udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gergényi Péter

2001. április 12.

Ápr. 11-én együttműködési megállapodást kötött a bűnüldözés és a bűnmegelőzés hatékonyabbá tételére Kecskeméten Bács-Kiskun és Maros megye rendőrfőkapitánysága. A Magyarország és Románia közötti kormányegyezményen, illetve a két ország legfelsőbb rendőri vezetőinek felhatalmazása alapján született, egyelőre a jövő év végéig szóló megállapodás dokumentumát a két megye rendőrfőkapitánya, Gergényi Péter dandártábornok és Vasile Cotoara ezredes írta alá. /Együttműködés a bűnüldözésben. Bács-Kiskun és Maros megyei megállapodás. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./

2006. október 25.

A tüntetők nem térhetnek vissza Budapesten a Kossuth térre. Budapesten körülbelül 130 sérültet láttak el a tüntetések során kapott lőtt és zúzott sérülésekkel. A beszállítottak között 3 továbbra is életveszélyes. Egyes információk szerint az utcai zavargásokban 19 rendőr sérült meg, körülbelül 100 embert vettek őrizetbe. Október 23-re helyreállt a tömegközlekedés, de a Kossuth téren továbbra sem áll meg a metró. Az egyik fővárosi Fidesz-irodának az ajtaját emberi ürülékkel kenték be, az MSZP XI. kerületi irodájába pedig Molotov-koktélt dobtak. Az SZDSZ XII. kerületi irodájába is éghető anyaggal teli üveget dobtak. – A lőfegyver alkalmazásán kívül minden kényszerítő eszköz bevetésére engedélyt kaptak a rendőrök – közölte Gergényi Péter budapesti főkapitány, aki visszautasított minden vádat az október 23-i zavargások rendőrségi kezelésével kapcsolatban. Azt sem tartja elhibázott lépésnek, hogy a Kossuth teret kiürítették. A budapesti zavargások csak tovább erősítik a közép-európai politikai fejleményekkel kapcsolatos EU-aggodalmakat, az Uniónak ugyanakkor vannak hathatós válaszeszközei arra az esetre, ha ezekben az országokban veszélybe kerülne a demokrácia – írta a Financial Times. „A második magyar forradalom”, „Gyurcsány fejedelem és Nagy Imre forradalmának országa – Megemlékezés cirkusszal”, „Polgárháborúra készül Magyarország?” – ilyen címekkel számolt be az október 24-i romániai sajtó a Budapesten zajló eseményekről. A Ziarul Financiar szerint a kormánnyal szemben elégedetlen magyarok kihasználták az 1956-os forradalom emlékünnepségeit, hogy az utcán követeljék Gyurcsány lemondását. A Romania Libera újságírója megjegyezte, hogy a magyar államfő nemzeti egységre szólított fel, de ezt nehezebb megvalósítani egy olyan kormányfővel, aki beismerte, hogy hazudott. A Hotnews.ro című internetes hírportál szerint Gyurcsány „hataloméhsége”, és a miniszterelnök MSZP-s politikusok általi támogatottsága miatt Magyarországon polgárháború törhet ki. /Aggasztják az EU-t a budapesti fejlemények. Egyre sötétebb a Közép-Európáról alkotott kép alpolgármester. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2006. október 25.

Minden eddiginél látványosabb rendőri akciók, gumilövedékek, vízágyúzás, rendőrőrsfoglalás, barikádok, Molotov-koktélok, hídostrom jellemezte az október 23-i „ünnepségeket” Budapesten. A mérleg több mint száz sérültből, ugyanennyi őrizetesből, a rendőrség újonnan felállított könnygázgránát-kilövési rekordjából és több mint kétszázmillió forintra becsült anyagi kárból állt. Felerősödtek azok a hangok, miszerint túlkapások árán állították helyre a rendet a főváros utcáin. A Gyurcsány-kormány távozását követelő tüntetők és a rendőrök közötti összecsapások már délután elkezdődtek, az igazi zűrzavarra azonban akkor került sor, amikor a rendőrcsapatok az Astoria felé kezdték kiszorítani a tüntetőket, ahol éppen feloszlóban volt a Fidesz és a KDNP által szervezett nagygyűlés. Az Astoriához helyi idő szerint este hét körül öt-hatezer tüntetőt szorítottak be a rendőrök, a téren barikádok épültek. Az Astoria térről eközben kiszorították a demonstrálókat a rendőrök, egy részüket a Blaha Lujza tér, a többieket a Ferenciek tere felé. A mellékutcákban folytak az ütközetek. A Ferenciek terén többórás állóháború alakult ki: a rendőrök könnygázgránátokat lőttek, és vízágyúkat vetettek be. Az Erzsébet híd pesti hídfőjéhez visszavonult demonstrálók egy közeli építkezés anyagaiból barikádot építettek. Éjjel három órára helyreállt a rend. Az éjszakai eseményeket számos szemtanú túlkapásnak tartja. A rendőrök olyan személyeket is bántalmaztak, akik semmiféle ellenállást nem tanúsítottak, a lovasrendőrök válogatás nélkül verték a Fidesz-nagygyűlésről egymás hegyén-hátán menekülő résztvevőket, nem kímélve a kisgyerekes anyákat és az öregeket sem. Számos vélemény szerint a gumilövedékeket sem a szabályoknak megfelelően használták a rendőrök: több tüntető vérző fejjel került kórházba, holott a gumilövedékeket nem szabad fejmagasságban kilőni. A rendőrök nem csak könnygázt, de a rendvédelmi szerveknél október elején használt úgynevezett paprikasprayt is bevetettek. A rendőrök ezenkívül razziát tartottak a környékbeli szórakozóhelyeken, és akinek vizes volt a ruhája, azonnal begyűjtötték. Az incidensekben újságírókat is bántalmaztak, például a Realitatea hírtelevízió tudósítóját. A Társaság a Szabadságjogokért civil szervezet szerint a rendfenntartó erők szakszerűtlenül léptek fel. Dénes Balázs, a civil szervezet elnöke szerint az esetek többségében nem a demonstrálók feje fölé lőtték, hanem többször mellmagasságba, telibe találva a lángoló lövedékkel így több tüntetőt is. A videofelvételekből kiderül, hogy a rendőrök köveket dobáltak vissza a tüntetőkre, és néhány képen látható az is, hogy a földön fekvő, már megbilincselt demonstrálókba az arra haladó rendőrök belerúgtak. Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány elutasította a vádakat, miszerint a zavargásoknak rendőrségi túlkapásokkal vetettek véget. A főkapitány tagadta, hogy a rendőrök a Fidesz-gyűlés helyszíne, az Astoria felé terelték volna az embereket. A rendőrség szerint nem szándékosan céloztak fejre a rendőrök a könnygázgránátokkal. Megsérült a tüntetők és a rendőrök összecsapásaiban Révész Máriusz, a Fidesz országgyűlési képviselője is. A kórházból, ahol a sérüléseit látták el, úgy nyilatkozott: emlékezetkiesése van, nem tudja megmondani, pontosan hol és mi történt vele. Szerinte azonban nem a rendőrség szintjén, hanem „magasabban” keresendők a „rendőri brutalitás” okai. A fejét gumilövedék érte és hátsérülései gumibot ütésétől származnak. Amikor Révész Máriusz tudomást szerzett arról, hogy az Astoriánál könnygázt vetettek be a rendőrök, megpróbált közbelépni. „Aki ezt a helyzetet előidézte, azt kellene felelősségre vonni” – mondta a Fidesz képviselője. /Szemtanúk szerint a hatalmi szervek túlkapások árán állították helyre a rendet. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./

2006. október 26.

Megosztott a közvélemény abban is, hogy melyik fél okozta az indulatok elszabadulását: a Medián által megkérdezettek 41 százaléka szerint a rendőrség provokálta a tüntetőket, 38 százalék szerint pedig fordítva. A megkérdezettek 72 százaléka tartja elítélendőnek, hogy megzavarták október 23-át, mert „az évfordulón együtt kellett volna ünnepelnie az országnak”, 25 százalék szerint pedig „nem csoda, hogy elszabadultak az indulatok, hiszen épp ’56 szelleme vitte utcára az embereket”. A parlamentben a szocialista kormányfő Orbán Viktort és a Fideszt tette felelőssé, a Fidesz szónokai Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, az MDF pedig Gyurcsányt és Orbánt is. Kontrát Károly fideszes országgyűlési képviselő bejelentette, az október 23-án történt „törvénytelen rendőrterror” feltárására a Fidesz dokumentációs központot hoz létre, ahova várják mindazon magyar és külföldi állampolgárok bejelentéseit, akik október 23-án Budapesten „törvénytelen rendőri támadásnak voltak kitéve”. Az Astoria környékén október 23-án megsérült fideszes országgyűlési képviselő, Révész Máriusz bejelentette, mégis feljelentést tesz a vele szemben foganatosított rendőri fellépés miatt. Eredetileg ez nem volt szándékában. „Az ügyet az én feljelentésem nélkül is ki kellett volna vizsgálni, de Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány úr arrogáns magatartása meggyőzött arról, hogy az egyetlen út a feljelentés marad” – nyilatkozta Révész Máriusz. Hangsúlyozta, az ügy kivizsgálását nem a maga érdekében kéri, mert semmiféle elégtételt nem jelentene számára annak a rendőrnek a megbüntetése, aki eltörte a lapockáját vagy a másiké, aki fejbe vágta, azonban mindenkinek, akit sérelem ért, fel kell lépnie annak érdekében, hogy ilyesmi ne fordulhasson elő még egyszer Magyarországon. „Nem a tüntetőkkel és nem a megemlékezőkkel szemben történt a rendőri fellépés, mert nem lehet így nevezni azokat a csoportokat, amelyek engedély nélkül demonstrálnak, akik szúró-vágó fegyvereket, Molotov-koktélokat, vasgolyókat tartanak maguknál, akik köveket dobálnak, tömegközlekedési eszközöket állítanak meg és fordítanak keresztbe az utcán, akik múzeumi tárgyakat, nevezetesen egy harckocsit indítanak be, akik végigpusztítják Budapest belvárosát” – nyilatkozta Nyakó István, az MSZP szóvivője. Hangsúlyozta, a rendőrség 23-án éjszaka tette a dolgát, végezte törvényes kötelességét. /Guther M. Ilona: Folyik az egymásra mutogatás. Nincs felelőse az október 23-i budapesti zavargásoknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

2006. október 30.

Már a magyar rendőrség vezetői között sem egyértelmű az állomány tagjai október 23-i fellépésének megítélése. Korábban Gergényi Péter, Budapest rendőrfőkapitánya úgy nyilatkozott, hogy a tömegoszlatás során minden jogszerűen zajlott, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat parancsnoka, Dobozi József rendőr-dandártábornok elismerte: voltak kifogásolható rendőri intézkedések az október 23-ai tömegoszlatásban, ezért belső tényfeltáró vizsgálatot rendelt el. Több fotó és tévéfelvétel is bizonyítja a rendőri visszaéléseket. Kérdéses, hogy hogyan lehet azonosítani a törvénysértő rendőröket, mivel arcukat maszk takarta, és azonosítószámot sem viseltek. A tüntetések a rendőri készenlét ellenére is folytatódnak Budapesten, illetve több magyarországi városban. A Kossuth tér helyett a Batthyány örökmécses és környéke lesz október 30-tól a tüntetések helyszíne. Nem engedélyezi a rendőrség azt sem, hogy a gazdák traktorokkal vonuljanak a Parlamenthez. A budapesti Fővárosi Közgyűlés megszigorította a közterületek használatát. Ezentúl politikai rendezvényeknél is a főváros szakbizottsága ad engedélyt a kapcsolódó építmények, színpad, hangosítás, kivetítő elhelyezéséhez, bizonyos területek lezárásához. Előreláthatólag decemberben kerül az Országgyűlés elé a gyülekezési törvény módosítása, amely tartalmazza többek között azt is, hogy a rendőrség ne oszlasson fel egy spontán tüntetést csak azért, mert azt nem jelentették be. A tervezet egyértelművé tenné, hogy a gyülekezési jog gyakorlásának célja a közügyek szabad, békés megvitatása. Franco Frattini, az Európai Bizottság jogi és igazságügyi biztosa magyar képviselők kérései nyomán a budapesti kormányhoz fordult, hogy információkat kérjen a tüntetők elleni esetleges rendőri túlkapásokról. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az EPP európai parlamenti frakciójának ülésén Hans-Gert Pöttering frakcióvezető és José Manuel Barroso, a brüsszeli EU-bizottság vezetője előtt beszélt arról, hogy Magyarországon a hatalom október 23-án átlépte a jogállamiság határait. „Európai parlamenti képviselőkként pártállástól és politikai hovatartozástól függetlenül Magyarország érdekeinek képviselete a feladatunk. A hazugságok és a félrevezető tájékoztatás felbecsülhetetlen mértékű kárt okoz hazánknak” – reagált a tájékoztatásra Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője. /A Batthyány örökmécsesnél folytatódnak a budapesti tüntetések. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

2006. november 9.

Gergényi Péter, Budapest rendőrfőkapitánya benyújtotta nyugdíjazási kérelmét. A 60 éves főkapitányt az utóbbi időben számos szakmai és politikai támadás érte. A bírálók főként az október 23-i budapesti események során tanúsított rendőri fellépést vetették a rendőrfőkapitány szemére. A zavargások után több panasz érkezett az ügyészségre is. Az 1956-os forradalom 50. évfordulóján történt budapesti zavargásoknak számos civil szervezet és a Fidesz szerint a rendőrség túlkapások árán vetett véget. Petrétei József igazságügyi miniszter még nem döntött. A tárca közleménye szerint „a kormány továbbra is visszautasítja a hamis vádakra alapozott, a rendőrség elbizonytalanítását célzó, az egész országnak ártalmas politikai támadásokat”. /Nyugdíjba vonul a „vaskezű” budapesti rendőrfőkapitány. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./

2006. november 10.

Nyugdíjazását kérte december 31-ei hatállyal Gergényi Péter, Budapest rendőrfőkapitánya. Demszky Gábor főpolgármester azt kérte tőle, hogy változtassa meg szándékát, mert Budapestnek szüksége van egy jól felkészült rendőri vezetőre. Kérelme okairól Gergényi nem kívánt nyilatkozni a sajtónak. „Nincs kommentár” – válaszolta azokra a kérdésekre, amelyek azt firtatták, hogy döntése összefügg-e a korábbi hetek történéseivel, az utcai zavargások idején a rendbontókkal szemben foganatosított rendőri intézkedések miatt személyét ért szakmai és politikai támadásokkal. Sajtóinformációk szerint két főkapitány-helyettes – a közbiztonságért, illetve a gazdálkodásért felelős – is fontolóra vette nyugdíjazási kérelmének benyújtását. A BRFK felső vezetői közül egyedül a bűnügyi főkapitány-helyettes maradna. Ugyancsak nyugdíjazási szándékát jelezte több főosztályvezető és kerületi kapitányság-vezető is. A főpolgármester mellett a Szabad Demokraták Szövetsége is maradásra kérte a főkapitányt. „Egyben visszautasítjuk azt a föltételezést, hogy Gergényi Péter budapesti főkapitány vállalhatatlanná vált volna az SZDSZ számára” – olvasható a Kuncze Gábor pártelnök által aláírt közleményben. A Fidesz álláspontja, hogy a rendőrfőkapitány nyugdíjba vonulása nem oldja meg az október 23-i események miatt kialakult helyzetet, bár szerintük Gergényi döntése mindenképpen a felelősség beismerését jelenti. A budapesti zavargások kapcsán 93 rendőrök ellen tett feljelentés ügyében rendelt el nyomozást az ügyészség. Ebből 38 eljárást a szeptemberi, 55-öt az októberi eseményekkel összefüggésben indítottak. A feljelentések hivatalos eljárásban történő bántalmazásokat tartalmaznak. Emellett hivatalos személy elleni erőszak miatt – a szeptemberi és októberi budapesti zavargásokkal összefüggésben – az ügyészség 67 eljárást indított. /Guther M. Ilona: Nyugdíjba menne, de nem tudni, miért. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

2006. november 14.

Nem írta alá Gergényi Péter nyugdíjazási kérelmét a rendészeti miniszter, így a budapesti rendőrfőkapitány tovább folytatja munkáját. Danks Emese kormányszóvivő elmondta: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hivatalába kérette a főrendőrt, és közölte vele, nem támogatja nyugdíjazási kérelmét, és Petrétei József minisztert is arra kérte, hogy ne fogadja el azt. Gergényi Péter tudomásul vette a döntést. Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere levélben kérte a miniszterelnököt, hogy ne hagyja nyugdíjba vonulni Gergényit. Demszky szerint a rendőrségen belül teljes bizonytalanságot okozott volna rendőrfőkapitány távozása, és a közbiztonság javulása is megtorpanna, ha Gergényi és vele együtt több rendőri vezető is nyugdíjba menne. A Fidesz szerint a miniszterelnök saját felelősségét ismerte el az október 23-i történtekkel kapcsolatban, amikor nem támogatta Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány nyugdíjazási kérelmét. Balogh Zoltán fideszes képviselő a parlamentben, napirend előtti felszólalásában kijelentette: Gyurcsány Ferenc felelős az ártatlan emberek megveréséért. /Gergényi meggondolta magát – marad a rendőrség élén. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

2006. november 14.

Az ÚMSZ átvette a Magyar Hírlap cikkét. Demszky Gábor főpolgármester határozottan és föltűnően lobbizott a főkapitányért: kérlelte Gergényi Pétert, ne menjen nyugdíjba. Demszky szerint a rendőrség „összességében” jogszerűen járt el, ami a problémák elkenésének jellegzetes módja, hiszen épp az a kérdés, mi van az összességen belül az egyes esetekkel. A főkapitány összességében jól dolgozott, távozásának oka az ördögi részletekben rejlik. (Magyar Hírlap) /A nagy konszenzus. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

2007. május 21.

Petrétei József magyar igazságügyi és rendészeti miniszter benyújtotta felmentési kérelmét, amit Gyurcsány Ferenc miniszterelnök május 31-i hatállyal elfogadott. Távozik a posztjáról három rendőri vezető: Bene László országos, Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány, valamint Dobozi József, a Rebisz (Rendészeti és Biztonsági Szolgálat) parancsnoka is. A tárcavezető és a főrendőrök távozását Gyurcsány Ferenc kormányfő jelentette be, mondván, ehhez nem egy konkrét esemény vezetett: azok az ügyek, amelyek jelenleg is borzolják a közvéleményt, alkalmasak arra, hogy megingassák a rendőrségbe vetett bizalmat. /Balogh Levente: Hullnak a fejek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

2009. február 4.

Lassan a fősodratú magyarországi média sem hagyhatja figyelmen kívül az IMF (Nemzetközi Valutaalap) szerződés ügyét. Az, hogy megpróbálja elkenni a jelenleg regnáló kormány felelősségét a nyilvánosságra került törvénytelenségekben, ismerős reakció. Ezt tette az őszödi beszéd kapcsán, amikor egyetlen riporter sem szorongatta meg Gyurcsány Ferencet, midőn szembehazudta a magyar közvéleményt, amikor úgy igyekezett beállítani a beszédét, hogy nem az MSZP, hanem a rendszerváltás utáni kormányok hazugságaira gondolt. Ugyanakkor senki nem vetette fel a ballib riporterek közül, hogy a közvéleményt megtévesztő „trükkök százai” bizony a büntetőjogba ütköző cselekedeteket takarnak. Ugyanezt tette a ballib média a 2006. október 23-i rendőrterror idején is, amikor a békés civil lakosság szisztematikus brutalizálását, a szemkilövést, a rendőrcsapatok azonosító jel nélküli fékevesztett tombolását, békés emberek étteremből való kirángatását és összeverését, csontok szándékos eltörését, földön fekvő magatehetetlen emberek brutális rugdosását „túlkapásoknak” állította be majd nem harsogott a felháborodástól, amikor Demszky Gábor kitüntette a rendőrterror fő felelősét, Gergényi Pétert – írta Borbély Zsolt Attila. A kormány úgy vette fel az IMF-hitelt, hogy a törlesztés megkezdése a következő kormányra hárul. Maga a hitelfelvétel törvénytelen – ezt Balsai István igazolta a sajtó előtt: „a magyar kormány és az Európai Unió között megkötött hitelszerződés a nemzetközi szerződésekről szóló törvény értelmében egyértelműen nemzetközi szerződésnek minősül, s így a megkötése előtt felhatalmazást kellett volna kérnie a kormánynak az országgyűléstől. Azonban nem hogy nem kért felhatalmazást a kormány – holott enélkül nem állt volna módjában ebben a kérdésben dönteni –, hanem egyáltalán nem is tájékoztatta a szerződés feltételeiről és körülményeiről a törvényhozást. Ez pedig alkotmány- és törvényellenes. ” Balsai hangsúlyozta, hogy a hitelezőknek semmilyen tiltó rendelkezésre, védelmező jogszabályra, nemzeti ereklyére nem kell tekintettel lennie abban az esetben, ha az ország nem tudja visszafizetni a felvett kölcsönt. Magyarán akár a Szent Koronát – ami egyébként is szálka Gyurcsány szemében – lefoglalhatják, ha Magyarország fizetésképtelenné válik. /Borbély Zsolt Attila: El a kezekkel a Szent Koronától! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 4./

2009. március 13.

Nemzeti érdek a magyarság lelki, szellemi és gazdasági erejének, lélekszámának gyarapítása, a véderő fenntartása és erősítése, a határokon átívelő közös nemzetstratégia megfogalmazása. Az SZDSZ és médiabirodalma viszont nevetségessé próbálta tenni azokat, akik már évtizedekkel ezelőtt a népességfogyásról beszéltek. Szabályos hadjáratot indított a magyarság szent jelképei és szimbólumai ellen. A Szent Korona micisapka vagy tökfödő, Szent István jobbja „tetemcafat”, a magyarság „bűnös nemzet”, „utolsó csatlós”, a magyar történelem „téves döntések terepe”, a turul „dülledt szemű tojószárnyas”, Jézus „zsidó fattyú” az Árpád ház zászlaja pedig „nyilas” jelkép, sorolta Borbély Zsolt Attila. Az SZDSZ a nemzeti integrációt és a Kárpát-medencei szintű magyar nemzetstratégia megfogalmazását gátolta: előbb az alapszerződések megkötését szorgalmazta a határon túli magyar nemzetrészek explicit tiltakozása ellenére, ellene szavazott a státustörvénynek, majd gátlástalanul kampányolt a magyar állampolgárság kiterjesztése ellen. Erdélyben egy maroknyi kvázi-liberális csoport támad időnként a nemzeti oldal ellen, minden társadalmi támogatottság nélkül. 1992-ben aláírást gyűjtöttek az RMDSZ Küldötteinek Országos Tanácsa által ellenszavazat nélkül elfogadott autonómianyilatkozat, az ún. Kolozsvári Nyilatkozat ellen. 1997-ben ugyanezen csoport több tagja a Bolyai Egyetem létrehozása ellen foglalt állást, gyűjtöttek aláírást az Erdélyben egyébként nem létező antiszemitizmus ellen s akcióztak, midőn az Erdélyi Magyar Ifjak nem engedték be az SZDSZ-es Eörsi Mátyást Bocskai István szülőházába. Most György Attilát támadják, aki írt róluk és arról a Demszky Gáborról, aki kitüntette a békés ünneplő embereket kardlapoztató, ellenük lovasrohamot vezénylő és szemeket kilövető Gergényi Pétert. Többen aláírásukkal biztosították György Attilát támogatásukról és elismerésüket fejezték ki Kozán István, a Hargita Népe főszerkesztőjének, aki közölte György Attila „Liberálisok” című írását. Egyben arra kérik, hogy ne engedjen az álliberális nyomásnak, a „civil tiltakozók” elhatárolódási igényének, a baloldal jól ismert szalámitaktikájának. /Borbély Zsolt Attila: György Attila védelmében. = Erdély.ma, márc. 12./

2009. április 8.

Kelemen Attila Ármin kiértékelte a György Attila „Liberálisok” című cikke kapcsán elindított transindexes aláírásgyűjtési akciót. A kiértékelés viszonylag tisztességes hangvételű, (elmarad a balliberális oldalon szinte kötelező fasisztázás, kirekesztőzés, nácizás és szélsőségesezés) ezért foglalkozott vele érdemben Borbély Zsolt. A gyűlöltkeltés vádja olyan gumikategória, mint az „osztályellenség”, a „reakció” s a többi kommunista szóvirág. Ilyen alapon mindenkit gyűlöletkeltéssel lehetne vádolni, aki továbbmegy az álliberális hímezés-hámozásnál. A magyar jogszolgáltatás szerint ha nincs kifejezett tevőlegességre utaló konkrét iránymutatás az uszító hangú szövegben, akkor a bíróságnak nincs keresnivalója az adott ügyben. Például a Hétköznapi Csalódások nevű balos punkzenekar elítélhető lenne azért, mert egyik dalukban arra buzdítanak, hogy „akasszuk fel Csurkát”, de a cigányok által 1993-ban Kecskeméten brutálisan meggyilkolt 16 éves magyar fiú emlékére balladát író Egészséges Fejbőr nem. Kelemen Attila Ármin szerint György Attila arról írt, hogy „köpd le az ellenfeleidet, mert jogod van hozzá. ” György Attila valójában az adott helyzetben helyeselte a gesztust, s fenntartásokat fogalmazott meg a konkrét gesztussal szemben általános síkon. „Demszky Gábor, attól a perctől kezdve, hogy kitüntette a szemeket kilövető, csontokat törető, fejeket viperával beverető és békés emberek ellen lovasrohamot vezénylő Gergényi Pétert, kiírta magát a szalonképes politikusok közül. Aki őt képes meghívni és népszerűsíteni, az nem egyszerűen politikai ellenfél, hanem az újkori magyar demokrácia elárulója. ” György Attila cikke nem arról szólt, hogy „micsoda képtelenség Demszky-féle nemzetárulók eszméit Erdélybe importálni. ” Kelemen Attila megemlékezett a Borbély Zsolt Attila által kezdeményezett „ellen-aláírásgyűjtésről” is: „nagy mennyiségű, elsősorban magyarországi aláírást gyűjtöttek be”. Nos, a György Attila mellett kiálló erdélyi aláírók 190-en voltak, s Kelemen Attiláék listáján 192-en. Kelemen Attila feltette a kérdést: „Mi lehet az oka ennek a gyűlölethullámnak?” A válasz nagyon egyszerű, írta Borbély Zsolt Attila. „A magát baloldalinak hazudó politikai garnitúra tevékenységének eredményeként Magyarország lassanként megszűnik létezni, mint magyar ország. A Magyarországon megtermelt profit több mint 90%-a a multinacionális vállalatoké, amit lehetett kiárusítottak, a stratégiai ágazatoktól (pl. energiaszektor) a nyereséges vállalatokig. „ „A problémát érzékelők közös lelki élménye a tehetetlenség. A tehetetlenség pedig jellemzően gyűlöletet szül, ami átsugárzik mindazokra, akik támogatják Magyarország sírásóit. ” /Borbély Zsolt Attila: A kiértékelés kiértékelése. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), 2008. ápr. 8. Előzmény: Kelemen Attila Ármin: HOME JOGOK –A Hargita Népe ügy –kiértékelés. = Transilvania. ro, márc. 24./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998