udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gerle János

2006. június 24.

A budapesti Kós Károly Egyesülés, a sepsiszentgyörgyi Országépítő Kós Károly Egyesület és a nagyszebeni HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete szervezésében nemrég Kós Károly Építészeti Konferenciát tartottak Nagyszebenben. Több mint hatvan magyarországi és romániai építész jött el, Guttmann Szabolcs nagyszebeni főépítész nyitotta meg június 17-én a konferenciát, majd előadást tartott az organikus építészet nagyszebeni gyökereiről. Gerle János építész, a magyarországi Országépítő szakfolyóirat főszerkesztője mutatta be Kós Károly munkásságát, Szabó Bálint professzor, kolozsvári statikus szakértő, a kolozsvári Brétfű utcai Kós-ház felújításának szakaszairól beszélt. A Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda előadói következtek. Takács Gyöngyi különleges vizuális összeállítást készített Kós Károly munkásságáról, majd Serfőző Levente irodavezető, a HÍD egyesület elnöke, az Ars Hungaricáról, vagyis a Nagyszeben Európa Kulturális Fővárosa rendezvényeibe illeszkedő 2007-es magyar vonatkozású programtervezetről beszélt. Ezután a konferencia kapcsán meghirdetett képzőművészeti pályázatra és építészeti tervpályázatra beérkezett pályamunkák elbírálása következett. Augusztus 27-ére, a magyar hét végére tervezik Nagyszebenben emléktábla elhelyezését Kós Károly egykori lakóházának homlokzatán. A pályázati kiírásra 12 terv érkezett be magyarországi és erdélyi építészektől. A pályázat a nagyszebeni Petőfi Park organikus rendezését tűzte ki célul úgy, hogy lehetőség nyíljon itt egy Magyar Pavilon felépítésére. A nagyszebeni park és lépcsősor elnevezését Petőfi Sándorról a Nagyszebeni Magyar Polgári Egyesület kérésére, Guttmann Szabolcs főépítész javaslatára 2001-ben hagyta jóvá a helyi tanács. /S. L.: Nagyszeben. Nemzetközi Kós Károly Konferenciát szerveztek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

2007. március 27.

A neves építészpárosnak állít emléket Várallyay Réka budapesti művészettörténész Komor Marcell és Jakab Dezső /Holnap Kiadó, Budapest/ című kötete, az igényes kiadványt a Partiumi Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság szervezésében mutatták be Nagyváradon. A kötetet Az építészet mesterei sorozat szerkesztője, Gerle János ismertette. A századfordulón a Kárpát-medence magyarlakta területén neves építészpárosként ismert Komor Marcell és Jakab Dezső a lechneri nemzeti stílus legnagyobb hatású képviselője volt. Budapesten a Liget szanatórium, Pozsonyban a Vigadó, Nagyváradon Komor főleg az épülettervezéssel, Jakab pedig nagyobbrészt a külső díszítés, a belső tér kialakításával törődött. /Gergely Gizella: Mesteri építészek: Komor és Jakab. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

2009. augusztus 24.

Megnyílt Bagyinszky Zoltán gyulai fotóművész Reneszánsz kővarázs című kiállítása Temesváron a Héliosz Galériában. A történelmi Magyarország építészeti örökségét kiválóan ismerő művész eddig több mint száz egyéni tárlaton mutatta fel a Kárpát-medence művészeti értékeit. Több országban mutatta be képeit, Erdélyben Aradon, Temesváron, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen és Nagybányán csodálhatták meg felvételeit. Szerzője vagy társszerzője több mint 25 könyvnek és albumnak, amelyek között előkelő helyet foglalnak el a kastélyok, várak, kastélyszállók stílusjellegzetességeit felmutató fénykép-gyűjtemények. Az Alföldi Szecesszió című, Gerle Jánossal közösen készített albuma közkedveltségnek örvend, az aradi, temesvári, nagyváradi és szatmárnémeti szecessziós épületek szépségeit is megörökítette benne. Mostani tárlatának felvételei a történelmi Magyarország máig fennmaradt reneszánsz építőművészete szépségének hódol. /Szekernyés Irén: Bagyinszky Zoltán fotóművész tárlata. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998