meg” anélkül, hogy megkérdezték volna az egyetem vezetőségét. A nyilatkozat szerint „a Partiumi Keresztény Egyetem szenátusa és vezetőtanácsa egy új – hatékonyabb és gazdaságosabb – egyetemi struktúra kialakításáról döntött”, amelynek eredményeként a kollégiumigazgatói státusz megszűnt, ugyanakkor a vezetőtanács felkérte az egyetemet működtető Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumát, hogy biztosítsa az egyetemi lelkipásztori tevékenység folytonosságát, olvasható a dr. Geréb Zsolt rektor, dr. Szilágyi Györgyi prorektor, valamint Szűcs István, a vezetőtanács alelnöke által aláírt nyilatkozatban. /Tiltakozik a Partiumi Keresztény Egyetem vezetőtanácsa. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

2006. szeptember 30.

A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet tanári kara és hallgatósága szeptember 27-én ünnepelte a 90. életévét betöltött Tőkés István teológiai professzort, megjelentek az Erdélyi Református Egyházkerület és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület elöljárói, számos lelkész és sok más meghívott. A méltatások bemutatták az idős professzor termékeny életét. Szó esett sok szakmunkájáról, a harmonikus pedagógusi, igehirdetői, családapai, egyházi és közéleti munkásságáról. A Protestáns Teológiai Intézet leköszönő rektora, Dr. Juhász Tamás köszöntötte az ünnepeltet, majd az intézet tisztségbe lépő rektora, Dr. Geréb Zsolt. Ezután dr. Pap Géza emelkedett szólásra. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeteinek és lelkipásztorainak üzenetét Csűry István püspök-helyettes közvetítette. Végül maga az ünnepelt, Tőkés István professzor szólalt fel, hangsúlyozva, azt cselekedte, ami a kötelessége. Átadták az ünnepeltnek az évforduló alkalmából kiadott emlékkönyvet, amelyben 52 hazai és külföldi teológus közölt a Tőkés István hármas szakterületébe vágó munkákat. A díszebéden többen felszólaltak, köztük az ünnepelt fia, Tőkés László püspök is. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Csak azt cselekedtem, ami a kötelességem. A 90 éves Tőkés István professzort köszöntöttük. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./ Tőkés István /sz. Málnás, 1916. aug. 8./ a teológia elvégzése után külföldi tanulmányútra ment, ahonnan Vásárhelyi János egykori püspök hívta vissza Erdélybe. 1940 augusztusában kinevezték püspöki titkári állásba. E megbízással párhuzamosan volt főiskolai lelkész 1945 decemberéig. 1945-ben kinevezték az Erdélyi Református Egyházkerület központjában létrehozott egyházigazgatói, előadótanácsosi állásra. Ezt a felelősséget 33 éven át viselte. 1973-ban fogadta el a Protestáns Teológia Tanácsának meghívását a Református Újszövetségi Exegézis és Bibliai Teológia tanszékre, nyilvános, rendes professzori minőségben. Az intézet vezetősége Tőkés Istvánt erre a szolgálatra már a 60-as években is javasolta, de az állami hatóságok visszautasították ezt a kezdeményezést. Professzori megbízatását tíz éven át töltötte be, 1983 novemberéig, amikor is külső nyomásra, 67 éves korában nyugdíjazták. Tőkés István több mint száz tanulmányt írt, megjelent 15 önálló kötete, amelyek közül kiemelkedik a Második Helvét Hitvallás magyarázata (latin-magyar bilingvis szöveg), a Bibliai hermeneutika története – doktori dolgozata, a Korintusiakhoz írott első és második levél magyarázata, illetve a Hétköznapok és ünnepnapok című prédikációs kötet. A kolozsvári Református Szemle szerkesztője volt, több mint tíz éven keresztül, létrehozta a folyóirat gyülekezeti mellékletét. 1948-ban megírta a Román Népköztársaságban levő Református Egyház statútuma első főrészét. /Laudáció. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

2006. október 3.

Idén új fejezet kezdődik a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) számára a stratégiai fejlesztés jegyében – jelentette be szeptember 30-án Nagyváradon Tőkés László királyhágómelléki református püspök, a PKE vezető-testületének elnöke az egyetemi tanévnyitón. Közölte, ígéretet kaptak a tanügyminisztertől arra vonatkozóan, hogy idén őszre a parlament elé kerül a felsőoktatási intézmény akkreditációjára vonatkozó határozat. Addig is zajlik az egyetem átvilágításának folyamata, amelynek során felmérik az intézmény helyzetét, és készül az egyetem fejlesztési stratégiája is. Geréb Zsolt, az egyetem rektora elmondta, a most induló, 16. egyetemi tanévben mintegy 1300 diák kezdi meg tanulmányait 13 szakon, amelyet kiegészít a tavaly a Debreceni Egyetemmel közösen beindított agrárszak: ezen 50 hallgató kezdi el a tanévet. A rektor közölte, idén felnőttképzési programmal bővül a kínálat, Nagyváradon és Szatmárnémetiben oktatnak angol nyelvet és számítógépes ismereteket. /Balogh Levente: Rövidesen akkreditáltatják a Partiumi Keresztény Egyetemet. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./

2006. október 11.

Méltó helyre, Kolozsváron a Bocskai-szülőházba – azaz a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem előcsarnokába – került Dr. Berek Lajos ezredes, a magyarországi Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem dékánjának legújabb Bocskai-szobra. A szobor létrejöttének támogatója vitéz Bánkuti Géza, az ’56-os Magyarok Világtanácsának elnöke volt. A szoboravatón többek közt jelen volt Dr. Egyed Ákos történész professzor, Kötő József EMKE-elnök, Geréb Zsolt, a Partiumi Egyetem rektora, Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke és Cseh Áron főkonzul. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke beszédében kifejtette: kevés nemzetnek és kevés városnak adatik meg az a gazdagság, hogy ilyen kis területen két király szülőházával büszkélkedhessen. – Az évszázadok távlatából lemérhetjük, mit tett Bocskai a magyarság Kárpát-medencei egységéért – fogalmazott Szilágyi Pál, a Sapientia rektora. Berek Lajos elmondta, hogy Kolozsváron ez már a második Bocskai-szobra, az elsőt tavaly adományozta az Erdélyi Történeti Múzeumnak. /Nagy-Hintós Diana: Újabb Bocskai-szobor Kolozsvárott. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

2006. október 27.

Tőkés László református püspökkel találkozott George Pataki, New York állam kormányzója, aki erdélyi magánlátogatása során Nagyváradot is útba ejtette. A püspök Nagyváradot és szűkebb térségét, a magyarság számarányát, életkörülményeit ismertette Patakival, és bemutatta neki a Partiumi Keresztény Egyetemet is. Geréb Zsolt, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora a tanintézetet bemutató kiadványokat adott át a vendégnek. /Gergely Gizella: Erdélyben George Pataki. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./

2007. január 9.

Az egyetem tekintélyének és közösségének rombolása miatt zárták ki a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemről (PKE) Szabó Attilát, az Erdélyi Magyar Hallgatói Önkormányzatok Konferenciájának vezetőjét. Szabó a nyár folyamán több társával tiltakozó akciót szervezett az egyetem vezetősége ellen, amely Árus Lászlót, az Arany János Kollégium igazgatóját, egyben egyetemi lelkészét menesztette állásából. Árus menesztésekor a hallgatók Szabó vezetésével aláírásgyűjtésbe kezdtek és az egyetemet fenntartó Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) testületeit, illetve Tőkés László püspököt is megpróbálták meggyőzni arról, hogy vonják vissza az Árus menesztésére vonatkozó határozatukat. Szabó több honlapon közzétette, a püspök és Árus között folytatott levelezést is. Az egyetem vezetősége bizalmas információk nyilvánossá tétele és megengedhetetlen hangnemben folytatott levelezés miatt bontotta fel Szabó tanulmányi szerződését, és a diákvezetőt kitiltották az Arany János Kollégium területéről is. „Megengedhetetlen és felháborító, hogy az egyetem vezetőségének bizalmas levelezését bárki ilyen módon nyilvánosságra hozza, és szégyenletes, hogy egy hallgató olyan hangnemű felszólításokat küldözgessen a vezetőségnek és a püspöknek mint Szabó, aki egy évig a PKE Diáktanácsát is vezette” – indokolta a kizárást dr. Geréb Zsolt rektor. /Gergely Gizella: PKE: a diákvezető visszaélt a bizalommal. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./

2007. április 2.

Sürgősségi eljárást kezdeményez a parlamentben a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) vezetősége az intézmény akkreditálása ügyében – jelentették be a testület képviselői Nagyváradon. A PKE vezetősége nehezményezi, hogy Bukarest késlelteti a 16 éve működő, magyarországi finanszírozású egyetem akkreditálását. Tolnai István, az egyetemet működtető Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja szerint egyetlen olyan egyetem sincs az országban, amelynek akkreditálása ennyire elhúzódott volna. Az Országos Akkreditációs Tanács 2005-ben javasolta a parlamentnek, hogy törvényben ismerje el az egyetemet. Az akkreditáció azonban késett, időközben a tanács megszűnt, helyét tavaly a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség vette át. Az ügynökség eddig érdemben nem foglalkozott az üggyel, az átalakulásra hivatkozva halogatta az egyetem elismerését. Az ügy parlament elé terjesztését fél évvel ezelőttre ígérte az Oktatási és Kutatási Minisztérium, és annak előmozdítására Markó Béla miniszterelnök-helyettes is ígéretet tett, előrelépés azonban nem történt. Egy héttel ezelőtt Bukarestben senki sem tudta, hol akadt el a nagyváradi egyetem akkreditációs dossziéja. Sóki Béla képviselő, a parlament tanügyi bizottságának tagja szerint megmagyarázhatatlan, miért húzódott el ennyire a PKE elismerése. „Az Országos Akkreditációs Tanács megszűntével az akkreditációs folyamatok nem álltak le, azóta kilenc egyetemet ismertünk el. A nagyváradi egyetem dossziéját magam is kerestem, ám az nem jutott el a parlamentbe” – magyarázta Sóki. A múlt hét elején még Pásztor Gabriella tanügyi államtitkár sem tudott a dosszié hollétéről, majd kiderítette, hol akadtak el az iratok. „A Partiumi Keresztény Egyetemet öt másik egyetemmel egy csomagban javasolta akkreditálásra az Oktatási és Kutatási Minisztérium. Kiderült, a több száz oldalas dokumentumcsomagot már korábban átküldték az Igazságügyi Minisztériumba, onnan azonban visszajött kiegészítés végett. Ez megtörtént, a dosszié most Monica Macovei igazságügyi miniszter asztalán vár aláírásra” – közölte Pásztor. Az államtitkár hozzátette, az aláírás után az akkreditációs iratcsomó a kormány elé kerül, illetve a parlament tanügyi bizottsága ellenőrzi azt, majd az akkreditációt kimondó törvényjavaslat előterjesztése következik. A PKE vezetősége szerint valamelyest megnyugtató, hogy a dosszié hosszas nyomozómunka eredményeként előkerült, de nem mondtak le arról, hogy a kolozsvári Avram Iancu Egyetemmel közösen sürgősségi eljárást kérjenek. A PKE vezetői elrendelték, hogy a filozófia, menedzsment és zene tanszék vezetői is lássanak hozzá az akkreditációhoz szükséges dosszié összeállításához. Tőkés László püspök, a nagyváradi egyetem vezetőtanácsának elnöke közölte, ha a következő kormányülésen napirendre tűzik a PKE ügyét, akkor még ebben a tanévben megtörténhet a tanintézet akkreditálása. „Erre nagy szükség van, mert akkreditáció hiányában nem államvizsgáztathatunk, és európai uniós támogatásokra sem pályázhatunk” – magyarázta Tőkés. A 13 szak végzőseinek államvizsgáztatása korábban jórészt a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) történt, de ezt az egyezményt a kolozsvári tanintézet egyoldalúan felbontotta. „Andrei Marga, a BBTE akadémiai tanácsának elnöke azt állítja, az egyetem azért nem vállalja a nagyváradi végzősök államvizsgáztatását, mert azok konkurenciát jelentenek a BBTE-nek” – fejtette ki Tőkés. Az elmúlt napokban a református püspök Geréb Zsolttal, a PKE rektorával együtt felkereste a kolozsvári egyetem vezetőségét, és sikerült megállapodniuk abban, hogy a református didaktikai teológia-szakos hallgatókat Kolozsváron államvizsgáztatják. A többi szak végzősei Temesváron, illetve Bukarestben államvizsgázhatnak majd. Nagyváradon tavaly tették le az alapkövét annak a hatszintes épületszárnynak, amelynek építését idén be szerették volna fejezni, de a munkálatok elkezdésére nincs anyagi fedezet. Tolnai István bejelentette, április 9-én Budapesten, a Miniszterelnöki Hivatalban ismertetik a nagyváradi egyetem fejlesztési tervét, ekkor derül ki, hogy megkapják-e az elkövetkezendőkben is a magyar kormány támogatását. /Gergely Gizella: Tévutas akkreditáció. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./

2007. május 14.

Jó úton halad a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) akkreditálása – derült ki az intézmény által a hét végén először megrendezett Közgazdász Napokon. A kétnapos rendezvény keretében az egyetemi hallgatók versenyével egy időben gazdasági szakemberek tartottak előadást. Geréb Zsolt rektor elmondta, az uniós csatlakozás után a felsőoktatási intézménynek a versenyképesség és a fejlődés irányába mutató képességeket kell felmutatnia. Markó Béla kormányfő- helyettes arról tájékoztatta az egyetem vezetőségét, hogy az akkreditációs iratcsomót immár valamennyi illetékes intézmény jóváhagyta, így a román kormány várhatóan rövidesen napirendre tűzi a dosszié elbírálását. Tőkés László királyhágómelléki református püspök, a rendezvény fővédnöke megnyitóbeszédében az erdélyi gazdasági értelmiségi réteg kialakulásának fontosságát hangsúlyozta. A szakértői előadások keretében a vendéglátóiparról értekező Tolnai Istvánnak, a Sapientia-EMTE kuratóriumi tagjának javaslatára, miszerint a PKE és az OTP Bank együttműködéseként képezzenek bankszakembereket, /Gergely Gizella: Fejlődés, versenyképesség. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

2007. május 24.

Markó Béla miniszterelnök-helyettes kezdeményezésére a kormány május 23-i ülésén elfogadta a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) akkreditálásáról szóló törvénytervezetet. A nagyváradi tanintézmény akkreditálásáról szóló jogszabálytervezetet a parlamentnek is meg kell szavaznia. Az RMDSZ álláspontja szerint ezzel a döntéssel újabb alapvető kérdést sikerült megoldani az RMDSZ magyar nyelvű oktatásra vonatkozó célkitűzései közül. /Akkreditáció a PKE-nek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./ „Számomra külön elégtétel, hogy miután kollégáimmal együtt mi magunk is dolgoztunk e törvénytervezeten, végül sikerült azt a kormányban jóváhagyni“ – mondta Markó Béla szövetségi elnök. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke az egyetem tanáraként elmondta, ideje volt, hogy végre akkreditálják az egyetemet, mert riadalmat keltett, hogy egyetlen magánegyetem akkreditálása sem késlekedett ennyit. „Csak akkor lesz bizonyos, hogy valóban akkreditálva van az egyetemünk. Ha más lenne a neve, valószínű, már régóta nem lenne ez téma” – mondta Szilágyi. Tőkés László püspök az ügy kapcsán elmondta, reméli, hogy a PKE akkreditálását nemzeti ügyként ügyeként kezelik majd. /Both Abigél: Egyenesben a PKE akkreditációja. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./ A dokumentum a Partiumi Keresztény Egyetem létrehozását mondja ki három akkreditált karral: a szocio-humán tudományok kar a szociális munkás és német nyelv és irodalom szakokkal, valamint a református teológiai didaktikai karral. A dokumentum a Partiumi Keresztény Egyetemet magánjogú és közhasznú, az országos oktatási intézményrendszernek részét képező tanintézetként veszi számba. „Sokat kellett várnunk, de örvendünk hogy végre a kormány asztalára került a javaslat” – mondta Tolnai István a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumának tagja. Tolnai szerint a végleges akkreditálásnak sok előnye lesz; megnő az egyetem presztízse, és a tanintézet maga államvizsgáztathat. A fejlesztések terén is előnyt jelent majd az akkreditálás megszerzése, hiszen európai uniós programokban csak az állam által elismert tanintézetek vehetnek részt. Nagyváradon a Sulyok István Református Főiskola átalakulásával született meg a Partiumi Keresztény Egyetem. Működését, fejlesztését a magyar kormány támogatta. A támogatásokból a tanintézetnek otthont adó református püspöki palotát kívül-belül felújították, tantermekkel bővítették, később egy új szárnyat, az Arany János Kollégiumot is hozzáépítették. A tanintézet mind a 12 szaka rendelkezik ideiglenes működési engedéllyel, a végleges akkreditáláshoz két és fél évvel ezelőtt vizsgálta az egyetemet az akkreditációs tanács. A tanintézet akkor megkapta a tanács jóváhagyását, ám röviddel utána megváltoztatták az akkreditációs rendszert, és két és fél év alatt semmi sem történt a nagyváradi magyar egyetem elismerése ügyében. Közleményben köszönte meg a Partiumi Keresztény Egyetem vezető tanácsa és rektori hivatala a Babes–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Karának, hogy az elmúlt évtizedben fogadta a PKE államvizsgázó diákjait. A két intézmény között korábban feszültség alakult ki a vizsgáztatás kapcsán. Egy közelmúltbeli találkozón Tőkés László és Geréb Zsolt rektor megnyugtató módon tisztázta a félreértéseket Molnár János dékánnal és munkatársaival. /Gergely Gizella: Közel a végső akkreditálás. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

2007. június 13.

Geréb Zsolt, a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) rektora elmondta, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem egyik felsőoktatási helyszíneként, az idén is 12 szakot indítanak az elsőévesek számára. A képzőművészeti, zenepedagógiai, angol nyelv és irodalom, német nyelv és irodalom, református vallástanár, szociológia szakokra felvételi vizsgát szerveznek. A visszajelzések szerint a végzett hallgatók hetven százaléka szakmájában helyezkedett el. A PKE intézményi akkreditációját, illetve három szak elismerését – vallástanári, német és szociális munka – május folyamán a kormány elé terjesztette az Oktatási és Kutatási Minisztérium. Az éves tandíj 250–400 eurót tesz ki. A PKE saját költségvetéséből, szakonként a meghirdetett helyek 50–80 százalékára bejutó diákoknak a tandíj összegével egyenlő támogatást nyújt. A hallgatók 20 százalékának ezenkívül érdemi, tanulmányi, illetve szociális ösztöndíjat is biztosítanak. Az egyetem közvetlen szomszédságában található korszerűen felszerelt Arany János Kollégiumuk, amely 220 diák befogadására képes. A tanári kar 160 fős, nagyrészt erdélyi, részben magyarországi neves oktatókból áll. A 2006–2007-es tanévben öt tanszék rendezett rangos nemzetközi konferenciát. E tudományos konzultációk anyagát önálló kötetekben, illetve a Partiumi Egyetemi Szemle című tudományos folyóiratban közölték. A könyvtár gazdag folyóirat-gyűjteménnyel és on-line adatbázissal rendelkezik. /Gergely Gizella: Keresztény szellem és tudományos kutatómunka. Partiumi Keresztény Egyetem. = Krónika (Kolozsvár), jún. 13./


lapozás: 1-30 | 31-41




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998