udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 68 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-68
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gergely Balázs

1991. június 26.

Oroszhegy lakói nyíltlevelükben kérték Iliescu elnököt, részesítse kegyelemben az elítélt négy oroszhegyi lakost, Nagy Istvánt, Ambrus Pált, Vass Kiss Elődöt és Nagy Imrét, akiknek büntetését a Legfelsőbb Törvényszék 1990. nov. 28-án hozott ítéletével súlyosbította: Nagy István és Ambrus Pál esetében 13-ról 15 évre, Vass Kiss Előd és Nagy Imre esetében pedig 13-ról 18 évre emelte. Liviu Cheuchisan rendőrparancsnok meglincselése azért következett be, mert a parancsnok a törvénytelenségek sorozatát követte el. Az ország más területein is történtek 1989 decemberében rendőrgyilkosságok, de tetteseiket nem ítélték el. Az Udvarhely széki RMDSZ választmánya kéri valamennyi tagszervezetet, hogy ezt a beadványt aláírásukkal támogassák. - Zetelaka lakói jún. 6-i levelükben Iliescu elnökhöz fordultak, azt kérve, hogy részesítse kegyelemben az 1991. márc. 29-én 20 évre elítélt Ilyés Istvánt, a 19 évre elítélt Boldizsár Ferencet és Karsai Lászlót, továbbá az 5-5 évre ítélt Bíró Mártont, Boros Lajost, Gergely Balázst, Gergely Lászlót, Jakócs Sándort, Péter Józsefet és Szabó Sándort. Zetelakán 1989. dec. 22-én a tömeg követelte Gabi Danaila és Sorin Debrean milicisták eltávolítását, akik törvénytelenségeket követtek el. Gabi Danaila öngyilkos lett, de ezt a bíróság nem vette figyelembe, haláláért ítélték el a felsorolt zetelakiakat. /Ion Iliescu úrnak, Románia elnökének és valamennyi emberjogi szervezet vezetőségének. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ Az Emberséget!- Alapítvány /Székelyudvarhely/ aláírási akciót indított el: Támogassuk az oroszhegyi rendőrgyilkosság vádjával 15 évi börtönbüntetésre ítélt Nagy István nélkülöző családját! Nagy István bűne az, hogy 1989. dec. 22-én a község zsarnokát, Liviu Cheuchisan rendőrparancsnokot oldalba lökte. Cheuchisan meglincselésére máshol és jóval később került sor. Támogassuk a marosvásárhelyi magyarellenes 1990. márciusi pogrom áldozatinak nélkülöző hátramaradottait. Eddig közel 20 ezer aláírás gyűlt össze, a kegyelmi kérvény támogatására. /Emberséget!- Alapítvány Székelyudvarhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

1992. január 14.

Román Győző bukaresti újságíró összefoglalta a zetelaki eseményeket. 1989. dec. 22-én Zetelakán az emberek a rendőrőrsre vonultak. A később elítélt Ilyés István a rendőrparancsnokot elmenekítette, hogy ne essen bántódása. Jakocs Sándor felment az emeletre, mert otthagyta kucsmáját. Lövés dördült el, Jakocs elmondta, hogy Danila Gabi milicista rálőtt. Több fiatal elindult a milicista lakása felé. Két lövés dördült el. Néhány perc múlva kihúzták a szobából a halott milicistát. Danila Gabi milicista halálát saját fegyvere okozta. Marosvásárhelyen dr. Kelemen végezte a holttest boncolását, megállapította, hogy a milicista öngyilkos lett. Több hónap elteltével bukaresti orvosszakértők azt állították, hogy nem öngyilkosság történt. A perben a védelem kérte, hogy vizsgálják meg az áldozat ruháját, de a bíróság ezt nem végeztette el. Ráadásul törvény született, hogy közkegyelemben részesítik az akkori cselekményeket. Mindennek ellenére, mivel a vádlottak abban az időpontban jelen, illetve az épületben voltak, súlyos ítéletek születtek. Emberölésért és a köztulajdon elleni bűntettért /ennek számított a kommunista párt zászlajának elégetése/ Ilyés István 20, Boldizsár Ferenc 19, Karsai László 19, Jakocs Sándor, Gergely László, Bíró Márton, Boros Lajos, Péter József, Szabó Sándor és Gergely Balázs 5-5 évet kapott. Annak ellenére, hogy senki sem tudja pontosan, mi történt. /Román Győző: Csaknem száz év börtön. Mi történt 1989. december 22-én a székelyföldi Zetelakán? = Új Magyarország, jan. 14./

1995. november 22.

Frunda György RMDSZ-szenátor nov. 22-én fölkereste Traian Chebeleu elnöki szóvivőt, kérve, hogy az államfő részesítse kegyelembe az 1990 márciusi események miatt tíz évi börtönre ítélt Cseresznyés Pált, továbbá az 1989. dec. 22-i eseménynek miatt elítélt és emigrációba kényszerült hét zetelaki fiatalembert /Bíró Márton, Boros Lajos, Gergely Balázs, Gergely László, Jakócs Sándor, Péter József, Szabó Sándor/. Frunda György ígéretet kapott, hogy a jövő héten fogadja őt Iliescu elnök. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 22., 667. sz./

2008. március 28.

Március 27-én megalakult a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári szervezete. A Kolozs megyei kezdeményező csoport javaslatára Gergely Balázs régészt választották meg a kolozsvári szervezet elnökévé, alelnök Kosztin Ildikó teológiai tanár, elnökségi tag Szász Csaba egyetemi tanár, míg megyei küldött Juhász Péter lett. Elhatározták, hogy indítanak jelölteket Kolozsvár a helyhatósági választásokon, de nem az RMDSZ listáján. Az eseménynek eredetileg a Szent Mihály Római Katolikus Egyházközség Nőszövetségének tanácstermében kellett volna sorra kerülnie, azonban Kovács Sándor kanonok főesperes visszavonta az engedélyét, ezért a gyűlést az unitárius egyházközség gyülekezeti termében tartották. – Egyelőre nem voltak konkrét tárgyalások Kolozs megyében az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) között, csupán tapogatózások – nyilatkozta Eckstein-Kovács Péter szenátor. Szász Alpár Zoltán politológus szerint amennyiben a két szervezet nem ismeri fel egymásrautaltságát, megcsappanhat az erdélyi magyarság képviselete. Az olyan régiókban, mint például Kolozs megyében Aranyosszék, vagy Kőrösfő magyar többségű vidéke, nem jelentene különösebb veszélyt az MPP-RMDSZ versengés. /Sz. K. : Megalakult az MPP kolozsvári szervezete. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

2008. március 29.

Sorra alakulnak Kolozs megyében a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi szervezetei. Gergely Balázst, az Erdélyi Nemzeti Történelmi Múzeum régészét választották az MPP kolozsvári szervezetének vezetőjévé. Gergely Balázs elmondta, Budapesten járt egyetemre, ott végezte el a régészet szakot, ugyanakkor a Századvég Politikai Iskolának volt a hallgatója, érdekelte őt a politológia, politika. Az RMDSZ ernyője, annak jobboldali fele „kilyukadt”, ezért szükség volt egy másikra, amely védelmet nyújt az erdélyi magyar jobboldal számára. Gergely Balázs közép felé húzó jobboldali helyi szervezetben gondolkozik. Sok embert megkerestek, és szinte mindenütt kitapintható volt az óvatosság. Örök visszatérő kérdés, hogy az MPP vagy Tőkés László megosztja az erdélyi magyarságot. Ez a másik fél hozzáállása. Valójában a magyarság kinőtte az „egypártrendszer ruháját”, szükség van politikai pluralizmusra. Gergely Balázs hangsúlyozta, „erdélyi magyar pártként legfontosabb stratégiai partnerünk és szövetségesünk az RMDSZ”. Megbeszéléseket kezdeményeztek az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének képviselőivel. Az RMDSZ felajánlotta, hogy a kolozsvári városi tanácsosi listájukon egy befutó helyet biztosítanak az MPP jelöltjének. Ezt nem fogadják el, mivel ez arctalanságba taszítaná a pártot. Az MPP saját önkormányzati jelöltlistát állít össze, azután akár egy esetleges választási koalícióról is tárgyalhatnak. Rengeteg megoldatlan kérdésük van, székhely-probléma, különböző anyagi fedezetek stb. Az emberek még mindig félnek attól, hogy eljöjjenek egy-egy alakuló ülésre. /Papp Annamária: „Gondolkodjunk, és felelős döntéseket hozzunk” = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

2008. április 5.

Egyetért a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári szervezetének vezetősége Eckstein-Kovács Péter szenátorral, aki a két párt közti megegyezést sürgette. Örülnek a szenátor ígéretének, mely szerint az RMDSZ nem folytat majd agresszív kampányt. Sajnálattal vették tudomásul, hogy László Attila megyei RMDSZ-elnök Eckstein szenátorral ellenkező magatartásról tett tanúbizonyságot a román sajtóban, mondta Gergely Balázs, az MPP kolozsvári szervezetének elnöke. Kolozs megyében és Kolozsváron, ahol a magyarok számaránya 18 százalék körüli, nem lehet gond a koalícióval járó megemelt 8 százalékos választási küszöb átlépése. Azokon a településeken viszont, ahol a magyarság számaránya lényegesen alacsonyabb, az MPP nem ragaszkodik saját jelölt indításához. /Sz. K. : RMDSZ–MPP koalíció? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

2008. április 9.

A bukaresti táblabíróság visszautasította az ügyészség fellebbezését, ezáltal jogerőre emelte az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzését a romániai politikai pártok lajstromába. Az MPP elnökének sokan szívesen látták volna magát Tőkés László püspököt. Tibori Szabó Zoltán, a lap kolozsvári tudósítója szerint ezt sugallja az, hogy például Marosvásárhelyen a pártot a püspök testvére, Tőkés András, Kolozsváron pedig unokaöccse, Gergely Balázs vezeti. Ha olyan településeken, ahol a magyarság kisebbségben él, az MPP-nek és az RMDSZ-nek nem sikerül egyezségre jutnia, a magyar jelöltek egymást üthetik ki az önkormányzati tisztségekből. /Tibori Szabó Zoltán: Erdélyben kiütheti egymás a két magyar párt. = Népszabadság, ápr. 9./

2008. április 11.

A Magyar Polgári Párt (MPP) nem állít megyei tanácselnök-jelöltet Kolozs megyében, és tárgyalásokat folytat az RMDSZ jelöltje, Máté András ügyvéd, parlamenti képviselő támogatásáról – közölte Gergely Balázs, az MPP Kolozs megyei elnöke. Elakadtak a tárgyalások az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) Bihar megyei szervezetei között. /Benkő Levente: Összefogás feltételekkel. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

2008. április 14.

Gergely Balázs, a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári szervezetének elnöke közölte: nem indítanak saját polgármester-jelöltet Kolozsváron. Április 15-én eldöntik, lesz-e megegyezés az RMDSZ-szel az esetleges választási koalícióról. /Kedden meglesz a tanácsosjelöltek listája is. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

2008. április 17.

Eredménytelenül zárultak az MPP és az RMDSZ Kolozs megyei szervezete között hetek óta tartó tárgyalások. Egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy a két párt külön listával indul mind a kolozsvári, mind pedig a megyei önkormányzati választásokon. A tárgyalások befejezésének határideje április 15-e. Az MPP vezetői – Sándor Krisztina és Gergely Balázs – leszögezték: mivel az RMDSZ képviselői a megjelölt határidőig nem közölték szervezetük álláspontját, kénytelenek önállóan indulni a választásokon. László Attila megyei RMDSZ-elnök úgy véli: Kolozs megyében a magyarság sorsát nem lehet ultimátumszerű felszólításokkal rendezni. Az MPP a kolozsvári tanácsosjelöltek listáján a második és a negyedik helyre tartott volna igényt, továbbá azt javasolták az RMDSZ-nek, hogy az esetleges hetedik befutó helyre közös jelöltet állítsanak Maczalik Arnold műépítész személyében. Hasonlóképpen támogatásukról biztosították Tonk Mártont is, aki egyébként a hatodik helyet foglalja el az RMDSZ városi tanácsosjelöltek listáján. /P. A. M. : Mégsem egyezik meg az MPP és az RMDSZ Kolozs megyében? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

2008. április 17.

A Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári szervezetének közgyűlése rangsorolta kolozsvári tanácsosjelöltjeit: 1. Gergely Balázs régész, történész, 2. Herédi Zsolt szociológus, 3. Csép Sándor médiaszakember, 4. Lakatos Róbert filmrendező, 5. Soós Sándor informatikus, 6. Kilyén Csaba vállalkozó, 7. Somai József közgazdász, 8. Asztalos Lajos helytörténész, 9. Szász Péter vállalkozó, 10. Juhász Péter informatikus. /Az MPP Kolozs megyei tanácsosjelölt listája. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

2008. május 7.

Kolozsváron is megtartotta kampány-nyitó rendezvényét a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezete, bemutatkoztak az MPP Kolozs megyei és kolozsvári tanácsos-jelöltjei, valamint röviden ismertették a párt kolozsvári választási programját. A program konzervatív, jobbközép, nemzeti és keresztény értékrendben gyökerezik. Sándor Krisztina megyei elnök elmondta: az erdélyi magyar egypártrendszer megszűnt és új lehetőség előtt áll a magyar közösség. Az RMDSZ legfontosabb stratégiai partnerünk, hangsúlyozta Gergely Balázs kolozsvári elnök. Az MPP alapvető célkitűzései közé sorolja a kolozsvári magyar épített örökség megőrzését és védelmét, Kolozsvár történelmi belvárosának védelmét, a magyar közösség érzékenységét sértő hamis tartalmú táblák eltávolítását, a magyar történelem, a művelődési és tudományos élet nyilvános megjelenítését köztéri műemlékek, szobrok, valamint utcanevek, többnyelvű táblák és feliratok formájában, a Házsongárdi temető műemlékjellegének elismertetését és értékeinek ápolását. Szorgalmazzák a kolozsvári magyar mezőgazdasági őstermelők értékesítési erőfeszítéseinek a támogatását. /MPP: az RMDSZ a legfontosabb stratégiai partnerünk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

2008. május 10.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének kampány-nyitó rendezvényén Markó Béla hangsúlyozta, elfogadhatatlannak tartja, hogy Kolozsváron, ahol közel 80 ezer magyar ember él, ne biztosítsák az anyanyelvhasználatot a helyi közigazgatásban. Markó kilátásba helyezte, hogy az RMDSZ a megfelelő pillanatban újra napirendre tűzi a 215/2001-es közigazgatási törvény módosítását, és követelni fogja a közigazgatásban való anyanyelvhasználati jog 20 százalékos küszöbének 10 százalékra való csökkentését. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete nyilatkozatában üdvözölte Markó Béla reagálását, és kifejezték reményüket, hogy az RMDSZ elnöke nem csak a kampányban gondolja komolyan szavait. Az elmúlt napokban az EMI levélben kérte Traian Basescu államfőt, hogy a parlament a hivatalos nyelvhasználathoz szükséges küszöböt 20-ról 10 százalékra csökkentse, a nyelvhasználati küszöböt ne csak az egyes településen élők arányához, hanem nominatív létszámához is kössék, ahogy azt például Finnországban vagy Kanadában teszik. Erdély fővárosa pedig a nyelvhasználat terén külön státussal rendelkezzen. Soós Sándor rámutatott: a Magyar Polgári Párt (MPP) programjában szerepel ez a törekvés, az RMDSZ-ben viszont nem, azonban reméli, a fiatalok kezdeményezése a két magyar politikai szervezet közös célját képezheti. Gergely Balázs, az MPP kolozsvári szervezetének elnöke, városi tanácsosjelölt nyilatkozatában szintén üdvözölte Markó Béla kijelentését. „Ismét bebizonyosodott, hogy a politikai versenyhelyzet serkentő hatású, hiszen Markó Béla elnök úr az MPP kolozsvári programját és egyben az EMI indítványát vállalta fel, mert az általa vezetett szervezet ezt évek óta nem tartotta megvalósíthatónak. ” /Tíz százalékos anyanyelvhasználati küszöböt javasolnak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

2008. május 15.

Tőkés László európai parlamenti képviselő volt a díszvendége annak a közéleti fórumnak, amelyet május 13-án tartott Kolozsváron a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezete. „Ha jó ügyben, jó emberek, jó órában gyűlnek össze, akkor egészen bizonyos, hogy abból jó dolog fog születni” – jelentette ki Csép Sándor, az MPP városi tanácsosjelöltje. Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke kifejtette: az MPP ténylegesen is változást ígérő lehetőség, s új színfoltot képes behozni az erdélyi politikai életbe. Gergely Balázs, az MPP kolozsvári elnöke, városi tanácsosjelölt arra hívta fel a figyelmet, hogy a színházpolitikában csupán egy társadalmi réteg igényét elégítik ki, a teljes közönség igényeit nem veszik figyelembe. „Hogyan lehet az, hogy senkit nem zavar, hogy nincs néző a színházban, és lassan az egész színház felköltözik a színpadra?” – tette fel a kérdést Tőkés László, hozzáfűzve: bár elismeri, hogy a kolozsvári színház rangos, de az nem áldozható fel kísérletező stúdiószínházzá. Tőkés László rámutatott: úgy tűnik, az RMDSZ hallgatólagosan feladta Kolozsvárt. /P. A. M. : Tőkés: Az MPP valósítja meg a romániai magyar rendszerváltást. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

2008. május 17.

Gergely Balázs, az MPP kolozsvári elnöke vezeti a polgári párt helyi tanácsosi listáját. Az MPP vezetői legkevesebb két-két befutó helyre számítanak Kolozsváron és a megyében. Az MPP kolozsvári választási programja a közösség demográfiai, gazdasági, versenyképes megerősödését tűzi ki célul. Gergely Balázs a kultúrával, műemlékvédelemmel, kulturális örökséggel, ifjúsággal és sporttal foglalkozó bizottságban találná meg a helyét. Gyakran mondják, hogy Kolozsvár multikulturális város. Az itt élő magyarok nem ezt érzik. E helyzet megváltoztatása érdekében sokat kell tenni. Új magyar utcanevek kellenek, el kell tüntetni a közterekről a magyarokat gyalázó táblákat, magyar vonatkozású köztéri szobrokat kell emelni, Márton Áron szobrának felállítása évek óta húzódik. Gergely Balázs biztos benne, hogy az RMDSZ és az MPP együtt sokkal hatékonyabban tudja majd képviselni a magyarság érdekeit. Gergely Balázs /sz. Kolozsvár, 1977/ a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemen régészeti szakán szerzett diplomát, második szakként végzett a budapesti Századvég Politikai Iskolán, jelenleg doktorandusz. Alapító tagja a magyar régészeket tömörítő Posta Béla Egyesületnek. /Sz. K. : Bemutatjuk jelöltjeinket. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

2008. május 19.

Több erdélyi megyeszékhelyen – Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyváradon – nem indít ugyan önálló polgármester-jelöltet a Magyar Polgári Párt (MPP), azonban az RMDSZ jelöltjeit sem támogatja a választásokon. A városi MPP-elnökök a szavazópolgárok lelkiismeretére bízzák, kire ütik a pecsétet június elsején. Kivétel Szatmárnémeti, ahol a polgári párt arra kéri híveit, támogassák az RMDSZ polgármesterjelöltjét, Ilyés Gyula jelenlegi városgazdát. A Magyar Polgári Párt nem támogatja László Attilát, az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltjét – közölte Gergely Balázs, az MPP kolozsvári szervezetének elnöke, mert az RMDSZ-es jelöltnek „amúgy sincs esélye” elnyerni a tisztséget. „Mi Borbély Lászlót támogattuk volna, bizonyos feltételekkel, amit azonban az RMDSZ nem kívánt teljesíteni. Az MPP a felelős összefogás jegyében nem állított polgármester-jelöltet, mert azt szerettük volna, ha pártok fölötti jelölt képviseli majd a vásárhelyi magyarságot. Ennek szükségét az RMDSZ nem látta be, s arra sem volt hajlandó, hogy visszavonja megyeitanácselnök-jelöltjét, s Tőkés Andrást támogassa” – magyarázta Ráduly Levente, a marosvásárhelyi MPP-szervezet elnöke. Zatykó Gyula nagyváradi elnök is azt mondta: az MPP nem buzdítja majd arra szimpatizánsait, hogy Biró Rozália RMDSZ-es jelöltre szavazzanak, a lelkiismeretükre bízzák ezt a kérdést. A szatmárnémeti MPP-szervezet Ilyés Gyula RMDSZ-es jelölt támogatására kéri szimpatizánsait, jelezte Hegedűs Pál, a Szatmár megyei MPP-szervezet elnöke. /D. B., Cs. P. T. : MPP: támogatás csak Ilyésnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2008. május 22.

A Magyar Polgári Párt kolozsvári kampányestje keretében humorestnek és filmvetítésnek adott otthont a Heltai Alapítvány. A nagy népszerűségnek örvendő sorozatban Felméri Péter humorista lépett fel és Lakatos Róbert Ördögtérgye című kisfilmjét vetítették le. Az MPP kolozsvári szervezetének elnöke, Sándor Krisztina bevezető szavai után Gergely Balázs ismertette a kampánnyal kapcsolatos híreket. Felméri Péter, a humorfesztiválon berobbant helyi sztár előadásán jól szórakozott a közönség. A 35. magyar filmszemlén 2006-ban a legjobb kisfilm díját megszerzett Ördögtérgye című alkotás után Lakatos Róbert filmrendező válaszolt a kérdésekre. Elmondta, hogy a gyimesi hiedelemvilágra épülő alkotás nagyfilm változatát is tervezi. A jövő heti kampányzáró rendezvények közül a Vikidál- és Keresztes Ildikó koncert, valamint a bográcsgulyásparti emelkedik ki. /Humor és filmvetítés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

2008. május 26.

A Házsongárdi temető nemzeti vagyonná való nyilvánításáért emelt szót május 23-án, kolozsvári látogatása során Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, felhívást intézve a helyi és bukaresti, illetve a magyarországi hatóságokhoz, hogy támogassák a Magyar Polgári Párt (MPP) erre vonatkozó tervezetét. Németh Zsolt az MPP meghívására érkezett a Házsongárdba, ahol leromlott állagú műemlék sírokat tekintett meg, illetve segített azok letakarításában. „A Házsongárdi temető állapota egyre elkeserítőbb, a városvezetés nem szentel elegendő figyelmet rá, akciónkkal erre próbáljuk felhívni a figyelmet” – közölte Gergely Balázs, az MPP kolozsvári elnöke. Az 1585-ben megnyitott Házsongárdi temető Európa egyik legrégebbi jelenleg is működő temetkezőhelye, amelyet az itt nyugvó jeles személyiségek miatt Erdélyi Panteonként is emlegetnek. Elmondta, ebben a temetőben nyugszik egyik felmenője, a néprajzos munkásságáról és balladagyűjtéséről ismert Kriza János. Arról is beszámolt, hogy 1985-ben titokban itt találkozott a kommunizmusellenességéről ismert Szőcs Géza költővel, akitől illegális dokumentumokat vett át, és vitt Magyarországra. Németh Zsolt erdélyi kampánykörútja keretében Nagyváradon részt vett az MPP szervezte Erdélyi magyar többpártrendszer és nemzetpolitika című fórumon. „Mi nem személyeket, pártokat, hanem hiteles programokat támogatunk” – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök azon kijelentéseire reagálva, miszerint nem tesz jót az erdélyi magyar közéletnek, hogy a fideszes politikusok beleavatkoznak a kampányba. Felszólalásában a területi autonómia fontosságára hívta fel a figyelmet. /Óvnák a Házsongárdot. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

2008. május 29.

Koncertekkel egybekötött rendezvény keretében zárta május 28-án a kampányt a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezete. Fellépett a kolozsvári Knock Out, a legendás Korál együttes vezetője, Balázs Fecó és a baróti TransyilMania együttes. Gergely Balázs, az MPP kolozsvári szervezetének elnöke, városi tanácsosjelölt elmondta: a kolozsvári magyarság akkor nyer, ha erős képviselete lesz a megyei és a helyi közigazgatásban. /MPP: Erős, hatékony magyar képviseletet! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

2008. május 29.

Gergely Balázs, az MPP kolozsvári szervezetének elnöke és Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei elnöke csalódottan vették tudomásul, hogy az elmúlt másfél hét folyamán László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke és kolozsvári polgármesterjelöltje a pozitív kampányra tett ígéretét több alkalommal megszegte. Ennek ellenére az MPP kitartott amellett, hogy a magyar közösség érdekeit nem a szembenállás, hanem az együttműködés szolgálja. „Ennek jegyében a Magyar Polgári Párt kolozsvári és Kolozs megyei elnöksége úgy döntött, támogatja Máté András Levente megyei tanácselnökjelöltet. Meggyőződésünk, hogy a magyar versenyhelyzet pozitív eredményeként magas választási részvételre számíthatunk, és ennek következtében reális esélyt látunk arra, hogy a megye élére magyar tanácselnök kerüljön” – szögezik le. /Az MPP támogatja Máté András Leventét. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

2008. június 2.

Június 1-jén, vasárnap több mint 18 millió választónak kellett döntenie arról, ki vezesse az elkövetkező négy esztendőben a helyi közigazgatási szerveket. Újraválasztották a kolozsváriak Emil Boc polgármestert, a Demokrata-Liberális Párt elnökét, aki az exit poll adatai szerint a szavazatok 75,6 százalékát szerezte meg, és így már az első fordulóban megnyerte a választásokat. László Attila, az RMDSZ jelöltje 8,2 százalékot kapott. Az új Kolozs megyei tanácselnök a demokrata-liberális Alin Tise lett a szavazatok 36 százalékával. AZ RMDSZ-es Máté András Levente a voksok 11,2 százalékával a 4. helyen áll. Az RMDSZ megyei listájára 12,1 százalék, a városi listára pedig 15,6 százalék voksolt. A Kolozs megyei tanácsosi listák közül a PD-L kapta a legtöbb szavazatot (36 százalék). A további sorrend: PNL 19 százalék, PSD 14,6 százalék, RMDSZ 12,1 százalék, PNG 3,1 százalék, PRM 3 százalék, PIN 2,9 százalék. László Attila az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint a szavazás eredménye ismét azt bizonyítja, hogy az RMDSZ a legstabilabb politikai alakulat az elmúlt tizennyolc évben Kolozs megyében. Szerinte az RMDSZ várhatóan megőrzi a hat mandátumot a városi tanácsban. „Hozta a formáját az RMDSZ Kolozs megyében”, vélekedett Eckstein-Kovács Péter. Gergely Balázs, a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári szervezetének elnöke szerint elkeserítő az alacsony részvételi arány. /P. A. M. : Narancssárga „uralom” következik? Túlnyerte magát a PD-L – Az RMDSZ „hozta a formáját” = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

2008. június 4.

Elégedetten nyilatkozott a választásokon az RMDSZ által elért eredményekről sajtótájékoztatóján Markó Béla, a szövetség elnöke. „Annak ellenére, hogy verseny volt, és annak ellenére, hogy a Fidesz, Magyarország jelen pillanatban legerősebb politikai alakulata minden erejét és logisztikáját bevetve kampányolt az RMDSZ ellen és az MPP mellett, nem jártak sikerrel” – hangoztatta Markó. Markó arról is beszámolt, hogy az MPP fellépése miatt néhány tisztséget mégis elveszített az RMDSZ. Szintén az MPP-t okolta az elveszített mandátumokért sajtótájékoztatóján Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke. „Az MPP mintegy 10 ezer szavazatot vett el tőlünk, ami azzal járt, hogy elveszítettünk két megyei tanácsosi helyet. Eközben az MPP-sek nem jutottak be sem a Maros Megyei Tanácsba, sem a marosvásárhelyi önkormányzati testületbe. Ám néhány helyet sikerült elorozniuk a megye magyar közösségétől. ” – fogalmazott Kelemen Atilla. Hasonlóképpen a polgári pártot támadta Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi elnöke, aki szerint helyi szinten 3 ezer voksot „vett el” az MPP a szövetségtől. Hozzátette: az MPP-seknek most rá kell jönniük, hogy nincsenek támogatók mögöttük, és „hatalmas rosszat követtek el a magyarság ellen”. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke is a polgári pártot tartja felelősnek azért, hogy a szövetség tanácsosjelölt-listája a vártnál gyengébben szerepelt a választáson, és a korábbi nyolc helyett csak öt képviselőt tudott bejuttatni a megyei önkormányzatba. László Attila szerint a magyar választók 12 százaléka román pártokra szavazott, az MPP által elvitt 6–7 százaléknyi magyar szavazat is hozzájárult a magyar mandátumok számának csökkenéséhez. „Sajnálom, hogy román pártok is részesültek a mi szavazatainkból. Ebben nem az MPP a ludas. A mi 1,36 százalékunk annyira elenyésző, hogy nélkülünk is megtörténhetett volna a mostani visszaosztás. Az ilyen helyzet a két párt közötti választási koalíció megkötésével megelőzhető lett volna. A megegyezés nem rajtunk múlott, tehát a felelősség az RMDSZ oldalán keresendő” – reagált Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei elnöke, valamint az alakulat kolozsvári vezetője, Gergely Balázs. Cáfolták, hogy az MPP az RMDSZ táborától vett volna el szavazatokat, mint mondták: az MPP-t olyan választók támogatták, akik amúgy sem adták volna voksukat az RMDSZ-re. /Össztűz az MPP-re. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

2008. június 7.

Gergely Balázs, az MPP kolozsvári elnöke köszönetet mondott a magyar választók többségének, hogy elmentek választani, és szavazataikkal a magyar jelölteket támogatták. Külön köszönettel tartoznak mindazoknak, akik támogatásukról biztosították a Magyar Polgári Párt kolozsvári és Kolozs megyei fiatal csapatát, így az MPP Kolozsváron a leadott szavazatok közel 2%-át, a megyében pedig 1,4 százalékát kapta. Az MPP jól szerepelt azokban a községekben, ahol már működő helyi szervezete van, és helyi listát indított. Nyolc ilyen községről van szó, ezek közül ötben egy, illetve két, Széken pedig három képviselői helyet szereztek a helyi önkormányzatban. László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök a választási kudarcért MPP-t okolja. Az MPP szerint László Attila méltatlan a kolozsvári magyar közösség képviseletére. Március 15-én a Duna TV élő adásában „szélsőséges fiatalok összecsapásának” minősítette a templomba igyekvő magyar fiatal brutális megverését, tavaly ősszel pedig a Tőkés Lászlónak kampányolókat a templomba küldte építkezési engedélyért. Az MPP arra szólítja fel László Attilát, hogy a választási eredmény figyelembevételével lépjen vissza, és adja át a helyét egy nála megfelelőbb jelöltnek. /Gergely Balázs, az MPP kolozsvári elnöke: Választások után. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

2008. június 30.

Küldöttgyűlést tartott június 28-án a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezete. A küldöttgyűlésen tisztújításra is sor került. A választások eredményeként a következő két évben a megyei elnökség összetétele a következő: Csép Sándor elnök, Sándor Krisztina alelnök. A küldöttgyűlésen megválasztották a megyei szervezet országos küldötteit is. Csép Sándor újságírót és írót Sándor Krisztina helyére választották meg, aki lemondott tisztségéről. Sándor Krisztina kijelentette, azért mondott le, mert ígéretet tett, hogy a helyhatósági választások után nem fogja vezetni a szervezetet. Sándor Krisztina szerint az MPP Kolozs megyei szervezete elhatározta, hogy „konstruktív ellenzéke lesz az RMDSZ-nek a megyében”. Az MPP kolozsvári szervezetében is új, belső választásokat fognak tartani. A kolozsvári szervezetet Gergely Balázs, Tőkés László református püspök unokaöccse vezeti. Kolozs megyében az MPP tíz helyi szervezetet hozott létre. A hét végi megyei küldöttgyűlés határozatba foglalva kérte az MPP országos elnökségétől, hogy legkésőbb 2008. szeptember 15-ig hívják össze az országos tanácsot (kongresszust). /Kongresszust sürget a Kolozs megyei MPP. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

2008. július 22.

Gergely Balázs, az Magyar Polgári Párt /MPP/ kolozsvári szervezetének elnöke a Markó–Tőkés egyeztetést értékelve elmondta: ez Tőkés László közvetítésével zajlott a két magyar politikai alakulat vezetői között, következésképpen az álláspontok közeledése nem tekinthető véglegesnek. Az RMDSZ ajánlatát Csép Sándorral, az MPP megyei elnökével és Sándor Krisztina megyei alelnökkel egyetértésben jó tárgyalási alapnak tekintik. /P. A. M. : Gergely Balázs: „Külön-külön, de mégis együtt”. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

2008. szeptember 16.

Tisztújító kongresszus összehívását sürgeti a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezete. Gergely Balázs, a párt kolozsvári szervezetének elnöke kijelentette: október 1-ig választ várnak a párt országos elnökségétől a kongresszus megtartásának esetleges időpontjára vonatkozólag. Gergely Balázs az RMDSZ-jelöltekről úgy vélte: minden idők leggyengébb csapatának tartja, kiemelve Czika Tihamér személyét, aki több megnyilvánulásával is bebizonyította, nem alkalmas arra, hogy a közösség érdekeit és elvárásait képviselje. Czika Tihamér – aki az RMDSZ színeiben indul képviselőjelöltként az őszi parlamenti választásokon – állásfoglalásában leszögezte: „Szerencsére az RMDSZ nem az MPP ízlése szerint állítja jelöltjeit, mert ha így lenne akkor rég bajban lennénk. ” /P. A. M. : Kongresszust sürget a Kolozs megyei MPP. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

2008. szeptember 16.

Az MPP Kolozs, illetve Kovászna megyei szervezete nem ért egyet azzal, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) független jelölteket készül támogatni az őszi parlamenti választásokon. „Politikai nonszensznek tartjuk, hogy évekig fáradoztunk a párt létrehozásán, a választásokon pedig függetleneket támogassunk” – magyarázta Gergely Balázs, a kolozsvári szervezet elnöke, aki Simon Balázzsal, a Kolozs megyei szervezet ügyvezető alelnökével sajtótájékoztatót tartott. Gergely nem zárja ki, hogy az MPP az RMDSZ egyes jelöltjeit támogassa a választásokon. „Nem minden ördögi, ami RMDSZ-től való” – érvelt a kolozsvári elnök. Nem híve a függetlenek támogatásának a háromszéki MPP-szervezet sem. /Cs. P. T. : Berzenkedő MPP-vezetők. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

2008. október 20.

Kolozs megyei Magyar Egyeztető Tanács létrehozását kezdeményezi az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezetének több képviselője. Az aláírók – Csép Sándor, Eckstein-Kovács Péter, Gergely Balázs, László Attila, Molnos Lajos és Sándor Krisztina – leszögezik: tekintettel a Kolozs megyei magyarság közös céljaira, tiszteletben tartva politikai alakulataik önazonosságát és saját célkitűzéseik megfogalmazásának, illetve érvényesítésének a jogát, a jóhiszeműség, a pluralizmus és az együttdolgozás akarásának jegyében kezdeményezik a tanács létrehozását. A tanácsban paritásos alapon vennének részt a politikai-érdekvédelmi szervezetek képviselői. A tanács rendszeresen – negyedévenként legalább egyszer – ülésezne. „A Székelyföldön kívüli Erdélyben a magyar szavazótáboron belüli versengés rontaná az általános esélyeket a parlamentbe jutást illetően. Ezért a legüdvösebb, ha a létező magyar pártok egyeztetett álláspontot képviselnek, és megpróbálnak a közös kérdésekre közös válaszokat keresni” – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter szenátor. Az MPP Kolozs megyei szervezete szerint veszélyes lenne független jelöltek indítása a megye választókerületeiben. /P. A. M. : RMDSZ-MPP-s egyeztető tanács. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

2008. november 22.

November 20-án Eckstein-Kovács Péter szenátor volt a kolozsvári Bulgakov kávéház vendége. A házigazda Orbán János Dénes költő, a kávézó tulajdonosa elmondta: fennállásának hat és fél éve alatt a Bulgakov eddig nem volt politikai rendezvény helyszíne, ez az első olyan alkalom, amikor hivatalos keretek között politikai témákról beszélnek. Orbán úgy véli: az RMDSZ programja mindeddig nem jutott el megfelelő módon az egyetemistákhoz. Gergely Balázs, az MPP kolozsvári elnökének jelenléte révén szó esett a két magyar párt országos és megyei viszonyáról is. Kolozs megyében mondhatni baráti kapcsolat uralkodik az RMDSZ és az MPP között, ami országos szinten nem mondható el. Orbán János Dénes ezért Szász Jenőt tette felelőssé, tetűnek nevezve a székelyföldi politikust. /Szenátor a Bulgakovban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

2008. november 26.

Mátis Jenő RMDSZ-es képviselőjelölt nyílt levélben fordult Gergely Balázshoz, a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári szervezete elnökéhez, amelyben kérte, hogy támogassa a november 30-án sorra kerülő törvényhozási választásokon. Gergely Balázs, az MPP kolozsvári szervezetének elnöke elmondta: nem tartozik a városi szervezet hatáskörébe az ilyen jellegű döntések meghozatala, ezeket a megyei elnökségnek kell jóváhagynia. Mint mondotta, elvileg semmiféle akadálya nincs annak, hogy támogatásukról biztosítsák Mátis Jenőt. /(P. A. M.): Az MPP támogatását kéri Mátis Jenő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-68




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998