udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 25 találat lapozás: 1-25
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Prisacaru, Ghiorghi

2000. augusztus 28.

Gheorghi Prisacaru szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke kijelentette: A román kormánynak világos jelzést kellene küldenie az Orbán-kormánynak arról, hogy nem fogad el együttes kormányzást Romániában. A Romániai Társadalmi Demokrácia Párt (RTDP) külügyi és európai integrációs osztályát vezető politikus az RTDP lapjában, a Dimineata című újság aug. 26-i számában nyilatkozott a román külpolitikáról. Szerinte a két szomszédos ország közötti kapcsolatok alapját az 1996-ban aláírt alapszerződés betű szerinti teljesítése jelenti. A szerződés bármiféle felülvizsgálatára tett kísérlet el kell utasítani - szögezte le. Prisacaru kifogásolta, hogy a magyar politikusok kizárólag az RMDSZ meghívásának eleget téve Romániába utaznak, és ott részt vesznek az RMDSZ rendezvényein. Szerinte sokkal gyakrabban járnak az erdélyi megyékben, mint a bukaresti miniszterek. Kijelentette, hogy ″a kizárólag magyar nyelven oktató egyetemre vonatkozó RMDSZ-követelés támogatása az Orbán-kormány részéről ellentmond a nyugati demokráciák által szorgalmazott multikulturalitás elvének″. /Gheorghi Prisacaru szerint A magyar politikusok gyakrabban járnak Erdélybe, mint a román miniszterek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

2001. április 21.

A román államot egyaránt kell hogy foglalkoztassa az erdélyi magyar történelmi egyházaktól elkobzott javak visszaszolgáltatása, és a Gojdu Alapítvány tulajdonának visszaszerzése - jelentette ki Gheorghi Prisacaru (RTDP), a szenátus külügyi bizottságának elnöke. Felháborítónak tartja, hogy a budapesti önkormányzat olyan ingatlanokat ad el a város központjában, amelyek az alapítvány tulajdona, és amelyekhez Priscaru szerint a magyar államnak semmi köze. /Nemcsak az erdélyi magyar egyházak, hanem a Gojdu Alapítvány ügye is kell hogy foglalkoztassa a román kormányt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

2001. május 19.

Gheorghi Prisacaru szenátor az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Állandó Bizottságának 22-én kezdődő isztambuli gyűlésén bizonygatni akarja, hogy Romániában megoldott a moldvai csángók önazonosságának ápolása. Azonban Tytti Isohookana Asunmaa finn képviselő asszony előterjesztése nyomán olyan jelentést fogadott el a kulturális és oktatási bizottság, amely meglehetősen sok visszásságra ráirányítja a figyelmet. Ritkán fordul elő, hogy valamely szakbizottság dokumentumát az állandó bizottság vagy a plénum jelentősen megváltoztassa. Gheorghi Prisacaru módosító indítványában valószínűleg az "etnikai csoport" kifejezés megváltoztatása a lényeg. /Gazda Árpád: Kultúrcsángók. = Krónika (Kolozsvár), máj. 19./

2001. május 25.

Európa visszavárja a csángókat, jelentette ki Szilágyi Zsolt RMDSZ-képviselő Sepsiszentgyörgyön máj. 24-én tartott sajtótájékoztatóján, Sógor Csaba RMDSZ-szenátor és Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elnöke társaságában. A Reform Tömörülés negyedik kongresszusának előzeteseként szolgáló rendezvényre egy pozitív fejlemény adott alkalmat: a napokban az Európa Tanács Állandó Bizottságának asztalára került egy részletes dokumentum a moldvai csángók helyzetéről, azt a testület elfogadta, és ajánlásait Románia számára kötelező érvényűnek tekinti. Szilágyi Zsolt szerint a továbbiakban minden azon múlik, hogy a román állami intézmények képesek lesznek-e a közember és a konkrétumok szintjén kezelni e problémát. Az RMDSZ politikusai, ezen belül a témakörben eddig is sokat tevő Reform Tömörülés reprezentánsai józan gondolkodású szövetségeseket keresnek a hazai politikai élet többségi szereplői között, akik Románia Európához való közeledését szorgalmazzák. Bartha András jelezte: helyi szinten elsősorban az Erdélyben vagy Magyarországon tanult, az anyaországban munkát vállaló, majd hazatérő fiatalokra számítanak. /"Európa visszavárja a csángókat"... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./ Román-magyar viszonyban feszültséggóc éppen elég, a magyar egyetem kérdésétől a státustörvényig. Ezek között van a csángókérdés tisztázatlansága. Máj. 23-án tárgyalta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Állandó Bizottsága a csángókérdést, s a testület elfogadta Tytti Isohookana finn képviselő asszony csángóhelyzetről készített jelentését. Gheorghi Prisacaru kormánypárti szenátor ellenvéleményt fogalmazott meg, eljuttatva azt az ET illetékes bizottságához. Frunda György kifejtette: "az ET-képviselők szemében nacionalistának tűnhetnek az ellenjelentés kidolgozói!" /Bogdán László: Etnikai vagy kulturális kisebbség?! - a csángókérdés útvesztője. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./

2001. május 28.

A magyar státustörvény-javaslatot kicsit elhamarkodottnak, az "elkülönülési törekvéseket bátorítónak" nevezte Ion Iliescu román államfő a Magyar Televíziónak adott interjújában, melyet máj. 27-én sugároztak. Iliescu úgy vélekedett, hogy Románia egységes nemzetállam, amelyben az együtt élő etnikumoknak túl kell magukat tenniük a szembenállásokon. Az anyanyelvhasználati lehetőségekről szólva a román elnök hangsúlyozta: az állam hivatalos nyelve a román, ugyanakkor a bukaresti kormány a "kisebbségek saját identitását és kulturális örökségét az ország közös kincsének tekinti". Ion Iliescu ennek kapcsán méltatta az RMDSZ politikáját. A magyar státustörvényt kicsit elhamarkodottnak mondta. Az államfő szerint a magyar igazolvány "nem is igazán demokratikus és egyáltalán nem európai". Iliescu ugyanakkor dicséretesnek mondta a magyar vezetésnek azt a törekvését, hogy nagy figyelmet szentel a határon túli magyaroknak. Románia és Magyarország kapcsolatairól szólva Iliescu Németország és Franciaország példáját említette: hogyan lett két korábban ellenséges országból az Európai Unió alappillére. - Gheorghi Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke bejelentette, hogy a testület elé idézik a máj. 29-én Budapesten tárgyaló Mircea Geoana külügyminisztert, akitől tájékoztatást várnak a státustörvénnyel kapcsolatos konzultációk eredményéről. /Iliescu-interjú a Magyar Televíziónak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

2001. június 9.

A csángók identitásának megőrzése érdekében az Európa Tanács Romániára nézve kötelező erejű dokumentumot - az 1521/20001. számú Ajánlást - fogadott el május 23-án Isztambulban: A csángó kisebbségi kultúra Romániában címmel, a finn Tytti Isohookana-Asunmaa képviselő asszony. május 4-én előterjesztett, 9078. számú jelentése alapján. - Jún. 7-én Budapesten sajtótájékoztató keretében számoltak be a csángó-dokumentum megszületésének körülményeiről a magyar kormány részéről ez ügyben illetékes képviselők. Surján László kihangsúlyozta, hogy a magyar küldöttség aktívan részt vett ugyan az anyag megszületésében, de a csángók szószólója az Európa Tanácsnál, a Jelentés előterjesztői nem ők voltak, hanem finn Tytti Isohookana-Asunmaa képviselő asszony. A román ET-küldöttség nevében Gheorghi Prisacaru képviselő ellenvéleményt csatolt ugyan az anyaghoz, de érdemleges módosító indítványokkal nem állt elő, végül pedig megszavazta az ajánlást. Az ellenvélemény azóta érvényét veszítette. Surján László sajnálattal állapította meg, hogy a jelentés elkészültével egy időben furcsa egyesületalapítások zajlottak a csángóföldön, amelyek arra voltak hivatva, hogy bizonyítsák a csángóság román eredetét, és ellentámadást intézzenek az anyag ellen, de ezek a kezdeményezések el is hamvadtak. - Az elfogadott anyag a megbékélés anyaga is lehetne - fogalmazott Surján képviselő, akinek véleménye szerint a lényeg az, hogy e pár tízezerre zsugorodott csoportnak a létére és értékeire fel lehetett hívni egy nagy nemzetközi európai szervezet figyelmét. "Mi büszkék vagyunk arra, hogy ennek részesei lehettünk. De még inkább büszkék vagyunk arra, hogy ez nem román-magyar relációban, hanem Európa-román relációban történt." - Nagy Gábor képviselő nem hallgatta el, hogy a bizottsági viták során a román küldöttség botrányosan viselkedett. Állandóan bekiabáltak, közbeszóltak, ügyrendi javaslatokat tettek. Minden egyes kérdésnél elhangzottak Corneliu Vadim Tudor hosszas és agresszív fejtegetései, amelyekben a legkevesebb a Budapest ügynökei kifejezés volt. Vita volt arról, hogy miként írják le angol szövegben e népcsoport nevét: cs-vel, ts-sel, ch-val, tsch-val stb. Az előterjesztő azzal érvelt, hogy ha egy népcsoportot akarnak a maga kultúrájában megőrizni, akkor minimum a nevét úgy írják le, ahogyan ők használják. Végül angol írásmódban a "csango" formát fogadták el. Nagyon fontos megállapítása a dokumentumnak, hogy a csángók a magyar nyelv egy korai változatát beszélik. - Révész Máriusz képviselő arról számolt be, miként fogadták az Európa Tanács ajánlását az érintettek. Az idei csíksomlyói búcsú alkalmával beszélt erről Bartha Andrással, a moldvai csángó-magyarok szövetségének elnökével, Sógor Csaba szenátorral, akinek az RMDSZ-en belül feladata ennek az ügynek a folyamatos figyelemmel kísérése és Gergely István csobotfalvi plébánossal, aki rengeteget tett már a csángókért. Az érintettek óriási jelentőségűnek, nagyon komoly előrelépésnek tekintik az Ajánlás megszületését, de hogy ennek következtében a közeljövőben lesznek-e jelentős intézkedések a román állam részéről a csángók identitása megőrzése érdekében, szkeptikus hangot ütöttek meg, főleg az istentisztelet és az oktatás ügyét illetően. /Guther M. Ilona: A csángókról Budapesten. "Ahhoz, hogy egy nyelven beszélünk, vita nem férhet". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

2001. június 28.

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének munkájában részt vevő magyar országgyűlési delegáció jún. 27-én munkaülésen alakította ki a státustörvényt kifogásoló román indítvánnyal kapcsolatos álláspontját, és azt javasolta, hogy hívják össze a két ország kisebbségi vegyes bizottságának ülését - közölte az MTI-vel Surján László, a magyar ET-küldöttség vezetője. A strasbourgi tanácskozás résztvevői pártállástól függetlenül egyetértettek abban, hogy a román indítvány, amelynek "értelmi szerzői" Corneliu Vadim Tudor, Radu Berceanu, Gheorghi Prisacaru és Viorel Coifan, szakmai és tárgyi tévedéseket tartalmaz. Üdvözölték viszont a bukaresti állásfoglalásnak azt a felvetését, amely arra kéri fel az ET-t, sürgesse a két felet, hogy a kétoldalú egyezmények keretei között mozdítsák elő a közösen vállalt célok megoldását. A magyar delegáció, amelynek tanácskozásán részt vettek a határon túli magyarok parlamenti képviselői is, visszautasította azokat a román vádakat, amelyek a területenkívüliségi elv érvényesítését és diszkriminatív jelleget vélnek felfedezni a státustörvényben. /Összehívják a román-magyar vegyes bizottságot. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

2001. augusztus 4.

Románia idén októberben aláírhatja Ukrajnával a határszerződést, a Fekete-tengeri kontinentális plató elosztásáról szóló megállapodás azonban függőben marad - állította Gheorghi Prisacaru, a törvényhozás felsőháza külpolitikai bizottságának elnöke. A két ország szakértői kilenc alkalommal egyeztettek a határvonalról és a kontinentális plató elosztásáról. Prisacaru szerint a kijevi hatóságok saját területnek tartják a Kígyók-szigetét, és úgy vélik, a fekete-tengeri határvonalat ettől délre kell meghúzni. Bukarest ezzel nem ért egyet. Az előzetes becslések szerint az ottani készlet biztosítaná Ukrajna gázszükségletének felét, illetve kőolajszükségletének egynegyedét. /Sz. L.: Holtponton. Nem közeledik a román-ukrán álláspont. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./

2001. augusztus 8.

Gheorghe Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke leszögezte: Románia parlamentje nem vitatja meg a státustörvényt, "csupán a kormánynak azokat az esetleges intézkedéseit, amelyek azt a célt szolgálnák, hogy a szóban forgó jogszabály alkalmazhatatlanná váljék Románia területén". Prisacaru úgy vélekedett, hogy a törvény romániai alkalmazását megakadályozó intézkedésekről szóló esetleges vita nem kelt majd feszültséget a kormányzó Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ között. /Nem kellene vita tárgyává tenni a státustörvényt.Csak alkalmazását akadályoznák meg. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

2001. augusztus 8.

Gheorghe Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke leszögezte: Románia parlamentje nem vitatja meg a státustörvényt, "csupán a kormánynak azokat az esetleges intézkedéseit, amelyek azt a célt szolgálnák, hogy a szóban forgó jogszabály alkalmazhatatlanná váljék Románia területén". Prisacaru úgy vélekedett, hogy a törvény romániai alkalmazását megakadályozó intézkedésekről szóló esetleges vita nem kelt majd feszültséget a kormányzó Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ között. /Nem kellene vita tárgyává tenni a státustörvényt. Csak alkalmazását akadályoznák meg. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

2001. október 9.

Az ország európai uniós és NATO-csatlakozását igyekeznek meggátolni azok a külső és belső erők, amelyek azt terjesztik, hogy Romániának problémái vannak szomszédaival - jelentette ki Gheorghi Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke. Leszögezte, ennek az akciónak az a célja, hogy a nemzetközi közvéleményben olyan kép alakuljon ki: Romániára nem stabil ország és már nem jelenti a stabilitás elemét a térségben. Prisacaru hangsúlyozta, hogy Romániának nézeteltérései vannak ugyan Magyarországgal, Moldávia Köztársasággal és Ukrajnával, de ezek a nézeteltérések minden esetben a szomszédos ország magatartása miatt keletkeztek. Magyarország esetében a státustörvényt említette; a moldáviai kapcsolatot a kommunista párt választási győzelme, majd a románellenes magatartás rontotta meg, Ukrajnával pedig azért támadtak nézeteltéréseink, mert hozzákezdett a vitatott kontinentális talapzat kiaknázásához és elutasította az ukrán-román kisebbségi vegyes bizottság megállapodásának aláírását. /Rossz szomszédság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./

2001. október 11.

Magyarország nem tesz semmit a területén élő nemzeti kisebbségek egyes jogainak biztosítása érdekében - jelentette ki Gheorghi Prisacaru kormánypárti szenátor. A szenátus külügyi bizottságának elnöke, aki egyben az Európa Tanács munkájában részt vevő román küldöttségnek is tagja. Prisacaru szerint a Romániában élő magyar és a többi nemzeti kisebbség az európai normáknak megfelelő lehetőségeket élvez az oktatás terén, használhatja anyanyelvét a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban. - Ismeretes, hogy Románia 1995-ben szintén aláírta a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, de azt a parlament mind a mai napig nem ratifikálta. Köztudott az is: a parlament elfogadta ugyan az új közigazgatási törvényt, de a kormány mind a mai napig adós a végrehajtási utasítással, ezért a kisebbségek anyanyelvének használata lényegében csak azokon a településeken valósul meg, ahol a nemzeti kisebbség többségben van. /Prisacaru: Magyarország nem tesz semmit a területén élő nemzeti kisebbségekért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

2001. december 13.

Miközben a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége határozottabb fellépést kér az RMDSZ-től a csángóügy képviseletében, Gheorghi Prisacaru szenátor Párizsban a csángók magyar asszimilációjának veszélyeire figyelmeztette az Európa Tanács szakbizottságát. Az RMDSZ tagszervezeteként működő csángószövetség azt kéri a magyar érdekképviselettől, hogy ugyanolyan határozottan küzdjön a csángómagyarok jogaiért, mint teszi azt az erdélyi magyarok esetében. A csángókérdés ismét felmerült az Európa Tanács művelődési, oktatási és tudományos kérdésekkel foglalkozó bizottságának dec. 11-12-én tartott párizsi ülésén. A Romániát képviselő Gheorghi Prisacaru szenátor üdvözölte a miniszteri bizottság november 14-én elfogadott csángóajánlásait. A szenátor által arról is tájékoztatta a bizottságot, hogy egyes magyarországi hivatalosságok - semmibe véve az Európa Tanács dokumentumait - továbbra is magyar eredetű népcsoportnak próbálják feltüntetni a csángókat. "A dokumentumok megvetésével azt követelik, hogy a miséket magyar nyelven celebrálják számukra, és a gyermekek magyar iskolákba járhassanak." A szenátor dokumentumokkal igyekezett bizonyítani, hogy a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége támogatást és magyarországi ösztöndíjakat ígért azoknak a gyermekeknek, akik a magyar oktatásra jelentkeznek. Prisacaru jelezte, 2002-ben Románia kész a Román Akadémia és más intézmények bevonásával tudományos ülésszakot szervezni a csángókérdésről. Úgy vélte, visszaélésnek tekinthetők a csángók magyar kisebbségbe való beolvasztására tett ismétlődő kísérletek. /Gazda Árpád: Szakítópróba lesz a csángókérdés? Egyidejű panasz Bákóban és Párizsban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./

2001. december 27.

Bukarestben győzelemként értékelik a magyar-román nyilatkozatot. A dokumentum aláírását követően a román kormány nyilatkozatot adott ki. Eszerint a felek megállapodtak abban, hogy a státustörvény alkalmazási folyamatában Romániát mentesítik a területen kívüliséget feltételező eljárásoktól, és a gazdasági és szociális kedvezmények terén megszűnik a román állampolgárok etnikai alapú megkülönböztetése. Közölték: a magyarigazolványok igénylése és kiosztása kizárólag magyar területen, illetve a magyar külképviseletek útján történik. A három hónapos magyarországi munkavállalási és az ezzel összefüggő egészségügyi biztosítás pedig minden egyes román állampolgárt megillet. Adrian Nastase kormányfő szerint a magyar félnek fél éven belül módosítania kell a státustörvényt és annak alkalmazási utasításait. A módosítási procedúrát a magyar kormánynak kell kezdeményeznie. Gheorghe Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke kijelentette: a nyilatkozat Románia minden egyes kifogására megnyugtató választ ad, megszünteti a státustörvény területen kívüli hatályát, a román állampolgárok diszkriminációját. Román elemzők szerint az egyetértési nyilatkozat teljes mértékben a román szempontok érvényesítését szentesítette. A hírügynökségek pedig kiemelték: Magyarország a jövőben Bukarest jóváhagyása nélkül semmilyen támogatásban nem részesítheti a romániai magyar politikai szervezeteket, a magyarigazolványokat nem lehet majd Romániába behozni és román területen őrizni, s a romániai magyarok román nemzetiségű hozzátartozói a magyar államtól nem kaphatnak kedvezményekre jogosító igazolványokat. Nastase semlegesítette Orbán "bombáját" cím alatt a Curentul írta, hogy "mindkét fél engedményeket tett", de magyar félnek többet kellett engednie. Miután a lap kiemelte, hogy a Budapesten megszületett egyetértési nyilatkozat "túlnyomó részt a magyar engedményeket öleli fel", hozzátette: "nem kevésbé igaz, hogy a román fél is engedett a magáéból". A román engedmények egyik példájaként említette az újság azt, hogy "a magyarigazolványt Magyarország romániai konzulátusai útján is kézbesíteni lehet", bár a nyilatkozat "azt ajánlja, hogy az igazolványok kibocsátásának első sorban Magyarországon kell megtörténnie". A Curierul National úgy látta, hogy "Románia győzött a státustörvény ügyében", az Adevarul pedig A magyarigazolvány tartalmatlanná vált cím alatt számolt be az eseményről. Az Adevarul egyebek között ezt írta: "Bár Magyarországnak erősebb a lobbija és osztályelső az EU-csatlakozásukról tárgyaló országok között, mégis Romániának sikerült érvényesítenie álláspontját". A lap értékelése szerint "a kétoldalú alapszerződésnek olyan formában történt aláírása mellett, amely kizárta az Európa Tanács 1201-es ajánlásában a kisebbségek kollektív jogai és az etnikai elvű területi autonómia elfogadását, az egyetértési nyilatkozat aláírása az utóbbi 12 év egyedüli román diplomáciai sikere Magyarországgal szemben". Az Adevarul, a legnagyobb példányszámúnak mondott román politikai napilap ezt írta: "Sajnos, továbbra is egyensúlyhiány áll fenn a kétoldalú politikai viszonyban. Az a tény, hogy Magyarország öt éve (sic!) tagja a NATO-nak, Romániát pedig sok fenntartással kezelik a védelmi szövetség jövő évi, prágai csúcsértekezletét megelőzően, nem olyan természetű körülmény, amely kedvezne a román-magyar politikai kapcsolatok felívelésének". A Curierul National viszont Petru Cordost, Románia budapesti nagykövetét idézve azt írta, hogy bár az EU is a szomszédokkal való megegyezésre biztatta Magyarországot, mégis "feltételezhető, hogy inkább a NATO" szorgalmazta a megállapodást, hiszen a védelmi szövetség "nem kívánja, hogy feszültség legyen Magyarország és szomszédai között, s ez érvényes lehet a NATO-csatlakozásra jelölt Romániát illetően is". /Bukarest: a román diplomácia győzelme A Curentul szerint Nastase hatástalanította Orbán "bombáját". = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./

2001. december 29.

Első ízben került európai fórumok elé 2001-ben a csángó kultúra ügye. A csángómagyarok hiába kérvényezték, hogy Klézsén és Pusztinán elkezdődjék az iskolákban a magyar nyelv oktatása, vágyuk nem valósult meg. Csángóügyben a 2001-es év első fontos lépését éppen a csángómagyar törekvések ellen fellépők tették, amikor március 17-én Bákóban megalakították a Dumitru Martinas Római Katolikus Egyesületet. Elnökük, Gheorghe Bejan kijelentette, Moldvában semmi keresnivalójuk a magyar nyelvhez fűződő követeléseknek, a moldvai katolikusok ősidőktől fogva románok. A rendezvényt Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke levélben üdvözölte. Az egyesület vádjaira az Európa Tanács parlamenti közgyűlése adott csattanós választ. A közgyűlés állandó bizottsága május 24-én Isztambulban foglalt állást csángóügyben. Tytti Isohookana Asunmaa finn raportőr jelentése alapján a testület kilenc pontban fogalmazta meg ajánlásait Románia számára. A 9078-as ajánlás a csángókat római katolikus vallású nem homogén csoportként mutatja be, mely a középkortól Moldvában él, a magyar nyelvnek egy archaikus formáját beszéli, és egész Európa számára rendkívül értékes hagyományvilágot, kultúrát képvisel. Az ajánlás szerint a román alkotmánnyal és az oktatási törvényekkel összhangban biztosítani kell a csángók számára az anyanyelvű oktatás lehetőségét. A helyi iskolákban osztálytermeket kell biztosítani az anyanyelvük tanításához, és a csángóul tanító tanárokat meg kell fizetni. A dokumentum szerint a csángó szülőket tájékoztatni kell a román oktatási törvényekről, és segíteni kell őket abban, hogy alkalmazzák a törvény nyelvhasználatra vonatkozó lehetőségeit. Ugyanakkor lehetőséget kell nyújtani a csángóknak az anyanyelvi római katolikus misék hallgatására és arra, hogy az egyházi énekeiket anyanyelvükön énekelhessék. A dokumentumot egyhangúlag fogadta el az állandó bizottság, kénytelen-kelletlen Gheorghi Prisacaru szenátor, Románia képviselője is megszavazta. A szenátus külügyi bizottságának elnöke üdvözölte az Európa Tanács döntését. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) úgy döntött, nem kezd el újabb, kudarcra ítélt harcot a Bákó Megyei Tanfelügyelőséggel azért, hogy az iskolákban induljon be a magyar nyelv tanítása. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) támogatásával hét moldvai településen tizenkét pedagógus irányításával indított alternatív magyarórákat. Klézsén, Budán, Somoskán, Pusztinán, Rekecsinben, Diószénen és Trunkon többnyire magánlakásokon kezdődtek el a délutáni magyarórák. Ezzel párhuzamosan a csángómagyar közösségi házak építésébe is belekezdtek. Az MCSMSZ július közepén költözött át új bákói székházába, melyet szintén az NKÖM támogatásából vásárolt. Ugyanabból a pénzforrásból Forrófalván és Pusztinán is telket vásároltak egy-egy közösségi ház építésére. "Lesznek olyan központjaink ezekben a falvakban, ahová hazatérhetnek az Erdélyben és Magyarországon tanuló csángó diákok, ahol programokat szervezhetnek, tanítást vállalhatnak - nyilatkozta Bartha András, a szövetség elnöke. A békés építkezés időszakának a hatóságok durva fellépése vetett véget. November 14-én házkutatással és bírságokkal fenyegették meg azokat a klézsei csángó családokat, akik befogadták az iskola utáni magyartanítást. "A főtanfelügyelő-helyettes asszony legalább ötször kijelentette: ha nem felel meg számomra, ami itt van, menjek Magyarországra - nyilatkozta a Krónikának Istók Angéla, az egyik berendelt asszony. - Én azt mondtam, nem akarok elmenni, de magyarok voltak az első szavak, amelyeket anyámtól hallottam és megtanultam, és azt akarom, hogy a gyermekeim is megtanulják a magyar nyelvet." A klézsei hatósági fenyegetéssel egy időben foglalt állást csángóügyben Strasbourgban az Európa Tanács miniszteri bizottsága. Szorgalmazta az anyanyelvi oktatás támogatását és a csángó nyelvű istentiszteletek biztosításának lehetőségét, s ennek kapcsán üdvözölte a Szentszéknek a csángó kisebbség anyanyelvű hitoktatását és lelkipásztori ellátását célzó törekvéseit. A Bákó Megyei Közegészségügyi Felügyelőség ellenőrei november 19-én a prefektúra írásos felkérése nyomán szálltak ki Klézsére, ahol meglátogatták a délutáni magyarórák helyszíneit. Megállapították, a magánlakásoknak nem megfelelő a hőszigetelése, és az udvar végében mindössze egy illemhely áll az ott lakó család és a gyermekek számára. Ideiglenesen betiltották a tanítást az épületekben, és öttől negyvenmillió lejig terjedő bírságot helyeztek kilátásba arra az esetre, ha a szükséges átalakítások és jóváhagyások nélkül órákat tartanának bennük. A Krónika az Egészségügyi Minisztérium sajtóosztályától tudta meg, hogy a romániai iskolák hatvan százaléka nem rendelkezik az egészségügyi hatóságok jóváhagyásával. A minisztérium illetékesei azt is elmondták, az egészségügyi jóváhagyás nélkül működő tanintézmények száma csupán Bákó megyében 223. A minisztériumi közleményből kiderült, a Klézse községhez tartozó öt iskola közül csupán egy rendelkezik egészségügyi jóváhagyással. Miután a csángószövetség vezetői és az oktatási program szervezői az RMDSZ ügyvezető elnökével is tanácskoztak, úgy döntöttek, elkezdik a kilincselést a hivatalokban, hogy összegyűjtsék a délutáni oktatás törvényesítéséhez kért jóváhagyásokat. Budapesten az Országházban november 27-én Kelemen András, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezető-helyettese tájékoztatta az Országgyűlést a csángóföldi történésekről. A csángó szövetség és az oktatási program vezetőinek november 29-én sikerült első ízben érdemi vitát folytatni a magyar oktatás ellen fellépő hatóságokkal. Hegyeli Attila programvezetőt és Bilibók Jenőt, az MCSMSZ alelnökét idézték be a Bákó Megyei Tanfelügyelőségre. A két fiatalember azt a kérvényt is magával vitte, amelyet egy nappal korábban harminchét magyarul tanuló klézsei gyermek szülei írtak alá. December 8-ra a klézsei rendőrségre idézték be a csángó gyermekek magyaróráinak szervezőit és befogadóit. A rendőrség a vizsgálatot alighanem a Krónika érdeklődése miatt fújta le. A rendőrtiszt végül úgy döntött, nem avatkozik bele az ügybe. A csángókérdés december 10-11-én ismét felmerült az Európa Tanács művelődési, oktatási és tudományos kérdésekkel foglalkozó bizottságának párizsi ülésén. Gheorghi Prisacaru szenátor üdvözölte a miniszteri bizottság november 14-én elfogadott csángó-ajánlásait. Arról is tájékoztatta a bizottságot, hogy egyes magyarországi hivatalosságok - semmibe véve az Európa Tanács dokumentumait - továbbra is magyar eredetű népcsoportnak próbálják feltüntetni a csángókat. Prisacaru egyben jelezte, 2002-ben Románia kész a Román Akadémia és más intézmények bevonásával tudományos ülésszakot szervezni a csángókérdésről. Úgy vélte, visszaélésnek tekinthetők a csángók magyar kisebbségbe való beolvasztására tett ismétlődő kísérletek. /Gazda Árpád: Európai ügy. Visszatekintő a csángókérdésben. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

2002. január 15.

Önmagát minősíti a mai román politika – mely a saját, jól kitaposott útját járja – a csángómagyarsághoz, a csángóébredéshez való viszonyulásával. Akárcsak a státustörvény elleni hajszájával vagy az egész magyarellenes gyűlölködés szításával, olvasható Gazda József írásában. "A csángók nem magyarok." Ezt állította például a román politika és tudományosság egyik meghatározó egyénisége, C. V. Tudor udvari poéta és hivatásos rágalmazó, aki "megfellebbezhetetlen történelmi tényekre" alapozva állapította meg a csángókról (akik moldvai "román katolikusok"), hogy egy "kancelláriai kitalálásnak" az eredményei. "A csángó kifejezés és annak az elmélete, hogy egy elszigetelt és diszkriminált magyar kisebbség él a Kárpátoktól keletre, egy kancelláriai kitalálás, mely 1781-ben datált, s annak a Szold (=Zöld) Péter katolikus papnak a neve alatt jelent meg, aki a moldvai román katolikusok településeit látogatta meg, s egy jelentést készített Batthyany magyar püspöknek, mely meg is jelent a »Magyar Konyo-Ház« ban, Pozsony, 1783, III. pag. 414–428, és az Ungarris Ches Magazin-ban, Pozsony, 1783." Vadim Tudor egy másik bizonyítéka: "Az általuk beszélt és tökéletesen uralt nyelv a román, és nem a magyar, melyet legtöbbször nagyon hibásan vagy egyáltalán nem is használnak, mely annak a jele, hogy nem tartoznak a magyar etnikumhoz." Közismert, hogy 2001. május 15-én az Európai Tanács parlamenti közgyűlése elfogadta 1521-es számú ajánlását a Romániában élő csángók kisebbségkultúrájának védelmében. Ehhez fogadott el ugyanennek a tanácsnak a Miniszteri Bizottsága végrehajtási határozatot, melyben fölhívja a szakembereket, hogy végezzenek kutatásokat a csángók körében, a csángó kultúra értékeinek feltárására, s melegen ajánlja Romániának, hogy teremtse meg az anyanyelven való tanulás lehetőségét, biztosítson osztálytermeket és fizetést azoknak a tanároknak, akik a csángó nyelvet tanítják. Úgyszintén felhívta a figyelmet, hogy biztosítani kell az anyanyelvű miséket. "Sajátos programokat kell beindítani, melyekre az erősödő öntudat és a kisebbségek iránti tisztelet jegyében kerül sor." A fél csángóföld férfilakossága külföldről, Olaszországból, Spanyolországból, Magyarországról küldi haza pénzét. Gheorghe Prisacaru szenátor Párizsban nem kis kétszínűséggel üdvözölte az Európa Tanács dokumentumait! És "tájékoztatott" is! "Tájékoztatta" a tanács művelődési, oktatási és tudományos kérdésekkel foglalkozó bizottságát, hogy egyes magyarországi hivatalosságok továbbra is magyar eredetű népcsoportnak próbálják feltüntetni a csángókat. "A dokumentumokat megvetve azt követelik, hogy a miséket magyar nyelven celebrálják számukra, és a gyerekek magyar iskolákba járhassanak." Visszaélésnek minősítette a csángók "magyar kisebbségbe való beolvasztására tett kísérleteket". Hazatérve pedig már úgy nyilatkozott, hogy az Európa Tanácsnak nincs joga beleszólni a csángóság ügyébe! A nemzetközi politikának végre szembe kell néznie azzal, hogy Európa közepén az Európai Unió felé kacsintva van egy ország, ahol semmibe veszik az alapvető emberi jogokat, alárendelnek népüldöző-beolvasztó politikájuknak mindent, még a tudományosságot is, mely a korrektségnek még a legminimálisabb elvárásait is félrerúgva hazudik. /Gazda József: Csángóügy – a román politika önmaga-minősítése. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 15./

2002. április 21.

Csupán az egyik elmélet képviselőit hívták meg a szervezők arra a nemzetközi szemináriumra, melyet egy hét múlva a román parlament Balcescu termében tartanak a moldvai római katolikusok kulturális identitásáról. A Tájékoztatási Minisztérium által kiadott közleményből kiderül: "a szeminárium célja, hogy a hazai és külföldi tudományos, politikai és civil társadalmi szféra figyelmét ráirányítsa a vallási kisebbség valódi identitására." A rendezvényen bemutatják a Bukaresti Tudományegyetem és az Urbánus és Regionális Szociológiai Központ 32 moldvai településen végzett vizsgálatának eredményeit. A vitában a bukaresti, Iasi-i, bákói, sepsiszentgyörgyi és kolozsvári szakemberek mellett részt vesznek az Európa Tanács és a bukaresti nagykövetségek képviselői is. A szemináriumot meghirdető sajtóközlemény második felében a Vasile Dancu vezette tárca rövid tájékoztatást adott a csángók vélt történetéről, felsorolván a Martinas-elmélet főbb elemeit. A moldvai katolikusokat olyan - többségében román eredetű - csoportként mutatja be, mely a 18?19. században vándorolt ki Erdélyből. A Tájékoztatási Minisztérium szerint azért tértek át a római katolikus hitre, mert Székelyföldön ez volt a legjobban megszervezett egyház. A csángó megnevezést pejoratív tartalmú székely szóként mutatja be, mely a "korcs" szóval rokon értelmű. Ezzel magyarázza, hogy a csángókat a székelyek elmagyarosították ugyan, de nem tekintették igazán magukhoz tartozónak. A román Tájékoztatási Minisztérium közleményében helyet kap Petru P. Maties 75 éves pusztinai férfi tájszólásban leírt vallomása arról, hogy a moldvai katolikusok románok, de az utóbbi időben egyre többen próbálják meggyőzni őket arról, hogy más az eredetük. A csángókérdésnek a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen tanító magyar szakértőit nem hívták meg a szemináriumra. Markó Attila, a Tájékoztatási Minisztériumnak alárendelt Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője furcsának találta, hogy e – nyilvánvalóan etnikai tárgyú – konferencia kapcsán az általa vezetett hivatalt senki nem kereste meg, és azt úgy szervezték meg, hogy csak az egyik vélemény képviselői vegyenek rajta részt. A csángók eredetét vizsgáló konferencia megszervezését Gheorghi Prisacaru szenátor, az Európa tanácsi román delegáció vezetője helyezte kilátásba, miután novemberben az Európa Tanács miniszteri bizottsága módosította a parlamenti közgyűlés csángóajánlásait. A miniszteri bizottság úgyszintén kérte az anyanyelvi oktatás és az anyanyelvi misézés bevezetését a csángók számára, de leszögezte, a tudomány dolga tisztázni a csángó népcsoport és a csángó nyelv eredetét. /Gazda Árpád: Átírt történelem? Szeminárium a csángók románságáról. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

2002. június 27.

A legitimitás a fő problémája annak a nemzetközinek szánt csángókonferenciának, amelyet Iasi-ban szerveznek július elején a csángók román eredetét bizonyítandó. Korábban Bukarestben ugyanezzel a céllal megrendezett konferencián a jelen levő román történészek maguk között "megbeszélték", hogy a csángók hamisítatlan dákivadékok. A Iasi-ba meghívott kevés magyar történész-nyelvész dilemmája ugyanakkor, hogy elfogadja-e a meghívást, ezzel legitimálva a konferenciát, vagy maradjon távol, és ezáltal hagyja érvényesülni a román verziót. Első esetben azt kockáztatja, hogy – amint az május 6-án Bukarestben Demény Lajossal, az egyetlen jelen levő magyar kutatóval történt – beléfojtják a szót, és rá hivatkoznak majd olyan ellenfélként, aki megkapta az esélyt nézetei kifejtésére. Ha nem fogadja el a meghívást, akkor pedig megtörténhet, hogy a román eredet szószólói úgy fogadtatják el egyoldalú következtetéseiket az Európa Tanáccsal, hogy végig egyetlen ellenvetés sem hangzik el. Tánczos Vilmos a kettő közül az utóbbi utat látta járhatóbbnak, és minden bizonnyal igaza volt. /Salamon Márton László: Csángók, svédek és bantu négerek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./ A szervezők csak szimbolikus magyar jelenlétre tartanak igényt. Csupán három magyar név szerepel a 66 fős listán, melyet a július 5–6-án Iasi-ban tartandó nemzetközi csángószeminárium meghívottjainak küldtek el. A névsorban külföldi meghívottak, tudományos kutatók, valamint romániai intézmények – így a parlament, az államelnöki hivatal és a kormány – meghívott képviselőinek a neve szerepel. A külföldiek sorában ott található a csángójelentést elkészítő Tytti Isohookana Asunmaa finn képviselő asszony és Joao Ary portugál politikusé, aki az Európa Tanács kulturális bizottsága titkáraként járt korábban Csángóföldön. Ugyanebben a csoportban található meg Szabó T. Attila és Benkő Loránd neve. A kérdés kutatóinak 24-es listáján Tánczos Vilmos képviseli a magyar tudományosságot. Az utóbbi még a meghívó átvétele napján levélben válaszolt a szervezőknek. Tájékoztatta őket arról, hogy Szabó T. Attila évekkel ezelőtt elhunyt, és előrehaladott életkora miatt Benkő Loránd sem valószínű, hogy el tudna menni a rendezvényre. "Örömmel veszek részt az ebben a tárgykörben szervezett valamennyi konferencián, ha megfelelő fellépési lehetőséget biztosítanak a magyar tudományosságnak és a moldvai csángómagyar szervezeteknek képviselői is" – áll a Tánczos Vilmos levelében. A kolozsvári néprajzkutató hét magyar kutató, valamint a három csángószervezet négy vezetője nevét küldte vissza, és egyben fel is ajánlotta: közvetít a javasolt személyek felé. Az általa javasolt kutatók között ott van Demény Lajos, Pozsony Ferenc, Szilágyi N. Sándor, Benő Attila, valamint a budapesti Halász Péter is. Úgy tűnt, Bartha Andrást, a csángószövetség elnökét és Demény Lajos professzort elfogadnák, Kolozsvárról viszont csak egy kutatóra tartanak igényt, Budapestről pedig egyre sem. Mihai Baciu képviselő a Krónika kérdésére elmondta, ideiglenes jellegű a meghívottak listája. "Ezt a magyar részről közismert személyiségek névvel egészítjük ki" – fogalmazott a képviselő. Kérdésünkre, hogy a Tánczos Vilmos által kért személyiségek ott lesznek-e ezek között, Baciu így fogalmazott: "Tanácskoztam az önök itteni képviselőivel, és annak függvényében küldünk még meghívókat, hogy ők mit mondanak." A képviselő Borbély László ügyvezető alelnököt és Asztalos Ferenc képviselőt név szerint is említette. Borbély kérdésünkre elmondta, ismeri Tánczos listáját, és az RMDSZ azért harcol, hogy megfelelő magyar jelenléttel tartsák meg a szemináriumot. Amint korábban már megírtuk, tavaly májusban az Európa Tanács parlamenti közgyűlése, novemberben pedig a szervezet miniszteri bizottsága ajánlotta az anyanyelvi oktatás és misézés bevezetését a moldvai csángó falvakban. A miniszteri bizottság némiképp tompított a parlamenti közgyűlés ajánlásán. Míg a korábbi a csángókat a magyar nyelv archaikus változatát beszélő római katolikus népcsoportnak tekintette, az utóbbi kijelentette, nem illetékes nyilatkozni a csángók nyelvéről, eredetéről. Az ezt vizsgáló nemzetközi szeminárium megszervezését Gheorghi Prisacaru szenátor, az Európa tanácsi román delegáció vezetője még tavaly megígérte. Az első ilyen szemináriumot május 29-én a bukaresti parlament termében tartották. Az arra meghívott román kutatók azonban csak maguknak bizonygatták a csángók román eredetét, az Európa Tanács és a bukaresti nagykövetségek képviselői távol maradtak a rendezvényről. Az egynapos konferenciára az utolsó pillanatban belobbizott Demény Lajos professzor csupán három percben fejthette ki a magyar tudományosság álláspontját a témáról. /Gazda Árpád: Bajos meghívások. Újabb szeminárium a csángók eredetéről. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./

2002. szeptember 17.

Gheorghi Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke szerint az ukrán parlament magyar mintára jogszabályt készít a szomszédos államokban élő ukránok státusával kapcsolatban. A szenátor reméli, hogy ilyen törvény nem lép életbe, az ukrán parlament pedig figyelembe veszi az Európa Tanács által a magyar jogszabály esetében megfogalmazott ajánlásokat. /Magyar mintára ukrán státustörvény. Remélik: Kijev eláll szándékától. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

2003. február 10.

Gheorghi Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke kijelentette, Irak megtámadása esetén az amerikai hadsereg vadászgépei és bombázói a parlament újabb hozzájárulása nélkül használhatják Románia légterét és katonai támaszpontjait. Emlékeztetett: Románia folyton a konfliktuskezelés mellett foglalt állást, de amennyiben Irak nem mond le tömegpusztító fegyvereiről, az ország eleget tesz a szövetségesek kérésének. /Román légtérhasználat parlamenti jóváhagyás nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

2003. február 10.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (ETPK) jogi bizottsága márciusban, a plénum pedig áprilisban tárgyalja meg és fogadja el a státustörvényről szóló Jürgens-jelentést - jelentette be febr. 8-án Gheorghi Prisacaru, az ETPK román küldöttségének vezetője. Prisacaru elutasította a magyar küldöttség által a jelentés megvitatásának elhalasztása mellett az ETPK-ban felhozott érveket, miszerint a vita esetleg negatívan befolyásolná a Magyarország uniós csatlakozásával kapcsolatban rendezett népszavazás eredményét. /Az ETPK tavasszal vitatja meg a Jürgens-jelentést. Magyarország halasztaná, Románia sürgeti. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

2003. február 10.

Tabajdi Csaba, az Országgyűlés strasbourgi küldöttségének vezetője január végén még úgy nyilatkozott, hogy az Európa Tanács plénuma minden valószínűséggel ejti tavaszi ülésszakának napirendjéről a kedvezménytörvényről készített Jürgens-jelentés megvitatását. Gheorghi Prisacaru román delegációvezető szerint ugyanakkor az ET jogi bizottsága még márciusban napirendre tűzi és elfogadja a jelentést, a plénum pedig áprilisban hoz döntést. A politikus elfogadhatatlannak tartja azt a magyar kérést, hogy halasszák el a törvény vitáját. /Incze Ferenc: Nem befolyásolja... = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./

2003. május 2.

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése júniusban plenáris ülésen tárgyalja meg a magyar kedvezménytörvény kérdését - közölte Gheorghe Prisacaru szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, az ET munkájában részt vevő román küldöttség vezetője. A szenátor szerint a bizottság által jóváhagyott jelentés sajnálatosnak tartja, hogy Magyarország a kedvezménytörvényt a szomszédos államokkal történő konzultálás nélkül fogadta el. Prisacaru hangsúlyozta, hogy a jelentés arra kéri a magyar kormányt, hogy folytassa a tárgyalásokat a szomszédos államokkal a kölcsönösen megfelelő megoldások megtalálása érdekében. /Folytatódnak a tárgyalások a szomszédokkal. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./

2003. május 5.

A Medgyessy-kormány "magyartalanítja" a státustörvényt - adta hírül máj. 2-i számában a Cotidianul. A bukaresti napilap úgy tudja, hogy a tervezett módosítás során a jogszabályban kizárólag az oktatási és a kulturális kedvezmények maradnának meg. Ezeket pedig nem csupán a magyar nemzetiségűek, hanem mindazok a románok, szerbek, horvátok, szlovákok és ukránok is megkaphatnák, akik magyar művelődéssel foglalkoznak, illetve gyermekeiket magyar tannyelvű iskolába járatják. A Cotidianul szerint Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke bejelentette, hogy az elkészült tervezet megvitatása végett májusban Budapesten összeül a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), amelynek ülésén a magyar parlamenti pártok képviselőin kívül a Magyarországgal szomszédos államok fontosabb magyar szervezeteinek vezetői is részt vesznek. A hír szerint a tervezett módosításokat a Fidesz-MPP fenntartásokkal vette tudomásul. Orbán Viktor pártja szerint az eszközölt változtatások tartalmától ürítik ki a jogszabályt. A Fidesz azt is bírálta, hogy a törvényből a kormány kihagyná az "egységes magyar nemzet" fogalmát, amely pedig jogi szempontból a státustörvény alapját képezte, s ezzel a magyarigazolvány is elértéktelenedik, egyszerű utazási kedvezmények igénybevételére szolgál majd Magyarország területén. Orbánék szerint Medgyessy Péter miniszterelnök kabinetje csupán az etnikai megkülönböztetés kiiktatását tartotta szem előtt, s nem vette figyelembe az EU-tagországokra vonatkozó különleges, pozitív jogalkotását. Gheorghi Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke bejelentette: az ET parlamenti közgyűlésének politikai bizottsága kedden Berlinben elfogadta a státustörvényről készített jelentést, s úgy döntött, hogy a magyar jogszabály kérdését a parlamenti közgyűlés júniusi plenáris ülésének napirendjére tűzik. Elmondta: a jelentés sajnálatosnak tartja, hogy Magyarország a szomszédos államok megkérdezése nélkül olyan törvényt fogadott el, amelynek előírásait a magyar állam területén kívül hajtanák végre. /"Magyartalanítják" a státustörvényt? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

2003. június 21.

Románia számára elfogadhatatlan Andreas Gross svájci szakértő jelentése, mert felveti a nemzeti alapon megvalósuló területi autonómia eszméjét - nyilatkozta Gheorghi Prisacaru, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének munkájában részt vevő román küldöttség vezetője.Gheorghi Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke kijelentette, Románia számára elfogadhatatlan Andreas Gross svájci szakértő jelentése, amely szerint az autonómia kedvező módja egyes feszültségek megoldásának Európában. "Ez a jelentés elfogadhatatlan a román küldöttség számára." "Andreas Gross ahelyett, hogy csak a nemzeti kisebbségek védelméről, esetleg a kisebbségek bizonyos kulturális autonómiájáról szólna, felveti a nemzeti alapon megvalósuló területi autonómia eszméjét" - állapította meg a kormánypárti politikus, aki szerint a nemzeti alapon megvalósuló területi autonómia ellentmond a nemzeti érdekeknek és az európai normáknak. Prisacaru elmondta azt is, hogy a magyar kedvezménytörvény tervezett módosításai nem adnak teljes egészében megnyugtató választ a Magyarországgal szomszédos államok, így Románia aggodalmaira. /"Elfogadhatatlan" a Gross-jelentés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 21./


lapozás: 1-25




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998