udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Lazar, Gheorghe

1994. június 21.

Funar, Kolozsvár polgármestere bejelentette, hogy jún. 22-én megkezdi az ásatásokat, ha az elégedetlenek tüntetnének, a vétkeseket őrizetbe veszik. A városi tanács nem szavazta meg a polgármester által kért 30 millió lejt a munkálatokra. Az Erdélyi Történeti Múzeum 10 millióval hozzájárul az ásatáshoz, mert Gheorghe Lazarovci múzeumigazgató szerint az a román nép kontinuitását hivatott bizonyítani. Kijelentette, hogy 20 évig is ásnak, hogy a bizonyítékokat előteremtsék. Czirják Árpád kanonok a kolozsvári Szabadság hasábjain felhívta Erdély magyarságának figyelmét arra, hogy a román nacionalisták Mátyás örökösei elleni végső leszámolásra készülnek, tudósít Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője. /Népszabadság, jún. 22./

1994. július 7.

Kolozsváron júl. 7-én reggel 9-kor megjelentek az Erdélyi Történeti Múzeum emberei, hogy megkezdjék az ásatást. Megkondultak Kolozsvár harangjai, mire a város magyar lakósai a főtérre siettek. A szobor környékét mintegy 200 főnyi csendőrlánc vette körül és válogatás nélkül ütöttek mindenkit gumibottal, aki megpróbált a kijelölt ásatási helyszínre eljutni. A városi tanács egyik tagját, Herédi Gusztávot is megrugdosták. Az elsők között érkeztek a helyszínre az erdélyi magyar történelmi egyházak papjai és az RMDSZ vezetői. Nemsokára csatlakoztak hozzájuk a Bukarestből repülőgéppel hazatérő RMDSZ parlamenti tagok. A téren volt Doina Cornea is, aki értetlenségét fejezte ki a rendőrség brutális fellépése miatt. Délelőtt 10-kor Takács Csaba ügyvezető elnök aláírásával kiadott RMDSZ-közlemény felhívta a nemzetközi közvélemény figyelmét a Kolozsváron kialakult helyzetre. Este azután eltávolították a munkagépeket, elvonult a karhatalom, Gheorghe Lazarovci múzeumigazgató bejelentette, hogy ilyen körülmények között nem tudják folytatni a munkát, azonban nem mond le a munka folytatásáról. Közben Bukarestben Markó Béla elnök személyesen tájékoztatta a történtekről Iliescu elnököt és a belügyminisztert, az RMDSZ-szenátorok pedig a miniszterelnököt. Markó Béla ismételten kérte Cosmanca közigazgatási államtitkárt, hogy írásban rendelje el az ásatások leállítását, azonban Cosmanca ezt csak szóban tette meg. A magyar ügyvezető kormány állásfoglalása szerint elfogadhatatlan, hogy megbontsák Kolozsvár főterének arculatát. A kabinet tiltakozik az erőszak ellen. Júl. 8-án reggel újból meg akarták kezdeni a munkálatokat, de az ott őrködő kolozsváriak ezt magakadályozták. Délelőtt a kulturális miniszter elrendelte a munka leállítását és azt csak a rendkívüli bizottság döntése után kezdhetik meg. A rendkívüli bizottság régészekből, történészekből áll, akiknek az UNESCO nyújt segítséget. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9., Népszava, Népszabadság, júl. 8., Markó Béla nyilatkozata az MTI-nek: Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

1995. július 8.

Az ásatásokat folytatják Kolozsvár főterén, mondotta Gheorghe Lazarovici, az Erdélyi Történelmi Múzeum igazgatója, hogy feltárják a románság latin eredetét. Az ásatások végén a látogatók nem a középkori magyar emlékeket, hanem a római kori leleteket tekinthetik meg. Júl. 7-én volt egy éve annak, hogy az RMDSZ a kolozsvári magyar lakossággal együtt fellépett a történelmi városközpontban az ásatások ellen. /Magyar Hírlap, júl. 8./

1995. július 14.

Gheorghe Lazarovici, a kolozsvári Erdélyi Történelmi Múzeum igazgatója júl. 14-én arról számolt be a bukaresti rádióban, hogy kiterjesztik a kolozsvári ásatásokat a főtéren, vízszintes irányban. /Új Magyarország, júl. 15./

1996. március 30.

A Kolozs megyei tanfelügyelőség összeállította az 1996/97-es tanév beiskolázási tervét. Victor Dragoi főtanfelügyelő elmondta, hogy a magyar tagozatos iskolák közül a Brassai és a Báthory Líceumnak négy-négy, az Apáczai Líceumnak két, az "Onisifor Ghibu" (volt természettudományi), a "Gheorghe Lazar", a Zenelíceumnak egy-egy, a Könnyűipari Iskolaközpontnak egy, a Református Kollégiumnak két, a "Maranatha" Kollégiumnak, a Római Katolikus Főgimnáziumnak, az Unitárius Kollégiumnak és az Elektrotechnikai Líceumnak egy-egy kilencedik osztályt kérnek. Désnek, Szamosújvárnak, Tordának és Bánffyhunyadnak egy-egy magyar tannyelvű kezdő középiskolai osztályt javasolnak. A tanfelügyelőség ismét vissza kívánja helyezni a magyar tannyelvű tanító- és óvónőképző kilencedik osztályt az Apáczai Líceumból a Gheorghe Lazar Líceumba. 1990-ben hosszas harc árán lehetett csak az utóbbi iskolából (ahol nincs megfelelő magyar könyvtár stb.) az Apáczaiba áthozni a magyar tanítóképzőt. /Sz. Cs. Előterjesztik az 1996-97-es tanév beiskolázási tervét Költöztetnék a magyar tanító- és óvónőképzőt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

1997. szeptember 13.

A hetvenéves Beke György író nyilatkozott munkásságáról. 1950-től 1973-ig Bukarestben élt, különböző lapok munkatársa volt. Románia minden magyarlakta helységébe ellátogatott, református egyházközségek vannak Ploiesti-en, Galacon, Brailán, Bákóban is. Az író sokat járt a moldvai csángók között. Bukarestben megőrződött egy erős magyar közösség. Ennek anyagi jele a Petőfi Művelődési Ház, amelyet a román hatóságok most negyedszer adnak vissza. Először 1916-ban vették el a magyar közösségtől, majd visszakerült magyar kézbe. Azután Antonescu vette el, majd Petru Groza. 1969-ben visszaadták, de olyan magyar vezetőket tettek az élésre, akik éppen csak megtűrték a magyar szót. Újból elvették a Petőfi Művelődési Házat és most ismét vissza fogják adni. - Beke szorgalmasan tanulmányozta a bukaresti magyar közösség történetét, ennek eredménye volt több könyve. Érdekes, hogy Sükei Imre református lelkész 1815-ben hozta létre az első magyar iskolát Bukarestben, egy évvel hamarabb, mint az erdélyi származású Gheorghe Lazar az első bukaresti román nyelvű iskolát. Addig Havasalföldön az oktatás nyelve görög volt. Beke György a bukaresti emlékírókról monográfiát írt, két éve nyomdakész állapotban van, de nincs pénz a kinyomtatására. - Megcsappant az érdeklődés az irodalom iránt, állapította meg az író. A szépirodalmi művek példányszáma ezer között mozog. Emlékeztetőül megjegyezte, hogy Boltívek teherbírása című riportkönyve /1983-ban/ Romániában 30 000 példányban jelent meg és elfogyott, külön Magyarországra kiment 5000 példányt, az is elfogyott. /Németh Júlia: Beke György 70 éves. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

2002. július 11.

Júl. 9-én Kolozsváron, a Phoenix Könyvüzletben bemutatták Hantz Lám Irén Város az Őrhegy alatt, Nagyenyed szóban-képben című könyvét. Hantz Lám Irén 1937. május 25-én született Kolozsváron. Iskoláit is Kolozsváron végezte, majd a Bolyai Tudomány Egyetem geológia-földrajz karán szerzett diplomát. 1969-től a Gheorghe Lazar Pedagógiai Líceum tanára, 1984-től a Brassai Sámuel Líceumban tanított nyugdíjba vonulásáig. 1996-tól a torockói Tóbiás Éva Galéria füzeteket szerkeszti és kiállításokat rendez. 1998-ban torockói útikalauzzal jelentkezett a könyvpiacon. /Oláh Levente: Emlékezés az Őrhegy alatt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

2006. április 26.

Pécskán valakik megrongálták a pécskai Gheorghe Lazar Iskolacsoport 12 földszinti ablakából ötnek a bádog vízvetőit. Sajnos, ez nem új jelenség Pécskán. Az egyik iskolaépületnél április elején ismeretlenek betörték az ablakokat, kilincseket, tanteremajtókat tettek tönkre, vaskapu-borítólemezt feszítettek föl. /Nagy István: Ünnepi vandalizmus. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998