udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Andrita, Gheorghe

2006. június 14.

Az 1990-es júniusi bányászjárás 16. évfordulójára emlékeztek június 13-án Bukarestben. A résztvevők hatalmas karót hoztak magukkal, amelyre „felhúzták” a bányászjárásokért felelősnek tartott személyek nevét. Az első Ion Iliescu, őt Petre Roman volt miniszterelnök, Miron Cozma és Virgil Magureanu, a titkosszolgálat akkori vezetője követi. Viorel Ene, a Bányászjárások Áldozatai Szövetségének elnöke szerint a bűnlista sokkal hosszabb, mint ahogy az áldozatoké is: bár a hivatalos adatok szerint az 1990-es véres eseményeknek „csupán” 6 halottja volt és 560 sebesültje, értesüléseik szerint közel 160 áldozatot hantoltak el. A katonai ügyészek megállapították: az eseményekért elsősorban azokat a tiszteket terheli a felelősség, akik akkor a belügyminisztérium élén voltak, nevezetesen Mihai Chitac tábornokot, volt belügyminisztert, helyettesét, Gheorghe Andrita tábornokot, Calin Traian Stefan, Costea Dumitru és Constantin Vasile ezredeseket. A Cotidianul című napilap szerint napok kérdése Ion Iliescu volt elnök vád alá helyezése. A konfliktus 1990. június 13-án robbant ki, amikor a rendfenntartók erőszakosan léptek fel az Egyetem téri éhségsztrájkolókkal szemben. Komoly összecsapásokra került sor a hetek óta a kommunizmus visszaállítása ellen tüntető „golánok” és a rendőrök között, több rendőrautót, a rendőrség épületét felgyújtották. Az éj folyamán a katonaság helyreállította a rendet. Másnap két, bányászokkal tele vonat érkezett a Zsil-völgyéből, akiket Ion Iliescu a kormányépület erkélyéről arra biztatott, hogy „tisztogassanak” az Egyetem téren. Többen a bányászok közül behatoltak a műegyetemre, ahol bestiálisan elverték az útjukba akadó diákokat, a tantermeket, laboratóriumokat pedig tönkretették. A téren maradt „bajtársak” mindenkinek ellenőrizték a személyazonosságát, és akik „értelmiség-gyanúsak” voltak, azokat megverték. Közel kétszázra tehető azoknak a száma, akiket a bányászok „utasítására” letartóztattak. Este a bányászokat a bukaresti kiállító csarnokba hívták, ahol Ion Iliescu személyesen köszönte meg nekik a rendcsinálást. Az atrocitások másnap is folytatódtak. Éppen június 13-án, a véres események évfordulóján tárgyalta az ügyészség Miron Cozma bányászvezér feltételes szabadlábra helyezésének kérését. Ezt a bírók elutasították, így Cozma továbbra is börtönben marad. Cozma az 1991-es és az 1999-es bányászjárások miatt bűnhődik, az előbbiért 7 év és 11 hónapot kapott, amit már letöltött, az utóbbiért 10 évet. /Bukaresti megemlékezés a ’90-es bányászjárásra. Napok kérdése Iliescu vád alá helyezése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

2007. június 20.

A katonai ügyészségre fogják behívni meghallgatásra Ion Iliescu volt államfőt, akit az 1990. június 13–15. közötti bányászjáráskor meghalt négy ember ügyében gyanúsítanak. Gyanúsítottként kezelik Mihai Chitac tartalékos tábornokot, volt belügyminisztert, Gheorghe Andrita szintén tartalékos tábornokot, a volt belügyminiszter helyettesét, továbbá Calin Traian Stefan, Costea Dumitru és Constantin Vasile tartalékos rendőrezredeseket. 1990. június 13-a és 15-e között Bukarestben hat személyt megöltek, több tízet megsebesítettek, megrongáltak több pártszékházat, intézmények, valamint a rendőrség épületét. Az ügyészek megállapították, hogy a halálesetekért a belügyminisztérium akkori vezetői felelősek, a bűncselekmények pedig magukba foglalják az államhatalom és nemzetgazdaság aláaknázását, a szabadságtól való jogtalan megfosztást és emberiség ellen elkövetett bűntettet. Ion Iliescu szerint mindeddig egyetlen cselekményt sem közöltek vele, amelyek valamilyen formában vád alá helyeznék. Meggyőződése, hogy annak idején helyesen cselekedett. /Kihallgatják Iliescut a bányászjárás ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

2007. július 26.

Véglegesítették az 1990-es bányászjárás ügyében a vádiratot a katonai ügyészség nyomozói, akik Mihai Chitac tábornok, volt belügyminiszterrel ismertették annak tartalmát. Chitac akkori helyettesét, Gheorghe Andrita tartalékos tábornokot és három rendőrezredest azzal vádolnak, hogy az ő parancsaik miatt vesztették életüket hatan az akkori politikai hatalom ellen az utcán tüntető civilek közül. 1990 júniusában Chitac belügyminiszter adott parancsot a tüntetés helyszíneként szolgáló Egyetem tér kiürítésére, 262 személyt tartóztattak le. Emiatt a felháborodott tömeg körbevette a Belügyminisztérium épületét, s a letartóztatottak szabadon bocsátását követelte. Ekkor figyelmeztető lövéseket adtak le, ennek nyomán hatan vesztették életüket. A bányászjárás miatt mintegy húsz civil gyanúsított között Ion Iliescu volt államfő is szerepel. /B. T. : Vádat emelnek Chitac tábornok ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

2007. augusztus 9.

Vádat emeltek az ügyészek Mihai Chitac volt belügyminiszter, annak helyettese Gheorghe Andrita tartalékos tábornok és két rendőrezredes ellen. Nekik az 1990-es júniusi bányászjárás ügyében kell megjelenniük a bírók előtt. Az 1990-es bányászjárás miatt mintegy húsz civil gyanúsított között Ion Iliescu volt államfő is szerepel, akiket az államhatalom és a nemzetgazdaság elleni bűncselekménnyel, bűnszövetkezetben való részvétellel, rablással, törvénytelen fogva tartással, valamint az emberiség ellen elkövetett bűncselekménnyel gyanúsítanak. /B. T. : Bíróság előtt az 1990-es bányászjárás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998