udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gerenday Béla

2002. szeptember 14.

Bihardiószegen ünnepélyes keretek közötti visszaállítják Kossuth Lajos mellszobrát. Bihardiószeg magyar közössége Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójának tiszteletére a Bihar megyei RMDSZ támogatásával állíttatja vissza eredeti talapzatára az 1946-ban onnan eltávolított mellszobrot. Kossuth mellszobrának tervezője és szobrásza Gerenday Béla volt. Az ünnepségen részt vesz Markó Béla szövetségi elnök. /Kossuth-szobor Bihardiószegen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./

2002. szeptember 17.

Erdély legelső Kossuth szobrát állították vissza eredeti helyére szept. 15-én Bihardiószegen, a Kossuth emlékév alkalmából tartott erdélyi központi ünnepségen. Jelen voltak a román és magyar kormány képviselői, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, az RMDSZ országos és helyi vezetői és egyházi méltóságok. Az istentiszteleten Hegedűs Lóránt a Dunamelléki Református egyházkerület püspöke hirdetett igét. Tolnay István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület világi főjegyzője emlékeztetett arra: a végeken emelt Kossuth szobrok legtöbbje nem maradt meg. Ledöntötték, nyomuk veszett, ezért különösképp öröm ez az ünnep egész Erdély számára. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy a községháza faláról Széchenyi emléktábla hiányzik, emlékállítással tartoznak Bocskainak vagy például Mikes László csángókutatónak. - Az erdélyi magyarság legfontosabb cselekedete az elmúlt évtizedben a helyreállítás és visszavétel volt - hangsúlyozta ünnepi beszédében Markó Béla, az RMDSZ elnöke. - Vissza kell vennünk múltunkat, hogy erre alapozva építhessük fel a közös jövőt - mondta. Szabó Vilmos a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára kiemelte: Kossuth, Széchenyi és Deák tudta hogy csak egy nemzet van, mindhárman ezt a nemzetet akarták szolgálni. Azonos eszméket vallottak, de a gyakorlati megvalósítás módjáról másként vélekedtek ezért politikai ellenfelek voltak. De mindvégig tisztelték egymást, egymás becsületébe soha nem gázoltak, érvekkel érveket szegeztek szembe. A román kormány üdvözletét Ioan Opris a Román Kulturális és Vallásügyi Minisztérium államtitkára adta át, hangsúlyozva, hogy a két nép méltán tiszteleghet közösen Kossuth Lajos emléke előtt. A bihardiószegi Kossuth szobrot, Gerenday Béla alkotását 1896-ban a millennium alkalmából emelték. A szobrot az első világháborút követően a református templomba menekítették, majd 1941 és 1946 között ismét visszakerült helyére. Ezután egészen 1990-ig a helybéliek rejtegették. Az eredeti helyére most harmadszor visszakerült szobrot a magyar történelmi egyházak főpapjai és a román ortodox egyház helyi plébánosa közösen áldotta meg. /Kossuth emlékév. Erdélyi központi ünnepség. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17., (Balla Tünde): Rendkívüli esemény részese volt Bihar és Erdély. Bihardiószegen újra áll Kossuth Lajos szobra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998