udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gergely László

1990. július 4.

A Tanügyminisztérium magyar nemzetiségi osztálya nyilatkozatot adott ki /aláírói: Demény Lajos, Tüdős István, Gergely László és Murvai László/ arról, hogy egyes vezetők önhatalmú intézkedésekkel újabb nemzetiségi összetűzéseket próbálnak kierőszakolni. Erre hoznak példákat: a/ Adrian Motiu államtitkár felelősségre vonja az illetékes szerveket a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceumban végbemenő "borzalmas események" miatt. A kivizsgálás nem talál semmilyen törvénybe ütköző cselekményt. b/ A tanügyminisztériumi és parlamenti közös küldöttséget "magánszemélyek" megakadályozták, hogy elvégezzék feladatukat, majd kitoloncolták őket Maros megyéből. c/ A Bolyai Líceumban csalással vádolták a román vizsgákat, de kiderült, a vád alaptalan. d/ A marosvásárhelyi Bolyai Líceumot februári miniszteri határozattal szept. 15-től önálló magyar líceumnak nyilvánították, ennek ellenére a meglevő román osztályok számát tovább növelték. e/ Az anyanyelvi felvételi vizsga jogát Mihai Sora tanügyminiszter áprilisi körlevele megerősítette, a máj. 12-i 521-es kormányhatározat ezt szentesítette, ennek ellenére mindezt egy minisztériumi körlevél érvénytelenítette. Csak a nemzetiségi osztály fellépése nyomán sikerült a törvénytelen körlevelet visszavonatni. f/ A Maros megyei tanfelügyelőség több, a minisztérium által engedélyezett magyar osztály megnyitását nem engedi. g/ Minisztériumi határozat engedélyez hét magyar egészségügyi osztályt, de ezt néhány megyei tanfelügyelőség nem hajtja végre. Miniszterelnöki jóváhagyásra volt szükség, ezután is igyekeztek akadályokat gördíteni. h/ Adrian Motiu államtitkár 49/A.M.M. leirata érvényteleníti Demény Lajos miniszterhelyettes rendeleteit és szigorú felelősségrevonást követel. A felsoroltak miatt a minisztériumi magyar nemzetiségi osztálya csak törvényes úton hozott határozatokat fogad el. /A Tanügyminisztérium magyar nemzetiségi osztályának nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

1991. június 26.

Oroszhegy lakói nyíltlevelükben kérték Iliescu elnököt, részesítse kegyelemben az elítélt négy oroszhegyi lakost, Nagy Istvánt, Ambrus Pált, Vass Kiss Elődöt és Nagy Imrét, akiknek büntetését a Legfelsőbb Törvényszék 1990. nov. 28-án hozott ítéletével súlyosbította: Nagy István és Ambrus Pál esetében 13-ról 15 évre, Vass Kiss Előd és Nagy Imre esetében pedig 13-ról 18 évre emelte. Liviu Cheuchisan rendőrparancsnok meglincselése azért következett be, mert a parancsnok a törvénytelenségek sorozatát követte el. Az ország más területein is történtek 1989 decemberében rendőrgyilkosságok, de tetteseiket nem ítélték el. Az Udvarhely széki RMDSZ választmánya kéri valamennyi tagszervezetet, hogy ezt a beadványt aláírásukkal támogassák. - Zetelaka lakói jún. 6-i levelükben Iliescu elnökhöz fordultak, azt kérve, hogy részesítse kegyelemben az 1991. márc. 29-én 20 évre elítélt Ilyés Istvánt, a 19 évre elítélt Boldizsár Ferencet és Karsai Lászlót, továbbá az 5-5 évre ítélt Bíró Mártont, Boros Lajost, Gergely Balázst, Gergely Lászlót, Jakócs Sándort, Péter Józsefet és Szabó Sándort. Zetelakán 1989. dec. 22-én a tömeg követelte Gabi Danaila és Sorin Debrean milicisták eltávolítását, akik törvénytelenségeket követtek el. Gabi Danaila öngyilkos lett, de ezt a bíróság nem vette figyelembe, haláláért ítélték el a felsorolt zetelakiakat. /Ion Iliescu úrnak, Románia elnökének és valamennyi emberjogi szervezet vezetőségének. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ Az Emberséget!- Alapítvány /Székelyudvarhely/ aláírási akciót indított el: Támogassuk az oroszhegyi rendőrgyilkosság vádjával 15 évi börtönbüntetésre ítélt Nagy István nélkülöző családját! Nagy István bűne az, hogy 1989. dec. 22-én a község zsarnokát, Liviu Cheuchisan rendőrparancsnokot oldalba lökte. Cheuchisan meglincselésére máshol és jóval később került sor. Támogassuk a marosvásárhelyi magyarellenes 1990. márciusi pogrom áldozatinak nélkülöző hátramaradottait. Eddig közel 20 ezer aláírás gyűlt össze, a kegyelmi kérvény támogatására. /Emberséget!- Alapítvány Székelyudvarhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

1992. január 14.

Román Győző bukaresti újságíró összefoglalta a zetelaki eseményeket. 1989. dec. 22-én Zetelakán az emberek a rendőrőrsre vonultak. A később elítélt Ilyés István a rendőrparancsnokot elmenekítette, hogy ne essen bántódása. Jakocs Sándor felment az emeletre, mert otthagyta kucsmáját. Lövés dördült el, Jakocs elmondta, hogy Danila Gabi milicista rálőtt. Több fiatal elindult a milicista lakása felé. Két lövés dördült el. Néhány perc múlva kihúzták a szobából a halott milicistát. Danila Gabi milicista halálát saját fegyvere okozta. Marosvásárhelyen dr. Kelemen végezte a holttest boncolását, megállapította, hogy a milicista öngyilkos lett. Több hónap elteltével bukaresti orvosszakértők azt állították, hogy nem öngyilkosság történt. A perben a védelem kérte, hogy vizsgálják meg az áldozat ruháját, de a bíróság ezt nem végeztette el. Ráadásul törvény született, hogy közkegyelemben részesítik az akkori cselekményeket. Mindennek ellenére, mivel a vádlottak abban az időpontban jelen, illetve az épületben voltak, súlyos ítéletek születtek. Emberölésért és a köztulajdon elleni bűntettért /ennek számított a kommunista párt zászlajának elégetése/ Ilyés István 20, Boldizsár Ferenc 19, Karsai László 19, Jakocs Sándor, Gergely László, Bíró Márton, Boros Lajos, Péter József, Szabó Sándor és Gergely Balázs 5-5 évet kapott. Annak ellenére, hogy senki sem tudja pontosan, mi történt. /Román Győző: Csaknem száz év börtön. Mi történt 1989. december 22-én a székelyföldi Zetelakán? = Új Magyarország, jan. 14./

1995. november 22.

Frunda György RMDSZ-szenátor nov. 22-én fölkereste Traian Chebeleu elnöki szóvivőt, kérve, hogy az államfő részesítse kegyelembe az 1990 márciusi események miatt tíz évi börtönre ítélt Cseresznyés Pált, továbbá az 1989. dec. 22-i eseménynek miatt elítélt és emigrációba kényszerült hét zetelaki fiatalembert /Bíró Márton, Boros Lajos, Gergely Balázs, Gergely László, Jakócs Sándor, Péter József, Szabó Sándor/. Frunda György ígéretet kapott, hogy a jövő héten fogadja őt Iliescu elnök. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 22., 667. sz./

1999. február 13.

Febr. 13-án Nyárádszeredában harmadik állomásához érkezett az RMDSZ-en belüli Fórum mozgalom. A Fórum mozgalom kezdeményezője, Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta: politikai opcióként artikulálódik az, amit eszmei szinten hirdettek meg. A tiszteletbeli elnök sajnálkozott, miért kellett akkora hűhót csapni, annyi akadályt állítani e fórum elé, hiszen végeredményben ma már bárki láthatja: nem kívülálló erőként jelentkezett a Fórum, hanem mindenkoron ragaszkodott a szövetségi keretekhez. Tőkés Lászlón kívül Toró T. Tibor és Izsák Balázs tartott előadást. Toró Politikai felelősségvállalás és alternatíva címmel járta körül az RMDSZ közösségi szerepvállalását. Szerinte egy csapat, amikor közösséget képvisel, soha nem vághat alternatíva nélkül a politikai szerepvállalásnak. Az alternatívanélküliség rossz politika. Saját erőinket kell mozgósítanunk a közösség ügyei érdekében, amit sajnos, az elmúlt két évben, a kormányzásra összpontosítva elmulasztottunk - vélte Toró T. Tibor. Izsák Balázs Elintézés vagy intézményes garanciák című elemzésében azt fejtegette, hogy az RMDSZ területi szervezeteit nem egyszer éri bírálat az országos vezetés részéről, mert nem elég hatékonyak a helyi szintű koalíciós tárgyalások. A kérdéskört kezdetben indokolatlan, művi titokzatosság lengte körül, majd a hamis információk tömkelege következet. Ha tisztán akarunk látni, akkor a diplomatikus szótekerés helyett ki kell mondanunk az igazat: az ún. "koalíciós tárgyalás" rendszerváltást takar-e a választói elvárásoknak megfelelően, vagy csak a konc elosztását, s a színfalak mögötti, de már színfalakat is feldöntő és letépő balkáni pankrációt a húsosfazék körül. /Bögözi Attila: Csernátonnál se több, se kevesebb. Negyedik nekifutásra sikerült. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform nevében dr. Bartha András Nyílt levelet olvasott fel, amelyet az aláírók dr.Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő ügyében Románia belügy- és külügyminiszteréhez intéztek. Először az Iliescu-rendszer, a Vacaroiu kormány nyilvánította persona non gratának dr. Eva Maria Barkit. Az Iliescu-rezsim ugyanakkor, 1994. október 6-án minősítette Románia közellenségének Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, az Erdélyi Magyar Kezdeményezést, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformját, Katona Ádámot, az EMK platform elnökét, valamint dr. Csapó József szenátort, az RMDSZ autonómia tervezetének kidolgozóját. Másodszor pedig 1998 októberében a volt belügyminiszter, Gavril Dejeu egy diktatúra-korabeli törvényre (25/1979. dec. 17) hivatkozva tiltotta ki újabb három évre Románia területéről dr. Eva Maria Barkit, akinek az önrendelkezésről kifejtett gondolatai összhangban vannak az ezredvégi európaisággal, és nem veszélyeztetik egyetlen ország, így Románia érdekeit sem. A levél aláírói kérik Barki asszony kitiltásának haladéktalan feloldását. Katona Ádám a Magyar Köztársaság kormánypártjaihoz írt nyílt levelét olvasta fel. Levelében azt kérte, hogy - az 1998. szeptember 12.-i alsócsernátoni fórumon is támogatólag elfogadott - alábbi kérésüket a soron következő magyar-magyar csúcstalálkozón napirendre tűzni szíveskedjenek: biztosítson a Magyar Köztársaság kormánya védőhatalmi státust a jelenlegi magyarországi határokon kívül élő valamennyi magyar számára. - Katona Ádám, az EMK elnöke, és még néhányan az emlékezetes alsócsernátoni polgári fórum szereplői közül idézést kaptak a brassói táblabíróság ügyészéhez. Törvénysértő módon a brassói ügyészség nem tüntette föl, hogy milyen ügyet is rejt a 311/P/1998-as számú "Dosar penal. Katona Ádám beszélt az Agache-féle kézdivásárhelyi 89-es rendőrgyilkosság ügyéről, amelyben harmadszor is elhalasztották az ítélethozatalt, ami súlyos bírói hiba. A bíróság nem adott lehetőséget a védőtanúk meghallgatására, ami szintén súlyos jogi vétség. Mindezek mellett közismert az 1990. jan.4-i elnöki kegyelmi dekrétum, melyet az oroszhegyi és zetelaki ügyet kivéve mindenhol alkalmaztak. A vádlottak felkérésére az ügy monitorizálását vállalta az EMK. Hasonlóan cselekedett a Magyarok Világszövetsége is, melynek küldöttgyűlése egyöntetű szavazással fölvállalta ezen ügy nemzetközi szintre emelését. Tőkés András tömör hozzászólásában kimondta: Nem lehetünk lojálisak a börtönünkhöz. Az erdélyi magyarság ragaszkodik anyanyelvéhez, akárcsak az erdélyi románság. Bardóczy Csaba Székelyudvarhelyről az követelte, hogy az RMDSZ hívja vissza, vonja felelősségre és büntesse meg a Verestóyék csapatát, Borbély Zsolt Attila pedig az autonómiának akár konfliktusok árán való megteremtése mellett tette le a garast. Tőkés László püspök a fórumról elmondta, hogy a fórum kezdeményezés elérte a célját. Erjedési folyamatot indított el. Nyárádszeredában határozat született arról is, hogy a kongresszusig minden hónapban tartanak hasonló jellegű fórum-találkozót, a legközelebbit éppen a Szilágyságban. /Bögözi Attila: Csernátonnál se több, se kevesebb. "Nem lehetünk lojálisak a börtönünkhöz" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./ A fórumon mintegy 300-an voltak jelen. Tőkés László kifejtette, hogy a fórumok mozgalommá nőttek ki. Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-elnök úgy látja, "az RMDSZ-kormányzás" zsákutcába vezet: "Élni kell a mást csinálás alternatívájával, nyilván másokkal, mint a jelenlegi vezetés". A Népújság nehezményezte azt, hogy a "mást csinálás" mit is jelent valójában, a fórumon nem lehetett megtudni. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./ A fórumon felolvasták a nemrég balesetben elhunyt szovátai Bíró István dolgozatát. Bíró hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság gazdasági és anyanyelvi elsorvasztása ma is folytatódik: az ortodox templomok és püspökségek egyre nagyobb teret hódítanak Székelyföldön, a székelyudvarhelyi Cserehát ügye megoldatlan, Sepsiszentgyörgyön laktanyákat hoznak létre, miközben a kisebbségi magyarság a túlélésért küzd. /Gergely László: Alsócsernátontól Nyárádszeredáig. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), febr. 19-25./

2001. február 16.

A Romániai Magyar Szó helyi lapokat, kiadványokat szemlézett. Napvilágot látott egy újabb diáklap, a Közmag ("Közgazdasági brassais diáklap", Brassai Sámuel Elméleti Líceum, Kolozsvár) első száma. A Közoktatásban (romániai magyar pedagógusok lapja, Bukarest, februári szám) Gergely László főszerkesztő Félévi gondolatok című írása mellett szó esett a viselkedési problémákról és a nyelvi játékok szerepéről. Nagykároly és Vidéke (hetilap): Silimon-Várday Zoltán főszerkesztő egy nagykárolyi turulmadaras emlékműről, Bura László sorozata a csángókról, Erli Mária-Tünde az Átmentett igék című, nagykárolyi alkotók műveit tartalmazó irodalmi antológia bemutatójáról. Érted Szól (a Temesvári Magyar Diákszervezet lapja, január 29-i szám) hírt adott a TMD következő félévi stratégiáját meghatározni hivatott műhelydélutánról. Garabonciás (a budapesti Márton Áron Szakkollégium hivatalos lapja, 2000. december - 2001. januári szám) - beszámoló a Márton Áron Szakkollégium által vendégül látott Magyar Ifjúsági Konferencia munkálatairól. /Szonda Szabolcs: Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

2001. március 21.

Székelyudvarhely és Szarvas színháza együttműködést alakít ki. Budapesten elkezdődtek a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház és a szarvasi Weöres Sándor Regionális Színház koprodukciója, Shakespeare Sok hűhó semmiért című darabjának próbái. Gergely László vendégrendezőként tavaly decemberben állította színre az udvarhelyi színészek által játszott Macchiavelli-művet, a Mandragórát. A szarvasi színház művészeti vezetője Gergely László, aki elvileg megállapodott az együttműködésben. A következő közös munka a Sok hűhó semmiért, a próbák már folynak. /Zilahi Imre: Együtt könnyebb. Szarvas és Udvarhely koprodukcióra készül. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./

2001. május 10.

Ápr. 11-én a Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság összejövetelén a Közoktatás főszerkesztője, Gergely László előadásában ismertette az oktatás helyzetét világviszonylatban, kitérve a belföldi oktatás égető kérdéseire. Az oktatás megújulását szorgalmazó irányelvek között van az interkulturalitásra való nevelés és a vallásos nevelés a családban. Gergely László egy 2000-ben készült felmérés eredményeit mutatta be arról, mennyire elégedettek a magyar lakosok az anyanyelvi oktatással Romániában. Eszerint: 83% elégedett az elemi oktatással, 81% az 5-8 osztályos oktatással, 65% a középiskolai oktatással, 32% a szakközépiskolai oktatással, 31% az egyetemi oktatással. /Árvay Zsolt: Több tudás - nagyobb esély. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

2002. január 11.

Színházi vita. A Szabadság című kolozsvári napilap december 18-i számában a kolozsvári magyar értelmiségiek egy csoportja állásfoglalást tett közzé az Állami Magyar Színház ügyében. Az állásfoglalás célja Tompa Gábor igazgató-főrendező igazgatói székből való mielőbbi eltávolítása és átmenetileg egy megbízott vezető kinevezése. A most publikált állásfoglalás elutasította a bírálatot, hozzátéve, hogy a színház műsorpolitikája és szervezése természetesen nem vitathatatlan. Szerintük egy művészeti intézmény működését nem bírálhatja felül a politikai hatalom illetve bármiféle cenzúra. Albert Mária, egyetemi tanársegéd; dr. Balassa Péter /Budapest/, esztéta, a kolozsvári BBTE vendégprofesszora; Bálint Emese, PhD hallgató; Bálint Ildikó, dramaturg; Balla Zsófia, költő, író; Barabás Olga, színházrendező; Bartha József, médiaművész; Bányai Péter, politikai elemző; dr. Berszán István, egyetemi adjunktus, az LKKT szerkesztője; dr. Bíró Béla /Brassó/, színházkritikus, egyetemi adjunktus; Bíró József, színész; Bocsárdi László, rendező, a Tamási Áron Színház művészeti vezetője; Bodó A. Ottó, színikritikus, egyetemi tanársegéd; Bogdán László, író, a Háromszék főmunkatársa; Czegő Csongor, dramaturg; Csiszér Balázs, mérnök; Damokos Csaba, díszlettervező, képzőművész; Dánél Mónika, PhD hallgató, az LKKT szerkesztője; Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója; Demény Péter, író, a Krónika főmunkatársa; Dimény Áron, színész, egyetemi tanársegéd; Domokos Géza, író; Eckstein-Kovács Péter, ügyvéd; dr. Egyed Péter, filozófus, író, egyetemi előadótanár; Farkas Árpád, költő, a Háromszék főszerkesztője; Felméri Judit, gyermekorvos; Ferenczes István, író, költő, a Székelyföld és a Moldvai Magyarság főszerkesztője; Gál Andrea, tanár, az LKKT szerkesztője; Gál-Borus László, szociológus, doktorandus; Gergely László, tanár; Horváth Levente, ref. lelkipásztor; Irsai Zsolt, képzőművész; Izsák Ildikó, televíziós szerkesztő; Kelemen Hunor, író; Ketesdy Beáta, újságíró; Király Kinga Júlia, dramaturg, egyetemi tanársegéd; Kiss Jenő, igazgató, Megyei Könyvtár /Sepsiszentgyörgy/; Kovács András Ferenc, költő, a LÁTÓ szerkesztője; Kozma Mária /Csíkszereda/, író; dr. Könczey Csilla, egyetemi adjunktus; dr. Kötő József, színháztörténész; Kövesdy István, színházrendező; Láng Zsolt, író, a LÁTÓ szerkesztője; Lőrincz Lenke Csilla, PhD hallgató; Madaras Péter, állatorvos; dr. Magyari Nándor László, egyetemi előadótanár; dr. Magyari Vincze Enikő, egyetemi előadótanár; Márkus Barbarossa János, író, költő, hangszertörténész és restaurátor; Molnár Gusztáv/Budapest/politológus, a Provincia szerkesztője; Nagy Judit, tanár; Nemes Levente, színész, a Tamási Áron Színház igazgatója; dr. Orbán Gyöngyi, esztéta, egyetemi előadótanár; Orbán János Dénes, író; Pál Péter, képzőművész; Pálffy Tibor, színész; Papp Sándor Zsigmond, író, a Krónika főmunkatársa; Pánczél Réka, művészeti tanácsadó, tanár; Pásztor Gyöngyi, egyetemi hallgató; Saszet Ágnes, műfordító; Sebesi Sándor, filmkészítő; Selyem Zsuzsa, egyetemi tanársegéd, az LKKT szerkesztője; Simon Emese, óvónő; Soós Anna, matematikus, egyetemi adjunktus; Sütő Ferenc, a MŰVELŐDÉS szerkesztője; Szabó Botond, informatikus; Szabó Tibor, színész, a Figura Stúdió Színház igazgatója; Székedi Ferenc /Csíkszereda/, a Kriterion Alapítvány igazgatója, a Csík TV főszerkesztője; Szilágyi Júlia, író, kritikus; Tibori Szabó Zoltán, újságíró; Tordai S. Attila, képzőművész, a BALKON szerkesztője; Tordai Soós Kata, tanár; Tőzsér József /Csíkszereda/, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója; dr. Ungvári Zrínyi Ildikó, színházelméleti kutató, egyetemi adjunktus; dr. Ungvári Zrínyi Imre, filozófiatanár, egyetemi adjunktus; Váta Lóránd, színész; Veres Valér, szociológus, egyetemi tanársegéd; Visky M. Krisztina, kántor; Visky Péter, ref. lelkipásztor; Visky S. Béla, egyetemi adjunktus; Zágoni Balázs, szerkesztő. /Még egy állásfoglalás a kolozsvári Állami Magyar Színház ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./ Az állásfoglalás szerint egy művészeti intézmény működését nem bírálhatja felül a politikai hatalom illetve bármiféle cenzúra – de ezt nem is állította senki. Inkább az aláírók kiálltak Tompa Gábor mellett. Több aláíró azonos A színházért mint művészetért /Szabadság (Kolozsvár), 2001. dec. 4./ című, ugyancsak Tompa Gábor mellett kiálló aláíróval.

2002. március 14.

A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház éppen márc. 15-én mutatja be Nyirő József Jézusfaragó ember című színművét. Gergely László rendező szerint elérkezett az ideje, hogy Nyirőt az őt megillető tisztelet övezze. /Zilahi Imre: Ünnepi bemutató Székelyudvarhelyen. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./

2004. december 6.

Megjelent a Közoktatás /Bukarest/ novemberi száma. Gergely László főszerkesztő ismertette a leköszönő oktatási miniszter, Alexandru Athanasiu sajtókonferenciáját, aki nagyon jónak értékelte saját munkáját. /Megjelent. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

2008. március 15.

A székelyudvarhelyi RMDSZ megtartotta a városi és megyei tanácsos, illetve a polgármester jelöltállítási küldöttgyűlését. Székelyudvarhely RMDSZ-színekben induló polgármesterjelöltje Bunta Levente megyei tanácselnök lett. A városi tanácsosi helyekre 21 székelyudvarhelyi jelöltette magát, az első helyen Biró Enikő, az RMDSZ székelyudvarhelyi városi szervezetének elnöke áll, őt követi dr. Nagy Levente, Benedek Árpád Csaba, Géczi Levente, Csáky Jenő, Novák Károly István, dr. Hermann Gusztáv Mihály, Magyari Magdolna és Gergely László. A megyei tanácsosjelöltek listáján hét név áll, az élen Bondor István főtanfelügyelő, majd Bunta Levente, Sófalvi László, Birtalan József, Ványolós István, Benedek Árpád Csaba és Incze Zoltán következnek. /Szász Emese: Polgármesterjelölt Bunta Levente. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./

2008. szeptember 16.

Kézdivásárhelyen a „Székelyföldi városok” című rendezvény küldöttei javasolták a „Székelyföld bérlet” bevezetését, mely a négy (sepsiszentgyörgyi, gyergyószentmiklósi, csíkszeredai és székelyudvarhelyi) színház előadásaiból állna össze. A találkozón elhangzott, hogy Kézdivásárhely is szeretne létrehozni színházat, melynek vezetésével Gergely László magyarországi rendezőt bízná meg az önkormányzat. /Barabás Márti: Közösködő székely színházak. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

2008. szeptember 20.

Kézdivásárhelyen, a céhes városban a jövő esztendőben alakul meg az első hivatásos színtársulat. Kinevezett igazgatója Gergely László ötvenhat éves magyarországi rendező, aki a múlt heti Őszi sokadalom alkalmával mutatkozott be a Vigadóban rendezett, Szabó Szende által szerkesztett politikai kabaréjával. Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós és Székelyudvarhely mellett Kézdivásárhelyen alakul meg a közeljövőben a két székely megye ötödik hivatásos színháza. A színház egyelőre befogadó társulatként a Vigadóban kezdi meg tevékenységét. /(Iochom): Hivatásos színház alakul Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

2009. június 13.

Kézdivásárhelyen a közeljövőben a Vigadóban kezdi meg tevékenységét a város első hivatásos színtársulata Gergely László magyarországi rendező igazgatása alatt. A nagy színházi tapasztalattal rendelkező Gergely Lászlóra az a feladat hárul, hogy mondhatni a semmiből egy profi színtársulatot kovácsoljon össze. Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós és Székelyudvarhely után itt alakul meg a két székely megye ötödik hivatásos színháza. Ősszel a Tamási Áron Ábel-trilógiája alapján készült előadással indítanak. /Iochom István: Ábelt keresnek (Hivatásos színház indul Kézdivásárhelyen). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./

2009. június 19.

A tervek szerint szeptemberben kezdené meg működését Kézdivásárhely első hivatásos színháza, mely a Vigadóban kap majd helyet. A projekt – mely Rácz Károly, Kézdivásárhely polgármesterének ötlete nyomán született – szakmai irányítására a város Gergely László magyarországi rendezőt kérték fel. A rendező levélben kereste meg Gáspárik Attilát, a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem rektorát, melyben azt kérte, hogy Gáspárik engedélyezze az intézmény néhány diákjának, hogy részt vegyenek az új színház szeptemberi indulására tervezett, a Tamási Áron Ábel-trilógiája alapján készülő előadás létrehozásában. Hivatalos válaszát megelőzően Gáspárik Attila blogján reagált a kérésre Ez mán Ótonómia? című, cinikus hangvételű bejegyzésében, melyben megkérdőjelezte a színház tervének kivitelezhetőségét, valamint Gergely László kinevezésének jogosságát. Gergely László elmondta, őt a település polgármestere kérte fel arra, hogy a tervezett színház szakmai és gazdasági programját kidolgozza. Gergely elmondta, hogy meg akarta keresni Gáspárik Attilát, de telefonon többszöri próbálkozásra sem tudta elérni, levélben kérte fel, hogy az egyetem néhány diákját engedje el az új színházba, hogy színpadra vihesse velük a Tamási Áron Ábeléből készült darabot. A rektor sem telefonon, sem levélben nem válaszolt, pusztán a blogján reagált, főleg a kézdivásárhelyieket sértő módon. /Színházalapítás és „Ótonómia” = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

2009. augusztus 27.

Augusztus 17-én a tíz gyermek jelentkező közül négyet választottak ki a Tamási Áron nyomán készülő Ábel-előadásban való fellépésre. A hivatásos színház, a Kézdivásárhelyi Városi Színház első bemutatója október 23-án lesz, amikor a Tamási Áron Ábel című trilógiájából Pozsgay Zsolt által színpadra vitt előadást mutatják be. Gergely László a társulat igazgatója. /Iochom István: Indulásra kész a Kézdivásárhelyi Városi Színház. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 27./

2009. szeptember 1.

A múlt hét végén Kézdivásárhely vendége volt Fekete Péter, a Békés Megyei Jókai Színház igazgatója és Süle Anett, a Magyar Teátrumi Társaság titkára: a Kézdivásárhelyi Városi Színház számára hozták el a társaság által összegyűjtött adomány első részét, a második szállítmány egy hónap múlva érkezik. A ötszáz-hatszázezer forint értékű, fény- és hangtechnikát, valamint szövegkönyveket, lexikonokat és szakkönyveket tartalmazó adományt Gergely László rendező, az új színház vezetője és Rácz Károly polgármester vette át. Fekete Péter elmondta: amikor pár hónappal ezelőtt megkapták a segélykérést, a társaság vezetősége – kilenc vidéki nagyszínház és hat kisszínház igazgatója – egyöntetűen a kézdivásárhelyi színház támogatása mellett döntött, és a nyár folyamán kiválasztotta azokat a működő technikai eszközöket és könyveket, amelyeket nélkülözni tud, és amelyeket saját forrásaiból pótolni fog. A Magyar Teátrumi Társaság egyik alapfeladata odafigyelni a határon túli színházakra – hangsúlyozta a Jókai Színház igazgatója. /(Iochom): A Magyar Teátrumi Társaság adománya. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

2009. szeptember 5.

Erdély legfiatalabb hivatásos magyar színtársulata, a Kézdivásárhelyi Városi Színház indulásra kész. Gergely László, az új színház vezetője és rendezője bemutatkozott. Budapesten született, 1984-ben végzett a Színművészeti Akadémia rendezői szakán. Több színházban rendezett, két évig a Budapesten a Nemzeti Színház rendezője volt. Azután több magyarországi és határon túli színháznál, főleg a Vajdaságban és Erdélyben dolgozott. Székelyudvarhelyen és Nagyváradon több éven át rendezett. Családi kötődések is ide fűzik, Martini Yvette díszlettervező, a felesége itt született. Kézdivásárhelyen egy évvel ezelőtt Rácz Károly polgármester kezdeményezte a hivatásos színházalapítást. A cél olyan projektszínház létesítése, amelyben az alapstábon kívül a színházi produkciókra színészeket szerződtetnek. Ez egyelőre Erdélyben és Romániában újdonságnak számít. A színház beindítása, sajátos arculatának kialakítása több évet fog igénybe venni. Első előadásuk az Ábel lesz. Ábel szerepére a Kolozsvárott végzett Bartos Csabát szerződték. Tamási Áron Pozsgay Zsolt által színpadra vitt darabját még nem mutatták be eddig erdélyi színpadon. A másik önálló nagy előadásunk a Presser Gábor–Sztevanovity Dusán A padlás című darab lesz. /Iochom István: Hamarosan indulnak a próbák – Interjú Gergely Lászlóval, a Kézdivásárhelyi Városi Színház rendezőjével. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./

2009. szeptember 9.

Szász Jenő az MPP listavezetője a szeptember 27-i székelyudvarhelyi előrehozott választásokon. Szász bizakodó: meggyőződése, hogy a városi önkormányzatban az általa vezetett párt a mandátumok többségét fogja megszerezni. Az MPP listáján másodikként indul Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke, utána Fóri Irma Györgyi jogász és Balázs Árpád következik. Dósa Barna, a Zöld Párt helyi elnöke ismét megpályázza a tanácsosi tisztséget, Jakab Attila, az Udvarhelyi Fiatal Fórum vezetője is jelöltek között szerepel. Az RMDSZ listavezetője Bíró Enikő, a helyi szervezet vezetője, második, illetve harmadik helyen Incze Zoltán és Gergely László következik. /Szász Jenő vezeti a tanácsosi listát. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

2009. október 23.

Október 23-án tartja első bemutatóját Erdély legfiatalabb hivatásos magyar színtársulata, a Kézdivásárhelyi Városi Színház Tamási Áron Ábel című regényének színpadi változatával, rendezője Gergely László megbízott színházvezető. /Iochom István: Színházavatás Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./


lapozás: 1-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998