udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Lazea, Gheorghe

2000. március 17.

Márc. 16-án a román környezetvédelmi tárca cáfolta, hogy márc. 15-én újabb baleset történt volna a borsabányai bányaüzem nováci derítőjénél. A minisztérium szerint a Vasér-patak, a Visó és a Tisza folyó vizének nagyfokú zavarosságát az okozza, hogy a március 10-i gátszakadás miatt szabadba jutott és a parton maradt meddőből került újabb adag a folyókba. Márc. 15-én közölték, hogy mintegy 150 köbméter fémércmaradványokat tartalmazó víz jutott ki a nováci derítőből. Mindez akkor történt, amikor Gila Altmann német környezetvédelmi miniszterhelyettes és Romica Tomescu román környezetvédelmi miniszter éppen a helyszínen tartózkodott. Gila Altmann azonban cáfolta az újabb baleset hírét. A német politikus asszonynak nem sikerült meggyőznie Wallstromot, mert az EU-biztos tegnap kemény hangú levélben kért részletes jelentést Tomescutól az újabb incidensről. Egy ilyen baleset komolyan megkérdőjelezi Románia környezetvédelmi elkötelezettségeit - írta. George Lazea, a környezetvédelmi minisztérium főtitkára közölte: a román fél levelet küldött a magyar környezetvédelmi minisztériumnak, s ebben a levélben a román illetékesek "értetlenségüket" fogalmazzák meg amiatt, hogy a magyar fél "egy harmadik környezetszennyezésről beszél". Arra a felvetésre, miszerint a "harmadik gátszakadás" híre nem Magyarországról származik, azt a francia hírügynökség jelentette a borsabányai üzem igazgatójára hivatkozva, s ugyanerről számolt be a Mediafax is, Lazea azt válaszolta: a helyszínen járt román tudósítók beszámolói sokszor pontatlanok. Romica Tomescu környezetvédelmi miniszter sűrű programja miatt nehezen tudna most azonnal találkozni magyar kollégájával, Pepó Pállal, de román részről remélik, hogy a hamarosan Hágában sorra kerülő nemzetközi vízügyi tanácskozáson lehetőség lesz a két miniszter kétoldalú megbeszéléseire is - közölte továbbá Lazea. Mint ismeretes, a harmadik gátszakadás hírére Pepó sürgős találkozót kért román kollégájától. /Cáfol a miniszter: Nem volt harmadik gátszakadás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

2001. június 20.

Jún. 19-én Kolozsvárra érkezett Adrian Nastase miniszterelnök, a repülőtér belföldi és külföldi termináljának ünnepélyes átadására. A kormányfőt elkísérte Ioan Rus belügy-, Ioan Mircea Pascu honvédelmi, Vasile Dancu tájékoztatási miniszter is. A repülőtér új épületszárnyainak felavatását követően Nastase a Műegyetemre látogatott. Gheorghe Lazea, a Műegyetem rektora arról számolt be, hogy a felsőoktatási intézmény keretén belül 10 ezer diák tanul, a különböző PHARE-projektek révén pedig mintegy 4 millió dollár támogatást nyertek. - Inkább szolidaritásról és együttműködésről tennénk tanúbizonyságot ahelyett, hogy lövészárkokat ásnánk és egymás ellen harcolnánk - utalt Gheorghe Funar polgármester nyilatkozataira a kormányfő. Nastase sajtóértekezletén ismertette Kolozsvár gyenge gazdasági mutatóira vonatkozó adatokat. - Gheorghe Funar polgármesternek le kell vonnia a következtetéseket. Egy gerillaövezetben senki nem fektet be. Amennyiben a polgármester ezt nem érti meg, akkor a megye és Kolozsvár lakói is szenvedni fognak. A kormányfő meggyőződése, hogy a polgármester végül is alkalmazni fogja a törvényt. Az ország mintegy háromezer polgármesteréből ő az egyetlen elöljáró, aki nem értette meg a jogszabály előírásait. Nastase a sátustörvényről kifejtette: a kormány nem akadályozhatja meg, nem befolyásolhatja a magyar törvények elfogadását és alkalmazását Magyarországon. A státustörvény nem vonatkozik Ausztriára, amely az Európai Unió állama, holott ott is élnek magyarok. Ez azt igazolja, hogy a jogszabály nem egyeztethető össze az európai szellemmel. Ahogy a törvény nem vonatkozik az ausztriai magyarokra, mi is azt mondhatjuk, hogy a romániai magyarokra nem alkalmazandó. Egyetlen Budapesten elfogadott törvény sem alkalmazható Románia területén. Ez az alapszerződésre természetesen nem vonatkozik - mondta. "A törvény jellege diszkriminatív és ellentmond az idevágó nemzetközi dokumentumoknak. A román fél maximális hajlandóságot mutatott arra, hogy megfelelő szöveg szülessen meg. Elejétől kifejtette: nem kíván egyezkedni a törvény előírásait illetően, hisz ez magyar belső jogszabály, de azt szeretné, ha észrevételeit figyelembe veszik annak érdekében, hogy a kétoldalú egyeztetések ne csupán formálisak legyenek." /Kiss Olivér: Román kormánynyilatkozat a státustörvény ellen. Kolozsvárra látogatott a miniszterelnök. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998