udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gergely Katalin

1999. szeptember 23.

Szeptember 25 és 26-án Bogdándon, a tövisháti községben tartja vándorgyűlését a Kriza János Néprajzi Társaság. A kétnapos rendezvény - társszervezői a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, valamint a Partiumi Műemlék és Emlékhely Bizottság - első napján Erdélyi tájházak fejlesztésének lehetőségei címmel néprajzi tanácskozás lesz. Olyan neves hazai és magyarországi szakemberek tartanak előadást, mint Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke, Major Miklós szilágynagyfalui, Gergely Katalin gyergyószentmiklósi, Antal Mária gyimesbükki, Olosz Katalin marosvásárhelyi, Mihály Zita és Kardalus János csíkszeredai, Balogh Ferenc kolozsvári, valamint Magyari Márta debreceni, P. Szojka Emese és Bárth János kecskeméti, Bíró Friderika és Cseri Miklós szentendrei néprajzkutatók. A vándorgyűlés résztvevői megtekintik a bogdándi tájházat, a helybéli temetőt, s egy lakodalom lezajlásának megfigyelésével a helyi népszokásokkal ismerkednek. A rendezvény második napján kirándulást tesznek, melynek főbb állomásai Hadad, Szilágycseh, Kraszna, Récse, Kecel, Krasznahorvát és Zilah lesznek. /A Kriza János Néprajzi Társaság vándorgyűlése Bogdándon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 23./

2000. december 5.

Gyergyószentmiklóson a Szent Miklós-rendezvénysorozat megnyitásán a Domokos Pál Páter Női Kar lépett fel. Megnyílt Páll Zoltán festményeinek és Angi Antal fából faragott szobrocskáinak kiállítása. Gergely Katalin néprajzkutató Sátorát letettem romló testemnek című könyvének bemutatása után a Figura Stúdió Színház Sütő András Káin és Ábel című drámáját mutatta be. Este táncház volt. /Bajna György: Mikulás-várás Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 5./

2001. december 15.

December 13-án a kolozsvári Állami Magyar Opera két kortárs operát tűzött műsorára: Demény Attila: Parafarm című egyfelvonásos operáját, melyet már láthatott a közönség, és a Bevégezetlen ragozás címűt, ez premier Kolozsváron. Incze Gergely Katalin karmester emlékeztetett: 1992-ben mutatta be a Magyar Opera Demény Attila Parafarm című operáját. Ez a mű kimondottan erre a nagyszabású és színháztörténetileg kiemelkedő fontosságú eseménysorozatra készült. A bemutatót a szerző maga vezényelte. Lászlóffy Zsolt, a Bevégezetlen ragozás című opera karmestere elmondta, hogy a mű hat énekesre és hét hangszeresre íródott. /Hintós Diana: Kortárs operák bemutatója. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

2003. augusztus 23.

A Kolozsvári Magyar Operánál Incze Gergely Katalin egyszemélyben karmester, zeneszerző, tanár (a Kolozsvári Színművészeti Főiskolán) és korrepetitor. A korrepetitor az, aki betanítja vagy felfrissíti a szerepeket, darabokat. Incze Gergely Katalin Arany-, Petőfi-, Vörösmarty-, Gyulai Pál- és Ady-versekre komponált zenét. 1981 óta van az operánál, balett-korrepetitorként kezdett. A Kolozsvári Magyar Opera társulatánál elsősorban a szólistahiányt tartja aggasztónak, ezért nagyon nehézkes egy nagyopera bemutatása, illetve repertoáron tartása. Az operett-, illetve a kamaraestek színrevitele viszont jobban megfelel az intézmény jelenlegi erőforrásainak. Egyre kevesebb a magyar anyanyelvű énekes, a magyar nyelvű előadások száma egyre csökkenni fog, és ez szomorú következményekkel járna Kolozsvár fogyatkozó-öregedő-közömbösülő magyarajkú lakosaira nézve is. /Hintós Diana: Nyári terefere Incze Gergely Katalinnal. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

2004. augusztus 16.

Bunyaszekszárdot lakói elhagyták, de időnként találkoznak az elhagyott faluban. Arra, hogy itt valaha falu volt, csupán az egykori templom helyén felállított emlékmű utal – egy férfi és egy női alak, itt tartják évenként az emlékünnepséget. Idén is Pokker László alkotása köré gyűlt az ünneplő sokaság. A falu temetőjében 1972-ben helyezték örök nyugalomra az utolsó bunyaszekszárdi lakost, Gergely Katalint. /Sipos János: Bunyaszekszárd emlékezett. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 16./

2004. november 27.

Laczkó Vass Róbert kolozsvári színművész az utóbbi évadokban többször lépett fel az opera színpadán. Gyergyóremetén született, Székelyudvarhelyen végezte a tanítóképzőt. Ezután határozta el, hogy színész lesz. Kolozsváron, Csíky András osztályában végzett. Tompa Gábor szerződtette a Kolozsvári Magyar Színházhoz A zenéhez Bencze Gergely Katalin hozta közelebb, aki zenét szerez, tanít, karmester, korrepetál, nagyon sokoldalú. /Köllő Katalin: Egy énekes színész története. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

2004. november 27.

A vajdahunyadi “Kapisztrán Szent János Ferences Világ Rend testvéri közössége” újabb négy örökfogadalmassal gyarapodik. Demény Ottilia, Gergely Katalin, Jenei Mária és Zmau Ibolya döntött úgy, hogy miután a képzés és próba idején megerősödtek meggyőződésükben: vállalják, egész életükön át, az evangéliumi életformát, melyet Assisi Szent Ferenc példája és szavai sugallnak. Az ünnepélyes fogalomtételre dec. 2-án kerül sor a vajdahunyadi római katolikus templomban. A vajdahunyadi Kapisztrán Szent János ferences világrend testvéri közössége velük együtt 35 tagot számlál. /Doboly Beatrix: Egész életre szóló fogadalom. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 27./

2009. október 9.

Zorkóczy Zenóbia színművésznő Incze-Gergely Katalin zeneszerzővel közösen az 1849. október 6-i gyásznap 160 éves évfordulójára időzítette az először 2001-ben bemutatott, Kiálts Arad felé… című előadás színpadra vitelét. Október 6-án a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban mutatta be műsorát. Mindketten vallják, hogy az előadás üzenete mit sem változott nyolc év alatt. „Akkor is ajándék volt a számunkra, ha megmutathattuk magunkat, hogy hitet tehettünk magyarságunk mellett, és most is az. ” /Dimény H. Árpád: Kiálts Arad felé. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 9./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998